Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-11 / 28. szám
1954. július 1*. 7 tialsod FőIdmM Kasza után ekét — eke után másodnövényt C>CK)r<^^-^J5rJrs^<^OrO#<^K!í<^H«OSCNoKfe<KJKaOr<»eCEKK^Ka<Jr^wSrJp-3<^<>0!rCSOt <^C^OrO»OSrJr^,, ^aüK« Ne hagyjuk a földben az ezreseket Jó úton halad az áliattenvésztés az ipolynyéki EFSz-ben Az ipolynyéki szövetkezeti tagok •■/ idei gazdag takarmánvtermést veszteség nélkül akariák betakarítani Eri nagy szükségük is van. . mert a X pártkongresszus határozatai alapián e, határozták, hogv emelni fogiák állattenyésztési termelésüket Nyolevanhat szarvasmarhájuk van. melyből negyvenhat fejőstehén. A téli hónapokban egv tehén átlagos napi tejhozama 4 liter volt Amikor legelőre kerültek a tehenek. 5.5 literre emelkedett я tel hozam. Tevák Imre Záhorskv Sándor és Kelemen Sándor gondozzák a/ ál'atokat. Az ipolvnvéki szövetkezet ■* ál'atgondozókat hasznosság szérint ;u tr mázzá Minden 100 litei kifejt te után egv munkaegységet kapnak Minden újszülött borjúért két munkaegységet. míg az- elválasztott borjúért rV munkaegységet kapnak A nvári hónapok alatt az állatok részére dús legelőt biztosítottak A sertéshizlaldában Molnár János és Sufek Pál etetüs végeznek kivár munkát. Mikor Molnár Sándor, az ipoivsági állami birtokon résztvett eg. tanfolyam n s látta a gyors hizlalásnak új módszerét, elgondolkozott, hogy lehetséges az. hogv ilv magas súlygyarapodást tudnak elérni. A gondolat nem hagyta békében. Hazatérve kiválasztott tíz sertést 70—80 kilogramm sú'vban és elkezdte ükét etetni az ott tapasztalt módszerrel Három hónapon beiül a tíz sertésnél napi 1.50 kilogramm súlygyarapodást ért el. -Természetesen ezáltal a jövedelme i.rohamosan növekedett. Az ipolynyéki szövetkezet sertéshúsbeadását 100 százalékon felül teljesí tette és szerződést kötöttek, hogy 210 mázsát adnok be terven felül. A tyúkfarmon, ahol 1980 tyúk van. Oroszlán János és Filip Ilona dolgozik Szorgalmas munkájuknak széli eredménye van. A toiásbeszolgáltatá-i már 100 százalékosan teljesítették, süt 20.000 tojást terven felül adtak be. ,-v baromfigondozók becsületes munkaijukért jutalmul 24 tyúkot kaptak a Télévi értékelésnél. Az ipolynyéki szövetkezeti tagok a juhtenyésztésből is szép jövedelemi., z jutnak. Jó munkájukkal továbbra is felvirágoztatják szövetkezetüket ts megvalósítják a X. kongresszus határozatait. V. HAAS Ha az 'aratás alatt megered az eső nem tetszik az aratóknak. Azt szeretnék, persze e t kívánná az aratás is, hogy se az eső, se vihar ne legyen aralás alatt. Azonban a közmondás azt mondja: „A kár haszonnal jár!” ebben az esetben is így van. Az eső, ha esetleg tesz is valami kárt a gabonában, százszorosán behozza azt a kapásoknál, a tarlóforgatásnál a másodnövények vetésénél. Ha a föld nedvességét megakarjuk őrizni, fontos hogy a gabona keresztberakása után azonnal fogjunk hozzá a tarlóforgatáshoz. A talajnedvesség inegőrizésével a legjt bb érési folyamatot biztosítjuk a földnek, a kipergett gyommagvak kikelnek, "tenkivü! több kártevőtől szabadulunk meg, melyek a jövő évi termést pusztítanak A arlóforgatást 5—6 cm mélyen végezzük Az olyan földeket, amelyeket nem akarunk ősszel bevetni, hasznosítjuk másodnövények .. ésével. A talajt ilyen alkalommal 12—18 cm, tehát középmélyen szántsuk meg. Használjuk ki a kedvező alkalmat, talajunk elég nedves és vessünk minél több másodnövényt. Tudjuk erre sokan azt mondják, elég, ha a föld egyszer terem évente. Persze, ha a talaj sovány, vagy nem művelték meg kielégítőképpen, nem várhatunk belőle nagy eredményeket. Azonban minden gazdaságnak, gazdálkodónak van jó erőben levő földje, sőt a -gabonák ledőltek, láposak lettek a föld kövérségétől. Most itt áll előttünk az üres talaj, a nedvességtől a nap hatására gőzölög és mi nem használjuk ki Elhanyagoljt i , holott könn űszerre! hasznosíthatnánk azt. A drága földet, amely 2—5 hónap alatt még egy szép termést hozna, nem ha‘ táljuk ki. Nem aknázzu' ki eléggé, a földben hagyjuk veszni az ezreseket. Ez így is van. Gondolkozzunk egy kicsit, számítsuk ki, mennyit veszítünk mi és népgazdaságunk, 1 nem vetünk másodnövényeket. Vegyük a legelterjedtebb, legnagyobb tömegű másodnövényt: a silókukoricát Magszükséglet hektáronként 120—180 kil grammig, attól függ, milyen sűrűre vetjük. Ez 400.— koronába kerül. A föld megmunkálásáért számítsunk 50.a csalamádé betakarítása, silózása, pedig kb. 400.— koronáb kerül. Ez öszszesen 850.— koronát tesz ki. Tehát ennyi a kiadás. Most számítsuk ki a bevételt: Az egy hektár föld terméséből, ha közepesen számítjuk, 150 mázsa silótakarmányt nyerünk. A silótakarmányt feietetve 2590 liter tejhez jutunk. Ez szabad téli áron literenként, 2.40-el számítva — 6.000.— korona bevételt biztosít. Ez az összeg akkora, hogy sokszor az első termésből sem árusítunk többet. Vegyük tekintetbe azt is, hogy a másodnövényekből nem keli beadni semmit, tehát amit kitermelünk teljes egészében feletethetjük és az ezután eredő terméket szabadon értékesíthetjük. Ezenkívül gondoljunk a meglévő takarmánykazlakra. Ha nem vetünk másodnövényeket, augusztusban. szeptemberben megszűnik a zöldtakarmányetetés — hozzá kell nyúlni a kazlakhoz, ez pedig ,zt jelenti, hogy rohamosan fogy a télire bekészített takarmány. Tehát — akár zölden — akár silózva etessük fel a másodvetésű növényeket, nagymennyiségű száraztakarmányt takarítunk meg. Ha már a másodvetésről van szó, meg kell említeni a tarlórépát, a takarmánykáposztát! ami szintén nagytömegű, ízletes takarmányt ad. Vessünk facéliát, ami augusztus-szeptemberben kiváló mézelőnövény, egyben siiózásra is alkalmas. Ne feledkezzünk meg a zöldtrágyázásról sem, mert ez a trágyázás legolcsóbb módja. Erre a célra csillagfürt, cukorborsó vált be a legjobban. Tehát, ha azt akarjuk, hogy jövedelmünk több legyen és a párt kongresszus irányelveinek betartását szívügyünknek tartjuk, saját érdekünkben vessünk másodnövényeket. Sándor Gábor Aratnak már a somorjai járás 30 EFSz-ében A somorjai járás szövefckezetesei már 300 hektár gabonát learattak. A csunyu időjárás sem akadályozta a szövetkezeti dolgozókat, hogy július 6-án hozzá ne fogjanak íz aratási munkákhoz. Már 30 szövetkezet földjein 20 nagyteljesítményű kombájn és nagyszámú önkötöző segédkezik э gazdag termés aratásában. A legtöbb szövetkezet versenyben áll egymással a gabona gyors betakarításáért, a korai tarlóhántásér. és a tarlókeverékek vetéséért. Eddig a osallóközcsütörtöki szövetkezet a lea jobb a versenyben, 70 hektár gabonát aratott le. Ebben a szép teljesítményben Valocsi János traktorosbrigádjának fe nagy része van, amely jó! felkészülve látott hozzá ez idei aratásnak. Mindén igyekezetükkel azon^vannak, hogy idejében és veszteség nélkül takarítsák be az idei termést. Kiss Ernő traktoros két önkötözőgépből álló gépcsoportjával 13 óra alatt 20 hektár őszi árpát, Švinger József két nap alatt pedig 15 hektár gabonát-aratott le. Ugyancsak szépen dolgoznak Senan István és Horvath János nagypakai traktorosok is, akik nem egész, egy nap alatt két kombájnnal 15 hektár ősziárpát arattak le. Ahol iparkodtak, ahol lemaradtak... Az esős időjárás, mely az utóbbi napokban egész Szlovákiát elárasztotta újból meglassította a takarmánybegyűjtést, amelyben úgyis mezőgazdaságunk nagyon lemaradt — kivéve Bratislava és Nyitre kerületet. A mostani helyzet megkívánja, hogy a szövetkezeti tagok és földművesek a mezőgazdasági szervek segítségével, minden erejüket megfeszítsék, hogy meggyorsíthassák a kaszálást s szintúgy a takarmányok betakarítását. Például szolgálhatnak a nyitrai és bratis-lavai szövetkezeti tagok és magángazdálkodók. A braíislavai kerületben 100-százalékban elvégezték a takarmánykeszálást, 95-százalékát ennek pedig má • össze is hárították. A réti szénát 85.2 százalékban begyűjtötték. A nyitrai kerületben e takarmányt 86.4. százalékban betakarították. Amíg ez a két kerület példásan igyekszik ezekben a munkákban, addig a kassai, zsolnai és eperjesi kerület munkájában késlekedik. Szükséges, hogy intézkedések történjenek a tekarmányszéna boglyákba rakására, illet e pajtákba helyezésére, hogy minél több meokímélődjön a gyakori eső káros hatásától. Az édes otthont, a földet szeretik fiataljaink Örömteljes jelen, de még ígéretesebb jövő az osztályrésze annak a fiatalságnak, amely elhatározta, hogy a mezőgazdaságban végzi munkáját. Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejle ztését különös gonddal istápolje s a falunak kiadós segítséget biztosít. A fiatalságnak eddig soha nem látott lehetőségei kínálkoznak arra, hogy képességeit és kezdeményező erejét kipróbálja és érvényesítse a korszerű tudomány és technika alapjain épülő mezőgazdasági nagytermelés gyarapításában, legyen ez akár az EFSzekben, állami gazdaságokban, akár pedig a gép- és traktorállomásokon. Ennek a ténynek számos fiatalember ébredt tudatára falvainkban. F.öldművesCsaládokból származó fiúk és lányok tucatjával, százával kapcsolódtak be e szövetkeze ek, állami gazdaságok, gép- és brektorállomások örömteljes, közös munkájába. Kötelességüket kiválóan teljesítik. Vessünk egy pillantást például az ógyaüai járásban levő perbetei egységes földművesszövetkezetre. A perbetei EFSz-ben 42 fiatal szöveckezetes dolgozik, akiknek kora 16-tól 24 évig terjed. Ezeknek is lett volna alkalmuk, hogy másutt vállaljanak munkát, de mégsem távoztak el. A föld iránt, a szülőfaluval szemben táplált szeretet, a szövetkezeti munka jó eredményeiből eredő lelkesedés arra késztette őket, hogy megmaradjanak a szövetkezetben , az idősebbek oldalán. Munkájukat a szántóföldeken és istállókban végzik s nem is maradnak ebben alul. Ellenkezőleg, gyakran szebb teljesítményeket mutatnak fel, mint apáik, az öregebb szövetkezetesek. Marcelházán az aratással egyidöben elvégzik a tarlóhántást is. A nedvei talajt jól forgatja az eke s alkalmas arra, hogy a szövetkezet misodnövények vetésével mégegyszer hasznosítsa. Fiataljaink szép pályát választottak Napról napra emelkedik azoknak a fiatal fiúknak és lányoknak a száma, akik elhatározták, hogy a mezőgazdaságon fognak dolgozni. Szlovákiában június 30-ig 13.700 jelentkezett, hogy a földműveseknek segítsenek a mezőgazdasági termelés emelésében. A nyitrai kerületből már elutazott, vagy utazásra készen áll a köztársaság különböző vidékei felé, a bratislavai kerületből 3.050, az eperjesiből 2.612 fiatal dolgozó. 2000-nél több fiatalember elhatározta, hogy mezőgazdasági szakiskolába jelentkezik. ★ Aratás Szlovákia állanti gazdaságaiban Szlovákiában, különösen a délen’fék-, vő állami gazdaságokban teljes ütemben folyik az őszibúza, rozs és a tavaszi árpa aratása. Kombájnok segítségével a hektárok százain végezték már el az aratást és a cséplést. Tóth József nánai kombájnista 23 hektár gabonát learatott és 595 mázsát kicsépelt. Seifer Ferenc a bajcsi gazdaságban 26 hektárt learatott és 556 mázsát kicsépelt. Ebben a gazdaságban az ősz. búzában érték el a legmagasabb hektárhozamot, melyet Gilling István aratott le. Tizenhét hektáron 570 mázsa gabonatermést ért el, amely hektáronként több, mint 33 mázsát tesz ki. A besztercebányai kerületben Наша László ipolysági kombájnista 13 hektár ószibúzát aratott le és 325 mázsát kiesének. Й hasi egyéni gazdálkodók oéldát mutatnak a másodnövények vetéséken is Lapunk mukheti számában beszámoltunk arról, hogy a nagykaposi járásban levő 3és község mintegy 50 egyéni gazdálkodója csoportokban, közösen, gépek segítségével végzi az idei aratást. Örömmel jelenthetjük olvasóinknak, hogy a derék bési gazdák versenyre hívták az ugyancsak közösen arató vajáni földműveseket. E vidéken évről-évre gazdag szénetermést takarítanak be a gazdálkodók, s úgy nondolták, hogy a szálas takarmány, különösen a jó széna minden hézagot pótol a takarmányellátásban. De a dolog még sem egészen így áll. Tavasszal — amikor még legelőre nem lehet kihajtani az állatokat — rendszerint nagy a tejhozam csökkenése, az állatok leromlanak. Törték a fejüket, vájjon mit lehetne tenni ennek megelőzése érdekéiben. De nem hiába töprengtek. Ugyanis rájöttek, hogy hiába van akármilyen bőven szálastakarmányuk, ehhez nedvdús takarmányra is szükség van. Eddig ezen a vidéken egyáltalán nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy tarlótakarmányokat vetettek volna, s így lényegesen kibővíthették volna a nedvdús takarmányszükségletet. Most elhatározták, hogy 15 hektárt vetnek be takarmánykeverékkel és azt besilózzák. A hosszúszárú nagykalászú rozsot könnyen vá„ja az önkötözőgép kaszája és sűrűn dobálja ki a karcsú kévéket. Árva’ Gyula ť-aktorista többi társával vidáman figyeli az önkötözőgép munkáját s ügyes mozdulatokkal irányítja azt.
