Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-26 / 39. szám

8 Földműves 1954. szept. 26. TŐraklorá llo utasai itík ll íréi » Elen a bogyai traktorosbrigád - de meddig? Bogye főutcáján egy motorkerékpáros robog át és betér a helybeli traktoros­­brigád udvarára. A 250-es Jáwáról For­ró László traktoros száll le, Rácz La­jos brigádvezetőt keresi. Rácz elvtár­­set nem kő myö megtalálni, mert egyik percben itt. e másikban ott jelenik meg. ahol szükség ven rá. Az alacsonyter­metű. zömök brigádvezető, ha valent rendellenességet lát, vagy hall, azon­nal intézkedik, hogy a munka fennaka­dás nélkül haladjon. Ha a traktoros végez egy-egy táblán a szántással, gondoskodik űj munkáról, hogy sem a traktor, sem az ember egy percig se álljon tétlenül. így nemcsoda, hogy e nyáron a cséplésse! egyidőben végez­tek a tarlóhántással. Persze, ehhez hoz­zájárultak a szövetkezet tagjai is, mert a szalmát a. kombájn után időben ösz­­szehordták, illetve letakarították a földről. A traktorok, miután elvégezték a tarlóhántást, látszatra megszűnt a munka. Most már itt dolgozzanak? Rácz elvtárs nem sokat gondolkodott. Felült kerékpárjára s bejárta a szom­szédos faluk határát, hol lát tarlót így került át a szomszéd Zsemlékesre is. Ott még volt tarló bőven, mert alig kezdett neki a nemesócsai brigád a tarlóhán tásnak. Jenács elvtárs, a zsemlékesi EFSz el­nöke örömmel egyezett bele, hogy a bogyai brigád segítsen a tarlóhántásnál, de kikötötte, hogy nem tárcsával, ha­nem ekével végezzék el. ötven hektár tarló buktatása után Janács elnök újabb táblát szántetott meg a traktorosokkal, úgyhogy végül 150 hektár tarlót lebuk­tattak. Az elnöknek nagyon tetszett _ » a traktorosok munkája, s kérte, hogy a nemesócsai brigád helyett szeretné, ha a bogyeiek végeznék el. az összes munkákat. így történt, hogy megnöve­kedett a bogyai brigád feladata s az Ősz folyamán 350 hektár föld megmun­kálásával kellett bővíteni munkatervü­ket. Mivel a brigád a szomszéd szövetke­zetnek is dolgozott, nyári tervét 160,8 j százalékra teljesítette. Ezek szerint e : nemesócsai traktorállomáshoz tartozó 19 brigád közül az első lett. A brigád 623 hektár tarlót buktatott le s szep­tember 18-ig 136 hektáron végezte el a középszántást, amit azonnal megfo­­gasoltak s lehengereltek. A vetöszán­­táshoz kizárólag előhántós ekét alkal­maznak. Amint később kitűnt, a brigád leg­szorgalmasabb tagjának, Forró László, a motorkerékpáros traktoros bizonyult. Munkája után szépen keres, így nem­­csoda, ha saját motorkerékpárja van. Rossznak nevezett hemyótalpason meg­hosszabbított műszakban dolgozik s nyári tervét 154 százalékra teljesítette. Szeptember Í8-ig 346 hektáron végezte el a tarlóhántást és 60 hektáron a kö­zépszántást. Utána László István kö­vetkezik, aki 152,78, Krestenics Lajos pedig 119,16 százalékra teljesítette ter­vét. Forró elvtárs keresete havonta 1.300 —1.400 korona körül mozog. Ezenkívül a szövetkezet ledolgozott munkaegysé­gei szerint gabonát ad neki. Szeptem­ber 15-ig 496 munkaegységet szerzett s erre bizony .jó pár zsák gabonát ka­pott és kap, mert munkaegységenként 2 kg búzát, 1 kg árpát biztosít a szö­vetkezet. A szövetkezet vezetősége minden téren... segíti a traktorosokat, hogy azok elé­gedettek legyenek s munkájukat jó­kedvvel végezzék. Nem gördítenek aka­dályokat a traktorosok útjába, sőt elő­segítik munkájukat. Rácz elvtárs bri­gádvezető, vagy Kása Mihály brigád­­agronómus résztvesz a csoportvezetők esti megbeszélésein, ahol pontosan meghatározzák a másnapi teendőket. A szoros együttműködés nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy a brigád a szövet­kezet összes munkáját a tervezett idő előtt elvégezze. A szárazság idején, mi­kor az eke a földet nem jól járta, a traktorosok még jobban vigyáztak a | szántásnál, s előhántókat szereltek fel j az ekékre, hogy a trágyát is jól alá- j szánthassák. A traktorosoknak érdekük 1 a jó munka, a többtermelés, mert mun­kaegységeik után nemcsak gabonát, hanem az újévi elszámoláskor pénzt is kapnak. Szeptember 20-án a traktorosok gép­csoportokkal felszerelve nekifogtak a búza és rozs vetéséhez, amit 100 szá­zalékosan kereszt- vagy eűrűsorosar végeztek el. -Azonban bármennyire -is iparkodnak a bogyai traktorosok, meg­jósolhatjuk, az őszi munkáknál nem fogják tudni tartani az elsőbbséget, mert nem dolgoznak két váltásra, csak meghosszabbított műszakban. Megelőzik őket az ekecsiek, akik a második, vagy a negymegyeriek, akik a nyári munkák elvégzésével e harmadik helyet foglal­ták el. Jassa József, az ekecsi brigád vezetője igényt» tart az elsőbbségre, hisz nem sokkal maradt le a bogye Ik­­nál. Ebben segítenek kiváló traktoris­­tái, mint Blander József, aki tervét I 161,5, Dára Jenő 236, Viola László pe- [ dig 147,4 százalékra teljesítette. Ezek i a számok hűen tanúskodnék ez ekecsi brigád szorgalmáról. Nagymegyer I. számú brigádja is ro­hamosén közeledik az elsőbbséghez mert Hofferik Imre Nagy Vincével ál­landóan két váltásban dolgoznak, így tervüket 201 százalékra teljesítik. Jó eredményeket érnek el Varga Vince és Német László traktorosok is. Ha már az elsőbbségről van szó, meg kell említenünk az egész nyáron le­maradt patasi brigádot is. Igaz, hogy munkájukat a szövetkezeti tagok hát­ráltatták, mert a földről a gabonát so­ká hordták össze s takarítottak le. Most a traktorosok nekifogtak a munkának s két váltásban dolgoznak. Kosár Ig­nác és Kiss Arnold, akik egymást vált­ják, munkájukat 242 százalékra végzik. Átlagos napi teljesítményük 20 hektár középszántás, amit (meg is boronáinak. iMndezekből láthatják a bogyai trak­torosok, hogy vannak olyan brigádok, amelyek hamarosan utolérik és meges­zik őket. Ezen csak a két váltás segít ezért haladéktalanul vezessék be a két műszakot. Küzdjék le a fennálló nehéz­ségeket, mert a vetés sürgős. Elérke­zett az ideje, hogy minden szem magot a legrövidebb időn belül a földbe te­gyünk. Ez nagyon fontos, mert a ko­rai vetés mindig előnyösebb, több ter­mést hoz, ami hasznára válik mind a szövetkezetnek, mind a traktorosok­nak. Ezenkívül az sem utolsó dolog, ha a brigdá az őszi munkákban is megtart­ja az elsőbbséget s ezáltal jó hérnévre tesz szert. Mint a negymegyeri járás első brigádja, hívják ki versenyre, mondjuk a szenei járás legjobb brigád­ját és ez mindkettőjük teljesítményét csak fokozni fogja. A traktoristák ma­gas teljesítménye nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nemesócsai gépállomás szlovákiai méretben is az őszi munkák­ban az elsők közé kerüljön. A bogyai brigád legfiatalabb tagja a szőkehejú Csépi Zoltán. Fiatal, még nincs hajtási engedélye, de a traktor a mindene. Nem bír tőle szabadulni. Már 3 éve figyeli, lesi, hogy gyújtják be, hogy gondozzák a gépet, örül, ha megengedik, hogy ráülhessen s ilyen­kor úgy érzi magát s oly büszkén fog­ja a kormánykereket, mint valami győz­tes hadvezér. Biztos ügyes, jó trakto­rista válik belőle. Még több Csépi Zol­tánhoz hasonló fiatal van, akik biz­tos támaszai lesznek jövőre a brigád­nak. Fel hát bogyaj traktorosok, a szövet­kezeti tagok segítségével kettős mű­szakba, s legyetek az elsők az őszi munkákban is! SÁNDOR GÁBOR A nádszegiek kombájnnal csépelik a napraforgót Egy évvel ezelőtt még cséplőgépekkel csépelték a napraforgót a nádszegi szó - vetkezetben. Négy kocsi hordta a gé­pekhez a levágott fejeket és minden kocsihoz két embert rendeltek segíte­ni. A kocsik a cséplőgép mindkét ol­dalához odaálltak és így adagolták az etetőknek a napraforgó-fejeket. Az adagoláshoz két emberre volt szükség. Egy ember a kocsik eltávozása után a földrehullott fejeket hányta fel a gép­re. Két ember kellett a zsákokhoz, kettő pedig a pelyvához és a kicsépelt tányérok eltávolításához. A csépléshez ilymódon összesen 19 szövetkezeti tag­ra volt jtóükség, de így is csak napi 35—40 mázsa teljesítményt értek el. A eezmveszteség elérte a 16—20 szá­zalékot. A múlt héten Juhos Dezső csoport­vezető a brigádon bejelentette, hogy még aznap megkezdik a napraforgó cséplését. A brigád vezetőt felkészület­lenül érte ez a bejelentés és hirtelen nem tudott kombájnost adni az S-6-os kombájnhoz .amellyel a napraforgót szerették volna elcsépelni. A naprafor­gónak kombájnnal való cséplése újdon­ság volt a nádszegi szövetkezetben. Már me dnem kilenc óra volt, amikor a gép kiért a napraforgó dűlőre. Mindössze 6 szövetkezeti tag várta a gépet, kosa­rakkal a kezükben. Két kocsit a ter­mény szállítására rendeltek ki. A csép­­lés jobban haladt, mint ahogy a szö­vetkezeti tagok gondolták. Munka köz­ben rájöttek arra, hogy a munka me­nete csupán örejtuk múlik. Minél job­ban igyekeztek, az S-6-os kombájn an­nál többet nyelt el. Ogy nekilendültek a munkának, hogy szinte csodálkoztak ügyességükön. Nem egész hét óra alatt 4,5 hektárról 81 mázsa szemet kicsé­peltek. Juhász Dezső csoportveztő másnap reggel hat órára rendelte a cséplőke-., mert ahogy mondta, a 11 hektár nap­raforgót még aznap szeretnék elcsé­pelni. Gy. B. — Nádszeg. Traktorosbrigádok készítsenek heti munkatervet A gépállomások eredményes munká­jának egyik alapfeltétele: a helyes ter­vezés. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem elégséges csak egészévi- és idény­tervet kidolgozni, hanem azokat időzí­teni is kell. A gépállomások traktoros­­brigádjainak legjobban a terv heti idő­zítése felel meg. Hogyan, készíti el a traktorosbrigád heti munkatervét? A brigád vezetője és a körzeti egronómus az EFSz-el kö­tött szerződés, valamint az idényterv alapján a szövetkezet vezetőségével egyetértésben meghatározzák a mun­kálatok sorrendjét és azt idő és trak­torok szerint elosztják, így készíti el előre mindenegyes trak­tor egészheti munkatervét. A traktoros­brigádok tervét a központi értekezle­ten megvitatják és jóváhagyják. A munkahét elteltével ellenőrzik armak teljesítését és a következő hétre új hetitervet készítenek. Nagy hiba, hogy gépállomásaink le­becsülik a heti munkatervek jelentő­ségét és ezzel a kérdéssel alig foglal­koznak. A szlovákiai gépállomások kö­zött csak 8 gépállomás értette meg a terv jelentőségét. Ezek közé tartozik a galántai gépállomás i6, amely a heti­terv elkészítésére tényleg a legnagyobb figyelmet szenteli. A tállósi traktorosbrigád a hetitervet szintén nagyon jól elkészíti és esze­rint igazodik. Hamar elvtárs, a brigád vezetője nagy súlyt fektet a terv el­készítésére. A tallósi szövetkezeti ta­gok a brigád lelkiismeretes munkájával megelégedettek. A gépállomás traktoro­sai az agrotechnikai határidőt betartják és lerövidítik. A hektárhozamok a szö­vetkezeti tagok földjein állandóan e­­melkednek. A brigádvezetőnek a heti terv elké­szítésekor rendesen figyelemmel kell kísérni a szövetkezet • pénzügyi tervét, valamint az EFSz és a brigád idény­terveinek alakulását. A munkaterv le­hetővé teszi a brigád munkájának ala­pos elvégzését és ellenőrzését. A heti munkaterv a brigádközpont és az EFSz között a hatásos együttműkö­dés eszköze. A tecv lehetővé teszi, hogy a központi értekezletek részvevői a dolgozók elért eredményeit érdemben elbírálhassák. J. Martaus, mérnök,. A, Marko, mérnök. A Mezőgazdasági Kutató intézet gazdaságtan: osztályának dolgo­zói. A kiselejtezett cséplőgépből silózásra alkalmas gépet szerkesztettek A dumeszerdahelyi gép- és trektorál­­lomás dolgozói felkészültek orra, hogy ebben az évben elegendő segítséget tudjanak nyújtani a járás EFSz-einek a kukorica silózásában. Az idejében lesilózott kukoricakóró­­ból jóminőségű silótekermány lehet, de fontos, hogy ezt-apróra összevágjuk. Ezt szecskavágóval nem tudjuk elérni. A szecskavágógép dugókat csinál, amely megnehezíti a konzerválást, mert az anyagból nehéz a levegőt kitaposni. A szecskázott kukoricakórót az állatok sem fogyasztják szívesen. Ezért igen fontos, hogy a kukoricakórót lehetőleg tépőgépekkel készítsük. Tépőgépeket egyszerűen kiselejtezett cséplőgépekből készíthetünk. A duna­­szerdahelyi traktorállomás a múlt év­ben 3 ilyen cséplőgépet készített, amely azonban bevésnek bizonyult. Angyal János, a traktorállomás sze­relője elmondja, hogy ebben az évben a szerzett tapasztalatok alapján újabb 3 ilyen gépet készítenek. — Egy kiselejtezett cséplőgép áta­lakítása 4—5 napig tart, de érdemes vele foglalkozni, már csak annál is in­kább, mert amíg egy szecskavágógépp°l ■naponta 20—25 köbméter kukoricakórót lehet -lesüózni, addig ugyanannyi mun­kaerő a szártépőgéppel 100—200 köb­méter kukoricakórót silóz le — mondja Angyal elvtárs. A kukoricaszár-tépőgép készítése igen egyszerű. Kívánatos lenne, ha minden szövetkezet készítene saját ma­ga részére egy ilyen tépőgépet. Ter­mészetes, ehhez rajzok is kellenek. A készítés leírását és a rajzokat megta­láljuk a most megjelent „Újabb silózá­­si tapasztalataink” című kis könyvben. A dunaszerdahelyi gépállomás a ku­koricászár silőzásável kapcsolatban még egy újdonságot mutat be, amely a Szovjetunióból ered. A napokban bementem a gépállomás­ra és látom, hogy egy S-6-os kombájn körül ott forgolódnak Lukovics Ernő, Bíró Gyula és Gyéváth Ferenc gépke­zelők. Csodálkozásomra azt a felvilá­gosítást kaptam, hogy a gépállomás a 6-os kombájnhoz a Szovjetunióból kü­lönböző alkatrészeket kapott. Ezzel a kombájnnal a nyár folyamán arattak, most pedig kukoricát fog szedni és a kukoricaszárat tépni, amely ezután si­­lózásra alkalmas. A kombájn az átsze­relés után a kukoricát levágja, leveszi a kalászt és a gép alá helyezett ponyva­­tartályba dobja, majd a kukoricaszárat a dobon keresztül annyira széjjelzúzza, hogy az egyenesen a silógödörbe lehet hordani. Egyéb használata a kukoricá­ban semmi veszteséget nem okoz, mert ha egynéhány kukorica a kalászról le is esik, a rostokon keresztül újból a gabona-tartályba kerül. A gépet a járás szövetkezeti elnökei előbb kipróbálták és mindenki tetszését megnyerte. Látták, hogy ez a gép a szövetkezeti tagok munkáját mennyire megkönnyíti és főképpen a kukorica szedésénél, de főleg annak 6ilózásánál jelent nagy segítséget. Varga István, a nagyebonyi szövet­kezet elnöke mindjárt elhatározta, hogy 18 hektáron ültetett kukoricáját a gép­pel fogja betakarítani és lesilőzni. A silózás terén elért legújabb ta­pasztalatok azt mutatják, hogy minden egyes szovjet gép megkönnyíti mun­kánkat, ha ezt ésszerűen használjuk. krajEsovics ferdinád Dunaszerdahely. Gépesítik a tengeri betakarítását A nyitrai és a pozsonyi kerületben 6 gépállomáson az idén először takarítják be a tengerit kombájnnal. A kombájn­hoz szükséges pótalkatrészeket — ame­lyek a gép átalakításához szükségesek — a Szovjetuniótól kapták. A kombáj­­nosok és szerelők a napokban szovjet rajzok alapján a kapott alkatrészeket felszerelték. Néhány gépállomáson a tengeri betakarítőgépeket már ki is próbálták és a szövetkezet földjein megkezdik e fontos takarmány beta­karítását. A dunaszerdahelyi gépállomáson Bíró Gyula és Lukovics Ernő, a pódafai dű­lőkön szeptember 17-én egy 62 hektá­ros tengeri földön próbálták ki egy gé­pet, amely minden várakozásnak meg­felelt. A szövetkezet tagjai még a gép meg­érkezése előtt arról tárgyaltak, vájjon ez a gép megkönnyíti-e munkájukat A számítások szerint a kukorica beta­karításának idejét kétharmadával meg­rövidíti és úgy határoztak, hogy a fö­löslegessé vált munkaerőt másutt hasz­nálják fel. A tagok nagy figyelemmel kísérték a gépek munkáját. Eleinte nem értek el a kívánt munkateljesítményt, kisebb üzemzavarok is mutatkoztak, amelyek eltávolításával azonban e szö­vetkezeti tagok is segédkeztek. Alig­hogy a gépek megindultak, megállapí­tották, hogy a kombájn szállító-beren­dezése nem bírja a reábízott feladatot elvégezni. A gép befulladt és megállt. Szamaránszky elvtárs, a gépállomás szerelője azonban az ilyen üzemzava­rokra felkészült. — Nincs itt semmi baj — mondotta — csak be kell a gé­pet jobban állítani, a csavarokat meg­húzni és mehetünk. A próba sikerült és a szövetkezeti tagok elégedettek a kombájn munkájával. A gép a kórót e kalászokkal együtt összegyűjti, a szárat a földtől 10—15 cim-re levágja, a ka­lászokat a kórótól elválasztja és azo­kat pótkocsiba szállítja. A tengeri kó-: róját pedig rögtön szilázzsá alakítja, amelyet a szállítóberendezés egy to vábbi pótkocsiba juttat. A pódafai szövetkezeti tagok elhatá­rozták, hogy 30 hektárnyi kukoricáju­kat kombájnnal takarítják be. A kom­­béjnosok számítása szerint ezt a fel­adatat 5, legkésőbb 6 nap alatt elvég­zik. Ej jeti műszakban gyorsítják az őszi mélyszántást Kevés gépállomásunk van Szlovákiá­ban, amely olyan eredményekkel dicse­kedhet, mint a királyhelmeci traktor­­állomás. Az említett gépállomás dol­gozói szeptember 15-ig a nyári mun­kák tervét 121,37 százalékra teljesítet­te. Azonban jó eredmények születtek az őszi talajelőkészítő munkálatoknál is. A szövetkezt földjein ezideig több mint 1.500 hektár középszántást vé­geztek el és 2000 tonna trágyánál is többet fuvaroztak ki a szövetkezetek földjeire. Ebből a trágyamennyiségböl már 500 hektár területet szórtak be. Igen nagy fontosságot tulajdonítanak a gépállomáson a vetés idejében való elvégzésének is. Ezért 35 gépcsoportot szerkesztettek a munkák meggyorsítá­sa céljából. A traktorok csaknem min­den egyes faluban két műszakra dol­goznak, sőt sokhelyütt az éjjeli váltást is rendszeresítették. A csallóközesütdrtöki gépállomás a közelmúltban új gépeket kapott. Holocsi István felerősíti az új leltári címkéket.

Next

/
Thumbnails
Contents