Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-21 / 8. szám
10 Földműves 7954. február 27. Hozzászólás a tavaszibúza tisztításához Minden esztendőben sok száz mázsa edismert vetőmag vész kárba azáltal, hogv idegen mag keveredik a termesztett szaporítómeg közé. Sokszor az ilyen tételeket csak feltételesen ismerik el és kötelezik a szaporító gazdaságot, hogy a magot a cséplés után kitisztítsa. ■'.sggvakoribb ilyen fajok közötti keveredés az őszi búzában előforduló roza. Ennek eltávolítása csak в búza kalászolasa előtti időben, a rozstövek kinyúvésével lehetséges. Sokszor ezt a munkát kaszáléssel, lesarlózással (ú n. rozsolás) helyettesítik, amely nem tökéletes műnké, mivel a sarjkelászok az állományban maradnak és a búzát tovább gyomosltják a következő években. A tavaszi búza állományában igen gyekor a t a veszi árpa, amelynek következtében igen gyakran megtagadják a tavaszi búza vetőmeg elismerését. KétfélekéDoen juhot az árpa e tavaszi búza közé: 1. tavaszi árpa volt az elővetemény. 2. szakszerűtlen, vagy gondatlan kezelés, keveredés következtében. Nagy gondot kell fordítanunk e zsákokra is, amelyekbe ez elcsépelt maßnn után e részben kicsirázott búza, rozs és árpa, úgyszintén e búza és zeb, és kisebb pontossággal az arpa és zab is. A gép munkájához 2 személy szükséges. Egyik a hengerrel a molinót hozza forgásba a másik a magot a molinóra szórja. Mindkettőnél fontos, hogy a munkáját gonddal végezze, mivel a gép csak így végezhet jó munkát. Ha gyorsabb a molinó forgása és vékonyabb a szórás, több jó magot vihet a hulladékba, ellenben a lassú forqásnál és sűrűbb szórásnál a nem kívánt anyag is a jó mag közé kerül. A próbatisztítás után megállapítottuk a tavaszi búza csírázóképességét, ami 85 százalékról 94—96 százalékra emelkedett. Ez annyit jelent, hogy a tisztítás közben még az olyan mag is, amely 'ejlettnek látszott, könnyűségénél fogva vagy törési felületénél fogva a molinóra tapadt és a jó magtól elkülönült. > Mivel a különböző gyártású szőttesek (molino) nem egyforma felületűik, a gép lejtését mindig az adott viszonyokhoz alkalmazzuk. Az itt leírt gépet k'sérleti munkának kell tekintenünk, amely tökéletesítésre i! I got raktározzuk. A vetőmag minősége és értéke romlik, ha a fenbemlített fajok közötti keveredés megtörténik (A fajon belüli fajtakeveredést géppel kitisztítani nem lehet!) De nemcsak hogy ezek a gabonafélék kevredhetnek egvmás között a zsákok gondatlan kezelése következtében, hanem más gyomok is, különösen a vadzab (v. repülőzab). Ha legnagyobb gonddal és figyelemvár. Ha tekintetbe vesszük, milyen könnyen megvalósítható a gép szerkezete, különböző elhasznált gazdasági gép alkatrészekből, elejét vehetjük annak, hogy a tavaszi búza vetőmagját kiselejtezzék az elismerő eljárásnál — » benne lévő árpa miatt. Összefoglalás: Minden esztendőben több-kevesebb őszibúza-vetést kelti tavaszi búzával pótolni. De különösen mel végeztük az aratást, oséplést, tisztítást. mégis a zsákok útján Történhet némi keveredés. Nem egy esetben fordult már elő, hogy a borsőzs'zsik által megrágott borsóba úgy beléhelyezkedett a vadzab. mintha kézzel lett volna odaillesztve. Vagy pl., ha zabunkat a vadrepce gvomosltotta, ha jól utánanézünk, biztos, hogy a szemek között itt-ott találunk egy-egv vadrepcemagot. beszorulva, a pelyvák közé. Amilyen könnyen szétválaszthatók a gabonafélék és a szennyező gyommagvak. annyira körülményes a búza és árpa különválasztása. A búza és árpaszem súlya, nagysága és teltseve között runes nagy különbség, tehát a rosta és trió nem felei meg. Ezeknek a keveredett gabonaféléknek a szétválasztását 1952 januárjában. ha nem is 100 százalékosan, de 80 százalékban a diószegi növénynemesltő állomáson megoldottuk: egy naayon egyszerű, házilag előállított géppel. A gép szerkezete és váza hasonlít a répamag tisztrtonoz, azza, а suionuotggel. hogy hosszabb és kézi erővel hozzák működésbe. A tisztító és választó munkát egy 4 m hosszú (összesen 8.20 m hosszú) ossz« varrott molinó — végtelen szalag nagyon kemény tél után hiány mutatkozik tavaszibúza vetőmagban. A vetőmagelismerési eljárás során igen gyakran megtagadják a jó búzatételek elismerését is, ha benne az árpa mennyisége a megengedettnél nagyobb. Az eddigi tisztítóberendezések, a triőr (konkolyozó) és más — egyébként jól dolgozó tisztító, e munkára alkalmatlannak bizonyultak a gazdasági gyakorlat számára. Az itt bemutatott egyszerű elgondolású tisztítóberendezés, ha nem is végez 100 százalékos munkát, igen elfogadható eredménye— végzi, amit 2 hengeren ' járatunk a lejtési szöggel ellentétes irányban. A gép osúsztetőasztalánek lejtése 22—23 fokos szög (a derékszög egynegyede) A magot az aszta] felső részére szórjuk. A gömbölyű mag a lejtés irányában gördül lefelé, de a molinó a szemközti forgás következtében az érdesebb felületű anyagot az asztal felső végére viszi. így a búza a gép alsó, az árpa (mivel polyvás gabona) a felső végnél gyűlik öseze. Jól tisztítható a lejtés két nyújt. Első felöntésre kb. kiszedi az árpa 80 százalékát, és ha nem nagyon kopott az árpaszem, még ennél L többet. Ezzel az eljárással sok — ezidei remény telennek gondolt — vetőmag tételt menthetünk meg a gyakorlat számára BACHRATÝ BÉLA a diószegi állami nemesítő üzem dolgozója. Vezessük be a 9 éves íüves-vetésforgót Hazánkban a mezőgazdaság dolgozóira nagy feladat vár: minden eszközzel emelniők kell a termesztett növények termelékenységét, összhozamát. növelniük kell az állatállomány létszámát és hasznothaitóságát. Ezeknek a feladatoknak megöl dá sában különösen nagy a jelentősége a fűvös vetésforgónak. Ennek az eljárásnak a bevezetése biztosítja a talaj termőképességét, a termesztett növények hektárhozamának állandó növelését és az állattenyésztésben szükséges szilárd takarmánvalapok létesítését. A legjobb takarmányalapot, a füves vetésforgó biztosítja. A füveshere elhelyezése és feltörése A fűveskeveréket attól függően, hogv tavasszal vagy nvár végén akariuk-e telepíteni, helyezzük el a vetésforgóban. Ha tavasszal telepítjük a fűvesherét. akkor istállótrágvázott kapásnövénvek után termesztjük, mert a fűvesherék táplálóanvagokban gazdag és gyommentes talajt kívánnak. Ha nvár végén telepítjük a füvesheréket, akkor korán betakarításra kerü’ö. lehetőleg istállótrágvázott takarmánynövények után vessük. Viliams7 tanítása szerint a fűveske-, veréket kési! Ősszel, az esős idő beáll: ta e!őtt. előhántós ekével kell feltörni. Szerinte azért kell a füves keveréket ősszel feltörni, mert a gvökérszár- és levél maradványok csak íg\ kerülhetnek viszonylag levegőtlen körülmények közé. és csak igv a'aku. ki a talaj tartós, jó szerkezete, az anerob baktériumok munkája folyamán. Liszenko útmutatása nvomán ma már nem ragaszkodunk mereven Viljamsz fenti megállapításához. Csak akkor törjük fel késő Ősszel a fü’ves keveréket, ha kiadós, második sarjútermést várhatunk. Ha erre nem szá m'thatunk. vagv egyáltalában gyengén állt be a fűveskeverék. akkor az anvaszéna vagv legfeljebb а г első sár - iú betakarítása után azonnal akaszszunk ekét a fűvesherénkbe és törjük fel. Ilven esetben tehát fel kell törnünk a fűvesforgót még nyáron a második kaszálás után. Nem kell aggódnunk amiatt sem hogv a nvári feltörés miatt egváltalá ban nem alakult ki a talaj jó szerkezete. A talaj szerkezete ugvam's mái lelentős mértékben kialakult a füves here termesztése közben, az év folyamán elhalt gyökerek bomlásából, amelyek túlnyomórészt szintén levegőtlenebb körülmények között bomlanak el. Amennyiben a fűvesherét nem kel lett nyáron feltörni, kaszáljuk le a nvári és az őszi sariúhozadékot és csak kési) Ősszel törjük fel. Ha fíiveskevei'éket csak késő Ősszel törünk fel. utána természetszerűen csak tavaszi vetésű növények következhetnek Ig\ például tavaszi gabonafélék, árpa zab vagy len stb. A vetésforgókat a következőképpen állítsuk össze: 1. Kapás istállótrágyázva. 2. Fűveshere műtrágyázva. 3. Füveshere kaszáló. 4. őszi gabona, tarlójába másou termény takarmánynak. 5. Ipari növény mütrágyázva. 6. Őszi gabona. 7. Kapásféle (késői) istállótrágyávaí. 8. Tavaszi gabgna, tarlójába másodvetésű takarmanv. 9. Hüvelyes növény műtrágvázva A vetésforgó biztosítja nemcsak a magasabb terméshozam éléréset. ha nem a takarmanvbázist is az állatállományunk részere. Ezért szükséges hogv EFSz-einkbe, valamint állam birtokainkon bevezessük a 9 éves vetésforgót. Fecsó Béla. Tanulni — bátrabban hozzászólni Szíjiártó Gyula méhészszaktanitó lapunk 1953-as 40-ik számában „Milyen nagy legyen a kaptár kijárónyílása télen" kérdést vetette fel méhészolvasóinknak, hogy ezt megvitassák. A vitához 9 méhész szólt hozzá. Ezzel elértük, hogy a Szabad Földműves méhészrovatába olyan kiváló méhészektől kapunk szakleveleket, mint Natsm János, Szíjiártó Gyula, Sinkovics Béla, és Csurilla József. Ezenkívül még több új méhészlevelezőt nyertünk lapunk számára. Elértük azt is, hogy méhészeink észrevették, hogy a Szabad Földműves szerkesztősége mindent elkövet, hogy a lap méhészrovata igazán az ő érdekeiket szolgálja és olvasóink szaktudását gazdagítsa. Levelezőink között bátor kezdeményezők is vannak. lapunkon keresztül méhésztanfolyamot indítana folvamatosan, amiből mnd a kezdők, mind a haladó méhészek tanulhatnának. Ez valóban fontos volna, ezért térjük méhészolvasóinkat, hogy karolják fel Szíjiártó elvtárs javaslatát és kérjék lapunkon keresztül a tanfolyam megindítását. Mi elfogadunk minden o- Ivan kezdeményezést, ami méhészeinktől jön és a köz érdekét szolgálja. Külön meg kell említenünk Natsln elvtarsat, aki értékes írásaival ugyancsak hozzájárul méhészrovatunk feljavításához. Olvasóink, szóljatok hozzá bátran Szíjjártó elvtárs a.iáníatához, s ti is kezdeményezzetek! Várjuk leveleiteket! Szíjjártó elvtárs például ajánlja, hogy Szerkesztőség. Használjunk üvegezett melegvízű itatQt Az alábbiakban leírt itatom a Faluba Zoltán által ismertetett, Szovjetunióban használt melegvizű itató továbbfejlesztése. Egv nagy fazék forró vizet fűrész oorra! vagv más szigetel!) anyagga> kibélelt ládába teszünk. A fazekat letakarva. a ládát felül is burkoljuk. A víz kivezetésére csap helvett 50—6(i cjn hosszú, vékony gumi, vagy ólomcsövet használunk. Lehet villanvveze ték szigetelése is, amelyből a drótot kihúztuk: kerékpárszelep gumi vagy nasonló Borfejtő cső módiára műkő d’k. Egyik vége a fazékba nyúlik a vízbe, a másik, a láda alján fúrt lyukon kilóg az itató fölé. Lehet több darabot is használni egyidejűleg. Egy szippantással indítjuk meg a vizet, azután nyugodtan magára hagyhatjuk. Kevésbbé dugul el. mint a csap, nem kell annyiszor ellenőrizni, szabályozni ITATÓ FELÜLET. Egy kb. 150 cm hosszú, 20—25 cm széies deszkának mind a négv szélére 4—5 cm-es lécekből peremet szegezünk. A lécek be'stl, felső szögletét ferdén lecsapoljuk. Egvik végén 2-3 lyukat fúrunk a peremlécen, a víz levezetésére. Rozsdífnentes bádogból vagy alumíniumból beleülő tálcát készítünk, melynek csak oldalai vannak 1-2 cm-nyi.e felhajtva, végeit laposan hagyjuk. Lehet több darabból, pl. konzerves dobozokból is készíteni, Ezeket zsindelyformán fektetjük egymásra. Oldalról pár kis szeggel rögzítiük. Célja az, hogv nem kell vastag deszkát használnunk, bármilyen ócska, vékonyabb deszka is megfelel. Most egy darab vászonnal, vagv ami még jobb, világos színű pamutkendövei beterítjük a bádogot. Erre csepegtetjük a vizet. Előnyei: a víz az egész felületen vékonyán elszivárog, nagyobb itatófelületet ad, mint a deszka árkolása: a méhek elázása, befulladása ki van zárva. Az itatódeszka oldalléceinek felső élére egymással szemben néhány pár szeget ütünk. Ezekre keresztben egvegy vastagabb, legörb'tett drótot erősítünk. A dróttartókra üveglapot (lehet több darabból is) fektetünk. Az üveg 3-4 cm-rel keskenyebb legyen, mint az itató felület. így két oldalt másfél. 2 cm-es bejárónyílás marad a méhek számára. Az üveg a legörbített drótokon egy magasságban fekszik a peremlécek felső szélével. A nap melege hevíti az itató nedves felületét, ,az üveg pedig megakadályozza annak lehűlését, egyszersmind a széltől s óvja a vizet szedő méheket. Megfigyelésem szerint a méhek nagyon szeretik ezt az itatót. Az üveg nem akadályozza munkájukat. Egész tavasz folvamán egyetlen hullát sem találtam az üveg alatt. A tisztuló kiröpülés alkalmával az üvegen voltak ürüléknyomok, de a kend!) tiszta maradt. A vászonborítás éppen azért legyen világos, hogy ezt ellenőrizhessük. Szennyeződés esetén forró vízben fertőtlenítjük. Viasztermelő keret Sinkovics Béla IpolynyékrSi a „Szabad Földműves” 1954. január 17-én megjelent számában a viasztermelésről ír. Ö a frissen épített lé pböl termeli a viaszt, én pedig az öregből. Л munkánk így sokban különbözik egymástól Ezért az 1953. évben alkalmazott viasztermelő módszeremet leírom a maga egyszerűségében, de a méztermelést és a rajoztatást sem hagyom el. Mind a három fontos és ezért mind a hármat alkalmaztam. Akácvirágzáskor, amikor a sok eső miatt hordás nem volt. gyenge családok fedetlen fiasításos keretét, közepes és erős családok fiasításos keretével egy-kettőt kicseréltem. Ezenkívül egy egészen mUléppel beragasztott keretet adtam az erős családok költi herébe, egy öreg bábinges keretet vedig kivettem, amit viasznak kiolvasztnttam. Ez még nem a viasztermelés lényege, mert egy az egyért rserébe történt Az esőzések után, amikor a hordás megkezdődött, 3—4 nap múlva a millépeket méheim kiépítették és azután a következő másik, harmadik-negyedik héten következett az első pergetés. Pergetés után a kettes ikerkaptárai|c legerősebb családjaiból egy-egy mesterséges rajt csináltam. A kettes ikerkaptárt jó hordási időben elvittem a méhesbe, vagy a kertbe és a helyére egyes kaptárt tettem műlépkezdéses keretekkel. A keretek közé az ikerkaptár egyik anyját keretestől elhelyeztem. Az ikerkaptár mindkét családjának kijáró dolgozói az egyes kaptárba tértek vissza d mezőről. A mézzel, a virágporral megterhelt méhek nem bántják egymást és az anyát sem. így lett a két családnak egy közös raja, amely két hét alatt nemcsak a költöteret építette ki, hanem a mézürt is és átlag 10 <<? fölösleges mézet hoztak. Amelyik családtól az anyát elvettem, annak már kész anyabölcsőt adtam. A megrajoztatott család akkorára hozta tele a második mézkamrát, amikorra a közös család az elsőt. Rajállapot: Az egyes kaptár minden keretét el szedtem. Helyére mulépkezdéses kereteket tettem. A fiasításos és virágporos kereteket gyengébb családok közt szétosztottam. A mézeseket kipergettem és viaszt főztem belőlük. Tehát a viasztermelésem saját szükségletemet fedezi és még 25 dkg marad családonként. Rajállapotot azokból a családokból csináltam, melyeket már egyszer lepergettem és azokból, amelyekben rajzási ösztön ébredt és hordani nem akarnak a mézürbe. CSURILLA JÓZSEF. KIS HÍREK A Szlovák Tudományos Akadémia Dr. ng. Ján Hejtmanekot, a Lipt. Hrádekon székelő méhészeti kutató intézet ;smert igazqatóiát levelező tagjává választotta Ezzel a kitüntetéssel nemcsak a tudós személvét érte magas helyről jövő megbecsülés jele, hanem az egész méhSsztársadalmat is nagy megtiszteltetés érte. ♦ Egy férfit eszméletlenül találtak a földön fekve, a testén 300-nál több méhszúrást találtak. A kórházba szállították de ott semmiféle eddig ismert orvosság nem segített és állapota nagyon súlyossá vált. A különböző orvosságok kipróbálása közben 10 ml tízszázalékos mészglukőzát fecskendeztek be ereibe. A befecskendezés után könmyebülés állt be. A Következő 24 órában ezt a kúrát még kétszer megismételték és meglepő javulás következet be. sík.
