Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-19 / 38. szám
1951. szeptember 19. / FSídmäves 3 Legjobb pénzforrásunk az állattenyésztés... Nemrégiben az érsekújvári járás zootechnikusai és állatgondozói értekezletet tartottak községünkben. Megtekintették a szövetkezetünk állatállományát is. A látogatók körülbelül 90-en lehettek. Javarészt férfiak voltak, talán 10 nő volt köztük. Ez a számkülönbözet híven igazolja, hogy az újvári járás szövetkezeteiben a nők soraiban még nem talált telje1: megértésre az állattenyésztés fejlesztése. Az értekezlet felszólalói között volt Bogdán elvtárs is, a csúzi szövetkezetünk zootechnikusa, aki szép eredményekről számolhatott be: „Amikor szövetkezetünket negalakítottuk egy an.vadisznónk volt, melyet közös aratási versenyben nyertünk, — Ma állatállományunk 160 darabból áll. Ezeket már felvásárlás útján állítottuk be. Ma 8.5 vagon kötelező beadás mellett terven felül is tudtunk beadni sertéshúst. Juhállományunknál ugyancsak nagy fejlődés észlelhető, az előző évekhez viszonyítva. Százötven darab juhhal kezdtük közös gazdálkodásunkat. Ma 630 darabból áll a juhállományunk. Ez évben 27.280 koronáért 150 darabot el is adtunk, s emellett még a húsbeadásunkat is teljesítettük. Azonkívül pedig 63,657 koronáért 18 mázsa gyapjút is beadtunk. Az őszi nyírásnál körülbelül 4—5 mázsa gyapjúra számítunk, Augusztus 29-e volt■ Ezen a napon a szinai szövetkezet tagjai sokkal élénkebben, mosohjgósabban végezték el a reggeli munkát, mint máskor. A dolgozók arcán látni lehetett, hogy valami nagy ünnepélyre készültek. Ünnepélyre bizony, méghozzá kettős ünnepre. A szlovák nemzeti felkelés 10. évfordulóját és az új kenyér ünnepét is ezen a napon tartották meg. Visszaemlékeztek a dolgozók most arra. hogy a szlovák nép milyen önfel-, áldozóan harcolt az elnyomók ellen, a szebb, a jobb életért. Nagy harc volt ez, de sikerrel járt. Ma már sokak előtt szinte hihetetlen a régi szenvedés. A nyomor helyett öröm és megelégedés költözött a becsületes családok körébe. Nincsenek már a 600 hektáros Maskovics, Pálovicsi és társai, akik a dolgozók vérszcpói voltak. — Ez már a múlté — mondogatták az ünneplőbe öltözött szorgalmas tagok. Ma már nem kell attól félni, hogy nem lesz a család részére kenyér mind ami a múltban többször előfordult. Elégedettek a szinai szövetkezet tagjai• Ez érthető. A szövetkezet gazdag termést takarított be. Beadását is 10o százalékra teljesítette. Megteremtette a szövetkezeti alapokat, megmaradt a vetőmag és a tagok is megkapták n ledolgozott munkaegységekre a természetbeni járadékot. Azok, akik szorgalmasan dolgoztak, most gazdag jutalomban részesültek. Meg kell mondanunk azt is, . hogy a szövetkezet a bö termésből 1Ô0 mázsát terven felül beadott. Nagy változáson ment át a falu a amely már szabad béadás lesz, szabad árért. Azonkívül 646 kilogramm juhsajtért 5.038.80 korona bevételünk volt. Bevételünk 95.975.80 koronát tesz ki. Túlléptük tehát az erre tervezett 98.000 korona bevételt. Ezek a számok juhászaink gondos munkáiról beszélnek. De Oravetz József, Králik Lajos és Ertinger Vilmos jó munkáját még az is dicséri, hogy 230 anyától 250 egészséges bárányt választottak el. Jó munkájukat nagyban elősegítette a hozamszerinti jutalmazás bevezetése. Az anyasertés gondozói ugyancsak hozamszerinti jutalmazást kapnak. Szalma János, aki 24 anya után 235 malac elválasztást vállalt, vagyis 1 anya után 9.8 malacot. Eddig már 212 darabot választott el. Jelenleg 85 darab szopós malacról gondoskodik. Egy 10 kilogrammos elválasztott malacért 3.10 munkaegységet kap. Az állattenyésztés fejlesztésében egy nagyon fontos dolgot azonban nem szabad elfelejteni — azt, amire mi a fősúlyt helyezzük, hogy biztosítsuk a takarmányalapot! Nálunk a silózás teljes ütemben folyik. Eddig már 500 köbmétert lesilóztunk, s ezzel biztosítjuk állataink téli időszakra való napi 25 kilogrammos silótakarmányát. Szép eredménnyel dolgozik a hizlaldánk is — mondta ezekután Bogdán Felszabadulás óta. A földbirtokosok lakásaiból közérdeket szolgáló épületek lettek. Nem az urak irányítják már a község életét, mint azelőtt, hanem a becsületes nép fiai, akik azon igyekeznek, hogy egyre jobb és szebb életet éljenek a falu dolgozói. Azon a birtokon, ahol a múltban a község nincstelenjei robotoltak, ott most a szövetkezeti gazdálkodás folyik. A gépek segítségével harcolnak a magasabb termésért. Nem kell már naponta kilométereket megtenni a földműre seknek az eke után. A gép könnyen és sokkal tökéletesebben elvégzi azt a munkát. Nem ment azonban ez így mindjén a kezdetben. A falu földbirtokosai « földjüket minden felszerelés és állatállomány nélkül 'hagyták a községre Ezt nem igen könnyít volt beszerezni Azonban a jó munka révén ezt is megoldották a szövetkezet szorgalmas tag. jai. Ma már a szövetkezetnek saját teherautója és több más gépje van A; új modern istállókban szebbnél-szebb állatok láthatók. Anyasertése 84 van a szövetkezetnek. Hízósertésük 326 és ■475 süldőmalacuk van. Fejőstehenük 163 darab. A szövetkezet a beszolgáltatás térén is az elsők között van a kassai járásban. Tejet 170.000 litert adnak be terven felül. Minden igyekezete a sző. vetkezetnek odairányul, hogy a lehető legjobban növeljék a mezőgazdasági termelést, mellyel hozzájárulnak a dolgozók egyre gazdagabb életének a megteremtéséhez. DOLÁNSZKY ISTVÁN elvtárs. — Egy darab szarvasmarhára napi 90 dekagramm súlygyarapodást terveztünk, de elértük a napi 113 dekagrammot is. Szitás Imre, Breznicsán József és Urbán András 48 darab hizómarhát gondoznak. Egy mázsa hús kitermeléséért 13.5 munkaegységet kapnak. Könnyen teljesíthetjük a beadást, hiszen naponta 23 dekagrammal többet termelnek, mint tervezték. Eddig már 511 mázsát adtunk be és még 118 mázsát kell beadnunk. A borjak nideg nevelése is igen jól bevált — folytatta Bogdán zootechnikus. — Példaként álltunk az egész járás szövetkezetei előtt. Ha az elért eredményekről beszéltem a járási értekezleten, hát kinevettek, hogy ez lehetetlen. Ma meggyőződhetnek róla, hogy 130—150 kilogrammos borjakat választunk el. Minden megszületett bor jut hideg neveié sei nevelünk fel. Most alkalmuk lesz a járás szövetkezeteinek meggyőződni arról, hogy helytelenül idegenkednek ettől a módszertől, mert> nálurk ez 100 százalékosan bevált”. Az egészévi pénzügyi tervünk bevételének 70 százalékát az állattenyésztés termelésből kell bevennünk. S ez sikerül is. Papp Jolán Csúz Lesz bőven takarmányunk A k'ispakai szövetkezetben is befejeztük már az őszi vetések alá a földek előkészítését. A járásunkban elrendelt trágyahordási mintahetet 3 nappal korábban fejeztük be. mint azt előírták. Kihordtuk még a legrégibb trágyát is. Wegyvenöt hektár földet, többek közt a cukor- és takarmányrépa alá valót letrágyáztuk. Betakarítottuk a harmadik kaszálási! herét is, s így a tervezett takermányelapot már 80 százalékra biztosítottuk. Még ehhez jön a répáiévá! és szelet, és a töbib silózásra alkalmas takarmány lesilózása is. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy kapásaink betakarítását helyes agrotechnikai határidőben végezzük. Kéz a kézben dolgozunk a gépállomással. A traktorosok is felkészülten és jól végzik munkájukat. Igyekszünk szövetkezetünkben e muH évben előfordult hibákat és hiányosságokat kiküszöbölni, hogy tapasztalataink árán szerzett tudásunkat közös gazdálkodásunk és saját javunkra használjuk fel. Posvanc Béla — Kispaka. Huszti Elemér beírni olvasónk a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: Szecskavágás közben szerencsétlenség ért. Elveszítettem jobbkezemről mind az öt ujjamat. Fizikai munkát tehát nem tudok végezni. Még.s szeretnék bekapcsolódni valamilyen módon a munkába. Vagy szekaszagronómus szeretnék lenni a gépállomáson, mert van szakképzettségem, vagypedig, ha ez nem megy, szívesen elmennék a határvidékre is dolgozni. Hol tegyem meg a lépéseket, annak érdekében, hogy mielőbb munkához jussak? Meggyőződésünk, hogy Huszti elvtárs sérülése ellenére is megfelelő elhelyezéshez jut. Ha szakaszagronómus szeretne lenni, forduljon a Traktorállomások Főigazgatóságához: Hlavná Správa STS, pri Povereníctve pôdohospodárstva, Bratislava, Suvorovova ul. Ha pedig inkább ä határmentére menne dolgozni, akkor jelentkezzen a járási nemzeti bizottságon, ahol egészen pontos útmutatást kap és ügyét további elintézés alá veszik. ♦ • Bitter István Csúzról nyugdíja ügyében érdeklődik. Arra kéri szerkesztőségünket, annak nézzen utána, hogy nyugdíja magasságának megállapítása helyes-e. Eljártunk a nemzet biztosítási intézet megfelelő osztályán, Bitter elvtárs ügyében is. Azt a választ adhatjuk, hogy nyugdija magasságának megállapítása megfelel az érvényben lévő előírásoknak. A nyugdíj magasságára ugyanis nincs befolyássá! az, hogy a földjét a szövetkezet használja. ♦ Körösi Károly, paskovai olvasónk ugyancsak nyugdíj-ügyben fordult kérdéssel szerkesztőségünkhöz. Azt írje, hogy 78 é.yen felüli öregember. Földjeit átadta' gyermekeinek, de azok őt nem részesítik kellő támogatásban. Adhat-e be kérvényt öregségi segélyre? Ebben az ügyben a Szlovákiai Nemzetbiztosítási Intézet a következő felvilágosítást adta: Körösi elvtárs a járási nemzeti bizottság nemzetbiztosítási osztályán, Rozsnyón adjon be kérvényt rendkívüli öregségi járadékra. Ezen a kérvényen a helyi nemzeti bizottságnak igazolnia kell, hogy gyermekei nem részesítik kellő támogatásban, és, hogy rendkívüli öregségi járadékra valóban szüksége van. A járási nemzeti bizottság aztán továbbítja kérvényét a központba, ahol szerkesztőségünk is szívesen közbejár ügye mielőbbi elintézésében. ♦ Makrai Ferenc Ipolyságról ezt kérdezi szerkesztőségünktől: „Ven-e joge e helyi nemzeti bizottságnak kisajátítani azt a háztelket, amelyet seját részemre megvettem.” A helyi nemzeti bizottság kisajátíthatja a háztelket, amennyiben fontos közérdekről van szó. Ezt azonban meg kell tárgyalni a tulajdonossal és a feltételekben közösen kell megegyezniök. Ha ezt a helyi emzeti bizottság elmulasztotta, hibát követett el, amelyet utólagosan feltétlenül orvosolnia kell. Értesítjük Makrai elvtársat, hogy ügyében szerkesztőségünk is összeköttetésbe lép a helyi nemzeti bizottsággal. A másik kérdésben pedig kivizsgálást indítunk és amint lehet, megadjuk a választ. * „Nem szégyenki i megkérdezni” jelige alatt kérdezi egyik asszony-olvasónk, hogyan akadályozhatja meg a kenyér nyúlósodását. A kenyér nyúlósodását úgy akadályozhatjuk meg, ha a kovászt és a bedagasztott tésztát kellő ideig pihenni, érni hagyjuk. Különösen fontos, hogy a kovász elég érett, illetve erjedt legyen. Ezt úgy érhetjük el, - ha az előző sütésből mindig félreteszünk egy darabka tésztát 13—15 dekányit. Kovászolás előtt ezt a tésztát beáztatjuk és a kovászba keverjük. Ez azután termel annyi tejsavat, amennyi a lisztben lévő burgonya-bacillusok elpusztításához elégséges, amelyek a kenyér nyúlósodását okozzák. Igen fontos, hogy a kovászt jó sűrűre készítsük és a felhasználandó liszt egyharmad részét 20 —22 fokos vízzel kovásszá dolgozzuk fel. A kovászt 8—10 óráig kell érlelni. Meleg nyári napokban azért gyakoribb a kenyér nyúlósodása, mert a sütés után nem tud a kenyér olyan gyorsan lehűlni arra a 36 fok alatti hőmérsékletre, ahol az erjedési folyamat már nem indul meg. A kenyeret tehát, különösen nyáron, feltétlenül a lakás Ieghűvösebb helyén kell tartani. Kettős ünnep Szinnn Teljesítsék mezőgazdasági iskoláink magasztos hivatásukat Mezőgazdasági iskoláink nagy része szeptember elején országszerte megnyitotta kapuit ifjúságunk számára. Városok, és elhagyatott falvak dolgozóinak gyermekei lépték át a mezőgazdasági iskolák küszöbét, hogy komoly tanulással, kiváló szakemberekké fejlődjenek és hogy ezzel mezőgazdaságunk egyik kulcskérdése, a mezőgazdaság lényeges fellendítése nagy feladatának teljesítését elősegítsék. Egész dolgozó népünk érdeke, hogy mezőgazdaságunk az eddiginél lényegesen többet termeljen, mert ez életszínvonalunk további emelkedésének egyik legfontosabb előfeltétele. Hogy ezt a feladatot teljesíthessük, elsősorban a szakemberek segítségét kell mezőgazdaságunknak biztosítanunk. örökké élő és időszerű Sztálinnak az a mondása, hogy a káderek döntenek mindenben. Attól, hogy milyen szak- és po'itikai tudással felkészült embereink lesznek, függ majd a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítése. Ezért fordítanak az irányelvek oly nagy figyelmet a mezőgazdasági szakkáderek nevelésére. Nem ismeretlen fogalom, hogy a münchen előtti köztársaságban összesen csak 15 négyéves mezőgazdasági iskolán összesen 1600 diák tanult. Az sem titok, hogy a diákok jelentős részben földbirtokosok és kulákok gyermekei voltak. A kis- és középarasztok gyermekeinek igen kis lehetőségük volt ilyen iskolába kerülniük. Nem gondoskodtak a földművesek szakneveléséről sem. Hogy van ez ma ? Az 1953—54-es iskolaévben 20 mezőgazdasági iskolánk volt, melyen 5736 diák tanult. Tegyük fel a kérdést, hogyan teljesítettük a mezőgazdasági iskolák szakaszán kitűzött feladatokat, melyeket az. 1952-es ■únius 3-i kormányhatározat a mezőgazdasági iskolák újjászervezése érdekében hozott. Soha azelőtt dolgozó földműveseinknek nem voltak ilyen nagy és előnyös lehetőségeik, mint ma, hogy elsajátítsák és magukévá tegyék a mezőgazdasági termelés szaktudását. Ez elvitathatatlanul egy óriási könynyebbség és siker. Nemcsak a magasabb műszaki és főiskolákon biztosítjuk a szakoktatást, hanem az alacsonyabbfokú mezőgazdasági szakiskolákban, mint a mester-, tanone- és az újonnan megszervezett téli iskolákban is. A felnőttek részére 62 féle tanfolyamon lehetővé tesszük a továbbképzést, melyeken a szocialista mezőgazdasági nagytermelés minden munkaágazatával megismerkedhetnek. A dolgozóknak alkalmuk van elsajátítani a szakképzettséget távtanulás útján is. Nincsen olyan dolgozó, aki előtt a mezőgazdasági iskolák kapui zárva lennének. Az új mezőgazdaság szakember kiképzésében nagy szerep jut a tanítónak, aki elősegítője és irányítója a tanulás és a nevelés sikerének. Nem hiába mondják: amilyen a tanító — olyan az iskola. Elsősorban tanítóinktól elvárjuk azt, hogy tisztában legyenek azzal, hogy kinek nevelik az új kádereket. Sokan a régi tanítók közül, akik még a régi iskolákban tanítottak, megszokták a szakemberek egyéni gazdálkodás céljaira való kiképzését. Ma teljesen és őszintén tudatosítaniuk kell, hogy a szakembereket az EFSz-ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások részére képezik ki. Arról van szó, hogy ezt éreztetni kell minden szavukkal, minden tanítási órával és minden tantárggyal. Ha a tanítók teljesen meggyőződtek, és tanítványaikat a közös gazdálkodás iránti szeretetre fogják nevelni, csak akkor akadályozhatják meg azt a múltban annyiszor előfordult jelenséget, hogy a mezőgazdasági iskolák végzett diákjainak jelentős része, mindenütt másutt dolgozott, csak éppen nem a mezőgazdaságban. Ez természetesen magával hozza azt, hogy a mezőgazdasági iskolák tanítói, még szorosabb kapcsolatot teremtsenek környezetükben az élettel, a mezőgazdasági gyakorlattal, az EFSzekkel, állami gazdaságokkal, gépállomásokkal, hogy megismerjék ezek problémáit, hogy aztán helyes eljárással a tanítási anyag előadása keretében foglalkozhassanak velük. Számos iskola jó tapasztalatokat szerzett az iskolánkívüli tevékenyegében, és éppen ebben kell látni a mezőgazdasági káderek nevelésének egyik fontos eszközét. Az iskolánkívüli tevékenység lehet többféle. Lehet ezt az egyes földművesszövetkezeteknek, vagy egyénileg gazdálkodóknak mezőgazdasági szaktéren, vagy kultúr-politikai segítség formájában nyújtani. Szép eredménnyel járt az iskolákon végzett kultúrtevékenység, amint azt a népi művészi alkotás II. országos bemutatóján láttuk. Ugyancsak jelentős tényezője az iskolánkívüli tevékenységnek a katonai szolgálat előtti kiképzés is, melynek sikeres eredményeit a kerületi szpártákiádon volt alkalmunk látni. Arról van most szó, hogy mindezeket az iskolánkívüli tevékenységeket hathatósan támogassuk s azokat a mezőgazdasági iskolák diákjai szak- és általános kultúrszínvonala emelésére fordítsuk, szem előtt tartva, hogy a mezőgazdasági iskolák végzett növendékeiből a falukon nemcsak az új munka formálói, de egyúttal a falusi kultúráiét felelősei is lesznek. A nevelési módszer egyik igen fontos részét továbbá az iskolai gazdaság képezi. Az iskolai gazdaságok célszerű berendezése lehetővé teszi a diákok elméleti tudását átvinni a gyakorlatba, így természetesen az iskolai gazdaságok mintaképei lesznek a szocialista mezőgazdasági nagytermelésnek, nemcsak azért, hogy ebből az EFSz-ek és a földművesek tanulhassanak, hanem azért is, hogy a diákok saját kutatásaik eredményeiről áttekintést nyerhessenek. Tiszta képet kapjanak arról, hogy mi mindent érhetnek majd el a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban, ha azokat az agrotechnikai és zootechnika) eljárásokat fogják alkalmazni, melyeket az iskolai gazdaságban érvényesítettek. Az állattenyésztési termelés szakaszán az iskolai állattenyésztésekben fontos feladatok előtt állunk. Feladatunk főleg az lesz, hogy megmutassuk fiatalságunknak, mely most lép az életbe, hogy ma az új feltételek mellett az állattenyésztésben dolgozni, nagy tisztességet jelent és igazi tudást követel, mert itt érzékeny, élő szervezettel van dolgunk, melyet éppen nagy szaktudásunkkal és képességünkkel arr kényszeríthetünk, hogy állandóan nagyobb hasznosságot nyújtson, hogy dolgozóink egye fokozódó igényeit kielégíthessük. Ezt a célt akkor érhetjük el, ha az iskolai gazdaságok valóban fénylő példaképei lesznek a szocialista mezőgazdasági nagytermelésnek. A földművelésügyi miniszter 1954— 55-ös iskolaév kezdetén hozott rendeletében megadja az útmutatásokat ahhoz, hogy mezőgazdasági iskoláink' teljesíteni tudják magasztos hivatásukat. A felhívás értelmében fiataljaink, de egyúttal azok az idősebb mezőgazdasági dolgozók, akiknek a múltban nem volt lehetőségük szakismereteket szerezniük, most a mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok különböző típusain továbbfejleszthetik tudásukat. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez a felhívás ne maradjon csak egyes mezőgazdasági iskolák osztályainak az ügye, hanem, hogy a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági tanácsa, valamint a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai szívügyüknek tekintsék az iskoláztatást, A mezőgazdasági szakaszon a dolgozók egyetemes segítsége nélkül, nem tudnánk mezőgazdazdasági termelésünk részére képzett szakkádereket biztosítani úgy, ahogy azt a X. pártkongresszus irányelvei számunkra előírják. Most, amikor a mezőgazdasági iskolák szakaszán is harcba léptünk a X. pártkongresszus irányelveinek megvalósításáért, szükséges, hogy minden iskolai dolgozó teljes egészében tudatosítsa, milyen felelősségteljes és becsületbeli szakaszon áll és harcol. Erős akarattal teljesíthető a becsületbeli feladat, úgy, ahogy azt egész népünk érdeke megkívánja. Csak egyet kell ismételten h.ngsúlyozni: Csak az a szorgalom hozza még gazdag gyümölcsét, melyet olyan lelkesedéssel és önfeláldozással akarunk teljesíteni, mint ahogy tíz évvel ezelőtt lépett egész népünk a Szlovák Nemzeti Felkelés egységes frontjára. Ne felejtsük el, hogy a X. pártkongresszus határozatainak teljesítésével azokat az ideákat valósítjuk meg, melyekért népünk harcba szállt a hitlerista megszállók és azok hazai cinkosai ellen.
