Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-12 / 37. szám
10 íves 1954. szeptember 12. Felhívás vadászainkhoz! Kedves vadásztársak ! • Az elmúlt hetekben tömegesen érkeztek szerkesztőségünkbe levelek, amelyekben a magyarnyelvű vadászok kérték, hogy a Szabad Földműves nyisson vadászrovatot. Mi a vadászok kérelmét meghallgattuk s azonnal érintkezésbe léptünk az illetékes szervekkel, aminek az lett az eredménye, hogy a Szabad Földműves 38. száma, szeptember 19-én már a vadászati rovattal kibővülve jelenik meg. Tehát ezek szerint minden vadásznak meg lesz az alkalma arra, hogy tudja az újabb rendeleteket, tanuljon, s egyéb színes írások olvasása szórakozást nyújtson. Vadászaink kérelme sikerült, így most már saját érdekükben minél előbb rendeljék meg lapunkat. Erre vonatkozólag közöljük a szlovákiai vadászati védegyletek szövetségének körlevelét az alábbi sorokban. Szerkesztőség A szlovákiai vadászati védegyletek szövetsége, Bratislava 3354/1954. sz. Bratislave, 1954.szeptember 3. Vadászati rovat megnyitása a „Szabad Földművesben Az összes vadászati védegyleteknek Szlovákiában. 22. körlevél A szlovákiai vadászati védegyletek szövetségének közgyűlése utasította az újonnan megválasztott választmányt, hogy gondoskodjék arról, miszerint a „Roľnícke noviny” hasábjain megjelenő „Poľovnícky obzor”-on kívül a „Szabad Földműves” c. lapben rendszeres vadászrovat nyíljon meg a magyarul beszélő tagtársak számáré. A vadászati védegyletek szövetségének elnöksége alapos megbeszélés után megegyezett e „Szabad Földműves” szerkesztőségével, hogy ez saját lapjában külön rovatot indít, „Vadászati szemle” címen. Ez a lap hetenként egyszer jelenik meg, s így a magyarul beszélő elvtársaink ennek útján éppúgy értesülhetnek majd e vadászok összes kérdéseiről, mint a szlovák anyanyelvű tagtársak. Felhívjuk ezért mindazon vadászegyleteket, melyeknek magyar tagjai is vannak s akik a magyar nyelven megjele-# nő lapban a „Vadászati szemlét” akarják olvasni, állítsák össze ezen tagjaik névsorát, pontos címük megjelölésével, s ennek egy példányát küldjék meg a „Szabad Földműves” kiadóhivatalának. Bratislave, Križková 7 címre, egy másodpéldányát pedig a vadászati védegyletek szövetségének, Bratislava, Jiráskova ulica č. 3 alatti címre. Ezen névjegyzéket a lehető leggyorsabban küldjék be, mert a „Szabad Földműves” folyó 'év IX. 19-én megjelenő számában már a „Vadászati szemlé"-vel bővülve fog megjelenni. A lap kiadóhivatala a beküldött névjegyzékeket átvizsgálja, s az eddig a „Poľovnícky obzor”-t előfizető magyar tagtársak címkéjét áthelyezi a „Szabad Földműves” kartotékjába. Felhívjuk vadászati védegyleteink elnökeit, titkárait, de különösen kultúrreferenseit, hogy ezen ügyet lekiismeretesen s időre intézzék el. Egyúttal felhívjuk egyleteink vezetőségeinek figyelmét arra is, hogy vadászati sajtónkat állandó figyelemmel kísérjék, ezt támogassák, s a „Roľnícke noviny”, valamint a „Szabad Földműves” előfizetését tagjaik között népszerűsítsék. Vadászüdvözlettel! G. Kováčik, s. k. J. Hojč, s. k. titkár elnök A hordókat szakszerűen készítsük elő a szüretre! Lassan közeledünk ahhoz az időhöz, amikor szőlőgazdaságainkban megkezdhetjük a szüretet. Már előre gondoskodnunk kell a hordók rendbehozásáról, főleg az új és beteg hordók kezeléséről. Az új hordókba semmi ecetre se töltsünk előkészület nélkül mustot, vagy bort, mert a hordó fájából különböző anyagokat old ki és a bor kellemetlen ízű, hibás színű lesz és szagot kap. Az előkészítés a káros anyagok kioldásából, kilúgozásából áll. Az új hordókat néhány napig hideg vízzel telitöltve hagyjuk, majd kiürítjük és azután kigőzöljük. Gőzölésre hordógőzölő kazánokat használunk, melyekben fél-egylégkör nyomású gőzt termelünk. Magasabb nyomás felesleges, mert a hordó nem bírja ki. A gőzölő kazánba a lefelé fordított hordók nyílásán a gőzt addig vezetjük a hordókba, amíg a hordók dongája átmelegszik. Ez a kisebb hordók-, nál 15, a nagyobbaknál 20 percet vesz igénybe. Hosszabb gőzölés nem ajánlatos, mert a hordó dongája megpuhul. Ügyeljünk arra, hogy e hordókból a gőz szabadon jöhessen ki, azt útját ne zárjuk el, mert a gőz nyomása a hordót szétvetheti. Nagyobb hordókat egyenként gőzöljük, de a kisebbeket olymódon kapcsoljuk össze, hogy az egyik hordó nyílásán keresztül a gőz a másik nyílásába megy át s ezután a kővetkezőbe. A gőz a hordó fájából a káros anyagokat kioldja és a hordó nyílásán piszkos, barna lé folyik ki. A kigőzölt hordókat csurgóra állítjuk, majd kihűlés előtt ismét kigőzöljük. A kétszeri gőzölés rendszerint elegendő, de a 20 hektoliteres, vagy ennél nagyobb ürtertalmú, vastagabb dongájú hordókat háromszor is gőzöljük ki. A kigözölt hordókat forró kristályos szódeoldattel kezeljük. A forró szódaoldattal a hordókat addig mossuk, míg azokból tiszte víz nem folyik. Minden hektoliterre 10—15 liter 2 százalékos A kajszibarack meleg, tápdús,. áteresztő. meszes talajt kedvel, amely némi nedvességet is tartalmaz. Az ilyen talajon jól fejlődik, bőven terem, fája beérik és a rügyek fegyellenállóak lesznek. A talaj összetétele mellett nagy szerepet játszik a talaj fekvése és végül a legfontosabb, a kajszibarack ápolása, gondozása. LasiKás dombok déli oldalán, ahol nincsenek nagy szélviharok, tavaszi utófegyok, és terebélyes koronájú magas fák, például dió, alma, cseresznye, nem fogja el az éltető napsugarat, a kajszi könnyen meghonosodik. Hazánkban a kajszi nagybani termesztésére legalkalmasabbak Szlovákia déli részei. Kajszit ősszel és tavasszal is ültethetünk. Őszi ültetéskor a törzshöz trágyával kevert földet halmozunk 30—40 centiméter magasságban, félgömbalakű lejtéssel, olyan szélesen, amilyen a kiásott gödör volt; Ez a kis halom levezeti az esőt és a fagytól megvédi a gyökereket. A kajszipéldányokon, amikor a csemetekertből kiszedik, sok gyökér leszakad és megrongálódik. A megsértett gyökeret vissza kell vágni, mert csak az újonnan nőtt gyökerek veszik fel a tálplálékot a talajból. A kevés gyökér a kiültetés után nem bírja táplálni a szódaoldatot használunk. A szódás kezelés után a hordókat tiszta forró vízzel kimossuk, hogy a lúgos, savas részek eltávoladjanak. A gőzölést kisebb helyeken kazán hiányában forrázással helyettesítjük. Közönséges üstben vizet forralunk és a forró vízből minden hektoliter űrtartalomra 10—15 litert a hordóba öntünk. A hordót jó! összerázzuk és váltakozva fenékre állítjuk. A forrázást 2—3-szor megismételjük. Az ilyen módon elkészített hordókba bort és mustot is önthetünk. Hibás, vagy beteg hordók kezelése Ecetes hordók megjavítása igen nehéz feladat. Az ecetes hordókat kigőzöljük, 2—3-százalékos forró szódaoldattal átmossuk, utána hideg vízzel többször kiöblítjük. Ez az eljárás elég jó. de még ilymódon is veszélyes az ecetes hordókba bort önteni, mert az ecet a hordó falába mélyen behatol. Penészes hordók kezelése aszerint változik, hogy a penész újabb, vagy régibb keletű. Sem az egyiket, sem a másikat egyszerű mosással, vagy gőzöléssel eltávolítani nem lehet, mert a víz a penészt még jobban a hordó fájába viszi. A penészes hordókat k;fenekeljük. Hideg vízzel és gyökérkefével a dongákat a rostok irányában addig súroljuk, amíg a penészt teljesen eltávolítjuk. Erősen penészes, dohos hordóknak a dongáját addig gyaluljuk, míg a tiszte dongarészekhez nem érünk. Amikor ez megvan, a hordót befenekeljük, kigőzöljük, majd hideg vízzel kimossuk. Egyesek ajánlják a penészes hordók mésztejjel való megtöltését és a gyalulás előtti kiégetést. Ez nem helyes, mert az égetéstől a bor füstízt kap. Horvát József a Szőlészeti Mesteriskola hallgatója — Szőlöske. dúsan kifejlett csemetekoronát, ezért az ágakat is vissza kell metszeni. Első éven levágjuk a korona egyéves vesszőinek a két-harmad részét. Például: amelyik hajtás 15 cm hosszú, azt 5 cm-re rövidítjük. Második éven a növekedésnek a felét, harmadik éven pedig az egyhermad részét vágjuk le. A negyedik évtől kezdve a kajszi termőre fordul és mint a töbi csonthéjas gyümölcsfa, az egyéves ágakon hajtja a virágrügyeket, hozza a termést. Sokan ezért félnek a metszéstől. Ha nem metszünk vissza, a fa felkapaszkodik és csak a vezérágakon lesz elegendő termés, amit még a szélcsendes vidékeken is letör a nyári, váratlan szélvihar. A metszést szeptember 10—20-ika között végezzük és az oldalágakat sem hagyjuk hosszabbra 10 centiméternél. Ha korábban metszünk, a fa még kihajt és nincs idő a rügyek beérésére. Később pedig azért nem tanácsos metszeni, mert lombhullásig még sok tápanyag lerakódik az ágak rügyeiben. A helygs metszéssel elemük, hogy a kajszi szövetrendszere, edénycsatomája több nedvességet tartalmaz és így a fa kérge nem mézgásodik el, nem kap gutaütést és nem pusztul el 8—12 éves korában. Csurilla J. t Értékesítsük a hulladékgyümölcsöt Nemzetgazdasági szempontból óriási jelentősége van a hulladékgyümölcs értékesítésének. Mit értünk hulladék. gyümölcs alatt? Nemcsak az a hulla. déle. ami a fáróľ lehull, hanem hulladékgyümölcsnek számít a kézzel leszedett, rothadásnak indult, rossz alakú, iitődött stb. gyümölcs■ Az alábbi értékesítési módok nemcsak a hulladék hasznosítására valók, hanem az egész -termésből több hasznot érhetünk el, ha azokat ily módon feldolgozzuk. A háztáji gyümölcstermelő elsősorbhn aszalásra rendezkedik be. Az aszalt gyümölcs nem csak belföldön, hanem külföldön is állandóan keresett, értékes fogyasztási cikk. Nagy elOnye, hogy tartós, igen könnyén kezelhető és szállítható. Egy röúid újságcikk azonban nem elég ahhoz, hogy az aszalás minden részletét felsoroljuk, de néhány fillérért . beszerezhető szakkönyv útmutatást ad az aszaló megépítésére és az aszalásra. Ajánlatos és olcsóbb lenne az aszalás, ha egy község egész gyümölcstermelő népe közösen, szövetkezeti alapon építené fél az aszalót. A szövetkezeti alapon nyugvó gyümölcsaszalás esetén néhány filléres befektetés‘(tagrész) óriási hasznot hozna. A hulladékgyümölcsnek egy nagyon bevált, nagybani feldolgozás módja a gyümölcs szesznek való kitűzése. A szeszfőzdéket, az aszalókhoz hason, lóan, szövetkezeti alapon létesíthet nénk. A -hulladékgyümölcs értékesítésének harmadik feldolgozási módja a gyümölcsborok, valamint a tartós gyümiílcsmustok készítées, Ezeket úgyszintén könyvek útmutatása szerint feldolgoztatják a szövetkezetben tömörült gyümölcstermelők. DOBRÁNSZKY ISTVÁN, szülő- és gyümölcstermelő Beadásukat teljesítették A gottwaldovi kerület állami gazda, ságai több mint 162 vagon gabonát adtak be ezidei termésükből. Ennélfogva beadásukat az összes gabonaneműek. bői terven felül teljesítették. A tavalyi termésátlaggal szemben a helyes agrotechnikai eljárások alkalmazásával csaknem két és fél mázsával emelték a hektárhozamot. A gazdaságok dolgozói maguk is belátták, érdemes volt alkalmazni a haladó módszereket. Az őszi munkákra való felkészülés .során most azzal dicsekedhetnek a ke. rület gazdaságai, hogy elvégezték az őszi takarmánykeverékek vetését amelyből egv ötöddel vetettek többe: mint tervezték. Az utóbbi napokban a traktorok megkezdték az őszi műn kákát, a talaielőkészitést. A bü te: més érdekében mindent elkövetnek az dszi munkákban még következetesebben alkalmazzák a haladó eljára sokat. A kajszibarack metszése Előszó a tanfolyamhoz „Többet ésszel, mint erővel!” Ez már egy régi — mégis annál időszerűbb közmondás. A méhészetnél különösen beválik. A tudásszakismeret, fogja meghatározni eredményeidet. - Egy valódi méhész sokat tanul és tapasztal. Én is, amikor méhészkedni kezdtem, megragadtam minden alkalmat, hogy tanuljak. Nappal méhésztársaimtól, este és sokszor éjjel könyvekből. Eredményeimből örömön van. Nem bántam meg, hogy méhészkedni kezdtem. Sokan bizonytalan pénzbefektetésnek gondolják a méhvásárlást és félnek kezdeni. Ezeket csak bátoríthatjuk, süt biztosíthatjuk, hogy abban az esetben, ha kitartóan tanulnak, szaktanácsainkat elfogadják, veszteségről szó sem lehet, hanem szép eredménynyel megtanulnak méhészkedni. örömöm lenne abból, ha e cél eléréséhez némely olvasónak, legalább részben segítségére lehetnék. Szijjártó Gyula Előkészítettük a méheket a telelésre Nálunk már elérkezett az az idő, amikor számottevő hordásra nincs kilátás, így a méheket már elő kell készíteni a télre. Ez az idő nálunk többévi megfigyelés alapján augusztus 20- tól kezdődik. Sok méhészünk abba a téves felfogásba esik, hogy az a méz, ami a mézkamrában van, mind fölösleg és elvehető és a telelés szintén'csak egy ellenőrzés szeptember első felében és azután a méhek már el lesznek tavaszig. Mindkét felfogás téves, mert hogy az első pontot vegyük, a méhek különösen a rakodókaptáraknái az összes mézet felhordják a mézkamrába és a fészekben sokszor semmi méz nem marad. (Nálunk az átvizsgálás alkalmával 160 családból 3 családnál a fészekben egy csepp méz sem .volt. Ha Így a fészek átvizsgálása nélkül a mézkamrát kiürítjük, a méheinket tönkretesszük vele. A második téves felfogás szintén nagyon káros s ebből kifolyólag már nagyon sok méhcsalád pusztult el. A betelelés nem egy egyszerű átvizsgálás, hanem a méhek fokozatos előkészítése, hogy téli mézkészletüket elegendő mennyiségbe és a megfelelő helyre tárolják. A méhek ezt a munkát egyedül is megcsinálják, de a méhésznek irányítania kell, nehogy télen és korán tavasszal szükség-etetést kelljen végeznie. Például előfordult az az eset is, hogy a méz elég, sőt sok is, csak nem megfelelő helyen van. (Méheknek télen hozzáférhetetlen.) Mi úgy készítjük el télre a méheket, mint ahogy előkészítjük őket a főhordásra. Módszerem a következő volt: Augusztus Í5-től hozzáfogtam a családok átvizsgálásához. (Napi teljesítmény 20—3Ö család.) A családoknál a következő dolgokat figyeltem és jegyeztem fel: a lépek számát a mézkamrában és a fészekben, az anya teljesítményét (ha gyengén petézik, serkentő etetést alkalmazunk) és utoljára a rendkívül jó családot, mely elegendő mézzel és Hasítással rendelkezik. Ezt külön feljegyeztem, mert jövőre ezektől a családoktól fogok anyákat nevelni. A jegyzetek alapján a fölösleges mézet elveszem (ami elég kevés, az állománynak csak 30 százalékánál van) és amelyiknek kevés, azt felpótlom cukorral és mézzel, éspedig olyan arányban, hogy egy család legalább 9 kg mézen és 2—3 kg cukron legyen betelelve, Az etetést bellonetetővel legkésőbb szeptember 15-ig el kell végezni, hogy még rendesen beérlelhessék a méhek és azért is, hogy a későbben kikelt méhek ne dolgozzanak a cukorszirup feldolgozásával. Mivel hordástalan idő van, ügyeljünk a rablás kitörésére. Én ennek érdekében az előkészítési átvizsgálást úgy végeztem, hogy egy helyen 4—5 családot átvizsgáltam s akkor azt a helyet otthagyva, távolabb kezdtem megint a vizsgáláshoz. Bubenko Imre. — Chym. Rakjuk át a méheket a kasból a kaptárba A kas a legolcsóbb méhlakás. Szalmából, gyékényből, vesszőből házilag is könnyen elkészíthető. Éppen ezért a legtöbb kezdő méhésznek kasban vannak méhei. Természetes, ha már van 3—4 kasunk, akkor bevezetjük a kaptárral való méhészkedést és íg/’a kasok idővel feleslegessé válnak. Ezért szükséges tudni, hogyan telepítsük át a méheket kasból kaptárba. Helytelen egyes kasokkal méhészkedők munkája ekkor, ha mézhez akar jutni, a legnehezebb kasait lekénezi, vagyis elpusztítja a legerősebb méhcsaládjait. Ezt a törvény tiltja. A mai tudomány átfejlesztéssel, kidobolássel, áttelepítéssel és kábítással el tudja távolítani a méheket a kasból. Most szeptemberben ezen négy folyamat közül', az átdobolást alkalmazzuk. Ennek kora tavasszal, de legfőképpen most van itt az ideje és a lekénezés helyett ezt alkalmazzuk a következőképpen : Ätdobolás A méhekkel teli kast csúcsára fordítjuk. Föléje körülbelül ugyanakkora üres kast helye -ünk. Ahol a két kas érintkezik, átkötjük. ruhával, hogy a két kas közötti nyíláson a méhek netudjanak kijönni. Ezután két pálcával alulról elkezdjük kopogtatni. Ötperces kopogtatás után' néhány percet várunk, hogy a méhek teleszívhassák magukat mézzel, ezután könnyebben elhagyják lakásukat. Ha van a családnak Hasítása, vagy hűvös az idő, ez a művelet lassan megy, mert a méhek nehezen hagyják el ilyenkor lakásukat. Tízhúszperces dobolás után, ha az üres kasban már erősen zúgnak a méhek, az átdobolás sikerült. A felső kast, emelybe a méhek felmentek, visszahelyezzük a kas régi helyére, hogy az esetleg visszamaradt méhek a lépek kiszedése után hazataláljenek. A lépőkkel telt kast féloldalre fordítjuk és a lépeket szép sorjában hoszszú kés^l kivagdaljuk. A kivagdalt lépeket a keret méreteihez szétvagdaljuk, ezután pamuttal, vagy raffiával a keretbe kötjük, amit a méhek pár nap elett odaerősítenek. A felső kasból most a méheket beöntjük, vagy zökkentéssel a kaptárba tereljük. Ha nem kötöztünk be elég lépesmézet, az etetést folyamatosan meg kell kezdeni, a család nagyságához mérten 10—15 kg-élelmet kell a családnak télire biztosítani. A lépek berakásánál vigyázzunk azok sorrendjére, hogy mind a virágpor, a mézkészlet a telelő méhfürtnek megfelelő helyen legyen. Ha a kasban lévő család összes mézét és lépét mind el akarjuk venni, akkor a kidobolt méheket gyengébb családdal egyesítjük, a lépekböl pedig a mézet kipergetjük. S. G. Haladéktalanul szedjük le a méztereket a kaptárakról Szeptember van. Most már nemcsak az éjjelek, de a nappalok is hűvösebbek. A méhek reggel későbben repülnek ki, délután korábban fejezik be a munkát. A hordás naponta csökken s hamarosan teljesen megszűnik. A méhek összehúzódnak. Rendezik a telelőfészket. Most már nincs mit hordaniok a méztérbe, tehát arra nincs is szükségük. Sőt a méztér ilyenkor már káros, mert hűvösebb nappalokon sok munkásméhnek otthon kell maradnia, hogy a Hasításhoz szükséges meleget fenn tudják tartani. Ezenkívül, ha akad is még valami hordás, nagy szükségük van erre a téli fészek elrendezésénél. A mézterek eltávolítása még jóhordású időszakban s augusztus utolsó, szeptember első hete. Az ezévi nyárvégi hordásnál a mAztereket már rég le kellett volna szedni a kaptárakról. Akad olyan méhész is, aki hanyagságból még télire is fennhagyja a méztereket a kaptárjain. Ez helytelen. Télire nemcsak a mézteret, hanem a meleg megtartása érdekében még a télelőfészket is elszűkítjük egyel több, keretre, mint amennyit a család takar. A méhek jó telelése csak így van biztosítva. A mézkamra leszedésével egyidőben vizsgáljuk át a családokat s a hiányzó élelmet ■heladéktelanul pótoljuk. Erre legalkalmasabb a méz. Ha cukorszirupot használunk, 1 kg cukrot 7 deci vízzel forraljuk össze. A szirup színére feltörő habot szedjük le. Fontos, hogy a méheknek télire 8—15 kg élelmük legyen attól függően, milyen erős 0 család. Ha ezt betartjuk, a méhek zökkenőmentesen áttelelnek. ságá
