Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-26 / 39. szám
1954. szept. äß. Földműves s Minden szál A farkasdiak gondolnak a télre Szövetkezeteink meggyőződtek arról, hogy megfelelő tekarmányalap nélkül nem lehet sikeres állattenyésztést folytatni. Jól tudják ezt a farkasdi szövetkezeti tagok is. Ezért tavasztól fogva ügyeltek arra, hogy minél töbtí takarmányt készítsenek a téli dőszakra. Szibilla Lajos, tekarmányozó csoportja 28 hektárról az őszikeverékeket: 22 hektárról a tavaszi keverékeket iesi- V -»a. Most pedig • cirokot és a szudá' et silózzák. A cukorrépa betaka- I sí után a répeszeletet és répafejeket is lesilózzák. Most, amikor az SzKP KB-а és Megbízottak testületé _ felhívással fordult dolgozó parasztságunkhoz, hogy ne hagyja kárba veszni a kukoricakórót, hanem silózással raktározza télire ez á.latok számára, a farkaséi szövetkezeti tagok elhatározták, hogy az összes kukoricaszárat lesilózzák. Ezzel a munkával úgy fognak igyekezni, hogy a kukoriceszár minél előbb a gödrökbe kerüljön, hogy értékét el ne veszítse. Nem fog így takermányhiányban szenvedni a szövetkezet 624 szarvasmarhából álló áiletálománya. Eperjesen sem maradnak üresen a silógödrök Á dunaszerdahelyi járásban lévő eperjesi szövetkezeti tagok saját kárukon tanultak: ha nincs elég takarmány, nem emelkedik a tejhozam, nem híznak a sertések, nincs haszon az állattenyésztésből. Az elmúlt években bizony a tél folyamán napirenden volt ez a kérdés. Az idén azonban a szövetkezet tagjai megteremtik az állatállomány jő áteleltetésének előfeltételeit Két nagy silógödör már tömve is van jóminóségü, őszikeverékekből készült * kukoricakórót a eilótakarmánnyel. További két gödröt 6zudánifűvel, egyet pedig csalamádéval töltöttek meg. A terv szerint 1200 köbméter silótakoirmányt kell biztosítani a szövetkezetnek. Ezt e mennyiséget 600 köbméterrel túllépik. Meg van erre a lehetőségük, mert a 120 hektár kukorica termésének betakarítása után a szárat mind egy szálig lesilózzák. Jobban igyekezzenek a födémesiek, réteiek és magyarbéliek A silótakarmány biztosításáról szo’ó felhívás úgyszólván' figyelmeztetés’ számoe szövetkezet, köztük a pusztefödémesi, rétéi és magyarbéli EFSz-ek számára. Ezekben a szövetkezetekben ugyanis igen keveset tőrödnek a silózással. Eddig jóformán semmi takarmányt sem tettek el télire silózás útján. Különösen a magyarbéliek nagyon hanyagok ebben a tekintetben. A növénytermelés vezetője azt mondja, hogy a silózás bem az ő feladata, hanem a takarmányozási csoporté. Ügy látszik ezonban, hogy a takarmányozási csoport sem tette magáévá ezt a feladatot. Közben pedig kinnt rohad a földön a takermánytök, az elvénült uborka és más silózásra alkalmas anyag. Igyekezzenek tehát a magyarbéliek és az eddigi lemaradást hozzák be legalább azzal, hogy a kukoricakórót és a többi süózásra alkalmas anyagot konzerválják télire állataik számára. A traktorállomások is segítenek A bratislevai és nyitrai kérület hat traktorállomáse segíti az idén a szövetkezeteket a kukoricebetekarítás munkáiban. A kukoricaszedéshez az S-6-os szovjet kombájnokat alakítják át. A dunaszerdahelyi traktarállomáso.n Bíró Gyula és Lukovics Ernő szer--------------------------- -ir ----------------------------silógödrökbe 4. késztettek egy ilyen gépet, amelyet a pódafak szövetkezetben ki is próbáltak A traktorállomás nemcsak a Tcukoricabetekerításban, hanem a kukoriceszár szecskázásában is segítséget nyújt, hogy a szövetkezetek minél előbb lesilózhassák a kukoriceszárat. Az állami gazdaság példát mutat Az ipolysági állami gazdaság már a múlt évek során is jó tapasztalatokat szerzett a silózásban. A jó nedvdús takarmánynak köszönhetik az állatgondozók azt, hogy júliusban 19.000 tejjel többet fejtek a tehenektől, mint júniusba* Az SzlKP KB-ánek és a Megbízottak Testületének felhívásával minden egyes farmon és udvaron részletesen foglalkoztak. Hogy a felhívásban kitűzött feladatot teljesítsék, 60 hektárról átalakított fűkaszálógéppel kaszálják le a kukoricakórót és két tépővei, valamint 6 szecskázóval apróra vágjáik, hogy jó silótakarmpny legyen i belőle. A déméndi és az ipolyviski gazdaságon még a héten megkezdik a kukoricaszár silózását. Épülnek a gödrök, szaporodik a silótakarmány A zólyomszalatnai szövetkezetét jól ismerik a környéken. Jó gazdálkodásával számos más szövetkezetnek példaként szolgálhat. Most, a többi őszi feladat mellett a taka.mányalap kiszélesítésével szorgoskodnak a szövetkezet tagjai. A másodnövények nagyon jó termést adtak. Amit csak lehet, a szövetkezeti tagok lesilóznek. Eddig 40 vagon silótakarmányttkészítettek. Most van befejezés előtt í*vagon takarmány befogadására képes silótérség. További 26 vagon befogadására is a legközelecbi időben elkészítik a silógödröket. Kishinden szép kendertermést értek el A nyitrai kerület szövetkezetei, állami gazdaságai és egyéni gazdálkodói különös figyelmet fordítanak a kender betakarítására, mely textiliparunk egyik legfontosabb nyersanyagát képezi. Számos szövetkezetben lekaszálták, szárították, összekötötték és bábokba rakták a kendert. Sok szövetkezetben viszont már hozzáfogtak a kender elszállításához és a kenderfeldolgozó üzemekbe. A Nyitre melletti ivánkai tilpióba naponta 100—120 szekér szállítja a szövetkezetek 8—10 vagon, mennyiségű száraz, jóminőségű rostját. A kender termelése ipari jelentőségén kívül, sok előnyt biztosít a termelőknek. A verebélyi járás kishindi szövetkezete ez évben 5 hektáron ültetett kendert. Hála a tagok gondosságának, mellyel a növényt egész fejlődése idején ápolták, várakozáson felüli szép eredményt értek el. így a szövetkezet a tervbe vett 132.5 mázsa helyett 294,9 mázsa rostot adott be. A befdott »rost minősége minden tekintetben igen jó. Az egész beadott mennyiségből 286,1 mázsa elsőosztályú volt. A szövetkezet közös bevételét az 5 hektáron termelt kender igen gazdagon jutalmazta; körülbelül 22.4Ô0 koronát kaptak érte. Azonkívül majdnem 135 méter fehérneművászonre jutányos bevásárlási igazolványt is kaptak. U- gyancsak .íóminöséqű kendere van a rastislavicei, stefanovice-i, pol’né-kesovi és több más szövetkezetnek is. Akik elősegítették a nyitrai kerület győzelmét \ A nyitrai kerület győzelme, amelyivei elérte azt, hogy országos viszonylatban elsőnek teljesítette gabonabegyüjtési tervét, áldozatos munka ered. menye. Először is a siker annak köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek felsorakoztak pártunk és kormányunk mögé és igyekeztek mielőbb eleget tenni hazafias kötelezettségüknek. A győzelmet ugyanakkor nagyban elősegítették a begyűjtési dolgozók is. Skarba elvtárs, a Begyűjtési Minisztérium nyitra.kerületi meghatalmazottja büszkén beszél a legjobb begyűjtési dolgozókról: Lichtenberg és Géas élv* társakról Komáromban, Molnár elvtársról Zselizen és Pápai elvtársról VágseÜyén. Amikor pedig Gécs és Isichtenbesg' elvtársaktól a miinkamódszerük iránt érdeklődünk, azok szívesen válaszolnak: — Sikerünk titka — mondják — a rendszeresen és becsületesen végzett munka. Állandóan személyes kapcsolatot tartottunk fenn a termelőkkel, mind a szövetkezetekkel, mind az egyénüeg gazdálkodó kis_ és középparasztokkal. Úgyszólván együtt éltünk a gondjainkra bízott falvakkal, azok dolgozóival. Rendszeresen részt vettünk a beadással kapcsolatos értekezleteken, amelyeket a nemzeti bizottság rendezett. Közösen megvitattunk minden kérdést. Számos néppel való beszélgetést rendeztünk, segítettük, meggyőztük a termelőket a beadás teljesítésének fontosságáról. Gécs és biehtenbarg efyvtársak módszere helyesnek tíigöriyuk. Ennek köszönhető például, hogy Gécs élvtárs működési köre, Komárom, Aranyos, Örsújfalu és Nagykeszi községek becsületesen helytálltak a beadásban. — Most sem akarunk babérjainkon ülni — mondja Gécs elvtárs. Arra törekszünk, hogy a kukorica begyűjtésében is olyan jó eredményeket érjünk el, mint a gabonabegyűjtésben. Meg aztán az állattenyésztési termékek begyűjtésében is vannak még feladataink. A siker tehát további jó munkára kötelez. A nyitrai kerület élenjáró kegyíeitési dolgozóinak péíÖa jat kövessék többi begyűjtési deUgoz&mk is, hogy több legyen népünk kendere, több legyen a hús, tej, tojás vekmennyiünk asztalán. Mértorsvöbg&i Njßttfa Miért nem teltesitik Dacsókeszin a beadást ? Teremtsenek végre rendet a község kulákjaival A felszabadulás óta nagyot változott Dacsókeszi község helyzete. A falu napról-napra új arcot ölt. Az utakat rendezték. Autóbusz viszi a dolgozókat munkahelyükre. Épült egy új, modem mozihelyiség, iskolák és egyéb kultúrcélokat szolgáló épületek. Azelőtt felsőbb iskolába nem járhattak a dolgozók gyermekei. Ma már több mint 10 munkás fia és lánya Vesz részt magasabb iskolákon. í Sokat változott tehát a dolgozók élete is ezalatt a pár év alatt. A nincstelenek földet kaptak. Többen már új családi házat is építettek. Csak most válhatott valóra Huszár József álma is, aki azelőtt az „istállóban" hajtotta pihenőre fáradt testét, hogy egészséges családi házban lakjon családjával együtt. Huszár József, a volt cseléd is földhöz jutott. A négy és fél hektár földjét a lehető legjobban megműveli. Azon igyekszik, hogy minél magasabb termést érjen el rajta. Búzája 1.20 hektár volt. Erről a területről 23,60 mázsát csépelt ki. Beadását, ami 10 mázsa búza és azonkívül más gabonaféle, mindjárt a cséplőgéptől teljesítette. — Örömmel adtam be gabonámat — mondja Huszár elvtárs, — mert tudom, hogy az kötelességem. Ügy művelem földjeimet, hogy azok mind a családomnak, mind a közellátásnak a lehető legtöbbet nyújtsák. Több becsületes földműves van még Dacsókeszin, akik beadásukat igyekeznek 100 százalékra teljesíteni. Ilyen pédlául if j. Hriech János, Huszár József (Sasko) és még többen, akik azon igyekeznek, hogy minél több kenyeret, húst, tejet, vajat, adjanak a dolgozók asztalára. De vájjon mindenki igyekszik-e beadását becsületesen teljesíteni Dacsókeszin? A felelet sajnos az, hogy: nem. Vannak olyanok is, akik nem törődnek magasabb eredmények elérésére. Földjeiket nem művelik kielégítően. Ez igen nagy hiba, amelyet különösen a nemzeti bizottság rovására kell írni. Hol is gyökereznek tehát a hibák? Először is kezdjük ott, hogy Dacsókeszin azelőtt Grőne, Dudás, Galbács és Képesék voltak a község kizsákmányolói. Ezek a minden hájjal megkent jómodarak elkövettek mindent, hogy nekik ma is jó sorsuk legyen. Grőne úr például földjeinek azt a részét, amely messze volt a falutól, vagy kevés termőerővel bírt, átadta az erdészeti hivatalnak. Pár száz holdnak pedig a nincstelenek lettek a tulajdonosai. Sajáf részére pedig a „kastély” körül 16.18 hektárt hagyott meg. Hogy ezt a területet Grőne úr „rendesen tudja művelni és a beadást is teljesíteni tudja”, a nemzeti bizottsággal próbált jó kapcsolatot kiépítenf. Ez sikerült is. Ha például Grőne úr sokalja a beadását, akkor a nemzeti bizottság egyszerűen kevesebbre leírja és a fölösleget a kis- és középparasztok beadásához toldja, hogy is lehet az olyan jámbor embert megterhelni, mint Grőne urat? Hiszen ő nem volt ahhoz szokva, hogy neki tervezzenek, tervezett ő saját maga részére, úgy, hogy a lehető legnagyobb haszna legyen. P asonló a helyzet Dudás birtokánál is. Az öreg Dudás körülbelül 1950-ben * meghalt anélkül, hogy a gazdaságot ráíratta volna az örökösökre. Amikor pedig az örökösök látták, hogy a föld megművelése rájuk hárul, egyszerűen azzal a panasszal rukkoltak az akkori nemzeti bizottság elé, hogy ok a földet nem bírják megművelni, és különben is, a föld nem az övéké, és, hogy a nemzeti bizottság vegye át tőlük a gazdaságot. A spekulánsok szavainak felült a nemzeti bizottság és teljesítette kérésüket, mégpedig olymódon, hogy az „örökösök” még most is a birtokon mint alkalmazottak „dolgoznak” és spekulációk útján hasznot húznak saját részükre a vagyonból. A Dudás-féle gazdaság 84 hektár. Ebből 40 hektár parlagon hever. A kötelező beadás erre a területre 3,17 vagon gabona. A földet nem művelték úgy, hogy az jó! teremjen. így csak 86 mázsa gabonát termeltek rajta. Dudás Pál és János jól érzik magukat. Ök megelégedettek ezzel a terméssel. Nagyobb baj azonban az, hogy a nemzett bizottság is megelégedett vele. Különösen áz elnök, Zatykó Mihály elégedett, aki különben is Dudásékat nagyon kedveli. örül, ha ellátogathat hozzájuk és megkóstolhatja a „vörös szilva levét". Elfelejti ő akkor, hogy a X. pártkongresszus határozata azt mondja, hogy talpalatnyi föld se mardjon parlagon. Ki tehát a hibás, hogy Dacsókeszi nem tudta 100 százalékra teljesíteni a beadást? Egész biztos, hogy nem a kis- és középparasztok. Azok dolgoznak és igyekeznek, ahogy csak lehet. Azt azonban ők sem tehetik, hogy a Dudás 40 hektár parlagföldje után, és azt, amit Grőne úrról leírnak, ők termeljék ki földjeiken. TV/Г i tehát a feladata a nemzeti bizottságnak ? A kis- és középparasztokkal szoros kapcsolatot kötni. Meghallgatni észrevételüket, és támogatni kezdeményezésüket. Tanulja meg a dacsókeszi nemzeti bizottság,' hpgy a tömegeket tanítani és nevelni kell. A meggyőzést „dobbal” nem lehet elérni. Hiszen a közmondás is azt mondja: „dobbal nem lehet verebet fogni”. A kulákokait pedig, akik szabotálják a beadást vonják felelősségre. Ami Dacsókeszin történik, azért a nemzeti bizottság a felelős. Hasson oda tehát minél előbb, bogy az erős, erőteljes „örökösök” dolgozzák meg földjüket. Ne várjanak arra, hogy a falu becsületes dolgozói dolgozzák meg azt brigádba. Van tehát tennivalója a dacsókeszi nemzeti bizottságnak. Legelőször is saját tagjainak soraiban teremtsen rendet. Hogyan szolgálhatja a nép érdekeit például Képes Tibor, nemzeti bizottsági tag, ha ő is azokhoz a Képesekhez tartozik, akiknek a múltban 45 cselédjük és malmuk volt? Igaz, most, Képesék is voltak olyan ügyesek és „átvedletiek”. Ma már nem mint kulákok, hanem mint példás dolgozók szerepelnek Dacsókeszin. Ennek ellenére Képes Tibor még most is a Dudás-birtokból hordja a tejet. Bezzeg, amikor jegyrendszer volt és Képes Tibor is jegyeket kapott, akkor az apjától hordta a tejet. Ezt azért tette, hogy apja a jegyekkel teljesíthesse a beadást. Ebből azt láthatjuk, hogy Képes Tibor agyafúrt módon igyekszik megkárosítani a dolgozókat. A járási nemzeti bizottságnak ezt mind látnia kell. Vagy nem akarja látni? Már pedig itt az ideje, hogy végre Dacsókeszin a hibákat orvosolják, mert ezek fékezik a község előrehaladását. ZATYKO JÓZSEF Jó Tetőmag — bő termés / Szocialista növénytermesztésünk legfőbb célja a hektárhozamok évről-évre való emelése. A hektárhozamok emelését a helyes talajműveléssel, gondos és szakszerű növényápolással és végül, de nem utolsó sorban, a nagy terméshozam és jóminöségü nemesített vetőmagokkal érhetjük el. Ezért a legcélszerűbb a kerületi központi vetömagvizsgáló és nemesítő állomások által ellenőrzött és elismert vetőmagot vetni. Sajnos,, ma még nem áll módunkban, hogy minden elvetett vetőmagunk onnét származzék, így vetésterületeink zömét a saját termelésű vetőmagvainkkal kell ellátnunk. A legelső a vetőmag kiválasztásánál, hogy a gabonafajok egyes fajtái a gyakori fajtakeveredésekkel szemben, — amit a szomszédos táblákról jövő beporzás okoz, — tiszták legyenek. Nem fajtiszta vetőmag a keveredés első évében még hozhat megfelelő termést, de ha nincs meg a céltudatos okszerű nemesítési kiválasztás, akkor a további években elcsöpűsödést, visszafejlődést várhatunk. Szembeötlően megfigyelhetjük ezt a heterózis-kukoricánál. ‘A nagy terméshozamokra való hajlamosságot és tulajdonságot még a termés letakarjtásánál kellett, hogy megfigyeljük, valamint a gabonaféléink szár és leveleinek a felépítését is, ezt már a gabonaraktárban megtudni lehetetlen. A tökéletesen érett, de nem túlérett vetőmag csírázik ki egyenletesen. U- gyanakkor az éretlen és túlérett keverékmagvak vetőmag céljaira való használata káros, mert a kikeléstől a növények egész fejlődési időtartama alatt a hamarabb kikelt növények beárnyékolják az elmaradottabbakat és így elvonják a nap sugarait a gyengébb növénytől, amig azután klorofilképződési^ nehézségek miatt elsatnyulnak és így a kultúrnövény gyenge termést hoz A teltszemű vetőmag kikelése mindig erőteljesebb, mint az összesült magé, mivel a gyökérzet kifejlődéséig, illetve a gyökérzet tápanyagszállító munkája megkezdéséig a kikelő csíra az első tápanyagot az elvetett vetőmagból kapja. 7 ' A sérült szemek sok esetben megcsalják a magvetőt. A magvak egészséges színeződése, nehéz fajsúlya, üvegessége már előre bíztat a jó liszt és sikerdús termésre, ami egyik legfontosabb feltétel. Ahol az elvetett vetőmag vastag héjjal van körülvéve, ott már a legjobb ápolás mellett sem várhatunk finom vékonyhéjjú, sok líszttartalmú termést. Vetőmagvainkat bármennyire ismernénk is, mégis vetés előtt okvetlenül próbacsíráztatásnak vessük alá. Elégséges néhány hét hibás tárolás és máris nagy csírázási veszteség lehetséges. A próbacsíráztatás 18—20 Celsius fok mellett történjék. A szokásos megszámolt 100 szem magból, amit itatópapírok, homok, vagy szitált föld közé téve, elegendő nedvességgel ellátva naponta vizsgálunk. így megállapíthatjuk a vetőmag csírázási erejét, egyenletességét és a csírázási képességének százalékát. Ennek alapján azután a csíraképtelen vetőmagvak arányában több vetőmag elvetésével elérjük a vetés szakszerű elvégzését. Az ezévi száraz időjárás okozta vetési megkésések esetleges helyrehozása érdekében nagyon hasznos lenne, ha mi is a Szovjetunióban felismert és jól bevált előcsíráztatási módszerrel vetnénk. Ezt úgy értsük, hogy ha október 20-ika után is kell még őszi búzát vetnünk, amikortól már a tél beálltáig csak kevés idő áll búzáink elbokrosodására, akkor a kikelési időszak -megrövidítése végett okvetlen beáztatott, illetve előcsíráztatott búzát vessünk. Nagy figyelmet kíván, hogy a bepepmetezett, állandóan forgatott magvak a kellő időpontban, azaz a teljes csírakipattanás előtt legyenek elvetve, mert a túlcsíráztatott magvakról a vetőgép és az egymáshoz való súrlódás a csírákat lemorzsolja. A vetőgépek az elduzzasztás arányában pedig nagyobbra állítandók. A vetőmagokkal terjedő gabonabetegségek elleni védekezés során a rézgáliccal — népiesen kékköves oldattal — való jól bevált pácolási módot is lehet az elöcsíráztatással párhuzamosan, vagy helyettesítve használni. De vigyáznunk kell, hogyha több vizet használunk is az oldat töménysége egy százaléknál erősebb ne legyen, mert ez a csíraképességet veszélyezteti. A legjobban elterjedt a gabonabetegségek elleni védekezés során a porpácolás, mert rendkívül egyszerű és a vetés előtt bármilyen mennyiségben a vetőmag vele előkészíthető. A gyakorlatban a porpácolással foglalkozó dolgozók orrukat és szájukat kendővel kössék be, mert a levegőben szólló porpácanyag belélegezve hányási ingert, múló roszszullétet okoz. A porpácolószerek raktározásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hpgy ahhoz gyermekek ne férjenek, vagy háziállataink abrakjába ne keveredjen. A vetésből kimaradt hepácolt vetőmagot is csak alapos átmosás és egy a tízhez arányban való elkeveréssel lehet takarmányozásra felhasználni. A vetőmagok egyenletességét és idegen magvaktól, gyomoktól való mentességét többszöri rostálással, triörözésseí, szelektorozással érhetjük el. Erre az időt és lelkiismeretes munkát sohasem szabad sajnálni. Járási Begyűjtéi üzemeknél elsőrendű összetett tisztítógépek (szelektorok) állnak rendelkezésünkre, ahol a vetőmagtisztítást gyakorlott szakemberek végzik. Aki tehát a fenti követelményeknek meg nem felelő vetőmagot vet, az nem is várhat jó termést. Kárba vész a jó talajelökészítés, a sok jó trágya, a gondos növényápolás. Azonban к jó vetőmag is megkívája a jó talajelókészitési munkát, majd kikelés után a jó növényápolást. A korszerű, szocialista nagyüzemi növénytermesztés fontos tényezője még a jó könyv és a jó folyóirat, amelyből ismereteinket gazdagítva és egymástól tanulva várhatjuk csak a jó terméseredményeket. CSEPY ZSIGMOND kerületi növénynemesítési agronpmus — Bratislava.
