Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-21 / 8. szám

T*t54. 'fehrú'tff 5Т. ■ * Гчйюа Földműves AI Ál I AMI ШРШШК HÍREI Minden erőt a tavaszi munkák előkészítésére Pár héttel ezelőtt még dermesztő hideg árasztotta el a vidéket, de a kassai állami birtokok dolgozói a jól átfűtött szobákban a termelési terve­ket alaposan megvitatva serényen ké - szü'tek a tavaszi vetési csata meg­kezdésére Az állami gazdaságok dolgo­zói jól tudják, hoqy ezidén sokkal jobban kell felkészülniük a tavaszi munkák elvégzésére, mint az előző években. Hiszen egységes földműves szövetkezeteink tagjai is éber szem­mel figyelik ténykedésüket, hogy pél­dájuk nyomán Ok is szervezettebben foghassanak hozzá a tavaszi munkála­tokhoz MielOtt azonban a további elő­készületek ismertetését szorgalmaz­nánk. tekintsünk csak be egu pilla­natra a kerületi tröszthöz tartozó gaz­daságok géviavítási munkáiba. Február íi-ig a gépjavításokba!' Torna után a nagylomnicei gazdaság vezet mégpedig 87 százalékos ered­ménnyel. Utána következnek a király­­helmeci gazdaságok 80, Gálszécs 68, Jolsva pedig 53 százalékkal az utolsó helyen kullog. Tehát, mint a szám­adatok is mutatják, Nagvlomnic az el­sők között áll, még a jolsavai gazda­ságok gépjavítása, annak ellenére, hogy egy és ugyanaz a lehetőség adva van számukra, a javításokkal igen elma­radtak. De mi lehet a hiba? A választ egnenesen megadhatjuk, az a helyzet hogy Jolsván nem használták ki a gépjavítások adta nagy lehetőségeket Míg a lomnici gazdaságokban ponto­san kidolgozott tervek szerint folyt a gépek, szerszámok javítása, az elvég zett munkáról diagrammokat készítet­tek. addig Jolsván csaknem teljesen elhanyagolták a javítási munkálatokat Hunei elvtárs a gazdaságok igazgatója úgy látszik nem tartja fontosnak a tavaszi munkák-gyors elvégzését. mert mint látni, nem igyekszik megjavítani a műhelyben folvó javítási munkák menetét. A gazdaságban egyébként nehezíti a javításokat az a tény U\ hogy nem rendelkeznek olyan szak­emberrel, aki összhangba hozná az egész műhely és a többi gazdaságok munkáját. Egyszóval nem gondoskod­tak megfeleld káderekre, akik most minden nehézség nélkül megoldották volna ezt az égetően fontos kérdést A továbbiakban a tornai gazdaságok előkészületei fiel foglalkozunk, ame­lyek már csaknem mindent megtettek a tavaszi munkák előkészületeire. Elő­zőleg már utaltunk arra. hogy a gép­javításokkal igen jól előrehaladtak. — Több, mint 47 különböző agregátot készítettek, hogy ezzel is meggyorsít­sák a tavaszi munkákat. Ezekben a gazdaságokban a téli hónapok alatt nagy súlyt fektettek a szemcséstrágya készítésére is. Nagyhidán, a buzitai gazdaságban és Demon már tavaly is alkalmaztak szemcséstrágyát, tehát megérte a fáradtságot, ezért ezidén ugyancsak nagymennyiségű trágyái állítottak elő. A tornai gazdaságokban egyébként a téli hónapok alatt, mintegy 65 hek­táron kísérleteket folytattak a földe­ken való hómegtartásával. Ezeken a parcellákon hófogókat állítottak fel úgyhogy a fehér takaró téliesen elbo­rította a barna rögöket. Ez pedig azt eredményezi, hogy a talaj kellő téli nedvességhez jut, ami ugyancsak elő­segíti a magasabb termést Míg tavaly e gazdaságokon igen lassan haladtak a vetőmag tisztításával, addig ezidén akár nyomban is megkezdhetnék a vetést, mivel minden vetni való ma­got alaposan kitisztítottak. A kitisztí­tott magot már csak csávázni kell és ha eljön az alkalmas pillanat, hozzá­foghatnak a vetéshez. A nagyobb terméshozamok elérése érdekében például a kassai gazdaság­ban és magában Tornán is a tavaszi vetőárpát jarovizáliák. Ebből mintegy 410- hektár területet vetnek be, búzá­ból pedig 40 hektáron alkalmazzák majd a jarovizált mag vetését. A burgonya kiültetését ugyancsak jól előkészítették. Ezidén már sokkal nagyobb területen ültetnek elöcsíráz-, tatott burgonyát, mint az elmúlt évek­ben. Nem feledkeztek meg ám a rétek és legplők feljavításáról sem. A ta­karmánytermel ésre szintén nagy súlyt fektetnek és ebből kiindulva több, mint 73 hektár legelőt és 167 hektár rétet aszanáltak, vaguis hektáronként mintegy öt mázsa kainitot szórtak széjjel. Amíg a tavaszi munkákra való elő­­/készületek, a gépjavítás, vetőmagtisz­títás stb. jól halad a gazdaságokban, addig a munkatervek kidolgozásában kissé még sántikálnak. Nemrég küldték szét az egyes gazdaságokra a terveket Tehát a dolgozók még alaposan és ér­demben nem vitathatták meg a felada­tokat. Ezt annál is inkább előbb kel­lett volna megtenniök. mivel a mun­kanormákat a gazdaságokon mar ré­gen megtárgyalták és elfogadták. A hátralévő heteket még arra keV' fel­­használniok, hogy a mulasztottakat DÓtoliák és a temek elkészítése ne okozzon nehézséget a munkák meg­kezdésénél. (Sz.) Befejezték a traktorok javítását Az Ipolysági állami gazdaság gépjavítóműhely dolgozói befejezték ezévi kerekes, hemyótalpas traktoraik javítását. A gépek javítását a tervezett ha­táridő előtt, mintegy harminc nappal sikerült elvégeznek. Mindehhez az eredményhez úgy jutottak el, hogy m aguk a gépjavítók komolyan fogták fel a traktorok javítását. Tudatosították, hogy csakis a jól megjavított gépek lesznek majd képesek időben és jól elvégezni a tavaszi munkákat. Ehhez ped'g a javít"imiihely is hozzá akart járulni. A gazdaság gépjavítói egyébként s ok akadállyal küzdöttek meg. De a vezetőség támogatása mellett minden nehézséget legyőztek. Az elmúlt évben például nem bírták elvégezni megfele lóén a traktorok javítását, mivel az eröqépeket hol az egyik gazdaság, hol a másik gazdaság reklamálta, különö­sen a szecskavágások alkalmával. Ezenkívül azonban különböző szállításokra Is felhasználták a traktorokat. Állami gazdaságaink a magas termés­hozamok elérésének iskolái Az állami birtokok gazdálkodásának megjavításáról szóló párt- és kormány­határozat többek között minden gaz­daságnak meghagyta, hogy a tavasziak mintegy 20 az ősziek vetésének százalékát vessék kereszt- vagy szűk­­sorosan. Ezt a módszert pedig fokoza ­tosan minden gazdaságban bővítsék. A kassai kerület állami gazdaságai már az 1951-es évek vetéstervei alap­ján szemléltető módon meggyőződhet tek az úi vetési módszer nagv előnye; röL Ennek eredményeképpen az 1952 es esztendőben az ősziek mintegy (12 és tavasziak 49 százalékát vetették d szűk- é keresztsorosan. Az elért eredmények természetesen bizonyították, hogv ez a legalkalma­sabb módszer a még nagyobb hektár­­hozamok biztosításában A királvhelmeci gazdaságokhoz tar­tozó feiszési Gazdaságban például az elmúlt évben is 5 hektár tavasziárpát vetettek keresztsorosan. A trágyázás­nál a következőképen iártak el; hek­táronként elvetettek 1 mázsa amoniá kot 2 mázsa szuperfoszfátot és 1 mi zsa kálisót Ezen a területen hektó ronként 31 82 mázsás terméshozamot takarítottak be. A szomszédos narcellá kon kísérletképpen a régi eljárás sze rint iártak el és csak 25 mázsás ter­méshozamot tudtak elérni, pedig ugyanazokat a műtrágyákat használ­ták. de mellőzték a keresztsoros ve test. Tehát ez szemléltető módon bi­zonyította. hogv a keresztsoros vetés hektáronként 6.07 mázsával adott na­gyobb termést, mint a közönségesen elvetett gabonájuk. A tornai gazdaságok ugyancsak al­kalmazták az új vetési módszereket. Buzitán például 2.5 hektáron alkal­mazták a keresztsoros vetési eljárást. Erről a területről hektáronként 27.84 mázsás termést takarítottak be, míg a 'közönséges vetésük csak 20 44 má zsás termést adott. A közönséges ve téshez viszonyítva itt az eredmény 7.40 mázsa többletet eredményezett. tgv sr olhatnánk azonban tovább az elért eredményeket, amelyeket a kas­sai kerület állami gazdaságai elértek Az elmúlt évi vetésekben pedig még inkább kiszélesítették az ú.l vetési módszerek alkalmazását. Gálszécsen uéldául mái az ősszel is mintegy 90 nektár árpát vetettek el az új módsze, szerint. Jolsván 100 százalékra alkal­mazták a keresztsoros vetést, míg a királvhelmeci gazdaságok vetéseik mintegy 80 százalékát vetették el szűk vagy keresztsorosan. , (Sz.) Megbecsült öregember... Kajcsa István, a kassai állami gaz­daság egyik legjobb sertésgondozója. Már több, mint 45 éve itt egyhelyben dolgozik, persze az állami gazdaság megalakulása előtt, mint az iskolabir­tok dolgozója végezte munkáját. Kaj­csa bácsi ugyanis már járadékélvezö veit. de a munkához való szeretete és ragaszkodása ismét a munka frontjára állította. Bár elég magas kort ért meg — 70 esztendőt — munkáját még most is kifogástalanul, mindenki megelége­désére a legjobban igyekszik elvégezni. Most az anyakocák gondozását bízták rá. Már az elmúlt évben is átlag 14 darab választási átlagot ért el anyán­ként. A nyolchetes elválasztott kis­malacok gondozása alatt 18—20 kg-ot is mázsáinak. Az elválasztásnál külön gondot fordít arra. hogy a malacok egyenletesen fejlődjenek. Amellett, hogy munkáját lelkiisme­retesen elvégzi, a januári szigorú hi­degek alatt az elválasztott malacokat száraz meleg helyiségben tartogatta. Hasonlóiképpen cselekszik az anyako­cákkal is. A januári hónapban kilenc anyakocától mintegy 66 malacot vá­lasztott el és egy darabot sem enge­dett elhullani. így az anyakocák eb­ben az esztendőben kétszer leellenek Kajcsa István sikerei még figyelemre­méltóbbak lesznek. Ezért kötelezettsé­get vállalt, hogy a gondjaira b’zott 30 anyakocától az év végéig darabonként 16 malacot választ el és nevel fel. A szenei gazdaság dolgozó' átvették a minisztérium vándor­zászlaját Február 13-án nagy napre ébredtek a szenei gazdaság dolgozói. Ugyanis Štefan Gažík, földművelésügyi megbí­zottól átvették a minisztérium vörös vándorzászlaját. Gazík elvtárs megbí­zott többek között ezeket mondotta: A tavaly elért eredményeitek világosan megmutatták, hogyan kell a dolgok gyö­keréig- hatolni, hogyan kell a mezőgaz­dasági termelést növelni. A termelés emelésére egyebek között a budmeri­­cei gazdaság is sikeresen törekedett. Ebben az évben azonban még nagyob­bak lehetnek a sikereink, mivel ipa­runk az elmúlt évhez viszonyítva 164,4 százalékkal emeli a mezőgazdasági gép­gyártást, úgyhogy az idén csaknem minden munkát gépesítettünk. A gazdaság dolgozói miután átvet­ték a vörös vándorzászlót, kötelezett­séget vállaltak, hogy az ezévi termelési terveket minden terményből igyekez­nek magasan túllépni. Ebben az évben például csak seriéshűsból több kilogrammal termelnek löbbet, tejből 391 ezer literrel, marhahúsból ugyan­csak 4.110 kg-al emelik a termelést. Hasonlóképpen fokozzák a növényter­melést is, hogy még több kenyérgabo­nát, kukoricát, olajosmagvakat adhas­sanak közellátásunknak és egyre fej­lődő iparunknak. A zsolnai kerület á (ami gazdaságai teljesítik beadásukat A zsolnai kerület állami birtokai sikeresen teljesítik beadási kötelezett­ségüket. Januári tervüket is mintegy túllépték éspedig a marhahúsból 103. sertésből 113, tejből 114, tojásból pe, dig 261 százalékra teljesítették. A bo­­íesovi gazdaság január végén már je­lentette beadási terVe teljesítését. A liptómiklósi gazdaság dolgozói pedig miután januári tervüket teljesítették, a februári hónapra szóló tojásbeadá­­suknak is eleget tettek és tejből több mint 2d00 literrel szolgáltattak be tér ven felül. A dekádtervet úgyszintén lói teljesítik. Kerületi méretben ed­dig mintegy 216 százalékra. Mivel a beadások akadálymentesen mennek végbe, említést kell tennünk a kerület egyes gazdaságairól is ahol naponta szívesen küzdenek az állat tenyésztés fokozottabb kiszélesítésé­ért. Több gazdaságban bevezettek a boriak hideg nevelését Ebben köve­tendő példával szolgál a záturcsí gaz­daság, ahol 100 tehéntől a tervezett nyolcvan borjú helyett 96 daiabot vá­lasztottak el. Az elhullási százalék tehát igen alacsony, csak 1.85 száza­léknak felel meg. A mazani gazdaságban Štrbák Jó­zsef állatgondozó is a Steiman-féle bó dákban neveli p boriakat. Száz tehén­től ugvanc.sak 86 bori út választott el úgy hugv egv sem hullott el. A tú­­rócfürdöi gazdaság dolgozói szintén mindent latba vetnek, hogy emeljék az állatok hasznosságát. Ebből a cél­ból már most felállítják a Steimann­­bódékat. hogv sikeresebben folytathas­sák állattenyésztési munkájukat. A nagylomnici gazdasagok dolgozói a X. kongresszus tiszteletére Ha elemezni akarjuk a jó és rossz eredmények okait, mindig a munkák jó megszervezéséből kell kiindulnunk. Jó eredményeket természetesen csak­is a munkák jó megszervezésével ér­hetünk el, mivel a dolgozók csakis így tudhatják előre azt is, hogy az elvég­zendő munkáért müyen jutalmat, stb. kapnak. Hasonlóképpen gondolkoztak a nagy­lomnici gazdaság dolgozói is, amikor hozzákezdtek a termelési és munka­tervek elkészítéséhez. A gazdaság va­lamennyi dolgozója tudatában van a tervek teljesítésének fontosságával s ezért megfogadták, hogy tervüket igye­keznek nemcsak teljesíteni, hanem túl is lépni. Ezután hozzákezdtek az állandó mun­kacsoportok megszervezéséhez és a munkacsaták összeállításához. Minden egyes növénytermelő és állattenyésztő csoportnak a munkák elvégzésére pon­tos terve van. Mindehhez hozzájárul­nak még azok a kötelezettségek is, amelyet a munkacsoportok tagjai a szocialista munkaverseny keretén be­lül vállaltak. A munkatervekben pontosan lefek­tették, hogy milyen munkát mikor és milyen módon végeznek el, sőt a nor­mákat is megállapították. Az ilyen elő­készület után aztán b'zonyára nem fog okozni komolyabb gondot az igazságos jutalmazás kérdése sem, mivel minden munkát minősége és mennyiség szerint fognak értékelni. A munkacsoportok tagjai, miután jó előre ismerik feladataikat, tehát ala­posan felkészülhetnek a munkák elvég­zéséhez. így természetesen minden elő­feltétel adva van a termelési terv tel­jesítéséhez. Nemcsak a növénytermelési csopor­tok, hanem az állatgondozók is apró­lékosan megtárgyalták a termelési ter­veket. Itt a feladatokat ugyancsak szét­írták egyes személyekre. Ez pedig le­hetővé teszi majd a teljesítések ellen­őrzését, amit egyébként naponként ' i­­értékelnek majd. A tervek részletes szétírása többek között lehetővé tette a szocialista munkaverstny széleskörű kibontakozását is. A gazdaság dolgo­zói pedig a verseny kínálta nagy lehe­tőségeket értékes kötelezettségválla­lásokra használták fel. Ezek a vállalá­sok mind a X. pártkongresszus iránti tiszteletből születtek meg, a dolgozók széles rétegei körében. Musinszký elv­társ a toporci gazdaság sertésetetóje például vállalta, hogy az anyakocáktól átlag 16 választási hozamot ér el da­rabonként. Bemáték elvtárs ugyancsak ebből a gazdaságból kötelezettséget vállalt, hogy a szarvasmarhák hizlalá­sánál átlag 1.30 kg-os súlygyarapodást ér el. Barcsa Rozália és Tolok Anna fejőnők pedig 10 literes átlag tejho­zamra vállaltak kötelezettséget. A nagylomnici gazdaság dolgozói vé­gül elhatározták, hogy ebben az évben még nagyobb akarattal fognak dolgoz­ni, minden agrotechnikai és zootech­­nikai intézkedést betartanak, hogy mi­nél több és jóminőségű terméket ter­melhessenek dolgozóink asztalára. A nyitrai AG legjobb dolgozói nyomán Az elmúlt héten pénteken tartotta a a nyitrai állami birtokok kerületi trösztje elmúlt évi munkájának érté­kelését. Ezen az ünnepi aktíván jelen voltak a gazdaságok legjobb dolgozói, valamint a párt, a népi szervek és a tömegszervezetek képviselői is. A kerület tizenegy birtoka közül az elmúlt évben leqeredményesebben a palarkovói gazdaságok működtek. Hála a magas terméshozamoknak, kenyérga­bona-beadásukat mintegy 103 száza­lékra teljesítették. Szép eredmények szülét.ek az állattenyésztésben is. Száz tehenet véve alapul, összesn 72 borjút sikerült elválasztanak. A napi súlysza­porulat 0.65 kg között mozgott, sőt a tejhozam átlag elérte a 7.5 li­tert. A gazdaságok vezetői példásan megszervezték a munkákat és ennek köszönhető a siker. A kerület második legjobb igazga­tósága a bajcsi gazdaság volt, amely a növénytermelésben a legmagasabb hektárhozamokat érte el. Búzából 31 9, tavaszi árpából 29.6, rozsból 28.2, zab­ból 26.3 mázsát termeltek átlag hek­táronként. A ga'ionaneműek összhek­­tárhozama pedig 30 33 mázsára rúg. Terven felül ez a gazdaság csaknem 130 vagon gabonát szolgáltatott be közellátásunk céljaira. A zselízi gazdaságok a harmadik he­lyen végeztek. Azonban annak ellené­re, hogy nagy munkaerőhiánnyal küz­döttek, mégis minden munkát sikerült időben elvégezniök. Ami az egyes gazdaságokat illeti, itt ismét a barcsiakat említjük meg, akik mind a tavaszi növényápolásban, mind a nyári munkálatoknál példás munkát végezték. Második helyen a lekéri gaz­daság áll, míg a harmadik helyet a miklósi gazdaság foglalja el. A legjobb munkacsoport a hűvösvölgyi gazdaság­ban dolgozott. Ez a csoport Kapu váry elvtárs vezetésével a nyári munkák a­­latt naponként csaknem 250 mázsa ga­bonát csépelt el. Kubica elvtárs cso­portja Szládecskovóról a második, míg Kertész Fajos csoportja Aranyosról a ! harmadik helyen végzett, mivel 7 hek­tár területen átlag 600 mázsás cukor­­répate-mést sikerült betakaritaniok egy hektárról. Az értékelés egyébként megmutatta, hogv az új munkamódszerek alkalma­zásával szép eredmények születnek a gazdaságokon. Az eredmények pedig gazdag jutalomhoz segítik a dolgozó­kat, akiknek további törekvése még in­kább fokozódik, hogy állami gazdasá­gainkat a nagyüzemi gazdálkodás pél­daképeivé tehessék. A csúzi gazdaság A nyitrai kerületben a palárikovói állami birtokok egyik legjobb gazda­sága a csúzi állami gazdaság. Ebben a gazdaságban a termelés fokozásával egyre emelkedik a dolgozók életszín­vonala is. A régi egészségtelen öreg lakóházakat új típusú lakóházak vál­tották fel. Az épületektől nem mesz­­sze, szép fürdőhely, sportpálya, am­fiteátrum és hűvös park húzódik. No még tegyük hozzá, a járási székhely­től mintegy 15 km-nyire fekvő gazda­ság dolgozóit állandó autóbusz köti össze a városi élettel. Ámde a gazda­ság egyéb épületei, mint az istálló is, mind korszerű építmények. Mindezek a vívmányok a dolgozók kezemunkáját dicsérik, mivel a munkák helyes meg­szervezésével időben és jó minőségű munkát végeztek. Az elmúlt évi tapasztalatok figye­lembevételével a gazdaságok dolgozói ebben az évben is nagy fontosságot tulajdonítottak a tavaszi munkatervek előkészítésére. Kivétel nélkül, minden egyes dolgozó már most a tavaszi munkák megkezdése előtt ismeri ter­melési feladatait. A munkát csoportok szerint csatákra osztották szét, melyek 12—14 tagból tevődnek össze. A kü­lönböző munkákat, főképpen a kapás­növényeket egyénekre is szétosztottak. Minden növénytermelési csoport, min­ien munkacsapat, előre kidolgozta ta­vaszi munkatervét pontosan megje­lölve a parcellákat, hogy hol milyen nörényt termesztenek. Például Kmetý Janos munkacsapata összesen 71 hek­tárt kapott megművelésre. Ezen a te­rületen a gabonanemüeken kívül he­­lerózis-kukoricát, dohányt és egyéb speciális növényt termesztenek. A példás munkaterve munkatervet úgy állították fel, hogy abban pontosan megjelölték a hektár­hozamokat külön-külön, ahol a mun­kacsapat dolgozik. A nehéz munkákra traktort, egy pár lovat, két pár ökör­­fogatet és egyéb gépeket, szerszámo­kat osztottak ki számukra. A munka­csapat tagjai, egyebek között előre azt is tudják, hogy a tervezett termés­hozamok eléréséért összesen 51.951 ko­rona jutalmat kapnak, ellenben ha ezt túllépik, pót jutalmazásban részesül­nek. Kmetý János csapata, miután megtárgyalták munkatervüket, kötele­zettséget vállaltak, hogy a rozs hek­tárhozamát 1, a zabét 3, a dohányt pedig 3 és fél mázsával emelik. Mind­ezeket a kötelezettségvállalásokat pár­tunk X-ik kongresszusa tiszteletére tették, 43.370 korona értékben. Hozamszerződéselce* |<öi a homonnai GTA A homonnai traktorállomás dolgozói’ akik a téli gépjavítási tervét egy tó­­nappal a kitűzött határidő előtt telje­sítették, most a hozamszerződések megkötésére összpontosítják figyelmü­ket. Öt III. típusú szövetkezettel már meg is kötötték a hozamszerződést és segítették ezeket a szövetkezeteket az egészévi terv kidolgozásában is. Hét brigádközpont vezetői kötelezettséget vállaltak, hegy a hozamszerzödések megkötését február 15-ig, vagyis 3 nappal a határidő előtt befejezik. így biztosítják a jó együttműködést a szö­vetkezetekkel, ami a mezőgazdasági munkák elvégzésében nagy segítséget jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents