Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-03 / 40. szám
6 1954. október 3. Földműves Gazdaságilag és szervezetileg megerősödve végzi a* őszi munkákat az udvardi EFSz A villásfarkú fecskemadarak csapatosan röpködnek s néha egy-egy oly közel repül el az ember mellett, hogy szárnyával szinte érinti ruhánkat. Búcsúznak a fecskék, itthagyják hazánkat. Elmúlt a nyár. Hüs szél tör elő észak felől s tépázza, sárgára változtatja az akácerdőt, amely az állomás közelében az udvardi EFSz földjei körül terül el. Közvetlen az erdő mellett van ez udvardiak zöldségkertészete. Paradicsom, paprika, káposzta, dinnye, mindenféle zöldség található a kertészetben. A paorike- s paradicsomparcellákon nagy « sürgés-forgás. Kint van a falu asszonynépe s szedik a paprikát, paradicsomot. Ezzel sietni is kell, mert már bármelyik hűvös éjszaka után lecsaphat a dér s tönkreteszi, megsemmisíti a fagvra érzékeny növényeket. A fagy nem fog kárt csinálni mert a szövetkezet régi tagjai, továbbá a 110 új tag. köztük 80 nő, most az őszi munkák idején szorgalmasan dolgozik az ősziek betakarításánál. Az asszonyok megtalálhatók a gazdaság minden szakaszán. A dohánvtörésné! például minden levelet meg akarnak menteni a fagy elől. Ez pedig nagy munka, mert 60 hektár dohányon sok mázsa levél csüng — de mégis megéri, mert ez sokezer koronát jelent a szövetkezetnek. Krupánszky József csoportjából Vendel Józeef dohányos csapata már nyugodt, mert a részükre kimért 20 hektárról a dohányt fedél alá helyezték. Eddig Vendel elvtáns csapata a 280 mázsa dohányból már 190 mázsát beszállított. Megy a dohányszárítás, jól működik a szövetkezet 3 darab műszárítója. Bent az épületben a nagy asztalok körül asszonysereg csomózza, hálózza a dohányt. Orrcsavaró dohánypor száll a levegőben s bizony, <^cl nem szekta, még prüszköl is tőle. ' . A • —efere elhalkult, az asszonyok nem mertek beszélni, csak a kezük járt nagy ütemben. Különösen Mackó Margit, a csapat legszorgalmasabb tagja ijedt meg, aki a tavaszon lépett a szövetkezetbe. — Az én nevem ne írják ki az újságba — mondta, — mit mond a férjem, mit mondanak a népek. Én már idős vagyok az ilyesmire. Beszéd közben pedig a keze egy pillanatra sem állt meg, verte a csomókat, rakta a bált. Hát ki érdemel dicséretet, ha az ügyeskezű asszonyok nem, hisz túltesznek a férfiakon. Mackó Margit tavasz óta 143 munkanapot ledolgozott, ezalatt majdnem 250 munr kaegységet szerzett. Salgó Júlia májusból 156, Farkas Mária 132, Szabó Mária 130 munkaegységet dolgoztak le. Ők szintén a tavaszon lettek tagjai az EFSz-nek. Kinek köszönhető, hogy mind a zöldséget, mind a dohányt és a többi szántóföldi növényeket szépen kigyomlálták, s elég gazdag termést takaríthatnak be a földe iről. Az sem mindennapos, hogy a szövetkezetben a munka 60 százalékát nők végzik el. Mezány Hona, aki 5 gyermek édesanyja, Bankó Etel, Bubeió Anna, Vajkay Irén, Lengyel Erzsébet nemcsak a dohánynál, zöldségnél állják meg helyüket, hanem a növénytermelés minden szakaszán kiveszik részüket a munkából. Tavaly méa kevés volt a munkaerő, sok dohány megfagyott s kint maradt a földön. Az új belépőkkel megerősödött a szövetkezet; ezidén minden munkát időben elvégeznek, s nem lesznek hasonló kárai a szövetkezetnek. A munkaszervezés jobb a tavalyinál mert ahogy Műk József, a szövetkezet elnöke mondotta, ez évben elsőízben sikerült szétosztani egyénekre az összes kepálnivalót. Mind az asszonyok, mind a férfiak, egyformán megkapták részüket. A 100 hektár cukorrépából 35 ár, 320 hektár kukoricából pedig 80 ár jutott egy-egy tagra. Minden parcelláról külön lemérik a termést s a terven felül kitermelt kukoricának 50 százalékát természetben, cukorrépánál cukorban, és pénzben, a takarmányrépából pedig a túltermelés 30 százalékát kapják pótjutalmul. Mindez jobb és gyorsabb munkára serkenti a tagokat. A termés betakarításával egyidőben gyors ütemben végzik ez ősziek vetését is. iparkodnak a csoportok, mert saját kárukon tanultak. Ugyanis tavaly ősszel a gebona egy részét már nagyon későn vetették el. A száraz hideg tél pedig nem kímélte a gyönge, fiatal hajtásokat, s így megsenyarodva, megritkulva teleltek át. Természetes a ritka gabonából kevés lett a kereszt, kevés :s csörgött a zsákba. Volt olyan rozs. amely csak felét adta a tervezettnek. Ez pedig neonban kihatott a szövetkezet pénzügyi tervére, ami az újévi elszámolásnál meg is fog látszani. Hogy ez a jövőben ne forduljon elő. mind a négy csoport versenyszerűen nekifogott r vetésnek. Legszebb eredményt a negyedik csoport érte el, amelynek vezetője Dékány Ferenc. Szeptember 25- ig elvetett 36 hektár ősziárpát és 45 hektár búzát. A többi csoport is követi ’’■’Idáját. A négy növénytermelő csoport közül Kovács József csoportja a legjobb. Ők fejezték be elsőnek az aratást, cséplést, ők kezdték meg legelsőnek az ősziek vetését. Hogy termésük magas legyen, alkalmazzák a sűrű- és keresztsoros módszert. Bevezették a 9 éves füves vetésforgó rendszert is. Az állattenyésztés napról-napra javul, mert mind a szarvasmarha, mind a sertésállományukat terv szerint biztosították. A falu szélén több fehérpalás új épület áll, amely tele van szebbnél szebb állatokkal. Az épületektől távolabb 9— 10 hatalmas tak-rmánykazel jelenti, hogy a téli eleséget is biztosították az állatok számára. Sertésből eddig 100 darabot adott el az EFSz szabad áron. Mindezek azt bizonyítják, hogy a szövetkezet jő úton halad. Az új tagok is meg vannak elégedve a szövetkezettel Aki jól dolgozik, van is neki. Akad olyan, aki házat épít, a másik a régi épületet átalakítatja, újjá teszi, vásárolják a tagok az új bútorokat, rádiókat stb. Szekeres Ferenc, aki feleségével és fiával dolgozik e szövetkezetben. augusztus 25-ig 830 munkaegységet szerzeft. amiért 6.640 koronát és 24.90 mázsa gabonát kapott. Héger István, Mokos István és Ilona, akik nemrég léptek з szövetkezetbe, szintén meg vannak elégedve keresetükkel. Műk elvtárs, a szövetkezet elnöke biztosra veszi, hogy az őszön és tél folyamán még újabb jelentkezők lesznek, akik kérik felvételüket a szövetkezetbe. Ha tavaly októbertől 150 új tag lépett be, ez évben, mikor a szövetkezet szilárdabb, gazdagabb, minden bizonnyal sok kis- és középföldműves meggondolja s nerr. fog maradi módon lsekével, egy lovacskával szántani, hanem belép a közösbe, ahol könnyebb munkával biztosíthatja megélhetését maga és családja számára. Minden űj belépőt a tagság szeretettel fogad, megbecsüli azokat, akik rátértek a he' 'es útra, a nagyüzemi gazdálkodásra Sándor Gábor A szeredi EFSz kukoricaföldjéről Belokosztolszky Béla és Suba József traktorosok a kukoricaszárat takarítják be, hogy azt idejében lesilózhassa a sző. í vetkezet Trágyázzuk meg gyeptalajainkaf Az állatállomány létszámának növelése, fajtulajdonságainak megjavítása és termelékenységének fokozása csak szilárd takarmányalappal lehetséges. A takarmánya'ap a legelők, rétek és szántóföldek terményeinek összetételéből keletkezik. A szántóföld nedvdús takarmányokat, zöldtakarníányt és a vetett füvek kitűnő minőségű szénáját, silónövényeket abraktakarmányokat, szalmát, pelyvát stb ad. A legelő és rét ellátja az állatokat a legeltetési idényben zöldtakarmánnyal, télen pedig szénával. Ezek olyan vitamindús takarmányok, amelyeket semmi sem pótolhat. Takarmánytermö területeink szervezet és észszerű kihasználása tehát elemi ktöelesséqünk. A kielégítő takarmánytermesztés minden állami gazdaság, EFSz legfőbb feladatai közé tartozik. A növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá a szántóföld és a rét között elválaszthatatlan a kapcsolat. O- rosz közmondás szerint: „a rét táplálja a szántóföldet!” Valóban, ha jó szénatermést aratunk, vagy jó legelőnk van, az istállótrágya mennyisége fokozódik, a szántóföld termése is biztosabb, nagyobb. De megfordítva: a legelő és a rét termése is függ a szántóföldtől. Minél nagyobb a szántóföldeken a termés, annál több a gazdaságban tápláló nedvdús takarmány, ami azt jelenti, hogy az istállótrágyával annál több tápanyag jut a legelő és rét talajába. A gyepterületeket éppen olyan rendszeresen, forgóba osztva kellene trágyáznunk, mint a szántóföldeket. A rendszeres trágyázás hiánya miatt a gyepnek nemcsak a termőképessége, hanem a minősége is romlik Ennek az a magyarázata, hogy az értékes, de igényes gyepnövények a talaj táplálóanyagainak szegényedésével és helytelen táplálóar.yagarány miatt is, egyre jobbár, pusztulnak, helyüket igénytelen, értéktelen gyepnövények, vagy gyomok foglalják el. A gyepek rendszeres trágyázása hathatós védelem a szárazság ellen is. A talajba-jutó, televényt-adó anyagok jobb vízraktározása, a növény erőteljes táplálkozása, az ezzel járó gyorsabb fejlődés s a nagyobb árnyékoló hatás mind a raktározott téli nedvesség "óbb kihasználását teszi lehetővé. A legelőt a legelésző állatokkal trágyáztathatjuk meg a legkönnyebben és leggazdaságosabban. A legelő állatokat trágyájának egyenletes elosztása érdekében a delelő-helyet időnként változtam kell. A szarvasmarha rendszerint felkeléskor trágyázik. (Naponta kb. 15—18-szor). S így ott trágyázhatunk vele, ahová fektetjük. A delelőhely változtatásakor egymás mellett lévő helyeket kell sorra kijelölnünk, hogy a trágyázás folytonosságát elérhessük. Túlsokáig egy helyen fektetni nem szabad, me-t egvrészt a töménytrágyától a gyep kiég, másrészt az állatok felvágják a gyepet. A deleltetés, vagy szállásolás u' vanazon a helyen — lazatalajú legelőkön — 3—4 napnál — kötött-talajú legelőn 6—8 napnál tovább ne tartson. Ez azért is fontos, j hogy az állat ne tiporja össze túlságosan a gyep növényzetét, szörözete pe- | dig nagyon be ne piszkolódjék. A delelőhelyek változtatásakor a pásztornak nagy segítségére van a sózólámpás és a sózóválvuk. vakarófák, mert ezek körül az állatok megállanak, ma.id lehevemek. A trágyázást azonban nem szabad elintézettnek venni az állatok által elhullatott ürülékkel. A meoszáradt trágyalepény elzárja az alatta lévő gyeptől a levegőt, a fényt és így a gyep elsárgul, majd kipusztul. Ezért fontos a trágya egyenletes elterelgetése. A gyepterületekre használhatunk műtrágyát is. A legértékesebb a keveréktrágya (komposzt). A keveréktrágya anyagai: a gyephant s minden más — gyommagtól mentes — növényi hulladék (falomb, tőzeg, istállótrágya stb.) ezenkívül más, könnyen bomló szervesanyagok (toll, szőr, árokiszap, rongy, fahamú, korom, útkaparék stb.) amelyeket földdel keverünk. A nehezebben korhadó anyagokat a keveréktrágya aljára tesszük, a többit e fölé, 20 cm-es rétegenként. Amikor е9У"е9У 20 cm-es réteget fölraktunk, néhány cm-es vastagságú égetett mészszel rétegezzük, hogy a keveréktrágya anyagainak bomlását elősegítsük. Az 1 méter magasságot elért telepet termőfölddel fedjük, és 3—4 hónapig érni hagyjuk. Ezután az egész telepet hoszszában 2 centiméteres lyukbőségü rostán átlapátoljuk és újból felrakjuk. E közben 3—4 rétegben adunk hozzá égetett meszet, ezenkívül igen helyes, ha 100 métermázsa komposztra 1 mázsa mészfoszfátot is rétegezünk. A keveréktrágyatelepet az átrakás alkalmával húgylével, vagy trágyalével kell nedvesíteni. Ezt az eljárást 4—5 hónaponként meg kell ismételnünk, a telep tetejét pedig állandóan nyirkosán kell tarani Általában másfél év alatt, a második év őszére beérik a komposztelep. amikor egész tömegében földszerű lesz. Elege- iő keverékt ragya hiányában felhasználhatlak a porhanyóra érett apró istállótrágyát is a rétek tráavázására Esetleg a tözegkorpával kevert emberi l'ekál'át az úgynevezett tőzeget l'ekálkomposztot is. Beérett a gyapot a szeszéiyesi kutatótetepen Ógyallától nem messze van Szeszé, lyes, a Mezőgazdasági Akadémia kísérleti telepe. Különböző növényeket termesztenek itt, melyekkel aztán kü. lönböző kísérleteket végeznek. Vannak itt cipruszfajok, eukaliptuszok, földi mogyoró, szója, kanét, (bombayi ken der), abutilon, (selyem.múlyva), rizs, cirok stb.)- A sok érdekesség közt a napokban ért be a gyapot, melynek begyUjtése már csak napok kérdése. A citruszok közt kezdtük meg szemlénket, melyekkel Ondrejkovics mér. nők és helyettese Miklya Vince elvtársak foglalkoznak. Az üvegházak at. cáiban ott nő a narancs, mandarin, citrom, füge és az eukaliptusz, síit banánfa is van. Az utóbbi azonban nem képezi még a kísérletek tárgyát. A citruszok 30—40 centiméteres nővé. nyék. Kórházak, szanatóriumok, gyárak folyosóin üde látványt nyújtanak, tisztítják a levegőt és még délszaki qyümölcsöt is hoznak. Ezeket a kultúrákat annyira alkalmazták a helyi viszonyukhoz, houy már az idén a citrom kinn is telel majd. Kertészárkokban termesztik őket, részint földbedugott cserépben, részint szabadon. A növények 0 plusz 3 fokos hőmérsékletet igényelnek. Az idén sekély kertészárokkal kísérleteznek, melyeket két oldalt fű takar. Té. len befedik őket még fürészpor- és pelyvatakaróval. A fügét vízszintes dróton futtatják pár centivel a föld felett hogy jobban be lehessen fedni. Kinn zöldéi már az eukaliptusz is, amely pompás olajat nyújt. Kissé távolabb egy ágyban földi то. qyoró terem. Ez Moticska mérnök kísérleti telepe. Épp most virágzott el, helyenként még látni is a hosszú szár végén a fonnyadt sárga virágot, mely azután befurja magát a földbe és ott a föld alatt nő meg a termés. <4 cirokültetvények és azokkal végzett kísérletek Klagom mérnök elvtárs munkakörét képezik. Termesztenek üt kefegnökereket és más melegégövi rostnövényt is. Ezek között elsősorban ki kell emelnünk a kenafot (bombayi kendert) és abutilont (selyem-mály. va). A kenaf nemcsak rostja miatt kitűnő iparinövény, de a nwgvából ó ételolaj is készül. Igen szépek a rizs. telepek, Venény mérnök kísérleteinek tárgyai- Termelnek itt paprikát , is ki. sérleti célokra. Az elmúlt évben belföldi takarmánynövényeket is termesztettek. Az idén a kísérleti telep főleg a melegégövi virágokkal foglalkozik. Az egyik ágyban gyapotot láthatunk. A gyapot virága kezdetben sárga, ké. söbb rózsaszínné'változik, majd zöld tok marad vissza, s ha ez megpreped kibomlik belőle a vattára emlékeztető fehér gomolyag. a gyapot. Szeszélyesen már beérett ez a nálunk még újfajta növény. Benn az üvegházakban is láttunk néhány gyapot ültetvényt. Ezek már teljesen ki is bomlottak. Egy különleges gép kiszedi a vattaszerű pamacs közepén lévő magot — és a nyersanyag már is mehet feldolgozás végett a textilgyárba. Gyapottal már több Ízben kísérleteztek Szlovákia te. rületén. Az 1929—30-as években Pozonyban és Komáromban is, de meghonosítani a gyapotot Szlovákiában el. ülnek Szeszélyesen sikerült. A gyapot hektárhozama 6 mázsa, s ez a menynyiséq fokozódóban van. Minőségileg ez a gyapot megfelel a szovjet gyapot negyedik, ötödik osztályának, ami a fejlődési idő különbségében és egyéb más tényezőben leli magyarázatát. (Nálunk a gyapot fejlődési ideje sokkal rövidebb). Lalik elvtárs végül megmutatta azokat a szöveteket, melyek a szeszélyest gyapotból készültek és elárulta, hogy a kísérleti állomás alkalmazottai saját termesztette gyapotból készült ruhák, ban járnak. Néhány nap múlva leszedik mór n fehér pamacsokat. A gyapot magvait pedig a kísérleti állomás szétküldi a különböző EFSz-eknek továbbtermesz. tés végett. M. L. Nyitra Magas kukoricatermést értünk el a kísérlett parcellán A zsélyi mezőgazdasági tanonciskolán kísérleteztünk a heterózis kukoricával. A kísérlet jól sikerült. Arról szeretnék beszámolni, hogyan értük el a magas terméshozamot. A kukorica alá a földet ősszel rendesen megtrágyáztuk és mélyen beszántottuk. Tavasszal, miután nehéz boronával kétszer megjárettuk, április 23-án beültettük. Az ültetést úgy végeztük, hogy megjegyeztük először a 70 centiméteres sorokat*keresztbe. A vonalak találkozásánál’a 82 ár felét ültetőfával egymástól 20 centiméterre körülbelül 10 centiméter mélyre egv-egý magot ültettünk. A másik felét kapával ültettük, úgy, hogy a vonalak keresztezésénél beváotuk a kapát vagy 10—15 centiméterre, ezt egy kissé magunk felé húztuk és a kapa elé beszórtuk a 2—3 magot. A kapát' hirtelen kirántottuk és a földet megtapostuk. Ez az ültetési mód alkalmasabbnak bizonyult, főleg gyorsabban ment. A talajunk fekvése elég meredek, összetétele le meglehetősen köves-homokos. Az egyik fajta fehér lófogú. a másik sárgaszemű volt. A tervünk az volt, hogy a sárgát hagyjuk meg „apának”, de amenyny:ben éppen ezek a sorok fészkei a beavatkozás következtében nagyon kiegvelödtek. így féltünk, nem lesz elég por. tehát a két sor tófogüt hagytuk meg „apának”. A kikelés 100 százalékos volt. Idejében háromszor megkapáltuk és egyszer, július 27—29-én „gazoltuk” a kukoricát. A kasztrálást, a sárga fajta 'porzójának levágását a legpontosabban végeztük. A keresztezés sikerült, A túlnyomó többség megtartotta „vonalát”, a sárga pedig világosabb színű, megnyúlt szemű lett. Szeptember 18-án 5 traktorpótkocsivel hoztuk haza a teljesen megérett termést. Másnap lefosztottuk a gyönyörű elsőosztályú csöveket.’ Mielőtt a szárítóba hordtuk megmértük a lefosztott csöveket,’ 5520 kilogramm volt. • Tehát a hektárhozamunk 67 mázsát tesz ki. KTS.Sf ING .íAníO.S — 7célvi mezöoazdasáni f яппг>гмс1<-г>1а. (Oudjótok, hogy------a világ legbővebb vizű folyója az Amazon. Vízkörnyéke 6 millió km2. A Cordillerákat ]3 zühatagban töri át s egy helyen 50 kilométer széles. A torkolatnál másodpercenként 2 millió egyszázezer köbméter vizet önt az. Atlanti óceánba. Több, mint 200 mellék, folyója van. * * * ...a világ leghosszabb folyója pedig a Mississippi. 6530 kilométer hosszú, vízterülete 2,248.000 négyzetkilométer. Öt ágban ömlik a mexikói öbölbe. * * * ... az első nyomtatásban megjelent magyar-nyelvi! könyvet a XVl-ilc században Abádi Benedek készítette, aki a krakói egyetemen tanult és egy ottani könyvnyomdában tanulta el a köny vnyomtatás meste rségét. * * * ... jóval több nő éli túl a 100-ik életévet, mint férfi * * * ... a cárizmus idejében az orosz posta Szibéria sok vidékére havonta csak eqyszer-kétszer szállított külde ménveket. * * * ...a kukoricaliszt tápérték szem. pontjából álig marad a búzaliszt mögött. Nincs azonban bennp siker, azé t tésztája nem alakítható úgy, mint a sikérdús búzaliszté * * * ... az aliiminiumbó’ készült főző. 'denn négi szer olyan iril vezeti a nőt. mint a vasedény... a bolgár szőlőtermelés csúcseredményét Parustica község mezőgazda, sági termelőszövetkezet érte el. 1953- ben holdanként 317 mázsa szőlőt szüreteltek. * * * ... a pöszméhek Ősszel mind kimúlnak. csak a megtermékenyített fiatal anyák telelnek ki. * * * ... a húszéves ember sebe kétszer olyan gyorsan gyógyul, mint a negyvenévesé. * * * ... Anglia területe a tenger pusztító hatása miatt az utolsó ezer évben 9000 négyzetkilométerrel csökkent. * * * ... a nagy óceánok átlagos hőmérséklete 200 méter mélyen 16 Celsius fok. 1000 méter mélyen 4.5 fok, 4000 méter mélyen csak 1.8 fok. * * * .. .az északamerikai Kanada neve a „Kannatha” indián szóból származik és ..kunvhócsoporť’.ot jelent. * * * .. . furcsa világ Ausztrália: kutya helyett kengurú is lehet házőrző. Pagaszkndik gazdájához és a betolakodó idegennek akkora pofont ken le hogy elmegy a kedve a további látogatások, tói. * * * . . a gyulát Irinyi János 1833-bxn találta fel * * * .. az elektromosságot 1802 óta is. .merjük.
