Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-11 / 28. szám

tkerimet

Fnldmiiws 1954. július 11.

Élenjáró kombájnosok aratási felhívása

Ebben az évben négy'és felelősségteljes feladatok várnak reánk, kombájnosokre. összesen 73.800 hektár gabona kombájnnal történő learatása hárul reánk. Ebből a számból világosén megállapíthatjuk, hogy fi kombájnok az aratásban komoly tényezőkké vál/ tok.

Hetvenháromezer nyolcszáz hektár gabona learatásával szövetkezeteinknek körülbelül hárommillió munkaórát megtakarítunk, százezer mázsa szenet megmentünk és a szövetkezeti tagok költségét legalább hatmillió koronával csökkentjük. A kombájnok a szövetkezetek megszilárdításában, a kis- és középparasztoknak a szocialista nagytermelés előnyeiről való meggyőzésében igen fontos szerepet játszanak. Éppen ezért felhívjuk Szlovákia összes kombéjnosát, hogy kövessenek bennünket mégpedig a következő feladatok elvégzésében;

Mindenütt csak jóminöségü munkát végzünk, a tarlót pedig 10 cm-nél nem hagyjuk magasabbra, A szalmaboglyák szabályos, egyforma magasságúak lesznek és nem engedjük, hogy a szem a szalma közé bújjon.

/ A kombájnaratás tervét és azt a területét, amelyen aratni fogunk, pontosan áttanulmányozzuk. Az aratás tervével megismertetjük a kombájn személyzetét is. A tervben feltüntetett átjárókat ellenőrizzük és meggyőződünk arról, hogy azok műszakilag megfelelnek-e és továbbá, hogy nem állnak-e fenn valamilyen akadályok. Különösen nagy súlyt fektetünk arra. hogy a tervben nem feledkeztek-e meg a mag időbeni és szemveszteségnélküli elszállításáról, , *

A kombájnok és a szalmagyűjtők műszaki karbantartását minden nap elvégezzük, úgy, hogy a kombájnok kezelését egymásközt megosztjuk, s fő célunk a motor műszaki karbantartása és az egyéb alkatrészek ellenőrzése.

A műszaki karbantartásról. A kombájnaratásre nem alkalmas időt, például a reggeli harmat idejét, az éjjelt, kombájnok üzemzavara közben előállt szünetet használjuk ki a karbantartásra.

A szövetkezet vezetőségét megkérjük, hogy biztosítsa a szalmagyűjtők kezelését s hogy a szövetkezeti tagakat a cséplée eredménye szerint is jutalmazza, mert csak így éri el, hogy a dolgozók érdekelve legyenek a magasabb hektárhozamok elérésében és a veszteség csökkentésben.

A gépek üzemzavarának azonnali eltávolításával; fokozzuk-, azok., üzemkér pességét. A reánk bízott kombájnokat úgyt kezeljük, hogy az egész aratás folyamán működhessenek, hogy legalább 25 műszaki normát ledolgozzanak (ez S-'4-es kombájnok). Az S-6-os

kombájnoknál 20 műszaki norma ledolgozását biztosítsuk.

A hegjobb szovjet kombájnvezetők tapasztalatait széles körben alkalmazzuk. Az óragrafikon szerint fogunk dolgozni, s a kombájnokat úgy szereljük fel, hogy automatikusan kiürítsék a tartályokat.

A munkaidőt teljes mértékben kihasználjuk, hogy a kombájnok segítségével a csúcsmu-nkák idején a legnagyobb teljesítményt érhessük el. A munkát kora reggeltől e legkésőbbi esti órákig végezzük, szükség esetén éjjel is dolgozunk, míg le nem hull a harmat. A kombájnok veszteglésí idejét azzal is csökkentjük, hogy ebédre nem járunk haza, hanem a határban fogyasztjuk el ennivalónkat, égymáet felváltva. A vizet, az üzemanyagot és a kenőanyagokat a technikai karbantartás Idején pótoljuk.

A gabonaféléket és egyéb termékeket, a rizst, « olrokot, a fű- és lóhereféléket, a dohányt és a napraforgót Is learatjuk. A kombájnokat a legjobb) kombájnosok tapasztalatai alapján szerelik fel a különféle gabonafajták aratására, de főleg a napraforgó learatására.

Tapasztalatainkat a többi dolgozóknak Is átadjuk.

Nagy gondot fordtíunk az üzem- és kenőanyagokkal való takarékoskodásra.

Részt veszünk a szocialista párosversenyben. A szocialista felajánlásokat a következő pontokban foglaltuk öszsze:

a) a munka minősége — a tarló magassága, a gabonaszemek vesztesége, az egyenlő távolságban elhagyott szalma, a kicsépelt gabona tisztasága,

b) a learatott gebonaföldek hektárainak mennyisége,

c) ez egyéb learatott termékek hektáralnak mennyisége,

d) a kicsépelt gabona, mázsákban kifejezve,

e) üzemzavar, a gépek üzemképtelensége,

f) üzem- és kenőanyagszükséglet -hektáronként.

Az idei aratási tervfeladatok elvégzésével biztosítjuk a mezőgazdasági termelés megnövekedett feladatainak teljesítését.

Kusý Pál, a nemesócsej gép- és traktorállomás,

Kondrlik András, az ógyalléi gép- és traktorállomás,

Gengel János, a kézsmárki gép- és traktorállomás, У

Nagy Lajos, a zsellzi gép- és traktorállomás,

.. Fajnor Mártp.., a .csallóközcsütörtöki gép-, és traktorállomás,

Simunek Robert, a nagyszombati gép- és traktorállomás,

Göncöl József, a dunaszerdfihelyl

gép- és traktorállomás dolgozója.

A kombájnosok versenyeznek

A kassai kerület kombájnosai június 30’-án értekezletre gyűltek. Az érteke;. létén a tavalyi kombájnaratás tanulságairól beszéltek, valamint arról, hogy hogyan oldják meg az idei megnagyobbodott aratási feladatokat. A kerület kombájnosai elfogadták a szlovákiai élenjáró kombájnosok felhívását és ennek alapján bekapcsolódnak az aratási és csénlési versenybe. A szepsi gépállomás kombájnosai a lcirályhelmeci kombájnosokat hívták versenyre. A szepsiek vállalták, hogy a napi normát 5 százalékkal túlteljesítik és a jónoki szövetkezet földjein megszervezik a gépesített, folyamatos aratást. Vállalták tovább, hogy a szemvesztosé"et a legalacsonyabb mértékre csökkentik, az időveszteséget pedig azáltal kerülik el, hogy a gép javításánál minden p et felhasználnak. Az élenjáró kombájnosok felhívását a királyhelmeci együttes nevében Blazsek Illés, kombájnos fogadta el és egyben a dolgozók nevében vállalta, hogy a napi normát 6 százalékkal túlteljesítik.

Л gépesített aratással naponta B§ munkaerőt megtakarítanak

Az ógyállaj járásban már a hét kezdetén elkezdődött az aratás. A szentpéteri, marcellházi, iietényi, izsai, ptrbetei és a bagotai határban beérett az- ösziárpa. A marcellházi szövetkezeti tagoknak eredetileg július 2-án kellett volna az aratást megkezdeniük, de az ősziárpa már ko%rábban beérett és így június 28-án, vagyis 4 nappal hamarább, az aratást már meg kellett kezdeniök. Az ösziárpa learatását 4 önkötözőgéppel kezdték. Nagyon szép eredményt ért el Kádek Kálmán traktoros, aki egymaga egy műszak alatt 8 hektár ősziárpát learatott.

Július 1-én az 52 hektáros téliár"adulón két kombájn is megjelent és hat önkötözőgép megkezdte a rozs aratását. A búza aratását július 5-ére tervezjk. A terv szerint 786 hektár gabonát kell learatniok, ebből a kombájnokra 763 hektár learatása esik. A kombájnok által elcsépelt gabonái a volt alsóudvari majorba szállítják.

Itt van az EFSz irodája is. Az aratásba négy mezei munkacsoportot is bevontak. Widermann Géza, Nebehaj Ferenc, Bratka László és Jalsovszky János munkacsoportvezetők, az aratási munkákat jöl irányítják. A gépesített aratással naponta 65 munkaerőt takarítanak meg, amelyet most más sürgős munkára alkalmazhatnak.

A cséplést 23 napra tervezték, de 20 napra szeretnék lerövidíteni. A cséplést két műszakban szervezték meg és négy cséplőgéppel dolgoznak. A gabona beadását július 10-én kezdik és. július 28-án végzik. Összesen 51 vagon gabonái adnak be, terven felül pedig 8 vagon gabonát szeretnének az államnak juttatni. A mnrcellházi szövetkezeti tagók az eddigi aratások megkezdése előtti ideig min dig elvégezték a növények sorközi megművelését is. Ehhez a szokásukhoz hívek maradtak az idén is és az aratás, megkezdésekor már minden ka pásnövényük gondos ápolásban részesüit.

Tóra klóra Hornosam к к íréi

A nánai határban megindultak a kombájnok

Több mint 3.000 hektáron vár a gabona learatásra és a cséplésre. A kombájros-aratást Karván és Nánán_a dohány első termésének betakarítása előzte meg. Az aratást, cséplést, tarlóhántást és a másodnövények vetését 25 nap alatt akarják elvégezni. Azelőtt több mint 1.500 férfi aratott reggeltől estig. Most kombájn kezdte meg az aratást. Ha 40 kombájnjuk is volna, akkor is volna mit aratniok. Már az első műszakban 132 mázsa ősziárpát arattak le. A számítás szerint hektáronként 30 mázsás átlaghozamot érnek el.

A búcsl EFSz tagjai is aratnak. Gál kombájnos éppen a megtelt magtárt üríti. A szemet a cséplőtérre szállítják, ahol alaposan kitisztítják és megszárítják.

Készítsük elő a gyorscséplést

A mezőgazdaság termelékenységének fokozására államunk ezrével bocsájtje rendelkezésünkre a jobbnál-jobb, ezer és ezer munkásk ~4 felszabadító gépeket.

A termelékenység fokozása azonban nemcsak e technikai bázis kiszélesítésével, hanem ma már elsősorban.e gépek helyes alkalmazásával, teljesítőképességük teljes kihasználásával, a munka legészszerűbb szervezésével érhető el. A gabonabetakarítás meggyorsítása, a növényápolási munkákhoz szükséges munkaerő felszabadítása, a beadási kötelezettségek határidőre történő teljesítése igen nagymértékben függ a csépléstől.

A cséplés gyorsítása terén úttörő munkát végzett Nyikolaj Nyikandrovics Bredjuk, a berezinai állami gépes traktorállomás gépésze, aki 1949. őszén nemcsak a saját állami gép- és traktoráUomásán, nemcsak a csernyigovi területen és Ukrajnában vált híressé, hanem nevét az egész ország megismerte, Bredjukról beszéltek mit}-: den gép- és traktoréllomáson.

Mi tette tulajdonképpen híressé Nyikolaj Bredjukot9

Bredjuk érdemei abban csúcsosodnak k(, hogy a gabonacséplésnél elsőként érvényesítette ez új munkaszervezési. módszert, bevezette az óraütemet és magas munkatermelékenységet ért el. Az MK-1100 jelzésű cséplőgépnél -HTZ-traktorral dolgozott és 24 óra alatt 60 tonna, sőt ennél is több gabonát csépelt ki a 12-tonnás műszaknorma ellenére. Módszerét tovább tökéletesítette és a napról-napra fokozódó cséplési eredmények után, augusztus 29-én Nyikolaj Bredjuk brigádja 132.12 tonna zabot csépelt ki. Ilyen csúcseredményt ezideig egyetlen cséplési brigád sem mutatott fel. Ugyanakkor a cséplés minőségét nagyon jónak ismerték el, amint ezt a jegyzőkönyvek - és a kclhozdolgozók véleménye is igazolja. A cséplés befejezése után a cséplőgépet kifogástalan állapotban vitték vissza a gépállomásra.

Az új munkamódszer, Bredjuk gépész munkamódszere, gyorsan elterjedt. Már 1949, nyarán, cséplés Idején, Bredjuk néhányezer követőre talált a mezőgazdasági gépesítők körében. A gép- és traktorállomások, valamint szovhozok dolgozói, méltán értékelték Nyikolaj Bredjuk kezdeményezését, aki munkájával bebizonyította, hogy az óraütemterv alkalmazása révén a cséplés időtartama jelentősen lerövidíthető, a veszteségek csökkenthetők, az egý tonna gabona kicséplésére fordított fáradtság kisebb és így az állami gabonabegyűjtési terv gyorsabban teljesíthető,

Nyikolaj Bredjuk tapasztalt gépész, Látta, hogy a naponta kicsépelt menynvlség lényegesen kisebb, ha ez éppen odahordott gabonát csépelik, ezzel szeben az esztagok mellett végzett cséplési munka teljesítménye magasabb. A cséplés üteme nagy mértékben függ attól, hogy a gépetető és kéveadogetók milyen ügyesek, mennyire tudják összhangbahozni munkájukat. Ha a cséplési brigád dolgozóit gyakran cserélik, ez a teljesítményt kedvezőt-1 lenül befolyásolja.

Az óraütemes cséplést Nyikolaj Bredjuk felelőssége teljes tudatában rendszeresítette. Mindenekelőtt megállapította és kiküszöbölte mindazokat a hibákat, amelyek a cséplési gépcsoport teljesítményét csökkentették. A cséplőgép szalmarázójánek keresztléceit meg ritkította, úgyhogy a keresztlécek száma a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb volt; az első tisztítószerkezet fels'. vagyis pelyvarostáját

szemrostára cserélte ki, amelynek nyílásai 8 mm-esek; a magfelvonó hajtószíja főtárcsájának átmérőjét. 13 erűről 18 cm-re fokozta; a cséplőgép asztalának mindkét oldalára azonos magasságban _ másfél méter hosszú polcokat helyezett.

Bredjuk az MK-1100 cséplőgépet más irányban is tökéletesítette, Ezeket a tökéletesítéseket később a Sztolnoje községben (berezinai járás) megtartott termelési értekezlet, amelyen a mezőgazdasági gépesítési szakértők ültek össze, letárgyalta és jóváhagyta; az értekezleten resztvettek a harkovi „Sarló és kalapács” üzem sztahanovistái és szakértői is, mivel ez az üzem állítja elő ezeket a cséplőgépeket.

Avégett, hogy a cséplőgép ugyanazon a helyen egyfolytában 24 órát dolgozhassák, a gabonekévéket már előre a szélére hozták, mintegy 60 hektár termését készítették elő cséplésre. A kévéket 4 asztagba rakták, mégpedig oly módon, hogy a cséplőgép oldalán keikét asztag húzódott. .

Régebben, amikor a cséplőgép megszakítás nélkül 24 óra hosszat dolgozott, rendszerint két ember adogatta a kévét a dobba. Bredjuk erre e munkára 4 embert jelölt ki, akik közül mindig kettő-kettő dolgozott és e párok óránként váltották egymást, mivei ez a munka négy erőkifejtést követel. A múltban a kévéket kézzel oldották ki, ami sok időt igényelt. Az új munkamódszer alapján a kévék kötelékét késsel vágták fel. A már felvágott kévéket 4 ember (ketten-ketten az etetőasztal két oldaláról) adogatta a dob mellett a dolgozóknak.

Említettük már, hogyan szervezte (tmeg cséplésénél órarend szerint a munkát N, N. Bredjuk, valamint azt Is, milyen műszaki javításokat eszközölt cséplőgépén. Bredjuk módszere szerint Iparkodnak dolgozni a szenei és a pozsonyi gépállomásokon Is. Itt az NTZ- 48 cséplőgépaken olyan műszaki átalakításokat eszközeitek, amilyeneket Bredjuk esetében ismertettünk. Ezenkívül a szenei GTÁ-n a szerelő fordulatszámát is fokozták, hogy már az első tisztításán lehetőleg tiszta gabonát nyerjenek. Ezek a GTÁ-k azáltal Végeztek további műszaki javítást a cséplőgépeken, hogy az alsó tisztítómű garatjába ügy szereltek be részutosan háromszöges keresztmetszetű léceket, hogy azok élükkel felfogják a könynyebb szemeket, melyeket az erősebb széláramlat elsodorhatna. Az alsó tisztító garatját bádoglemezzel zárták el, melyeket vályuszerű magfogóvá formáltak. A n.agfeivonóra, páternoszterre ezek a GTA-k 50 százalékkal több szabályos nagyságú bádogserleget erősítettek, hogy fokozzák a felvonó teljesítőképességét.

A sárosfai EFSz-en (szenei járás) és в szőllősi EFSz-en is (pozsonyi járás) a GTÄ cséplőgépesei megkísérelték a Bredjuk módszer szerinti eséplést. A sárosfai trakt rosbrigád Figler Kálmán cséplőgépésszel az élen 10 órás munkaidő alatt 160 mázsás eredményt ért el. A teljesítmény gyenge, ami azzal magyarázható, hogy a cséplőgépet elégtelen számú munkaerő (12 személy) látta el. A gabonát csak 5 szekér fuvarozta a meglehetősen negykiterjedésű és távolfekvő munkakőrzetből, úgyhogy ezek a cséplőgépet csak megközelítőleg 50 százalékra látták el. Előzetes asztagolás esetén munkateljesítményüket minden különösebb nehézség nélkül kétszeresére emelhették volna

A braťslavai Mezőgazdasági Kutatóintézet gazdaságtan! dolgozói próbarséplést végeztek és megállapították hogy e Bredjuk módszer helyes .alkalmazásával meghosszabbított műszakban

500 mázsa gabonát lehetett volna kiesé pelni.

Az érsekújvári GTÄ cséplőgépésze Molnár József 1953. аир. 11-én 1100 mm-es cséplőgépével a 7 órától 17 óráig tartó műszakban 180 mázsa árpát csépelt ki. Átlagos órateljesítménye 20 mázsa, a legmagasabb órateljesítményt 13 — és 14 óra között érte el, amikor 24.5 mázsa árpát csépelt el.

A ríbényl GTÄ cséplőgépésze Satka Rudolf 1953. aug. 21-én 1400 mm-es cséplőgéppel, egy műszak alatt, 162.23 mázsa cséplési eredményt ért el.

A legjobb eredményt azonban a nyitral mezőgazdasági szakiskola gépesítési osztályának növendékei érték el. Hoffer-Schrantz 1480 mm-es cséplőgépüket átalakították és a csermányi állami birtokon 1953. VII. 16-án Bredjuk-féle munkaszervezéssel összesen 16 műszakot ledolgoztak. A nappali műszakban 36, az éjjeli műszakban pedig 44 ember dolgozott. A nappali műszak 263.35 mázsát, az éjjeli pedig 202,41 mázsás átlagteljesítményt ért el, vagyis két műszak alatt összesen 465.76 mázsát csépeltek el. A hat nappali és öt éjjeli műszak cséplési eredménye összesen 2607.22 mázsa gabona volt.

Hazánkban a cséplőgépek túlnyomó rSsze 1100 mm-en aluli és ezért alacsony teljesítményűek. Az erősebb etetésnél a kanalak felmondják a szolgálatot. A BredjU'L-féle cséplési módszert tehát csak 1100 mm-en felüli gépeknél lehet alkalmazni, de észszerű munkaszervezéssel az éjjeli műszak bevezetésével az 1100 mm-en aluli gépek teljesítőképességét is kétszeresére iáiét emelni. Azok a gépállomások, »melyek 1100 mm-en felüli gépekkel rendelkeznek, "okvetlen alkalmazzák a Bredjuk-féle cséplési módszert.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a cséplés alkalmával egyszerre tíz helyre is hívnek csépelni. Az asztegolt gabona elcséplése mindenkinek sürgős. A kis- és középparasztok féltették gabonájukat, ami érthető is, hiszen egészévi termésük az időjárás szeszélyeinek volt kitéve. Rég-ente azonban a cséplőgéptulajdomosok gabonáját kellett először elcsépelni. A szegény két-három hektárosok termését — vagyis, akiknek géprészvényük nem volt — sokszor még szeptemberben is csépelték.

Ma a cséplési viszonyok alapjában megváltoztak, A gépállomások jól megjavított gépekkel, előre elkészített cséplési terv szerint indulnak az idei Békearatás betakarítására es sokhelyütt bevezetik a Bredjuk-féle cséplési módszert is.

Amint az ismertetett példákból láthatjuk, a Bredjuik cséplés megszervezése kezdeti állapotban van. Bár műszaki dolgozóink, cséplőgépészeink s GTA-aink többi dolgozója iparkodik a cséplőgépet úgy átalakítani, hogy az fokozza a munka termelékenységét, eqész sor kisebb, töbhnyire szervezési jellegű akadály van _még, melyeket rendszeres, türelmes 3s hatékony meggyőző munkával kell még eltávolítani, hogy a Bredjuk-módszer szerinti cséplés nálunk teljesen meghonosodjék. EFSz-einkné! mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a Bredjuk-módszer szerint megkívánt munkáslétszámot bocsássák a cséplés rendelkezésére, Meg kell győzni a szövetkezeteseket arról s, hogy ha a tiszta gabonát az első tisztítóműtől kosarakkal elvisszük, a cséplőgép teljesítőképességét néhányszorosáre fokozzuk, amint azt ezen munkamódszer úttörője N. N. Bredjuk meg mutatta: lerövidül a cséplési idő is é> ezzel v' ^ 'i'nrr ben olcsóbb lesz cséplés :1 -i'-'teseink Számára.

Fűry Józ-