Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-19 / 38. szám
1954. szeptember 19. FSÍdmüves 7 Gélszerű építkezések — gazdag szövetkezetek-— ---------------------------★ ★ ★ -----------------------------------------------------------------------------------Javul az eredmény, pedig: Száztíz ember munkáját huszonöt végzi lyí ég e nap alig szárította fel a reggeli harmatot, amikor Takacs Lajos az alistáli szövetkezet ácsmestere három társával az EFSz majorjába szürték-mérték az épületek között lévő üres térség két. Végül a már kész épületektől távolabb megálltak. Itt még hozzájuk csatlakozott Tóth László zootechn-ikus is. — Jól meg kell gondolnunk, — mondja Tóth elvtárs, hogy hova építsük a fieztatót, mert ettől nagyban függ a kismalacok sorsa. Ugyanis az elistali szövetkezet anyasertésgondozói nagyon gyengén állnak a választási átlaggal Szaporulat van, de mire ez elválasztásra kerülne e sor, már kevés él a malacok közül. Nem csoda, mert nagyon egészségtelen az ideiglenesen felépített fialtató s nem lehet a rendet, tisztaságot ott fenntartani úgy, ahogy azt a malacok megkívánják. A legyek rajokban szállnak, ellepik e disznókat, malacokat, nem hagyják őket nyugodtan pihenni. Az épületet szellőztetni rendesen nem lehet. Fulladt, bűzös a levegő. Mindezt látta a vezetőség. Ezért az esti gyűlésen elhatározták, hogy építenek fából új, szakszerű fiaztetót. Az ácsok kora reggel ezért nézték a helyet az ólaknak. A z alistáli EFSz leggyöngébb pontéi ja az állatállomány. A pénzügyi tervet nem tudják betartani, mert az állatállomány nem jövedelmez annyit, mint amit terv szerint jövedelmeznie kellene. Ez legnagyobb részt abból ered, hogy tavaly még nem összpontosították az állatokat közös istállókba. — Tavaly 93 helyen voltak állataink szétszórva a faluban — mondja a zootechnikus. Természetes, hogy minden házhoz kellett vinni abrak- és szálastakarmányt. Naponta 10 pár ökör volt elfoglalva a tekarmányszéthordással. Szinte „égtek" a takarmány kariak. Persze, a faluba behordott takarmányhoz senki sem tett egy szálat sem. így nem is csoda, hogy télre már nem maradt és még a szalmánk is elfogyott. Vásárolnunk kellett tehát a takarmányt a sok állatnak, ami nagymértékben kimerítette pénzkészletünket. Ezenkívül az állatok a s ány takarmányozás miatt tönkrementek, srninek még most is megvannak a nyomai. Mindezekből világosan kitűnik, menynyire fontos, hogy az állatokat közös istállókban öeszpontosltsuk. Milyen sok fáradságba került például a zootechnikusoknek a 93 darab istálló látogatása, ellenőrzése. A réyi, piszkos, poros istállókban nem lehetett a tisztaságot kellően fenntartani, a munkát megszervezni úgy, ahogy kellett volne. Ezenkívül e faluban elhelyezett állatoknál nemcsak a takarmányhoz nyúlnak avatatlan kezek, hanem az állatállomány gondozása igénybe vesz sok emberi ecőt is. Például ez alistáli EFSz állatállományát tavaly fejőkkel együtt 110 ember gondozta. Most a korszerű közös istállókban 25 ember végzi ezt a munkát. A felszabadult erő dolgozhat a növényápolásnál, vagy egyéb más munkáknál. A tej, míg a tehenek a faluban voltak, 160 liter volt naponta. Most ugyanennyi tehéntől 600 litert fejnek. Ez a mennyiség naponta nő s rövidesen elérik a 700—800 litert. Mindezt nagyrészben annak köszönhetik, hogy tavaly október végén kihozták a faluból az állatokat és bekötötték őket igazi helyükre, az elkészült új istállókba. A szövetkezet eddig már felépített 2 darab tehénistállót 100— 100 darab részére, hizlaldát 364, borjúistállót 94 darab számára. Az építkezés nem szünetel, a csoport tagjai állandóan dolgoznak. C zabó Imre, ez építöcsoport veze^ tője 9 társával most 54 darab növendékállat részére fejez be egy istállót. Ezenkívül a 100 darab fejőstehén részére elkészített istállóról csak a tető hiányzik. A közeljövőben még 200 darab szarvasmarha részére építenek istállót és a gabona részére egy raktárhelyiséget. Az építkezés jól halad, mert mind a kőművesek, mind az ácsok a szövetkezet tagjai s éppúgy, mint a többi szövetkezeti tag, munkaegységre dolgoznak. Eg y-eg у épület elkészítése bizonyos mennyiségű munkaegységhez van kötve, amit az épület elkészítése alatt kimeríthetnek. Az épületektől távolabb új. silógödröket ásnak, amelyek egymás mellett gombemódra szaporodnak. Két silőtépőt hajtanak a motorok. Nagy zajja: fújják a széttépett cselamádét az elkészített silógödörbe. Építkezési láz van az egész gazdaságban. Fz sürgős és fontos feladat, mert a múltban az alistáli EFSz a saját maga kárán tanult. Most már a korszerű, új istállóknál megvan э lehetőség arra, ahogy а X. pártkongresszus is meghatározta, hogy az állatállomány hasznosságát növelni tudja. Van bőven szálas-takarmányuk is. Ehhez még hozzájárul 6.000 köbméter siló is, amit az állatok részére készítenek. Az állatgondozók iparkodnak minél többet kifejni a tehenektől, hisz ez saját érdekük, mert hozamszerint kapják jutalmukat. Ezenkívül még külön pótjutalomban is részesülnek. Kosár Magda, és Mozgai Ilona, akik 4.200 litert is kifejnek, így 9ú munkaegységet is elérnek havonta. Ezt a mennyiséget most az üj istállókban még növelhetik, sőt ez kötelességük is az állatgondozóknak. Használják ki a korszerű, közös istálló minden előnyét, ami a munka könnyítésére, a munkaszervezésre és a többtermelésre vonatkozik. Tanácsos lenne például bevezetni az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst, e napi háromszori etetést és fejést. Biztos, hogy ezek szerint még gyorsabb iramban szaporodna a tej, amiálte! mind az állatgondozók, mind a szövetkezet pénzügyi helyzete jelentősen megjavulna. Számtalan szövetkezetben, ahol súlyt fektetnek az állatok gondozására, és alkalmazzák az új módszereket, az állattenyésztés után eredő haszon biztosítja a legtöbb bevételt. Ezért az alistáli EFSz is, ha pénzügyi helyzetén segíteni akar, — márpedig ez természetes, még nagyobb gondot fordítson az építkezésre és ezen keresztül az állatok hasznosságának növelésére. SÁNDOR GÁBOR. A zselizi Táras is építkezik A zselizi járásban egymás után épülnek az új szövetkezeti istállók, raktárak és más gazdasági épületek. Eisö képünkön a sárói EFSz két hatalmas, újonnan elkészített siló.turbináit látjuk. A második kép a szódéi szövetkezet épülésben lévő korszerű gabonaraktárát ábrázolja. Több a tej, több a kismalac a nyárasdi EFSz korszerű istállóiban A nagymegyeri járásban lévő nyárasdi EFSz építkezésein egész nap visszhangzik a lelkes munka zaja. Az építkezési „telepet" 1200 méteres kerítés veszi körül. Pöthy 21 tagú építkezési csoportja minden tagjának ég a munka a keze alatt. Az állattenyésztési telep főbejárta közelében a 15 tonnás hídmérleget fejezték be Németh, Bajéi és Balló kőművesek. Gyarapszik a nyárasdi EFSz állattenyésztési termelése. A központ, ban egyik építkezés a másikat követi. A bejárattól balra két tehénistálló, jobbra a sertéshizlalda, majd и fiaztató, a közepén pedig hatalmas víztartály áll. A „K 96’’típusú tehénistállót ez év tavaszán építették. Az építkezési csoport tagjai kötelezettségválallásuk szerint május 1-re vállalták befejezését. de már április 26-án beköltöztették a fejősteheneket a kész istállóba. A tehéngondozók igen megelégedettek az új istálló-típussal. A takarmányt lüggö.vasúton szállítják egyenesen a jászlakba. Még a trágyakihordás munkáját is megkönnyítették. Ezzel elesik ez a fárasztó munka is. Az istálló közepén kocsik részére síneket raktak le, ami ugyancsak megkönnyíti a munkál. így a gondozók főbb időt fordíthatnak az állatok takarmányozására, tisztántartására, valamint az istálló rendbentartására is, A nyárasdi szövetkezet az istállókat saját erejéből építi. Hogy ez mennyire kifizetődik, arról a „K- 96”.os típusú tehénistálló építkezésénél meggyőződhettek. Ez az újtípusú istálló építése körűitekét 75.000 koronával kevesebbe, mint amennyiért a járási építkezési üzem vállalta volna az építkezést. S még ehhez a Földművelésügyi Megbízotti Hivataltól 70.000 korona államsegélyt kaptak. De ez még nem minden. Hallgassuk csak meg, Dömény János, szövetkezeti elnököt, mit mond az új istállóról: „Közös istálló? Ahol ilyen nincs, ott nem tudhatják, milyen előnyös dolog ez. Amíg teheneink széjjel voltak szórva a faluban, a kis. és öreg istállókban bizony csak 3—4 liter tejet adtak naponta. És mosV Mégegyszer annyit! Állatgondozóink átlagban naponta 8.3 liter tejet fejnek ki a 92 darab tehén után. Még a malacelválasztás is nagyobb sikerrel folyik. A kis ólakban egy ellésből 3 malacot választottunk csak el, most az új, tiszte íiaztatóban legkevesebb hatot." Ügy tűnik fel, hogy a tehenek és a sertések után most azért van több hasznuk, mert jobban takar. mányözzák őket. Nyárasdon a régi istállókban is jól etették az állatokat, de mit ért mindez, ha a tehenet, vagy a sertést fojtotta a sötét istálló. Természetesen a tehenek nagyobb tejhozama és a magasabb malacelválasztás nem jött csak úgy magától, az új istállókban és és fiaztatókban itt lehetőség van arra, hogy az állatokra több gondot és figyelmet fordítsanak. A jól megszervezett állattenyésztési termelés igen fontos tényezője a jó szövetkezeti gazdálkodásnak. Éppen ezért Nyárasdon, azonnal az új istállók és hizlaldák befejezése után, hozzáfogtak a munka jobb megszervezéséhez is. így a 92 tehenet hét állatgondozó között osztották fel. Mindegyik a ■saját teheneiről gondoskodik. A tehenek hasznossága után kapják a jutalmat. Egészévi tejbeadási kötelességüket a hó végéig teljesítik. Terven felül pedig 50 mázsa marhahúst adtak be. Az állattenyésztési termelésben elért eredményeiket állandóan javítják. Az új istállókban és hizlaldákban, jó munkaszervezéssel és elegendő takarmánnyal valamint az etetők helyes jutalmazásával még igen sok és szép sikert mutathatnak fel. * • : NEUMANN JÁNOS: Я • : -f4eli krónika : Valamikor, réges-régen, : Lehet annak párszáz éve, — ; Falut akart építeni A Csallóköz szorgos népe. Mert hát kérem Fél községben, Még ma sincs ám rendben minden! Akad baj ott ma is annyi, Hogy el sem fér néhány rímben! я S El is készültek ők szépen ■ A falu egyik felével, • De az árvíz munkájukat : Összerombolta egy éjjel. így például, az EFSz.ben Az eredmény azért gyenge. Mert a falu jobbik fele, Az ifjúság, ma sincs benne! ■ No, de ezek az emberek : Nem voltak ám sárból gyúrva! : Arrébb mentek pármérfölddel, ; S építeni kezdték újra! n Igaz, van még Fél községben, EFSz-пек olyan fele, Amelyet, mint hírességet, Dicsérhetnek mindenfele! j Hanem most se jártak jobban! ■ E helyen se lettek készen! ■ Félkész községüket most is : Elvitte az ár egészen! я Hogy pediglen mi híres itt? Nos. megmondom azt is kérem! Hát az EFSz-kertészet az! Ebből élnek nyáron, télen. ■ — Gyerünk vissza! — mondták \ ekkor. : — Építsünk most a középen! — : S mert a kitartás nagy erő, ■ Kész is lettek végre szépen! Egész járás innen kapja, A legeslegszebb virágot, S félmázsázs tök, s kilós krumpli. Nem is egyszer termett már ott' : Ám a „fél” név rájuk száradt. • így hívják a falut ma is. » Aki ott járt, megmondhatja, \ Hogy ez a név, nem is hamis! Most pediglen búcsúzóul Azt üzenem Fél községnek. Mint (lseink, úgy majd Ok is Mind legyenek tettrekészek! Küzdjenek meg minden bajjal' ■ Legyen izmuk kemény-acél 1 S harcolják ki. ha kell százszor, Hogy egésszé váljék a „fél”. tr Kérjük visszavételünket a szövetkezetbe.. “ A bolyi szövetkezeti tagok közül még a tavaszi munkák megindulása előtt 13 tag kérte a szövetkezetből való kilépését. A tagok részben elégedetlenek voltak a szövetkezet vezetőségével, részben pedig felültek az ellenséges híresztelésnek. A szövetkezetben maradt hű tagság erre még derekasabban fogott a termelési terv megvalósításához és igyekezetüket teljes siker koronázta. Nem valósult meg az ellenség jóslata, mely szerint a szövetkezet termelési feladatait nem fogja bírni teljesíteni és így a tagok természetbeni járandóságukat sem fogják megkapni. A bolyi szövetkezet termelési tervét nemcsak teljesítette, hanem azt jóval túl is teljesítette és így gabonabeadási köteleségüket 148 százalékra, tejbeadásukat pedig 157 százalékra teljesítették. A kilépni szándékozó földművesek látváo- a szövetkezeti gazdálkodás sikerét, sorban kérték kilépési nyilatkozatuk érvénytelenítését') és a szövetkezetbe való visszavételüket. A visszalépők között van Tóth István C, Biacskó Mihály, Száraz János, Török János, Molnár Lajos, Szirovec János, Rigó Lajos, Panykó Miklós, J. Szirovec Károly, Szűcs József és Panykó Ferenc. Kovács István kisgéresi földműves a következő levelet intézte az EFSz vezetőségéhez : Azzal a kérelemmel fordulok az EFSz vezetőségéhez, hogy ez év februárjában beadott kilépési nyilatkozatomat minősítsék visszavontnak és legyenek szívesek engem a szövetkezet rendes tagjainak sorába felvenni. Eddig is mint rendes tag dolgoztam a szövetkezetben, most pedig ígérem, hogy a jövőben még jobban és még nagyobb igyekezettel fogok dolgozni. Juhász Gyula, kisbéri földműves pedig ilyen tartalmú levelet küldött az ottani szövetkezet vezetőségéhez: „Azon kérelemmel fordulok az EFSz vezetőségéhez, hogy engem a mai naptól kezdve minősítsen a szövetkezet rendes tagjává, mivel továbbra is tagja akarok lenni a szövetkezetnek.” Ez a pár példa is arról tanúskodik, hogy kis- és középföldmüveseink, ha pillanatnyilag meginognak is, belátják, hogy az egyedüli helyes út életszínvonaluk további emeléséhez a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás, amely egyre szilárdabb gazdasági és szervezeti alapokra kerül hazánkban. f-iy. Egy új EFSz első lépései A homonnai járásben lévő kamienkei község kis- és középparesztjai ezekben a napokban megalakították ez egységes földművesszövetkezetet. Alakuló gyűlésükön elnökül Vilcsik István példás földművest választották. Az újonnan megalakult szövetkezet minden tagja jó és becsületes dolgozó, akik beadási kötelességüket 100 százalékra teljesítették. Vilcsik János szövetkezeti teg 125 százalékben tett eleget beadási kötelezettségének. Lelkesedéssel és jó kedvvel fogtak hozzá a szövetkezeti munkáknak. Közös gazdálkodásukban már van 100 darab juhuk, 7 család mé'hük is. Százférőhelyes istállót is készíte-' nek a fejőstehenek részére. Ahogy az istállót befejezik, elhelyezik benne a tehenekét. Most már az ősziek alá készítik elő a földeket, hogy a jövő évben gazdag termést takaríthassanak be. Gazdaságilag is szilárdabb lesz szövetkezetünk A dunaszerdahelyi járásban a bősi szövetkezetnek van a legnagyobb állatállománya. Természetes, hogy ezeknek az állatoknak elegendő istállóra van szükségük. A szövetkezetnek vaji több öreg istállója, melyekben 50—80 darab szarvasmarha fér el. Mindamellett a szövetkezet új, korszerű istállók építését vette folyamatba. Az utóbbi időben két teljesen új istállót építettek, melyekbe 96 darab szarvasmarhát helyeznek el. Both Jenő elvtárs vezetése alatt igen szépen működik a szövetkezet építkezési csoportja. Igyekeznek munkájukat a lehető legjobban végezni a legkisebb költség mellett. E napokban a csoport befejezte az anyasertés-szállást 50 darab anyakoca részére. — „Ebben a szólásban — mondja Both elvtárs — nem fognak a kismalacok megdögleni. A szállás alját nem betonból, de üres téglából alapoztuk, melyre a tél folyamán deszkapadlót teszünk. A sertésállás teteje is deszkából van, melyre kátránypapírt tettek, majd meszes szecskázott szalmát szórtak. A bősiek még egy további istállót terveznek 80 borjú részére. Tisztában vannak azzal, hogy az állattenyésztési termelés fokozásával gazdaságilag megerősítik szövetkezetüket és egyúttal emelik a tagok életszínvonalát, közös és saját jövedelmüket. KRAJCSOVICS FERDINAND Dunaszerdahely. Felhívás Felhívjuk mezőgazdasági sajtónk terjesztőit, hogy „Verseny sorsjegyakciónkat” 1954. október végéig meghosszabbítjuk, hogy ezáltal lehetővé tegyük általános és szakiskoláink tanulói számára — akik a verseny iránt élénk érdeklődést tanúsítanak — a versenyakcióba való bekapcsolódást. A sorsolás 1954. november 10-én az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó tanácstermében lesz megtartva. A verseny eredményeit a sajtóban közöljük. Az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó sajtó-osztálya
