Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-29 / 35. szám
1954. augusztus 29. Fcíídmüves 9 >liért csak eimyi és miért nem több A nanai állami gazdaság dolgozói reménykedve néztek ez új termés elé. Gabonánk sok veszélynek volt kitéve. Most már lassan azt mondhatjuk, hogy л termés a zsákban van. Nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy mennyi volt e termés, hanem arról is gondolkozhatunk, hogy miért esek annyi, és miért nem több. Érdemes ilyenen elgondolkodni, mert lie a hibákét megtaláljuk, a kővetkező evben azokat kerülni fogjuk, a terméseredményt fokozzuk. A gabona jó műveléssel, az időjárás viszontagságait is könnyebben képes elviselni. A termelési hibákkal sokat kell most közvetlen az aratás után foglalkoznunk, hogy azokat a jövőben megszüntethessük. Ilyen nagy hiba például a tarlohántás elmulasztása. Ezzel sok gyomot és kártevőt irtunk és ezenfelül a porhanyó réteggel fedett föld nem szárad ki enynyira, hogy ne lehetne rendes munkával újbői szántani és kellőképpen elkészíteni. Gondoljunk csak az őszi mélyszántásra: elvégeztük-e, és he igen. mikor és hogyan, stb. A hibák kiküszöbölésével lehet csak a terméseredményeket sikeresen biztosítani és emelni. Gondoljunk a vetésforgókra is. Ha kalászos után kalászost vetünk, vagy tengeri, répa után őszit akarunk vetni, akkor a munkát sietve kell elvégeznünk. Nem adhatunk jó munkát, ha nem tartjuk be a vetési határidőt. A jövő termés biztosítása érdekében szem előtt keli tartani a vetőmag minőségét, a hibátlan talajelőkészítést, tisztában kell lennünk a vetésápolás fontosságával, valamint a műtrágyák okszerű használatával stb., s*b. Amennyire csökkenteni fogjuk a termelési hibákat, annyival javítjuk a terméseredményt és hazánk dolgozóinak jólétét. Valamennyien, akik a növénytermeléssel foglalkozunk, akár az állami gazdaságokon, akár a szövetkezetekben, vagy akár magángazdálkodásban, tegyünk egy kis visszapillantást most az aratás és cséplés befejezése után és állapítsuk meg, hogy hol, mikor és milyen hibát követtünk el és igyekezzünk ezt a jövőben teljesen kiküszöbölni. Az erre fordított idő nem vész kárba, s különösen hasznos lesz, ha közösen beszélgetünk erről. Nagy János, Nána. Ahol az átvevőválialat gátolja a beadást Az utóbbi időben többször szó eset: már a párkányi járásban lévő csenke: állami gazdaságról, amely igen szép eredményt ért el, különösen zöldségtermesztésben, ahol Juhász Sándor zöldség termesztési csoport brigádja odaadó munkája eredményeként, bőséges mennyiségben jutott mindenféle zöldség a dolgozók asztalára. Meg kell állaptíanunk, hogy a zökkenőmentes beadást — maguk az átvevőszervek gátolják. A Slovenské bryndziame, n. p. zólyomi-szalatnai osztálya például, ahová a gazdaság tekintélyes mennyiségű juhsajtot szállít. Mint ismeretes, a juhsajt előállításához úgynevezett oltóra van szükség, amit maga az átvevőválialat köteles megküldeni olyan mennyiségben, ahogy ezt a termelő megkívánja. Amikor az első ködlemény oltó elfogyott, gazdaságunk mindössze 76 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. Ezt megelőzően írásban, táviratilag, négy esetben kértünk további oltóküldeményt, azonban hiába. Amikor láttuk. hogy tovább nem várhatunk a fentemlített vállalat küldeményére, a környékbeli EFSz-ekhez és állami gazdaságokhoz fordultunk. Végül is a nánai állami gazdaság adott kisebbmennyiségű oltót, hogy beadási kötelezettségünknek idejében eleget tehessünk. Mos' hogy az előírt mennyiséget beadtuk, augusztus 12-én megkaptuk az annyira kért oltót is, de körülbelül 6 hét után. hogy az első részünkre küldött menynyiség elfogyott. Tudomásunk szerint minden begyűjtőszervnek kötelessége, hogy a beadási lehetőségeket segítse és ne pedig gátolja a zökkenésmentes beadást. Ez fontos annál is inkább, mert gazdaságunkban megvalósítottuk az érdemszervpti jutalmazást és ennek következtében a fogyasztó dolgozókon kívül anyagilag érinti magukat az alkalmazottakat is, akik a juhtenyésztésben dolgoznak. Vlahy Béla, zootechnikus NANA. Felkészülnek az őszi munkák megkezdésére Az eperjesi kerületben lévő állami gazdaságok dolgozói a cservenicai udvar kivételével befejezték az idei termés betakarítását. A cservenicai udvar dolgozói éppen olyan gazdag termést várnak, mint amilyet a kerület többi gazdaságai elértek. Az őszi árpából például, amelyet már elcsépeltek, hektáronként 38.3 mázsás- termést értek el. A napokban befejezték az eperjesi kerülethez tartozó gazdaságok a here második betakarítását. Most a cseiamádé silózásával foglalkoznak, amelyet a buryonya és a cukorrépa betakarításának megkezdéséig szeretnének befejezni. A gazdaság dolgozóinak a terv szerint 70.034 mázsa silótakermányt kell elkészítenie. Az eperjesi kerületben lévő állami gazdaságok dolgozói a tarlóhántási tervüket teljes egészében befejezték. A gépesítők és traktorosok az előhántós ekéket készítik élő, rendbehozzák a vetögépeket. Tervük az, hogy amint elérkezik az őszi vetéseknek ideje, felkészülten, késedelem nélkül megkezdhessék ez őszi terv teljesítését. A gyakori szántás meríti ki a tatait! Tyerentyij Malcev, a kolhozparaszt-tudós új módszere Tyerentyij Malcev „Mire tanít a mi tapasztalatunk” címmel cikket írt a Pravda július 17—i számában. Ki ez a Tyerentyij Malcev, akinek cikke olyan nagy figyelmet keltett a szovjet mezőgazdasági szakemberek körében? Autodidakta tudós, egyszerű kolhozparaszt ez Uralon-túli Kurgánai területen. Mezőgazdász a „Lenin végakarata” kolhozban, és egyben igazgatója a kolhoz egyedülálló és a maga nemében páratlan kísérleti gazdaságának, kísérletet hosszú évekre nyúlnak viszsza. Azt kutatta, szükséges-e minden évben vetés alá szántani. A tudomány és a gyakorlat hosszú ideig nem adott feleletet felvetett kérdéseire. Néhány évvel ezelőtt a kolhoz földjén újfajta, a szokástól eltérő eljárást vezetett be: a 4—5 éves vetésforgóban csupán egyszer szántotta mélyen a földet, a többi években csupán szélesfogú tárcsával tárcsázta meg a földet aratás után. Ez az eljárás azt eredményezte, hogy a gabona gyökérzete a ’talajban elősegíti a szerves anyagok felgyülemlését és a föld szerkezetének helyreállítását. Célja a talaj termőképességének állandó növelése volt. Malcev eljárása (amelyet már a kolhoz egész területén többezer hektáron bevezettek) meggyőzően bizonyította, hogy nem a termés meríti ki a talajt, hanem a gyakori szántás. Továbbá, ha elhagyjuk az évenkénti szántást és csak tárcsázzuk a földet, a talajban maradó növényi azerveeanyagok annyira megnövelik a talaj termőképességét, hogy nem lesz szüksége pihenésre, sőt több éven át ■edményesen vethetünk bele gabonát 'bona után. A „Lenin végakarata" kolhozban Malcev eljárásával állandósult a bő termés: 1953-as aszályos évben, átlagosan 20.2 mázsa gabonát takarítottak be hektáronként 2350 hektárnyi területről (ez 12 mázsás holdankinti termésátlag, több mint 4 ezer holdnyi területről. A szerk.) Malcev újítása szembefordulást jelent-e Viljamsz akadémikus tanításával? Korántsem. A malceyi agrotechnika csupán kiegészíti, sokban lényegesen kijavítja Viljamsz tanításait. Viljamsz tanítása alapján az évelő füveknek, mint talajszerkezet-helyireáilító tényezőknek monopol iszfcikus helyzetük volt a mezőgazdaságban. De mindjárt hozzátehetjük: az évelő füvek egyeduralmát az biztosította, hogy a vetésforgó-rendszerben a fűvel bevetett földet nem szántották. Malcev bebizonyította, hogy nemcsak az évelő füvek gyökérzete javítja a talajt, hanem minden egyéves növényé, így a iiabonáé is, amely a talajba kerülve megakadályozza annak kimerülését. A mélyszántás „holt” földréteget forgat ki, amelyben hasznos növényi baktériumok nincsenek és így hosszú időre van szükség, amíg a mélyszántott föld termőképes lesz. Malcev eljárásában is szere о'Я a mélyszántás, amint említettük (4—5 évenként 40— 50—60 centiméteres), de ez a mélyszántás lényegesen különbözik a régebbi mélyszántástól. Tyerentyij Malcev új — kormánylemez nélküli — ekét szerkesztett, amely a föld mély rétegéi nem forgatja ki a felületre, hanem alávágja a növényi gyökérzetet, porhanyítja a talajt, de nem keveri az alsó és a felső rétegeket. __а\7/ /Ш/ШИ с/м/1РАт\с<ш imiiipp__ Minden késedelem nélkül fogjunk hozzá az őszi munkákhoz Állami gazdaságaink a nyári munkák sikeres befejezésével most az ősz: munkákra való felkészülést szorgalmazzák. Igaz, még a zsolnai és a besztercebányai kerületben, sőt a kassai kerület északabbra fekvő gazdaságaiban javában folyik a cséplés, de napok kérdése csak és ezeken a helyeken is elvégzik a gabonabetakarítást. Állami gazdaságainknak, mint szocialista nagyüzemeknek éppúgy, mint az összes mezőgazdasági munkákban, most, az őszi munkák elvégzésekor is példát kell mutatniok szövetkezeteinknek és a meqángazdálkodó kis- és középperasztiainknek. Mik tehát most a legfontosabb feladatok? Főleg az eddig elmulasztott tarlóhántás befejezését kell mielőbb szorgalmaznunk. A pozsonyi kerület gazdaságai idejében elvégezték a tarlóhántást és most bőven jut idejük az őszi talajelőkészületekre. A gépeket ugyanúgy, mint a nyári munkák alatt, az őszi vetési és szántási csatában is tökéletesen ki akarják használni. Ez az alapja ugyanis a tarlóhántásban elért sikerüknek. A nyitrai kerület gazdaságainál éppen ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Itt nem fordítottak elég gondot a népek kellő kihasználására. A hernyóra 1 pás traktorokon kevés gazdaságban öcűjjoztak két műszókban. Ez viszont тЯ)bosszulta magát a tarlóbuktatás a‘acsony százalékarányában. Mezőgazdaságunk dolgozói éber szemmel figyelik az állami gazdaságok tevékenységét, főképpen a magas termés elérése érdekében kifejtett törekvésüket. De ha az előnyöket, az új munkemódozatokat látják, észreveszik a hiányosságokat is, amelyek még bőven akadnak egyes gazdaságainkon. Az őszi munkák arra kötelezik állami gazdaságaink mindenegyes dolgozóját, hogy még nagyob' mértékben alkalmazzák az új munkamódszereket, tartsák be az agrotechnikai irányelveket és így váljanak a szocialista nagytermelőé iskoláivá. A szerediek már őszi tervet készítenek A közös nagyüzemi gazdálkodás természetesen nem folyhat sikeresen, előre kidolgozott tervek nélkül. Állami gazdaságainknak nemcsak arra kell irányítaniok figyelmüket, hogy az egyes munkákat elvégezzék, hanem főképpen oda kell hatniok, hogy a munkákat hogyan fogják befejezni. A szeredi állami gazdaság dolgozói a nyári munkák után egész Szlovákiában elsőnek fogtak hozzá az őszi munkák terve elkészítéséhez. A gazdaság által kidolgozott terveket a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal is jóváhagyta és mint példás terveket az összes állami gazdaságnak megküldötte, hogy ennek alapján minden egyes gazdaság, osztály, megjelölhesse elvégzendő feladatait. Tehát az említett terv szolgáljon irányelvül, főleg azokon a helyeken, ahol a feladatokat eddig nem dolgozták szét a csoportokra, sempedig az egyes munkacsapatokra. A szeredi gazdaságban már tavaly is úgy jártak el a tervek összeállításánál, hogy annak minden egyes mozzanatáról tudtak a dolgozók, akik közvetlen részt vettek a termelésben. p Legsürgősebb a tarlóhántás befejezése Állami gazdaságaink legsürgősebb feladatai közé tartozik, többek között az eddig elmaradt tarlóbuktatás befejezése. Ezt követőleg haladéktalanul hozzá kell fogni a középszántáshoz, hogy az őszi búzát, rozsot és a takarmánykeveréket mielőbb a földbe tehessük. A gyakorlat is azt igazolja, hogy a korai vetés sokszorosan megtéríti a fáradságot a magas hektárhozamokban. A pelárikovói állami gazdasághoz tartozó miklósi részlegen tavaly is az agrotechnikai határidőkhöz szigorúan ragaszkodva végezték el az őszi kalászosok vetését. Persze meg is volt ennek a látszata, hiszen a tavalyihoz mérten is magasabb termést értek el mindenegyes gabonaneműnél. A csenkei gazdaságban ugyancsak jó terméseredmények születtek a helyes agrotechnika alkalmazása által. Hektáronként csaknem ké: és fél mázsával lépték túl termelési tervüket. A királyhelmeci gazdaságok is büszkék lehetnek elért eredményeikre, amit semmiképpen sem biztosíthattak volna, ha nem ragaszkodnak a haladó eljárásokhoz. Az ősziárpa az első Az őszi gabonafélék közül elsőnek az ösziárpát kel! a földbe tenni, amelynek az agrotechnikai határideje augusztus 31-ével már lejár. Ebben a munkában ezideig a nánai állami gazdaság mutathat fel nagy igyekezetei, ahol több mint ötven százalékra vetették el az ösziárpájukat. A rozs terméshozama szintén elválaszthatatlan az idejében elvégzett talajmunkáktó! és a vetés idejétől. Minden egyes gazdaság legfőbb kötelessége, hogy szeptember 20- ig minden szem rozs a jól előkészített talajba kerüljön. Ezenkívül a búza vetését is szorgalmaznunk kell, amelynek a vetési határideje október 20-ával lejár. Mindenekelőtt nagy szerepet tölt be mezőgazdasági üzemeinkben az őszi takarmánykeverékek elvetése is, amely 'a bőséges takarmányalapot biztosítja Ezért úgy igyekezzünk, hogy szeptember végéig utolsó szemig elvethessük a keverékek magvait. Nagyszerű gépekkel rendelkezünk Egy-két évvel ezelőtt még nem volt meg a vetés befejezésének idejében való elvégzése. Igaz, még nem rendelkeztek állami gazdaságaink olyan nagyszerű gépekkel, mint ezen az őszön, de az igyekezet már akkor is megvolt, aminek mo6t a gépi segítség mellett még fokozottabban kell érvényrejutnie. A gépeket ott használják ki tökéletesen, ahol a szántásban két műszakra dolgoznak. Minden késedelem a terméseredmények lényeges csökkenésére vezethet. Ha a gépesítés szerepéről van szó, külön fejezetben kell megemlítenünk az őszi termények betakarítását, amit a vetéssel-szántással egyidóben kell elvégeznünk. A burgonya, kukorica, napraforgó, dohány és egyéb termények betakarítása fontos mezőgazdasági munkáink közé tartoznak. Tehát nemcsak a vetés elvégzésében, de a kapásnövények betakarításában is elöl kell járni állami gazdaságainknak. Az őszi betakarítás csúcsmunkái közé tartozik a cukorrépa kiszántása, megtisztítása és a cukorgyárba való elszállítása is. Ez fontoe ipari növényünk és nagymennyiségű takarmányt is biztosít állatállományunknak, főleg akkor, ha a betakarítással igyekezni fogunk. Ajánlatos lenne, ha minden gazdaságban, ahol cukorrépatermeléssel foglalkoznak, elszállítási tervüket egybehangolnák a cukorgyár terveivel. Ez lényegesen megkönnyítené a répa betakarítását. Sürgős a len betakarítása A len és a kender betakarítását sem lehet halogatni. Bár még ezen növények betakarítási ideje nincs itt, az előkészületeket már most kell megejtenünk. Az iglói állami gazdaságban érdekes felfogás', kapott lábra a kender A gazdaság vezetői, de még a dolgozók nagyrésze is inkább előnybe részesítik az egyszerű tépögépeket a kombájnoknál. Azt hangoztatják, hogy inkább odaadják a kombájnt más gazdaságnak, csak helyette két tépőgépet juttassanak rendelkezésükre. Milyen helytelen nézet, maradi felfogás! Bár az iglói vidék dimbes-dombos, mégis célezerübo a kombájn alkalmazása, amely az aratással, egy időben a magtalanítást is képes elvégezni. Dehát minden az embertől függ, a legmodernebb gép sem működik, dolgozik önmagától. A gabona kártevői ellen is most az ősszel kell a harcot elkezdenünk. Régi igazság az, hogy soha se vessünk e! csávázatlan gabonát, mert a betegség ellepi a kalászokat és üszögös búzát arathatunk. Ez viszont nem lenne jó cégér állami gazdaságainkra. A takarmánymagvak cséplése Az őszi betakarítás mellett fontos feladatot kell még megoldanunk, ami nem más, mint a lucerna és egyéb takarmánymagvak cséplése. A határidő itt is szeptember második felében jár le, de minél előbb kicsépeljük a lucernát, a hereféléket, annál minöségesebb magot nyerünk. Tehát ezen a téren is igyekeznünk kell, mert az idő nem vár, egyik napról a másikra az esők sok kárt okozhatnak terményeinkben. Nagy vonalakban ezek lennének e legfontosabb feladataink, amelyekre az ősszel minden figyelmünket összpontosítanunk kell. Ha sikeresen akarjuk elvégezni munkánkat, akkor minden egyes munkamozzanatot papírra kell fektetnünk és a tervekkel minden csoportot, csapatot, egyszóval mindenegyes dolgozót meg kell ismertetni. Ez az elapfeltétele állami gazdaságaink további sikereinek.. A jó gazda nevéhez híven állami gazdaságainkon a sor, hogy a szocialista munkaverseny kiszélesítésével az őszi munkákban is hasonló sikerekkel szerepeljenek, mint a kenyérért folyó harcban, a nyári munkák idején tették. (Sz. A.) t okozzuk a gépi segítséget az őszi munkákban A forró augusztusi napfény úgy tűzött a földre, mintha minden nedvét ki akarta volna szívni. A Zselíz felé vezető országút két oldalán javában folyt a tarlóhántás, s a könnyedén mozgó traktorok egyenletes dobogása visszhangot vert a közeli dombokon. Amikor megérkeztünk a kis városba, első utunk a traktorállomásra vezetett, hogy elbeszélgessünk a zselízi kombájnosokkal az idei aratás tapasztalatairól. Elsősorban Nap Jánossal. a zselízi gépállomás legjobb kombájnosával akartunk beszélni. Ám megtudtuk, hogy Csehországba ment, hogy visszafizesse azt a kölcsönt, amit a cseh kombájnosok nyújtottak a szlovákiai aratás meggyorsítása érdekében. Nap János most Seifert Ferenccel és a többi szlovákiai kombájnossal együtt aratja a cseh földek ringó gabonatábláit, hogy meggyorsítsa az aratás olyannyira fontos munkálatait és ezzel hozzájáruljon pártunk és kormányunk határozatainak hiánytalan teljesítéséhez. A gépállomáson felkerestük tehát Tóth Miklóst. a kombájnos csoport vezetőjét, mondjon néhány szót az aratási és csépié*! munkák tapasztalatairól. — Mindenekelőtt azzal kell kezdenem — mondotta Tóth Miklós, hogy a tavalyihoz képest az idén már sokkal több kombájnnal arattunk a zse. lízi járásban. Számszerint 24 kombájnnal több népet vetettünk be az aratási munkákba, mint tavaly. Ezenkívül még 10 kombájnt kaptunk segítségül az északabbra fekvő járásokból és Csehországból. Tehát, amíg tavaly 16 kombájn aratott és csépelt, a járásban, ez a szám az idén már több mint kétszeresére szaporodott. Mielőtt hozzáláttunk a kombájnok_ kai való aratáshoz — mondja a továbbiakban Tóth elvtárs — többszöri megbeszélést tartottunk és minden intézkedést megtettünk arra vonatkozólag, hogy zökkenőmentesen végezhes. sük az aratást. Kombájnjainkat alaposan megjavítottuk, és mondhatom, nem is volt nagyobb hiba az aratási munkák végzésénél. A gépeket pontosan elosztottuk azokba a szövetkezetekbe, amelyek velünk aratási szerződést kötöttek. Amikor az aratási szerződést nem kötő szövetkezetek tagjai meggyőződtek arról, hogy milyen Sikeres és gyors a kombájnnal való aratás, hozzánk fordultak és kombájnokat kértek. Mi igyekeztünk eleget tenni kérésüknek és módját ejtettük, hogy kisegítsük őket. A fakóvezekényi szövetkezet szintén azok közé tartozott, amely nem kötött szerződést. Amikor azonban a dolgoz 9k l'átták a kombájn munkáját, annyira megtetszett nekik, hogy egy gép helyett kettőt kértek, és megfogadták, hogy jövőre, ahol csak lehet, kombájnnal fognak aratni — fejezte be beszédét Tóth elvtárs. Gépállomásunk komba inasai tehát becsülettel megállták helyüket, kivéve egy-két újoncot, akik még nem. tettek szert kellőképpen tapasztalatra a kombájnnal való aratásban. A legjobb teljesítményt a nagysallói brigádban dolgozó Nagy János nyújtotta, aki a járás területén 192 hektárnyi gabonát aratott le, csak kevéssel maradt el mögötte Nagy Lajos, aki közel 100 hektárnyi gabonát vágott le kombájnjával. Á többi kombájnos is igyek. vő munkával végezte az aratást. A gépállomás sikerei nagymérték. ben előmozdították a köbölkúti gépállomás dolgozóival folytatott versenyt, amelyet a zsélíziek nyertek meg. Az aratást és a cséplést traktorosaink és kombájnosaink a szövetkezeti tagok teljes megelégedésére végezték. Nap János khmbájnos gépével Csehországba ment aratni, Medved Márton pedig a morvaországi szövetkezete sek földjein vesz részt az ország gaboná. iának betakarításában. A gépállomás visszaadja azt a segítséget is. amelyet az északi járásokból kapott és így oda is 4 kombájnos indult, hogy résztvegyen a nekik segítséget nyújtó gépállomások feladatának teljesítésében. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint hazánk más járásaiban, úgy a zselízi járásban is egyre nagyobb teret hódít a kombájnnal való aratás és szövetkezeti tagjaink évrolévre jobban meggyőződnek a gépimunka előnyéről, amelyet az őszi munkákban még fokozni kívánunk. D. Gy
