Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-26 / 39. szám
1954. szcpt. 26. 7 Földműves Iskolánk a mezőgazdaság megsegítéséért... Mezőgazdaságunk bármely szakaszán nagy része van fiatalságunknak az eredmények elérésében. Különösen e X. pártkongresszus óta tapasztalhatjuk, hogy fiataljaink örömmel kapcsolódnak be a munkába. Van már számos olyan példánk is, hogy azok a fiatalok, akik pár évvel ezelőtt a mezőgazdaságból az iparba mentek dolgozni, ma visszatértek és szorgalmas dolgozói lettek a mezőgazdaságnak. Megmutatkozik fiatalságunk szorgalmas rmmkája más téren is. A nyár folyamán. az iskolai szünidő alatt fiataljaink nagy segítséget nyújtottak a gabona betakarításában. Büszkén mondhatjuk mi, a kassai pedagógiai isk la tanulói is, hogy ebből a munkából mi is kivettük részünket. Egy hónapot brigádmunkán töltöttünk a kassa kerület állami gazdaságain. Munkánkat igyekeztünk odeadóan, és becsületesen végezni. Most, amikor már az iskola padjaiban a helyünk, szintén örömmel sietünk a mezőgazdasági termékek betakarítására. A napokban a kassai, széplaki állami gazdaságon vettünk részt. Szívesen dolgozott az iskola minden egyes tanulója, kukorica, krumpli és más növények betakarításában. Ebben a gazdaságban ösezesen 5.230 órát dolgoztunk le. MATÖ PÄI — KASSA Nincs olyan falu már hazánkban, ahová ne ért volna el pártunk és kormányunk segítséget nyújtó keze. Kigyúl a villanyfény sok, sok, azelőtt elhanyagolt községben, autóbuszjárat hoz közelebb számos „istenhátamögötti” falucskát a városhoz. Elárusítóhelyek, szövetkezeti áruházak nyílnak ott, ahol azelőtt az embernek kilométereket kellett gyalogolnia még a levesbe való sóért is. A boltok tömöttek áruval, a dolgozó parasztok olyan cikkeket, például rádiót, mosógépet, stb. vásárolnak, amiről azelőtt álmodni sem mertek volna. Nemritka ma már falvainkban a motorkerékpár sem, de olyan ház, ahol legalább egy kerékpár ne lenne, alig akad. Tagadhatatlan: a pa-asztember sorsa ma sokkal könnyebb és jobb, mint azelőtt. Ennek az a magyarázata, hogy a munkásosztály vezette államunkban megszabadulva a nagybirtokosok kizsákmányolásától, ma falvainkban jobb termelési — s ezen keresztül jobb kereseti lehetőségek vannak, mint azelőtt. A párt és a kormány a termelés szakaszán is a legmesszebbmenő segítséget nyújtja dolgozó parasztságunknak: legyen az beruházási kölcsön, korszerű gépek, vetőmag, műtrágya és még sok minden más. Hiábavaló lenne azonban bármilyen segítség, vagyis hiába a gép, ha nincs aki azt irányítsa, hiába a vetőmag és műtrágya, ha nem lenne, aki azt földbe tegye, vagyis, ha nem lenne ott a dolgozó ember keze-munkája. Márpedig a gyakorlat azt mutatja, hogy mezőgazdaságunkban kevés a dolgozó kéz és még kevesebb az olyan dolgozó kéz, amelyet a tudás, a szakképzettség irányít. Pártunk felismerte ezt a hiányt és ★ ★ részletesen foglalkozott vele a X. kongresszuson. Egyidejűleg megadta a vonalat, vagyis máskép mondva, feltárta azokat a tartalékokat és lehetőségeket, amelyekből egyre fejipdő mezőgazdaságunk számára elegendő dolgozó kezet, sőt szaktudással irányított dolgozó kezet biztosíthatunk. Melyik tehát az a forrás, ahonnét mezőgazdaságunk számára a hiányzó dolgozókat megnyerhetjük? Könnyű megtalálni, mert minden faluban ott van: lelkesedő, szép ifjúságunk és a mi dolgoskezű és aranyeszü asszonyaink. Falusi ifjúságunkban benne él a föld iránti szeretet, csuk ápolni kell benne azt. Meg kell mutatni fiataljainknak, hogy a föld, a falu ugyanolyan szép életet nyújt, mint az ipar, mint a város. A mezőgazdasági szakma épp olyan szép jövőt biztosít, mint bármely más szakma. A mezőgazdasági mérnök, vagy agronómus munkája ugyanolyan hasznos és fontos mindannyiunk szempontjából, mint a bnáyamémöké, vagy gépészmérnöké. Meggyőző munka szükséges tehát. Ez a feladat pedig elsősorban nemzeti bizottságainkra hárul. Nekik kell gondoskodni arról, hogy ifjúságunk számára jó munkafelttéeleket, de ugyanakkor a tanulás, az örömteli élet, szórakozás, sportolás lehetőségeit is biztosítsák. Ugyancsak a nemzeti bizottságoknak kell sokat tenniök azért, hogy a másik forrást is kihasználjuk, vagyis, hogy parasztasszonyainkat is megnyerjék a mezőgazdasági munkába. A mi kis- és középföldműves asszonyaink nem munkakerülők. A multbar is a férfival vállvetve szakadásig dolgoztak, gürcöltek a földön. Ma már a földmunka a nők számára is megszűnt robot lenni. Minden kis tégla, amelyet szövetkezeteink megerősítésére és építésére tesznek asszonyaink az ő szebb életüket, könnyebb sorsukat szolgálja, és elősegíti azt, hogy gyermekeik jövője virágzó, boldog legyen. Itt is a meggyőző munka a fontos, de nemcsak a nemzeti bizottság részéről, hanem a szövetkezetek vezetőségeinek részéről is. Ha az elnök és a csoportvezető meggyőzték saját feleségeiket és azok rendesen résztvesznek a munkában, nagyon jó példamutatás az a többi tag számára. Az őszi munkák kellős közepén vagyunk. Sok, sok dolgos kézre van szükség, hogy idejében elvessünk és még többre ahhoz, hogy kapásaink termését veszteség nélkül betakarítsuk. Már most kell megtennünk tehát a szükséges lépéseket, hogy ifjúságunkat és asszonyainkat megnyerjük. Számtalan példával rendelkezünk már, hogy ifjúságunk és asszonyaink milyen nagy erőt képeznek és milyen hasznos munkát végeznek mezőgazdaságunkban. Gondoljunk csak a köbölkúti, vagy a pozsony-eperjesi CsISz-fiatalokra, akik szinte hősiesen kivették részüket a nyáron a gabona megmentéséből az árvíz elől. Vagy vegyük például a kétyi asszonyokat, akik az állattenyésztés szakaszán is nagyszerűen megállják helyüket. S úgyszintén büszkén gondoljunk és kövessük példáját a 24 éves Szigl Mária, békedíjas agronómusnak, aki azzal, hogy példás munkát végez a mezőgazdaságban, egyúttal az egész emberiség békéjének is élharcosa. A brünni fiatalok kezdeményezése Jó v^gzi munkáját a kétyi l:FS i fiatal könyvelője pohoreli gépállomás legjobb és legfiatalabb kombájnosa is, aki lő7 átlaghektárt kaszált le és több mint 3.000 tonna gabonát csépelt ki. Ugyancsak kitűnt jó munkájával Mrézek Jaroslav a znojmói kerület traktorosa is, aki nemcsak a .Kerület, de egész hazánk legjobb traktorosa. A kaszálásban több mint 300 átlaghektárt ért el. A plenáris gyűlés részvevői elhatározták, hogy az őszi munkák elvégzéséhez 200 000 brigádórával fognak hozzájárulni. Ezt a szép kötelezettségvállalást az egyes járások már saját vállalásaikkal alá is támasztották. Például a Brnováros kerületében 100.000 órára kötelezték magukat. Az őszi munkákba 206 traktoros-brigád is bekapcsolódik. A kétyi EFSz a zselízi járás első szövetkezetei közé tartozik. Ez a jó munkaszervezés mellett annak is köszönhető, hogy a szövetkezet vezetősége tá • meszkodik az ifjúságra és az asszonyokra is. A fiatalok közül mindenkinek elismerését kiváltja Gubik Jenő, a szövetkezet ifjú könyvelője. Helyesen járt el a szövetkezet vezetősége akkor, amiko Gubik elvtársat szakiskoláztatásra küldte. így most fiatal kora ellenére is komoly, meggondolt munkát végez a szövetkezet könyvelésében. Tudja, hogy munkájától nagyon sok, függ, hogy a szövetkezet vagyonának gyarapodása az ő kezén megy keresztül. Gubik elvtárs ezért a bevételi es kiadási számlákat pontosan ellenőrzi. A hónap végén pedig mérleget állít fel, hogy a kiadások és bevételek terén a szövetkezet hogyan teljesíti a tervet. Ennek alapján idejében figyelmezteti a vezetőséget az esetleges kilengésekre. Gondoskt^ik a munkaegységek tervszerű fogyasztásáról is, nehogy kárt szenvedjen az EFSz pénzügyi terve. Gubik elvtársnak az a célja, hogy amíg tavaly a szövetkezeti tagok 5.— korona osztalékot kaptak, addig az idén a terv szerint meglegyen a 10.— korona osztalék. Biztosíték erre az egész tagság szorgalmas munkája, melynek eredményére éber szemekkel v'gyáz Gabik elvtárs is. A Nőbizottság segítségével... Az eperjesi kerületben Hanyiszka község példát mutat a beadási kötelezettségek teljesítésében. A gabonabeadást a község dolgozói egyenesen a cséplőgéptől teljesítették. Ugyanakkor élenjárnak az állattenyésztési termékek beadásában is. A marhahúsbeadásban egész évre 85 százalékos, a tojásbeadásban 90, a tejbeadásban pedig csaknem 70 százalékos tervteljesítést értek el. Hanyiszka községben a beadások folyamatos teljesítését nagyban a helyi nemzeti bizottság mellett működő Nőbizottság munkájának köszönhetik. A Nőbizottság tagjai először is saját maguk járnak elöl jó példával a beadások teljesítésében, de ugyanakkor többi asszonytársaik között is meggyőző munkát folytatnak, hogy ne legyen egy asszony, egy család sem, amely adósa maradna államunknak- A Nőbizottság, élén Harcsár Annával, meggyőző munkát folytat annak érdekében is, hogy az őszi munkákba a lehető legtöbb asszony bekapcsolódjék. ★ Pódáné bevezeti Maljnyina módszerét A balázsfai szövetkezetben sok példás dolgozót találhatunk. A sok közül azonban példaképül Poéta Kálmánnét, hat gyermek anyját kell kiemelnünk, aki télen.nypron részivesz a szövetkezet munkájban. Podáné mindig jókedvű. Mosolyog, ha a szövetkezet munkájáról beszél. Nem szégyenli, sót büszke arra, hogy a szövetkezet 12 darab tehenét eteti, feji, egyszóval gondjukat viseli. A szorgalmas asszony,. naponta . háromszor eteti az állatokat. Tehát igyekezete a többtermelésre irányul. Most, az az elhatározása, hogy bevezeti a háromszori fejest is, vagyis Malinyina fejési módszerét. Ennek a módszernek a bevezetése forties, mert a szövetkezet napi tejátlaga csak 4.6 liter. Ezzel az eredménnyel Pódáné nem elégedett. Azért is szorgalmazza az új fejési módszer bevezetését. Pódáné tervei szépek. A szövetkezet vezetősége tegye meg mindent végrehajtásuk érdekében. Az új módszer alkalmazása mellett nagyobb eredményeket érnek majd el, miáltal gazda. gabb lesz a szövetkezet és a tagok élete is jobb lesz. Krajcsovics N. Bunaszerddhely Lelkes fiatalok és szorgalmas asszonyok az alsójányoki EFSz-ben Л Isójányok nem nagy község Csallóközben. A nap derekán szinte kihaltak az utcák. Csupán egy-ket gyermek játszadozik a házak előtt. A rendezett utak, udvarok a tisztára meszelt lakóházak arról tanúskodnak, hogy szorgalmas nép lakik itt. De nemcsak a falu képe győzi meg erről az embert. Még tisztább képet kapunk az alsójányokiak szorgalmáról, ha szétnézünk a határban. A nagyüzemi gazdálkodásban, művelt percellák egy részén gazdag kukorica érett be. vagy jól kifejlődött cukorrépa várja, hogy betakarítsák. A másik részén pedig dohognak a traktorok, folyik a talajelőkészités az őszi vető alá. Az egyik parce’lán a két Figura testvér készíti a jó magágyat a búzának a D-T 54-es traktorral. Két váltásban dolgoznak, hogy a vetést az agrotechnikai határ, időre elvégezzék. A Figura testvérek szorgalmas traktorosok. Иоду is — de, hiszen munkájukért megkapják a megérdemelt jutalmat Fizetésüket munkaegységekben kapják. Minden munkaegységre 1.40 kg búzát, árpát és más terményt, továbbá 9 korona előleget kapnak. A szövetkezetben minden előfeltétele megvan annak, hogy mint a többi tag. úgy a traktorosok is az évvégi elszámolásnál újra tarthassák a zsákot. Л/Jár maga ez a tény is arról ta-L'-L núskodik, hogy az alsójányoki szövetkezet jól gazdálkodik. Nehogy azt higyiük azonban, hogy ez mindert a kezdettől fogva így volt. Elein, -t bizony itt is idegenkedtek a földművesek a közös munkától. Inkább a házhelyi gazdaságokkal törődtek, mintsem a szövetkezetbe jártak volna dolgozni. így kevés volt a munkaerő s ennek következtében a gazdasági eredmények sem lehettek teljesen kielégítőek. A falu vezetősége felismerte a hibát. A nemzeti bizottság alapos meggyőző munkát fejtett ki a dolgozók körében. Nagy gondot fordított arra is, hogy a fiatalságot és az asszo. nyokat megnyerje a közös munkára. Különösen a X-ik Pártkongresszus után tettek meg mindent annak érdekében, hogy a szövetkezeti munkát megjavítják az ifjúság és a nők bevo. násával. Hogy a fiatalság érdeklődését és kedvét felkeltsék, a Vezetőség gondoskodott arról, hogy a fiataloknak örömteli életet nyújtson a falu. Léte. sítettek például futbattpályát is. Ugyanakkor különböző tanulási és szó. rakozási lehetőségeket biztosítottak a fiatalok számára. Az eredmény nem maradt el. A fiatalok már nem kívánkoznak až iparba, hanem örömmel járnak a szövetkezetbe dolgozni és azon keresztül látják a jövőjüket. — A világért sem hagynám én a szövetkezetei — mondja Tóth László erőteljes, húszéves fiatalember. I is hisszük Tóth Lászlónak, hogy szereti a szövetkezetei. Az első félévben 341 munkaegységet dolgozott le. Ezután olyan gazdag jutalomban részesült, hogy az iparban sem lehetett volna magasabb keresete. — Az ősszel bevonulok katonának — folytatja Tóth Laci. A katonaságnál úgy fogok viselkedni, hogy szégyent ne hozzak községünkre. Amikor vedig leszerelek, örömmel és büszkén térek vissza falunkba, hogy újra példás szövetkezeti tag lehessek. Alsójányokon számos fiatal Tóth, László van még. A lányok közt is bőven van már olyan, aki jövőjét a szövetkezetben látja, s ezért szorgalmasan résztvesz a közös munkában. Vegyük csak például a tizenhétéves Nagy Blankát. Alig akad olyan nap, amikor ne menne a szövetkezetbe. Szereti p földet, szereti a falut. De más is volt a helyzet, évekkel ezelőtt édesanyjával Nagy Vincénével. Tíz hektár földön gazdálkodtak. Bizony éjjelt nappallá tettek, csakhogy földjüket rendesen megművelhessék és belőle a héttagból álló család megéljen. — Ha valaki tudja ipi a robot a gürcölés, akkor az az én életem — mondja Nagy Vincéné. A gyerekek kicsik voltak. A tízhektár földet pedig meg kellett művelni. Kellett a pénz a-gyerekekre. Magam is nappal künn a határban szinte szakadásig dolgoztam, éjjel pedig mostam, varrtam, főztem a ■ gyerekekre. Amikor pedig azok felcseperedtek, akkor sem lett sokkal könynyebb életünk, mert az adó elvitte - a hasznot a földekből. Nagy Vincéné szemét könnyfátyol borítja. így folytatja beszélgetését: — Bizony akkoriban megutáltam a földet. Elhatároztam, hogy gyermekeimet nem hagyom parasztsorsban. Most pedig az asszony mosolyogni kezd. — Dekát fordult a világ kereke — mondja megkönnyebbülve. Gyermekeim közül egyik sem kívánkozik el a faluból. Mind itt akarnak dolgozni a szövetkezetben. Blanka lányom az első félévben 200 munkaegységet, Jenő fiam pedig 300 munkaegységet dolgozott le. Magam is úgy látom, hogy ma már teljesen megváltozott a parasztember élete. Bár én is fiatal lennék még, Iskolába mennék s tanulnék, hogy jó szakdolgozó lehessek. Abban látom örömömet, hogy amit én nem érhettem el, azt elérhetik gyermekeim. Magam pedig eljárok szorgalmasan a szövetkezetbe, mert érzem, hogy az kötelességem. A Nagy család szorgalma viaszainkröződik a ledolgozott munkaegységekben is. Atz első félévben közel ezer munkaegység után kapták jutalmukat. Alsójányokon tehát a jó meggyőző munka után az asszonyok sem idegenkednek a szövetkezeti munkától. Milyen volt tehát ez a meggyőző munka? A vezetőségi tagok elsősorban is saját feleségeiket győzték meg. Elsőnek kapcsolódott be például a közös munkába Tóth Vincéné a szövetkezet elnökének felesége. Az első félévben 150 munkaegységet szerzett, örömmel szorgoskodik a szövetkezet bármely munkaszakaszán Hegedűs Dezsőmé is, a könyvelő felesége. Napközben künn a földeken segít, s emellett még nyolc tehén fejesét is elvállalta. Ezek a példák természetesen serkentőleg hatottak a többi asszonyra is. Ha az elnök és a könyvelő felesége részt vehet a szövetkezeti munkában, miért ne vehetnének részt ők is. E'kel a munkaegység, elkel a pénz a “házban. lyen gondolatok után kapcsolódott be a közös munkába Nagy Erzsébet négygyermekes családanya is. Jó munkája eredményeként olyan jutalmat kap, hogy nincs többé kenyérgondja, van mit aprítani a tejbe. Künn a határban is šok asszonyt találunk. Meg is jegyzi az egyik: — Hát még, ha aratás alatt jöttek volna az elvtársak. — Nincs a világon olyan aratógép, amely után mi asszonyok ne tudnánk összehordani a kévéket. Nem kételkedünk a lásnyoki asszo. nyok szavaiban és szorgalmában. Kelj is ez a szorgalom. Küszöbön van a kapások termésének betakarítása. Aszszrm-ymnk szorgalmas munkája nélkül szinte lehetetlen berme megoldani ezt а жду feladatot. A község és a szövetkezet vezetősége tehát helyesen cselekszik, amikor a kongresszusi irányelvek szerint súlyt helyez az ifjúság és a nők bevonására a szövetkezeti munkába. A továbbiakban az a feladatuk, hogy gondoskodjanak arról is, hogy minél több fiatal és nő vegjyen részt a szövetkezeti munlcmskolán és különböző szaktanfolyamokon. Ezzel újabb kedvet és serkentést adnak az ifjúságnak és az asszonyoknak, ami egyben előfeltétele annak is, hogy a munka szakaszán helytálló fiatalokat és nőket vezető funkciókba emelhessék. Ez a helyes út és ezen az úton kel' haladniok szövetkezeteinknek. Z. J. A brünni ifjúság az idei aratási munkák kezdeténél merész kötelezettségvállalást tett. Kötelezte magát. hogy kerületi szervezés keretében 500.000 brigádórát dolgozik le a szövetkezetekben, állami gazdaságokon,' gépállomásokon, hogy ezzel is biztosítsa az idei termés gazdaságos és idejében való betakarítását. Az ígéretet magasan túlteljesítette, amennyiben 1,111.124 brigádórát dolgozott le. Ezt a szép, örvendetes hírt a brünni CsISz KB-nak titkára ismertette a kerületi bizottság plenáris ülésén. különösen a znojmói fiatalság járt elöl jó példával, amikor 191.315 brigádórát dolgozott le. A pionírok is csatlakoztak ehhez a szép eredményhez 79.719 órával. Dicséretet érdemel Križ Václáv, a