Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-17 / 42. szám

10 1954. október 17. ŕSídmbes VADÁSZATI SZEMLE ^ SzCcH/äkmi TtacfaezvécfegyCeíetz foszä^ö-s izäVefseqened Piii/afafos Cajoj 4. évfolyam, 4. szám. 1954. október 17. Mire szolgál a rétnzsinór ? Már a neve ,s mutatja, hogy olyan zsinórról van szó, mely rémít. Ezt a különös zsinórt a vadászok használják — vagy legalá э is hesználniok kelle­ne — ott, ahol a vad kijár a kukorica és burgonyaföldekre, s bizony tetemes károkat okoz a parasztoknak. Ilyen zsinór elkészítése nem ördöngösség. Megfelel a jó erős szárítókötél, sőt о cukorspárga 's. s ha ez nincs, lehet rozsdás, öreg drót is. Erre azután rá­ngatunk sorjában mindenféle zörgő, csörgő, kolompoló jószágot, amilyen pl. ez öreg eldobott konzerves, szardíniáé doboz, darab bádog stb. Ha azután ez így feldíszített zsinórt kifeszítjük s kis karókra erősítjük a terület azon ré­szén. ahol a vad ki ezokott járni az ültetvényekre, jó darabig békességünk lesz a vaddisznótól, szarvastól, mert amikor a zsinórt eléri, belebotlik s megcsörren. э vad eszeveszetten ugrik vissza a sűrűbe s csak jósokéra mer újra kilépni s újra rálép a zsinórra, amely megint visszariasztja. Az ilyen zsinórral nagyon jól el lehet zárni a terület határát, hogy a vad a terület­ről át ne váltson. Évekkel ezelőtt aján­lottam a rémzsinórt az egyik társaság­nak. melynek vadjára a szomszéd pá­lyázott s az ő kontójára meg is fizet­te az elég magas bérösszeget. A szer­­vasbögés előtt 3 nappal kihúzták a zsi­nórt. Egy darabig csend volt, de 14 nap múlva megjött a panasz, hogy a szom­széd vadászterület bérlője, mint valami orvvedász, elzárta valami ördöngős dróttal a terület határát s most egy agancsos se akar onnan kiváltani, pe­dig a bőgés idejének már végén va-A Földmjvelésüp Megbízotti Hiva­­vata! 1954. évi IV. 2-án kelt 99. H. 1. számú hirdetménye 1954. január 1-től területek bérösszegére vonatkozik. Az új hirdetmény a területeket két csoportra osztja­a) kisvadas területekre b) nagyvadgs (csülkösvadas) terűtek­re. Kisvadas területek bérét a terület minőségi osztálya szerint ál­lapítják meg a téli nyúlállomány alap­ján 100 hektáronként. A bérösszeg hektáronként 40 fillér és 2 korona 20 fillér között mozog. Az 1. és II. mi­nőségi osztályba tartozó területeken a fogolyállományért további 10 százalék emelést határoztak meg s további 10 százalék pótlékot kell fizetni ^az 1.—III. minőségi területeken a fácánáliomá­­nyért. Ha e területen csülkös vad is ven, ezért külön bérösszeget állepíta­gyunk s így vadászzsákmány nélkül, hosszú orral kell fizetni a szomszéd vadjának kontójára kialakult bérössze­get. Ez a zsinór különösen arrp jő, hogy megakadályozza — amint már írtam — a vadkárokat. Az 1947, évi 226 sz. va­dásztörvény rendelkezése szerint u­­gyanis a vadkárokat azon terület bér­lője. illetve tulajdonosa téríti, ahol a kár történt. Sok helyen gondot okoz e károk ilyetén való térítése, mert amíg az erdei terület bérlői vadásznak a me­­gasvadra, a károk a szomszédos mezei területen vannak s ezekért a mezei te­rület bérlője fizet, aki bizony nem igen vadászhat erre a vadra. Ezért te­­■ hát egyik legolcsóbb és legmegbízha­tóbb módja a vadkárok meggátlásánek a rémzsinór felszerelése a terület ha­tárán. A zsinórt a körülményekhez ké­pest a földtől körülbelül 30—40 centi­méternyire kell felszerelni s fákhoz, bokrokhoz erősíteni, esetleg kis ka­rókra kötni. Aki nem akar vadkárt fi­zetni. próbálja meg. Ha a vad bizonyos zajt már megszokott, nem riad meg tőle. Ezért azután a zsinórt úgy kell felszerelni, hogy a hangokat változtat­hassuk rajba. Lehet felaggatott dolgo­kat cserélni: például konzerves dobo­zok helyett kis szardíniái dobozokat kötünk a zsinórra, esetleg máshangú pléheket, hogy újfajta zaj keletkezzen, mely a vadat elrémíti. A rémzsinór felszereléséhez sok si­kert kívánok mindazoknak, akik meg­kísérlik, s kérem ökt, adjanak hírt ez elért eredményről az Országos Szövet­ségnek Bratislavában, Jiráskova 3. cím­re. Š. nak meg a hirdetmény 6. paragrafusa szerint. Például: 800 hektárnyi terjedelmű terület, melynek állománya 100 hektá­ronként 20 darab nyúl. Ez a terület a hirdetmény 3 paragrafusa szerint e II. minőségi osztályba tartozik s hektá­ronként a bérösszeg 1 korona 70 fil­lért tesz ki, összesen tehát 1.360,— Kčs. A területen van azonban fogoly és fácán is s így a bérösszeg további 20 százalékkal, azaz, 272 koronával e­­melkedik. Az évi lelövési terv szerint engedélyezve van továbbá 2 őzbak le­tevése is, melyek értéke, darabját 15 kilogrammal számítva a hivatalos kilo­grammonkénti 4 korona 40 fillér, arra, 126,— Kčs. Ebből az összegből te kell vonni 30 százalékos általány árleszál­lítást. (könnyen hozzáférhető, a vasút­állomástól 8 kilométernyire fekvő te­rületről van szó) s így az őzvadért fel­számítható bérösszeg 88 korona 20 fil­lér. Az egész évi bér tehát 1.720.— ko­ronát tesz ki. (Következő ezémunkben folytatjuk). A vadászvizsga kézikönyve Az új törvények szerint, amikor a vadászvizsga kötelezővé vált, szükség volt jó tankönyv kiadására, amelyből a jelöltek elkészülhettek a vizsgákra. Az ilyen tankönyv akkoriban meg is jelent, ma már II. kiadásban is kapható. A magyarlakta vidékeken nagyon sok mtgyar nemzetiségű elvtársimk jelent­kezett az 1949—50 évben vizsgára s mindenünnen érkeztek kérelmek a szükséges taneszköz iránt, de bizony nem volt kéznél alkalmas könyv Ezért 1952-ben ezt a könyvet magyarra for­dítottuk és kiadtuk. Nagyon sok magyarajkú vadászunk van, aki bár a kötelező vadászvizsgát e könyv hiányában is sikeresen letette, még sincs tisztában a vadászat prob­lémáival Ezért nagyon fontos, hogy ezt a könyvet minden vadász be­szerezze, mert a tanultakra nagy szük­í ť 8 8 ť S f K ÍS f i. LE Ľ f í t Í ségük van. A kézikönyv nemcsak a je­löltek számára felel meg, hanem az ö­­reg vadászok is találnak benne tanul­ságos dolgot. Ezért felhívunk minden egyes vadászt, s különösen a vadász­­társaság figyelmét, hogy szerezzék be a könyvet, amíg a készlet el nem fogy. Ara: 7.60 Kčs. Megrendeléseket átvesz: Sväz poľovníckych ochranných združe­ní v Bratislave, Jiráskova č. 3. Vadászati védegyleteink, ha egyszer­re 10 példányt rendelnek, 18 százalé­kos kedvezményt adnak. Ez annyit je­lent, hogy a könyv ára csak 6.20 Kos­ba kerül. A könyvet bérmentve szállít­juk. A vadászterületek bérösszege Milyen illetéket kell fizetni a vadászebek után? Ezen illeték összegét e a fizetés mód­ját az „Oradné noviny” (hivatalos lap) 1953. augusztus 1-i számának 98 sor­szám elett megjelent 276/1953. sz. hir­detmény állapítja meg. A hirdetmény második részében az illeték összegéről intézkedik. A vadász­kutyák utáni Petéket a Mezőgazdaság­­ügyi Minisztérium a Csehszlovák Va­­dáezszövetség indítványára leszállítot­ta, sőt egyes esetekben ez az összeg egész összegében elengedhető. A hirdetmény 4. paragrafusa szerint a vadászkutyák után következő illeték van meghatározva: a) A 3000 lakosú községekben évi 20.— Kčs. b) a 300 lakodon felüli községekben évi 40.— Kčs. c) Prágában, Brnóben és Bratislavá­­ban évi 60.— Kčs. A hirdetmény 6. paragrafusa szerint vadászkutya utáni illetéket csak olyan vadászkutyára vetnek ki, melynek tu­lajdonosa igazolja, hogy a kutyának vadászati használhatósági vizsgája van (értsd: vadászkutyák vizsgája), beje­gyezték a törzskönyvbe s a kutyát va­­dászetálag használják s a tulajdonosnak érvényes vadás jegye van. A használ­hatósági vizsgáról a tulajdonos lakhe­lye szerinti illetékes járási védegylet adja ki a bizonyítványt. Ezt a bizonyít­ványt csak a kynológiei előadó fele­lősségére s közreműködésével lehet ki­adni. A 7. paragrafus b) pontja szerint a vadászkutyák kereszteződéséből szár­mazó kutyák is a vadászebek közé so­rolhatók, ha az illetékes Vadászati Véd­egylet igazolja, >gy alkalmasak vadá­szatra. A 8. paragrafusban ez illeték alól va­ló felmentést ismertetik. E szerint a nemzeti tanács az ileték fizetése alól a következő esetekben adhat felmen­tést: a) a Csehszlovák Vadászszövetség te­­nyészállomáseinek, b) külön kérelmére azon vadászku­tya tulajdonosoknak, akik az il­letékes védegylet útján igazolják, hogy a kutyát vadászatilag ido­mítják s vezetik. Az illeték fi­zetése alól való felmentés csak egy évre szól. Amennyiben a vadászkutya után megállapított illeték elismeréséhez használhatósági, esetleg vadászkutya versenyen velő részvétel igazolása szükséges, a Védegyletek kötelessége, hogy tagjaik számára rendezzenek ilyen vizsgákat, hogy az illetéket vadászku­tya után ismerjék el, esetleg el is en­gedjék. Felhívjuk összes Védegyleteinket s elsősorban ezek kynológiai előadóit, hogy értesítsék erről valamennyi va­­dászklubjukat és vadásztársaságukat, rendezzenek használhatósági vizsgákat a tagok kutyái számára, hogy az elő­írt kedvezményben részesülhessenek. A legjobban bevált kaptárakkal méhészkedjünk (H/2). A normalizálő bizottság, amely leg­jobb szakembereinkből áll, háromféle tí­pusú kaptárt ismert el, (А, В, C): 1. А-típus. Ez kisméretű (40x20 cm a keret belvilágé). Megfelel a hegyes vidékekre, ahol sok a fenyő, mézhar­mat, amit el kell venni a méhektől a betelelésnél és pótolni kell téli .élelmü­ket cukorral. 2. B-típus, a közepes méretű (40x25 cm) a legelterjedtebb nálunk. Előnye az, hogy a költőfészek és a méztér ke­retei egyformák, ami megkönnyíti a kaptárak kezelését. 3. C-típus, méret nagy 40x34,5, leg­jobban a fekvő vándorkaptárakben vált be, különösen e két-három anyás rend­szerrel. Továbbá úgymint nálunk, más orszá­gokban is „versenyzik” a rakodó kap­tár a fekvő kaptárral; valamint az „*Й- sóröpnyílású” a „felső-röpnyílásúval”. Érdekesség szempontjából összeha­sonlíthatjuk: A rakodó kaptár I. A. Előnyei: 1. Nagyságának alkalmazkodása, 2. Egész keretcsoportot el tehet ven­ni. vagy kicserélni. B. Hátrányai: 1. Vándorlásra kevéebbé alkalmas, 2. Ha vizsgálni akarjuk a családot, le kell emelni a mézkamrát. A fekvő kaptár: II. A. Előnyei: 1. Kezelése kényelmes 2. Vándorlásra alkalmasabb. B. Hátrányai: 1. Méhesbe nem velő, mert sok he­lyet igényel. 2. Terjedelmét nem lehet fokozni. . Az alsó és felső röpnyílású kaptárak összehasonlítása: I. Az alsó röpnyilás A. Előnyei: 1. A téli mézfogyasztás kisebb, 2. Kisebb a metegveszteség, 3. Jobb a tavaszi fejlődés. B. Hátrányai: 1. A szellőztetés gyengébb, lassúbb, 2. A védekezés átlag nehezebb. II. A felső röpnyilás: A. Előnyéi: 1. A szellőzése jobb (gyorsabb leve­­gőkeringés), 2. Védekezése alkalmasabb 3. A pára lecsapódása kisebb. B. Hátrányai: 1. A melegveszteség nagyöj^i (ez hátrárltatja a tavaszi fejlődést.) 2. Nagyobb a mézfogyesztáse, 3. Nehezebb a takarítása. A kaptárak és keretek terjedelmének megszabásánál ismerni kell: 1. a hasí­tás terjedelmét és a téli méhgomo'.yug terjedelmét, ami Škvaril szerint 27.5x 27,5x35 cm, 43 négyzetdeciméter; to­vábbá virágporkészletre 8.6 négyzetde­ciméter, mézkészletre 27 négyzetdeci­méter, heresejtek 2 négyzetdeciméter, átmeneti sejtek 6 négyzetdeciméter, átjáró sejtek 6 négyzedeciméter, taka­ró lépek 11 négyzetdeciméter. Ez ösz­­szesen 98.P négyzetdecimétert tesz ki, amelyben a sejtek száma kb. 79.200. Ezek a számok egy normális méhcsalád maximális méreteit fejezik ki. A normalizált kaptfrak megtervezé­sénél és gyártásánál ezeket a biológiai törvényszerűségeket vették tekintetbe. Jól izoláló anyagokból vannak készítve e technikai tudomány alkalmazásával. Tehát, he mi saját magunk készí­tünk, vagy készíttetünk képtárakat, bátran válasszuk a normalizált kaptá­rak egyikét, me-t az legjobban meg­felel a méhészkedésre. Szijjártó Gyula, méhészeti tanító. A méhek teleltetése gödörben Mivel telelőhelyiségem nincs, háztáji méhészetemet minden esz­tendőben szabadban teleltetem. 1951-ben azonban úgy határoz­tam, hogy méheimet 1951/52. telén gödörben teleltetem át. A gödröt 3 m szélesre, 4 m hosszúra és 1,5 m mélyre készítettem, úgy számít­va, hogy 8 méhcsaládom elférjen benne. A méheket november 5^én raktam be a gödörbe; az idő száraz volt, kisebb fagyokkal. A föld a gödörben száraz volt. A kaptárakat karókra helyeztem. A 8 családot két csoportra osz­tottam. A két csoport fészkét té­lire különböző módon készítettem el. Négy család fészkében 11—11 lép volt, oldalsó takarás nélkül, vá­lasztódeszkával lerekesztve. Felül­ről szalmapárnával takartam. Élel­mük 18 kg volt. Az alsó röpnyílást 10 cm-re, a felsőt teljesen nyitva hagytam. A másik csoport fészkében 10-10 lép volt oldaltakarással. A fészek fölé vásznat terítettem, erre szal­matakarót és vattapárnát helyez­tem; csak az alsó röpnyílást hagy­tam nyitva 10 cm-re. Az egerek behatolása ellen a röpnyilásra egész hosszában bádogból készült, fogas szükítőt szereltem. A kaptárak gödörben való elhe­lyezése után a gödörre 4 gerendát fektettem, ezekre a léceket, erre száraz burgonyaszárat 50 cm vas­tag rétegben. A burgonyaszár fölé szalmát terítettem, hogy a gödör be ne ázzék. Szellőzést úgy bizto­sítottam, hogy a gödörbe 4 drb 1,5 m hosszú deszkából készült szellőzőkürtöt állítottam. A gödör hőmérsékletét a kürtön át leengedett hőmérővel mértem. A hőmérséklet télen át + 1 és + 8° között ingadozott. A méhek novemberben és de­cemberben nyugodtan teleltek. Ja­nuártól a második csoport zúgni kezdett- Februárban a zúgás erő­södött. Az első csoportban a mé­hek egész idő alatt nyugodtan te­leltek. Zúgásukat a csövön keresz­tül alig lehetett herlláni. Csak már­ciusban erősödött kissé zúgásuk. Ugyanakkor a másik csoport méhei erősen zúgtak. Nem vártam meg a tavaszi meleg időt, hanem az első meleg, szél­mentes napon (március 30-án) 14°-os hőmérsékleten, a méheket a gödörből állandó helyükre raktam ki. A második csoport családjai, rögtön a kihordás után élénk tisz­tulókirepülést tartottak. Az első csoport csak akkor repült ki, mi­kor a felső takarást leszedtem, hogy a nap a tetőt átmelegítse. A tisztulókirepülés után a hely­zet a következő volt: Az első csoport családjai gyö­nyörűen teleltek. A fogyasztás 6 kg volt, Fiasltás 2 lépen. Hulla alig volt. A második csoportban a családok átlag mintegy 15 kg mézet fo­gyasztottak. Hulla sok volt. A fé­szekben nagy volt a nedvesség, a takarókat penész borította és ned­vesek voltak. Fiasítás 4—5 lépen volt. Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a méhcsaládok gödörben jól telelhetnek, ha a takarás mérsékelt és két röpnyilás van nyitva — fel­ső és alsó. Vaganov V. V.

Next

/
Thumbnails
Contents