Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-05 / 36. szám

A szocialista faluért! \Tza tH íd Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA j A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA | Bratislava, 1954. szeptember 5. Ara 40 tillér V. évfolyam 36. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: A bratislavai dolgozók ünnepi manifesztációja a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulója alkalmából. A Molnár házaspár visszatért a faluba. A kisújfalusi EFSz nem gyöngült, hanem erősö­dött. Agronómus a kolhoz élén. A. S. Jegorov üdvözlete a csehszlovák néphez. A gépállomások ne rohammunkával pótolják a lemaradást. Példás állattenyésztési eredmények a zselízi állami gazdaságban. A takarményalap biztosításával alapozzuk meg az állattenyésztés fejlesztését Az állami azdaságok, szövetkezetek, kis- és középparasztok földjein befe­jezték a takarmány betakarítását, me­lyet a szovjet gépek segítségével, a kedvezőtlen dójárás ellenére sokkal gyorsabban, minőség esebben és keve­­ebb szemveszteséggel végeztek az idén, mint az elmúlt esztendőkben. Most tel­jes ütemben folyik a cséplés és a be­adás. Ezzel a feladattal egyidejűleg továb­bi feladat áll dolgozó földműveseink előtt, melynek komoly nemzetgazdasági jelentősége van. A takarmányalap szi­lárd és folyamatos biztosításáról van szó, mely az állattenyésztési termelés emelésének és minőségesebbétételének előfeltétele. A téli időszakra való elegendő takar­mányalap biztosítása döntő feltétele dolgozóink állati termékekkel való el­látásának, valamint szövetkezeteseink, kis- és közéoparasztjaink és a többi mezőgazdasági dolgozónk életszínvonala emelésének és jövedelmük fokozásának. Attól, hogyan fogjuk fel ennek a feladatnak fontosságát, milyen komo­lyan és felelősségteljesen teljesítjük azt, függ szövekezeteink fejlődése, gazdasági és politikai megszilárdulása. Az EFSz-ek idei félévi pénzügyi gaz­dálkodásának kimutatása újból egy ko­moly mezőgazdasági hiányosságunkra figyelmeztet bennünket. Az EFSz-ek jövedelmének több mint a felét a nö­vényi termelésből származó jövedelem I tesz-, ezzel szemben az állattenyésztési | termelés e mögött jelentősen lemarad, ami kedvezőtlenül befolyásolja a sző- j vetkezet egész gazdálkodását, valamint a tagok munkaegységének értékét is. 1 Ezen hiányosságok gyors kiküszöbölé­sére megvan minden előfeltételünk. Pártunk és kormányunk eddig nem lá­tott gondosságot és segítséget nyújt a szövetkezeteknek és az egyénileg gaz­dálkodóknak. Fejlett technikával, a magas hektár­hozamok mestereinek jó és meggyőző példáival, az élenjáró szovjet kolhozok gazdag tapasztalataival, saját magas hektárhozamaink mestereinek követni­­vtrtó példáival és a mezőgazdasági ál­latok kiváló gondozóival és termelőivel rendelkezünk. Most tehát arról van szó, hogy ezeket a tapasztalatokat minden szövetkezetben, állami gazdaságon, kis­ás középparasztjaink gazdálkodásában megfelelően kihasználjuk. Ebben az időszakban a legidőszerűbb kérdés befejezni az évelötakarmány második és további begyűjtését, vala­mint a sarjú kaszálását. Hangsúlyozni keél azonban, hogyha az első kaszálás­sal ugyan minden területen el is kés­tünk. a második kaszálásnál még ennél is kevesebb szénához jutunk azért, mert a pótterületeken, mint árkok­­menién, töltéseken, stb. a sarjút elve­sztjük, ami által megszűkül a teri­­méstakarmány téli időszakra való kész­lete. Éppen ezért idejében kell minden Mariiletet lekaszálni, szükséges, hogy ebbe a munkába bekapcsolódjanak a gépállomások és csak azokon a helye­ken, ahol nem lehet gépekkel végezni a kaszálást, aszaljanak kézzel. A zöldtakarmány biztositásának ér­dekében nagy jelentősége van a kora­tavasszal bevetett őszi takarmánykeve­rékeknek. Az őszi takarmánykeveréke­ket a zöldfutószalag módszere szerint kell elvetni, ami azt jelenti, hogy te­kintettel kell lenni a gazdasági állatok állományára, s azok napi nedvdűs ta­karmányadagjára egyes takarmányke­verékek fejlődésének időpontjára s e­­zek szerint kell az egyes keverékeket elvetni. Most már a leggyorsabb időn belül fülűbe kell tenni, a repce- és rozskeverékeket, a bíborherét, az olasz perjével. A terméstakarmányok mellett, mint a széna és szalma, a takarmányadag főalkatrészét a nedvdús takarmány ké­pezi. A téli időszakra való elegendő nedvdús takarmány biztosítása nagyban hozzájárul, hogy a téli takarmány mi­nőségét a nyárihoz tegyük hasonlóvá. Elősegíti a szemestakartnány csökken­tését, melyből jelenleg elég nagy hiány van s melyet az EFSz-ek az állami a­­lapből kénytelenek voltak vásárolni, ami anyagilag jelentős mértékben meg­terhelte őket. Habár az elmúlt esztendőben már többet silóztunk, mint azelőtt, mégsem biztosítottunk elegendő silókészletet, különösen az északi járásokban marad­tak el. Ugyancsak kevés jelentőséget tulajdonítottunk a silótakarmány mi­nőségének, különösen, ami a fehérje és a szénhidrát tartalmát illeti. Nagyrészt csak felszíni silózást végeztünk, a si­lóból rosszul szorítottuk ki a levegőt, csak gyenge földréteggel takartuk, En­nek következtében a siló elvesztette minőségét, sőt sok esetben teljesen el­értéktelenedett. Ezévben már ezen a téren is sokkal jobb feltételeink vannak. A gépállomások vályógépei nehéz talajművelési mun­kákkal a szövetkezetekben 100.000 köb­méter silógödröt ástak és az ásások költségének a felét az állam vállalta. Szükséges azonban, hogy ezen munkák­nál a szövetkezet dolgozóit is kihasz­nálják, valamint megszervezzék a gé­pek, — főleg a védnökségi üzem gépe­sített segítségét. Tudnunk kell azonban, hogy a széleskörű gépi segítség mellett sem biztosítottunk elegendő, a silózás részére megfelelő területet. A beton, vagy kifalazott silógödrök építését, me­lyek természetesen a legjobbak, nem győzzük egyszerre oly mennyiségben é­­píteni, amennyire szükségünk lenne. Egyelőre meg kell elégednünk az ideig­lenes silógödrökkel és a felszíni siló­­zással. Nem elég azonban csak a göd­röt kiásni, azt minden silózás előtt víz­álló agyaggal ki kell kenni. A silóta­karmány felületére nedves pelyvát, vagy felvágatlan zöldfüvet teszünk, melyre 5—10 centiméter vastagságban agyagkenést borítunk, mely megakadá­lyozza a levegő hozzáférését, majd vé­gül 50—70 centiméter rétegű földdel takarjuk be. (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyíltak az iskolák kapui... Véget ért a szünidő, megkezdődik az 1954/55-ös iskolaév. Az iskolák épü­letei mindenütt készen várják azt a sok százezer gyermeket és fiatalt, akiknek lépte nap-nap után az iskola felé irányul. Fiatalságunk továbbfejlő­désének nyitva van az útja. Az új iskolaévben a tanítók és pe­dagógusok nehéz munkáját a nemzeti bizottságok is szereti! gondoskodással fogják kísérni. Ök biztosítják az isko­lák anyagi ellátását és segítőkezet nyújtanak a tanítóknak, hogy hivatá­sukat zavartalanul betölthessék. Kibővítették a* csehszlovákiai ma­gyar nyelvű' iskolák hálózatát. Az új, fejlett tudású pedagógusok keze alól kerül majd ki az újarcú magyar dol­gozó értelmiség, melynek munkájára oly nagy szükség van hazánkban. A mezőgazdasági iskolák dolgozóira is szép becsületbeli feladat vár: szak­embereket kell nevelniük fejlődi! me­zőgazdaságunk számára. А X. párt­­kongresszus irányelvét a mezőgazda­ság lényeges növelését és dolgozóink életszínvonalának emelését, csak úgy tudjuk majd teljesíteni, ha mezőgaz­daságunk minden szakaszán szakkép­zett dolgozók biztosítják termelésünk fejlesztését. A mezőgazdasági iskola dolgozói biztosítják EFSz-eink, állami gazdaságaink, gépállomásaink szak­emberekkel való kiegészítését. A Modorban megtartott mezőgazda­sági iskolák igazgatóinak értekezletén, Gažik földművelésügyi megbízott je­lenlétében megvitatták a földművelés­­------- ★ ★ ★ ------­ügyi miniszter a mezőgazdasági isko­lák 1954/55-ös tanévének megnyitása alkalmával foganatosított utasításait. Üi mezőgazdasági iskola ágazatokkal bővítik az eddigieket. A távtanulást is megszervezték, és az általános műveltséget nyújtó tan­tárgyak tanításához olyan tanítókat biztosítottak, akik az összes típusú mezőgazdasági iskolán e tantárgyak minősítésével rendelkeznek. A szak­tanítóknak csak szaktantárgyakat kell tanítaniuk. Ha a mezőgazdasági iskolák kezde­ményezik és teljesítik a kapott utasí­tásaikat, akkor ezen keresztül a CsKP X. kongresszusának a mezőgaz­dasági dolgozók neveléséről szóló részt is maradéktalanúl teljesítették. Várkonyon a régi, üres árokból siiógöüör let! Vetik az őszi árpát és rozst állami gazdaságainkon A nyitrai kerület állami gazdasá­gainak határában befejezéshez köze­lednek a nyári munkák és most kez­dik meg az őszi tennivalókat. Teljes ütemben folyik a talaj előkészítése őszi vetésre. Augusztus 31-ig a nyit­rai kerület állami gazdaságain 2500 hektárnyi területre hordták ki a trá­gyát és 4800 hektárnyi területet szán­tottak fel az ősziek alá. Augusztus második felében a kerü­let egyes állami gazdaságain már meg­kezdték az őszi repce vetését is. De a tervezet határidőig a repcét csak .három gazdaságban vetették el. még­­* pedig a tarnóci gazdaságban 63 hektá­ron, a nánai gazdaságban 51 hektá­ron, a palárikovóin 65 hektáron. A nánai állami gazdaság dolgozói a nyit­rai kerületben elsőnek vetették el az őszi árpát 52 hektárnyi területen az aranyosi állami gazdaság dolgozói pe­dig 36 hektárnyi területet rozzsal ve­tettek be. A dunaszerdeihelyi járás szövetkeze­tei lemaradtak a silózással. De az el­múlt napokban nagy változás állott be. Nincsen a járásnak olyan szövetkeze­te, ahol ne silóznának, vagy ne készü­lődnének a silózásra. A szövetkezeti tagok ráébredtek, hogy silótakermány nélkül lehetetlen zökkenőmentesen.biz­tosítani a takarmányalapot a téli idő­szakra. Tudják azt is, hogy a téí fo­lyamán szüksége van az állatoknak a jóízű, nedvdűs takarmányra. Ezt pedig csak silőzással lehet elérni. Sok szö­vetkezetnek nagy gondot okoz, hogy nincsen megfelelő beton, tégla, vagy más állandó silógödre. A várkonyi szövetkezetnek sincs ele­gendő beton silógödre, a silózást mé­gis megoldották. Tóth Károly, a szö­vetkezet elnöke elmondja, hogyan se­gítettek a silógödörhiányon. — Várkony és Nyék között két és félméteres mély árok húzódik — mondja, amely két község határát ket­téosztotta. Az árokban sohasem volt talajvíz, sem esővíz. Oj gödröket ásni drága dolog, no meg hosszadalmas is. Gondoltuk, miért ne használjuk ki azt, ami már készen van. Az árkot átvizsgálták, nincs-e benne sok vakondtúrás, nehogy a lesilózott anyag levegőt kapjon és romlásnak in­duljon. Az árokban a füvet lenyesték, a helyét kirakták pelyvával, amibe azután a szövetkezet 280 köbméter silót helyezett el. Eddig 1200 köbméter jóminőségű silótakarmányt biztosítot­tak a várkonyiak. Tóth elvtárs büszkén mondja, hogy ők minden felnőtt szarvasmarhára 40, a növendékállatokra pedig 20 mázsa silót készítenek a téli időszakra. Ezek szerint lesz bőven lédús takarmány, ami azt jelenti, hogy az állatok hasz­nosságát naprói -napra fokozni tudják. Krajcsovics Nándor Dunaszerdahely Az ekecsi EFSz 28 új taggal A jól gazdálkodó szövetkezetek­ben egymásután kérik felvételüket a dolgozók. A nagymegyeri járásban az ekecsi szövetkezetben ezévben már 28 új tag lépett a szövetke­zetbe. Köztük Brinzik Béla, Német Sándor, Dancsics Lajos, Hacsek Já­nos és a többiek, akik meggyőződ­tek a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről. Brinzik elvtárs már az 50-ik évé­hez közeledik. Mint magángazda 3 hektár földön gazdálkodott. Amikor megalakult a szövetkezet, úgy ha­tározott, hogy földjeit ő is átadja a közös gazdálkodás részére, de ő maga nem lép be. Azt gondolta, hogy elegendő lesz, ha Vince fia lesz tag, ő pedig az iparban fog dolgozni. Ez így is volt. Több mint két éven át Ostraván dolgozott. Eleinte így látta .jónak a dolgokat. No, meg aztán a szövetkezet ellen­ségei is fékezték a szövetkezet iránt rokonszenvező gondolataiban. Utazás közben és munkahelyén is kerültek olyanok, akik szerették volna félrevezetni őt. Ez az oka, hogy Brinzik elvtárs idegenkedett a szövetkezettől. Két év telt el, míg Brinzik Béla meggyőződött, hogy csakis a szö­vetkezeti gazdálkodás az egyedüli helyes út a szebb és jobb élethez. Vájjon mi vitte őt erre a meggyő­ződésre? Ez egészen egyszerű. Lát­ta, hogy azok, akik családjukkal együtt dolgoznak a szövetkezetben milyen szép jutalomban részesül­nek. Nem véletlen az olyan példa az ekecsi szövetkezetben, mint Né­met Kálmán, aki 2 fiával dolgozik a szövetkezetben és ezévben 19.21 mázsa búzát és 8.74 mázsa árpát vittek haza a munkájuk után. Ha­sonló gazdag jutalomban részesült Tóth Imre, aki szintén 10 mázsa búzát és 5 mázsa árpát kapott. így erősödött lehetne még felsorakoztatni több olyan jó dolgozót is, mint Raszt- György Arpád, Dobrí László és még több szövetkezeti tag nevét, akik szintén bőven vittek haza gabonát. Ezek a példák világosak és meg­győznek arról, hogy az olyan szö­vetkezetben, ahol mind a vezetőségr mind a tagok szívügyüknek veszik a szövetkezet további fejlődését, az a szövetkezet erősödik, a tagok elégedettek, életük napról-napra jobb. Ezt látta a Komáromból haza­tért Német Sándor is. Német elvtárs, mint kőműves dolgozott a komáromi hajógyárban. Munkája után mindig szép fizetést kapott, elégedett volt. Azt azonban ő is látta, hogy faluja egyre jobban épül, szépül és a dolgozók élete is javul. Ezért elhatározta, hogy ha­zajön falujába és a szövetkezetben fog dolgozni. Határozatát tett kö­vette. Z. J. A Szlovák Nemzeti Felkelés M). évfordulójának ünnepségein hazánk dolgozói hatalmas tömegekben vettek részt, Brat slavában több mint százezer ember tett hitelt a felkelés eszméi és a szocializmus építése mellett. (A kép a Sztálin-téri manifesztáló egy részét mutatja.) i

Next

/
Thumbnails
Contents