Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-19 / 38. szám

8 földműves 1954. szeptember 19. TTL i 1 ' / 1 ' * / 1 * • Юга к r torai lomasaiHk ki vet Traktorál tamásaink jól használják ki a gépeket az őszi munkákra SZERTE AZ ORSZÁGBAN HATAL­MAS lendülettel indultak el az őszi munkák. A besztercebányai kerület­ben ugyancsak serény munka folyik. A nyári munkák idején a kerület traktorállomásai és brigádjai nagy se­gítséget nyújtottak a szövetkezetek­nek, az egyénileg dolgozó parasztság­nak. Most pedig az őszi munkák sike­res megkezdésével hívták fel' a trak­torosok magukra a figyelmet. Ugyanúgy, mint a nyári munkák­nál. most az Ősszel is a gépek jó mun­kájától, üzemképességüktől függ a ve­tés és az egyéb kapásnövények beta, karítása. A kerületben úgyszólván mindenegyes traktort és gépi felszere­lést kijavítottak. Csupán Poháron, Fe leden és a garamszentkereszti gépállo. máson folytatják a gépek javítását- Ke. rületi méretben Nagykürtös és a lo­sonci gépállomások készültek fel sike­resen feladatik elvégzésére. Nagykür. tösön például 27 gépcsoportot szer. késztettek, amelyeket fiiképpen a síl­­rűsoros vetőgépeknél alkalmaznak. GYAKORLATI TAPASZTALATAINK mutatják, hogy a tervszerűen előké­szített munka és a tervekhez való ra­gaszkodás meghozza gyümölcsét. Ezért a besztercebányai kerületben az Őszi munkák megkezdése előtt igen apró­lékosan és következetesen elkészítet­ték a traktorállomások munkaterveit. A jó tervek aztán lehetővé tették, hogy az egyes gépállomások és brigá­dok között kifejlődjön a szocialista munkaverseny. Hiányosság azonban ebben a kerületben is előfordul. A bajok főképpen abban láthatók, hogy a brigádok nem úgy szervezik a mun­kát. hogy traktorosaik két váltásban végezzék feladatukat, e helyett csu­pán meghosszabbított műszakban dől. goznak. A munkák idejében való el­végzése érdekében fontos lenne, ha az említett eljárást alkalmaznák. Nem hallgatjuk el az eredményeket sem, amelyeket a kerület traktorállo­másai az őszi munkákban felmutattak. Az elmúlt hét alatt kerületi méretben több mint 4.000 hektár középszántást végeztek el. A legkiemelkedőbb ered. ménnyel azonban a losonci gépállomás brigádjai dicsekedhetnek, amelyek teljesítménye több mint 1.500 hektár­ra rúg. Felsöszemeréden közel 1.000 hektár, míg a nagykürtösi brigádok majdnem 500 hektár középszántást elvégeztek. * * * MUNKA LÁZÁTÓL HANGOS a szobránci gép- és traktorállomás. Ezen a központon is megtették az előkészü­leteket. kijavították a gépeket és 'jól felkészülve fogtak hozzá az őszi mun­kákhoz. Megemlítendő, hogy a szob­­ránciak, miután a körzetükben igen sok a burgonyatermelő, számítottak a bur­gonya géppel való betakarítására. — Nyolc burgonyaszedőgépet, huszonöt vetőgépet, amelyek egyenként 3 és fél méter távolságban végzik a vetést és még számos más gépet szerkesztettek. A traktorállomáshoz tartozó brigá­dokra igen felelősségteljes feladat megoldásra vár. Nem csoda, hiszen a járás szövetkezetei egyre jobban al­kalmazzák a haladó agrotechnikai módszereket, így a nagyobb termés­hozamok biztosítása érdekében a veté­sek nagyrészét szílksoros eljárással végzik el. Ezenkívül a traktorállomás gépeire számítanak a járás területén lévő állami gazdaságok is. így jól kell igyzekezniök a traktorosoknak, hogy a gépállomás hírnevét az őszi munkák­ban is megőrizhessék. Ezt a feladatot nem könnyű teljesíteni, mivel a já­rás területén nagymennyiségű elha­gyatott föld is a traktorállomás mun­kájára vár. De hogy a munkákat a brigádok zökkenőmentesen folytathas­sák, a terveiket úgy dolgozták ki, hogy ötnaponként következetesen ellenőr­zik. Ez viszont serkentőleg hat a trak. torosokra, akik minden tudásukat lat­­bavetik tervük teljesítéséért. * * * — KI MINT VET, ÚGY ARAT, — tartja a régi közmondás. Ha ezelőtt volt értelme ennek a Szólás-mondás, nak, akkor napjainkban ez megkétsze­reződött. így beszélgettek többek kö­zött a pőstyéni gép- és traktorállomá­son. A traktorosok, gépjavítók és a műszaki vezetők büszkék a nyári mun­kákban elért sikereikre, amelyeket 126 százalékban teljesítettek. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a trak­torok üzemképtelenségét, a legalacso­nyabbra, csupán 5 százalékra csök­kentették. A körzeti gépjavítók az őszi munkák megkezdésekor arra vál­lalkoztak, hogy ezt az arány’számot a A barnára érett kukoricatáblák és a cukorrépa hatalmas parcellái gyönyörű színt kölcsönöztek a nagykaposi járás falvai határának is. Nemrég még a qabonakeresztek hosszú sora húzódott meg a földeken, most pedig a friss szántások adtak új képet a mezőnek. A nagykaposi gépállomás szeptember 11-ével örömmel jelenthette, hogy a nyári munkák tervét 100 százalékra teljesítették. De a munka egy pillanat­ra sem szünetelt, a traktorok nehéz dobogással szántják a szövetkezeti ta­gok és az egyénileg gazdálkodók föld­jét. Végse István és Budi Péter trakto­rosok kezdték meg elsőnek a munkát. A krizsani és a lieszkovi szövetkezet­ben dolgoznak. Eddiq az említett szö­vetkezeteknek hármas agregáttal több mint 40 hektár rozsot vetettek be. Nemcsak a talajelőkészítő munkák­ban és a vetésnél, hanem az ipari nö­vények betakarításánál is nagy segítsé­vetés elvégzésénél lényegesen csökken­teni fogják. KOLLÁROVICS VILMOS, a gépállo. más egyik kiváló körzeti szerelője 21 gépet vett felügyelet alá. Az aratási és a cséplési munkák alatt is jó ered­ménnyel végezte munkáját. A trakto­rok üzemképtelensége a körzetéhez tartozó brigádokon alig érte el a 2 százalékot. Semmiképpen sem érhette volna el ezt az eredményt, ha nem látogatja folyamatosan a felügyeletéhez tartozó brigádokat. Munkaszakaszán most az Őszi munkáknál is hasonlóan jár el. Mindig ott avatkozik be, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik. Hogy az őszi munkákat is sikeresen elvégezhessék a traktorállomás dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére kötelezettséget vállal­tak. hogy a traktorokat a legjobb kar­ban fogják tartani s ezek üzemkép­telensége nem haladja meg az 5 szá­zalékot. * * * A SZLOVÁKIAI TRAKTORÁLLO­MÁSOK gépparkja ez idén nagymér­tékben kiszélesedett. Száz és száz nagyteljesítményű új gép érkezett a brigádokra, köztük igen sok szovjet gyártmányú erőgép, amelyek mente­sítik dolgozó parasztságunkat a nehéz testi munkáktól és alkalmazásuk foly­tán kiváló munkát nyújtanak. Figye­lemreméltó eredménynek számít, hogy az őszimunkákban 96 új répakom­bájn, 200 darab répaszedőgép és szá­mos szűksoros vetőgép áll rendelkezé­sünkre. Szlovákiai méretben több mint 846 agregátot készítettek traktorállo­másaink, hogy minden munkát idejé­ben elvégezhessenek. get nyújtanak a gépállomás traktoro­sai. így a len aratásában Diószegi Já­nos és Jager István traktorosok tün­tették ki magukat. A len aratását ön­­kötözőgépekkel végzik. Napi teljesít­ményük jóval meghaladja a három és fél hektárt. A traktorállomás gépjavítói a talaj­előkészítő munkák meggyorsítása cél­jából több agregátot készítettek. Nagy súlyt helyeznek a hernyótalpas trakto­rok karbantartására, amelyek után elő­­hántós ekéket kapcsoltak. Ezzel az el­járással hozžásegítik a járás dolgozó parasztságát a magas terméshez. He­lyén való lenne, ha példájukon okulva a többi gépállomáson is bátran alkal­maznák az előhántós ekét. Ez a szán­tási mód nemcsak a traktorosok mun­káját dicséri, hanem magasan megté­rül a szövetkezeti tagok termésered­ményeiben és gazdagabb jutalmazásuk­ban. A nagykaposi gépállomás az őszi munkákban A tallósi brigád a közelmúltban a képen látható burgonyakombájn tulajdono­sa lett. Ezzel segíti elő a járás szövetkezeteit betakarítási munkáikba* Rozboril répakombájnos versenyre hívta az ország kom bábosait A tormosi gépállomásról eddig még nem számoltunk be, pedig hát megér­demli, hogy felifigyeljünk rá, hiszen ta­valy ez a gépállomás volt szlovákiai viszonylatban az első az aratási terv teljesítésében. Ez idén második helyen végzett, A tormosi gépállomás igen sok szövetkezetnek nyújt segítséget. Látogatásunk napján a gépállomás 110 százalékban teljesítette a munka­tervét. A brigádközpontok közt első helyen a tormosiak állanak 134 száza­lékkal. Utána Mezőkeszi következik, a­­mely alig 2 százalékkal maradt az e­­lőbbi mögött. A berencsi központ pedig csak egy tizeddel marad el Mezőkeszi­­től. A brigádközpontok minden egyes szövetkezetben az őszi munkák elvég­zését szorgalmazzák. A tormosi brigá­dot egyúttal CsISz-brigádközpontnak is nevezhetnénk. Sok neves fiatal te­vékenykedői itt. A legjobb dolgozó ne­vet Hrebicsek István traktoros nyerte el, aki azzal hívta fel magára a figyel­met, hogy a nyári munkák tervét 176 százalékra teljesítette. Elismerésül megkapta az Ifjúsági Nemzetiközi Ta­lálkozójának tisztelet-zászlóját. A mezőkeszi-i brigádon Rozboril elv­társ tüntette ki magát, aki tervalyi tel­jesítményével répakombájnjável 56 hektár termését takarította be. Az idei répetoetakarításre még jobban felké­szült és versenyre hívta ki az ország összes répakombájnosát. Jó eredményekről tesz tanúságot a kiscétényi brigdáközpont is. Nemrég kezdték meg az őszi munkát. A szán­tásban Sladecsek Ignác és Beder Jó­zsef traktorosok érték el a legjobb e­­redményt. Bacsa brigdávezetővet a bodoki trak­torosok munkájáról beszélgettünk. El­mondotta, hogy Bodokon még igen sok egyénileg gazdálkodó van, így hát ne­kik sokat segítenek. Legjobb traktoro­sok Pintér Béla és Szabó András. A gépállomáson folytatott beszélge­tésünk arról győzött meg bennünket, hogy a gépek és a szerszámok javítá­sában csupán 98 százalékos eredményt értek el. Többek közöt megtudtuk azt is, hogy a kiscétényiek és a bodokiak nem kímélik eléggé a gépeket. Jó gépek nélkül pedig nem lehet minőséges mun­kát végezni. A traktorosokon é sor, hogy a gépek jó karbantartásával meg­gyorsítsák az őszi szántás-vetést és nagy segítséget nyújtsanak a termé­nyek betakarításánül. (M. L.) A köbölkút) gépállomás gépesíti a kukoricatörést Bizonyára sokakat gondolkodóba ejt ez a kis cím. Valóban nem kis dolog keresztülvinni a kukorica törésének gé­pesítését. A mai, előrehaladott technika azonban lehetővé teszi, hogy ezzel is lényegesen megkönnyítsük mezőgazda­­sági dolgozóink munkáját. A köbölkúti gépállomás dolgozói szí­vükön viselik mezőgazdaságunk ügyét és olyan gépet szerkesztettek, amely kielégítő munkát végez a kukorica be­takarításánál is. Ez az új gép a mun­kás-paraszt szövetség egyre fokozódó megszilárdulásának jelképévé vált. A- mikor a gépet először kipróbálták, a járás csaknem minden falujából érkez­tek a kíváncsiskodók és éber szemmel figyelték a gép munkáját. Ez a gép letöri a kukoricát és egy­­időben a kórót is kivágja. Gépjavítóink hosszadalmas kísérletezés után rájöttek e gép tökéletesítésére. Ez a gépcsoda nem más, mint a szovjet S-6-os kom­bájn, amelyet kis módosítással úgy alakítottak át, hogy minden akadály nélkül elvégzi a kukorica törését. A szerelési munkákat Veszelovszky Sán­dor és Jakubovics Béla végezték nagy sikerrel. Szakképzett dolgozókat traktorállomásainkra A X. kongresszus irányelvei a mező­gazdasági termelés két-három évben való lényeges emelése érdekében, kü­lönös feladatok elé állítják gép- ás traktorállomásainkat. Éppen ezért fon­tos, hogy minden gépállomáson állást foglaljanak a dolgozók és javaslatokat terjesszenek elő, miképpen kívánják a kitűzött feladatukat teljesíteni. A feladatok teljesítése mindenekelőtt a szakemberek elhelyezésétől függ. Ennélfogva trektorállomáseinknak úgy kell megoldaniok a káderek nevelését és beosztásul at, hogy azok munkahe­lyükön a tudásuk legjavát nyújthassák. Hogy milyen előnyök származnak me­zőgazdaságunknak a gépállomás szak­emberei segítsége nyomán, azt Garaj eivtárs mechanikus a negyfödémesi traktorosbrigád vezetőjének példája mutatja a legjobban. A brigádvezető segítsége napról-napra megmutatta hatását a szövetkezetben. A gépek jó üzemképes állapotban a szövetkezet rendelkezésére állottak. Garaj elvtárs pedig ezeket a gépeket és azok kiszol­gálóit úgy irányította, hogy minél ma­gasabb teljesítményt mutathassanak fel. A negyfödémesi szövetkezet az 1953—54. gazdasági évben azzal dicse­kedhetik, hogy magasan túllépte a ter­vezett hektárhozamoket. További jó eredmények születtek azokon a he­lyeken is, ahol a traktorállomás me­chanikusai, brigádvezetöi és a többi szakember jól eg -üttműködnek a szö­vetkezettel. Természetesen vannak olyan példák is, ahol a szakképzett káderek hiányos munkája nyomán sok-sok ne­hézséggel kell megküzdeniök trektor­­ítlomásainknak, főképpen az önköltsé­gek csökkentése é* a gépek karban­tartása terén. Traktorállomá6ainkro a bajok főleg abbé! erednek, hogy a szakembereket nem helyezik el következetesen. Trak­torállomásaink döntő termelési egysé­geit a tmktorosbrigádok képezik. S főleg itt szorít a csizma, mivel sokhe­lyütt a gépá'lomások igazgatói tekintet nélkül az illetők szakképzettségére brigádvezetőket stb. nevez ki. Ez a gépies eljárás eztán megbosszulja ma­gát a munkaszakaszokon. A brigádve­zetőnek összefüggően és mélyen kell ismernie a mezőgazdálkodás módoza­tait. Csakis így tud hatásos segítséget nyújtani a brig idnak és a szövetkezet­nek. Ezenkívül igen fontos, hogy tudá­sa mellett politikailag is képzett le­gyen, mert a dolgokat ezekből a szem­pontokból is bírálni kell. A dunaszer­­dahelyi gépállomás vezetői például azt a hibát követték el, hogy indokolatla­nul túllépték a szakemberek arányszá­mát, akik között sok olyan tehetség rejtőzik, akik jól megállnák helyüket például a szakaszmesteri beosztásuk­ban. A káderek helytelen elhelyezésével még több traktorállomáson is találkoz­hatunk, de számos olyan eset is elő­fordul, ahol a sógorság komaság káros jelensége ütötte fel a fejét. Ezzel kü­lönösen az érsekújvári traktorállomá­son találkoztunk, ami aztán odáig ve­zetett, hogy a dolgozók meghátráltak a bírálattól, úgyszólván senki sem merte elemezni a hiányosságokat. Nem ritka jelenség trektorállomá­­saink igazgatói munkájában a szakem­berekkel való hezárdirozás. Még min­dig gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy az igazgatók a dolgozókat egyszer mint agronómusokat, másszor mint brigád­vezetőket stb. ide-oda helyezgetik. I Ilyen áthelyezgetések, nem is kell mon­dani, arra vezetnek, hogy az illetők I egyik munkahelyen sem tudják érvé­nyesíteni képességeiket. Tipikus példá­ja van ennek a módszernek a tormosi gépállomáson. Bacsa Istvánt először körzeti agronómusnak, aztán brigád­vezetőnek neveztél- ki, de ez egyik beosztásában sem felelt meg, szakkép­zettség hiánya miatt nem végezte munkáját kielégítően. A vezetőség per­sze nem tekinti ezt súlyos hibának pe­dig, ha mélyebben vizsgálnánk az ese­tet még komoly fogyatékosságokra jöthetnénk rá. A káderkiválasztás elkerülhetetlen tényeként fokozottabb mértékben kell ellenőrizni a feladatokat az egyes mun­kaszakaszokon. Az ellenőrzés eddigi elmulasztása a tervek nem teljesítésé­ben mutatkozik és traktorállomásaink még mindig messze elmaradnak többi ipari üzemeink színvonala mögött. Nemcsode, ha a feladatok elvégzésében lemaradás tapasztalható különösen, ha saját maguk a vezetők sem tesznek meg mindent a javulás érdekében. Ilyen esettel sokhelyütt találkozhatunk. A vágsellyei traktorállomás főmüszerésze például nagy mulasztást követ el, hogy nem hívja rendszeresen össze a sza­kaszjavítókat és mestereket, a norma­felelősöket. Ez aztán azt is visszatük­rözi, hogy az illetők nincsenek mun­kájukban kielégítően ellenőrizve, ezál­tal tervük teljesítésében lemarad»; észlelhető. Az ellenőrzés kérdése tehát mulaszt­ja tatlan követelménye gépállomásain! sikeres tevékenységének, ezzel elkerül­hető, hogy a javítók eladják a pótko­csit a magánosoknak. Ez történt a? érsekújvári gépállomáson. Továbbá az ellenőrzés érvényesülése megszüntetné a fekete fuvarokat, traktorosaink ma­gánvállalkozásait. Ak'k pedig mégis el­követik ezt a bűnt, azok ellen szigorú eljárást kell indítanunk. A szakemberek nevelése szempont­jából igen nagy jelentősége van a kri­tikának. A X. pártkongresszus többek között felszínre hozta, hogy a nevelés e módszerét még mindig nem kielégí­tően érvényesítjük. Ez viszont igen nagy kerékkötője terveink teljesítésé­nek. A zsámbokréti traktorállomás pél­dája azt bizonyítja, hogy a bírálat fegyverét helyesen alkalmazzák. A nyári munkák előtt ugyanis sok bajjal kellett a gépállomásnak megküzdenie. A bírálat és az önbírálat nyomán min­den hiányosságot kiküszöböltek és a tervet augusztus 15-ig jóval 100 szá­zalékon felül teljesítették. A tarlóhán­tást szintén elvégezték. így kellett volna eljárnia minden egyes traktorál­­lomásunknek. Az őszimunkák kezdetén azt tapasz­talhatjuk, hogy traktorállomásaink még mindig nem használják ki a gépeket. Főleg azért nem, mert a traktorosok nem dolgoznak két műszakra. A jövőre vonatkozólag örömmel üdvözölhetjük, hogy traktorállomásaink több, mint 1.700 traktorvezetőt oktatnak ki, s ez­zel részben kiküszöböljük az eddig j tapasztalt munkaerőhiányt. Mivel még I nincs kellő mennviségü szakiskolánk a traktorosok kiképzését sok helyen úgy kell megoldanunk, hogy az oktatás i közvetlen a munkahelyen történjék, az 1 üzemi iskoláztatáson keresztül. A te­­- valyi tapasztalatok ezen a téren sem ■ elég kedvezőek. Sok gépállomás elmu­lasztotta ezt a kötelességét. Az egyes I tanfolyamokat formálisan, felületesen készítették elő, s ez volt az elindító oka annak, hogy a gépeket nem hesz- I náltuk ki tökéletesen miközben magas­ra emelkedtek a gépállomások kiadá­sai. A tormosi gépállomáson igen ala­csony színvonalon mozgott az iskoláz­tatás. A traktorosokat csupán a gépek vezetésével ismertették meg, mélyebb­re nem hatoltak a tanításban. A káde­rek nem tökéletes oktatása aztán 50 százalékos mulasztás; okozott. Ha jó és szakképzett traktorosokat, kombájnvezetőket stb. akarunk nevel­ni, akkor az iskoláztatás kérdésével mélyebben kell foglalkoznunk. Arra törekedjünk, hogy szekkádereink mun­kaszakaszukon a legnagyobb tudással rendelkezzenek. Ezt semmiképpen sem érnénk el, ha ez oktatást nem állítjuk a dolgozók érdeklődése középpontjába. Nem lenne helyes, mint az ógyellei gépállomáson előfordult, ha a tanfolya­mokra olyan egyéneket javasolnánk, akik nem akarnak a gépállomáson dol­gozni. Ezekből az egyénekből kevés haszna lenne mezőgazdaságunknak. Hogy teljesíthessük a gépállomások­ra rótt feladatokat, ahhoz igen körül­tekintő politikai munka is szükséges. A káderkérdés döntő mértékben kihat a munkák megjevulására. Itt az al­kalom, hogy új szakemberekkel töltsük fel gépállomásainkat főképpen azokból a személyekből, akik otthagyták a me­zőgazdaságot és az iparban helyezked­tek el. Sok-sok üzem azonban helye­sen oldotta meg a párt határozatait, számos szakembert a mezőgazdaság rendelkezésére bocsájtott. Az érsekúj­vári Elektrosvit-üzem hét legjobb dol­gozóját küldte traktorállomásainkra és még tovább sorolhatnánk azoknak az üzemeknek a neveit, amelyek kiváló szakembereket adtak mezőgazdasá­gunknak. Tehát a káderektől füga min­den, a cél érdekében mindent e! kell követnünk.

Next

/
Thumbnails
Contents