Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-03 / 40. szám

1954. október 3.

Földműves

7

Egy szem gabonával s egy deka hússal se maradjunk adósai államunknak

Még mindig van számos olyan község, amely nem teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Úgyszintén sok még az olyan szövetkezet vagy magángazda, aki az állattenyésztési termékek beadásával is lemaradt. A beadás teljesítése pedig törvény: épp úgy mint az iparban a terv teljesítése. Dolgozó parasztságunk csak akkor várhat elég gépet, gazdasági felszerelést, ruhát, cipőt, rádiót stb. iparunktól, ha a ráeső munkaszakaszon ő is teljesíti tervét: elég élelmiszert termel az országnak. Ez hazafias kötelesség. Ne maradjon tehát egy olyan szövetkezet vagy földműves sem, aki ne teljesítené államiránti beadási kötelezettségét. Az állattenyésztési termékek beadásában az utolsó negyedévhez érünk. Ne maradjunk adósai államunknak egy deka hússal, tejjel, tojással sem. Ez dolgozó parasztságunknak is elsőrangú érdeke. .

Akiknek szívügye és aki szabotálja a beadást Kürtön

Т/ űrt község az érsekújvári járásban kicsit völgyes területen fék. szik. Ebben a faluban egységes földm’uvesszövetkezet is van. A földművesek nagyobb része azonban még magángazdálkodást folytat. Nem győződ, tek meg még teljesen arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal előnyösebb, mint a szalagparcellákon való gazdálkodás. A szövetkezet mégis mint vonzó példa áll előttük. Azért szorgos, kodnak annyira, mert látják, hogy a szövetkezet már rövidesen végez a kapások betakarításával és a vetés is a legnagyobb ütemben folyik. így nem késlekedhetnek ők sem.

A magángazdák tehát állandóan figyelemmel kisérték a szövetkezet munkáját. Amikor nyáron látták, hogy a szövetkezet hozzáfogott az aratáshoz, ők is azonnal munkához láttak. Nagy volt az igyekezet mindkét részről. A győztes mégis a szövetkezet lett. Ez viszont érthető is. A szövetkezet gé. vekkel, ugyanakkor a magángazdálkodók csak kézikaszával arattak.

— Minden erőmmel azon igyekeztem — mondja Árendás István 6-hektáros magángazda. — hogy földjeimen minél magasabb eredményt érjek el. Jól megtrágyáztam és a lehető legjobb munkát végeztem földiemen. Nem mondom, — jegyzi meg — elég szép termésen volt, de a szövetkezet mégis túlszárnyalta eredményeimet.

A rendás gazda már az 50.ik évéhez közeledik. Alacsony termetű, fekete bajuszú, vidám, mosolygós ember. A földműveléshez vannak már kellO tapasztalatai. A takaros udvara, a háza környéke, mind Árendás István hangya-szorgalmáról tanúskodik. Szereti a gazdaságát és igyekszik is azt rendben tartani. A hat-hektár földiét is jól megműveli. Gabonája közel 40 mázsa termett. EbbOl 27 mázsát a közellátás részére addtt. Megmaradt a vetőmagja és kenyérre is jutott. A földek megműveléséhez és a rajtuk elért eredmények eléréséhez felesége szorgalmas munkája is hozzájárult. Együtt vannak ők mindenfelé munkában. Közösen dolgoznak most a kukoricabetakarításánál is.

— Kukoricánk lesz bőven — mond. ja Árendás.néni. — Már öt szekérrel hazavittünk, de még lesz egy néhánynyal. Ebből aztán jut is, meg marad is.

Még több ilyen példás magángazdálkodó van Kürtön, akik szintén igyekeznek beadásukat becsületesen teljesíteni. Ilyen például Sánta Béla 9 hektáros középparaszt, aki szintén 100 százalékra eleget tett beadási kötelezettségének. Dicséretet érdemel továbbá Kurucz Gyula 5.44 hektáros gazdálkodó, aki szintén az elsők között teljesítette beadását.

Srámek István a kürti nemzeti bizottság újonnan választott titkára községünk beadásával kapcsolatban a következő megjegyzést tette:

— Nem emlékszem, hogy ezelőtt ilyen gyorsan teljesítette volna beadását községünk. — A cséplés alkalmával gyalogos embernek az utcán alig lehetett elmenni. Kocsi-kocsi után vitte a gabonát rendeltetési helyére Sikeri'i’t is községünknek 100 százalékra 'tr,: es'teni a beadási tervét.

Т/ a:óban szorgalmasak ebben a ' községben a kis. és közepi öldművesek. Van azonban olyan is, akinék iPoKsebb gond la is nagyobb, mint a terme’és. Ez pedig nem más, mint a 23 hektáros Sánta család.

Sánta Albert 73 éves, eléggé jól megtermett ember. Mind sok más ku. Iák, ö is úay tervezte annak ideién hogy érdemesebb egy borjút felnevelni, mint eay gyereket. így csak egy fia van neki is: Sánta Sándor, Sántáék. h< gy megtévesszék a hivatalos szerveket így a 23 hektár földet széjjel iratfák kétfelé. Az egyik részt a 73 éves te1 irren munkaképtelen öregre, a másikat pedig fiára Sándorra Íratták ügu Q<md"lták. hogy az öreget úgysem vonták le’e’ősségre. ha nem teljesíti a beadást Meg azért is fontos volt így csinálni, hogy ne mint kuláknk, hanem mint ..jóindulatú középparasztok” szerepeljenek. Hamis cselekedetükre azonban rájött a község vezetősége. Sánta Sándort, a helyi nemzeti bizottság 1952-ben felelősségre vonta és le. szrimoltatta a már több éven keresztül nem teljesített beadási kötél eze tizedekért. Sánta Sándor, úgy gondolta, hogy most is kedve szerint játszik a dolgozókkal. Próbálkozott azzal kötni a „sebet", hooy a föld nem az övé ’■anem az apjáé. Hamis szavainak

azonban nem ült fel a nemzeti bizottság és Sánta megkapta méltó bünteté. sét.

A Sánta család nem szívesen veszi, hogy velük sezmben most azok állnak, akik még nem is olyan régen az ő földjeiken keresték a „kenyeret”. Különösen Sántáné, nem tudott ebbe belenyugodni. Hiszen ő mindig ki tudta járni, hogy jó dolguk legyen. Megpró. bálkozott most ő is. Férje távolléte alatt úgy gondolta, hogy mint feleségnek neki is joga van a földekhez. így a férjére írt 12 hektár föld felét magára vállalta és „alázatosan" megkérte a szövetkezet vezetőségét, hogy vegyék öt is a tagok soraiba. A szövetkezet vezetősége nem gondolta át alaposan a dolgot. így Sániánéból „szövetkezeti tag" lett. De milyen tag: Nem volt ő egy napot sem dolgozni a szövetkezetben. Volt elég intézni-valója a még megmaradt földeken, a férje részén. Akadt azon tennivaló bíz, de nemcsak neki, hanem a község dolgozóit is foglalkoztatta földjein, akiknek naoi

vezetőség került, akiket már nem lehetett csak úgy „megtéveszteni". A szövetkezet vezetősége a helyi nemzeti bizottsággal együttműködve meggyőzte a tagokat arról, hogy kuláknak semmi helye nincs a szövetkezetben, így 1953 őszén Sántáék szűrét hitették.

7\f ézzük csak tovább a kulák ra.

’ vaszságát. Amikor Sántáék megtudták, hogy kitiltották őket a szövetkezetből. ismét egy újabb hamissságon törték a fejüket. Nem szerettek volna ők sehogysem most 23 hektár földnek a tulajdonosai lenni. Ügy döntöttek, hogy nem fogadják el a földet, ha ki is méri nekik a szövetkezet. Ez így is volt. Sántáék a múlt év őszén kikapták a földjüket és vele együtt a vetési tervet is. Azonban a minden háj. íal megkent kulák sem a földet, sem a tervet nem vállalta. Jól érezték ők magukat az 5—6 hektár földecskével. Úgy gondolták, hogy így majd könynyebben elfelejtik a község dolgozói régi „basáskodásukat". Ebben azonban

A kis- és középparasztok igyekeznek a beadással: viszik a gabonát, tojást, tejet, húst, a kulák pedig az árnyékban siránkozik, hogy „nem termett, . nincs miből beadni” ...

munkájukért egy kilogramm diót fizetett. Könnyebb volt a szí ve Sántámnak. ha másokat dolgoztathatott. Pedig fiával Jánossal és lányával Teréziára1 magú is megművelhette volna földjeit Gyerekeivel azonban semmiesetre sem akarta megismertetni a paraszt-munkát. Ügy gondolta: „Több eszük van az én gyerekeimnek, minthogy paraszt-munkát végezzenek. Okos ember az apjuk is és nekem is megvan a magamhiz való eszem. Miért ne járhatnának az én gyermekeim felsőbb iskolába”.

Tgy telt el az 1952-es év a Sánta családban. Jött aztán az 1953-as esztendő. Üj év. Ügy gondolta Sámáné, hggy az, ami megfelelt az öreg évben, nem felel meg az új évben. Ki kellett találni egy újabb ,.csalafintaságot”. Ekkor már férje is segített a „terv" kidolgozásában. Úgy határoznagyot tévedtek. Nem olyan könnyű azt elfelejteni, amit például Szabó Józseffel és feleségével szemben e'követett a kulák. amikor náluk arattak.

— Soha meg nem bocsájtok a tavasz kuláknak — mondja Szabó Józsefné —, azért, amit velünk tett. Amikor learattunk- nem adta meg az előre kialkudott részt. Aztán még, amikor a községházára hivattam Sántánét, azt vetette a szememre: „Eljön még az idő. amikor könyörögni is iogsz, hogy adjak egy kis aratást”, Eb_ bő' aztán nem eszel, bitang kulák, — fejezi be szavait Szabó József né.

Hasonló véleményt kapunk még több dolgozótól is Kürtön, Sántáék felől. De nem is mondhatnak jót az olyanról, aki méc most is azon igyekszik, hogy hogyan tudná a legjobban becsapni a dolgozókat. Nem bántja egy cseppet sem Sánta Sándort és-fe-A valóság azonban mást mutat: van gabona elég a kulák padlásán vagy pincéjében. De hiába rejtegeti a kulák a termést, dolgozó népünket nem

lehet becsapni.

lak, hogy most belép a szövetkezetbe a férj a ráeső résszel és az öreg földjeivel. Ugyanakkor Sántáné kiiép az övével. Elhatározásuk sikerült is. Sánta Sándor, „szövetkezeti tag” lett. Felesége pedig az ő részével „kilépeti" a szövetkezetből. Meghagyták még egy lovat is. hogy legyen mivel megdolgoz_ ni a földeket. Visszatartottak két tehenet és egyéb háziállatot. Úgylátszik, a szövetkezet vezetősége még mindig nem ismerte a kulák ravaszságát! Most aztán volt alkalmuk megismerni. Az 1953-as év elég is volt ahhoz, hogy Sántáékat, mind a vezetőség, mind a tagok megismerjék. Nem azért állt be Sánta Sándor a szövetkezetbe, mintha becsületes tagja akart volna lenni, hanem csak azért, hociy földjeitől megszabaduljon. Nem járt állandóan dől. gozni a szövetkezetbe. Elsőnek tartotta az otthoniakat rendbe tenni és csak aztán vett részt a közös munkában. Ügy tekintette a szövetkezetei, mint valami galambházat, melybe csak úgy ki-be lehet repülni.

Közben a szövetkezét élére újabb

Az a célunk, hogy behozzuk a beadásban mutatkozó lemaradást

Elmondta: Besina Márton, a lévai JNB elnöke.

leségét. hogy ez évben közel egy vagon gabonával, 4900 liter tejjel, 3940 darab tojással, 13 mázsa disznóhússal és még a többi élelmi-cikkel rövidítette meg közellátásunkat. Ezen nem aggódik Sántáné. De bezzeg az fúrja az oldalát, hogy miért nem kaphatta meg az ő fia a tanítói kinevezést. Abba sem tud belenyugodni Sántáné, hogy a helyi nemzeti bizottság nem állít ki -olyan igazolást, amely alapján a lánya ösztöndíjat kapna a komáromi iskolában. Nem szégyenlené Sántáné. ha lánya ösztöndíjat kapna. Szeretné ezzel is megkárosítani dolgozóink államát. Megmondhatjuk, hogy az ösztöndíj nem a kulákok gyermekeit illeti, mint Sántáékét, akik földjeiket nem mítvelik, szabotálják a beadást, Az ösztöndíj azok gyermekeit illeti, akik azon igyekeznek, hogy egyre több kenyeret, húst és élelmicikkeket adjanak dolgozóink asztalára.

Itt van tehát az ideje hogy a helyi nemzeti bizottság végre rendet teremtsen a beadást szabotáló kulákkal.

ZATYKO JÓZSEF

Járásunk gabonabegyüjtési tervét szeptember 25-re 98,5 százalékra teljesítette. A határidőt lekéstük. Ennek ! az oka az, hogy nem megy minden úgy, 1 ahogy kellene. Sok helyen nem érzik hazafias kötelességnek a gabonabea- ; dást és bizony járásunkban megmutatkozott a kulákok szabotálása is. Például Zsembéren Sefcsik Mihály tizen- , négy hektáros kulák annyira szemtelen volt: még azt merte mondani, hogy ő bizony egy szemet sem ad az államnak. Véleményével megegyezett két testvére is. Apjuk földjét három részre osztották, hogy kisebb kategóriába kerüljenek, de ez nem elég. Tovább spekuláltak. Szabotálták a beadást. Természetes, mi nem hagytuk, hogy a kulákok megkárosítsák a dolgozók ál- , lámát. j

Másik nagy hiba a felvásárlásban történt. .Maróti Pál, derzsenyei begyűjtési raktárnok, a gondovói Jakub Mihály I kilenchektáros spekulánssal összejátszott. A két csaló ügy egyezett meg, hogy Maróti „raktárnok úr' ” igazolványokat állít ki Jakub Mihálynak a beadott gabonáról, amelyet a valóságban Jakub Mihály nem adott be, hanem megtartott magának. Maróti, meg a „felvásárolt” gabona árát vágta zsebre. A két spekulánst a törvény már elitélte, de mi még ezzel nem elégedünk meg. Büntessék meg őket ügy, ahogy megérdemlik. Hasonló dolgoktól hadd rettenjenek vissza még azok a spekulánsok, akik eddig nem loptak, csak a lopásról gondolkodtak .

A kelecsénviek is csökentettek a járás százalékarányán. Garamkelecsényen kétlakiság uralkodik. A gazdálkodók javarésze a vasútnál, vagy a vizszabályozó vállalatnál van alkalmazva. Ezek, kik két széken ülnek, két felől is szeretnék a hasznot húzni, de az államiránti kötelességről, a gabonabeadásról egyszerűen megfeledkeznek. Ezek a dolgozók értsék meg a X. prátkongresszus irányelvét. Jöjjenek vissza a földhöz. Ha úgy fognak gazdálkodni, hogy a tervezett hektárhozamot elérik, vagy attól többet is termelnek, akkor csupán a mezőgazdaságból több hasznuk lesz, mint a kétoldali kapkodásból. A kmlakisüg megszüntetésében természetesen a járás vezetőségének is nagy feladatai varrnak.

Déménden az EFSz is csak 79 százalékra teljesítette a gabonabeadási tervet. Ennek az elmaradásnak azonban olyan oka van, amit z EFSz dolgozói egyedül nem tudnak kiküszöbölni. A múlt éven szerz dést kötöttek „ kálnai gépállomással az összes tavasziak alá való őszi mélyszántásra. A kálnai traktorosok ősszel egy barázdát sem szántottak fel, hanem mind tavaszra hagyták. így nem lehet emelni a hektárhozamot. Van még egy másik régi bajuk is, amit sokáig tart kiorvosolni. A szövetkezet 1952-ben vetőmag nélkül 260 hektár sovány földet kapott a gazdasághoz. A meg gyarapodott földterülethez több gazdasági felszerelés és nagyobb marhaállomány is kell. Ezeket a szükséges tényezőket mind az EFSznek kell előteremtenie, ami természetesen nem megy egyszerre.

Ezek mind nagy akadályok voltak, de ennek ellenére, ha megkésve is, száz százalékra teljesítjük a tervünket. A sólymosi EFSz-nek kb. 50—60 métermázsa heremag-fölöslege lesz, amit átszámolnak gabonába. Másutt is így oldjuk meg a kérdést. Egy helyen egyből, más helyen másból termelnek többet és abból adunk az államnak, amiből csak tudunk.

Sokat segít a százalék emelésén még a beadott 180 vagon vetőbúza is. Várjuk mindennap, hogy Pozsonyból, a Kísérleti Intézetből lejönnek és hivatalosan elismerik a búzát vetőmagnak. Akkor egy mázsa helyett 130 kilót írnak a javunkra. Nem lenne it hiba, ha a lemaradott szövetkezetek és a magángazdálkodók követnék az élenjárókat. Például az alsószecsi EFSz 106,8 százalékra a derzsenyei EFSz 103,6 százalékra teljesítette tervét. Járásunk 96 százaléka nagyüzemi gazdaságot folytat, a 4 százalék magángazda. A magángazdálkodók kevesen vannak, de közülük is sokan szép eredményt értek el és lerótták adósságukat az áriamnak. A garamkeszi magángazdálkodók községi méretben száz százalékra teljesítették a gabonabeadást.

A kapásnövények felvásárlása jobban indul, mint annak idején a gabonafelvásárlás kezdődött. A kukoricabeadást járási méretben már 19 százalékra, a burgonyáét pedir 28 százalékra teljesítettük. Állati termékek beadásában az egész kerületben elsők vagyunk.

Marhahúsból 108,4 százalékkal, sertéshúsból 10a,7 százalékkal vezetünk. A baromfiaknál sajnos lemaradtunk. Baromfihúsból 23 százalékra teljesítette járásunk a tervet. Ennek az az oka, hogy még nincsenek kiépítve szövetkezeteinkben a tyúkfarmok. A lemaradást itt is bt kell hoznunk.

Megteszünk mmdent, hogy járásunkban hasonló hibák a jövőben elő ne j forduljanak. Tudjuk, hogy a dolgozók I életszínvonala csak akkor emelkedik I igazán, ha az iparhoz hasonlóan a mej zőgazdaságban is fokozzuk a termelést a X. pártkongresszus irányelvei szerint és az előírt beadást határidőre teljesítjük. (Cs. J.)

Legyen elég friss zöldség minden dolgozó asztalán

Friss zöldséget raknak be a vagonokba a galántai állomáson. Gyors ütemben megy a berakodás. Szürkül, lassan este lesz, gőzös ál! a vagonok elé, ami azután vontatja, viszi szét a zöldséggel telt vagonokat az ország különböző részeibe. Prágai, brnoi, bratislavai munkásokhoz jut el a Dél-Szlovákiában termeit pirosbélű görögdinnye, a vöröshagyma, a nagy fehér karfiolok. Az összes zöldségfajtákat termelik szövetkezeteink, állami birtokaink.

Dóka Lajos, a galántai zöldségfelvásárló-üzem főraktárnoke, ismeri a járás összes kertészeit és zöldségkertjeit, mert kijár a helyszínre, ahol elbeszélget a kertészekkel a zöldségszedés és szállítás ügyében. Dóka elvtárs elmondja, hogy átlag megjavult a zöldségtermelés, mert az EFSz vezetői és tagjai rájöttek arra, hogy érdemes zöldségtermeléssel foglalkozni, mert a szakszerűen gondozott zöldség biztosítja a legtöbb bevételt a szövetkezetnek. A szövetkezetek közül a legjobb Alsószeli, Nádszeg, Felsőszeli és Tallós. Hidaskürtön kitűnő szakember áll a kertészet élén, de a vezetőség munkájában nem támogatja, így elmegy a kedve a termeléstől.

Smida ' István osztályvezető azzal folytatja Dóka elvtárs beszédét, hogy a zöldségtermelés még egyes EFSzben sántikál, mert az öntözőberendezés hiányos, s ami van, az sincs kellően kihasználva. Megtörtént Kosuthon és Vezekényen az, hogy amikor a zöldséget a legjobban kellett volna öntözni, a gépeket az EFSz vezetősége behozatta a kertből „szecskát vágni". így azután természetes, hogy a termés nem lehet kielégítő. A villanyra működő öntözők napközben sokszor nem tudtak működni a hiányos áram miatt, bár éjjel vígan öntözhettek volna, de ezzel a szövetkezet tagjai nem törődtek.

A termelőktől behozott zöldséget Flaskár Ferenc raktáros veszi át. Ilyenkor előveszi vasból készült mérőjét s megméri a behozott termény átmérőjét s így határozza meg, hogy A, B, vagy C osztályba sorolja-e. Ez a legkényesebb munka, mert ez ad okot • a legtöbb félre lésre. Ugyanis, a behozott árut nem osztályozzák kellően, s megtörténik, kooy az A. .jelzésű paprika 30 százaléka В minőségű. így kénytelenek azután az egész rakományt В minőségben átvenni, amiből óriási kára származik- a szövetkezetnek.

Szlovákiai méretben a zöldségfelvásárlás terén a bratislavai kerület az első. A kerületben Galánta járás a negyedik helyet foglalja el. Szeretnének a galántaiak élre kerülni, de ez nehéz, amennyiben egyes EFSz bizonyos okukn'I fogva nem tudja teljesíteni zöldségbeadási tervét. A baj onnan ered, hogy a kertészek nem iparkodnak kitermelni a vetőmagot saját részükre sem. Például, nem termelnek elég dughagymát, azt várják, hogy kapnak a megelosztóból. Arra nem gondolnak, hogy honnan vegye elő a megkereskedés az apróhagymát, ha a nagyüzem nem termel neki. Ezen segíteni kell s minden kertész arra törekedjen, hogy saját részére az összes kerti magvakat kitermelje.

Minden nehézség ellenére a galántai • felvásár.’óüzem dolgozói azon vannak, hogy az előírt tervet teljesítsék. Varsányi Péter, Tóth Miklós, Varga Sándor. Zelenke Ferenc dolgozók sokszor naponta 15 vagont is megraknak zöld- I seggel. s. G.