Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-26 / 39. szám
1954. szepl. 2fi. Fötdműves 9 — <11 AMtlAVIMilí СА\//ЮАтШМ HÍREK Az állami gazdasagok mutassanak jó példát a szövetkezeteknek A Szovjetunióban a kolhozok megalakításának és megerősítésének idején mindenekelőtt különös fontossággal bírtak a szovhozok. A kis- és középparasztok ezrei látogatták meg a szovhozokat, hogy megismerkedjenek az új termelési módszerekkel, munkaszervezéssel és a nehéz földművelési munkák képesítésével. A szovhozok a szocialista nagy termelés úttörői voltak, amelyek nagyban hozzájárultak a földművesek meggyőződéséhez, akik saját szemükkele győződhettek meg a szervezett, közös gazdálkodás előnyeiről. Hasonló feladat hárul a mi állami gazdaságainkra is. Be kell bizonyítaniok a kis- és középföldműveseknek, hogy ősapáinktól örökölt régi munkamódszerek már rég idejüket múlták és ezek fékezik a földművelés fejlődését, vagyis a magas hektárhozamok elérését. Pártunk és kormányunk a földműveseknek minden lehetőséget megad, hogy a közös gazdálkodásban nyugodtabb életkörülmények között, jobb munkalehetőséget érhessenek el. Az állami gazdaságok a földművesek meggyőzéséhez legjobban azzal járulhatnak hozzá, ha széles alapokon megszervezett termelékeny nagy üzemekké válnak. A szövetkezetek tagjait ezzel serkentik legjobban a haladó munkamódszerek bevezetésére. A szövetkezeteknek ugyan megvan a saját mintaalapszabályzatuk, azonban a szemléltető példák ennél sokkal meggyőzőbbek. Foglalkozzunk kissé a munkaszervezéssel és a tervezéssel. Némely szövetkezet tagjai hamarosan megértették ennek szükségességét, de nagyon sok szövetkezetben éppen a tervezésben, valamint a mezei és az állattenyésztési csoportok munkaszervezésében mutatkoztak komoly fogyatékosságok. Ha a közelben nincsen olyan EFSz — amely példásan gazdálkodna, önként adódik a kérdés, milyen példákat és tanulságot merítsenek a szövetkezetek.! A közelben lévő állami gazdaságok a- j zonban nagy segítséget nyújthatnak. Az állami gazdaságok vezetőin nagyon j sok múlik. Sokat tehetnek a szomszé- j dós szövetkezetek egészséges feilődése i érdekében. Ha' az állami gazdaság jól | megszervezi a munkát, ej nem marad í sokáig titokban. A szövetkezeti tagok : maguk érdeklődnek termelési módsze- ■ reik felől és igyekeznek tanulni. Hyen • eset történt Pogyebradon. Az otta*» • gazdasághoz tartozó choteskjei udvar ; dolgozói a termelésben szép eredmé- ■ nyékét értek el. amelyekért több ízben j dicséretben részesültek és vándorzászlót is nyertek. Jó példát mutattak mind 3 növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Időben befejezték a cukorrépa egyelését és sorközi megművelését. A saját feladatuk teljesítésével azonban nem elégedtek meg. Tudomást szereztek arrýl, hogy a szomszédos EFSz tagjai a kapásnövények sorközi megművelésével, de főképpen a cukorrépa megkapálásával elmaradtak. Ez sehogyan sem tetszett a chotesicei udvar vezetőinek. Éppen ezért eiküdték hozzájuk azokat a dolgozókat, akik már a cukorrépa egyelését és megkapálását befejezték. Ezzel lehetővé tették, hogy a szövetkezet tagjai is megtegyenek mindent a magas hektárhozamok elérése érdekében Milyen volt ennek az együttmunkálkodásnak az eredménye? A bisztrai szövetkezeti tagok ezzel nemcsak azt érték el, hogy cukorrépájukat időben megművelhették, hanem megtanulták azt is, hogyan kell a növényápolási munkákat helyesen megszervezni. Elis elvtárs, a szövetkezet növénytermelési csoportjának megmagyarázta a csoportok feladatát és megszervezésének fontosságát, ismertette eddigi tapasztalatait. így támogatták tehát a szövetkezetét, amely sikereket hozott mindkét szocialista gazdálkodás számára. Ilyen és hasonló példát ma már töb- | bet találhatunk. A csehországi valttcei i állami gazdaság tavaly jó munkaszer- j vezéssel a cséplést gyorsan elvégezte i A körülöttük lévő szövetkezetek azon- 1 ban lemaradtak. A gazdaság vezetősége nem törte soká a fejét, hanem azonnal nemcsak nagy teljesítményű cséplőgépeket küldött я szövetkezeteknek, ha- i nem elküldte a gazdaság begyakorolt cséplőit is Ebben az évben pedig a dolný dunajovicei szövetkezetnek küldtek egy cséplőgépet. A közvetlen segítségen kívül azonban sokkal nagyobb jelentőségé van azoknak a gyakorlat’ tapasztalatoknak, amelyet a szövetkezet tagjai elsajátítanak. A Prága melletti jtoinici átVvmi gazdaság dolgozói bevezették z gabona к ereszt s«*-os vetését A gazdaság földjei a szövetkezetetek dűlőivel vannak szomszédságban, akik erősen kételkedtek a kereszt-sáros vetési rendszer előnyében. Az első év azonban megmutatta. hogy alaptalanul vetik meg eeí a módszert. A .ünWeei gazdaság éwürtn hektáronként átlag üt mázsával termett több. mint a szövetkezeti tagok földién, akik csak közönséges vetési módszert alkalmaztak. Még ugyanabban j az évben nemcsak a szövetkeze*! ta- I gok, de a magángazdák is bevezették a j keresztsoros vet«« módszert. A veszelii áHami gazdaság birkatenyésztés érői híres. A jó eredményt a- i --------------------lapos munkaszervezéssel érték el, amelyet a körülöttük lévő szövetkezetek sorban átvettek. Karel Hajsmaim nemzetgyűlési képviselő, a gazdaság igazgatója, már többször ismertette a szövetkezet tagjaival a birkatenyésztésben elért tapasztalatokat és rámutatott az állattenyésztési csoportok megszervezésének, valamint a szovjet tapasztalatok átvételének fontosságára. Nem egy eset tanúskodik arról, amikor az állami gazdaságban dolgozók a szövetkezeti tagoknak megmutatták, hogy kell a szocialista tulajdont megbecsülni és azt a szétlopástól megőrizni. Nagyon sok eset azt bizonyítja, hogy amikor a szövetkezet tagjai megtudták, hogy a szomszédos állami gazdaság kiadós silótakarmány biztosításával a tehenek fejési átlagát téli időszakban is fokozni tudta, levonták a tanulságot és a következő évben ők is böségés silótakarmányról gondoskodtak. Feltétlenül szükséges azonban, hogy ilyen példákat másutt is szorgalmazzanak. Az állami gazdaságok mutassanak élő példát a szövetkezet tagjainak, nemcsak a termelésben, de a munka irányításában, jutalmazásában és az igazgatásban is. Sajátítsák el a szövetkezeti tagok a termelékenység tokozásának módját és csökentsék a termelési költségeket. Ilyen módon az állami gazdaságok sokat tehetnek a szocialista falu kiépítésében. Ennek keresztülviteléhez azonban az összes dolgozók támogatására van szükség. Ébredjenek tudatára annak, hogy a kis- és középföldművesek, valamint szövetkezeti tagjaink éles szemmel figyelik a gazdaságok működéséi' és elsősorban olyan példákat szeretnének látni, amelyek szerint igazodhatnának. Mindenekelőtt szeretnének a mezőgazdaság.' és állattenyésztési munkák gépesítésének előnyeiről meggyőződni. Ahhoz, hogy az állami gazdaságok ezt a felelősségteljes feladatot sikeresen teljesíthették, el kell távolítani néhány hiányosságot, amely a munka felületes megszervezésével, vagy tervezésével adódott elő. ilyen eset ugyan kevés fordul elő, de azért mégis arra kell törekedniük, hogy ezzel végleg (eszá«müjenek. Fontolják meg azt, hogy a jó munkaszervezéssel és termelési módäeeeehkeJ eredményeket érnek el, tapasztalataikat a szomszédos szövetkezetek, valamint a Ws- és középparasztok is átveszik. Ez a körülmény pedig az állami gazdaság dolgozóit arra kötelezi, hogy termelési ée pénzügyi tervüket süteeesea teljesítsék. Z. N. Több silótakarmány, több tejet, húst relent Az őszi munkák elvégzésével szorosan egybeesik állataink téli, lédústenaimú takarmányának biztosítása. Az idei átlagos jó takarmánytermés arra enged következtetni, hogy bőséges sílótakarmányt nyerhetünk, ha most az őszön is biztosítjuk a kukoricaszár, burgonyazöldje, cukorrépáiévá! és egyéb fűfélék lesilózását. Sok állami gazdaságunk mutatott már szép példákat a silótakamiányok biztosításával kapcsolatban, mégis azt tapasztaljuk, hogy vannak még gazdaságaink, amelyek kevés figyelmet szentelnek a siló készítésére. A besztercebányai kerületben lévő kunesovi és a kürtösi gazdaságok például keveset törődnek azzal, hogy bőséges lédús takarmányt biztosítsanak. Minden egyes állatgondozó tudja, hogy a téli, nedvdús takarmányok, ha azortat ideiében és szakszerűen, tároljuk, megközelíti a nyári zöldtakarmányok tápértékét. Ez pedig arra inti főleg állami gazdaságainkat, hogy kövessenek el mindent az etetni-való biztosítása érdekében. Nagy munka vár a következő hetekben minden egyes mezőgazdasági dolgozóra, hiszen nyakunkon van a kukorica törés, a szár betakarítása nem utolsó sorban pedig a cukorrépa kiszedése és elszállítása. Ezek mind olyan feladatok, amelyeket nem lehet halogatni. Mindezek mellett azonban folytatnunk kell az őszi gubonanemüek vetését és igyekeznünk kell a mélyszántással is, nehogy megismétlődjenek a múlt évben elkövetett hibák. Mindezek azt jelentik, hogy állami gazdaságaink dolgozóira igen mulaszthatatlan feladat vár. Neki keli tulajdonképpen példát mutatniuk a szövetkezetek tagjainak és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak is. Különösképpen kihangsúlyozta ezek fontosságát a nemrég megjelent pórt és a Megbízottak testületé határozata, amely állam, gazdaságaink dolgozóira igen felelősségteljes feladatokat ró. ♦ Az elmúlt héten nagy esemény játszódott le Zsolnán. Itt gyűltek össze a szlovákiai állami gazdaságok képviselői, hogy értékeljék munkaeredményeiket, elemezzék a termelési és a pénzügyi tervek teljesítését. Bizony, többen igen kritikailag beszéltek állami gazdaságaink működéséről, főképpen a tavaszi árpa és a hüvelyesek termesztését illetőleg. E-z ugyanis megmutatta, hogy az említett növények termelési átlaga Szlovákiában két százalékkal volt alacsonyabb, mint azt eredetileg tervezték. Mindez azért történt, mert * kedvezőtlen időjárás miatt nem lehetett a gépesítést tökéletesen alkalmazni a tavaszi munkák idején. Az istállótrágyalével való trágyázás költségeit számos gazdaság lépte tűi. Ezek közé tartozik a holícsi részleg is, ahol csaknem egyszerannyit tesznek ki a kiadások, < mint tervezték. Losoncon szintén jóval túllépték ez előirányzott pénzügyi tervet. Bár az aratásban több gazdaság példás eredményekkel dicsekedhetik, mégis azt kell megállapítanunk, hogy állami gazdaságunk zöme még mindig sok fogyatékossággal küzd. Főképpen a gépek nem kielégítő kihasználása körül merülnék fel hibák. A zsolnai összejövetel méltányolta az eredményeket is, de az ezeket fékező akadályokról sem feledkezett e. Itt most a tekermánytermelésre gon dőlünk, főleg e silótekermányok készítésére, amelyet állami gazdaságaink országos méretben csupán 20 százalékra biztosítottak. így aztán a hasznosság sem emelkedhet s ennek tudható be, hogy még mindig magas ámkért termelünk. Ha összehasonlítjuk az állattenyésztési termékek előállítási költségeit,, mondjuk a palárikovoi és a gombai gazdaságon, rájövünk, hogy Gombán alig haladja meg ez az összeg a 130 koronát, míg *z előbbinél túl is haladja a 5500 koronát is. Érdemes lenne ezek fölött elgondolkozni, minden egyes állami gazdaságon bizonyára sok bajnak vehetnénk elejét. Többek között lényegesen meg lehetne javítani a vágómarhák átlegsúlyát és a hízók súlygyarapodásában is figyelemre méltó eredményeket könyvelhetnénk el. A vágómarhák hizlalásában főképpen a galántei gazdaságok tüntették ki magukat. Azt átlagos napi súlyszaporulat elérte az 1.22 kg-ot darabonként. A sertéstenyésztést illetőleg ugyancsak tovább kell fejlesztenünk, hiszen ezen a téren igen nagy lehetőségeink vannak csak ki kell használnunk azokat. Például eddig az e szokás járta állami gazdaságainkon, hogy egyes vezetők a melectenyésztés és nevelés helyett az irányt ezek felvásárlására vette, tehát nem saját kitenyésztésre helyezték a fősúlyt. Itt az ideje, hogy ezeket a káros nézeteket mielőbb eltüntessük nemzetgazdaságunkból, merthiszen másképpen nem is tudnánk biztosítani az egyre fokozódó hús- és egyéb szükségleteket. Még több hiányosság elemzésére került sor, de végül a nyilvántartásban előforduló fogyatékosságokra tértek ki a gyűlés részvevői. (Sz) A királyhelmeci állmi gazdasághoz tartozó fejszési udvarban a sertéselhullás alig haladja meg az 1 százalékot. Bukus Antal és társa, Könnendy Mihály 60 anyasertést gondoznak. Augusztusban, amikor legnagyobb volt a hőség és a tisztaságra még nagyobb gondot kellett fordítani — a malacelhullás mindössze 1.1 százalékot tett ki. Képünkön Bukus Antal látható, aki a királyhelmeci gazdaság egyik legjobb sertésgondozója. .* * * Az őszi munka jegyében a vásáruti ' gazdaság Esik, vagy nem esik? Nincs idd gondolkodni, határozta el magát Dobrí4 József a vásáruti gazdaság vezetője s ezért teljes erővel nekifogtak a vetés, nek. A szihony.major mellett elterüli! táblán pétiig már 25 hektáron zöldéi a rozs. Távolabb öt hektár Őszi-borsó, 15 hektár ősziárpa s tíz hektár repce. A sziget-major mellett, ahol az érd?!, töl eltér az országút, 36 hektár őszi keverék erősödik, bokrosodik, hogy a telet jól átvészelje. A buzaszemekben is megindult az élet, mert a búzának eqyrésze is a földben van. A traktorok, a szántógépek teljes ütemben dolgoznak. Eddig már 340 hektáron elvégeznék a középszántást, 36 hektáron pedig a mélyszántást. Az Országúton egy autóbusz közele. dik. Az utasok az ablakon keresztül gyönyörködnek a már virágzásnak indult nagy tábla herében. — Ilyen szárazságban, s mégis milyen szép ez a here. Harmadik kaszálás...? — Negyedik — mondja Dobry elvtárs. — A harmadik kaszálás sokkal szebb volt. Mikor felszáradt lemértük, hektáronként 38 mázsát adott. Ezt a negyedik kaszálást 36 mázsára becsülöm hektáronként. Érdemes volt fejtrágyázni. Kétszer megvetettük. 50-50 kg os&travai salétrommal s bírta a szárazságot, megnőtt nagyra, teltek a kazlak, Nincsenek takarmány gond. jóink. A száraztakaíimányhoz silónk is van ЬУьеп. Jól kifejlődött a silónak vetett kukorica, napraforgó, cirokkeverék. Egy hektár termését lemértük, ami 650 mázsát nyomott. Rohamosan teltek a silógödrök, szaporodtak a vagonok s most bizony jóval több a silótakarmányunk mint amennyit terveztünk. A gazdaság nemcsak a vetésre, a takarmánybegyűjtésre és silózásra fordít nagy gondot, hanem az ősziek be. takarítására is. Megszervezték a cukorrépa szedését, amit 75 határon kell elvégezniük. A csoportok csatákra szétosztva azokat a területeket szedik majd fel, amit megkapáltak. A répát úgy szántják fél. hogy a dolgozók a legnehezebb munkától, a répa kiásásától megszabaduljanak. A répa szép termést igér. Becslés szerint több lesz mint tavaly, amikor is 204 mázsát értek el hektáronként. Most, hogy a répánál az előírt agrotechnikai szabályok elvei szerint jártak el minden kilátás megvan arra, hogy hektáronként 230—240 mázsa termés lesz. A répafej, amit silógödőr hijján a föld színén savanyítanak le, még szaporítani fogja a meglévő süó. takarmányt. Mindezek azt bizonyítják, hogy a vásáruti gazdaság vezetői és dolgozói a. nehézségeket leküzdve szorgalmasan dolgoznák, aminek az az eredménye, hogy mind az állati, mind a szántóföldi termékek évröl.évre emelkednek. S. G, Feladatukat Varga Mihály elvtárs, feleségével . Zsófiával — mindketten a negylomnici állami birtok dolgozói — 50 anyesertést gondoznak. A házaspárt az utolsó két évben kitüntették és a kerületben ők viselik „a példás sertésgondozók" címét. Varga elvtárs augusztus végéig 535 malacot választott el, amely enyánként 10.7 darab malacot jelent. Az évi terv szerint azonban csak 10 malacot kellene nevelnie anyánként. Az éléit eredményen kívül még 126 darab ^ szopósmalecot nevel és a számítások szerint még 200 darab malacot felnevel. — De lehet, hogy többet is — jelentette ki büszkén Varga elvtárs. A- mennyiben terve sikerül, úgy Varga elvtárs a tervszerinti anyánkénti 10 teljesítették malac helyett, 17,22 darab malacot érne e! anyánként. Ezzel a teijesltménynyel pedig ebben az évben is elnyerné a kerület vándorzászlaját. Varga ’Mihály Kovarik József sertésgóndozóval áll páros versenyben. Kovánk augusztus végéig enyadisznónként 9,78 átlagot ért el. A tervhez tehát még 0,22 százalék hiányzik. Jelenleg 126 szopósmalecot nevel, de reméli, hogy az év végéig még 140 malacot felnevel, vagyis számítása szerint 15,14 malecszaporulatot ér el anyadisznónként. Varga és Koverik elvtársek tudatában vannak a X. kongresszus határozatából eredő kötelezettségnek ée így a reájuk háruló feladatot példásan teljesítik. B. fj. Az Ipolyságiak két műszakban dolgoznak A , meleg napos idők ez ipolysági áilami gazdaság dolgozóinak lehetővé tették az őszi munkálatok tervszerinti megkezdését. Hogy a középszántást, valamint a talajelókészítést mielőbb befejezhessék, 6 hemyótalpes traktorra! két műszakban dolgoznak. Vojtech János, Hamlík, Dankovics, Siketi traktorosok az ősziek vetésére eddig már 597 hektár földet megműveltek. A napi átlagos teljesítményük meghaladja a 150 százalékot. Az előirányzott munkatervük állandó túlteljesítésével köszöntik a nagy Októberi Szocialista Forradalom 7. évfordulóját. Még a traktorosok a talajt jóformán elő sem készíthették, a munkacsoportok tagjai nekifogtak a vetés elvégzésének. Az őszirepce vetését 120 százalékra teljesítették. ÖsZi takarmánykeverékeket pedig 125 hektáron vetették el. A besztercebányai kerületben a déméndi udvar fejezte be elsőnek az ősziárpa vetéífet. Az idei vetési munkálatoknál, a múlt évvel szemben sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet haladó módszereket. Keresztvagy szűksorosan az ősziárpa 97 százalékát vetették el. A kerület összes gazdaságaiban megkezdték az őszi búza vetését. A gazdaság dolgozói igyekeznek mindenütt a vetési határidői betartani, tudván, hogy ezzel biztosítják legjobban a jövöéví gazdag termés előfeltételeit. Betartják a vetési határidőt A pozsonyi kerületben lévő állami gazdaságok dolgozói nagy figyelmet szentelnek az őszi vetések határidejének betartására. Az összes őszi-árpát már elvetették. A kerületben a legjobb eredményt a pozsonyi, nagymegyeri és a dunaszerdahelyi állami gazdaság érte el, ahol az őszi-árpa vetését már mindenütt befejezték. Szeptember 10-én az említett kerületben megkezdték a rozs vetését, amelynek befejezését szeptember 20-ára tervezik. A szenei állami gazdaságon kívül a pöstyéni állami gazdaság is már a rozs vetésének befejezését jelenti. Dunaszerdehelyen összesen 80 hektár rozsot vetettek el. \ ♦
