Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-19 / 38. szám

6 Földműves 1954. szeptember 19. Még alaposabban végezze az őszi munkákat a nagyzellöi szövetkezet Mondok Pál, a nagyzellöi szövetkezet elnöke, mint sok más kötelességtudó dolgozó, mindent meqtesz ennek érde­kében, hogy szövetkezetük fejlődjön, erősödjön, hogy a tagok élete egyre jobb legyen. A nagyüzemi gazdálkodás lényegével és fontosságával tisztában van. Tudja, hogy csakis a nagy táblá­kon lehet a gépi munkát tökéletesen kihasználni és ezen keresztül magasabb termést elérni. Őszintén számol be az eredményekről. Azonban nem titkolja e hiányosságokat sem. Tisztában van az­zal. hogy a hibák feltárásával, azok ki­küszöbölésével újabb eredmények szü­letnek. — Feladataink egyre nagyobbak — mondja Mondok elvtárs. — Különösen tőlünk, mezőgazdasági dolgozóktól egy­re többet vár a dolgozó nép. Ezt meg is értjük — folytatja tovább — mert mi is mindig szebb ruhát, rádiót és jobb családi házat akarunk. Igényeink napról-nepra fokozódnak, tehát érthe- j tő, hogy miért fontos a többtermeiés. A nagyzellöi szövetkezet vezetősége karöltve a tagokkal, megértette a dol­gozó nép szavát és azon igy.ekeznek, hogy a jövőben egyre több húst és más mezőgazdasági terméket adjanak a köz­ellátás részére. Ennek érdekében nagy súlyt fordítanak az őszi munkákra va­ló felkészülésre, a jövőévi bő termés megalapozására. Nincs egyetlen tábla terítjük, amelyet az aratással egyidő­­ben ne szántottak volna meg. Azokat a parcellákat, amelyeket ez őszön be­vetnek, a szántás után megboronálták, meghengerelték, hogy a talaj összeül­jön, a gyommagvak kikeljenek, s hogy azok megsemmisítése után a termés tiszta és dús legyen. Az őszieket mind agrotechnikai ha­táridőben vetik el. Az ősziárpát 12, és az öszikeveréket 15 hektáron idejében a földbe tették. A vetőmag nagyobb részét az állami begyűjtési vála'ettól biztosították. A vetőmag kitisztítva és bepácolva kerül a földbe. Most 22 hek­tár rozs alá készítik e talajt. A talej­­müvelésre is nagy súlyt fordítanak. Az ösziárpa vetőágyát kétszer szántották, jól letrágyázták, hengerelték, boronál­­ták. hogy a mag minden szeme kikel­jen. Üj módszerekkel vetnek A nagyzellöi szövetkezetben vita tár­gyát képezte az a kérdés, hogy elő­nyös-e az új módszerek alkalmazása a vetésnél. Erre ”aqvon jó választ ad a szövetkezet e terméseredménye. A szövetkezet a nult év őszén egyálta­lán nem alkalmazta e szűk- és kereszt­soros vetést. Nem akarták elismerni, hogy a magasabb hektárhozamok elé­réséhez halaszthatatlanul fontos az új módszerek alkalmazása. Ezt ok nem tették. Viszont az eredmény az volt, hogy a búzánál alig 12, a rozsnál pe­dig 9 mázsás hektárhozamot értek el. Ez nagy veszteség, mind a Szövetkezet, mind a tagok és a közellátás szem­pontjából. He a nagyzellőiek nem ide­genkedtek volna az új módszerektől, ekkor az idén jóval nagyobb termést érhettek volna el, mint ahogy számos szövetkezet éppen a haladó módsze­rek következtében valóban magas, ter­méseredményekről számolhattak be. Legyen ez tanuisá a nagyzellőiek szá­mára is. — Gyöngye termésünk mind a régi vezetőség hibájából eredt — mondja az elnök. Hiba volt az is — folytatja — hogy a múlt évben a kapásokat nem ápolták jól. A föld elgazosodott, így földjeink nagyobbrészt csak gyomot termettek. Ez tanulság volt részünkre és éppen ezért a jövőben nagyobb súlyt kell fordítanunk a munkaszervezésre. A múlt hibáiból tehát levonták a ta- I nulságot a nagyzellőiek. A jövőre vo­natkozólag már sokkal jobban felké­szülnek a magasabb eredmények elé­résére. Elhatározták, hogy az összes őszieket szűk- és keresztsorosan vetik el. Mindjárt kora tavasszal a kapásokat felosztják egyénekre. Bevezetik a pót­­jutalmazást, ami eddig még ismeretlen volt a szövetkezetben. — Megteszünk mindent annak érde­kében — jegyzi meg Mondok elvtárs — hogy termésünk nagyobb legyen. Azonban fontos, hogy javítsa meg a munkáját a gépállomás is — folytatja tovább. Nem volt kielégítő a traktoro­sok munkája a tarlóhántásnál sem. Többször mondtam már Vizi Józsefnek, a gépállomás igazgatójának, hogy na­gyobb figyelmet fordítson a traktorosok munkájára, ózonban figyelmeztetésem mindeddig hiábavaló volt. Az utóbbi időben is 9 hektárt rosszul szántottak meg. Munk'juket nem vettük át, így a gépállomás költségére szántották meg mégegyszer. Hibo az is, hogy a gépállo­más vezetősége nem hat oda, hogy szövetkezetünk részére állandóan her­­nyótalpas traktor álljon rendelkezésre. Mindazon hiányosságokat, melyek a gépállomás hibájából származnak, az állomás vezetősége a legrövidebb időn belül küszöbölje ki. Hiszen azt tudni kell minden gépállomás vezetőségének, ha jól áttenulmányozta a X. pártkong­resszus határozatát, hogy a traktoro­sokat nevelni keli, hogy azok a lehető iegjobb munkát nyújtsák, mert mun­kájuktól függ a gépek népszerűsítése és a magasabb termés. Ez elengedhe­tetlen feladata minden gépállomás ve­zetőségének és Vizi Józsefnek is, hogy a jövőben ezen a téren se legyen hiá­nyosság. Van még sok tennivaló A szövetkezet vezetőségének szép tervei vannak a jövőre vonatkozólag a szövetkezet megszilárdításával kapcso­latban. Sok tennivalójuk van bár, ha a X. pártkongresszus határozata alap­ján növelni akarják a mezőgazdasági termelést. Először is az a fontos, hogy a vezetőségben olyan dolgozók legye­nek, akik kellő szaktudással rendelkez­nek, munkájukat szakszerűen végzik. Fontos feladata a vezetőségnek, hogy a földet a csoportok között hosszabb időre felosszák, legalább 8 évre. A csoportvezető csoportjával együtt le­gyen felelős a föld megműveléséért és a hektárhozamok íöveléséért. Ezt a ve­zetőség könnyen megvalósíthatja, csak a tagokat kei! meggyőzni ennek a módszernek az előnyeiről. Ebben a munkában legyen segítségére a szövet­kezet vezetőségének a HNB minden e­­gyes tagja, hiszen nekik is elsőrendű feladatuk a szövetkezetek további meg­­siziárdításe. Ugyancsak fontos, hogy a szövetke­zet vezetősége bevezesse a füves ve­tésforgót, ami nagyban hozzá„árul a talaj feljavításához. Jő az, hogy a szö­vetkezet a 484 hektár szántóföldből 100 hektárt minden évben istállótrágyával megtrágyáz, azonban a füves vetésfor­gók bevezetése mégis nélkülözhetetlen. Hiszen mega az elnök mondta: „A mi határunk kevés termőerővel rendelke­zik. Éppen ezért fontos a füves vetés­forgó bevezetése. A határt osszák fel részekre és tartsák be pontosan a forgó tervét. Ezzel elérik azt is, hogy álla­taik számára lesz állandóan elegendő és jóminősé, ű takarmány. Nem lett volna a múlt évben sem nehézsége a szövetkezetnek abban, hogy a tehenekkel rozsszalmát kellett etet­ni, ha már az előbbi években bevezet­ték volna a cüves vetésforgót. A kor­szerű istállók sem nyújthatnak kellő eredményt, ha nincs elegendő takar­mányuk és ez állatoknál nem alkalmaz­zák az űj módszereket. A teheneknél a Malinyinova fejési módszer, e borjak hideg nevelése mind azok a módszerek, melyek alkalmazása nélkül a szövet­kezet nem tudna több tejet, vajat, húst. stb. termelni. A szövetkezet ne felejtse él azon­ban, hogy az állattenyésztés fejlesz­tésével arányosan fokozni kell a takar - mányfélék termelését is. A silótakar­mány készítése szintén elengedhetetle­nül fontos. Most van az ideje, hogy a szövetkezet minden silózásra alkalmas takarmányt, mind a kukoricakórót, a cukor- és a marharépa levelét lesilóz­­zaj mely jóízű siiótakermányt szolgál­tat, he idejében és jól elkészítik. Van tehát elég feladata a szövetke­zet vezetőségének, ha azt akarja, hogy a szövetkezet fejlődjön, erősödjön és a tagok élete egyre jobb legyen. Zatyko József 4_Seg í tett а mu Tapasztalataink bizonyítják, hogy a szocialista munkaverseny hajtóerő a munkában, amivel a termés is növek­szik, ezért EFSz-einknél párosversenyt indítottunk a nyári mezőgazdasági mun­kák időtartamára is. . Szövetkezeteink az elmúlt napokban értékelték járási méretben a nyári munkák teljesítését, valamint az őszi­ekre való felkészülést. A munkaverseny a következő pon­tokra terjedt ki: Mind az állati, mind a növényi termények beszolgáltatásá­nak tervszerű teljesítése, a nyári me­zőgazdasági munkák, a takarmányalap biztosítása, az őszi mezőgazdasági mun­kálatokra való előkészületek biztosítása és a munkaegységek gazdaságos fel­­használása terén. A verseny értékelése alapján járá­sunkban az első helyre a véke-i EFSz került, ahol a szövetkezet dolgozói fel­adataikat előre kidolgozott terv szerint végezték. Jó munkaszervezésük ered­ménye, hogy az aratási munkákat a tervezett idő előtt 9 nappal befejezték. Terménybeadásukat a járásban elsőnek 108 százalékra, az állati termékek be­szolgáltatásának tervét 154 százalékra teljesítették. tarióhántást 100, a ter­­lókeverékek vetését 93, a silózást -33, a többi takarmánybegyűjtést pedig 130 százalékra elvégezték. A szövetkezet időben gondoskodott az őszi munkák tervének összeállításáról és a vetés megkezdéséről. Gazdaságosan folyik a munkaegységek kimerítése is, annak ellenére, hogy minden munkát elvégez­tek. Szép eredményeket értek el a ma­­iacnevelés terén és egész évi tervüket már teljesítetnék. A második helyre a nagygéresi szö­vetkezet került, ahol a szövetkezeti szabályok minden pontját szigorúan be­tartják. Az aratási munkákat 3 nappal a kitűzött idő előtt elvégezték. A ter­­ménybeszolgáltatást 124, az állati ter­mékek beszolgáltatását pedig 78 száza­lékra teljesítették. A tarlóhántást a szövetkezet 98, a silózást 77, a takar­mánybegyűjtést pedig 100 százalékra végezte el. Elvetették a repcét, az ő­­sziárpát pedig 72 százalékra. A szövet­kezet a munkákat időben elvégezte a tervezett munkaegységet mégsem me­rítette ki egészen. A harmadik helyre a leleszi EFSz került, ahol a mezőgazdasági terme­lés nagy fejlődésnek indult. Ez a szö­vetkezet egyike a járás legjobb szövet­kezeteinek mind gazdasági, mind szer­vezési szempontból. A szövetkezet a nyári munkák tervét 90 százalékra tel­jesítette. A terménybeszolgáltatás te­rén a legszebb eredményt érte el, mert tervét 175 százalékra teljesítette. A növénytermelési csoportok legjobb­jai közé tartoznak: Lőrinc László cso­portja a vékei EFSz-ben, amely a nyári munkákat minőségileg, jól és időben, a tervezett idő előtt elvégezte. Első­sorban az ő érdemük, hogy a szövet­kezet járásunkban elsőnek teljesítette terménybeadását. A nagygéresi szövetkezetben jó mun­kát végez Gönci László csoportja, a­­tnely a növénytermelés terén a legjobb eredményeket érte el. Nagy-ben ennek köszönhető, hogy beadási tervüket 124 százalékra teljesítették és takarmány­­alapjukat biztosították. A polyányi EFSz-ben Simon Béni csoportja a legjobb. A nyári munkák­ban versenyre hívta a többi csoportot, ami serkentőleg hatott azok elvégzésé­ben. Az állattenyésztési csoportok leg­jobbjai: Papp Imre csoportja a leleszi szövetkezetben, amelynek elsősorban az ez érdeme, hogy az állati termékek beszolgáltatását egész évre már 94 szá­zalékban teljesítették. Augusztus vé­géig minden tehénnél elértek 1.131 li­teres tejhozamot és 100 darab tehén­től 73 darab borjút hidegneveléssel fel­neveltek a Steimarm-féle bódékban. A malacelválasztásnál minden kocánál 10 darabos átlagot értek el. Ezeket az e­­redményeket szakszerű etetéssel és gondozással, valamint a szovjet tapasz­talatok alkalmazásával érték el. A vékei szövetkezetben, szintén szép eredményeket ért el Tóth Sándor cso­portja, Malinyinova módszerének alkal­mazásával. Nagyban az ő érdemük, hogy a szövetkezet az állati, termékek beadását 100 százalékon felül teljesí­tette. Az anyasertésgondozók átlago­san 8 malacot választottak el, a hizlal­dába pedig napi 0,77 kg-os súlygyara­podást értek e! minden hízónál. A növénytermelés legjobb egyéni dolgozói közé tartozik: Lubinszky Mik­lós, a szerdahelyi szövetkezet zöldség­csoportjának vezetője. A polyányi szövetkezetben Szmolyák Izabella véoez példás munkát, aki pél­daképe a többi asszonytársának a mun­kateljesítésben. Annak ellenére, hogy 3 kiskorú gyermek édesanyja, minden nap rendszeresen megjelenik a beosz­tott munkahelyén. További példás dolgozók a zempléni EFSz-bóI Jackó József csoportvezető, a bolyi EFSz-bő! Bukus József enyaser­­tésgondozó, a szerdahelyi EFSz-ből Vi­da János, a leleszi szövetkezetből pe­dig Koleszár Lajos és Kiss Sándor, akik a hízósertéseknél értek el szép ered­ményeket. Szövetkezeti dolgozóink megértették a szocialista munkeverseny jelentősé­gét, ezért a legnagyobb megértesse kapcsolódnak a versenybe, amelynek segítségével a munkát jobb minőség ben, gyorsabban végzik. Ez a többter­meléshez vezet s ezáltal teljesítik • X, pártkongresszus irányelveinek hata rozatát. KULIK GELLÉR1 Királyhelmec A nagyszombati mezőgazdasági kiállításról A nagyszombati járás állami gazdaságainak és EFSz-einek, a mezőgazdu­­sági termelésben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben elért eredményei méltó bemutatását láthatjuk a járási mezőgazdasági kiál­lításon. A dolgozók érdeklődéssel vizsgálják a mezőgazdasági könyvkiadóvállalat által kiállított könyveket. A növénytermesztés és zöldségfélék legszebb példányainak megtekintés». Tizenkilenc vagon kendert beadtak Alsó- és Felsőszeli közötti poros országúton száraz kenderrel megrakott szekerek a kendergyár felé tartanak. Az alsószeli szövetkezet szállítja a gyönyörű ipari növényt, hogy azt a felsőszeli kendergyár feldolgozza. Két hét óta folyik a beszállítás. Eddig már 19 vagon kendert adtak be. A kenderszállítással egyidőben a szövetkezet nagy súlyt üektett a told szakszerű előkészítésére is az őszi vetések alá. Eddig 70 hektárra hordtak trágyát, amit azonnal leszántottak. A 10 hektár repcét agrotechnikai határ­időre elvetettek. A napokban megkezdték 36 hektáron az ősziárpa, 50 hektá­ron pedig az őszi-keverékek vetését. Az alsószelieknek szépen megnőtt a silókukoricájuk is, amit 27 hektáron vetettek. Most kaszálják és silózzák. A termést hektáronként 600 mázsára becsülik. A kaszálást és silózást Hsán István 18 tagból álló csoportja végzi, akik 60 köbméter silótakarmányt behordanak és lesilóznak naponta. Hogy elég silót biztosíthasson a szövetkezet, az állatok részére 4 silógödröt építet­tek. így most már 2.800 köbmétert készíthetnek, ami napi 30 kilogrammot jelent egy-egy állat számára. TÖudiálok, hogy . .. Kína számos vidékének égha jlati viszonyai lehetővé teszik az éven­kénti kétszeri-háromszori aratást .. ■ egy ember körülbelül 300 kilo,, gramm széndioxid nevű gázt, vagyis szénsavat lehel ki évente, az egész emberiség kereken 730 millió tonnát. * * * ... a Föld kérgének hozzáférhető ré­sze 8 százalék alumíniumot, 5 szí zalék vasat, 2.5 százalék magné­ziumot tartalmaz­­* * * ... a kolhoz elnevezés a „kol'ek­­tívnoje hozjaisztvö" orosz szavií kezdőbetűiből származik, Jelen­tése: közös gazdaság. к * * ... a teknősbékák agyvelejük kivi­tele után még hat hónapig is el­élnék. * * * ... a mi búzatábláink aranyszőkék, ellenben az Ausztráliában kite­nyésztett és elterjesztett fajták táblái sötét bronzszínüek. * * * ■.. az élő és úszó ember teste azért nem merül el a vízben, mert a belélegzett levegő könnyebbé te­szi a víznél. * * * a hírhedt Eszterházy Pál herceg, nek 222 ezer hold földje, 162 ma­gyar falu határában terült, el. * * * . . . a régi rómaiak leveleiket rend szerint viasztáblára írták. * * * .. a férfiaknak átlagosan 4 száza­léka színvak -- vagyis nem tudja megkülönböztetni a színeket — a nőknek azonban csak 0.4 száza­léka. * * * .... az első ágyút az arabok használ­ták 1336-ban. * * * .... a. háziméhek a világ minden tá­ján hajszálpontossággal ugyan­olyan alakú és méretű mézsejte­ket építenek, pedig a sejteket teljes sötétben, látási lehetőség nélkül hozzák létre. * * * — a kínai nagy fal 2500 kilométer hosszú és sok helyen 6 méter szé­les. A tetején kocsik közlekedhet­nek. A kínai nagy falban több tégla van, mint Anglia valameny­­nyi épületében együttvéve. * * * .... a fitrkészdarazsak a petéiket kártékony hernyók testébe rakják. Az így ,.beoltott" hernyó nem fej­lődik tovább, nem szaporodik. Ezért a fürkészdarázs igen hasz­nos állat. * * * • .... a hegymászók 8.000 méter magas­ságban a ritka levegő miatt már a legkisebb testi megerőltetést sem bírják ki. Egy konzervdoboz kinyitása már olyan fáradsággal jár, hogy utána hosszabb pihe­nésre van szükség. * * * ■ ■ ■. Pavlovnak, az agytevékenység működését vizsgáló nagy szovjet tudósnak jelmondata így hang­zik: „Megfigyelni. megfigyelni megfigyelni”.

Next

/
Thumbnails
Contents