Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-19 / 38. szám

A szocialista faluért? sza b a d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. szeptember 19. Ára 40 tillér V. évfolyam 38. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: Több szenet, ércet és kőolajat a hazának Legjobb pénzforrásunk az állattenyésztés Kenyér és romantika Népünk szolgálatában ... Még alaposabban végezze az őszi munkákat a nagyzellői EFSz Célszerű építkezések — gazdag szövetkezetek Bukus bácsi büszke lehet fiaira SZERVEZETT MUNKÁVAL ŐSZI FELADATAINK TELJESÍTÉSÉÉRT Minden traktor két váltásban dolgozzon az őszi munkáknál Lerövidítik a vetés határidejét A nagykaposi traktorállomás dolgo­zói tisztában vannak azokkal a nagy feladatokkal, amelyeket az ősz folyamán meg kell oldaniuk. Hogy munkájuk megjavuljon, nagvobb gondot fordíta­nak a szocialista munkaverseny meg­szervezésére és szocialista munkaköte­lezettségvállalások elfogadásár: és tel­jesítésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalták, hogy a közép- és mélyszántást a szövetke­zetek földjein kizárólag előhántós eké­vel végzik és a tervezett határidőt 5 nappal lerövidítik. Az őszivetést pedig 4 nappal a határidő előtt elvégzik. Azt is vállalták, hogy az összes őszivetést szüksorosan valósítják meg és 30 hek­táron szemcséstrágyával együtt teszik Szűksoros vetéssel és szemcséstrágyával a gazdag termésért A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói nagy gondot fordítanak a helyes talajelőkészítésre. A jó mag­ágyba pedig haladó módszerekkel ve­tik el a gabonát. Az ősziárpa vetését már augusztus végén befejezték. Ki­zárólag kereszt- és szüksorosan tették földbe a magot. A rozs vetése teljes ütemben folyik, ugyancsak kereszt­földbe. Aratják a rizst a bodrogszögi EFSz-ben földbe a magot. A cukorrépa, burgonya és a többi ipari növény betakarításának határidejét két nappal megrövidítik. Tíz hektárról a kukoricakórót próba­képpen újonnan átalakított géppel fog­ják betakarítani. Az SKM-3 típusú ré­pakombájnnal a cukorrépa betakarítá­sának tervét 105 százalékra fogják tel­jesíteni. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a teljesítése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a traktorállomás körzetéhez tar­tozó szövetkezeti földekről idejében rendeltetési helyére kerüljön a kapások termése és hogy a jövő évben az idei­nél magasabb hektárhozamokról szá­molhassanak be. és szüksorosan. Hogy a hektárhozamok a kongresszusi irányelvekhez híven a jövO évben lényegesen megnöveked­jenek, az idén a gazdaság dolgozói nagy gondot fordítottak a szemest trágya előállítására. Közel 400 mázsa szemcséstrágyát gyártottak, melyet á vetőmaggal egyidejűleg tesznek a A gép- és traktorállomások döntő szerepet játszana! a hektárhozamok emelésében, de egyúttal abban is, hogy milyen ütemben térünk át a maradi kisüzemi termelésről a haladó szocia­lista mezőgazdasági nagytermelésre. Éppen ezért pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a traktorállomások gépi berendezésére és dolgozói szak­­képzettségének emelésére. Traktorállo­mása ink annvi géppel rendelkeznek, amennyivel soha ezelőtt. Eddigi tapasz­talataink arról tanúskodnak, hogy a traktorállomások mégsem teljesítik maradéktalanul minden szakaszon fel­adataikat. Főleg a munka minőségének terén mutatkoznak lemaradások. Az e­­gves munkák agrotechnikai határide­jének betartásában sincs minden rend­ben. Vannak azonban olyan traktorállo­­másaínk is, amelyek minden feladatot agrotechnikai határidőre teljesítenek, sőt többször még annak előtte. Ilyen például a szenei, szeredi, csallóközcsü­­törtöki traktorállomás. Az mindenki számára világos, hogy egy-néhány traktorállomás nem ment­heti teljesen a helyzetet, főleg pedig most nem, amikor a X. pártkongresz­­szus irányelveinek alapján jövöévi jó termésünk alapjait rakjuk le. Mi­ért fontos tehát, hogy traktorállo­másaink egyre jobban, lelkiismere­tesebben dolgozzanak ? Elsősorban azért — amit nem lehet eléggé kihangsúlyozni, — mert nekik jut a döntő szerep a hektárhozamok emelé­sében. Most, az őszi munkáknál van az ideje annak, hogy helyes agrotech­nikával, a szövetkezettel karöltve elvé­gezzék a talajelökészítést, a vetést. Emellett az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyujtaniok a kapások betakarításában. Mnt ahogy nem en­gedhettük meg, hogy gabonatermésünk­ből a legkisebb mennyiség is kárba­­vesszen, éppúgy most nem engedhet­jük meg azt sem, hogy kapásnövé­nyeink a lassú vagy kései betakarítás miatt kint a földön elértéktelenedjenek. Államunk a kapások betakarításához is számos új gépet, kombájnt bocsátott traktorállomásaink rendelkezésére. Most az szükséges, hogy a kapások gépi betakarítására traktorállomásaink jól felkészüljenek, hogy a munkát he­lyesen szervezzék meg és természete­sen az, hogy a munkájukban eddig mu­tatkozó hibákat kiküszöböljék. Melyek azok a hibák tehát, amelye­ket traktorállomásainknak munkájuk megjavítása céljából haladéktalanul el kell távolítaniok? Először is a gépek teljes kihasználását kell elérniök. Saj­nos, eddig a legtöbb esetben nem for­dítottak kellő gondot a két váltás be­vezetésére. Úgyszólván egy traktorál­lomás sem dicsekedhet azzal, hogy az előírásoknak megfelelően a hernyótal­pas traktorok 100 százalékban, a Sko­da traktorok pedig 50—75 százalékban két váltásra dolgoznak. Gyakori eset az is, hegy két váltásról beszélnek, a gyakorlatban azonban csak meghosz­­szabbított műszakról van szó. Ha a traktoros tovább kint dolgozik a föl­dön, mint ahogy rendes munkaideje szer nt kellene, ez még nem két váltás. Azokon a traktorállomásokon, ahol a két váltást nem vezették be, gyakran hallhatunk az igazgatótól különböző kifogásokat. Arra hivatkoznak, hogy nincs elég traktoros, vagy hogy a traktorosok nem akarnak két váltásban dolgozni. Inkább meghosszabbított mű­szakban dolgoznak, hogy többet keres­hessenek. Akad olyan kibeszélés is, hogy a szövetkezet ugyan kiiskolázta­tott traktorosokat, de ezeket nem a­­karja a 'traktorállomás rendelkezésére bocsátani, mert kevés a munkaerő. Az ilyen siránkozások azonban csak üres szavak, s arról tanúskodnak, hogy a traktorállomás nem gondoskodik kellő­en a káderek neveléséről. Nézzünk csak mélyebben a dolog gyökerére. Legkomolyabb kérdéssé a két váltás bevezetése az ipari vidéke­ken válik, ahol — állítólag — még egy váltásra sem tudnak elég traktorost biztosítani. Ez azonban nem oly*o aka­dály, amelyet nem lehetn' eltávolítani A traktoroshiányt azoknak v í-aktor­állomásvezetőknek a rovására kell írni, akik a traktorostoborzást elhanyagol­ták. Vannak olyan vezetők, rkik szí­vesen magyarázkodnak azzal, hogy az­ért nem tudnak traktorosokat toboroz­ni, mert más munkahelyen nagyobb le­hetőségeik vannak az embereknek. Ez azonban messze áll az igazságtól. A műszaki-teljesítményi normákat kevés vezetődolgozó ismeri részletesen traktorállomásainkon. Ha tehát maguk sincsenek teljesen tisztában a dolgok­kal. hogyan magyarázhatnák meg azo­kat a traktorosoknak A brigádközpon­tokon például nem egyszer előfordul, hogy a gazda nem ismeri ezeket a mű­szaki-teljesítményi normákat és ezzel akaratlanul is megkárosítja a trakto­rosokat. A központilag tervezett telje­sítményi norma nem felel meg minden munkahelyen. Ezért módosítani kell rajta a helyi viszonyoknak megfelelő­en. Sok helyen azonban erővel ragasz­kodnak a központilag tervezett norma teljesítéséhez, annak ellenére, hogy a traktorállomás vezetői maguk is jói tudják, hogy munkahelyükön azt nem lehet teljesíteni eredeti formájában, ha­nem módosítani kell rajta. Ezt azon­ban nem teszik meg, aminek az az eredménye, hogy a traktorosok nem teljesítik normájukat, keresetük pedig alacsony. Ilyen esetben érthető az, ha idegenkednek a traktorállomástól és szívesen keresnek másutt foglalkozást Ezen a téren sürgősen változást kell eszközölni. A központilag tervezett tel­jesítményi normákat a helyi viszonyok­nak megfelelően át kell dolgozni. E- mellett természetesen nem szabad csak azt nézni, hogy a módosítás az egyé­neknek megfeleljen, hanem szem előtt kell tartani azt, hogy az egész nem­zetgazdaságunk szempontjából előnyös legyen. Vegyük figyelembe azt, hogyha a traktoros teljesítményi normáját he­lyesen állapították meg, milyen kere­seti lehetőségei vannak, még akkor is, ha rendes, vagyis nem meghosszabbí­tott műszakban dolgozik is. A gyakor­lat meggyőzően bebizonyította, hogy ha a traktoros teljesíti az előírt számú műszaki normát, akkor havi keresete túlhaladja az 1.100—1.300.— koronát is. A könnyebb traktorokon a trakto­rosnak lehetősége van több műszaki normát is teljesítenie, mert ezek a traktorok nem dolgoznak két váltásban. Természetesen, ahol a munkaszerve­zés helytelen, ott kevés az idő arra, hogy a traktoros több normát teljesít­sen, vagypedig elhanyagolja a gépek karbantartását. Ez pedig újabb hibák­nak lehet a gyökere. Ha például a traktor meghosszabbított váltásban mondjuk 12 órát dolgozik, az annyit jelent, hogy ezalatt az idő alatt a gép , nem kap rendes karbantartást. Ha azon­ban a gép két váltáson keresztül van üzemben, akkor az annyit jelent, hogy , a váltások között elvégzik rajta a szük­­' séges karbantartást s 16—20 órát is zavartalanul dolgozhat. A két váltás­ban való munka tehát helyes és elő­nyös annál is inkább, mert az éjjeli váltásban a traktoros normája 15 szá­zalékkal alacsonyabb. Arra pedig, hogy a szövetkezet nem akar traktorosokat adni, egyszerű a vá­lasz: Ilyen eset csak ott fordulhat elő, ahol a traktorállomás vezetői csak nagyritkán járnak baráti látogatásra a szövetkezetbe és nem tárgyalnak a legfontosabb kérdésekről, melyeknek megoldása mind a szövetkezetnek, mind a traktorállomásnak érdeke. Végül még egy dologról kell beszél­nünk. Fontos, hogy a traktorosok szá­mára jó munkaviszonyokat biztosítsunk Ide tartozik a kellő elszálásolás, étkez­tetés, meleg munkaruhák, főleg az őszi időszakra, teával megtöltött hőpa­lackok stb. Az emberről való gondos­kodásnak itt is :eljes terjedelmében meg kell mutatkoznia. Nem kell tehát megijedni az előttünk álló nagy feladatoktól. Hatásos intéz­kedésekre, jő munkaszervezésre és i meggyőző munkára van szükség s nem í lesz akkor hiba a „második kenyér” be­­j takarításában és jövőévi gazdag termé­­í sünk alapköveinek lerakásában. A BEADÁS HÍREI HIIHHIHIIHHIHHIIHIIHHHHHHHIIIIIIItnilHIHIIHIIHHHHHIHIHIHHIHHIHH I A nyitrai kerület első I az országban f A begyűjtés dolgozói, szövetke | I zeti tagok, kis- és középgazdák u l I nyitrai kerületben szeptember 10. \ i én érték el egészévi munkájuknak 1 ; legnagyobb sikerét, amikoris kerti I I leti viszonylatban elsőnek teljest. \ I tették gabonabeadási kötelezettsé- i I güket hazánkban, mégpedig 100,02 | 1 százalékra. 1 I A gabonabegyűjtés tervének ide. | I iében való teljesítése a nyitrai ke- \ I füleiben a párt, az állami közigaz. | 1 gatás szervei és a begyűjtési appa- f 1 ratus dolgozói jó munkájának ered. 1 j ménye. I I A terménybeadást a járások kő- í f ziil már teljesítették, silt túltelje- I I sitették: Komárom, Érsekújvár, Su | 1 rány, Zselíz, Aranyosmarót, Vág. | I sellye, Verebély, és Ógyalla. Ez i f az eredmény nem jöhetett volna i I létre a szövetkezetek példamutatása f i nélkül. I I A kerület vezetősége a begyül- f 1 tési terv teljesítését táviratilag je- | I lentette Antonín Zápotocký köz- | I társasági elnökünknek. A kormány § I szintén táviratilag mondott köszö- § j netet a kerület jó munkájáért. iHiiiiii n пн Мишин мин ifiMitMiiiiitiuiiMiiiitiiMiiintMimiHiiiHMHH mi tm A löki magángazdák sem marad­nak le Lök községben 32 kis. és közép­paraszt gazdálkodik egyénileg. Ezek közül 28 földműves 100 százalékra, süt azon felül teljesítette beadási kö­telezettségét. Dicséretet érdemel, Tóth Jónás, Kosztolányi Antal és még többen, akik mind gabona, mind más beadásukat maradéktalanul teljesítet­ték, süt túlteljesítettek Szükségesnek tartom megjegyezni azokat is. akik nem tettek eleget beadásuknak. Például Szedlacsek 1st. ván, vagy Moravszky Pál, akik min­denféle csú’rés-csavarással próbálkoz­tak kibeszélni magukat, pedig a töb­biekhez hasonlóan nekik is becsület­beli kötelezettségük az, hogy ne ma­radjanak adósai az államnak. L. S., Lök * * * A szövetkezet példát mutat A szepsi szövetkezet az idén elsC feladatának tartotta beadási kötelezett­ségének teljesítését. Már augusztus közepén — pontosan terv szerint be­adta a gabonát közellátásunknak. Látván a jó példát, a szepsi magán­gazdák is arra törekednek, hogy ne maradjanak adósai államunknak. Kü­­'önösen példásan eleget tettek haza­fias kötelezettségüknek Laczó Ilona és Géczi Lajos magángazdák. A királyhelmeci állami gazdasághoz tartozó bodrogszögi udvarban a na­pokban megkezdték a rizs aratását. Az udvar dolgozói az idén 123 hektáron termeltek rizst. A termés igen jónak Ígérkezik és Litavszky elvtárs becslése szerint átlagosan 50 mázsás hektárho­zamra számítanak. Rizstermelésre ked­vet kaptak a bodrogszögi EFSz tagjai is, akik közvetlen az állami gazdaság dűlői mellett készítették elő és vetet­ték be a talajt és most aratják az első termésüket. Az aratás sokféleképpen történik. Sarlóval, kaszával, önkötözőgépekkel és A galántai traktorállomáson jól fel­készültek az üszi munkákra, és meg van minden elüfeltétele annak, hogy a traktorosok épp oly jól teljesítsék az őszi munkák tervét, mint ahogyan a tavaszi és nyári munkák tervét telje­sítették. Az őszi munkák szakszerű elvégzé­sére a galántai traktorállomáson bizto­síték azt is, hogy a vezetőség nagy gondot fordít a traktorosok rendszeres szakmai- és politikai iskoláztatására. A múlt év közepétől kezdve a trak­kombájnokhal. Azokon a helyeken, ahol a talaj egyenlőtlen, sarlóval vagy ka­szával aratnak. Sarlóval egy dolgozó 5 árt, kaszával pedig fél hektárt arat le naponta. Egy ár lekaszálásáért a szö­vetkezet 11.— koronát fizet tagjainak. A sarlózó nők napi keresete 50—60 korona között mozog. A rizstermelés jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az 1952. évben elért e­­redmény, amikor is az udvar dolgozói 30 hektár rizstermelésére régi pénzben 2 millió koronát fektettek be és két és félmillió tiszta jövedelemre tettek torállomásnak 50 dolgozója vett részt különböző rövidebb és hosszabb lejá­ratú szaktanfolyamokon. Gombos trak­toros például, aki ugyancsak részt vett egy szaktanfolyamon, az ott nyert tapasztalatait nagv sikerrel alkalmaz, ta a nyári munkákban. A tarlóhántást és középszántás tervét 40 átlagos hek­tárral túlteljesítette. Hasonló jó ta­pasztalatokkal rendelkezik Varga Béla traktoros és még többen mások. A téli időszakban a traktorállómás újabb 19 dolgozót küld szakiskolázta­tásra-Szocialista Forradalom tiszteletére... — В Nagy Oktéberi A királyhelmeci járás szövetke­zetei értékes kötelezettséget vállal­tak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. A kötele. zettségvállalások egy része az őszi munkák időben való elvégzésére és a terven felvii beadásokra vo­natkozik. A bolyi szövetkezet vállalta, hogy ez év végéig terven felül bead 20 mázsa sertéshúst, 20.000 liter te­jet, a vékei EFSz terven felül be­szolgáltat 10 g sertéshúst, és 1.000 darab tojást. A bélyi szövetkezet azt a kötelezettségvállalást tette, hogy szántóföld területét 20 ha.al kiszélesíti és silózási tervét rövid időn belül 100 százalékra teljesíti. A perbenyiki szövetkezet szavát adta, hogy szántóföld területét 30 hektárral kiszélesíti és az ősziek vetését az agrotechnikai határidőre elvégzi. A pdlyáni EFSz vállalta, hogy az őszi munkákat október 28-ika előtt elvégzi. A leleszi szö­vetkezet kötelezettségvállalása, hogy a silózást a kitűzött időre, tervsze­rint teljesíti, az ősziek vetését ve­dig a tervezett idő előtt elvégzi. — A csernői szövetkezet terven felül bead 10 mázsa sertéshúst. — A nagytárkányi (kolónia) szövetke­zet vállalta, hogy az őszi mélyszán­tást és a vetési munkálatokat az agrotechnikai határidőre elvégzi. — A battyáni szövetkezet a rizsara­tást október 15-ig befejezi, az anyakocák létszámát pedig 30 da­rabbal emeli. A kistárkányi EFSz pedig szántóföldterületét az ősz folyamán 22 hektárral vállalta ki­szélesíteni s a tervezett 891 köb­méter silótakarmányt időben bebiz­tosítani. Az Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére tett kötelezettség­vállalással egyidőben értékelték a X. pártkongresszusra tett felaján­lások teljesítését. A járás szövet­kezete ugxfanis а X. pártkongresz­­szus tiszteletére 46 értékes kötele­zettségvállalást tettek. Ebből 7 a növénytermelésre és' 39 az állat­­tenyésztésre irányul. A kötelezettségvállalások értéke a növényi termelésben szabad áron 129.720 korona, míg az állattenyész. tési kötelezettségvállalások értéke szintén szabad áron 1,175.996 ко. rónát tesz ki. Eddig a növényi ter­mékekből 84.000, az állati termé­kekből pedig 554.666 korona érték­ben tettek eleget szövetkezeteink vállalásuknak. Az állati termékekből szövetke­zeteink a vállalt 175.180 liter tej­ből eddig beadtak 28.000 litert, to­vábbá a 15.000 darab tojás helyett 16.160 darabot adtak. Szarvasmar. hahúsból 392 mázsát vállaltak, ,amelyből eddig 240 mázsát adtak be. A 351 mázsa sertéshúsból ve­dig már 178 mázsát leadtak. Ehhez nagyban hozzájárult a királyhel­meci EFSz, amely terven felül 10.000 liter tejet, 5.000 darab to­jást, 9.131 kg marhahúst és 3.448 kg sertéshúst adott be. Továbbá a nagygéresi, a vékei, a polyáni, a szőlőskei szövetkezetek ugyancsak megállták a helyüket vállalásuk teljesítésében­к. G., Királyhelmec szert. Szakképzett traktorosokkal az őszi munkákba

Next

/
Thumbnails
Contents