Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-12 / 37. szám

10 íves 1954. szeptember 12. Felhívás vadászainkhoz! Kedves vadásztársak ! • Az elmúlt hetekben tömegesen érkeztek szerkesztőségünkbe leve­lek, amelyekben a magyarnyelvű vadászok kérték, hogy a Szabad Földműves nyisson vadászrovatot. Mi a vadászok kérelmét meghall­gattuk s azonnal érintkezésbe lép­tünk az illetékes szervekkel, aminek az lett az eredménye, hogy a Sza­bad Földműves 38. száma, szeptem­ber 19-én már a vadászati rovat­tal kibővülve jelenik meg. Tehát ezek szerint minden vadásznak meg lesz az alkalma arra, hogy tudja az újabb rendeleteket, tanuljon, s egyéb színes írások olvasása szórakozást nyújtson. Vadászaink kérelme sikerült, így most már saját érdekükben minél előbb rendeljék meg lapunkat. Erre vonatkozólag közöljük a szlovákiai vadászati védegyletek szövetségé­nek körlevelét az alábbi sorokban. Szerkesztőség A szlovákiai vadászati védegy­letek szövetsége, Bratislava 3354/1954. sz. Bratislave, 1954.szeptember 3. Vadászati rovat meg­nyitása a „Szabad Föld­művesben Az összes vadászati védegyletek­nek Szlovákiában. 22. körlevél A szlovákiai vadászati védegyletek szövetségének közgyűlése utasította az újonnan megválasztott választmányt, hogy gondoskodjék arról, miszerint a „Roľnícke noviny” hasábjain megjele­nő „Poľovnícky obzor”-on kívül a „Sza­bad Földműves” c. lapben rendszeres vadászrovat nyíljon meg a magyarul beszélő tagtársak számáré. A vadászati védegyletek szövetségé­nek elnöksége alapos megbeszélés után megegyezett e „Szabad Földműves” szerkesztőségével, hogy ez saját lapjá­ban külön rovatot indít, „Vadászati szemle” címen. Ez a lap hetenként egyszer jelenik meg, s így a magyarul beszélő elvtársaink ennek útján éppúgy értesülhetnek majd e vadászok összes kérdéseiről, mint a szlovák anyanyelvű tagtársak. Felhívjuk ezért mindazon vadászegyle­­teket, melyeknek magyar tagjai is van­nak s akik a magyar nyelven megjele-# nő lapban a „Vadászati szemlét” akar­ják olvasni, állítsák össze ezen tagjaik névsorát, pontos címük megjelölésével, s ennek egy példányát küldjék meg a „Szabad Földműves” kiadóhivatalának. Bratislave, Križková 7 címre, egy má­sodpéldányát pedig a vadászati védegy­letek szövetségének, Bratislava, Jirás­­kova ulica č. 3 alatti címre. Ezen névjegyzéket a lehető leggyor­sabban küldjék be, mert a „Szabad Földműves” folyó 'év IX. 19-én megje­lenő számában már a „Vadászati szem­­lé"-vel bővülve fog megjelenni. A lap kiadóhivatala a beküldött névjegyzé­keket átvizsgálja, s az eddig a „Poľov­nícky obzor”-t előfizető magyar tagtár­sak címkéjét áthelyezi a „Szabad Föld­műves” kartotékjába. Felhívjuk vadászati védegyleteink el­nökeit, titkárait, de különösen kultúr­­referenseit, hogy ezen ügyet lekiis­­meretesen s időre intézzék el. Egyúttal felhívjuk egyleteink vezetőségeinek fi­gyelmét arra is, hogy vadászati sajtón­kat állandó figyelemmel kísérjék, ezt támogassák, s a „Roľnícke noviny”, va­lamint a „Szabad Földműves” előfize­tését tagjaik között népszerűsítsék. Vadászüdvözlettel! G. Kováčik, s. k. J. Hojč, s. k. titkár elnök A hordókat szakszerűen készítsük elő a szüretre! Lassan közeledünk ahhoz az időhöz, amikor szőlőgazdaságainkban meg­kezdhetjük a szüretet. Már előre gon­doskodnunk kell a hordók rendbehozá­sáról, főleg az új és beteg hordók ke­zeléséről. Az új hordókba semmi ecetre se tölt­sünk előkészület nélkül mustot, vagy bort, mert a hordó fájából különböző anyagokat old ki és a bor kellemetlen ízű, hibás színű lesz és szagot kap. Az előkészítés a káros anyagok kioldásá­ból, kilúgozásából áll. Az új hordókat néhány napig hideg vízzel telitöltve hagyjuk, majd kiürítjük és azután ki­gőzöljük. Gőzölésre hordógőzölő kazánokat használunk, melyekben fél-egylégkör nyomású gőzt termelünk. Magasabb nyomás felesleges, mert a hordó nem bírja ki. A gőzölő kazánba a lefelé for­dított hordók nyílásán a gőzt addig ve­zetjük a hordókba, amíg a hordók don­gája átmelegszik. Ez a kisebb hordók-, nál 15, a nagyobbaknál 20 percet vesz igénybe. Hosszabb gőzölés nem ajánla­tos, mert a hordó dongája megpuhul. Ügyeljünk arra, hogy e hordókból a gőz szabadon jöhessen ki, azt útját ne zárjuk el, mert a gőz nyomása a hor­dót szétvetheti. Nagyobb hordókat e­­gyenként gőzöljük, de a kisebbeket olymódon kapcsoljuk össze, hogy az egyik hordó nyílásán keresztül a gőz a másik nyílásába megy át s ezután a kővetkezőbe. A gőz a hordó fájából a káros anyagokat kioldja és a hordó nyílásán piszkos, barna lé folyik ki. A kigőzölt hordókat csurgóra állítjuk, majd kihűlés előtt ismét kigőzöljük. A kétszeri gőzölés rendszerint elegendő, de a 20 hektoliteres, vagy ennél na­gyobb ürtertalmú, vastagabb dongájú hordókat háromszor is gőzöljük ki. A kigözölt hordókat forró kristályos szó­­deoldattel kezeljük. A forró szódaol­­dattal a hordókat addig mossuk, míg azokból tiszte víz nem folyik. Minden hektoliterre 10—15 liter 2 százalékos A kajszibarack meleg, tápdús,. áte­resztő. meszes talajt kedvel, amely né­mi nedvességet is tartalmaz. Az ilyen talajon jól fejlődik, bőven terem, fá­ja beérik és a rügyek fegyellenállóak lesznek. A talaj összetétele mellett nagy sze­repet játszik a talaj fekvése és végül a legfontosabb, a kajszibarack ápolása, gondozása. LasiKás dombok déli olda­lán, ahol nincsenek nagy szélviharok, tavaszi utófegyok, és terebélyes koro­­nájú magas fák, például dió, alma, cse­resznye, nem fogja el az éltető napsu­garat, a kajszi könnyen meghonosodik. Hazánkban a kajszi nagybani termesz­tésére legalkalmasabbak Szlovákia déli részei. Kajszit ősszel és tavasszal is ültet­hetünk. Őszi ültetéskor a törzshöz trá­gyával kevert földet halmozunk 30—40 centiméter magasságban, félgömbalakű lejtéssel, olyan szélesen, amilyen a kiásott gödör volt; Ez a kis halom le­vezeti az esőt és a fagytól megvédi a gyökereket. A kajszipéldányokon, amikor a cse­metekertből kiszedik, sok gyökér le­szakad és megrongálódik. A megsértett gyökeret vissza kell vágni, mert csak az újonnan nőtt gyökerek veszik fel a tálplálékot a talajból. A kevés gyökér a kiültetés után nem bírja táplálni a szódaoldatot használunk. A szódás ke­zelés után a hordókat tiszta forró víz­zel kimossuk, hogy a lúgos, savas ré­szek eltávoladjanak. A gőzölést kisebb helyeken kazán hiányában forrázással helyettesítjük. Közönséges üstben vizet forralunk és a forró vízből minden hektoliter űrtar­talomra 10—15 litert a hordóba ön­tünk. A hordót jó! összerázzuk és vál­takozva fenékre állítjuk. A forrázást 2—3-szor megismételjük. Az ilyen mó­don elkészített hordókba bort és mus­tot is önthetünk. Hibás, vagy beteg hordók kezelése Ecetes hordók megjavítása igen ne­héz feladat. Az ecetes hordókat kigő­zöljük, 2—3-százalékos forró szóda­­oldattal átmossuk, utána hideg vízzel többször kiöblítjük. Ez az eljárás elég jó. de még ilymódon is veszélyes az ecetes hordókba bort önteni, mert az ecet a hordó falába mélyen behatol. Penészes hordók kezelése aszerint változik, hogy a penész újabb, vagy régibb keletű. Sem az egyiket, sem a másikat egyszerű mosással, vagy gő­zöléssel eltávolítani nem lehet, mert a víz a penészt még jobban a hordó fá­jába viszi. A penészes hordókat k;fe­­nekeljük. Hideg vízzel és gyökérkefével a dongákat a rostok irányában addig súroljuk, amíg a penészt teljesen el­távolítjuk. Erősen penészes, dohos hor­dóknak a dongáját addig gyaluljuk, míg a tiszte dongarészekhez nem é­­rünk. Amikor ez megvan, a hordót be­­fenekeljük, kigőzöljük, majd hideg vízzel kimossuk. Egyesek ajánlják a penészes hordók mésztejjel való meg­töltését és a gyalulás előtti kiégetést. Ez nem helyes, mert az égetéstől a bor füstízt kap. Horvát József a Szőlészeti Mesteriskola hall­gatója — Szőlöske. dúsan kifejlett csemetekoronát, ezért az ágakat is vissza kell metszeni. Első éven levágjuk a korona egyéves vesszőinek a két-harmad részét. Példá­ul: amelyik hajtás 15 cm hosszú, azt 5 cm-re rövidítjük. Második éven a növekedésnek a fe­lét, harmadik éven pedig az egyhermad részét vágjuk le. A negyedik évtől kezdve a kajszi termőre fordul és mint a töbi csonthé­jas gyümölcsfa, az egyéves ágakon hajtja a virágrügyeket, hozza a termést. Sokan ezért félnek a metszéstől. Ha nem metszünk vissza, a fa fel­kapaszkodik és csak a vezérágakon lesz elegendő termés, amit még a szélcsen­des vidékeken is letör a nyári, váratlan szélvihar. A metszést szeptember 10—20-ika között végezzük és az oldalágakat sem hagyjuk hosszabbra 10 centiméternél. Ha korábban metszünk, a fa még ki­hajt és nincs idő a rügyek beérésére. Később pedig azért nem tanácsos met­szeni, mert lombhullásig még sok táp­anyag lerakódik az ágak rügyeiben. A helygs metszéssel elemük, hogy a kajszi szövetrendszere, edénycsatomája több nedvességet tartalmaz és így a fa kérge nem mézgásodik el, nem kap gutaütést és nem pusztul el 8—12 éves korában. Csurilla J. t Értékesítsük a hulladékgyümölcsöt Nemzetgazdasági szempontból óriási jelentősége van a hulladékgyümölcs értékesítésének. Mit értünk hulladék. gyümölcs alatt? Nemcsak az a hulla. déle. ami a fáróľ lehull, hanem hulla­­dékgyümölcsnek számít a kézzel lesze­dett, rothadásnak indult, rossz alakú, iitődött stb. gyümölcs■ Az alábbi érté­kesítési módok nemcsak a hulladék hasznosítására valók, hanem az egész -termésből több hasznot érhetünk el, ha azokat ily módon feldolgozzuk. A háztáji gyümölcstermelő elsősor­­bhn aszalásra rendezkedik be. Az aszalt gyümölcs nem csak belföldön, hanem külföldön is állandóan kere­sett, értékes fogyasztási cikk. Nagy elOnye, hogy tartós, igen könnyén ke­zelhető és szállítható. Egy röúid új­ságcikk azonban nem elég ahhoz, hogy az aszalás minden részletét felsorol­juk, de néhány fillérért . beszerezhető szakkönyv útmutatást ad az aszaló megépítésére és az aszalásra. Ajánla­tos és olcsóbb lenne az aszalás, ha egy község egész gyümölcstermelő népe közösen, szövetkezeti alapon építené fél az aszalót. A szövetkezeti alapon nyugvó gyümölcsaszalás esetén né­hány filléres befektetés‘(tagrész) óriá­si hasznot hozna. A hulladékgyümölcsnek egy nagyon bevált, nagybani feldolgozás módja a gyümölcs szesznek való kitűzése. A szeszfőzdéket, az aszalókhoz hason, lóan, szövetkezeti alapon létesíthet nénk. A -hulladékgyümölcs értékesítésének harmadik feldolgozási módja a gyü­mölcsborok, valamint a tartós gyü­­miílcsmustok készítées, Ezeket úgy­szintén könyvek útmutatása szerint feldolgoztatják a szövetkezetben tö­mörült gyümölcstermelők. DOBRÁNSZKY ISTVÁN, szülő- és gyümölcstermelő Beadásukat teljesítették A gottwaldovi kerület állami gazda, ságai több mint 162 vagon gabonát ad­tak be ezidei termésükből. Ennélfogva beadásukat az összes gabonaneműek. bői terven felül teljesítették. A tavalyi termésátlaggal szemben a helyes agro­technikai eljárások alkalmazásával csaknem két és fél mázsával emelték a hektárhozamot. A gazdaságok dolgo­zói maguk is belátták, érdemes volt alkalmazni a haladó módszereket. Az őszi munkákra való felkészülés .során most azzal dicsekedhetnek a ke. rület gazdaságai, hogy elvégezték az őszi takarmánykeverékek vetését amelyből egv ötöddel vetettek többe: mint tervezték. Az utóbbi napokban a traktorok megkezdték az őszi műn kákát, a talaielőkészitést. A bü te: més érdekében mindent elkövetnek az dszi munkákban még következete­­sebben alkalmazzák a haladó eljára sokat. A kajszibarack metszése Előszó a tanfolyamhoz „Többet ésszel, mint erővel!” Ez már egy régi — mégis annál idősze­rűbb közmondás. A méhészetnél külö­nösen beválik. A tudásszakismeret, fogja meghatározni eredményeidet. - Egy valódi méhész sokat tanul és ta­pasztal. Én is, amikor méhészkedni kezd­tem, megragadtam minden alkalmat, hogy tanuljak. Nappal méhésztársaim­tól, este és sokszor éjjel könyvekből. Eredményeimből örömön van. Nem bántam meg, hogy méhészkedni kezd­tem. Sokan bizonytalan pénzbefektetés­nek gondolják a méhvásárlást és fél­nek kezdeni. Ezeket csak bátoríthat­juk, süt biztosíthatjuk, hogy abban az esetben, ha kitartóan tanulnak, szak­tanácsainkat elfogadják, veszteségről szó sem lehet, hanem szép eredmény­nyel megtanulnak méhészkedni. örömöm lenne abból, ha e cél el­éréséhez némely olvasónak, legalább részben segítségére lehetnék. Szijjártó Gyula Előkészítettük a méheket a telelésre Nálunk már elérkezett az az idő, a­­mikor számottevő hordásra nincs ki­látás, így a méheket már elő kell ké­szíteni a télre. Ez az idő nálunk több­évi megfigyelés alapján augusztus 20- tól kezdődik. Sok méhészünk abba a téves felfo­gásba esik, hogy az a méz, ami a méz­kamrában van, mind fölösleg és elvehető és a telelés szintén'csak egy ellenőrzés szeptember első felében és azután a méhek már el lesznek tavaszig. Mind­két felfogás téves, mert hogy az első pontot vegyük, a méhek különösen a rakodókaptáraknái az összes mézet fel­hordják a mézkamrába és a fészekben sokszor semmi méz nem marad. (Ná­lunk az átvizsgálás alkalmával 160 csa­ládból 3 családnál a fészekben egy csepp méz sem .volt. Ha Így a fészek átvizsgálása nélkül a mézkamrát ki­ürítjük, a méheinket tönkretesszük ve­le. A második téves felfogás szintén nagyon káros s ebből kifolyólag már nagyon sok méhcsalád pusztult el. A betelelés nem egy egyszerű átvizsgá­lás, hanem a méhek fokozatos előké­szítése, hogy téli mézkészletüket ele­gendő mennyiségbe és a megfelelő hely­re tárolják. A méhek ezt a munkát egyedül is megcsinálják, de a méhész­nek irányítania kell, nehogy télen és korán tavasszal szükség-etetést kelljen végeznie. Például előfordult az az eset is, hogy a méz elég, sőt sok is, csak nem megfelelő helyen van. (Méheknek télen hozzáférhetetlen.) Mi úgy készítjük el télre a méhe­ket, mint ahogy előkészítjük őket a fő­hordásra. Módszerem a következő volt: Augusztus Í5-től hozzáfogtam a csa­ládok átvizsgálásához. (Napi teljesít­mény 20—3Ö család.) A családoknál a következő dolgokat figyeltem és je­gyeztem fel: a lépek számát a méz­­kamrában és a fészekben, az anya tel­jesítményét (ha gyengén petézik, ser­kentő etetést alkalmazunk) és utoljára a rendkívül jó családot, mely elegendő mézzel és Hasítással rendelkezik. Ezt külön feljegyeztem, mert jövőre ezek­től a családoktól fogok anyákat nevel­ni. A jegyzetek alapján a fölösleges mézet elveszem (ami elég kevés, az állománynak csak 30 százalékánál van) és amelyiknek kevés, azt felpótlom cu­korral és mézzel, éspedig olyan arány­ban, hogy egy család legalább 9 kg mézen és 2—3 kg cukron legyen be­telelve, Az etetést bellonetetővel leg­később szeptember 15-ig el kell végez­ni, hogy még rendesen beérlelhessék a méhek és azért is, hogy a későbben ki­kelt méhek ne dolgozzanak a cukor­­szirup feldolgozásával. Mivel hordástalan idő van, ügyeljünk a rablás kitörésére. Én ennek érdeké­ben az előkészítési átvizsgálást úgy végeztem, hogy egy helyen 4—5 csa­ládot átvizsgáltam s akkor azt a he­lyet otthagyva, távolabb kezdtem me­gint a vizsgáláshoz. Bubenko Imre. — Chym. Rakjuk át a méheket a kasból a kaptárba A kas a legolcsóbb méhlakás. Szal­mából, gyékényből, vesszőből házilag is könnyen elkészíthető. Éppen ezért a legtöbb kezdő méhésznek kasban van­nak méhei. Természetes, ha már van 3—4 kasunk, akkor bevezetjük a kap­tárral való méhészkedést és íg/’a ka­sok idővel feleslegessé válnak. Ezért szükséges tudni, hogyan telepítsük át a méheket kasból kaptárba. Helytelen egyes kasokkal méhészkedők munkája ekkor, ha mézhez akar jutni, a legne­hezebb kasait lekénezi, vagyis elpusz­títja a legerősebb méhcsaládjait. Ezt a törvény tiltja. A mai tudomány át­­fejlesztéssel, kidobolássel, áttelepítéssel és kábítással el tudja távolítani a mé­heket a kasból. Most szeptemberben ezen négy fo­lyamat közül', az átdobolást alkalmaz­zuk. Ennek kora tavasszal, de legfő­képpen most van itt az ideje és a le­­kénezés helyett ezt alkalmazzuk a kö­vetkezőképpen : Ätdobolás A méhekkel teli kast csúcsára for­dítjuk. Föléje körülbelül ugyanakkora üres kast helye -ünk. Ahol a két kas é­­rintkezik, átkötjük. ruhával, hogy a két kas közötti nyíláson a méhek ne­tudjanak kijönni. Ezután két pálcával alulról elkezdjük kopogtatni. Ötperces kopogtatás után' néhány percet várunk, hogy a méhek teleszívhassák magukat mézzel, ezután könnyebben elhagyják lakásukat. Ha van a családnak Hasí­tása, vagy hűvös az idő, ez a művelet lassan megy, mert a méhek nehezen hagyják el ilyenkor lakásukat. Tíz­­húszperces dobolás után, ha az üres kasban már erősen zúgnak a méhek, az átdobolás sikerült. A felső kast, e­­melybe a méhek felmentek, visszahe­lyezzük a kas régi helyére, hogy az e­­setleg visszamaradt méhek a lépek ki­szedése után hazataláljenek. A lépőkkel telt kast féloldalre for­dítjuk és a lépeket szép sorjában hosz­­szú kés^l kivagdaljuk. A kivagdalt lé­peket a keret méreteihez szétvagdal­­juk, ezután pamuttal, vagy raffiával a keretbe kötjük, amit a méhek pár nap elett odaerősítenek. A felső kasból most a méheket beöntjük, vagy zökkentéssel a kaptárba tereljük. Ha nem kötöztünk be elég lépesmézet, az etetést folya­matosan meg kell kezdeni, a család nagyságához mérten 10—15 kg-élelmet kell a családnak télire biztosítani. A lépek berakásánál vigyázzunk azok sorrendjére, hogy mind a virágpor, a mézkészlet a telelő méhfürtnek meg­felelő helyen legyen. Ha a kasban lévő család összes mé­zét és lépét mind el akarjuk venni, akkor a kidobolt méheket gyengébb családdal egyesítjük, a lépekböl pedig a mézet kipergetjük. S. G. Haladéktalanul szedjük le a méztereket a kaptárakról Szeptember van. Most már nemcsak az éjjelek, de a nappalok is hűvöseb­bek. A méhek reggel későbben repülnek ki, délután korábban fejezik be a mun­kát. A hordás naponta csökken s hama­rosan teljesen megszűnik. A méhek összehúzódnak. Rendezik a telelőfész­­ket. Most már nincs mit hordaniok a méztérbe, tehát arra nincs is szüksé­gük. Sőt a méztér ilyenkor már káros, mert hűvösebb nappalokon sok mun­­kásméhnek otthon kell maradnia, hogy a Hasításhoz szükséges meleget fenn tudják tartani. Ezenkívül, ha akad is még valami hordás, nagy szükségük van erre a téli fészek elrendezésénél. A mézterek eltávolítása még jóhor­­dású időszakban s augusztus utolsó, szeptember első hete. Az ezévi nyárvégi hordásnál a mAztereket már rég le kel­lett volna szedni a kaptárakról. Akad olyan méhész is, aki hanyagságból még télire is fennhagyja a méztereket a kaptárjain. Ez helytelen. Télire nem­csak a mézteret, hanem a meleg meg­tartása érdekében még a télelőfészket is elszűkítjük egyel több, keretre, mint amennyit a család takar. A méhek jó telelése csak így van biztosítva. A mézkamra leszedésével egyidőben vizsgáljuk át a családokat s a hiányzó élelmet ■heladéktelanul pótoljuk. Erre legalkalmasabb a méz. Ha cukorsziru­pot használunk, 1 kg cukrot 7 deci víz­zel forraljuk össze. A szirup színére feltörő habot szedjük le. Fontos, hogy a méheknek télire 8—15 kg élelmük legyen attól függően, milyen erős 0 család. Ha ezt betartjuk, a méhek zök­kenőmentesen áttelelnek. ságá

Next

/
Thumbnails
Contents