Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-12 / 37. szám
1954. szeptember 12. \ 7 Földműves Tanulással, bátor kezdeményezéssel használjuk fel az új termelési módszereket----------------------------------------------------------------------------------—----------------★ ic ★ ------------------------------------------------------------------------------------------------------Nincs már talán az országnak olyan sarka, ahol ne ismernék, vagy legalább is ne beszélnének az új termelési módszerekről. Sokat hallunk arról, hogy milyen érdemes kereszt- és szúksorosan vetni, hogy gazdagon megtérül, ha alkalmazzuk Malinyina módszerét, vagy, ha a kukoricát fészkesen ültetjük. Ez valóban így is van. A termelés fokozásának óriási lehetőségei vannak az új módszerek alkalmazásán keresztül. A hiba azonban ott van, hogy sok helyen csak beszélnek róla és nem alkalmazzak őket, vagy pedig csak részben dolgoznak azok szerint. Nem egy szövetkezet van, ahol nagy büszkeséggel beszélnek arról, hogy bevezették Malinyina módszerét. És miben nyilvánul ez meg? Abban, hogy masszírozzák a tehenek tőgyét, de ugyanakkor nem fejnek és nem etetnek naponta háromszor, vagy nem alkalmazzák az egyedi takarmányozást. Hasonló a helyzet azokban a szövetkezetekben is, ahol a tagok elégedetten számolnak be arról, hogy kereszt- és szúksorosan vetettek. Ezután ölbe tett kézzel várják az eredményt. Ilyen esetben az eredményt „valóban csak várni lehet”, mert olyan föld mégha szúksorosan vetik is, amelyet 7—8 év óta nem trágyáztak meg rendesen, nem adhat gazdag termést. Hazánk minden dolgozójának, de elsősorban is dolgozó parasztságunknak érdeke az, hogy földjein több teremjen és hogy istállóiban magasabb hasznosságot érjen el. A X. pártkongresszus feladatul tűzte ki, hogy 2—3 éven belül a búza hektárhozamát 12 százalékkal, a rozsét 10 százalékkal, a burgonyáét 15, a repcéét 30, a len hektárhozamát pedig 29 százalékkal emeljük. Hasonlóképpen az állattenyésztési termelés lényeges növelését is fontos feladatul tűzte mezőgazdaságunk elé. Melyik az az út, amelyen keresztül haladva ezt a feladatot teljesíthetjük? Az, ha megismerjük az agrotechnikát és bátran nyúlunk a haladó termelési módszerek nyújtotta lehetőségek gazdag kincsestárához. Utunk tehát világos: tanulással, bátor kezdeményezéssel kell előrehaladnunk a mezőaazdasági termelésben. A szimői EFSz-ben jól terem a föld, mert alkalmazzák az úi módszereket „Jó termést csak akkor várhatunk, ha megadjuk a földnek azt, ami neki jár ” Ezek voltak Metusovic Györgynek, a szimői szövetkezet agronómusának első szavai, amikor beszélgettünk vele. Metusovic elvtárs az az ember, aki nem szeret sokat beszélni, de amit mond, annak minden betűje valóság. Fiatal korában az uraknál, báróknál volt cseléa. A múltjáról azonban nem szívesen beszél, azt mondja: „Jót nem mondhatok, a rosszat pedig kár emlegetni.” A szövetkezetbe mindjárt a megalakuláskor, vagyis 1950-be belépett. A agronómusi teendőket pedig már két éve végzi. Részt vett egy másféléves mezőgazdasági iskolán, így ismeri munkáját és szakszerűen is végzi azt. Cok tennivalója van a szövetkezet ^ vezetőségének — mondja az agronómus — ha azt akarja, hogy a szövetkezet fejlődjön, erősödjön. Bizony eleinte nekem is voltak nehézségeim, mert nem volt tapasztalatom. A nagyüzemi gazdálkodást nem olyan könynyű vezetni, mint azt még ma is sokan gondolják. Olvasni, tanulni kell sokat. Anélkül ez nem mehet. Matusovic elvtársnak szaktudása mellett kellő tapasztalata is van. Ezt iparkodik felhasználni a szövetkezet javára. Már a múlt évben is az őszieket szűk- és keresztsorosan vetették. A keresztsorosan vetett búza hektárhozama például a 27 mázsát is túlhaladta. Átlagtermésük búzából 21.45 mázsa volt. Árpájuk 250 hektáron 24 mázsa átlagos termést adott. Ezért gz idén is felhasználják a jól bevált vetési módszereket. — Ne gondoljuk azonban azt, hogy a hektárhozemok csak úgy maguktól emelkednek — jegyze meg az agronómus, majd tovább folytatja: — Először is a földnek megadjuk a lehető legjobb munkát. Nem hagyjuk elgazosodni, elgyomosodni. A szántást idejében és megfelelő módon végezzük. Azután még, ami igen fontos, szakszerűen trágyázunk. A szimői szövetkezetnek 1.400 hektár szántóföldje ven. Ebből istállótrágyáva! minden évben letrágyáznak 230 —240 hektárt. A műtrágyát is a jól bevált tapasztalatok szerint alkalmazzák. Legjobb eredményt a szemcsés műtrágyával értek el. Legyen dicséretére a szövetkezetnek, hogy bevezették a füves vetésforgót. Ezzel fokozatosan feljavítják a földei és megteremtik a magas termés alapját. A Nagy-Lomnici kutatóállomásnak és a kassai kerület még több más szövetkezetének dolgozói, akik a szovjet és salát tapasztalataink szerint a búr. gonvát négyzetes fészkes ültetéssel vetették el, most meggyőződhettek ennek a módszernek nagy előnyéről. A Malé-Slavkov-i kutató intézet gazda, ságában. augusztus végén 8 hektáron próbaásást végeztek 10 fészekben. A A Csehországban lévő kralupi.-! járási nemzeti bizottság zootechnika! szolgálatának dolgozói több egységes földmüvesszövetkezetben meggyőzték a tagokat arról, hogy vezessék be a sertéshízlalásba Surikov módszerét. A már számos helyen jól bevált módszer bevezetésénél és alkalmazásánál a zootechnikusok állandó szaktanáccsal és segítséggel látták el a szövetkezeti tagokat. Az eredmény nem maradt el. A sült kenyérrel való etetés kiváló súlygyarapodást eredményezett. Pedig a szövetkezeteknek még nincs meg a kellő berendezésük, így például nincs megfelelően berendezett sütödéjük. Ezt a kérdést ie megoldották. A kralupi szövetkezetben a péküzem problémájának megoldása volt a legnehezebb. Bátor kezdeményezé66el azonban ezt a kérdést is megoldották. Az egyik pékséget, amely éveken keresztül kihasználatlan volt, rendbehozetták. A pékségek főigazgatóságáról szakembert hívtak, aki szakszempontbó! megadta a szükséges tanácsokat hogy a tekarmánykenyerek sütése Megy a munka jól a szimői szövetkezetben, ami különösen annak tulajdonítható, hogy a munkát jól megszervezték. A földet a csoportok között 8 évre felosztották. Minden csoport azon iparkodik, hogy a lehető legjobban művelje a földet s minél nagyobb eredményt érjen el rajta, mert a többtermelés után pótjutalomban részesül. |\Д i ez évben olyan gabonával teljesítettük beadási kötelezettségünket — mondja Matusovic elvtárs — amelyet vetőmagnak ismertek el. Ez nagy előny részünkre, mert minden 100 kilogramm beadott gabonáért 120 kilogrammot számoltak. Ebből 100 kilogrammért rendes árat, a 20 kg-ért pedig szabad árat kaptunk. Beadásunkat 100 százalékra teljesítettük. Megteremtettük a szövetkezeti alapokat és a tagok is megkapták a gabonát a ledolgozott munkaegységekre. Sőt az év végén még osztalékra is számíthatnak a tagok. Az agronómus szorosan együttműködik az elnökkel, a zootechnikussal s a többi vezetőséggel és szilárd kapcsolatot tart fenn a tagokkal. A vezetőség mindig kellő támogatást nyújt a csoportvezetőknek és közösen együttműködve harcolnak a magasabb eredmények eléréséért. így például а X. pártkongresszus után a vezetőség a kongresszus határozatainak alapján tervet dolgozott ki. Ezt részletesen ismertette a tagokkal, hogy a határozat pontjai élő valósággá váljanak. Ennek meg is volt az eredménye. Megjavult a munka s az eredmények is nagyobbak lettek. A tavaszon a napi tejátlag például csak 3 liter volt, ugyanakkor az utóbbi időben a 7 litert is túlhaladta Ezt az eredményt az elegendő és jóminőségű takarmány biztosításával érték el. Gondoskodtak arról, hogy a fejőstehenek részére állandóan legyen zöldtakermány. — Szálastakarmányból, ami mind elsőrendű here, 80 vagont raktunk kazalba — mondja az agronómus. — Silótakarmányt minden felnőtt szarvasmarhára 40 és a növendékállatokra pedig 20 mázsát készítettünk télire. Ha végignézzük a szimői szövetkezet földjeit, minden magyarázás nélkül megállapíthatjuk, hogy az eredmények nem véletlenek. A tarlókat mind felszántották, lehengerezték. A másodnövények is szépek, dúsak. A hereföldeket szintén felszántották, megtárcsázták, hengerrel elegyenlítették. így várják a kedvező pillanatot, amikor majd tovább végzik rajtuk a veszámításnál megállapították, hogy a „krasava” fajtájú burgonyának 1 hektáron termett hozama 362 mázsa volt. Egy másik 9 hektáros földön, ahol Hlaváč János kutató mérnök nemesített keresztezését vetették el, egy.egy fészek átlagtermése 1.10—1.40 kilogramm burgonya volt. Átszámítva tehát a mostani burgonyatermés 400 mázsás. gyors ütemben folyhasson. Bevezették' a villanyt is, úgy, hogy műszaki szempontból a pékség teljesen megfelelővé vált. A kralupi járási nemzeti bizottság zootechnikájának dolgozói annak érdekében, hogy a hústermelést a kongresszusi irányelveknek megfelelően, a sertéshústermelést 1957-ig 34 százalékkal emelni tudják, szocialista munkaversenyre hívták ki a köztársaság valamennyi járását, a következő pontokban : 1. Melyik járásban vezeti be a legtöbb EFSz Surikov módszerét. 2. Melyik járás éri el a legnagyobb százalékot a Surikov módszerrel hizlalt sertések számánál. 3. Harminc naponkénti mérésnél, hol fognak elérni a legmagasabb napi súlygyarapodást az 50 kilogrammon felüli sertéseknél. Egész nemzetgazdaságunknak, de egyben elsősorban szövetkezeti tagjainknak igen nagy haszna lesz abból, ha minél több járás elfogadja a kralupi zootechnikusok versenykihívását. tési munkákat. A repcét 10 hektáron idejében a földbe tették. Ősziárpát úgyszintén 40 hektárt vetettek el, ami alá a földet kétszer szántották, kétszer tárcsázták és kétszer hengerelték. Az összes nyári trágyát idejében kihordták és azt kellő időben le is szántották. A talajmüveléssel kapcsolatban az agronómus a következőket mondja: — A mi szövetkezetünk földjei 2—3 éven belül olyan kövérek lesznek, hogy a kertészetet bárhol elhelyezhetjük. Ha végigmegy az ember a földeken, csakúgy bukik be a lába. Haj, csak lenne még egy DT 54-es traktorunk, akkor menne a munka igazában! — jegyzi meg az agronómus. Szeretik a szimői szövetkezetben a gépi munkát. Ez érthető is. Hiszen Kociszky János és Bán Pál traktorosok olyan kitűnő munkát végeznek a hernyótalpassal, hogy szinte csodálkozásba ejtik az arrajárót. Ez a két szorgalmas traktoros hétfőn reggel begyújtja a hatalmas gépet és megy szünet nélkül szombaton estig. Két váltásban dolgoznak. Reggel hattól, másnap reggel hatig. Napi eredményük 12—14 hektár. Sojtos József pedig Škoda traktorával a fogasolást végzi a felszántott területen. Ügyes, iparkodó traktoros ő is, mint a többiek. Az agronómus elmondotta a jövőre vonatkozó terveit. Többek között megemlítette, hogy mind a múlt évben, mind ezévben a kender és a cukorrépa termelése igen szén eredményt ígér szövetkezetüknek. Éppen ezért a jövőben ezek termelésére fordítanak nagy súlyt. A kender már ez évben is 85 mázsás hektárhozamot adott. Kötelező beadásuk kenderből hektáronként 25 mázsa. A terven felüli beadásért pedig nagyon előnyös árat kapnak. Ez nagyban emeli a szövetkezet pénzügyi alapját. Az 50 hektár cukorrépa szintén 300—320 mázsát igér hektáronként. Ebből is jut bőven terven felüli beadásra. Szép eredményekkel dicsekedhet a szimői EFSz. Ez főleg annak köszönhető, hogy a szövetkezet vezetősége karöltve az agronómussal odahat, hogy az EFSz bátran alkalmazza az új termelési módszereket. Eredményeikkel azonban a tagság ne elégedjen meg. Tovább harcoljanak a magasabb hektárhozamokért, miáltal egyre erősebb lesz szövetkezetük és a tagok élete is egyre gazdagabb lesz. Zatykó József Jó eredménnyel jár a hidegnevelési módszer A losonci járás szövetkezetei saját tapasztalataikon győződtek meg arról, hogy milyen szép sikereket érhetnek el az állattenyésztési termelésben a haladó szovjet agrotechnikai módszerek ésintézkedések következetes alkalmazásával. Ebben az évben öt szövetkezetben kibővítették a borjak hideg nevelésének alkalmazását. Michal József Podrešánból, Lacová Zuzana Uderinből és még több más állatgondozó, akik a borjak hideg nevelését végzik, átlag 100 dekagramm súlygyarapodást érnek el naponta az állatoknál. Igen szép eredményt ér el a Stará- Halič-i szövetkezetben Árvay János állatgondozó. Mivel a szövetkezetnek még nincsenek Stejman-bódéi, a borjak hideg nevelését a szövetkezet erre a célra átalakított szérűjében végzi, ahol az állatoknak elégséges levegő és mozgásban van részük. Helyreigazítás Nyomdatechnikai okokból, múlt számunkban a második oldalon az első hasáb utolsó előtti bekezdésének harmadik sorától kezdve értelemzavaró elírás csúszott be. A mondat helyesen így hangzik: „A silózásban szép eredményeket értek el a somorjai, kassai, bánovcei, losonci, rimaszombati járások, sőt még Liptó-Hrádoki, breznói és bitcsai járások is, amelyekben pedig azelőtt még nem rendelkeztek tapasztalatokkal a silózás terén”. Kérjük olvasóinkat, hogy a szövegnek ezt a részét eszerint értelmezzék. Mitlik gazda is tudja: „A föld is csak A szeptembereleji szokatlanul nagy hűség a sókszelőcei határban is koraérésre kényszerítette a kapásokat, főleg a burgonyát, kukoricát. A határ képe egyik napról a másikra színt változtatott. Az élénkzöld kukoricások szürkés, a burgonyaültetvények rozsda-barna színbe öltöztek. Napraforgó sem kíséri már tányérjával a napot — bókol, nézegeti a termő anyaföldet s arra vár, hogy szorgos kezek betakarítsák. Egyedül a tákarmány- és a cukorrépa tartja sötétzöld színét, élénkíti az egybeolvadó szürkeséget. Kettős termesztés — nagyobb termés A falu egyénileg gazdálkodó föld. művesei főleg a burgonya betakarítását szorgalmazzák. Iparkodnak, hogy jó vetüágyba, időben földbe tehessék a jövüévi kenyérmagot. A düló'út jobboldalán hajlongó földművesek családtagjaik segítségével szedik a burgonyát. A díllő — ahol az egyéni gazdálkodók földjei vannak — csaknem négy kilométerre esik a községtő1. A motorkerékpár szinte percek alatt kiérkezett a határba. — Hasznos munkát! — Köszönjük! Részük legyen benne — válaszol barátságosan a dü’ü-Mitlik Kornél egyéni gazdálkodó burgonyaszedés közben úthoz közel burgonyát szedő Mitlik Kornél, példás egyéni gazdálkodó. — Akkurátus, rendszereié ember ez a Kornél bácsi, ami abból is kitűnik, hogy nyomban a szedésnél külön válogatja fia segítségével a burgonya nagyfát az aprótól. Meg azután az sem éppen megvetendő dolog, hogy kettős termesztési módszert vezetett be: egy sor burgonya, egy sor takar, mányrépa. — így tán gazdaságosabb ? — Ezzel — válaszol Kornél báesi, — a kéttűs termesztéssel sokkd nagyobb hozamot tudunk elérni. — Feje búbjára tolja fehér vászonmicisapkáját, majd cigarettára-gyújtás után folytatja: — Hétszáz négyszögöl ez a kölcsön ád .. föld. Öt zsákkal ültettem és ötven zsákkal termett. Ezenkívül még a takarmányrépa, — amely köztes növény — szintén lesz pár kocsival. — S hogy jöttek rá arra, hogy így eredményesebb a kapásnövények termesztése? — A farkasdi gazdálkodóktól lestük el. Ugyanis, amikor a farkasdiakiól láttuk, hogy igen szép, summás össze, geket árultak a korai új-krumpliból ... bíz irigykedtünk egy kissé rájuk. Majd mi is megpróbáltuk. Bizony, jól bevált ez a módszer. Azóta is így termeljük a krumplit. Felkészült a vetésre Ezt a kéttűs termesztési eljárást amely magasabb hektárhozamot biztosít — más vidékek földművesei is kipróbálhatnák. Megérné a vele járó kis fáradságot. — Esd kéne már.. ■ eső — sóhajt fel Mitlik bácsi. — Már igen nagy szükség volna rá. Valamikor egy hónappal ezelőtt esett utoljára. Itt a vetés csaknem a nyakunkon és olyan száraz a talaj, hogy nem morzsás, ha. nem szétporlad olyan apróra, mint a hamu. Mindamellett Mitlik gazda a vetűszántáshoz kezd. Vetés elüti mindig használ műtrágyát. Most is 4 mázsát használ fel a vetéshez. Az idei búzatermése 28 mázsa volt másfél hektáron. Ez elég szép terméshozamnak számít Sókszelőcén az egyéni gazdálkodók körében. Mitlik Kornél vetésterülete őszi kalászosokból 3 hektár lesz az idén. Vetés előtt soha nem feledkezik meg a próbacsíráztatásról. Nem is kell újra vetni gabonájá.t — Hiába! A földet nem lehet becsapni — mondja a legnagyobb hatÓK rozottsággal a hangjában. ~ — földdé dolgozni kell, még hozzá becsületesen. A föld kölcsön ad. Ha nem adjuk meg neki a magáét, akkor nem is várhatunk kielégítő termést. Én n „cukrost” (cukorrépa) is — annak ellenére, hogy van két jó lovam — traktorral szántatom. így az esd és hóié jól beivódik a talajba. Egész évi beadását teljesítette A példás gazdálkodásnak meg is van az eredménye. •.. Első áss állam iránti kötelezettség ! — ezt a jelszót tartja Mitlik gaz. да s eszerint is cselekszik. Mindennemű beadását már egész évre teljesítette, kivéve a kapásokat. E kötelességtudó, becsületes gazdálkodó munkájának a nyilvánosság részévül való elismerését egyes hanyag beadástnemt-eljesrtők rossz néven veszik. Pedig tudnkk kellene, hogy áilamunkm csak akkor várhatnak segítséget, ha teljesítik iránta kötelességeiket. Mitlik gazda és a többi munkában és beadásban élenjáró egyéni gazdálkodó példáját kövessék Sók-s-zelűce többi egyéni gazdálkodói is. Az ésk* mérés részükről sem marad d. KOVÁCS ISTVÁN Szitás János 3.70 hektáros sókszelőcei egyéni gazdálkodó 25 ár földön kettőstermesztéssel 45 zsák krumplit takarított be. Ugyanezen a terűieten még lesz vagy 6—7 szekérre való takarmányrépája is.---------------------------------------★ ★ ★ A fészkes ültetésü burgonya bö termést hozott Surikov módszerrel a sertéshús-termelés fokozásáért
