Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-19 / 38. szám
10 földműves 1954. szeptember 19. Felhívás vadászainkhoz! Kedves vadásztársak! иЪ Ш A tananyag első leckéiéből A méhekről általában Az elmúlt hetekben tömegesen érkeztek szerkesztőségünkbe levelek, amelyekben a magyarnyelvű vadászok kének, hogy a Szabad Földműves nyisson vadászrovatot. Szerkesztőségünk a vadászok kérelmét meghallgatta, s azonnal érintkezésbe léptünk az illetékes szervekkel, aminek az lett az eredménye, hogy a Szabad Földművesben vadászati rovat nyílik. Ezek szerint úgy terveztük, hogy már szeptember 16-tól megnyitjuk a rovatot, amit már a multheti számunkban be is jelentettünk. Ettől az elhatározásunktól azonban el kell térnünk, azért, mert időközben vadászainktól nem jött be annyi megrendelés, hogy a rovatot érdemes lett volna megnyitni. Ismételten felhívunk tehát minden érdekelt magyar vadászt, hogy a lehető legsünösebben rendeljék meg a Szabad Földművest, mert megfelelő számú előfizetésen múlik, hogy minél előbb megnyíljon a sürgetett vadászati rovat. Üjból közöljük tehát a Szlovákiai Vadászati Védegyletek Szövetségének körlevelét és egy igen fontos közleményt vadászaink számára, hogy legalább azok tudomására hozzuk, akik már előfizették lapunkat. Szerkesztőség. ♦ Á Szlovákiai Vadászati Védegyletek szövetsége, Bratislave 3354/1954 sz. Bratislava, 1954. szeptember 3. Vadászati rovat megnyitása a „Szabad Földművesben”. Az ÖS6ZP6 vadászati védegyletieknek Szlovákiában. 22. körlevél. A szlovákiai vadászati védegyletek szövetségének közgyűlése utasította az újonnan megválasztott választmányt, hogy gondoskodjék arról, miszerint a „Roľnícke noviny” hasábjain megjelenő „Poľovnícky obzor”-on kívül a „Szabad Földműves” C. lapban rendszeres vadászrovat nyíljon meg e magyarul beszélő tegtársek számára. A vadászati védegyletek szövetségének elnöksége alapos megbeszélés után megegyezett a „Szabad Földműves” szerkesztőségével, hogy ez saját lapjában külön rovatot indít, „Vadászati szemle” címén. Ez a lap hetenként egyszer jelenik meg, s így a magyerul beszélő elvtársaink ennek útján éppúgy értesülhetnek majd a vadászok összes kérdéseiről, mint a szlovák anyanyelvű tagtársak. Felhívjuk ezért mindazon vadászegyleteket, melyeknek magyar tagjai is vannak, s akik. a magyar nyelven megjelenő lapban a „Vadászati szemlét” akarják olvasni, állítsák össze tagjaik névsorát, pontos címük megjelölésével, s ennek egy példányát kiidljék meg a „Szabad Földműves" kiadóhivatalának, Bratislava, Krížková 7 címre, egy másodpéldányát pedig a vadászati védegyletek szövetségének, Bratislava, Jiráskova ulica 6. 4 alatti címre. Ezen névjegyzéket a lehető leggyorsabban küldjék be, mert a „Szabad Földműves” folyó év IX. 19-én megjelenő számában már a „Vadászati szemléivel bővülve fog megjelenni. A lap kiadóhivatala a beküldött névjegyzékeket átvizsgálja, s az eddig a „Poľovnícky obzo'"-t előfizető magyar tagtársak címkéjét áthelyezi a „Szabad Földműves” kartotékjába. Felhívjuk vadászati védegyleteink elnökeit, titkárait, de különösen kultúrreferenseit, hogy ezt az . ügyet lelkiismeretesen és időre intézzék el. Egyúttal felhívjuk egyleteink vezetőségeinek fi-gyeimét arra is, hogy vadászati sajtónkat állandó figyelemmel kísérjék, ezt támogassák, s a „Roľnícke noviny”, valamint a „Szabad Földműves” előfizetését tagjaik között népszerűsítsék. Vadászüdvözlettel 1 G. Kováčik, s. k. J. Hője, s. k. titkár elnök ★ Fontos figyelmeztetés összes egyesületeinkhez és ezek tagjaihoz! A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1954. évi 65. sz. hirdetménye, melyet egyidejűleg közlünk, újabb hirdetmény szerint a következőleg módosul: Az őzbek lelövési ideje tart 1954. június 1-töl, szeptember 30-ig, a szarvestehén és borja lelövési ideje pedig szeptember 10-től, december 31-ig, Országos szövetségünk felhívja az összes vedászgazdákat, hogy használják ki ezt az előnyös változtatást beadási kötelezettségük idejében való teljesítésére. Szlovákiai Vadászati Védegyletek Szövetsége. Tudjuk, hogy az emberiség már az ó-korban és a középkorban is méhészkedett, persze nagyon kezdetlegesen. Később, mikor a cukorgyári kémények mint a gombák „nőttek”, a cukrot nagyban kezdték gyártani és ennek következtében a méhészet elhanyegolődott. Akkor az emberek még nem ismerték a méz előnyeit, értékét a cukorral szemben, de ennek megismerése után a méhészkedés újabb fellendülésnek indult. Az eredményes méhészkedés főtényezője a szaktudás! Ennek majdnem mindenki birtokosa lehet. A feltétel: erős akarat. Már magában a méhészkedés kellemes foglalkozás és sokszor élvezetté válik. Az ember kedélyére és idegeire megnyugtatóan hat. Egészségi szempontból ninci a méz, mind a méhszúrás — hasznos. A mézelő méhek csak tömeges életet élhetnek. Aki ekeknek titokzatos, érdekes és szorcalmas életét, tervszerű munkabeosztását, továbbá biológiai és fiziológiai törvényszerűségét tanulmányozza, többnyire nagyon megszereti őket. A méhek szerepe a természetben jelentékeny és szüksége van rájuk mint megtermékenyítőkre. A méhészkedés eredménye tehát kétféle: 1. közvetlen (a méz és a viasz termelése), 2. közvetett (a növények megtermékenyítése. Ez az eredmény sokkal nagyobb jelentőségű, mert ezáltal a gyümölcs, takarmány és olajnövények hektárhozama sokkal magasabb.) Tavasszal, amikor még kevés a többi megtermékenyítő rovar, a méhek száma olyan lehet, amilyent épp akarunk és a röpülésüket is arra a növényre tudjuk már Irányítani, ahová szükséges. Ez óriási előny! A méhbiológiai kutatóintézetek megfigyelése alapján a méhek 50—70 százalékkal emelik a vörös lóhere hektárhozamát és ha ráirányítják a méhek repülését, akkor 200 —300 százalékkal, a gyümölcsfáknál 70 százalékkal, a napraforgónál pedig 120 százalékaki több az eredmény a méhek beporzásával. (Folytatás a következő számban) Minden erőt a szántás-vetésre — Agrotechnikai tanácsadás — NYESZTERVODSZKIJ V. A.: Д méhcsaládok előkészítése a telelésre Á jövőévi nagyobb gabonatermés, nagyobb részesedés sorsa dől el az őszi munkák határidőelőtti, jóminőségű elvégzésével. Tehát egyetlen EFSz, egyetlen magángazdálkodó se maradjon el az őszi munkákkal. IDŐSZERŰ TENNIVALÓK: Az ősziek gyors, veszteségmentes betakarítása, ezek közül is elsősorban azoké, amelyek után őszi gabona kerül. Az őszi búza vetőágyának, talajelőkészítésének meggyorsítása. A vetéssel egyidöben a szabad fogatok felhasználása a trágyázási terv teljesítése érdekében. Tavaszi vetésű növények első munkájának, az őszi mélyszántásnak elvégzése. * Ne csak nyáron legyen jelszó a veszteségmentes betakarítás, hanem őszsze! is. A kukoricaszár késedelmes betakarítása hektáronként legkevesebb 1000 liter tej elvesztését jelenti. Az idejében betakarított napraforgószárat nagyszerűen lehet felhasználni ideiglenes építkezésekhez, kerítésnek, stb. A cukorrépafej, a répalevél alkalmas a silótakarmány megjavítására. A JÓ VETŐMAGAGY a bő termés biztosítéka. Ahol eddig még nem végezték el a mély vetőszántást, most már nincs idő a halogatásra. Minden traktor lehetőleg két váltásban végezze a vetőszántást: Száraz időjárás van, a talaj nem esik szét, a rögöket a szántás után azonnal hengerrel — lehetőleg gyűrüshengerrel — tárcsával helyes elmunkálni, mert a meghengerezett, kellően tömörített talaj az első kisebb eső hatására már porhanyós, jóminöségü lesz. A szántás után hengerrel, esetleg tárcsával, s kellő számú boronálással megfelelően üllepedett vetőmagágyat lehet készíteni. Semmiesetre sem szaba"1 megtűrni, hogy a búza alá végzett szántás napokig rögösen, lezáratlanul heverjen, mert ez esetben napok múlva még a hengerrel sem lehet megfelelő minőségű magágyat készíteni. Az EFSz-ek agronómusai, csoportvezetői úgy irányítsák a traktormunkát, hogy az egyes munkafolyamatokat egymással keresztben végezzék. Ha minden gép a táblán egyirányban dolgozik, növekszenek az osztóbarázdák, összevettetések, míg a szántásra keresztirányban végzett tárcsázás, hengerezés, kultivátorozás simává, egyenletes felületűvé teszi a talajt és előkészíti a jó gépi aratásra. Nem szabad várni az esőre, mert a talajművelő eszközök helyes sorrendben végzett munkájával kielégítő minőségű vetőágyat tudunk készíteni. A búza vetésénél még a sietős munka idején sem szabad megfeledkezni a vetőgép munkájának állandó ellenőrzéséről, arról nem is beszélve, hogy csak tisztított és csak csávázott vetőmag kerüljön a földbe. A kereszt- és szűksoros vetés előnyös alkalmazása ma már nem kétséges szövetkezeteinkben, mert hiszen a gyakorlati tapasztalat megmutatta, hogy hektáronként legkevesebb 3—4 mázsa többtermést lehet elérni. Éppen ezért a szövetkezetek most már a tavalyinál még bátrabban, vagyis egész vetésterületükön kereszt- és szüksorosan vessenek. Száz hektár vetés esetében 3—4 vagon gabonával lesz több termésük a szövetkezet hombárjában, amelyből azután emelhetik az 1 munkaegységre tervezett természetbeni járandóságot. Ha kizárólag csak keresztsorosan vetünk, a jó munkaszervezéssel elérjük azt, hogy a szövetkezeti nagytáblákon ugyanaznap elvethetjük mind keresztminc hosszirányban a vetőmagot. Végezzünk a nap minden órájában a rendes gazda gondosságával jó minőségű munkát. Ennek eredménye a jövöévi termésbetakarításnál mutatkozik meg majd igazán. A gondosan kezelt istállótrágya felhasználásával jelentősen növelhetjük termésátlagainkat 5 gyakorlati tudósok rájöttek, hogy az istállőtrágye használata mellett egyes vegyi anyagok, műtrágyák használatával kimagasló terméshozamot érhetünk el. így kezdtek főként nitrogénban, foszforsevban, káliumban és méezben gazdag műtrágyákat a talajba bedolgozni, aszerint, hogy a talajnak, illetve a növénynek mire van nagyobb szüksége. A Szovjetunióban Liszenko akadémikus vezetésével rátértek a szemcsés műtrágyák használatára. A komposztosított istállótrágyát egyszerre adták a szükséges műtrágyával és így az ásványi -anyagok nagy veszteségét is kiküszöbölték. Ugyancsak az ő nagy elődje Viljamsz tudós, a füves vetésforgó bevezetésére azért tért rá, mivel a pillangós virágú herefélék mélyen a talajba ékelődő nitrogéngyűjtő gyökerei és a füvek gazdag bojtos gyökereinek elkorhadása után nagymennyiségű trágyaanyag, azaz humusz marad vissza a talajban. A fenti kísérletek azonban nem elegendőek az istállótrágya pótlására. Ott, ahol csak lehet, szaporítsuk az istállótrágyát. Csak a helyes istállótrágyakezelés és ennek jő felhasználása mellett érhetünk el jó eredményeket. Sajnos, ebből úgy mennyiségre, mint minőségre nézve, nagy a hiányunk, főleg Ďél-Szlovákia EFSz-eiben. Hiányoznak a korlátok a trágya telepeink körül, melyek segítségével az iratainkkal való tiprást végezhetjük. Ez a jő trágyetelep egyik alapvető követelménye. Ott, ahol több kisebb istállóból nagvobb mennyiségű trágya áll rendelkezésünkre, ne rakjunk minden istálló végére egy kis rakást, mert a baromfiak elterítik, a szél és a nap kiszárítja és végül csak egy szemétrekás marad belőle. Meg kell szervezni, hogy naponta, vagy kétnaponként minden istállóból egy helyre hordjuk, pár méter magasra, földszigeteléssel összetömörítjük. lqy a nyári száraz hónapokban még a tömörítés és taposás mellett vízzel meg is locsoljuk, hogy a trágya nyirkos legyen. A locsolást nem szabad permetezve végezni, sem magas sugáron fecskendezni, mint ahogy ezt általában szokták. Hanem úgy kell ráfolytatni a trágyatelepre a vizet, hogy ez kevés levegővel érintkezzék. így lehet azután a trágyatelepeken a trágyalevet is összegyűjteni, amivel lucernáink, rétjeink és legelőink trágyázását elvégezhessük. Tehát legsürgősebb feladatunk, most az őszi trágyakihordás után, még a tél kezdete előtt megépíteni a jé istállótrágyetelepekei és fokozott gondot fordítani azok kezelésére. Műtrágyázással is csak ügy érhetünk el jó eredményt, ha elegendő humuszanyag van a talajban. Ha ez hiányzik, akkor nagyon sok esetben a műtrágyák nagyobbarányú használatával tápanyagegyoldalúság jön létre a talajban, ami a terméseredményt lerontja. Vegyünk példát a nagymegyeri állami gazdaság Üjmajor-i üzemegységétől, ahol szakszerűen kezelik a trágyát. A csilizredványi EFSz-ben Sidó egronőmus szintén nagy gondot fordít a trágyakezelésre. Van is jó terméseredmény. Ugyanitt Rekóce Laci brigádvezető traktorosai ügyes szervezéssel a reggel kihordott trágyát már estére leszántják, majd a talajt lehengerezik és könnyű fogassal megfogasolják. így sem a szél, sem a nap nem tudja a trágyát kiszárítani. Csepy Zsigmond Az őszi csibék nevelése AZ ŐSZI CSIBÉK NEVELÉSÉNÉL nagy gondot kell fordítani az állatok gondozására. A gyengébb, késői kelésű csibék hajlamosak a különféle őszi megbetegedésekre, így különösen a baromfinátha szokott soraikban pusztítást végezni. Ezt úgy tudjuk megelőzni, hogy az állatok részére megfelelő elhelyezést biztosítunk és hűvös, esős időkben nem hagyjuk őket kint járni és bőrig ázni. * Természetes, hogyha zárt helyen tartjuk az állatokat, vitaminszükségletükről külön kell gondoskodni. Zöld eleséget, sárgarépát vagy répát adjunk az állatoknak. Ezzel alejét vesszük, hogy túlzsúfoltság esetén fellépjen köztük a kannibálizmus néven ismert betegség, amikor a csirkék egymás testrészeit kezdik kicsipegetni. Általában megállapítható, hogy az őszi csibeneveléssel érdemes és kifizetődő foglalkozni, ha a szükséges hely és kifutó rendelkezésre áll és ha az állatok megfelelő takarmányozásé és gondozása biztosítható. • A telelés a méhek életének legveszélyesebb időszaka A teleléstől függ, milyen erősek lesznek a családok tavaszszel, és hogyan fe,.lödnek fel a főhordásra. 40 éven keresztül Ukrajna különböző helyein egész sor megfigyelést végeztünk a méhek telelésével kapcsolatban: Ezt a munkát főleg a kievi mezőgazdasági intézet méhészetében és az ukrajnai gyümölcs- és szőlőtermesztő trösztnél folytattuk. A tröszt gazdaságaiban ez utóbbi tíz év alatt több mint 60 ezer méhcsalád telelt. Ez a sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a telelés sikere főleg attól függ, helyesen készültünk-e fel arra. Az anyák korának hatása a jó telelésre Annak tisztázására, milyen jelentőségű az anyák kora és minősége a családok őszi fejlődésére és telelésére, olyan méhészeteket választottunk ki, amelyekben a családok minősége egyforma volt, azok téli készlettel jól el voltak látva, a telelőhelyiségek egyformák voltak, azonban az anyák kora különbözött, össze! megfigyeltük a Hasítás megszűnésének idejét a különböző korú anyáknál, valamint azt is, hogy egy-egy anya hány lép fiasítást adott. Tavasszal ezekben a méhészetekben ellenőriztük, hogy mennyi méh hullt el télen, hogy hány anya pusztult el és milyen volt azok korszerinti megoszlása. Fenti megfigyelések után ez egyes méhészetek valamennyi adatait az enyák kora szerint csoportosítottuk. A begyűjtött adatokból megállapítbató, hogy az egyéves anyák ősszel e kétéveseknél 10, a hároméveseknél 17 nappal petéznek tovább; a fiatalenyás családoknál a Hasítás terjedelme is nagyobb. Azokban a méhészetekben, amelyekben az egyéves anyák arányszáma nagyobb volt, a téli elhullás sokkal kevesebb volt, mint azokban, amelyekben az anyák 2—3 évesek voltak. A téli veszteség nagysága nemcsak az anyák korától, hanem a dolgozóméhek korától is függ Az ukrán méhészeti kísérleti állomáson Taranov G. F. által szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy fiatal méh tulajdonképpen alig hull el. Az elpusztuló méhek túlnyomórészt öregek. Ezért azokban a méhészetekben, amelyekben több egyéves (idei) anya van, kevesebb a téli hulla. Végül a téli anyaveszteség is közvetlenül az anyák korától függ: egyéves anyáknál a téli veszteség 0.2 százalék, kétéveseknél 2.9 százalék, hároméveseknél 10 százalék volt. További megfigyelések azt bizonyították, hogy főleg a pótanyabölceőből kelt, továbbá a mesterséges bölcsőkben álca áthelyezése el, vagy pároztatókban nevelt anyák pusztultak el. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a pótbölosőkben kelt anyák álcái, végül pedig a pároztatókban nevelt álcák nem kaptak elegendő magas tápértékű eledelt, vagy megszakítások voltak táplálkozásukban, és nem biztosították számukra a kellő hőmérsékletet sem. Legtovább azok az anyák élnek, amelyeket erős családok neveltek a hordás idején A fentiekből látható, hogy az egyéves anyák a kétévesekhez, de főleg a háromévesekhez viszonyítva, nagyon kedvező hatással vannak a fiasítás őszi kiterjesztésére és ezzel a téli elhullás csökkentésére; az egyéves anyák közül télen igen kevés hull el, a kétévesek közül valamivel több, a háromévesek közül pedig a legtöbb. Ezenkívül az anyák pusztulása . függ nevelésük idejétől és módjától is. Ezért a méhészetben kétéveseknél nem idősebb, erős családoknál, hordás alatt nevelt anyáknak kell lennie. Jó, ha tudják a méhészek A fészek rendezése: % A méhésznek egész éven keresztül a fészekből ki keli selejtezni, a rosszul felépített, görbe és heresejtes lépeket és helyettük a fészekbe zsemlyeszínű, szépen felépített kereteket rakni. A lépek fészekben! rendezésére végső határidő a június és júliusi hónap. A lépek sorrendje: Először: a kaptár oldalfala mellett virágporos, másodszor, harmadszor, negyedszer fiasításos lépek jönnek. Ezek után következnek a mézzel teli lépek. A téli fészekben okvetlenül kell, hogy legkedvesebb egy-két virágporos lép legyen, ha több, annál jobb. A téli ételem pótlása: A téli élelem pótlása csak akkor eszközölhető, ha a fészket megszűkítettük annyi keretre, amennyin a méhek telelni fognak, mikor a fészekben lévő méz mennyiségét megállapítottuk és a fietsítás negyrészben már kikelt. A téli etetésre legalkalmasabb 0,5, 0,7 liter víz és 1 liter cukor. Ha kilogrammban számítunk, akkor 5 kilogramm cukorra 3—3 és fél kilogramm vizet veszünk. A szirupot a méheknek mindig langyosan adjuk. A méhek a szörpöt megváltoztatják. Megsül ítik mint nektárt és a cukor egy részét a méz cukraihoz hasonlóvá, szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá alakítják at. Nagy adagokban etessünk. Erős család 2 liter, gyengébb család pedig 1 liter szörpöt is felhord, ha a méhek jól hozzáférhetnek az etetőhöz.
