Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-19 / 38. szám

4 Földműves 1954. szeptember 19. KENYER ES ROMANTIKA Csak néhány hónappal ezelőtt indult meg a nagy vállalkozás: megkezdték a Szovjetunió parlagon heverő földjeinek megművelését. A fiatalok, akiket a nagy feladat végrehajtására hívott hazájuk és pártjuk, tízezerszámra utaztak a ke­leti területekre. A tudósítók azt írták e vállalkozásról, hogy végrehajtói a jövőbelátás, a nehézségek legyőzésének és az örömöt szerző alkotásnak tudata? romantikája hatja át. Volt bőven ne­hézség azokon a földeken, amelyek még nem láttak ekét. amelyek sok-sok ki­lométerre terülnek el a lakott helyek­től! S a győzelem mégis szebb, mint re­mélték. Ogy tervezték, hogy 2,3 millió hektár földet vetnek be — s az ered­mény: több, mint 3 és fél millió hek­tár bevetett föld. Ogy tervezték, hogy 13 millió hektár új földet szántanak fel — s az eredmény: több, mint 14 mil­lió újonnan szántott föld. A tavasszal még arról írtunk, hogy több, mint 100 Száz ember munkáját végzi el J^fim Kompanije kombájnvezető tökéletesí­tett kukoricebetekarítő készüléke. A készülék e „Sztálinyec 5” kombájnra szerelve, levágja a kukoricaszánat, le­töri róla a esöveket, és e szárat meg­­szecekázze silótakanmánynek. A letört csöveket szállítószalagon e kombájnhoz kapcsolt kocsiba továbbítja. A rosztovi mezőgazdasági gépgyár, a feltalálóiul együttműködve, megkezdte a készülékek gyártását és harminc da­rabot máris elküldött a dnyepropetrov­­szki területre — Jetim Kompanije szü­­kebb hazájába. A rosztovi gépgyár a kukoricatörés megkezdéséig még öte­zer gépet gyárt. Tavasszal, az akmolinszki földeken elkészültek az „Első tavasz" című film felvételei. A fűm a szűzföldek meghó­dításáért folyó harcot és a Szovjet, unió különböző részeiből odautazott komszomolisták és szakemberek életet mutatja be. A filmet a napokban már le is ve­títették azoknak, akikről az „Első tu vasz” szól: az akmolinszki traktoro­soknak. A bemutató után megkezdődött a vita. •A nézők nem csak a filmet vi­tatták meg, hanem a film hősei, Fjo­dor Cselombityko és Ivan Jeremenko gabonatermelő szovhozt építenek — a mostani hivatalos jelentés szerint 124 új szovhoz működik az új földeken. Ezek a számok csak a hadijelentések tömörségével beszélnek a nagy hősi vállalkozásról. Mögöttük lehetetlen meg nem érezni annak a 150 ezer fia­talembernek sokszínű, mindennapos küzdelmét, életét, nem egyszer viszon­tagságait — akik jelenleg az új földe­ken dolgoznak. Megérték a legszebb örömet: amint vetettek, úgy arathatnak, a jelentések szerint ugyanis a most megindult betakarítás során 20 mázsa búzát aratnak és csépelnek hektáron­ként. Mindez végeredménynek is nagysze­rű lenne. Pedig csak kezdet. A Szovjet­unió Kommunista Pártja központi bi­zottságának és a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának legújabb határozata értel­mében tovább folytatják a parlagon ha­gyott területek megművelését és beve­tését. Az idén elvégzett szántásnak Újfajta árokásógépeket készítettek T. Kopalin és A. Plattonyik, a szlavgo­­rodkerületi podszosznói gépállomás dol­gozói. A hernyótalpes traktorhoz kap­csolható árokásó hét óra alatt száz ton­na silótakermány elraktározására al­kalmas árkot vág. Kezeléséhez mind­­össsze két ember szükséges. Hamarosan többszáz ilyen gép készül el az Altáj­­vidék gépállomásai számára. Mezőgazdaságunk dolgozói — külö­nösen pedn, a gépállomások gépészei, géplakatosai számára is követendő pél­dául szolgálhat a Szovjetunió falusi feltalálóinak és újítóinak eredményes munkája. brigádvezetők beszámoltak munká­jukról, eredményeikről is. Elmondták, hogyan müveitek meg tavasz óta több­ezer hektár szUzfóidét. Ma ezeken a földeken már beérett a gabona, s1 . a termés nagyon jónak ígérkezik. A filmankét résztvevőinek tetszett az „Első tavasz”. Megállapították, hogy az új dokumentumfilmnek nagy nevelőhatása van. Az akmolinszki te­rület népművelési szervei elhatároz­ták, hogy a filmet bemutatják a többi gépállomáson és az újonnan létesített szovhozokban is. megfelelően 1955-ben 15 millió hektárt vetnek be gabonával és egyéb növé­nyekkel. Az idén szerzett tapasztalatok alapján 1956-ban már 28—30 millió hektár szűz és parlagon hagyott földet művelnek meg. Több nagy európai or­szág búzatermő földjeinek nagyságát meghaladja a> újonnan megművelendő terület. Valóban ilyen munka csak ott lehet, ahol elsőrendű fejlett a gépesí­tés. Az új földeken — amint a hatá­rozat mondja — teljesen gépesítik a növénytermelést. Persze, szükséges más is: a többi között ezért építenek új utakat, ezért szerveznek új s^pvhozo­­kat. A legfontosabb mégis: a szovjet em­ber helytállása. A szovjet haza újabb tízezreket hív a szántóföldekre. Hon­foglalók ók, új, romantikus hősök, akik nem csupán több kenyeret tesznei: a szovjet dolgozók asztalára, hanem ko­runk tömeges hősiességének új eposzát írják. Fény a hegyekben A baku-tbiliszi vasútvonal mentén kis állomás fehérük — Mingecsaur. Az állomástól nem messze, a Kura-folyó jobb partján hasonló nevű, ősrégi azerbajdzsán falu található. Husszein Mahmudov, a falu egyik öreg lakója, az egész vidéken ismert ember. Már 100 esztendős. Szeme® láttára változott meg ez a táj, itt a Kaukázus lábánál, ahol most már ha­talmas gát állja útját a Kura-folyónak — Száz évig néztem ezt a mi nap­égette sztyeppénkét — mondja az öreg. — Csak kecskék tengődtek raj­ta. Néztem ezeket a komor hegyeket — csak a sakálok üvöltése hallatszott onnan. Néztem a zavaros vizű Kúrát. — a vize hasztalan folyt el a Káspi­­tengerebe. És én akkor arra ;gondol­tam■ „Vájjon ki lesz az, aki életet hoz erre a napsütéstől megrepedezett, ki­égett földre? — Ki teszi termővé eze­ket a szikes mezőket? Ki szárítja ki a „Kara-Szu” mocsarakat?” És kosz. szú-hosszú évekig nem találtam fele. letet ezekre a kérdésekre. Körülbelül öt évvel ezelőtt Minge­csaur lakói kíváncsian figyelték az első szovjet kutatók és építők mun­káját, akik először vertek sátrat akkor ezen a pusztán. Rövid idő múlva a sziklabércek között kigyulladtak n csinos kis város fényei, megépültek a gátak, s szinte a földből nőttek ki a vízierőmű hatalmas épületei. Még jóval a vízierőmű első részlegéne,, üzembehelyezése előtt ipariskolák lé­tesültek, több technikai tanfolyamoi szerveztek. A távoli hegyi falvakból kolhozokból érkezett fiatalok ezre­­lettek itt kőművesekké, gépkezelőkké szerelőkké. G. Oszipov ————————— -ic Falusi feltalálók Filmankét a szántóföldön Konsztantyin Vansenkin: diáklányok Hói vadvirágok simulnak a zöldbe a szárukat gyeppázsit fonja át, három diáklány feje hajlik ősszel „gyúrják” a magas matematikát. Az égen felhő lenge szárnya lebben, s a földre a nap arany fénye dűl, kering a sok-sok szám a lány-fejek­ben s a feladat sehogy sem sikerül, S míg susognak a színes vadvirágok egy lány-fej bukkan fel a fü felett: — Fiúk, hol vagytok? Fiúk merre jártok? Gyertek már gyorsan és segítsetek! Lelkesülten, fiatalos lázban, vitatkozva büszkén, hevesen, pirosarcú kislány magyarázza, hogy ő nem megy férjhez sohasem; Szavai társnőit lázba hozzák, mind magyaráz, kiabál, nevet, léhe-e ezt tudni, azt bogozzák, s úgy döntenek: persze, hogy leheU, Édesanyja egy megjegyzést sem tesz, de ébren tölti az éjszakát.... Lánya nemsokára szerelmes lesz: mindhiába ezek a viták, Gyurszky István fordítása Alekszander Csernov tévedése „Én nem akarok visszamenni a fa­lumba, a kolhozomba. Kérdezik: miért? Azért, mert a mi kolhozunkban nincs rádió, villanyvilágítás, klub, amely a fiatalság kulturális - nevelésének alap­ja. Nincs kedvem ilyen elmaradt faluba menni. De olyanba, ahol van rádió, fény, klub, ahol a munkát gépesítették, szí­vesen megyek és dicséretesen dolgo­zom ..." Ez a részlet abból a levélből való, amelyet Alekszander Gsernov írt a Komszomolszkája Pravda szerkesztő­ségének. Csernov elvégezte ez ipari is­kolát, most fejezi be a Diesel-motor­­mechanikus tanfolyamot. A falu, Kure­­govo, ahová nem akar visszatérni, az Údmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban van. A Komszomolsz­­káje Pravda vezércikkben válaszolt Csernov problémájára. Bevezetőben megállapította, hogy a kommunizmus felé való előrehaladás nem ünnepi me­net valami sima úton. A támadó had­sereg előretöréséhez hasonlít: némely egység már fontos magaslatokat fog­lalt el, más egységeknek le kell győz­niük a meredek hegyoldalakat, át kell kelniük a folyókon. Mint a moszkvai kiállítás tanúsítja, nagyon sok élenjáró kolhoz van a Szovjetunióban. De van­nak elmaradók is, melyeket a párt és a kormány előre akar lendíteni. Csernov elmaradó kolhoz helyett élenjáróba kí­ván lépni. Ez olyan, mintha egy katona átmenne a fronton abba az egységbe, amely már elfoglalt egy szomszédos magaslatot. Joggal tekintenék gyává­nak és árulónak, joggal küldenék visz­­sza, hogy a saját egységében harcolja ki a győzelmet. A iap érdekes példát hoz fel Lenin életéből. 1920-ban, a Komszomol III. kongresszusán egy oszétföldi komszo­­molista azt írta Leninnek, hogyan gon­dolja, hogy a fiatalság tanuljon, ami­kor például az ő falujukban, Digorban, elpusztult az iskola. Lenin elolvasta a fiatalember céduláját és ezt mondta: „Elpusztult? Építsétek fel!” Ogyx is történt. Digorban ma már nem egy .'ha­nem öt iskola van. Építettek áramfej­lesztőtelepet, rádiióleaidóállomást, van klubjuk és nagy könyvtáruk. Mindez saját kezük alkotásé. Csernov falujában is van egy kis fo­lyó. A szovjet ifjúsági' lap azt ajánlja Csernovnaik, hogy mint mechanikus, fogjon hozzá egy áramfejlesztőtelep é­­pítéséhez. Felgyűlnek majd Kurejovo­­ben is Iijics lámpácskái, megszólal a rádió, szebb lesz az élet. A Komszo­molszkája Pravda kérte olvasóit, gon­dolkozzanak el ezen. Mi is erre kérjük olvasóinkat. A szovjetek tapasztalataiból: Hogyan irányítja a rajoni szovjet a falusi szovjeteket Irta: J. Szevasztyanov, a sztálingrádtartományi szovjet instruktora SZARPINSZK LÉNYEGÉBEN MEZŐ­GAZDASÁGI és állattenyésztési vidék, A kolhoztermelés legfontosabb ága az állattenyésztés. Magas fejlettségére jellemző, hogy például a „Gigant” kol­hoz juhállománya az idén már megha­ladja az 50 ezer darabot. A rajon kol­hozai ezenkívül gabona-, dinnye- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. Három állami gépállomás biztosítja a kolhozok összes mezőgazdasági mun­káinak géppel való elvégzését. A rajon­­ban két nagy szovhoz működik. Mint a Szovjetunió összes többi ré­szében, itt is évről-évre fejlődik a he­lyiipar, kibővülnek a kisipari szövetke­zetek vállalatai. Szarpinszk rajon terü­letén 10 falusi, és 2 területi szovjet működik. Ezek közül négy szovjet mun­káját tanulmányoztam és meggyőződ­tem arról, hogy a szarpinszkrajoni vég­rehajtóbizottság tapasztalatai, a falusi szovjetek vezetési gyakorlatai kétség­­bevonhatatlanu! tanulságosak. A rajoni szovjet és végrehajtóbizott­sága, tevékenysége minden mozzanatá­ról tájékoztatja a falusi szovjeteket és ezek nagyszámú aktíváját. Azonkí­vül, hogy kézbesítik nekik összes ha­tározataikat, ami egyébként természe­tes — közük velük a legközelebb meg­vitatásra kerülő terveket is. A rajoni szovjet legközelebbi ülésszakának, va­lamint a végrehajtó bizottság üléseinek napirendjét már jó előre tudatják a fa­lusi szovjetekkel. A falusi- és területi szovjetek elnö­keit meghívják a rajoni szovjet ülés­szakaira. Uymódon az elnökök és álta­luk a falusi szovjetek képviselői állan­dóan tudják, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a rajoni szovjetet, mi­lyen határozatokat hozott és milyen kérdések kerülnek napirendre a legkö­zelebbi időszakban. Az Orosz Szovjet Szocialista Szövet­séges Köztársaság alkotmánya kötele­zi a falusi szovjeteket, hogy havonta tartsanak ülést, amelyben az összes képviselők részvételével megvizsgál­ják a gazdaság’ és kulturális építés fontos és sürgős kérdéseit. A szar­pinszkrajoni szovjet végrehajtóbizott­sága éberen ügyel arra, hogy az aláren­delt szervek szigorúan betartsák az Al­kotmányban előírt feladatokat. A ra­joni szovjet vezetőinek és dolgozóinak joguk van bármely falusi szovjet ü­­lésszakának előkészítésében és munká­jában részt venni. Ezáltal elősegítik a falusi szovjetek üléseinek magas poli­tikai színvonalon való vezetését és he­lyes, konkrét határozatok hozatalát. A SZARPINSZKRAJONI SZOVJET ÜLÉSSZAKAIN, vagy a végrehajtóbi­zottság ülésein rendszeresen meghall­gatják a falusi szovjetek beszámolóit. Ilyenkor a jelentést tevő falusi szovje­teknek nemcsak az elnökét, hanem e­­gész végrehajtóbizottságát meghívják a rajoni ülésekre. Mielőtt egyik, vagy másik falusi szovjet beszámolójának megvizsgálását napirendre tűznék, a ra­joni szovjet végrehajtó bizottsága egy bizottságot alakít, amely a falusi szov­jetek működését a helyszínen ellenőrzi és beszélget a választókkal. Érdemes megemlíteni, hogy hasonló esetekben a rajoni szovjet, a hatalom alsóbb szer­veinek munkáját tanulmányozva, nem­csak a felülvizsgált falusi szovjet szem­pontjából, hanem sajátmaga számára is hasznos következtetéseket von le. Múlt év végén a szarpinszkrajoni szov­jet egyik ülésszakán meghallgatták Tundutov falu szovjetjének beszámoló­ját. A rajoni szovjet végrehajtó bizott­ságának megbízottai, akik előzetesen felülvizsgálták a falusi szovjet mun­káját, az ülésen több olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek nemcsak a tundutovi falusi szovjet, hanem a ra­joni szovjet végrehajtóbizottságára, va­lamint ennek hivatalaira is vonatkoz­tak. Az ülésszak jóváhagyta egy új étkezde megszervezését a falusi szö­vetkezet keretében. Elrendelte, hogy az egészségvédelmi hivatal rendezzen be állandó napközi otthont a faluban, mi­után az eddigi csak nyáron működött. A népnevelésügyi hivatalt utasították, hogy tegye meg a szükséges intézke­déseket arra, hogy Tundutovban meg­nyissák a tízéves iskolát. Négy hónap elteltével a rajoni szovjet végrehajtó­­bizottsgáa foglalkozott a hozott hatá­rozatok valóraváltásával és újból meg­hallgatta a tundutovi falusi szovjet el­nökének, valamint a társeiöadónak, a rajoni szovjet végrehajtóbizottsága tit­kárának jelentését. A RAJONI SZOVJET VÉGREHAJTÖ­BIZOTTSÄGA gyakran foglalkozik a fa­lusi szovjetek gazdasági és kulturális, valamint tömegszervezési munkáját é­­rintő kérdéseivel. Múlt év júniusában meghallgatták Szadovszki falu szovjet­jének beszámolóját a termésbetakarítás előkészítéséről: októberben a csapajev­­szki szovjetet, a falu költségvetésének végrehajtásáról, decemberben az Uraan­­cev falusi szovjet jelentését a több­­gyermekes anyáknak nyújtott állami segélyről. Áprilisban pedig az Obilinszk falusi szovjet elnöke tett jelentést az iskolai vizsgák előkészítéséről. A falusi szovjetek egyes kérdéseinek részletes megvizsgálása lehetőséget nyújt a rajoni szovjet végrehajtóbizott­ságának, hogy cselekvőén beavatkoz­­hassék az alsóbb állami szervek mun­kájába, idejében segítséget nyújthasson nekik és alaposan megismerhesse a fal­vak életét. A rajoni szovjet apparátusába tarto­zik a tömegszervezési munka oktató­ja is, aki a dolgozók nevelése érdeké­ben rendszeresen látogatja a falusi szovjeteket. Az oktató egyben népsze­rűsíti a falusi szovjetek munkájának pozitív tapasztalatait is. Minden ne­gyedévben összefoglaló jelentést készít, amelynek másolatát elküdli az összes falusi és területi szovjeteknek. Ezek­ben a tájékoztatókban egyebek között röviden közük egyik, vagy másik élen­járó szovjet közérdekű tapasztalatát. Az áprilisban szétküldött áttekintő tá­jékoztató például a falusi szovjetek ü­­lésszakai tapasztalatairól szól. Egy másik, az alsóbb állami szervek mun­kája tervszerűsítésének gyakorlatát tárgyalja. A FALUSI SZOVJETEK VEZETÉSÉ­NEK igen fontos formája az elnökök és titkárok számára szervezett kétna­pos szeminárium, amilyeneket kétha­­vonként tartanak a rajon székhelyén. A szovjetek dolgozóinak továbbképzé­sére szolgáló szemináriumok keretében a rajon vezető dolgozói általános — po­litikai és oktatási előadásokat tartanak, kicserélik egymás között tapasztalatai­kat. A szemináriumokon a többi közt ilyen kérdéseket vitatnak meg: „A szovjet választójogi törvény — a világ legdemokratikusabb választási rendsze­re”. „A szovjetek mindennapi kapcso­lata választóikkal”, „A rajon falusi szovjetjei közötti szocialista verseny”. A szemináriumokon felszólalnak a fa­lusi szovjetek képviselői és kicserélik tapasztalataikat. A rajoni szovjet végrehajtóbizottsága gyakran meghallgatja az egyik vagy másik falusi szovjet területén működő intézmények vezetőinek beszámolóit. Még abban az esetben is, ha ezek az intézmények rajtmi jelentőségűek, a végrehajtóbizottsági ülésekre feltétle­nül meghívják az illetékes falusi szov­jet elnökét, Ez az eljárás kétségtelenül helyes, mert a falusi szovjet saját te­rületén az államhatalom teljesjogú szerve. A falusi szovjetek tekintélyé­nek megszilárdítása érdekében igen fon­tos, hogy egy gazdasági vagy kulturá­lis kérdésben se döntsenek távollétük­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents