Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-19 / 38. szám

1954. szeptember 19. FSÍdmüves 7 Gélszerű építkezések — gazdag szövetkezetek-— ---------------------------­­★ ★ ★ -----------------------------------------------------------------------------------­Javul az eredmény, pedig: Száztíz ember munkáját huszonöt végzi lyí ég e nap alig szárította fel a reg­­geli harmatot, amikor Takacs La­jos az alistáli szövetkezet ácsmestere három társával az EFSz majorjába szürték-mérték az épületek között lé­vő üres térség két. Végül a már kész épületektől távolabb megálltak. Itt még hozzájuk csatlakozott Tóth László zootechn-ikus is. — Jól meg kell gondolnunk, — mondja Tóth elvtárs, hogy hova épít­sük a fieztatót, mert ettől nagyban függ a kismalacok sorsa. Ugyanis az elistali szövetkezet anya­­sertésgondozói nagyon gyengén állnak a választási átlaggal Szaporulat van, de mire ez elválasztásra kerülne e sor, már kevés él a malacok közül. Nem csoda, mert nagyon egészségtelen az ideiglenesen felépített fialtató s nem lehet a rendet, tisztaságot ott fenn­tartani úgy, ahogy azt a malacok meg­kívánják. A legyek rajokban szállnak, ellepik e disznókat, malacokat, nem hagyják őket nyugodtan pihenni. Az épületet szellőztetni rendesen nem le­het. Fulladt, bűzös a levegő. Mindezt látta a vezetőség. Ezért az esti gyűlé­sen elhatározták, hogy építenek fából új, szakszerű fiaztetót. Az ácsok kora reggel ezért nézték a helyet az ólak­nak. A z alistáli EFSz leggyöngébb pont­éi ja az állatállomány. A pénzügyi tervet nem tudják betartani, mert az állatállomány nem jövedelmez annyit, mint amit terv szerint jövedelmeznie kellene. Ez legnagyobb részt abból ered, hogy tavaly még nem összponto­sították az állatokat közös istállókba. — Tavaly 93 helyen voltak állataink szétszórva a faluban — mondja a zoo­­technikus. Természetes, hogy minden házhoz kellett vinni abrak- és szálas­takarmányt. Naponta 10 pár ökör volt elfoglalva a tekarmányszéthordással. Szinte „égtek" a takarmány kariak. Persze, a faluba behordott takarmány­hoz senki sem tett egy szálat sem. így nem is csoda, hogy télre már nem ma­radt és még a szalmánk is elfogyott. Vásárolnunk kellett tehát a takarmányt a sok állatnak, ami nagymértékben ki­merítette pénzkészletünket. Ezenkívül az állatok a s ány takarmányozás miatt tönkrementek, srninek még most is megvannak a nyomai. Mindezekből világosan kitűnik, meny­nyire fontos, hogy az állatokat közös istállókban öeszpontosltsuk. Milyen sok fáradságba került például a zootechni­­kusoknek a 93 darab istálló látogatása, ellenőrzése. A réyi, piszkos, poros is­tállókban nem lehetett a tisztaságot kellően fenntartani, a munkát megszer­vezni úgy, ahogy kellett volne. Ezenkí­vül e faluban elhelyezett állatoknál nemcsak a takarmányhoz nyúlnak ava­tatlan kezek, hanem az állatállomány gondozása igénybe vesz sok emberi e­­cőt is. Például ez alistáli EFSz állat­állományát tavaly fejőkkel együtt 110 ember gondozta. Most a korszerű kö­zös istállókban 25 ember végzi ezt a munkát. A felszabadult erő dolgozhat a növényápolásnál, vagy egyéb más munkáknál. A tej, míg a tehenek a fa­luban voltak, 160 liter volt naponta. Most ugyanennyi tehéntől 600 litert fejnek. Ez a mennyiség naponta nő s rövidesen elérik a 700—800 litert. Mindezt nagyrészben annak köszönhe­tik, hogy tavaly október végén kihoz­ták a faluból az állatokat és bekötöt­ték őket igazi helyükre, az elkészült új istállókba. A szövetkezet eddig már felépített 2 darab tehénistállót 100— 100 darab részére, hizlaldát 364, borjú­­istállót 94 darab számára. Az építke­zés nem szünetel, a csoport tagjai ál­landóan dolgoznak. C zabó Imre, ez építöcsoport veze­^ tője 9 társával most 54 darab nö­vendékállat részére fejez be egy istál­lót. Ezenkívül a 100 darab fejőstehén részére elkészített istállóról csak a te­tő hiányzik. A közeljövőben még 200 darab szarvasmarha részére építenek istállót és a gabona részére egy raktár­­helyiséget. Az építkezés jól halad, mert mind a kőművesek, mind az á­­csok a szövetkezet tagjai s éppúgy, mint a többi szövetkezeti tag, munka­egységre dolgoznak. Eg y-eg у épület el­készítése bizonyos mennyiségű munka­egységhez van kötve, amit az épület elkészítése alatt kimeríthetnek. Az épületektől távolabb új. silógöd­röket ásnak, amelyek egymás mellett gombemódra szaporodnak. Két silőté­­pőt hajtanak a motorok. Nagy zajja: fújják a széttépett cselamádét az el­készített silógödörbe. Építkezési láz van az egész gazda­ságban. Fz sürgős és fontos fel­adat, mert a múltban az alistáli EFSz a saját maga kárán tanult. Most már a korszerű, új istállóknál megvan э lehetőség arra, ahogy а X. pártkong­resszus is meghatározta, hogy az állat­állomány hasznosságát növelni tudja. Van bőven szálas-takarmányuk is. Eh­hez még hozzájárul 6.000 köbméter si­ló is, amit az állatok részére készíte­nek. Az állatgondozók iparkodnak minél többet kifejni a tehenektől, hisz ez sa­ját érdekük, mert hozamszerint kapják jutalmukat. Ezenkívül még külön pót­jutalomban is részesülnek. Kosár Mag­da, és Mozgai Ilona, akik 4.200 litert is kifejnek, így 9ú munkaegységet is elérnek havonta. Ezt a mennyiséget most az üj istállókban még növelhetik, sőt ez kötelességük is az állatgondo­zóknak. Használják ki a korszerű, kö­zös istálló minden előnyét, ami a mun­ka könnyítésére, a munkaszervezésre és a többtermelésre vonatkozik. Taná­csos lenne például bevezetni az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst, e napi háromszori etetést és fejést. Biz­tos, hogy ezek szerint még gyorsabb iramban szaporodna a tej, amiálte! mind az állatgondozók, mind a szövet­kezet pénzügyi helyzete jelentősen megjavulna. Számtalan szövetkezetben, ahol súlyt fektetnek az állatok gondozására, és alkalmazzák az új módszereket, az ál­lattenyésztés után eredő haszon bizto­sítja a legtöbb bevételt. Ezért az al­istáli EFSz is, ha pénzügyi helyzetén segíteni akar, — márpedig ez termé­szetes, még nagyobb gondot fordítson az építkezésre és ezen keresztül az ál­latok hasznosságának növelésére. SÁNDOR GÁBOR. A zselizi Táras is építkezik A zselizi járásban egymás után épülnek az új szövetkezeti istállók, raktárak és más gazdasági épületek. Eisö képünkön a sárói EFSz két hatalmas, újonnan elkészített siló.turbináit látjuk. A második kép a szódéi szövet­kezet épülésben lévő korszerű gabonaraktárát ábrázolja. Több a tej, több a kismalac a nyárasdi EFSz korszerű istállóiban A nagymegyeri járásban lévő nyárasdi EFSz építkezésein egész nap visszhangzik a lelkes munka zaja. Az építkezési „telepet" 1200 méteres kerítés veszi körül. Pöthy 21 tagú építkezési csoportja min­den tagjának ég a munka a keze alatt. Az állattenyésztési telep fő­bejárta közelében a 15 tonnás híd­mérleget fejezték be Németh, Baj­éi és Balló kőművesek. Gyarapszik a nyárasdi EFSz ál­lattenyésztési termelése. A központ, ban egyik építkezés a másikat kö­veti. A bejárattól balra két tehén­istálló, jobbra a sertéshizlalda, majd и fiaztató, a közepén pedig hatalmas víztartály áll. A „K 96’’­­típusú tehénistállót ez év tavaszán építették. Az építkezési csoport tagjai kötelezettségválallásuk sze­rint május 1-re vállalták befeje­zését. de már április 26-án beköl­töztették a fejősteheneket a kész istállóba. A tehéngondozók igen megelégedettek az új istálló-típus­sal. A takarmányt lüggö.vasúton szállítják egyenesen a jászlakba. Még a trágyakihordás munkáját is megkönnyítették. Ezzel elesik ez a fárasztó munka is. Az istálló köze­pén kocsik részére síneket raktak le, ami ugyancsak megkönnyíti a munkál. így a gondozók főbb időt fordíthatnak az állatok takarmá­nyozására, tisztántartására, vala­mint az istálló rendbentartására is, A nyárasdi szövetkezet az istál­lókat saját erejéből építi. Hogy ez mennyire kifizetődik, arról a „K- 96”.os típusú tehénistálló építkezé­sénél meggyőződhettek. Ez az új­típusú istálló építése körűi­tekét 75.000 koronával kevesebbe, mint amennyiért a járási építkezési üzem vállalta volna az építkezést. S még ehhez a Földművelésügyi Megbízotti Hivataltól 70.000 korona államsegélyt kaptak. De ez még nem minden. Hallgassuk csak meg, Dömény János, szövetkezeti elnö­köt, mit mond az új istállóról: „Közös istálló? Ahol ilyen nincs, ott nem tudhatják, milyen előnyös dolog ez. Amíg teheneink széjjel voltak szórva a faluban, a kis. és öreg istállókban bizony csak 3—4 liter tejet adtak naponta. És mosV Mégegyszer annyit! Állatgondozó­ink átlagban naponta 8.3 liter te­jet fejnek ki a 92 darab tehén után. Még a malacelválasztás is nagyobb sikerrel folyik. A kis ólak­ban egy ellésből 3 malacot válasz­tottunk csak el, most az új, tiszte íiaztatóban legkevesebb hatot." Ügy tűnik fel, hogy a tehenek és a sertések után most azért van több hasznuk, mert jobban takar. mányözzák őket. Nyárasdon a régi istállókban is jól etették az álla­tokat, de mit ért mindez, ha a tehenet, vagy a sertést fojtotta a sötét istálló. Természetesen a tehe­nek nagyobb tejhozama és a maga­sabb malacelválasztás nem jött csak úgy magától, az új istállókban és és fiaztatókban itt lehetőség van arra, hogy az állatokra több gondot és figyelmet fordítsanak. A jól megszervezett állatte­nyésztési termelés igen fontos té­nyezője a jó szövetkezeti gazdálko­dásnak. Éppen ezért Nyárasdon, azonnal az új istállók és hizlaldák befejezése után, hozzáfogtak a munka jobb megszervezéséhez is. így a 92 tehenet hét állatgondozó között osztották fel. Mindegyik a ■saját teheneiről gondoskodik. A te­henek hasznossága után kapják a jutalmat. Egészévi tejbeadási köte­lességüket a hó végéig teljesítik. Terven felül pedig 50 mázsa marha­húst adtak be. Az állattenyésztési termelésben elért eredményeiket állandóan javítják. Az új istállók­ban és hizlaldákban, jó munkaszer­vezéssel és elegendő takarmánnyal valamint az etetők helyes jutal­mazásával még igen sok és szép sikert mutathatnak fel. * • : NEUMANN JÁNOS: Я • : -f4eli krónika : Valamikor, réges-régen, : Lehet annak párszáz éve, — ; Falut akart építeni A Csallóköz szorgos népe. Mert hát kérem Fél községben, Még ma sincs ám rendben minden! Akad baj ott ma is annyi, Hogy el sem fér néhány rímben! я S El is készültek ők szépen ■ A falu egyik felével, • De az árvíz munkájukat : Összerombolta egy éjjel. így például, az EFSz.ben Az eredmény azért gyenge. Mert a falu jobbik fele, Az ifjúság, ma sincs benne! ■ No, de ezek az emberek : Nem voltak ám sárból gyúrva! : Arrébb mentek pármérfölddel, ; S építeni kezdték újra! n Igaz, van még Fél községben, EFSz-пек olyan fele, Amelyet, mint hírességet, Dicsérhetnek mindenfele! j Hanem most se jártak jobban! ■ E helyen se lettek készen! ■ Félkész községüket most is : Elvitte az ár egészen! я Hogy pediglen mi híres itt? Nos. megmondom azt is kérem! Hát az EFSz-kertészet az! Ebből élnek nyáron, télen. ■ — Gyerünk vissza! — mondták \ ekkor. : — Építsünk most a középen! — : S mert a kitartás nagy erő, ■ Kész is lettek végre szépen! Egész járás innen kapja, A legeslegszebb virágot, S félmázsázs tök, s kilós krumpli. Nem is egyszer termett már ott' : Ám a „fél” név rájuk száradt. • így hívják a falut ma is. » Aki ott járt, megmondhatja, \ Hogy ez a név, nem is hamis! Most pediglen búcsúzóul Azt üzenem Fél községnek. Mint (lseink, úgy majd Ok is Mind legyenek tettrekészek! Küzdjenek meg minden bajjal' ■ Legyen izmuk kemény-acél 1 S harcolják ki. ha kell százszor, Hogy egésszé váljék a „fél”. tr Kérjük visszavételünket a szövetkezetbe.. “ A bolyi szövetkezeti tagok közül még a tavaszi munkák megindulása előtt 13 tag kérte a szövetkezetből való kilépé­sét. A tagok részben elégedetlenek vol­tak a szövetkezet vezetőségével, rész­ben pedig felültek az ellenséges híresz­telésnek. A szövetkezetben maradt hű tagság erre még derekasabban fogott a termelési terv megvalósításához és igyekezetüket teljes siker koronázta. Nem valósult meg az ellenség jóslata, mely szerint a szövetkezet termelési feladatait nem fogja bírni teljesíteni és így a tagok természetbeni járandósá­gukat sem fogják megkapni. A bolyi szövetkezet termelési tervét nemcsak teljesítette, hanem azt jóval túl is tel­jesítette és így gabonabeadási kötele­­ségüket 148 százalékra, tejbeadásukat pedig 157 százalékra teljesítették. A kilépni szándékozó földművesek látváo- a szövetkezeti gazdálkodás si­kerét, sorban kérték kilépési nyilat­kozatuk érvénytelenítését') és a szövet­kezetbe való visszavételüket. A vissza­lépők között van Tóth István C, Biacs­­kó Mihály, Száraz János, Török János, Molnár Lajos, Szirovec János, Rigó La­jos, Panykó Miklós, J. Szirovec Károly, Szűcs József és Panykó Ferenc. Kovács István kisgéresi földműves a következő levelet intézte az EFSz ve­zetőségéhez : Azzal a kérelemmel fordulok az EFSz vezetőségéhez, hogy ez év feb­ruárjában beadott kilépési nyilatkoza­tomat minősítsék visszavontnak és le­gyenek szívesek engem a szövetkezet rendes tagjainak sorába felvenni. Eddig is mint rendes tag dolgoztam a szövet­kezetben, most pedig ígérem, hogy a jövőben még jobban és még nagyobb igyekezettel fogok dolgozni. Juhász Gyula, kisbéri földműves pe­dig ilyen tartalmú levelet küldött az ottani szövetkezet vezetőségéhez: „Azon kérelemmel fordulok az EFSz vezetőségéhez, hogy engem a mai nap­tól kezdve minősítsen a szövetkezet rendes tagjává, mivel továbbra is tagja akarok lenni a szövetkezetnek.” Ez a pár példa is arról tanúskodik, hogy kis- és középföldmüveseink, ha pillanatnyilag meginognak is, belátják, hogy az egyedüli helyes út életszínvo­naluk további emeléséhez a szövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodás, amely egy­re szilárdabb gazdasági és szervezeti alapokra kerül hazánkban. f-iy. Egy új EFSz első lépései A homonnai járásben lévő kamienkei község kis- és középparesztjai ezekben a napokban megalakították ez egységes földművesszövetkezetet. Alakuló gyűlésükön elnökül Vilcsik István példás földművest választották. Az újonnan megalakult szövetkezet minden tagja jó és becsületes dolgozó, akik beadási kötelességüket 100 százalékra teljesítették. Vilcsik János szövetkezeti teg 125 százalékben tett eleget beadási kötelezettségének. Lelkesedéssel és jó kedvvel fogtak hozzá a szövetkezeti munkáknak. Közös gazdálkodásukban már van 100 darab juhuk, 7 család mé'hük is. Százférőhelyes istállót is készíte-' nek a fejőstehenek részére. Ahogy az istállót befejezik, elhelyezik benne a tehenekét. Most már az ősziek alá készítik elő a földeket, hogy a jövő évben gazdag termést takaríthassanak be. Gazdaságilag is szilárdabb lesz szövetkezetünk A dunaszerdahelyi járásban a bősi szövetkezetnek van a legnagyobb állat­­állománya. Természetes, hogy ezeknek az állatoknak elegendő istállóra van szükségük. A szövetkezetnek vaji több öreg istállója, melyekben 50—80 darab szarvasmarha fér el. Mindamellett a szövetkezet új, korszerű istállók építé­sét vette folyamatba. Az utóbbi időben két teljesen új istállót építettek, me­lyekbe 96 darab szarvasmarhát helyez­nek el. Both Jenő elvtárs vezetése alatt igen szépen működik a szövetkezet é­­pítkezési csoportja. Igyekeznek mun­kájukat a lehető legjobban végezni a legkisebb költség mellett. E napokban a csoport befejezte az anyasertés-szállást 50 darab anyakoca részére. — „Ebben a szólásban — mondja Both elvtárs — nem fognak a kismalacok megdögleni. A szállás al­ját nem betonból, de üres téglából ala­poztuk, melyre a tél folyamán desz­kapadlót teszünk. A sertésállás teteje is deszkából van, melyre kátránypapírt tettek, majd me­szes szecskázott szalmát szórtak. A bősiek még egy további istállót terveznek 80 borjú részére. Tisztában vannak azzal, hogy az állattenyésztési termelés fokozásával gazdaságilag meg­erősítik szövetkezetüket és egyúttal emelik a tagok életszínvonalát, közös és saját jövedelmüket. KRAJCSOVICS FERDINAND Dunaszerdahely. Felhívás Felhívjuk mezőgazdasági sajtónk terjesztőit, hogy „Verseny sorsjegy­­akciónkat” 1954. október végéig meghosszabbítjuk, hogy ezáltal le­hetővé tegyük általános és szakis­koláink tanulói számára — akik a verseny iránt élénk érdeklődést ta­núsítanak — a versenyakcióba való bekapcsolódást. A sorsolás 1954. november 10-én az Állami Mező­­gazdasági Könyvkiadó tanácstermé­ben lesz megtartva. A verseny e­­redményeit a sajtóban közöljük. Az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó sajtó-osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents