Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-26 / 39. szám

1954. szcpt. 26. 7 Földműves Iskolánk a mezőgazdaság megsegítéséért... Mezőgazdaságunk bármely szakaszán nagy része van fiatalságunknak az e­­redmények elérésében. Különösen e X. pártkongresszus óta tapasztalhatjuk, hogy fiataljaink örömmel kapcsolódnak be a munkába. Van már számos olyan példánk is, hogy azok a fiatalok, akik pár évvel ezelőtt a mezőgazdaságból az iparba mentek dolgozni, ma vissza­tértek és szorgalmas dolgozói lettek a mezőgazdaságnak. Megmutatkozik fiatalságunk szorgal­mas rmmkája más téren is. A nyár fo­lyamán. az iskolai szünidő alatt fiatal­jaink nagy segítséget nyújtottak a gabona betakarításában. Büszkén mond­hatjuk mi, a kassai pedagógiai isk la tanulói is, hogy ebből a munkából mi is kivettük részünket. Egy hónapot brigádmunkán töltöttünk a kassa kerület állami gazdaságain. Munkánkat igyekeztünk odeadóan, és becsületesen végezni. Most, amikor már az iskola padjai­ban a helyünk, szintén örömmel sie­tünk a mezőgazdasági termékek beta­karítására. A napokban a kassai, szép­laki állami gazdaságon vettünk részt. Szívesen dolgozott az iskola minden egyes tanulója, kukorica, krumpli és más növények betakarításában. Ebben a gazdaságban ösezesen 5.230 órát dol­goztunk le. MATÖ PÄI — KASSA Nincs olyan falu már hazánkban, ahová ne ért volna el pártunk és kor­mányunk segítséget nyújtó keze. Ki­­gyúl a villanyfény sok, sok, azelőtt elhanyagolt községben, autóbuszjá­rat hoz közelebb számos „istenháta­­mögötti” falucskát a városhoz. Elá­rusítóhelyek, szövetkezeti áruházak nyílnak ott, ahol azelőtt az ember­nek kilométereket kellett gyalogol­nia még a levesbe való sóért is. A boltok tömöttek áruval, a dolgozó parasztok olyan cikkeket, például rá­diót, mosógépet, stb. vásárolnak, a­­miről azelőtt álmodni sem mertek volna. Nemritka ma már falvainkban a motorkerékpár sem, de olyan ház, ahol legalább egy kerékpár ne lenne, alig akad. Tagadhatatlan: a pa-aszt­­ember sorsa ma sokkal könnyebb és jobb, mint azelőtt. Ennek az a magya­rázata, hogy a munkásosztály vezette államunkban megszabadulva a nagy­­birtokosok kizsákmányolásától, ma falvainkban jobb termelési — s ezen keresztül jobb kereseti lehetőségek vannak, mint azelőtt. A párt és a kormány a termelés szakaszán is a legmesszebbmenő segítséget nyújtja dolgozó parasztságunknak: legyen az beruházási kölcsön, korszerű gépek, vetőmag, műtrágya és még sok min­den más. Hiábavaló lenne azonban bármilyen segítség, vagyis hiába a gép, ha nincs aki azt irányítsa, hiá­ba a vetőmag és műtrágya, ha nem lenne, aki azt földbe tegye, vagyis, ha nem lenne ott a dolgozó ember keze-munkája. Márpedig a gyakorlat azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk­ban kevés a dolgozó kéz és még ke­vesebb az olyan dolgozó kéz, amelyet a tudás, a szakképzettség irányít. Pártunk felismerte ezt a hiányt és ★ ★ részletesen foglalkozott vele a X. kongresszuson. Egyidejűleg megadta a vonalat, vagyis máskép mondva, feltárta azokat a tartalékokat és le­hetőségeket, amelyekből egyre fejip­­dő mezőgazdaságunk számára elegen­dő dolgozó kezet, sőt szaktudással irányított dolgozó kezet biztosítha­tunk. Melyik tehát az a forrás, ahon­nét mezőgazdaságunk számára a hiányzó dolgozókat megnyerhetjük? Könnyű megtalálni, mert minden faluban ott van: lelkesedő, szép if­júságunk és a mi dolgoskezű és aranyeszü asszonyaink. Falusi ifjúságunkban benne él a föld iránti szeretet, csuk ápolni kell benne azt. Meg kell mutatni fiatal­jainknak, hogy a föld, a falu ugyan­olyan szép életet nyújt, mint az ipar, mint a város. A mezőgazdasági szak­ma épp olyan szép jövőt biztosít, mint bármely más szakma. A me­zőgazdasági mérnök, vagy agronómus munkája ugyanolyan hasznos és fon­tos mindannyiunk szempontjából, mint a bnáyamémöké, vagy gépész­­mérnöké. Meggyőző munka szüksé­ges tehát. Ez a feladat pedig első­sorban nemzeti bizottságainkra há­rul. Nekik kell gondoskodni arról, hogy ifjúságunk számára jó munka­­felttéeleket, de ugyanakkor a tanu­lás, az örömteli élet, szórakozás, sportolás lehetőségeit is biztosítsák. Ugyancsak a nemzeti bizottságok­nak kell sokat tenniök azért, hogy a másik forrást is kihasználjuk, vagy­is, hogy parasztasszonyainkat is megnyerjék a mezőgazdasági munká­ba. A mi kis- és középföldműves asszonyaink nem munkakerülők. A multbar is a férfival vállvetve sza­kadásig dolgoztak, gürcöltek a föl­dön. Ma már a földmunka a nők szá­mára is megszűnt robot lenni. Minden kis tégla, amelyet szövetkezeteink megerősítésére és építésére tesznek asszonyaink az ő szebb életüket, könnyebb sorsukat szolgálja, és elő­segíti azt, hogy gyermekeik jövője virágzó, boldog legyen. Itt is a meg­győző munka a fontos, de nemcsak a nemzeti bizottság részéről, hanem a szövetkezetek vezetőségeinek részé­ről is. Ha az elnök és a csoportve­zető meggyőzték saját feleségeiket és azok rendesen résztvesznek a munkában, nagyon jó példamutatás az a többi tag számára. Az őszi munkák kellős közepén vagyunk. Sok, sok dolgos kézre van szükség, hogy idejében elvessünk és még többre ahhoz, hogy kapá­saink termését veszteség nélkül be­takarítsuk. Már most kell megten­nünk tehát a szükséges lépéseket, hogy ifjúságunkat és asszonyainkat megnyerjük. Számtalan példával rendelkezünk már, hogy ifjúságunk és asszonyaink milyen nagy erőt képeznek és milyen hasznos munkát végeznek mezőgaz­daságunkban. Gondoljunk csak a kö­bölkúti, vagy a pozsony-eperjesi CsISz-fiatalokra, akik szinte hősiesen kivették részüket a nyáron a gabona megmentéséből az árvíz elől. Vagy vegyük például a kétyi asszonyokat, akik az állattenyésztés szakaszán is nagyszerűen megállják helyüket. S úgyszintén büszkén gondoljunk és kövessük példáját a 24 éves Szigl Mária, békedíjas agronómusnak, aki azzal, hogy példás munkát végez a mezőgazdaságban, egyúttal az egész emberiség békéjének is élharcosa. A brünni fiatalok kezdeményezése Jó v^gzi munkáját a kétyi l:FS i fiatal könyvelője pohoreli gépállomás legjobb és leg­fiatalabb kombájnosa is, aki lő7 átlaghektárt kaszált le és több mint 3.000 tonna gabonát csépelt ki. Ugyancsak kitűnt jó munkájá­val Mrézek Jaroslav a znojmói ke­rület traktorosa is, aki nemcsak a .Kerület, de egész hazánk legjobb traktorosa. A kaszálásban több mint 300 átlaghektárt ért el. A plenáris gyűlés részvevői el­határozták, hogy az őszi munkák elvégzéséhez 200 000 brigádórával fognak hozzájárulni. Ezt a szép kötelezettségvállalást az egyes já­rások már saját vállalásaikkal alá is támasztották. Például a Brno­­város kerületében 100.000 órára kötelezték magukat. Az őszi mun­kákba 206 traktoros-brigád is be­kapcsolódik. A kétyi EFSz a zselízi járás első szö­vetkezetei közé tartozik. Ez a jó mun­kaszervezés mellett annak is köszön­hető, hogy a szövetkezet vezetősége tá • meszkodik az ifjúságra és az asszo­nyokra is. A fiatalok közül mindenki­nek elismerését kiváltja Gubik Jenő, a szövetkezet ifjú könyvelője. Helyesen járt el a szövetkezet vezetősége akkor, amiko Gubik elvtársat szakiskolázta­tásra küldte. így most fiatal kora el­lenére is komoly, meggondolt munkát végez a szövetkezet könyvelésében. Tudja, hogy munkájától nagyon sok, függ, hogy a szövetkezet vagyonának gyarapodása az ő kezén megy keresz­tül. Gubik elvtárs ezért a bevételi es kiadási számlákat pontosan ellenőrzi. A hónap végén pedig mérleget állít fel, hogy a kiadások és bevételek terén a szövetkezet hogyan teljesíti a tervet. Ennek alapján idejében figyelmezteti a vezetőséget az esetleges kilengésekre. Gondoskt^ik a munkaegységek terv­szerű fogyasztásáról is, nehogy kárt szenvedjen az EFSz pénzügyi terve. Gubik elvtársnak az a célja, hogy amíg tavaly a szövetkezeti tagok 5.— korona osztalékot kaptak, addig az idén a terv szerint meglegyen a 10.— korona osz­talék. Biztosíték erre az egész tagság szorgalmas munkája, melynek ered­ményére éber szemekkel v'gyáz Gabik elvtárs is. A Nőbizottság segítségével... Az eperjesi kerületben Hanyisz­­ka község példát mutat a beadási kötelezettségek teljesítésében. A gabonabeadást a község dolgozói egyenesen a cséplőgéptől teljesí­tették. Ugyanakkor élenjárnak az állattenyésztési termékek beadásá­ban is. A marhahúsbeadásban egész évre 85 százalékos, a tojásbeadás­ban 90, a tejbeadásban pedig csak­nem 70 százalékos tervteljesítést értek el. Hanyiszka községben a beadások folyamatos teljesítését nagyban a helyi nemzeti bizottság mellett működő Nőbizottság munkájának köszönhetik. A Nőbizottság tagjai először is saját maguk járnak elöl jó példával a beadások teljesítésé­ben, de ugyanakkor többi asszony­társaik között is meggyőző munkát folytatnak, hogy ne legyen egy asszony, egy család sem, amely adósa maradna államunknak- A Nőbizottság, élén Harcsár Annával, meggyőző munkát folytat annak érdekében is, hogy az őszi mun­kákba a lehető legtöbb asszony be­kapcsolódjék. ★ Pódáné bevezeti Maljnyina módszerét A balázsfai szövetkezetben sok pél­dás dolgozót találhatunk. A sok közül azonban példaképül Poéta Kálmánnét, hat gyermek anyját kell kiemelnünk, aki télen.nypron részivesz a szövet­kezet munkájban. Podáné mindig jókedvű. Mosolyog, ha a szövetkezet munkájáról beszél. Nem szégyenli, sót büszke arra, hogy a szövetkezet 12 darab tehenét eteti, feji, egyszóval gondjukat viseli. A szorgalmas asszony,. naponta . három­szor eteti az állatokat. Tehát igyeke­zete a többtermelésre irányul. Most, az az elhatározása, hogy bevezeti a háromszori fejest is, vagyis Malinyina fejési módszerét. Ennek a módszernek a bevezetése forties, mert a szövetke­zet napi tejátlaga csak 4.6 liter. Ezzel az eredménnyel Pódáné nem elége­dett. Azért is szorgalmazza az új fe­jési módszer bevezetését. Pódáné tervei szépek. A szövetkezet vezetősége tegye meg mindent végre­hajtásuk érdekében. Az új módszer alkalmazása mellett nagyobb eredmé­nyeket érnek majd el, miáltal gazda. gabb lesz a szövetkezet és a tagok élete is jobb lesz. Krajcsovics N. Bunaszerddhely Lelkes fiatalok és szorgalmas asszonyok az alsójányoki EFSz-ben Л Isójányok nem nagy község Csal­­lóközben. A nap derekán szinte kihaltak az utcák. Csupán egy-ket gyermek játszadozik a házak előtt. A rendezett utak, udvarok a tisztára me­szelt lakóházak arról tanúskodnak, hogy szorgalmas nép lakik itt. De nemcsak a falu képe győzi meg erről az embert. Még tisztább képet kapunk az alsójányokiak szorgalmáról, ha szét­nézünk a határban. A nagyüzemi gaz­dálkodásban, művelt percellák egy ré­szén gazdag kukorica érett be. vagy jól kifejlődött cukorrépa várja, hogy betakarítsák. A másik részén pedig dohognak a traktorok, folyik a talaj­­előkészités az őszi vető alá. Az egyik parce’lán a két Figura testvér készíti a jó magágyat a búzának a D-T 54-es traktorral. Két váltásban dolgoznak, hogy a vetést az agrotechnikai határ, időre elvégezzék. A Figura testvérek szorgalmas trak­torosok. Иоду is — de, hiszen munká­jukért megkapják a megérdemelt ju­talmat Fizetésüket munkaegységekben kapják. Minden munkaegységre 1.40 kg búzát, árpát és más terményt, to­vábbá 9 korona előleget kapnak. A szövetkezetben minden előfeltétele megvan annak, hogy mint a többi tag. úgy a traktorosok is az évvégi elszá­molásnál újra tarthassák a zsákot. Л/Jár maga ez a tény is arról ta-L'-L núskodik, hogy az alsójányoki szövetkezet jól gazdálkodik. Nehogy azt higyiük azonban, hogy ez mind­ert a kezdettől fogva így volt. Elein, -t bizony itt is idegenkedtek a föld­művesek a közös munkától. Inkább a házhelyi gazdaságokkal törődtek, mintsem a szövetkezetbe jártak volna dolgozni. így kevés volt a munkaerő s ennek következtében a gazdasági eredmények sem lehettek teljesen ki­­elégítőek. A falu vezetősége felismer­te a hibát. A nemzeti bizottság alapos meggyőző munkát fejtett ki a dolgo­zók körében. Nagy gondot fordított arra is, hogy a fiatalságot és az asszo. nyokat megnyerje a közös munkára. Különösen a X-ik Pártkongresszus után tettek meg mindent annak érde­kében, hogy a szövetkezeti munkát megjavítják az ifjúság és a nők bevo. násával. Hogy a fiatalság érdeklődését és kedvét felkeltsék, a Vezetőség gon­doskodott arról, hogy a fiataloknak örömteli életet nyújtson a falu. Léte. sítettek például futbattpályát is. Ugyanakkor különböző tanulási és szó. rakozási lehetőségeket biztosítottak a fiatalok számára. Az eredmény nem maradt el. A fiatalok már nem kíván­koznak až iparba, hanem örömmel jár­nak a szövetkezetbe dolgozni és azon keresztül látják a jövőjüket. — A világért sem hagynám én a szövetkezetei — mondja Tóth László erőteljes, húszéves fiatalember. I is hisszük Tóth Lászlónak, hogy szereti a szövetkezetei. Az első félévben 341 munkaegységet dolgozott le. Ezután olyan gazdag jutalomban részesült, hogy az iparban sem lehe­tett volna magasabb keresete. — Az ősszel bevonulok katonának — folytatja Tóth Laci. A katonaságnál úgy fogok viselkedni, hogy szégyent ne hozzak községünkre. Amikor vedig leszerelek, örömmel és büszkén térek vissza falunkba, hogy újra példás szö­vetkezeti tag lehessek. Alsójányokon számos fiatal Tóth, László van még. A lányok közt is bő­ven van már olyan, aki jövőjét a szövetkezetben látja, s ezért szorgal­masan résztvesz a közös munkában. Vegyük csak például a tizenhétéves Nagy Blankát. Alig akad olyan nap, amikor ne menne a szövetkezetbe. Szereti p földet, szereti a falut. De más is volt a helyzet, évekkel ezelőtt édesanyjával Nagy Vincénével. Tíz hektár földön gazdálkodtak. Bi­zony éjjelt nappallá tettek, csakhogy földjüket rendesen megművelhessék és belőle a héttagból álló család meg­éljen. — Ha valaki tudja ipi a robot a gürcölés, akkor az az én életem — mondja Nagy Vincéné. A gyerekek kicsik voltak. A tízhektár földet pedig meg kellett művelni. Kellett a pénz a-gyerekekre. Magam is nappal künn a határban szinte szakadásig dolgoztam, éjjel pedig mostam, varrtam, főztem a ■ gyerekekre. Amikor pedig azok felcse­peredtek, akkor sem lett sokkal köny­­nyebb életünk, mert az adó elvitte - a hasznot a földekből. Nagy Vincéné szemét könnyfátyol borítja. így folytatja beszélgetését: — Bizony akkoriban megutáltam a földet. Elhatároztam, hogy gyermekei­met nem hagyom parasztsorsban. Most pedig az asszony mosolyogni kezd. — Dekát fordult a világ kereke — mondja megkönnyebbülve. Gyerme­keim közül egyik sem kívánkozik el a faluból. Mind itt akarnak dolgozni a szövetkezetben. Blanka lányom az első félévben 200 munkaegységet, Jenő fiam pedig 300 munkaegységet dolgo­zott le. Magam is úgy látom, hogy ma már teljesen megváltozott a paraszt­­ember élete. Bár én is fiatal lennék még, Iskolába mennék s tanulnék, hogy jó szakdolgozó lehessek. Abban látom örömömet, hogy amit én nem érhettem el, azt elérhetik gyermekeim. Magam pedig eljárok szorgalmasan a szövetkezetbe, mert érzem, hogy az kötelességem. A Nagy család szorgalma viaszaink­­röződik a ledolgozott munkaegységek­ben is. Atz első félévben közel ezer munkaegység után kapták jutalmukat. Alsójányokon tehát a jó meggyőző munka után az asszonyok sem idegen­kednek a szövetkezeti munkától. Mi­lyen volt tehát ez a meggyőző mun­ka? A vezetőségi tagok elsősorban is saját feleségeiket győzték meg. Első­nek kapcsolódott be például a közös munkába Tóth Vincéné a szövetkezet elnökének felesége. Az első félévben 150 munkaegységet szerzett, örömmel szorgoskodik a szövetkezet bármely munkaszakaszán Hegedűs Dezsőmé is, a könyvelő felesége. Napközben künn a földeken segít, s emellett még nyolc tehén fejesét is elvállalta. Ezek a példák természetesen ser­kentőleg hatottak a többi asszonyra is. Ha az elnök és a könyvelő felesége részt vehet a szövetkezeti munkában, miért ne vehetnének részt ők is. E'kel a munkaegység, elkel a pénz a “ház­ban. lyen gondolatok után kapcsoló­dott be a közös munkába Nagy Erzsébet négygyermekes családanya is. Jó munkája eredményeként olyan jutalmat kap, hogy nincs többé ke­nyérgondja, van mit aprítani a tejbe. Künn a határban is šok asszonyt ta­lálunk. Meg is jegyzi az egyik: — Hát még, ha aratás alatt jöttek volna az elvtársak. — Nincs a világon olyan aratógép, amely után mi asszo­nyok ne tudnánk összehordani a ké­véket. Nem kételkedünk a lásnyoki asszo. nyok szavaiban és szorgalmában. Kelj is ez a szorgalom. Küszöbön van a kapások termésének betakarítása. Asz­­szrm-ymnk szorgalmas munkája nélkül szinte lehetetlen berme megoldani ezt а жду feladatot. A község és a szövetkezet vezetősé­ge tehát helyesen cselekszik, amikor a kongresszusi irányelvek szerint súlyt helyez az ifjúság és a nők be­vonására a szövetkezeti munkába. A továbbiakban az a feladatuk, hogy gondoskodjanak arról is, hogy minél több fiatal és nő vegjyen részt a szö­vetkezeti munlcmskolán és különböző szaktanfolyamokon. Ezzel újabb ked­vet és serkentést adnak az ifjúságnak és az asszonyoknak, ami egyben elő­feltétele annak is, hogy a munka sza­kaszán helytálló fiatalokat és nőket vezető funkciókba emelhessék. Ez a helyes út és ezen az úton kel' haladniok szövetkezeteinknek. Z. J. A brünni ifjúság az idei aratási munkák kezdeténél merész kötele­zettségvállalást tett. Kötelezte ma­gát. hogy kerületi szervezés kere­tében 500.000 brigádórát dolgozik le a szövetkezetekben, állami gaz­daságokon,' gépállomásokon, hogy ezzel is biztosítsa az idei termés gazdaságos és idejében való beta­karítását. Az ígéretet magasan túl­teljesítette, amennyiben 1,111.124 brigádórát dolgozott le. Ezt a szép, örvendetes hírt a brünni CsISz KB-nak titkára is­mertette a kerületi bizottság ple­náris ülésén. különösen a znojmói fiatalság járt elöl jó példával, amikor 191.315 brigádórát dolgozott le. A pionírok is csatlakoztak ehhez a szép eredményhez 79.719 órával. Dicséretet érdemel Križ Václáv, a

Next

/
Thumbnails
Contents