Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-03 / 40. szám
Földműves 10 1954. október 3. .......... SZEMLE & SaC&táki&i Vacfasav/?c/eg£//efe& 0iszákos Sz&itefséqenek kh/afafos Capjcv Miért nem vadászunk ezidén foglyokra ? Az anya párzása (I./3. A tanfolyam folytatása.) Leghasznosabb s legkedvesebb vadunk a fogoly, mely az* első világháború óta már „ harmadik katasztrofális krízist érte meg. Az 1929—1931. 1939—1941 igen rossz esztendő után újabb két igen kedvezőtlen év következett. Az 1953. évi elég szigorú tél s az 1954-es hideg tavasz alaposan megritkítoiták a fogolváUnmányt, amelv az 1952. évi állománynak már alig 20 százalékát teszi ki. A fogoly a hideget aránylag jól bírja, ha jó táplálékhoz jut, nem árt meq neki a 25—30 fokgs hideg sem. Ha azonban a hidegen kívül hófúvások, a hókérep jegesedése, azután pedig nedves, hideg tavasz is következik, elke-iiihetetlen a katasztrófa. Ilyen kedvezőtlen időjárásban bővelkedtek az utolsó évek. Egyes helyeken a vadászok áldozatkészsége enyhített ugyan a bajon, de egészben véve a helyzet igen rossz. A törzsállomány olyan gyenge, hoqy ezt sem a vadászok, sem a vadászgazaák tétlenül nem nézhetik. A foqolv földművesünknek nagy hasznára van, hiszen élelmének 80 százalékát rovarokból, s különféle, a földművelésre ártalmas növények magvaiból szerzi be. Olyan országokban, ahol a fogoly kipusztult, vagy majdnem eltűnt, hamarosan jelentkezett az úgynevezett^ rovarinvázió mely ellen nagyon nehéz védekezni. Ezen a vidéken a foglyot újra kell telepíteni. Nálunk a fogoly teljes kiveszfse még nem fenyeget, mert nemcsak з vadászok védik ezt a vadat, hanem az illetékes hivatalok is igyekeznek segítségüké, lenni. Ezt bizonyítja a Földművelésügyi Megbízotti Hivaiel ezidei rendelete is, méllyé', a fogoly lövését megtiltotta. Ezen rendeletet vadászaink majdnem kivétel nélkü’ megértéssé! vették tudomásul. Nagyon jó! tudják, hogy az állományt fel kell javítani s ezt elsősorban a kímélet! idő bevezetésével érhetjük el. A 'öbbi intézkedést és munkát a fogolyí’.lomány érdekében már a vadászoknak kell elvégezniük a földművestárs*kI i immal karöltve, melynek ugyancsak érdeke, hogy ez a nagyon hasznos vad ki ne pusztuljon. Milyen értelme van magának a vadászati tilalomnak ? A tilalmi idő bevezetése elsősorban a meglévő ál’ ányt meghagyja egészében. a foqlvokat vadászat nem zavarja, nyugodtan készülhetnek tehát a kite-lelésre. A normál s években az állománynak körülbelül 40 százalékát vadásszák ki, a mostani alacsony állománynak körülbelül ilyen I ..yads kerülne puskavéqre. A vadásza i tile!om$iel tehát az állomén, 30—35 százalékát mentjük át a következő évre, ami a szaporulaton fog majd meglátszani. Az a kiiogás. hogy a vadászati tilalom következtében fogoly nem röpköd. eüus' s így könnyen káros vad zsákmányává álik, nem helytálló. A szőrmés károsvad elől él tud röppeni a fogoly, a ragadó ' madár elől pedig nemcsak futással, hanem jó búvóhely elérésével s alkalmazkodó színével védekezik. Talá. egyetlen helytálló megjegyzés. ami az állománynak hátrányára van, hó a csapatokat nem verik szét a vadászatok s így magukban a cs-patokban történik meq;Je párzás. ami degenerációt idéz elő. Ez a kifogás csak akko lenne helytálló, ha több éven át tartó tilalormol volna szó. A megmaradt kis csapatok, melyek a legerősebt leged? ttebb egyedekböl tevődnek össze, sőt több kié csapat egyesülésének eredményei már az előbbi évek viszontagsága: folytán alaposan átcsoportosultak s így e degeneráció veszélyéről beszé’ ii igen korai \ólna. Amint már említettem, a tilalmi idő bevezetése uz állomány feljavításának csak egyik eszköze. A többi már a vadászok dolga. Már jő előre be kell szereznek a téli etetéshez szükséges takarmányt. Az EFSz-el együttműködve és a kis- és , ' oaresztok segítségével -kerül a téli e'^séoet megszerezni, ha ezt vadászklubjaink és vadásztársaságaink rendesen megszervezik. Nagyon jói megfelel a tö- melékoabona és az ocsu, amelyet cséplésné! lehet szerezni. Ezenkívül elegendő számú etetőt kell felállítani s jóelőre gondoskodni keli búvóhelyekről a csupaszon maradt. letarolt határban. A '-áros vad ellen a fogjvot rendszeresen kell vé 'eni s a káros vadat mind a szőrmését, mind a szárnyasat irtani kell tilalmi' időben is. Azon a területen, ahol ez állomány jó, már előre el kell készülni a foglyok fogására. Elsősorban kivitelünket kell ellátni élőveddel, főleg élő fogollyal s ezért a területek, ha az állományból le is adnak egy részt erre a célra, ez kifizetődő s vadászatunknak és nemzetgazdesgáunknak nagy hasznára van. Csak akkor számíthatunk rá, hogy fogolyra fogunk vadászni, ha ezidén mindent megteszünk ez állomány feljavításának érdekében. Mindnyájunk kívánsága, hogy ez már a jövő esztendőben bekövetkezzék. RICHTER V. Az újszülött anya 3—7 napos korában szokott pároznt. Tájékozó repülése közben az anya magasra felrepül, a sok Here követi őt és amely elsőnek eléri, az megtermékenyíti a tiszta, pormentes levegőben. Ha az anya elmulasztja a párzási hajlamát, akkor csak terméketlen petéket tud lerakni s ezekből herék kelnek ki. Az ilyen anya értéktelen s mielőbb ki kel! cserélni jól megtermékenyült fiatal anyával. Ha a család ősszel a heréket megtűri, ez nem jó tünet és valószínűleg annak a jele, hogy az anya öreg, vagy terméketlen. Tapasztalt méhészeknél ez ritka eset, mert megelőzik fiatal anya kicserélésével. Ezért fontos, hogy méhészetünkben mindig legyen tartelékanya. Hogyan kezdjünk méhészkedni? Méheket a legjobb beszerezni tevaszszal, jó telelés után olyan helyről és környékről, ahol fertőző betegség nem volt. A legjobb 2—3 családdal kezdeni, ezután amilyen fokozattal nő a gyakorlat — szaporítsunk. Sokkal nem tanácsos kezdeni, mert gyakorlat nélkül sokszor azt se tudja az ember, mihez fogjon előbb, nem tudja a munkát beosztani és sokszor azt csinálja, ami nem is fontos. Ennek a következménye az eredménytelenség. Aki nem tud jó. izolált kaptárt venni, csinálhat maga is, csak az a fontos, hogy méretei olyanok legyenek, mint a normeiizált képtárak és keretek, mert ezeket arra hivatott szakemberek hosszas kísérletezés után a legjobbnak találták. A méhlakás minőségétől függ', különösen tavasszal, a méhek fejlődése, télen pedig a sikeres áttelelés. Jó izolációs-képességű kaptár segíti a méheknek megvédeni a szükséges (optimális) hőmérsékletet, melynek csökkenése, vagy emelkedése a méhek munkáját terheli a fejlődés és mézfogyasztás számlájára. (Ezekről a fiziológiai törvényszerűségekről még maid bővebben szó lesz.) A méhlegelő ez egész méhészkedés elapja. Nélküle a méhészkedés elképzelhetetlen. Kezelési szempontból a legjobb, ha a méheket minél közelebb tarthatjuk a lakásunkhoz, viszont hordási szempontból előnyös, ha a méheket minél távolabb a forgalomtól, kint a határban erdő szélén, vagy erdőben helyezzük el. Tekintettel kell lenni a terep fekvésére is. Jő, ha védettek az északi és keleti hideg, szelektől. Előnye az is, ha a kert körül sűrű bokrok vennak, mint jó szélfogók Kérdés: Fontos-e a méhes? Nem! Az időszerű méhészkedés a méhest már lassan kiszorítja és legfontosabb eszközzel helyettesíti: a telelővel. Jobb. ha a kaptárokat tavasztól—őszig, minél távolabb egymástól, széjjel rek.’ák, telelésre pedig behordják a telelőbe. Előnyei: 1. Olcsóbb. 2. A méhek egymást nem zavarják, nyugodtebban dolgoznak. 3. Az anya nászkirepülésekor könnyebben visszatalál, mint a sűrűn rakott kaptáraknái., 4. Nehezebben tör ki a rablás. II. Hátrányai: 1. Vizsgálatot és eg.yéb műveletet csak jó időben lehet csinálni. 2. Nagyobb keret szükséges. Világos, hogy az előnyök felülmúlják a hátrányokat. Telelő sem okvetlen fontos, ha a kaptárek jók, szigetelt anyagból vannak. Teljesen kifogástalan és legolcsóbb a telelés: « •Ha megszűnik a méhek röpködése (kb. október végén, vagy november elején). Összerakni a kaptárokat szorgsan és kukoricekóróval jól körültakarni. Persze elég levegőt kell biztosítani, gy kitűnően áttelelnek, csak védeni kell őket a kártevőktől és a zörgéstől, zajtól. Tavasszal, vagy közvetlen az első tisztuló-ktrepülés előtt, esetleg utána vissza kell őket rakni a rendes nyári helyükre. Szíjjártó Gyula, méhésztanító. Vadásznaptár Tanulságos valászfilmek Országos szövetségünk néhány ifién jó oktató filmet szerzett be s ezeket az egyes vadászati védegyleteknek, társaságoknak s kluboknak kölcsönzi vetítésre. A vadászvizsgákra való előkészítésnél ezekre a filmekre különösen nagy szükség van. mert ezeken a jelöltek megláthatják az egyes- vadfajtákat mozogva, élve a szabad természetben. Ajánljuk ezeket a filmeket vadásztársaink figyelmébe. Különösen szépjs értékes filmek: „A kárpáti medve” 1952-ben felvett filmünk a Kárpátokból. „A szeretet nagy törvénye". Orosz hangos film, mely egy rókacsalád életét mutatja be. ,,A vad- csapján”. Kaukázusi film, mely a kőszáli kecske és a zerge életét és vadászatát, illetve fogását tárgyalja. „A vadászév", saját filmünk, mely bemutatja az összes fontos vadnemeket évszakok szerint. * yjc * ♦ Szép őzbakot lőtt 1954. július 18- án Kunc József elvtársunk, a runyai EFSz tagja, Főge község határában. A bak kizsigerelve 26,7 kg súlyú volt. Az agancs pontszáma 195. Ilyen szép eredményt csak jó! kezelt területen lehet elérni, ahol a vadat rendszeresen védik. etetik, a sóz 'kát állandóan kezelik stb. Gratulálunk a vadászterület vezetőjének, Kovalcsík Gyula elvtársunknak e szép sikerhez s további szép eredményeket kívánunk neki és tagtársainak. A bak fényképét Balázs István elvtársunk küldte be Tornaijáról. Haladéktalanul pótoljuk a méhek téli élelmét Ráérünk ez etetéssel — mondja egyegy hanyag méhész. Persze a nap sugarai még melegítenek, de nem szabad e'felejtenünk, bogy itt az október. Ez ennyit jelent, hogy lejárt a méhészkedés ideje. Aki d'hg nem etette, s nem teleltette be méheit, a saját érdekében azonnal tegye meg, mert ennek elmulasztása a családok téli pusztulását idézi elő. Minden méhész megkapta bejelentett családjai számára a cukrot, tehát nincs kifogás, hogy nem lehet biztosítani a méhcsaládok téli élelmét. A telelés sok mindentől függ, de főleg a bőséges élelemtől és a jó beteleléstől. Az etetést nem elég körülbelül végrehajtani, hanem pontosan kell tudnunk, hogy hány kilogramm elesége van, vagy esz a családnak télire. Ezért betelelés, illetve etetés e’őtt fontos, hogy megvizsgáljuk a л méz mennyisége A téli fogyasztás sok mindentől függ. Legnagyobb befolyással erre a család nagysága, a család nyugalma, vagy nyugtalansága van, valamint a fiesítás megkezd lsének ideje, a tél hosszúsága. A nagy család aránylag kevesebb mézet kíván ugyan, de végeredményben mégis többet fogyaszt. A korai Hasítás sok mézbe kerül. Hosszú télre több méz kell. Más a szükséglet, ha csak a röpködés megindulásáig számítjuk és más, he az első valamirevaló nektárforrásig, vagy a tavaszi etetésig. Egyszerűen megjegyezhető szabálynak azt ta Lják, hogy a család minden méhes léputcájában legalább 2 kilogramm, de inkább két és fél kilogramm méz legyen. I"y u téli fürt lépekkel elválasztott minden része a többitől függetlenül és léováltoztatás nélkül át'teiei. Ha tehát a család hét utcában ül 7-szer 2 az 14 kilogramm, vagy bővebben 7-szer két és fél az 17.5 kg méz kell. Más becJés szerint a család méhekkel megszállt lépjei körülbelül félig legyenek mézzel. Szabadban te-Liska Ferenc, sódol méhész azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy hol lehet beszerezni méhészeti szerszámokat. Mi ezt már közzétettük tavaly, lapunk 39-ik számában „Mit kaphatunk bratislava: méhész üzletben” címmel. Most Líska elvtáis kérésére közöljük. iol kaphatók méhészeti eszközök. Bratislava, Molotov utca 64 (régi neve Szép-lak utca) Privigyén. Itt van méhészetünk központja is. Innen lehet rendelni pergelelő népes, nagy családnak tehát szeptembertől a jövőévi akácvirágzásig, ha közben lényeges hordás nincs. 20 kilogramm mézet kell hagyni, gyengébb családnak 12—15-öt, igen nagynak 25 kilogrammot. Ebből ez októbertől februárig terjedő nyugalmi időszakra körülbelül 5—7 kiloqramm, nagyobb része pedig a megmozdulás időszakára kell. A Szovjetunióban északon 25, délen 15, a középső területeken 20 kilogramm telelőmézet kívánnak. Tudnunk kell, hogy a méhek téli élelmüket csakis az elraktározott készletből meríthetik. A méz nemcsak élelmet jelent a méhek számára, hanem fűtőanyagot is. A téli fürt két fűtőjét: a méhek táplálkozása és mozgása. Táplálkozás A méhek tüzelőfája vagy szene a méz. A kályha, amelyben eltüzelik saját testük. Elégetéséhez, meleggé változtatásához oxigénre van szükségük. De nemcsak meleg képződik így, hanem széndioxid és víz is. A méhek ezt kilehelik. A fúrt fűtése tehát fokozott táplálkozással és fokozott lélekzéssel jár. Sokszor akad olyan eset, hogy a méhcsalád télen lehull és a méhész megállapítja, hogy nem ő volt a hibás, mert volt még 1—2 kg méze. Hiába van a családnak a belső keretekben 1—2 kg méze, ha nincs egyformán a méhektől ellepett összes keretben. Tudjuk, hogy a méhek nagy hidegben nem mennek át egvik léputcából a másikba élelemért. Ezért, ha a méhek csak két kereten tudnak táplálékot magukhoz venni, nem tudják fenntartani a szükséges meleget az egész család részére s a nagy hidegben dermedten lehullanék. Ne várjunk csodákat, rajtunk múlik a méhek sikeres áttelelése. Etessük fel őket lelkiismeretesen, ne sajnáljuk tőlük az élelmet, ők ezt a jövő évben sokszorosan megtérítik. S. G. tőt, bármilyen méretre, mézes kannát stb. Ezenkívül Kassán is van' rrvéhészü let (Fő utca). Méhészeink bármilyen kérelemmel, panasszal forduljanak szerkesztőségünkhöz, mi az adott körülmények között elintézzük.) (Szerkesztőség) ELADÓ sürgősen 20 méhcsalád 4—5 éves „Balogh" szaimakaptárakkal együtt. Cím; Hauke István, Jánošíkova číslo 74. Posta Nové Košariská.
