Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-26 / 39. szám
10 Földműves Í954. szept. 26. ' ч VAOjlSZATI SZEMLE ^ G&foit&fzi&i V-acfássivécfegcffeŕefó ' * fofaägte SstäPefséqene/i kii/aíafos Cajoj Ne hiányozzon a Szabad Fö'dműves egy vadász házából sem Hosszú szünet után ismét veheti minden vadásztársunk az őt megillető szaklapot, s idejében tudomást szerezhet minden időszerű eseményről. Amikor 1952-ben e sajtó átszervezésének keretében hivatalos lapunkat a Poľovnícky Obzort egyesítették a Stráž Myslivosť-al s Myslivosť név alatt új kéthavonkénti megjelenő lapot indított a Földművelésügyi Minisztérium, éreztük sajtónk hiányát. Tagjaink közöt megszűnt a szoros, állandó kapcsolat. Meglazult a fegyelem, nem tudtuk szervezetünket teljes lendülettel a népi demokratikus vadászat szolgálatába állítani. Annak ellenére, hogy 1954-től a Myslivosť már bővült, s évente lőszer jelenik meg, nem pótolja a keletkezett hézagot. Országos szövetségünk minden lehetőt megpróbált, hogy saját vadászati sajtónkat a régi terjedelemben megújíthassa, de ez nem sikerült. Ehelyett a-Földművelésügyi Megbízotti Hivatal támogatásával sikerült a Roľnícke Noviny című lap hasábjain egy oldal terjedelemben újra megindítani a Poľovnícky Obzor-t. Az országos szövetség 1954. május 29-i közgyűlése megbízta az újonnan megválasztott választmányt. hogy necsak a szlovák lapot szervezze meg, de a magyarul beszélő elvtársak számára is szerezzen helyet a Szabad Földműves hasábjain. Alapos megbeszélés után, ezt is elértük, s így magyar anyanyelvű elvtársaink saját nyelvükön olvashatják vadászati szervezetünk időszerű kérdéseit, s minden fontosabb változásról, intézkedésről idejében értesülnek. Nagy örömmel kezdtük meg a munkát, melyet a Szabad Földműves szerkesztősége szeretettel és megértésesl támogat, s ha tagjaink is csatlakoznak ezen akciónkhoz, olvasni fogják lapunkat, akkor újra felújítjuk majd a szoros kapcsolatot az egész nagy vadásztársadalommal. Figyelmeztetjük egyleteinket, s tagjainkat, hogy a lap előfizetése nincs beleszámítva a tagsági díjba. Ahol ez mégis megvan, ott ezt a helyi vadászati védegylet külön szedi be, s erről tagjait kiértesíti. Ha valaki eddig a Pol'oynícky Obzor-t megrendelte, s meg akarja változtatni megrendelését, kérje az előfi-zetés átírását a Szabad Földművesre. Olyan eset is előfordul, hogy egyes tagok már kapják a Szabad Földműves-t, mint méhészek, esetleg szövetkezeti tagok, úgy ezeknek nem kell mégegyszer előfizetniük a lapra, de igazolniuk kell, hogy a lapot rendszeresen kapják. Végül kérjük helyi egyleteinket, támogassanak bennünket, szakcikkekkel, hírekkel, értesítésekkel, hogy rovatunk megfeleljen hivatásának. Figyelmeztetjük összes tagunkat, hogy vadászati védegyleteinket a napokban külön körlevéllel felhívtuk arra, hogy mindazon tagról, akik a Szabad Földműves-t akarják olvasni, külön névjegyzéket küldjenek be, hogy a lap szállítása azonnal megindulhasson. Fogadják vadászrovatunkat szeretettel és olvassák rendszeresen. Ne hiányozzon a Szabad Földműves egy igaz magyar vadász elvtársunk házából sem. Országos szövetségünk vadtelepítési akciófa Módosítás a vadászatban Az apróvad fogását idén már szeptember végén megkezdjük és ezt azonnal szállíthatjuk. Elsősorban rövid kemrázás után foglyot szállítunk azokra a vadászterületekre, ehol ezen vadtenyésztéséhez megvannak ez életfeltételek. Azon vadásztársaságok és klubok, melyek élővadet rendelnek, idejében gondoskodjanak eleségről, hogy e kitelepített ved ez új környezetben elegendő eleséghez jusson, mert így könnyen megszokik. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ez 1954/55-ös évre ez élövad beszerzésére a következő segélyeket adja: csülkösved beszerzésére a vételár 50 százalékát. Szárnyas hasznos ved (fogoly, fácán) beszerzésére e vételár 75 százalékát. Élönyúl beszerzésére a vételárnak egyelőre csak 25 százalékát téríti meg. Országos szövetségünk ezen segély felemelését kérte, s ha ezt megkaptuk, azonnal értesítjük összes Ved ászé ti Védegyleteinket. Segélyt esek e Vadászati Védegyletek, vadásztársaságok és vadászklubok kaphatnak. Az élövad vételára a segély leszámítása után a következő: Nyúl.... 1:1 ivar arányban: 1954, december 31-ig; 52.50 Kčs darabonként. 1955. január -tői 58.50 Kés darabonként. , Fogoly: 1:1 ivar arányban 1954. október 31-ig, nem kamrázott példányok darabja 4.50 Kčs. kamrázott példányok darabja 5.40 Kčs. 1954. november, december hónapban i a kamrázott fogoly darabja 5.80 Kčs. 1955. januárjában a kamrázott fogoly darabja 6.25 Kés. 1955. februárjában a kamrázott fogoly darabja 6.50 Kčs. Fácán 1:3, esetleg jobb ivar arányban (1 kakas 3 tyúk). 1954. december 31-ig kamrázott példányok darabja 10,— Kčs. ť955. január és feubruár havában kamrázott példányok darabja 11.25 Kčs. 1955. március havában kamrázott példányok darabja 12.50 Kčs. Fenti árak a leszállított egészséges, kifejlett élő ved darabjáért értendő, csomagolás nélkül az országos szövetség vecsei (vágsellyei járás) kamrázó állomásától számítva. A osomagolásért a következő kölesöndíjat számítjuk fel: fogoly és fácán kosár darabjáért 4,— Kčs, nyúlláda darabjáért 3,— Kčs. A vadat utánvétel szállítják és az utánvét összegéhez hozzászámítjuk a kosarat, illetve ládák árát (kosaranként 25,— Kčs, ládánként 30.— Kčs) mint óvadékot, mely összeget a feladónak azonnal visszatérítjük, mihelyt az üres kosarak, illetve ládák jó állapotban viszszeérkeztek. A kosarakat, illetve ládákat: „Komorovacia stanica Sväzu PÓZ” Veča, železničná stanice Šaľa” címre kell visszaküldeni. Az idei akciónk alatt nem szabad előfordulni annak, hogy az üres ládákat, kosarakat országos szövetségünk címére küldjék, ahonnan ezeket újra át kell küldeni Vecsére, ami felesleges költséget okoz, amely tetemesen megterheli akciónkat. Ha ez mégis előfordulna, úgy a keletkezett költséget levonjuk az óvadékból. A visszatérített cso,magolás (kosár, láda) esetleges megrongálása a feladót terheli, s a javítási költségeket az előre beszámított óvadékból levonjuk. Ha a kosarakat, illetve ládákat a címzettől 14 napon belül nem kapjuk viszsza, az azt jelenti, hogy a csomagolást meghagyta megának в ezért ennek árát már nem térítjük meg. A vadat a szállítás idejére élelemmel látjuk el, s ezért a következő költséget számítjuk fel: nyúlnál darabonként 1,— Kčs, fácán darabjánál 0.30 Kčs, fogoly darabjánál 0.20 Kčs. A csülkös vad vétele árát, sa szállítási feltételeket csak az érdeklődők külön kérdésére közöljük. Fontos figyelmeztetés a vadigénylök részére. 1. A vadtelepítést október, november és december hónapokban kell elvégezni. 1955. januárjában és februárjában elsősorban a kivitel számára kell dolgoznunk, s ezért vadtelepítésünkre akkor már nem biztosíthatjuk az élővad szállítását. 2. Meg kell egyezrti a szomszédos vadászterületek bérlőivel, hogy azok is telepítsenek ki vadat, ezáltal az akció sikeresebb lesz. 3. Ne rendeljenek feleslegesen sok vadat, ha aránylag a terület elég jó és vadbő. Arra kell törekedni, hogy évenként, s nagyobb területen telepítsünk ki vadat, amely egyben a vérfelfrissítést is elősegíti. 4. A vadászatot a vadtelepítéshez kell alkalmazni, tekintettel kell lenni a telepítésre (az illetékes járási tanácsnak megvan a rendelkezési joga). 5. Gondoskodni kell elegendő téli eleségről! A rendesen kiállított, a kérelmező vadásztársaság, illetve klub vezetősége által aláírt, s az illetékes (a vadásztársaság, illetve klub székhelye szerint) vadászati védegylet által jóváhagyott kérvényt legkésőbb folyóővi október 25-én kell beküldeni a Sväz poľovníckych ochranných združení na Slovensku, Jdrásková ul. č. 3. Bratislava címre. A később beérkezett kérvényeket , nem intézzük el! Kováčik Gustáv, s. к. titkár Hője József, s. к. elnök. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 65. számú hirdetménye, mellyel a vad lőidejét módosítja. 1. §. Egyes vad nemeknek az 1947. évi 225. számú törvénv 24 §-nak 7-ik bekezdésében megállapított lőidejét a következőleg módosítja: Vadásznaptár 2. §. Ha az egyes vednemek tilalmi idejének első, vagy utolsó napja ünnepre, vagy vasárnapra esik, a tilalmi idő ezen nappal megrövidül. 3. §. Nyűire és fácánra csak az előre bejelentett társas-vadászatokon szabad vadászni. Az úgynevezett konyhára való lövés, s magányos vadászat tilos. 4. §. A túzok- és fácántyúk lelövését a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal engedélyezheti. 5. §. Ezen hirdetmény megszegése az 1950. évi 88. számú törvény 57 §-a szerint lesz büntetve. Fontos figyelmeztetés A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal- 1954. évi 65. számú hirdetménye, melyet egyidejűleg közlünk, újabb hirdetmény szerint a következőleg módosul: Az őzbak lelövési ideje 1954. június 1-től szeptember 30-ig tart. A szarvastehén és borja lelövési ideje pedig szept. 10-től dec. 31-ig. Országos szövetségünk felhívja az összes vadászgazdát, hogy használja ezen előnyös változtatást beadási kötelezettsége idejében való teljesítésére. AVVE-ek Szövetsége Szlovákiában. KIS HÍREK A rimaszombati VVE szakoktatásainak részvevői elhatározták, hogy az állami traktoráliomások és EFSz-ek számára külön előadásokat tartanak, hogy a vadászokkal való együttműködésük sikeres legyen. A szakoktatás a VVE keretén belül máris megvan az eredményeA tagok a páros vad és kóbor-kutyák^lelövését, az oktatás folytán, illetve után máris fokozták. i A komáromi VVE szakelőadásain a tagoknak csak mindegy 50 százaléka vett részt, s ezek is hazutaztak a vit ^megkezdése előtt. A jövőben a szakoktatásokat úgy kell majd előkészíteni, hogy azokon az összes tagok részt vehessenek. Ha másként nem, hát 2—3 csoportra kell osztani a járást, s ilyen csoportokban kell az előadásokat különböző helyeken megtartani. A kékkői VVE kinglógiei (ebtenyésztési) előadásokat tartott, s egyúttal bemutatta gyakorlatban a vadászkutya munkáját is. Ugyanakkor gramofonlemezen bemutatták a szeivesbögést 6 ismertették az ozhívást is. A méhek fajtái Л Háromféle mehet ismerünk, amelyek családi (kollektív) életet élnek: 1. Öriásméh (apis dorsata), leginkább India hegyes vidékein él. 1 2. Virágméh fapis florea), szintén Indiában és a körülötte terjeszkedő erdőségekben találhat. 3. Mézelő méh (apis melliíice), a mi méhünk. Ez csak a mérsékelt éghajlatot szereti és osak csoportosan élhet, egymagában hamar elpusztul. Az ilyen méhcsalád száma a külső körülményektől függ: főleg az időjárástól és a legelőtől. Nyáron az erős családban ötven— hetven ezer is van, télre lecsökken a méhek száma családonként tíz—húszezer méhre. Egy családban rendesen csak egy .anya van s ez a család fenntartója. É- lettartalme 3—4 év, tovább, nehezen él, mert kitojja petéit és a méhek ilyenkor kicserélik. Hímnemű méhek — herék csak tavasszal és nyáron vannak, rejzási.,szándék előtt és utána egy ideig. Ezek egyédüli küldetése: az új anyák megtermékenyítése. A munkáeméhek a család alapja" mert ezek mindennemű munkát végeznek: Mézet és virágport gyűjtenek, viaszt termelnek, építenek, méhtejet — táppépet termelnek, vizet hordanak, etetik a fiasítást és az anyát, meleget fejlesztenek, szellőztetnek, fenntartják a tisztaságot, védik a bejáratot stb. A munkásméh élettartalma is a külső körülményektől függ: Ha tavasszal és nyáron állandóan dolgoznak, csak 35—50 napig, viszont az augusztusban és szeptemberben kikelt méhek áttélik a telet, tehát kb. 6 hónapig élnek. A fiatal méhek húsznapos korig belső munkát végeznek, csak ezután külsőt, mint röpméhek. Naponta sok méh elhull kint a mezőn, mert az anya képes naponta egykét ezer pőtét is lerakni, a család száma június végéig mégis növekszik. A lépek sejtjeire lerakott petéket, ál-. cákat és bábokat „fiesításnek” nevezzük. A méhegyedek fejlődése mód- és időtartalom tekintetébe szabályszerű pontossággal történik. Az anya pete teljes kifejlődéséhez kell: három nap pete, öt-hat nap álca, 7—8 nap báb = 15—17 nap. A munkáspete: három nap pete, hat nap álca, tizenkét nap báb = 21 nap. A herepete: három nap pete, hat nap álca, tizenöt nap báb = 24 nap. Az álcák tápláléka tejszerű pép (méhtej), amelyet a munkásméhek fejmirigyeityből termelnek. Ez a táplálék kétféle: 1. Erősebb (tápanyagokba gazdagabb), 2. Gyengébb .(tápanyagokba szegényebb). Az erősebb méhtejből csak az anyát táplálják, az álcaállapot egész ideje alatt, mégpedig bőven. A töbib egyedek álcáit az erősebb méhtejjel csak az álcaállapot első felében táplálják. (Folytatás következő számunkban.) SZIJJÄRTÖ GYULA méhészeti tanító. A méhek teleltetésének új módja A Szovjetunióban új teleltetési módot próbáltak ki, melyezerint a családokat annyi keretre ežorítják le, amennyit sűrűn borítanak a méhek. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés most időszerű, a következőkben részletesen ismertetjük Siskin E. A.-nek a Pcselovodsztvo 1953. januári számában megjelent — az azerbajdzsgni állqmi méhészetben ezirányben lefolytatot kísérletekről szóló cikkét. Siskin E. A. Cikkének veleje a következő : „A méhcsaládokat, amelyeket az ősz beálltával a szokásos módon előkészítettünk, véglegesen a következőképen teleltetjük be: A fészket összeszűkítjük annyira, hogy a tél folyamán a méhek teljesen és tömören elfoglalják. így pl. a 2 kg-os családot 4 kereten helyezzük el, aminek eredménye, hogy a léputcák tömören és egyenletesén megtelnek méhek• kel; a méhek az egész lépfelületet egészem a keret alsó lécéig takarják. Teleltetésre olyan kereteket választunk, amelyekben 2.5—3 kg méz van. Négy kereten tehát összesen mintegy 10 kg mézet hagyunk. Az erős család számára meghagyott 5 keret közül a középső 3 keretben (2,5 —2,5 kg, a két szélsőben 1,5—1,5' kg méz van. Szélső keretül azokat választ, juk ki, amelyeknek inkább csak ez : egyik oldalári lévő sejtekben van méz. Ezeket a mézes felületükkel tesszük a fészekhez, méznélküli oldalukkal a fészket elrekesztő betétdeszka felé néznek. A tömörített fészket a kaptár közepén helyezzük el, mindkét oldalról betétdeszkával elrekesztve, amelyeket szorosan a szélső keretekhez állítunk, hogy léputcák a szélső keret és betétdeszke között ne képződjenek. A keret alatt mintegy 9 rnm-es teret hagyunk. Ha ez magasabb, akkor a keretek alá, a kaptáraik aljára megfelelő nagyságú deszkából, vagy furnérból készült 'betétet helyezünk be. Hogy a méhekkel borított léputcékat a kaptár hátsó, leghidegebb falától elkülöníthessük, a hátsó falnál, szorosan a felhoz illesztve, faléceket teszünk a keretek közé. Ezek alul a kaptár fenekéig érnek. , A kaptár oldalfalai és a 'betétdeszkák közötti térséget szorosan megtömjük száraz vattával. A kereteket deszkevédővel, három réteg újságpapírral és vettapárnával fedjük Це. A kaptár alá, kívül egy réteg száraz falevelet teszünk. A kaptának elülső és hátsó falait kívülről néhány réteg újság-, vagy csomagoló-papírral borítjuk be, azután az egész kaptárt lécekkel odaerősített kátránypepírral szorosan beburkoljuk. Ezzel különösen hideg, szeles időben csökkentjük a kaptárak átifúvását. A kialakított fészek közepével szemben lévő röpnyílást nyitva hagyjuk. A szabadban telelő kaptárak körül kerítést, a szeles oldalon pedig szélfogót kell készíteni. Az ajánlott teleltetési mód alkalmazása esetén az azerbejdžsám előhegység« övezetben lévő képtárakban a mézfogyasztás a fészek végleges elrendezésétől az első tavaszi felülvizsgálatig (5 hónap) a szabadban telelő erős csalárdanként 4,7 kg-női nem tett ki többet. Az általuk meghagyott 10 kg tehát minden eshetőségre biztosítékot nyújt. A kifcrleti családok átlagfogyasztása 2.6 kg, az ellenőrzőké 5,8 kg volt. A megtakarítás tehát családonként, 3,2 kg. A fészek tömörítésének rendkívül kedvező hatása ven a tavaszi fejlődés megindulására is. Az új módszerrel telelő családokban átlagosan 707 százalékkal volt több fiasítás az első tava-' szí vizsgálatkor, mint az ellenőrző családokban. Atitelelés 'után, kora tavasszal a mér hészek a megkívánt hőmérséklet biztosítása és a fiasítás ‘növelése érdekében rendszerint szűkítik és melegen tartják a fészket. A mi módszerünkkel telelő családoknál erre az eljárásra nincs szükség. Ellenkezőleg, a fészek bővítésére és arra lesz szükség, hogy az anyának, petéi lerakására kifogástalan lépeket adjunk be. Erre a célra igen alkalmasak a szűkítés során a kaptárból kikerült s a tél folyamán külön tárolt mézes keretek.” Kérjük méh észté rseinkat, hogy az itt ajánlott teleltetési módot minél többen próbálják ki s annak idejét} az eredményekről számoljanak be. /
