Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-05 / 36. szám
A szocialista faluért! \Tza tH íd Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA j A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA | Bratislava, 1954. szeptember 5. Ara 40 tillér V. évfolyam 36. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: A bratislavai dolgozók ünnepi manifesztációja a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulója alkalmából. A Molnár házaspár visszatért a faluba. A kisújfalusi EFSz nem gyöngült, hanem erősödött. Agronómus a kolhoz élén. A. S. Jegorov üdvözlete a csehszlovák néphez. A gépállomások ne rohammunkával pótolják a lemaradást. Példás állattenyésztési eredmények a zselízi állami gazdaságban. A takarményalap biztosításával alapozzuk meg az állattenyésztés fejlesztését Az állami azdaságok, szövetkezetek, kis- és középparasztok földjein befejezték a takarmány betakarítását, melyet a szovjet gépek segítségével, a kedvezőtlen dójárás ellenére sokkal gyorsabban, minőség esebben és keveebb szemveszteséggel végeztek az idén, mint az elmúlt esztendőkben. Most teljes ütemben folyik a cséplés és a beadás. Ezzel a feladattal egyidejűleg további feladat áll dolgozó földműveseink előtt, melynek komoly nemzetgazdasági jelentősége van. A takarmányalap szilárd és folyamatos biztosításáról van szó, mely az állattenyésztési termelés emelésének és minőségesebbétételének előfeltétele. A téli időszakra való elegendő takarmányalap biztosítása döntő feltétele dolgozóink állati termékekkel való ellátásának, valamint szövetkezeteseink, kis- és közéoparasztjaink és a többi mezőgazdasági dolgozónk életszínvonala emelésének és jövedelmük fokozásának. Attól, hogyan fogjuk fel ennek a feladatnak fontosságát, milyen komolyan és felelősségteljesen teljesítjük azt, függ szövekezeteink fejlődése, gazdasági és politikai megszilárdulása. Az EFSz-ek idei félévi pénzügyi gazdálkodásának kimutatása újból egy komoly mezőgazdasági hiányosságunkra figyelmeztet bennünket. Az EFSz-ek jövedelmének több mint a felét a növényi termelésből származó jövedelem I tesz-, ezzel szemben az állattenyésztési | termelés e mögött jelentősen lemarad, ami kedvezőtlenül befolyásolja a sző- j vetkezet egész gazdálkodását, valamint a tagok munkaegységének értékét is. 1 Ezen hiányosságok gyors kiküszöbölésére megvan minden előfeltételünk. Pártunk és kormányunk eddig nem látott gondosságot és segítséget nyújt a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak. Fejlett technikával, a magas hektárhozamok mestereinek jó és meggyőző példáival, az élenjáró szovjet kolhozok gazdag tapasztalataival, saját magas hektárhozamaink mestereinek követnivtrtó példáival és a mezőgazdasági állatok kiváló gondozóival és termelőivel rendelkezünk. Most tehát arról van szó, hogy ezeket a tapasztalatokat minden szövetkezetben, állami gazdaságon, kisás középparasztjaink gazdálkodásában megfelelően kihasználjuk. Ebben az időszakban a legidőszerűbb kérdés befejezni az évelötakarmány második és további begyűjtését, valamint a sarjú kaszálását. Hangsúlyozni keél azonban, hogyha az első kaszálással ugyan minden területen el is késtünk. a második kaszálásnál még ennél is kevesebb szénához jutunk azért, mert a pótterületeken, mint árkokmenién, töltéseken, stb. a sarjút elvesztjük, ami által megszűkül a teriméstakarmány téli időszakra való készlete. Éppen ezért idejében kell minden Mariiletet lekaszálni, szükséges, hogy ebbe a munkába bekapcsolódjanak a gépállomások és csak azokon a helyeken, ahol nem lehet gépekkel végezni a kaszálást, aszaljanak kézzel. A zöldtakarmány biztositásának érdekében nagy jelentősége van a koratavasszal bevetett őszi takarmánykeverékeknek. Az őszi takarmánykeverékeket a zöldfutószalag módszere szerint kell elvetni, ami azt jelenti, hogy tekintettel kell lenni a gazdasági állatok állományára, s azok napi nedvdűs takarmányadagjára egyes takarmánykeverékek fejlődésének időpontjára s ezek szerint kell az egyes keverékeket elvetni. Most már a leggyorsabb időn belül fülűbe kell tenni, a repce- és rozskeverékeket, a bíborherét, az olasz perjével. A terméstakarmányok mellett, mint a széna és szalma, a takarmányadag főalkatrészét a nedvdús takarmány képezi. A téli időszakra való elegendő nedvdús takarmány biztosítása nagyban hozzájárul, hogy a téli takarmány minőségét a nyárihoz tegyük hasonlóvá. Elősegíti a szemestakartnány csökkentését, melyből jelenleg elég nagy hiány van s melyet az EFSz-ek az állami alapből kénytelenek voltak vásárolni, ami anyagilag jelentős mértékben megterhelte őket. Habár az elmúlt esztendőben már többet silóztunk, mint azelőtt, mégsem biztosítottunk elegendő silókészletet, különösen az északi járásokban maradtak el. Ugyancsak kevés jelentőséget tulajdonítottunk a silótakarmány minőségének, különösen, ami a fehérje és a szénhidrát tartalmát illeti. Nagyrészt csak felszíni silózást végeztünk, a silóból rosszul szorítottuk ki a levegőt, csak gyenge földréteggel takartuk, Ennek következtében a siló elvesztette minőségét, sőt sok esetben teljesen elértéktelenedett. Ezévben már ezen a téren is sokkal jobb feltételeink vannak. A gépállomások vályógépei nehéz talajművelési munkákkal a szövetkezetekben 100.000 köbméter silógödröt ástak és az ásások költségének a felét az állam vállalta. Szükséges azonban, hogy ezen munkáknál a szövetkezet dolgozóit is kihasználják, valamint megszervezzék a gépek, — főleg a védnökségi üzem gépesített segítségét. Tudnunk kell azonban, hogy a széleskörű gépi segítség mellett sem biztosítottunk elegendő, a silózás részére megfelelő területet. A beton, vagy kifalazott silógödrök építését, melyek természetesen a legjobbak, nem győzzük egyszerre oly mennyiségben építeni, amennyire szükségünk lenne. Egyelőre meg kell elégednünk az ideiglenes silógödrökkel és a felszíni silózással. Nem elég azonban csak a gödröt kiásni, azt minden silózás előtt vízálló agyaggal ki kell kenni. A silótakarmány felületére nedves pelyvát, vagy felvágatlan zöldfüvet teszünk, melyre 5—10 centiméter vastagságban agyagkenést borítunk, mely megakadályozza a levegő hozzáférését, majd végül 50—70 centiméter rétegű földdel takarjuk be. (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyíltak az iskolák kapui... Véget ért a szünidő, megkezdődik az 1954/55-ös iskolaév. Az iskolák épületei mindenütt készen várják azt a sok százezer gyermeket és fiatalt, akiknek lépte nap-nap után az iskola felé irányul. Fiatalságunk továbbfejlődésének nyitva van az útja. Az új iskolaévben a tanítók és pedagógusok nehéz munkáját a nemzeti bizottságok is szereti! gondoskodással fogják kísérni. Ök biztosítják az iskolák anyagi ellátását és segítőkezet nyújtanak a tanítóknak, hogy hivatásukat zavartalanul betölthessék. Kibővítették a* csehszlovákiai magyar nyelvű' iskolák hálózatát. Az új, fejlett tudású pedagógusok keze alól kerül majd ki az újarcú magyar dolgozó értelmiség, melynek munkájára oly nagy szükség van hazánkban. A mezőgazdasági iskolák dolgozóira is szép becsületbeli feladat vár: szakembereket kell nevelniük fejlődi! mezőgazdaságunk számára. А X. pártkongresszus irányelvét a mezőgazdaság lényeges növelését és dolgozóink életszínvonalának emelését, csak úgy tudjuk majd teljesíteni, ha mezőgazdaságunk minden szakaszán szakképzett dolgozók biztosítják termelésünk fejlesztését. A mezőgazdasági iskola dolgozói biztosítják EFSz-eink, állami gazdaságaink, gépállomásaink szakemberekkel való kiegészítését. A Modorban megtartott mezőgazdasági iskolák igazgatóinak értekezletén, Gažik földművelésügyi megbízott jelenlétében megvitatták a földművelés------- ★ ★ ★ ------ügyi miniszter a mezőgazdasági iskolák 1954/55-ös tanévének megnyitása alkalmával foganatosított utasításait. Üi mezőgazdasági iskola ágazatokkal bővítik az eddigieket. A távtanulást is megszervezték, és az általános műveltséget nyújtó tantárgyak tanításához olyan tanítókat biztosítottak, akik az összes típusú mezőgazdasági iskolán e tantárgyak minősítésével rendelkeznek. A szaktanítóknak csak szaktantárgyakat kell tanítaniuk. Ha a mezőgazdasági iskolák kezdeményezik és teljesítik a kapott utasításaikat, akkor ezen keresztül a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági dolgozók neveléséről szóló részt is maradéktalanúl teljesítették. Várkonyon a régi, üres árokból siiógöüör let! Vetik az őszi árpát és rozst állami gazdaságainkon A nyitrai kerület állami gazdaságainak határában befejezéshez közelednek a nyári munkák és most kezdik meg az őszi tennivalókat. Teljes ütemben folyik a talaj előkészítése őszi vetésre. Augusztus 31-ig a nyitrai kerület állami gazdaságain 2500 hektárnyi területre hordták ki a trágyát és 4800 hektárnyi területet szántottak fel az ősziek alá. Augusztus második felében a kerület egyes állami gazdaságain már megkezdték az őszi repce vetését is. De a tervezet határidőig a repcét csak .három gazdaságban vetették el. még* pedig a tarnóci gazdaságban 63 hektáron, a nánai gazdaságban 51 hektáron, a palárikovóin 65 hektáron. A nánai állami gazdaság dolgozói a nyitrai kerületben elsőnek vetették el az őszi árpát 52 hektárnyi területen az aranyosi állami gazdaság dolgozói pedig 36 hektárnyi területet rozzsal vetettek be. A dunaszerdeihelyi járás szövetkezetei lemaradtak a silózással. De az elmúlt napokban nagy változás állott be. Nincsen a járásnak olyan szövetkezete, ahol ne silóznának, vagy ne készülődnének a silózásra. A szövetkezeti tagok ráébredtek, hogy silótakermány nélkül lehetetlen zökkenőmentesen.biztosítani a takarmányalapot a téli időszakra. Tudják azt is, hogy a téí folyamán szüksége van az állatoknak a jóízű, nedvdűs takarmányra. Ezt pedig csak silőzással lehet elérni. Sok szövetkezetnek nagy gondot okoz, hogy nincsen megfelelő beton, tégla, vagy más állandó silógödre. A várkonyi szövetkezetnek sincs elegendő beton silógödre, a silózást mégis megoldották. Tóth Károly, a szövetkezet elnöke elmondja, hogyan segítettek a silógödörhiányon. — Várkony és Nyék között két és félméteres mély árok húzódik — mondja, amely két község határát kettéosztotta. Az árokban sohasem volt talajvíz, sem esővíz. Oj gödröket ásni drága dolog, no meg hosszadalmas is. Gondoltuk, miért ne használjuk ki azt, ami már készen van. Az árkot átvizsgálták, nincs-e benne sok vakondtúrás, nehogy a lesilózott anyag levegőt kapjon és romlásnak induljon. Az árokban a füvet lenyesték, a helyét kirakták pelyvával, amibe azután a szövetkezet 280 köbméter silót helyezett el. Eddig 1200 köbméter jóminőségű silótakarmányt biztosítottak a várkonyiak. Tóth elvtárs büszkén mondja, hogy ők minden felnőtt szarvasmarhára 40, a növendékállatokra pedig 20 mázsa silót készítenek a téli időszakra. Ezek szerint lesz bőven lédús takarmány, ami azt jelenti, hogy az állatok hasznosságát naprói -napra fokozni tudják. Krajcsovics Nándor Dunaszerdahely Az ekecsi EFSz 28 új taggal A jól gazdálkodó szövetkezetekben egymásután kérik felvételüket a dolgozók. A nagymegyeri járásban az ekecsi szövetkezetben ezévben már 28 új tag lépett a szövetkezetbe. Köztük Brinzik Béla, Német Sándor, Dancsics Lajos, Hacsek János és a többiek, akik meggyőződtek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Brinzik elvtárs már az 50-ik évéhez közeledik. Mint magángazda 3 hektár földön gazdálkodott. Amikor megalakult a szövetkezet, úgy határozott, hogy földjeit ő is átadja a közös gazdálkodás részére, de ő maga nem lép be. Azt gondolta, hogy elegendő lesz, ha Vince fia lesz tag, ő pedig az iparban fog dolgozni. Ez így is volt. Több mint két éven át Ostraván dolgozott. Eleinte így látta .jónak a dolgokat. No, meg aztán a szövetkezet ellenségei is fékezték a szövetkezet iránt rokonszenvező gondolataiban. Utazás közben és munkahelyén is kerültek olyanok, akik szerették volna félrevezetni őt. Ez az oka, hogy Brinzik elvtárs idegenkedett a szövetkezettől. Két év telt el, míg Brinzik Béla meggyőződött, hogy csakis a szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli helyes út a szebb és jobb élethez. Vájjon mi vitte őt erre a meggyőződésre? Ez egészen egyszerű. Látta, hogy azok, akik családjukkal együtt dolgoznak a szövetkezetben milyen szép jutalomban részesülnek. Nem véletlen az olyan példa az ekecsi szövetkezetben, mint Német Kálmán, aki 2 fiával dolgozik a szövetkezetben és ezévben 19.21 mázsa búzát és 8.74 mázsa árpát vittek haza a munkájuk után. Hasonló gazdag jutalomban részesült Tóth Imre, aki szintén 10 mázsa búzát és 5 mázsa árpát kapott. így erősödött lehetne még felsorakoztatni több olyan jó dolgozót is, mint Raszt- György Arpád, Dobrí László és még több szövetkezeti tag nevét, akik szintén bőven vittek haza gabonát. Ezek a példák világosak és meggyőznek arról, hogy az olyan szövetkezetben, ahol mind a vezetőségr mind a tagok szívügyüknek veszik a szövetkezet további fejlődését, az a szövetkezet erősödik, a tagok elégedettek, életük napról-napra jobb. Ezt látta a Komáromból hazatért Német Sándor is. Német elvtárs, mint kőműves dolgozott a komáromi hajógyárban. Munkája után mindig szép fizetést kapott, elégedett volt. Azt azonban ő is látta, hogy faluja egyre jobban épül, szépül és a dolgozók élete is javul. Ezért elhatározta, hogy hazajön falujába és a szövetkezetben fog dolgozni. Határozatát tett követte. Z. J. A Szlovák Nemzeti Felkelés M). évfordulójának ünnepségein hazánk dolgozói hatalmas tömegekben vettek részt, Brat slavában több mint százezer ember tett hitelt a felkelés eszméi és a szocializmus építése mellett. (A kép a Sztálin-téri manifesztáló egy részét mutatja.) i
