Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-26 / 39. szám
F^ídművies 1954. szept. 26. HÁROM PILLANATKÉP Ы épi egyetem — általánossá vált kifedezéssel Így hívják az állandó jellegű moszkvai Mezőgazdasági Kiállítást. Valóban: találó a hasonlat. Mintha egy hatalmas könyv lapjai fordulnának folyton változó új színekkel « látogató szemei előtt. A könyvnek 16 fejezete van, 16 testvér hősi tettét meséli el. Minden fejezet szép a maga egyéni színeiben, de talán a legjobban mégis az Oroszországi Szövetségi Köztársaság pavilonja ragad meg. Itt a képzeletnek hatalmas területeket kell befutnia, hogy egybefogja a földrajzi távolságot, az Északi Jeges tengertől a Fekete Tengerig, és a Csendes Óceántól a Baltikumig. Valamikor Gleb Uszpenszkij orosz író „Egynegyed ló” című könyvében arról írt, hogy minden orcsz muzsik portára egynegyed ló jut csupán, 6 ma 5541 gépállomás, 54.341 kolhoz és 2748 szovhoz segíti a szovjet parasztot ezen a hatalmas területen. 'A főpavilonhoz 12 „zóna-pavilon” kapcsolódik, megkönnyítve a tájékozódást ez óriási területen való eligazodásban. Külön pavilont kapott Szibéria. A. Krasznojárszk-vidéki Molotov kolhoz a szűzföldek feltörésében elért kiváló eredményeiért kapott meghívást a kiállításra: négy év alatt 1492 hektár szűzföldet törtek fel és vetettek be tavaszi búzával. Tavaszi búzájuk hektáronkint 27.2 mázsás terméseredményt adott. Az Ural pavilonban azt is megtudjuk, hogy az Ural-vidék adja a Szovjetunió tavaszi búzatermésének több mnt egynegyedét. Ebben a pavilonban mutatja be kolhozának eredményeit a Szovjetuniónak ma 'kétségtelenül legnépszerűbb mezőgazdásza, Tyerentyij Malcev is. Kolhoza óriási laboratóriumhoz hasonlít, nem kevesebb, mint 5250 hektár területen folytatja nagyjelentőségű kísérleteit. \l an egv festő ecsetjére kívánkozó ' kép is a kiállítás területén, egy micsurini kert, amely a kezdeményezés jogán szintén az Oroszországi Szövetségi Köztársasághoz kapcsolódik. Itt élt ugyanis« Micsurin, aki 300 új növényfajtát állított elő s egyszerű orosz ember létére világhírnévre emelkedett. Müvének folytatása itt látható egy hathektárnyi területre sűrítve, ahol 560 különböző fajta gyümölcsfa ejti ámulatba a látogatókat. Az „Arany nyár” nevű tarack s a Dél szülötte, a szőlő itt érik be Moszkva kevéssé napsugaras ege alatt H Az „Ukrajna” pavilon oszlopcsarnokában kis asztalkán vastag vendégkönyv. ^Oldalait már sűrűn teleírták. Alig akad látogató, akit ne fogna meg az ukrán föld kincseinek szinte meseszerűen összehalmozott gazdagsága s ezen érzésének ne adna hangot a vendégkönyv lepjin. át nem csodálatos az, ha megelevenednek a mesék cukorhegyei s fehér kristályos csillogásuk betölt egy egész termet? A Hmelnyickij környéki Lenin-kolhoz varázsolta ide ezt a cukorlátomást. A Szovjetunió cukortermelésének 70 százalékát Ukrajna adja, a Lenin kolhoz a múlt évben annyi cukorrépát termelt, hogy abból 14 ezer mázsa cukrot gyártottak. Vagy nem az Ezeregyéjszaka meséit idézi az a hatalmas színes fénykép, emely az egyik csarnok faláról tekint a látogatókra? A virágtenger közepén egy lányka hajlong, rózsákat tép. A krimi Vörös Rózsa szovhozban készült a kép, ahol a virágokból pompás illatokat párolnak. A tavalyi évben 547 kiszövegével: „Gazdag és bőséges vagy, te kolhozföld!” ♦ Az állattenyésztési „városrészben” , sokan veszik körül Anna Albertinát, a j lettországi Vörös Október kolhoz ál! lattenyésztőnőjét. - A nagy érdeklődés ) annak a két remek bikának szól, amej lyeket Anna Albertina nevelt fel. A j kisebbik „még csak” 778 kilogramm súlyú, az Atom névre hallgat, de a nagyobbik kis híján 1 tonna, ami bikaberkekben is ritkaság. Anna Albertina , készségesen ad felvilágosítást nevelési j módszeréről, azért a nagy tolongás a I jártató körül. j A nna Albertina maga is megérdemli hogy megkülönböztető érdeklő- I déssel nézzenek rá. Középiskolát vég- I zett, leérettségizett, mégis a kolhozban maradt. Mikor osztálytársnői az egye: temre hívták, tréfásan így búcsúzott ; tőlük: „Menjetek csak, találkozunk mi még majd Moszkvában!” A tréfás bú! csúszó valóra vált. Anna Albertina a I kolhoz képviseletében Moszkvába jött a Mezőgazdasági kiállításra. Nappal fe-ЙИМЯЯМПИЯ ■ИРУ ■....Ш m ^1 .......... л-.*.. Az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás látogatói a kiállítás paradicsomtábláján szemlélik a bőséges termést. ló rózsaolajat és 7820 kiló levendulaolajat készítettek. Búzából Ukrajna szállít a legtöbbet a Szovjetunió éléstárába. Az őszi búza vetésterületének 40 százaléka Ukrajnára esik. Itt látható a Bastankörnyéki Üt a komún izmushoz kolhoz kiállítása, ahol 42 mázsa őszi búzát termelnek hektáronkint. Él lehet mondani a dal hér köpenyében az istállóban fogadja a látogatókat, este ünneplőbe öltözik és a kolhoz énekkarát dirigálja a kiállítás szabadtéri színpadán. Egyébként is igen sokoldalú ember ez a fiatal lány. Szakköröket vezet, népi táncos, s ráadásul kiváló lovas is, a köztársasági lóversenyek második díját ö vitte el tavaly. Mi újság a helyi szovjetekben ? A legutóbbi választások alkalmával a vinyicai területen lévő Mailje Kruslinci falu lakói több megbízást adtak küldötteiknek. Azóta a faluban egy nagy halastavat létesítettek, befejezték az áruház építését, hozzáfogtak 300 férőhelyes klub létesítéséhez, < Egyre-másra teljesítik a küldöttek választóik megbízatásait Lvov városának, Levandovka kerületében is. Levandovkát már autóbusz köti össze a város központjával, megindult a trolibuszközlekedés is. A munkáskerületekben új iskola, új óvodák épültek, parkot létesítettek, több házba beve- ! zették a gázt és a villanyt. A tambovi területen lévő Sztolovoje ■ faluban mindenki ismeri Marija Jero- I fejeva orvosnő nevét. Jerofejeva a he- i lyi szovjet küldöttje. Szorgalmas mű- : ködésének köszönhető, hogy teljesült a j választók kívánsága: kiszélesítették a falusi kórházat, megnyitották benne a szülészeti osztályt. Ő tette lehetővé, hogy a mezei brigádoknál egy-egy egészségügyi dolgozó működjék. Ozon udmurt falu szovjetjének állandó mezőgazdasági bizottságé nagy segítséget nyújt abban, hogy a helyi Sztálin-kolhoz évről-évre fejlődjék. A kolhozban új földeket müveinek meg, alkalmazzák a tudomány vívmányait. Nemrég nagy lóistálló és disznóhizlalda épült. Az asztrahányi városi szovjet egyik legjobban működő állandó bizottsága az egészségügyi bizottság. Kezdeményezésére a városi orvosok segítséget nyújtanak a terület mezőgazdasági vidékeinek. Több mint 5Ö0 orvos és ápolónő jelentette be, hogy falusi egészségügyi intézményeknél kíván dolgozni. Augusztus elején befejeződtek a vizsgák a helyi szovjetek dolgozóinak kisinyevi továbbképző iskolájában. Az iskola hat éve működik. Ez alatt az idő alatt körülbelül 1400 elnököt és titkárt képeztek ki. A Groznij meletti Rubezsnyen falu szovjetje sokat segít abban, hogy megszilárduljon a munkafegyelem a helyi Kujbisev-kolhozban. A helyi szovjet küldöttei személyesen keresték fel a munkafegyelmet megsértő kolhoztagokat. Ma már a Kujbisev-kolhoz tagjai szinte teljes számban részt vesznek a mezei munkákban. A krasznojarszki határvidéken lévő Brazsenszk falu szovjetje nagy figyelmet szentel a kulturális munkának. Az elmúlt évben a faluban 85 előadást tartottak, az idén pedig 51 előadást és 10 beszámolót. A mezei brigádokat vándorkönyvtárak látogatják, a kultúrcsoportok tagjai előadásokat tartanak a mezei szállásokon. Ki ne ismerné azt a tréfás magyar népdalt, amelyben a legény úgy bizonygatja kitartó szereimét szíve választottjának, hogy a lehetetlent is megígéri: ..........Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom...’’ Nos, Borisz Haritonov, Vitalij Kozlov, Lev Markov, Bogdan Ovecsnyikov és sok-sok ifjú társuk nyugodt lélekkel ígérhetnek ilyesmit. Ök ugyanis valóban elhordanak a helyéről egy vólgamenti hegyet. Igaz, nem a zsebkendőjük négy sár. kában, hanem táláigyalukkal, exkavátorokkal, bülenOszekrényes teherautókkal, iparvágányokon gördülő szerelvényekkel... A dalokban, regékben annyiszor megénekelt, Ősrégi Nyizsnyij Novgorod — a mai Gorkij — gabonapiacáról, malmairól, kikötőjéről volt híres. Ez a háromnegyedmülió lakosságú, lüktető nagyváros ma a szovjet ipar termékeinek özönét — acélt és vasat, traktort és gépkocsit, repülőgépet és üveget — küldi szét az országba. Nemsokára pedig a „fehér szén”, a vízienergia haszno. sításával még inkább bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. ÜJ TENGER SZÜLETIK ITT a Volga vízéből: a gorkiji víztároló. Megtorpan a folyam, felgyülemlik a vize. s az ember akarataié1 függ Elhordják a hegyet majd, mikor mennyi hömpölyögjön belőle tovább, hogy lejjebb, először Kujbisevnél, majd Sztálingrádnál egy-egy újabb, még nagyobb tengert alkotva, ismét megálljon és csak ezután jusson el a Káspi-tengerbe. Ez lesz sorrendben — Ivanykovo, Uglics és Scserbakov után — a negyedik volaai vízlépcső. A gorkiji víztároló számára többszáz kilométer hosszú, 30—40 kilométer széles ágyat készít a gépkolosszusokkai fel fegyver zett szovjet emberek lelkes serege. A szokatlan látványok egész sora fogadja az erre vetődd idegent. A legszemtünőbb talán az, hogy a szárazföldön, jó háromórányi járóföldre a folyam partjától — kikötő épül. Aztán hajógyárak, raktárházak, lakótelepek. Ott, ahol most ezrével sürögnek az emberek, zúgnak a vontatók és fürgén hajladoznak a darugémek, nemsokára víz borít mindent, s a mólóknál, az halakú dombkanyar lábánál hajók horgonyoznak majd, vitorlások lebegnek, motorcsónakok siklanak. ÁTKÖLTÖZNEK A FALVAK ÉS VÁROSOK, arrébb húzódnak, magasabb helyek, re. Házastól, mindenestől. Több várost és falut, gyártelepet és gazdaságot pedig magas töltés vesz körül, hogy megvéd ic a .nagy víztől, amely ma még sok kilométerrel arrébb folyik. Pucsezs városát újonnan építik fel egy magas partrészen. Jurjev, az egyik legrégibb volgamenti város lakosai is új lapot írnak a város történetébe: házaikkal, kertjeikkel együtt magasabbra költöznek. Itt épül az egyik nagy védi! gát, ide hordjak el, ennek a testébe ömlesztik át a partig nyúló György-hegyet... S hogy a viz, ho majd idáig ér, kárt ne tegyen benne, nehéz vasbetonlapokkal borítják az oldalát. Károsodás nem éri az átköitöző városok és falvak lakosságát. Az állam megfizeti az elárasztásra kerülő övezetben épült házak értékét, építőanyaggal, hosszúlejáratú kölcsönnel segíti a réginél szebb, nagyobb, kényelmesebb hajlékokba költöző családokat. Teherautók százai robognak állandóan a lebontás után még felhasználható építőanyaggal az új helyékre. Iskolák, boltok, kórházak, szórakozóhelyek nőnek ki szinte gomba módjára a földből. Több kothoz már be is fejezte a költözködést: jövOre az új földeken aratnak, az új szérűkön csépelnek. Még az őszön rákerül a Volgára a gorkiji vízierlhnű zárógátja. Goto. nyecnél megszületik az új tengef, amelynek vize a turbinákat hajtva még több erővel, még több fénnyel gazdagítja a festOi tájat. Hírek a népi demokratikus országokból ч Árleszállítás a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az élelmiszerek, élvezeti cikkek és fogyasztási javak árának, valamint a posta- és távíróilletékeknek jelentős leszállításáról. Ezen intézkedések következtében az év végéig mintegy 600 millió német márkával növekszik az NDK, lakosságának vásárlóereje. Az állami, szövetkezeti és magá«ikiskereskedelmi árak 10—50 százalékkal csökkentek. Otto Grotewohl miniszterelnök ebből az alkalomból méltatta az árleszállítás jelentőségét és felhívta a Német Demokratikus Köztársaság minden polgárát, hogy a jövőben még nagyobb erővel dolgozzék a tervek teljesítéséért. Hangsűlyozta, hogy jóminőségű és gazdag választékú közszükségleti cikkek fokozott termelésével kell megteremteni a dolgozók életszínvonala további emelésének feltételeit. A kínai kormány segítsége az árvízkárosult parasztoknak Amint e „Zsenminzsibao” jelenti, a kínai belügyminisztérium és a Kínai Népi Bank visszatérítés nélküli segélyt nyújtott az árvízkárosult kínai parasztoknak. A segély összege 554 milliárd jüan. Ezenkívül 940 milliárd jüan öezszegben hosszúlejáratú hitelt bocsátottak ki. Az állami üzletek és kereskedelmi szövetkezetek az árvízsújtotta területre nagymennyiségű közszükségleti cikket küldtek. Albán régészeti kutatások Az albán régészeti és néprajzi múzeum kutatóinak egy csoportja a Vlora megye déli, részén levő Kote és Himare kerületekben őskori lakott helyeket, barlangokat, régi városok és erdők nyomait tanulmányozta. ' A csoport jelentős felfedezése körül legérdekesebbek az időszámításunk előtti III. és IV. századbeli illír város nyomai a Ceri-hegy csúcsán. Ásatásokat végeztek továbbá a Vaiza falu mellett levő temetőben, ahol már a múlt éven megkezdődött a kutatás. Ezekben a sírokban az időszámításunk előtti VIII.—X. századból származó tárgyakat találtak. A napvüágre került leletek azt bizonyítják, hogy az illírek már a bronzkorszek előtt Albániában laktak. A csoport sok anyagot gyűjtött, amely -kitűnő képet ad a délvidék üHr törzsek társadalmi fejlődéséről, valamint az időszámításunk előtti VIII. századtól a X. századig tartó bronz- és vaskorszak közti átmeneti időszakról. Szeptember — Varsó újjáépítésének hónapja A’Lengyel NéDköztársaágban már hagyománnyá vált, hogy minden év szeptembere Varsó újjáépítésének hónapja. Ebben a hónapban a város apraja-nagyja társadalmi munkában részt vesz az épít.őmunkában, a város csinosításában, szépítésében. Nemcsak a varsóiak, hanem vidékről jött önkéntes csoportok is hozzájárulnak fővárosuk felépítéséhez. A közvetlen társadalmi munka mellett az ország lakossága másképen is segíti Varsó építését. 1946-ban gyűjtés indult Varsó újjáépítésére. Azóta 840 millió zloty gyűlt össze. A lengyel dolgozók együttes munkájából Varsóban egész városnegyedek, kultúrparkok, középületek épültek újjá. Százezrék látogatják a Lipcsei Vásárt A Lipcsei Vásárt első öt napja elett több, mint 300 ezer látogató kereste fel, köztük Nyugat-Németországból és Nyugat-Berlinből több mint 10 ezer, külföldről pedig 5 ezer 492. Szeptember 8-ig csupán Hamburgiban 1000 vásári igazolványt adtak ki. A külföldi államok közül Ausztria szerepel az élen, ezerkétszáztizenegy látogatóval. A dollár árnyékában; Libéria dolgozói félgyarmati sorsban Libéria néger köztársaság a felsőguineai partvidéken, angol és francia gyarmatok közé ékelődik. Kiterjedése körülbelül olyan nagy mint hazánké, lakossága azonban mindössze alig két és fél millió. Nagyon elmaradott ország, melynek népe rendkívül primitív viszonyok között, nyomorban él. Gazdasági, politikai és kulturális elmaradottsága felülmúlja még a közeli angol és francia gyarmatok elmaradottságát is. Az őserdőkben élő őslekó négerek főfoglalkozása a kapás földművelés, önellátásra termelnek gumós kenyérpótlókat, rizsit, kölest, kukoricát. Továbbá kaucsukot, gyapotot, indigót, kakaót és cukornádat termelnek. Ásványi kincsei nincsenek kiaknázva. Ipara és vasúti hálózata jóformán nincsen. Százhuszonöt év telt el Libéria alapítása óta. Történelmének szálai a XIX- ik század első felébe vezetnek, az E- gyesült Államokba. Az USA-ban ebben az időben még fennállott a rabszolgarendszer. A rabszolgák főleg Afrikából, Amerikába hurcolt négerek voltak. A XVII-ik század utolsó felében a rebszolgarendszer már megszűnőben volt, mert egyrészt a rabszolgamunka kevésbé volt termékeny, mint a bérmunkásoké, és az ipari tőkések maguk is követelték a rabszolgák felszabadulását, mert szükségük volt gyári munkásokra. Akkor találta fel Whitney a gyaipottisztítógépet, amellyel a gyapottermesztés még a rabszolga-munka mellet is igen jövedelmezővé vált. Az ültetvényesek rávették magukat a gyapottermesztésre és most már minden áron megakadályozták a rabszolgák felszabadítását. Ebben az időben azonban már vagy 12 százaléka a rabszolgáknak, azaz 480 ezer néger felszabadult. Ezek már puszta létezésükkel is veszélyt jelentettek ч rabszolgatartókra, akik ezért igyekeztek tőlük az USA-t megszabadítani. így valósult meg az a terv, hogy visszaszállítják őket Afrikában és megalakul egy társaság, melynek ösztönzésére a-kormány 43.000 négyzetméter földnyi területet vásárolt Nyugatefrikában a vissza telepítendő négerek számára. Ez azonban csak részben sikerült, mert a felszabadult négerek közül csak néhányezren tértek vissza Afrikába. A lakosság tehát ezeknek a leszármazottjaiból és szudáni törzsekhez tartozó négerekből áll. Ezekből a népekből alakult meg Libéria néger köztársaság, amely még ma sem szabad, hanem az amerikai imperializmustól függő, kizsákmányolt ország, az USA félgyermata. Libéria valódi urai a Fireston Tire and ‘Rubber nevű kaucsuk-társeság, a - melynek 400 ezer hektárnyi kaucsukültevénye van. A másik hatalmas monopoltárseság a Liberia Company a vasérctermelést vette kezébe. Ma Libéria az USA egyik katonai támaszpontja, Monroviában hadikikötőt és repülőteret építenek. Az Amerikai sajtó gúnyos hangon szokott nyilatkozni Libériáról. Ezzel két célt akar el'émi, egyfelől ütni az USA-ban élő négereken, bizonyítva azok alsóbbrendűségét, másfelől igazolni akarnák Libéria feletti gyámkodásukat. Faul Robeson, Sztálin-díjas világhírű énekes, Libéria népszerű ifia, akit 1950 óta „Az afrikai szabadság védőjének” neveznek, átor hangon felszólalt nemrégi nyilatkozatában. „ Ma éppúgy, mint sok éven keresztül, minden erőmet a békéért és demokráciáért vetem latba, valamint a négereknek és gyarmati népeknek felszabadító harcára fordítom. Az imperializmus felett már kimondták az ítéletet. Ázsia felébredt és nemsokára felébred majd Afrika és más gyarmati ( országok, hogy lerázzák bilincseiket.” Grek I. V 'V
