Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-12 / 37. szám
1954. szeptember 12. ГгаЬоо Földműves s Begyűjtési intézkedések az K^ÁoLfüóo- kekba Szabad &Üaba.ó& A kormány ezen a héten a mezőgazdasági termelés tervével együtt a jövő-évi kötelezi) beadási normák tervezetét és az ipari növények termel'-, sére kötendő szerződések tervét 's megtárgyalta. A beadási normák és az 1955. évi szerződéses termelési terv lényeges csökkentése mellett, melvet a CsKP KB múlt évi decemberi határozata alapján hajtottunk végre, most а X pártkongresszus irányelveinek meg. felelően néhány új intézkedést (oga natosítottunk a begyűjtés terén. A beadási normák és az 1955 ös szerződéses termelési terv tervezete, valamint a begyűités terén eszközlendő további intézkedések elmélyítik a parasztok anyagi érdekeltségét a termelés növelésében, egyszerűsítik a tér. vezést, s megteremtik a szövetkezeti dolgozók és .földművesek kezdeménye, zése széleskörű fellendítésének előfei tételeit, különösen az állattenvészt'4 termelés növelésében, mint ezt a párt X. kongresszusának irányelvei meg határozzák. Mi a lényege tartalma a begyül tés terén hozoi. egyes kormányhatározatoknak? -1 A kormány mindenekelőtt újrti iga. Alta, hogy az eddigi begyűjtési rendszer helves és szilárd beadási normákat hagyott jóvá 1955-re. A termelési tervet az idei arányban hagvta jóvá Már maga az a ténv, hogv a beadási normákat általában idei nagyságukban hagyták lóvá, minden EFSz-nek és földművesnek szilárd alapot ad a termelés fejlesztésére és távlatot nvit előtte a jövőbe. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a legutóbbi két éyben meggyőződtek arról, hogy az év folyamán egyetlen EFSz.nt-k, vagy földművednek sem emelték fel beadási kötelezettségét, noha termésük néhányszorosan nagyobb volt, mint a kötelező állami beadás. Az az alapelv. hogy „minél nagyobb lesz a termelés és a munka termelékenysége, annál nagyobb lesz a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelme", melvet a parasztok anyagi érdekeltségének felkeltésére tett intézkedések ielentőségének kiértékel é. sével kapcsolatban a párt X. kongresszusa határozott meg, ma reálisan érvényesül sok szövetkezetben t-s egyénileg gazdálkodónál, mert beadási kötelezettségük teljesítése után jelentős terményfeleslegeket adnak el magasabb áron és ezzel növelik jövedelmüket.. A kormányhatározat jóváhagyja ez 1955. évi kötelező beadási normákat, melyek a termékek nagyrészében meg. felelnek az 1954. évi normák szin. vonalának és az EFSz-eket éppúgy, mint az egyénileg gazdálkodó parasztokat, nagyban ösztönözni fogja termelésük még nagvobbmérvü növelésére. megszilárdítja a parasztság nagv tömegeinek az igazságosan és szilár. dán megállapított kötelező beadások új begyűjtési politikájába vetett bizalmát. Az állati termékek termelésének és begyűjtésének különösen a hústermelésnek és begyűjtésnek növeléséről való gondoskodást — ez a főcél, melyre a mezőgazdasági termelés tervében, valamint a begyűjtés szakaszán foganatosított részletintézkedések • egész sora irányul. A pártkongresszus irány, elvei különösen az állattenyésztési termelés és főleg a hústermelés nőve. lésére serkentik a mezőgazdasági termelőket. Ezért nagyszabású intézkedéseket tettünk közvetlenül a termelés szakaszán az állatállomány hasznosságának fokozására és a ’takarmánytermelés növelésére. Az 1955. évi növénytermelési terv egész összetétele abból az alapelvből indul ki, hogy a kenyérgabona és az Ipari növények szükséges termelésén kívül biztosítsuk főleg az értékes takarmányok termelését, amit egyrészt a hektárhozamok növe'ésével, másrészt a takarmányok vetési területének kibővítésével érünk el. A kötelező húsbeadási normák' országos viszonylatban a gazdaságok egyes nagysági csoportja között eszközölt kisebb módosításokon kívül nem nagyobbodtak, azonban (az állami szabad húsfelvásárlás ez évhez viszonyít, va 142.9 százalékkal bővül. Jövőre az EFSz-ektöl és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól az általános húsbegvűjtésből a hús 67.6 százalékát kötelező beadás fejében vásárol, juk fel, a hús többi 32.4 százalékáért pedig - nagyobb felvásárlási árat fizetünk. Érvényben maradnak azonban azok az előírások, hogv csak a kötelező beadás teljesítése után vásároljuk fel a húst magasabb áron. Az állami begyűjtési terv szerkezetének ez a változása, mellyel lényegesen növek. szik az EFSz-ektöl és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól magasabb áron 'elvásárolt hús mennyisége, azt mu atja, hogy a kormány jelentős anyagi Irta: Josef Krosnáŕ begyűjtési miniszter ★ eszközöket szabadít fá azon szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok húsfeleslegének felvásárlására, akik jól termelnek és teljesítik beadási köteleseségeiket. hogv azok a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok, akik törődnek az állattenyésztés fejlesztésével, nagv elő övöket élvezzenek a hús eladásából származó jövőévi bevételeik növelésében. Ilyen lehetőségek pl. szerződések kötése vágásra szánt malacok és boriak- hizlalására, szemestakarmány ellenszolgáltatásáért. A kormány további jelentős hatéro zatokat hozott a szerződéses termelésnek, mint az ipari növények és a zöldség termelését elősegítő fontos eszközöknek kibővítésére és elmélyítésére. A tavalyi és az idei tapasztalatok megmutatták, hogy a termelők és a begvííjtő.--va1 amint a feldolgozó ipariüzemek között egyes mezőgazdasági termények, főleg ipari növények beadására vonatkozó szerződések kötése jó! bevált. A szerzüdées terv csökkentése és a szerződésen felüli beadásokért járó fokozódó prémiumok rendszerének bevezetése az év folyamán kedvezően éreztette hatását az ipari no vénvek kultiválásában, mivel a szerződésen fe'üli beadásokból eredő nagyobb jövedelem kilátása arra késztette a szövetkezeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy az ipari növényeket lényegesen jobban műveljék meg, rrlint az elmúlt években. Azoknak az ipari növénytermelőknek. akik szerződést kötöttek a beadásra, az idén többnyire kedvezőbb kilátásaik vannak arra,' hogy jelentősen túlteljesítik a szerződésben meghatározott mennyiséget és őzzel prémiumokhoz és egyéb díjakhoz jutnak, valamint joguk lesz ipari termékek és takarmány vásárlásán^, A.pártnak és a kormánynak érdeke az ipari növények termelése, az"k hozamának növe'ése. mert ez teremti meg az élelmiszertermelés, valamint a könnyűipar által kitermelt cikkek termelési nversanvagalapja kibővítésének a'apfeltételeit Ha az egyes növények termelői évről-évre változnak és változások állnak be egyes mezőgazdasági üzemekben e növények ‘termesztésének méretében, ez a jelenség nem segíti elő az ipari növények termelésének növelését. Az EFSz-ek ipari növénytermelése stabilizálásának támogatására határozatot hoztunk, amely előnyös feltételek mellett 3 évre kötött szerződéseket vezet be az EFSzekben. A begyűjtők már most ősszel a szerződések "megkötése alkalmával felkínálják az EFSz éknek a 3 éves szerződés előnyös feltételeit és népgazdaságunk érdeke, hogy minél több ilyen szerződést kössünk. Az új módszer a jövőévi zöldségbeadást is biztosítja. Az idén 14 fajtára irányozták elő a kötelező zöldségbeadást. Jövőre csak 6 őszi zöldségfajtára állapítják meg a kötelező beadást, míg a többi zöldségfajtákra beadási szerződéseket kötnek. A szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak is nagyobb lehetőségük van az egyes zöldségfajták termesztésének megválasztására. A beadási szerződést kötő zöldségtermelőknek nyújtott ‘kedvezmények egész sora fogja még ezenkívül támogatni a nem kötelező beadásban megállapított zöldség beadására vonatkozó szerződések kötését. A kötelező beadásban meghatározott mezőgazdasági termékfajták száma állandóan csökken. .A kötelező állami beadás így csak az alapvető legfontosabb és a nép élelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdasági termékfajtára korlátozódik; azokra, melyeknél fontos, hogy a kormány kezében tartsa különösen az olvan ipari városok és vidékek lakossága el-A somorjai szövetkezetnek gazdag tapasztalatai vannak a siló felhasználásában. Ebben az évben már harmadszor töltik a silógödröket. Állataikat a nvári hónapokban a zöldtakarmányon kívül silótakarmánnval is etetik A silógödröket, az egyes szövetkezeti istállókat és hizlaldákat, valamint a takarmánvföldeket az egyes mezei csoportoknak osztották ki. A mezei csoportok feladata elegendő mennyh ségű takarmányt kitermelni, biztosítani azok begyűjtését és lesilózását, valamint azt, hogv gondoskodnak az istállók és hizlaldák állandó elégséges takarmány készletéről. 1955-ös évre látásának fő központi alapjait, ahol e termékeket nem termelik. . A kormány még néhány további részletintézkedést hagyott jóvá. Különösen nagyjelentőségű az a határozat, melynek alapián lövőre, éppen úgy mint az idén, kötelező gvapjúbeadást írnak elő minden egyes juh után. azonban 1956-tól kezdve a juhtenyésztés kibővítésének érdekében minden hektár mezőgazdasági terület után előírt norma szerint szabják meg a kötelező beadást. A szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak időt adnak a kellő juhállomány biztosítására. A mezőgazdasági tervezésben és. a begyűjtés szakaszán foganatosított kormányintézkedés fontos vonása, hogy támogatja a szövetkezeti tagok és a földművesek kezdeményezését és fokozza a beadási normáknak a mezőgazdasági termelés növelésére gyakorolt hatását, jelentősen leegyszerűsítette a mezőgazdasági termelés tervezését és most nagv lehetőségeket ad. hogv az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a helyi adottságokhoz alka'mázzák a termelést. A normák szétírásakor ezért feletüsségteliesen kell eljárni, hogy a .járásra, a községre, vagy az egyénileg gazdálkodók egyes nagysági csoportiára meghatározott norma kifejezze az állam szükségleteit és egyúttal tK. Ívesen kösse össze- az állami érdekeket és a helyi viszonyokat, hogy tekintetbe vegye a termelési feltételeket es támogassa a mezőgazdasági termelés célszerű specializálását. Ezért az idén rendkívül nagy jelentősége van annak, hogv a begyűjtési apparátus és a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szervei minél szorosabban együttműködjenek a területek és járások beadási normáinak szétírásá. ban. hogy gondosan felülvizsgálják egyes iárások és községek termelési feltételeit és biztosítsák a normák Helyes szétírását. Az idén legkésr’bb ok tóber 7-ig közük a beactási normákat a községekkel, ami lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok már most, az őszi munkák alkalmává1 ahhoz, alkalmazzák termelésüket, hogv lövőre nemcsak teljesítsék beadási feladataikat, hanem terven felül még több mezőgazdasági terméket termeljenek ki. A kormáriy által mind a mezőgazdasági terme'ésben. mind a begyűjtésben jóváhagyott intézkedések együtt jelentősen elősegítik a város és a falu piaci kapcsolatainak további fejlesztését. elősegítik a munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolatainak további szilárdulását. A mezőgazdasági termelés egyszerűsített tervezése, valamint a begyűjtési rendszerben eszközölt módosítások azonban nagyobb igényeket támasztanak a mezőgazdasági és begyűjtőszer vek munkájával szemben. Az eddiginél jobban kell kifejteniök tanácsadói szerepüket a mezőgazdasági ter' me'ésben, a kereskedelmi, begyűjtési kérdésekben, el kell mélyíteniök a szövetkezeti dolgozóknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott szervezési-technikai segítségüket. A begyűjtési szerveknek, éspedig mind a begyűjtési dolgozóknak, mind a begyűjtési szerveknek a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartaniok a parasztokkal. Tanácsokkal és segítségükkel oda kell hatniok, jóminőségű terméket termeljenek állami beadásra, tájékoztatniok kel! a szövetkezeti tagokat, és egyénileg gazdálkodókat a ióminőségü termékek beadásával szerzett ár- és egyéb előnyökről. Ügyeljenek arra, hogy késedelem nélkül kifizessék a dijakat, fokozott mértékben ügyeljenek a termények megszabott minőségi normák alapján történő nelyes átvételére. Fontos, hogy jövőre a nemzeti bizottságok is fokozottabb mértékben foglalkozzanak a termelésnek és a beadások, teljesítésének kérdésével és különösen az egyénileg gazdálkodó parasztoknál biztosítsák a kellő mennyiségű, a beadási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges alapfontosságú mezőgazdasági termék termelését. A mezei csoportok ezévben igen szép lucernatermést értek el. Első kaszálásuk alkalmával a 100 hektáron elvetett lucernából több mint 20 vagont takarítottak be, melyet már a téli időszakra készítettek elő. Pavlovics Pál mezei csoportja ezek. ben a napokban már megkezdte az elkészített silógödrökbe a zöld kukorica silózását. A szövetkezet építkezési csoportja kötelezte magát, hogy egy 300 köbméteres silógödröt készítenek el a cukorrépa betakarításáig, hogv aztán abba savanyítsák be a répaszeleteket. Csele Sándor, az ipolysági járás Alsó Szemeréd községi olvasónk e következő kérdéssel fordult a Szabad Földműveshez : Még júniusban beadtam egy borjút, mely 62 kilogramm súlyú volt. Egy hektár és 43 ár földem után a húsbeedás ellenben csak 30 kilogrammot tesz ki. így azt szeretném most megtudni, hogy a 32 kilogrammos hűstöblettel elszámolhatnám-e a még búzából hiányzó 80 kilogrammot? Többi beadásomat már 100 százalékosan teljesítettem. Suhejde elvtárs, a begyűjtési minisztérium állattenyésztési osztályának vezetője a következő felvilágosítást adta: A H. L. 1954, VI. 7. 144. számú rendeleté alapján, ezt az átírást, amint a mellékelt pótbeadások táblázata is mutatja, nem lehet ilyen formában véghezvinni. A hússal való pótbeedásoket csakis marhahússal lehet pótolni, de arra is már jóelőre engedélyt kell kérni, így azt ajánlanánk, hogy Csele elvtárs esetleg adja át valamelyik szomszédjának ezt a húsbeadási többletét, aki még nem tett eleget -húsbeadási kötelességének. ♦ Ugyancsak a zselízi járásból írja egy - olvasónk Z. J. Több diófám van. de termésük úgyszólván minden évben leférgesedik és megfeketedik Kérem a szerkesztőséget, adjon tanácsot, hogyan védhetnem meg diófetermésemet. A dió férgességét is, az alma gyakori kártevője, az aímamolv okozza. Nagy-Mint számos szövetkezetben, úgy a danaszerdahelyi járás több szövetkezetében is bátran alkalmazzák a haladó módszereket. Szövetkezeti tagjaink egyre jobban tudatára ébrednek annak, hogy az új, a haladó mindig előnyösebb, hasznosabb, mint a régi. így van ez a dunatőkési EFSz-ben is, ahol mind a vezetőség, mind a tagok meggyőződtek arról, hogy csakis azért tudták ez évben is túllépni a tervezett hektárhozamokat, mert gabonájukat szűk- és keresztsorosan vetették. Megmutatkozott ez a beadásnál is. Addig, amig az előző években egy kis gondot okozott a beadás, ugyanakkor ez évben egész könynyen teljesítették azt. Megmaradt a szövetkezeti alapokra és a tagoknak is jutott bőven a munkaegységekre. Minden egyes szövetkezeti tag elégedett. Tudják, hogy ha többet termelnek, abból nekik is hasznuk van. Éppen ezért elhatározták, hogy az összes gabonájukat az új módszerek alkalmazásával vetik el. mértékben ott szaporodik el és károsít, ahol a levegő páratartalma kicsiny, a talaj száraz, műveletlen és a fákat nem tisztogatják. A védekezés módja ugyanaz, mint az almafáknál. Elsősorban is a fák gondos tisztogatása, kéregkaparás, kefélés, a száraz részek eltávolítása, a talaj felásása, a hullott, férges dió gondos össszegyűjtése és megsemmisítése. Vegyszeres védőszerül 0.50—0.75 százalékos arzénes permetezést használjunk. Ha az arzénes permetlevet bordói lével keverjük, a feketefoltosság és más gombabetegségek ellen is megvédhetjük fáinkat’ és a termést. ♦ Hogyan kell a hordókat szakszerűen kénezni és a következő szüretig eltenni — érdeklődik egy királyhelmeci olvasónk „jó bor” jeligére. A kiürült boroshordóket először is alaposan ki kell mosni. Amikor a mosóvíz már teljesen tiszta marad, a hordót szikkedás végett nyílásával lefelé, csurgóra állítjuk. A penészedéstől és ecetesedéstöl rendszeres kénezésse! óvjuk a hordókat. Kénezni csak akkor szabad, he a horde már teljesen -megszikkadt. Kénezésre csepegésmentee azbeszt-kénszeleteket használjunk. A kén mennyisége a hordó nagyságától függ. 10 til-ig hektoliterenként 1.5—2 gramm, 20 hl-ig 1.0—1.5 gramm, 50 hektoliteren felül hektoliterenként 0.5 —0.7 gramm ként égetünk el. A kénezést kezdetben havonként, később másfélhevonként ismételjük, úgy, hogy a kén mennyiséget negyed, majd egyhermad résszel csökkentjük. Határozatukat tett követte. Már ezidáig 7 hektár rozsot vetettek el, melynél a szúksoros vetési módszert alkalmazták. Nagyban folyik az előkészület a továbbiak vetésére is. Tudják a tagok, hogyha betartják az agrotechnikai határidőt a vetésnél és a talajnak is megadják a kellő művelést, akkor egész biztos nagyobbak lesznek a terméseredmények. Ez fontos is, mert a X. pártkongresszus határozata is a mezőgazdasági termékek növelésére hívja fel a mezőgazdasági dolgozók figyelmét. A dunatőkési EFSz versenyben áll a nagyudvarnoki szövetkezettel. A verseny célja a több, a jobbminőségű termékek elérése. Ebben a versenyben egész biztos, hogy nem maradnak le a nagyudvarnokiak sem. Hiszen minden szövetkezetnek a többtermelés az érdeke, mert csakis ezen keresztül lehet a dolgozók igényeit kielégíteni. KRAJCSOVICS NÁNDOR Dunaszerdahely. A somorjai szövetkezet biztosította takarmánvát a téli időszakra Gazdag jutalmazás a garamkereszti szövetkezetben A besztercebányai kerület garamkereszti szövetkezete 425 hektár terű. létén gazdálkodik, meívböi 168 hektár a szántóterület. Habár a földek dombos terü'eten fekszenek, az aratással és a csépléssel a határidő előtt végeztek. hála a jó munkaszervezésnek és a szocialista munkaversenynek. \z agrotechnikai határidők helves betartásával, valamint a haladó módszerek rendszeres a'kalmazásával állandóan fokozzák a hektárhozamokat. Ezévben az dsziárpánál hektáronként 24 mázsás, a zabnál 25 mázsás és a búzánál átlag 20 mázsás termést értek el. Ezeknek a szép hozamoknak köszönhetik, hogy beadási kötelezettségüket 112 százalékban teljesítették. A köte'es beadások és az alapok biztosítása után hozzáfogtak a szövetkezetben a munkaegységek jutalmazásához. Kus Gyula traktoros, aki az év elejétől Teljesítették az egészévi tejbeadást A Horsovskotýnskéi kerület Privozei szövetkezet tagjai valóban igen merész kötelezettségvállalást tettek a X. pártkongresszus tiszteletére: vállal ták, hogy minden fejőstehén után 700 liter tejet adnak be vállalt beadásukon felül. Ma már világos, hogy ezt a kötelezettséget nemcsak, hogy telje. Megkezdték a rizs aratását A Királyhelmec melletti bodrogszerdahelyi szövetkezeti tagok csütörtökön, szeptember 2-án a kasai kerületben elsőnek kezdték meg a rizs aratását. A szövetkezet 70 hektárnyi területet vetett be rizzsel, amely gazdag termést ígér az idén. A rizs betakarítását» be-A dunatőkési EFSz sűrüsorosan vet kezdve a szövetkezet szorgalmas dől. gozó ja, a ledolgozott munkaegységekre e'őlegképpen 13.5 mázsa gabonát és 5.436 korona készpénzt kapott. A példás szövetkezeti dolgozók között ott van Kolon Márton, aki a fiával együtt 18.5 mázsa gabonát kapott. Hurtik János és Zubrík János 16.89 mázsa ga. bonét vihettek haza. A garamkeresjti szövetkezeti tagok élete napról-napra javul, s ez csakis becsületes munkájuk megérdemelt jutalma. Például Kolony Márton és fia, júliusban elő. légként 1.700 koronát, Hurtik János és Zubrík János pedig 1.400 koronát kaptak. Most szorgalmasan készülnek a szövetkezet dolgozói az Őszi munkákra, hogy. a jövOévben még szebb eredmé. nveket. magasabb hektárhozamobat érhessenek el. s ezá’tal magasabb jövedelemhez is jussanak. sitik, de magasan túl is lépik. Teljesítették már az egészévi tejbeadást, sőt 12.000 liter tejjel többet adtak be. Átlagban egv tehén napi tejhozama 8 litert tesz ki. A tej zsírtartalma is igen kielégíti) — átlagosan 4 százalékos. kapcsolódtak a szövetkezeti tagok családtagjai és a brigádmunkások is. U- gyancsak megkezdték már a Bodrog melletti klini állami birtok gazdaságain a többi EFSz-ekben es a királyhelmeci járás összes állami birtokain a rizs aretását.
