Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-29 / 35. szám
12 Földműves 1954. augusztňs 29 A brüsszeli értekezlet kudarca Kudarcba fulladt a hat nyugateurópai külüqyminiszter brüsszeli értekezlete, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, Franciaország, a Belga Királyság, a Holland Királyság és Luxemburg Nagyhercegsége képviseltette magát. A párizsi szerződés aláírói, a hat kormány miniszterei 1954. augusztus 19-én, 20-án, 21-én és 22-éj Brüsszelben üléseztek. Bár hosszasan megvitatták azokat a módosításokat, amelyeket a francia kormány véleménye szerint végre kellene hajtani a párizsi szerződés szövegén, nem sikerült megegyezésre jutni. Mendes-France, francia miniszterelnök azzal ment Brüsszelbe, hogy a tarsolyában van a kompromisszum. Hiszen módosításai technikai jellegűek voltak, s mit sem változtattak a szerződés lényegén, — Nyugat-Németország újrafelfegyverzésén. Mire kellettek akkor hát ezek a módosítások? Hooy a helyzetet megérthessük, tudni kell, hogy az „európai védelmi közösség” franciaországi ellenfelei a legkülönbözőbb okokból bírálják ezt a szerződést. Vannak olyan erők Franciaországban, amelyek azért ellenzik a szerződést, mert az Utat nyit Nyugat-Németország újrafelfegyverzése előtt. Ezek az erők tiltakoznak a nyugatnémet újrafelfegyverzés bármilyen formája, s így természetesen az „európai védelmi közösség” ellen is. Ilyen erő Franciaország első pártja, a kommunista párt, amely kezdettől fogva következetesen küzd e háborús szerződés ellen, leleplezi, hogy az „európai védelmi közösség” hívei halálos veszélybe akarják sodorni Európa népeit. De az „európai védelmi közösség” franciaországi ellenfelei között, szép számmal megtalálhatók a burzsoá pártok olyan képviselői is, akik csupán a szerződés bizonyos pontjait ellenzik Például attól félnek, hogv az eljövendő „európai hadseregben” Nyugat-Németország ragadja magához a vezető szerepet és a szerződés értelmében nyugatnémet csapatok is állomásozhatnak majd Franciaország területén. Négy nyugateurópai ország parlamentje — mint már említettük — elfogadta az „európai védelmi közösségről” szójó szerződést, eredeti formájában. Ha pedig most a brüsszeli értekezlet elfogadja Mendes-France módosításait, ez nem kevesebbet jelentett volna, minthogy ezekben az országokban meg kell ismételni a ratifikálási eljárást a módosított szerződés felett. Ez pedig esetleg hosszú hónapokat venne igénybe. Egyre szélesebb körökben vetik fel ma Nyugat-Európában azt a kérdést is, hogy nem lenne-e jobb, a háború veszélyét magában rejtő nyugatnémet újrafelfegyverkezés helyett az európai biztonsági rendszer, amelyet a Szovjetunió javasol, s amely biztosítaná Európa békéjét? A brüsszeli értekezlet kudarca után. mint az események mutatják, az amerikai-angol diplomácia most meg akarja hatványozni nyomását a francia parlamentre, hogy a szerződést eredeti formájában hagyják jóvá. Churchill angol miniszterelnök személyes üzenettel fordult Adenauer bonni kancellárhoz Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A nyugati fővárosokban most sokat beszélgetnek egy új találkozó tervéről is. Ezen a tanácskozáson — a hírek szerint — az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Nyugat- Németország külügyminiszterei vennének részt, s arról tárgyalnának, hogyan lehetne Nvugat-Németországnak azonnal megadni a „szuverenitást”, hogy szabad kezet kaphasson hadosztályainak gyors felállítására. Kétségtelen: zsarolási kísérlet ez, hogy Franciaországot rábírják a ratifikálásra. A brüsszeli értekezlet kudarca újabb lökést ad annak a tiltakozó mozgalomnak, mely immár egész Franciaországban kibontakozott az „európai védelmi közösség ellen”. A francia burzsoázia most a brüsszeli tanácskozóteremben szemléltető oktatásban részesült arról, hogy mennyire semmibe veszik a francia kormány hivatalos álláspontját, egy kis ízelítőt kaphatott abból, hogyan bánnának el Franciaországgal, ha már tagja lenne az „európai védelmi közösségnek”. Mind nagyobb visszhangra talál a kollektív biztonság eszméje A lengyel nép létérdeke az európai béke fenntartása A lengyel békevédelmi bizottság és a német kérdés békés megoldásáért harcoló lengyel bizottság a napokban együttes gyűlést tartott Varsóban. Az ülésen elfogadott nyilatkozat a többi ■között hangsúlyozza, hogy e lengyel nép létfontosságú érdeke egy újabb háborús tűzfészek újjáéledésének megakadályozása. A lengyel n?p érdeke a német kérdés békés rendezése, ez agresszió elleni hathatós védelem megteremtése, vagyis a kollektív biztonsági rendszer létrehozása. Ezért a lengyel nép üdvözli a szovjet kormány 1954. július 24-i jegyzékét, amely az európai államok értekezletének összehívását javasolja ez európai kollektiv biztonság kérdésének megvitatása végett. A lengyel nép üdvözli a négy állam külügyminiszterei értekezletének összehívásával kapcsolatos augusztus 4-i szovjet jegyzéket. A szovjet javaslatok — hangzik továbbá a nyilatkozat. — mindenben megfelelnek valamennyi európai nép törekvéseinek és érdemeinek, mert a népek a német militarizmus újjáéledése és az agresszív katonai „Tömbök megalakítása ellen harcolnak. Mélységes meggyőződésünk, hogy a kollektív biztonság és az államok közti együttműködés eszméje legyőzi az erőszak-politikát. — az újabb háború kirobban fásának politikáját. Eredményes lépés я szovjet-angol kapcsolatok további javítása érdekében A Szovjetunió Legfelső Tanácsa táviratot intézett Mom'sson úrhoz, az engol alsóház einökéhez és Lord Simonéhoz, a Lordok Háza lordkencellárjához. A táviratban meghívja az angol parlament mindkét házának tagjait, hogy küldöttség ileg látogassanak el a Szovjetunióba. Morrisson és Lord Simons vátasztáviratukban kijelentenék, hogy boldogan elfogadják szívélyes meghívást és szeptember végén, vagy október elején elindulhat a két küldöttség a Szovjetunióba. Az angol .küldöttségek moszkvai látogatása hozzájárul majd á Szovjetunió és Negy-Britannie népei közötti kapcsolatok további megjavításához. A marokkói helyzet Marokkóban továbbra is feszült a helyzet. Gyakoriak az összeütközések a katonaság, illetve a rendőrség és a marokkói lakosság között. Fegyveres összetűzésekre került sor Mohamed Ben Yusef szultán és a frenciabarát El-Glaui pasa ' ívei között. A párizsi sajtó beszámol arról, hogy a francia gyarmati hatóságok néhány nappal ezelőtt „tisztogatásokat” hajtottak végre a marokkói városokban. Augusztus 16-án Fezben négy idegenlégiós zászlóalj, két lovasszázad és a rendőrség bekerítette és megszállta az arab negyedet. Százharminc „gyanús” marokkóit letartóztattak, s közel kétszáz személyt hurcoltak el kihallgatásra. Duval tábornok, a marokkói francia csapatok parancsnoka rendeletben tiltotta meg a lakosságnak, hogy a „tisztogatás” ideje alatt lakását elhagyja. Sajtóközlések szerint, Lacoste helytartó augusztus 16-án Fezbe érkezett, hogy „személyesen irányítsa az eseményeket”. Hasonló katonai, rendőrségi műveleteket hajtottak végre Marakes, Oudijida városokban és ■ Rabattól nyugatra fekvő Meknes fennsíkon. Súlyosbodott a helyzet Casablanca kikötőjében is, ahol tovább tart a gyarmati közigazgatás akciói ellen szervezett tiltakozó sztrájk. A város utcáin rendőrségi gépkocsiőrjáratok, az útkereszteződéseknél pedig megerősített őrjáratok tartják fenn a rendet. Harmincötezer sztrájkoló fémipari munkás tüntetése Niirnbergbcn Csütörtökön délelőtt harmincötezer sztrájkoló fémipari munkás-tüntető felvonulást rendezett Nürnberg utcáin A tüntetők „Hiúsítsátok meg e munkáltatók bérdiktátumát!” feliratú táblákat vittek és szavalókórusben kiáltozták: „Tizenkét pfennig emelést akarunk !” j A felvonulást kővetően megtartott j nagygyűlésen Otto Kraus, a fémipari ; szakszervezet helyi megbízottja közöl! te, hogy a bajor fémipari munkások I sztrájk-arc vonala rendületlenül áll. Kínaeltenes katonai előkészületek Taivan szigetén Nyugati forrásokból származó jelentések szerint Felix В, Stump tengernagy, az Egyesült Államok cserídesóceáni hajóhadának főparancsnoka augusztus 16-án titokban Tajvanra érkezett. Stump tengernagy arról tanácskozik a Csan-Kai-sek-bandával, hogyan gyorsítsák meg azokat a katonai intézkedéseket, amelyekkel megkísérelnék megakadályozni a kínai népet Tatven felszabadításában. Továbbá, hogy hogyan fokozhatnák a támadásokat a kínai szárazföld ellen. Stump tengernagy kíséretében haditengerészeti tisztek egy csoportja is Tajvanra érkezett. William Philips tengernagy, az Egyesült Államok 1. flottájának parancsnoka, aki a közelmúltban fegyveres provokációkat irányított Kína ellen, Hejnan-sžiget tengerpartja mentén, valamint Alfréd Pride tengernagy, ez Egyesült Államok 7. flottájának parancsnoka ezen a héten érkezik Tajvanra. A két tengernagy tanácskozni fog a Csan-Kai-sek bandával azokról a „közös tervekről”, amelyek alapján amerikai katonai erők és Csan-Kai-sekista csapatok felhasználásával meg akarják akadályozni Teivannek a kínai nép által történő felszabadítását. Taivenra érkézé'- után Stump titokban eszmecs0 ét folytatott Csan-Kaisek katonai vezetőivel és a szigeten tartózkodó katonai vezetőkkel. Stump ezenkívül meglátogatta a Csöcsiang tartomány partja előtt fekvő Tecsenszigetet, amelyet most Csan-Kai-sek bandái tartanak megszállva. Üjabb HsEínmanísta provokációk a fegyverszünet ellen Mint a FRANCE PRESSE hírügynökség jelenti, a délkoreai parlament augusztus 16-án elfogadta a liberális parlamenti-csoport javaslatát, amely követeli, hogy oszlassák fel azonnali hatállyal a koreai fegyverszüneti semleges felügyelő bizottságot. Ismeretes, hogy ezt megelőzően maga Dulles, az USA külügyminisztere is támogatta a bizottság feloszlatásának követelését. Amint ez Üj Kína hírügynökség jelenti, a liszinmanista klikk már augusztus 10. óta „Előre észak felé” jelszóval tüntetéseket rendezett Dél-Koreában. Az INTERNATIONAL NES SERVICE hírügynökség tudósítója szerint, ez a liszinmanista akció a második szakasza „a feszültség fenntartását és a fegyverszünet elqáncsolását szolgáló kampánynak”. Az első ilyen tüntetést augusztus 10-én rendezték meg Szöulban. A rendőrség által erőszakkal toborzott tüntetők úgynevezett „határozatokat” fogadtak el, amelyekben kérik az USA-t, hogy támogassa Liszinman politikáját, mégpedig „a fegyveres támadás” előkészítését, a liszinmanista zsoldos hadsereg megteremtését, Korea erőszakkal való egyesítését és, a semleges felügyelő bizottság személyzetének eltávolítását. Bjon Jón Te, a délkoreai bábkormány miniszterelrföke, három nappal a ' tüntetés előtt megismételte Liszinman állítását, hogy „hatálytalanították” a fegyverszünetet. Áz USA és a liszinmanista klikk továbbra is leleplezetlen támadásokat intéz a semleges félügyelőbizottság ellen. John E. Hull, az ENSZ-haderők főparancsnoka augusztus 8-án Washingtonból Tokióba való visszatérése után nyíltan támogat a a semleges felügyelőbizottság „feloszlatását”. Hull előzőleg \Vashingtonban résztvetť Eisenhower és Liszinman megbeszélésem. King Csang Hyn, a liszinmanista közbiztonsági hivatal igazgatója ugyanazon a napon azzal fenyegetődzött, hogy valamilyen ürüggyel „letartóztatják” a semleges felügyelőbizottság csehszlovák és lengyel tagjait. Másnap Puszanben és Kangnunben két heves tüntetés zajlott le e semleges felügyelőbizottság ellen. Véres közelharc Münchenben a rendőrség és a sztrájkolok között Mint a londoni rádió jelenti, a bajorországi fémmunkások sztrájkja változatlanul tar# A kormány közvetítésével a munkavállalók és a munkáltatók képviselői hétfőn összeültek a bérvita rendezésére. A tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek. A bajor munkaügyi miniszter kedden újabb kísérletet. tett, hogy megegyezésre bírja a munkáltatókat és a munkásokat és véget vessen a sztrájknak. A feleknek péntek délig kell eldönteniük, hogy elfogadják-e a közvetítő indítványt. Szerdán, a bajorországi fémipari dolgozók elszánt sztrájkküzdelmének 10 napján, a Siemens-Schuckert vállalat első számú müncheni üzeme előtt véres közelharora került sor. A vállalat igazgatóságának kérésére kóra reggel 400 motorkerékpáros és gyalogos rendőrt vezényeltek ki az üzem elé, hogy akadálytalan bemenetelt biztosítsanak a sztrájktö-ők száméira. A sztrájkolok és családtagjaik, több mint ezerkétszázan az üzem bejárata előtt tömörültek, hogy megakadályozzák a munkásáruló sztrájktörők bejutását. A rendőrt ág többízben brutáljs rohamot intézett a munkásokból, asszonyokból és gyermekekből álló tömeg ellen. Csaknem egy óra hosszat tartó közelharc fejlődött ki egyfelől a rendőrség és a sztrájktörők, másfelől a sztrájkoló munkások és családtagjaik között. A közelharc során 14 polgári személy és 8 rendőr megsebesült. A rendőrség 6 sztrájkolót őrizetbe vett. Németország Kommunista Pártja bajorországi jfcartománygyűlési képviselőinek csoportja táviratban tiltakozott Hoegner szociáldemokrata tartományi belügyminiszternél a jogaikért és megélhetésükért harcoló munkásokkal szemben alkalmazott kíméletlen rendőrterror ellen. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jelentősége A szlovák nemzet a Szlovák Nemzeti Felkeléssel — a német fasizmus túlerejével szembeni bátor harccal, felsorakozott a Szovjetunió által vezetett, fasisztaellenes, haladó forradalmi erők mellé. E széles méretekben szervezett ellenállással, fegyverrel a kezében jelentős segítséget nyújtott a felszabadító Szovjet Hadseregnek, ugyanakkor felébresztette a kapitalista elnyomás alatt nyögő országok dolgozóiban a szabadságvágyat. A szlovák nemzet a Kommunista Párt állandó segítségével, mely ч fasiszta elnyomás alatt a ‘Csehszlovák Köztársaságban illegális úton előkészítette ez eilenáii'sí és a Szovjet Hadsereg katonaságának közreműködésével, valamint a felkelésben '.'aló katonai segítséggel, bebizonyította, hogy megtudja verni az ellenséget, hősiesen megvédeni hazáját, bebizonyította, hogy a szabad csehszlovák hazában élni a leghőbb vágya a világon. A Szlovák Nemzeti ^Felkelés ereje, ennek a nemzetközi fasisztaellenes megmozdulásnak ereje, mely hét héten keresztül fel tudta tartani a német hadsereg többszörös túlerejét, nem gyökerezett a német nemzet elleni gyűlöletből, mint ahogy ezt még a közelmúltban állították egyes burzsoenecionelista körök, akik igyekeztek eltusolni a Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jelentőségét, az erő éppen a fasiszta- i ellenes gyűlöletből táplálkozott, de • nemcsak q német, hanem a szlovák fasizmus eilen is.* Ebben a mély gyűlöletben tükröződött vissza a Szlovák Nemzeti Felkelés harci ereje nemcsak a szlovák nvrnzetiségüeknéi, hanem más nemzet fiainál te, akik resztvetteka felkelésben. Innen indul ki a Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi értelme és a második világháború nemzeti felszabadító mozgalma. A Szovjet Hadsereg segítségével a hátország mélyén harci tevékenységben a második világháború íö szakaszának támogatásával s abban az erőfeszítésben, hogy elősegítsék a felszabadító katonai egységek Jövetelét nemzetünk és más szabadság után vágyó népek számára. „Szlovákia kis ország, de az a harc, amelyet a németek ellen kifejtett, szokatlanul nagy”, mondta Oszmolov generális a főhadiszállás parancsnoka, amikor értékelte a Szlovák Nemzeti Felkelést. „A szlovák nemzet nagy segítséget nyújtott a Szovjet Hadseregnek, mely félsz«lódította a szlovák nemzetet és a Csehszlovák Köztársaságot. A németek a felkelés következtében nem használhatták a vasútvonalakat. az országutakat, körülbelül 15.000 km körzetben. A németek kénytelenek voltak 7 gyalogos és 2 tankhadosztályt harcbavetoi. hogy visszaverjék а felkelést, melyen a szlovák nép 2 hónapig derekasan megállta a helyét, s később sem szűnt, meg harcolni. A katonák és partizánok nem tették le a fegyvert, hanem visszavonultak az erdőkbe és kitéve az időjárás viszontagságainak, folytatták ellenállásukat a Szovjet Hadsereg jöttéig”. Ezért a szlovák nemzet, amely tisztán látta Hitler célját s amely jól tudott a nyugati imperialista hatalmak münchenelőtti politikájáról, valamint a német fasiszták közvetett segélyezéséről, igyekezettel és szeretettel segítette nemcsak a szlovák harcosokat, hanem a Szovjet Hadsereg katonáit és partizánjait, a lengyel, francia, magyar, bolgár és szerb nemzet felkelőit. Szlovákia lakói valamennyi felkelőnek egyformán nyújtottak segédkezet. Nagy áldozatok voltak ezek. Nagyok azért, ráért nem egyszer feláldozták életüket, hanem gyakran egész települések lakói, sőt mondhatni faluk lakossága esett áldozatul. Még azokban a legnehezebb pillanatokban is képes volt segítséget nyújtani, mert e nemzet szabadsága és az eljövendő nemzedék nyugodt élete e magasztos tettük kiindulópontja volt. Éppen ilyen nemes és bátor volt a harcosok magatartása is. A szlovákok mellett hősiesen harcoltak a csehek, lengyelek, franciák és mások és a szlovák nemzet történelmében mint. örökké élő hősök szerepelnek. Arról, hogy fejlődött az ellenállás ereje, hogy növekedtek a partizán harcosok sorai Gračev elvtárs számol be „A Szovjetunió segítsége Csehszlovákia nemzeteinek szabadságharcában és függetlensége elérésében” című könyvében. — Naponként nőtt a partizáncsapatok száma. Fegyverrel a kezükben csatlakoztak «. partizánokhoz katonák, tisztek, csoportok és századok. Augusztus vége felé Szlovákiában 42 önálló pertizánbrigád és század volt. A századok ereje napról napra nőtt. A partizánszázadok fejlődésének példája a Szovjetunió Hősének, Jegorov őrnagynak százada. 1944. aug. elején, amikor Jegorov más parancsnokokkal együtt Szlovákiába jött, osztagának csak 23 embere volt, nem egész 2 héten belül Podbrezová, Rózsahegy, Besztercebánya és más városok dolgozói 850 emberre egészítették k. Ebből az osztagból pertizánbrigád létesült, mely ötezer partizánt számláit. Ebben az osztagban, ahogy Gračev, írja, 22 nemzet fiai harcoltak. A Szlovák Nemzeti Felkelésben való más nemzethetlek részvétele bebizonyítja a fasizmus iránti nemzetközi gyűlöletet, bebizonyítja a dolgozók nemzetközi szolidaritását a felszabadításért. Továbbá nemzetközi antifasiszta erők részvételét bizonyítja az a tény is, hogy a leigázott nemzetek egységesen tudnak harcbaszállni nemzeti szabadságiakért, hogy egy igába hajtott ország felszabadítása valamenynyi ország harca, olyan harc, mely a, nemzeti felszabadító küzdelmek győzelmes befejezéséért küzd. A Szlovák Nemzeti Felkeléssel — a szlovák nemzet történelmének e legszebb és legdicsőbb fejezetével — bebizonyította , szlovák nép, hogy nemzetér ok létezése és fejlődése egyedül a cseh nemzet testvéri együttélésével lehetséges, mint egyenrangú, féllel — nem a benesi megfogalmazásbani csehszlovák nemzetnek, hanem egyetlen feloszthatatlan állam keretén belül a csehek és szlovákok államában a Csehszlovák Köztársaságban. A Szlovák Né zeti Felkelésben először mutatkozott meg a dolgozók akarata, ereje és egysége a Csehszlovák Köztársaságér' a jobb, igazságosabb rend harcában. Ebben a harcban alakultak ki nemzeti fejlődésünk aiaojeí, melyek elősegítik az együttélést és együttmunkálkodást a testvéri és békeszerető országokkal, melyeknek élén a Szovjetunió áll. Szabad Földműves, a Földrriúve'ésiujy Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja — fränvfiä postahivatal: Bratislava, 2. Meqht/'úti Hivatal hétП-,r— Kiadóhivatal R-iMsova K'i /< , A 7 - Telet m 332-29 : 32 ,.5t3t pódohosr nal' rila'i-i ->t vo" n. p zAv,fi В ' v- Krížte vá 7. — — Nyomja: — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.4Ö A lap felmondható minden év vécén okt. — Szerkesz'óség. Hratis! ava, Krížková 7. — Telefon 243-46. — Merkantilné tlačiarne, n p. zz.. Bratislava, Ul Nár Povstania 41. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV 2. D—51344
