Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-21 / 8. szám

,1954 fphrrmr 21.

6

Лейки!

Földműves

A mintaalapszabályzat betartásával a tagok jólétéért

Este érkezünk Felsőpatonyra. Felsőpatony régebben két kis községet alkotott, de nemrég egyesítve lett. — Már lassan összeépül a két község о egy bend. Hogy a lakók ne elégedetlenkedjenek. az egyik faluban van a községháza, a másikban a szövetkezet irodája. Meg kell említenünk, hogy a község lakossága 100 százalékban a szövetkezetbe tömörült és áttért a negyedik típusú gazdálkodási formára Ezt örömmel tették azért, mert a falu lakossága pártunk és kormányunk segítségével lerázhatta nyakáról azt a pár földbirtokost, s kulákot, akik a fa ut uralták, felszámolta azt a rendszert, amely lehetővé tette a dolgozó nép kizsákmányolását és megfosztotta a dolgozókat a becsületes munka gyű mölcsétől.

Ezért nem csoda, ha az esti órákban a szövetkezet vezetőségét és nehány tagot is az irodában találunk. A munkaszervezésről, a hibák orvoslásáról beszélgetnek.

— Nyakunkon a tavasz — mondja Rencés Sándor, az eiső csoport vezetője. Mégegyszer át kell gondolnunk, nem-e csúszott be valamilyen hiba a munkaszervezésbe. Tavaly azt hittüK, hogy minden rendjén van. Az ősszel azonban rájöttünk, hogy van min módosítani, mert korántsem éltünk azokkal a lehetőségekkel, amit a nagyüzemi gazdálkodós biztosit.

Zsemlye Karoly agronómus közbevág.

— Hát csoda ez? Mi többnyire pár hold földön gazdálkodtunk, amit valahogy csak megmunkáltunk. De az 1869 hektárhoz szakértelem kell. Igaz a szekrényben ott álltak a könyves de ráfogtuk, hogy nem érünk rá ol vasni. Idővel azonban rájöttünk arra hogy tanulnunk kell és azóta a köny vek kézrdl-kézre járnak, mindenki tanulni akar. Rájöttünk, hogy magunsnak keli sorsunkat irányítani, miénk a föld, ha többet termelünk, több jut nekünk is.

A mintaalapszabályzatot be kell tartani

Már 1952-ben bevezették a kilencéves füves vetésforgót. Ezért minden csoport a saját földterületét küenc évig terjedő időre kapta meg. Az igás állatokat, a gazdasági szerszámokat egyenlően szétosztották a csoportok közöt. Jól is indult a tavaszi munka, mindent idejében elvégeztek. A tagoknak fel volt osztva egyenlően a kapálni való. Kukoricából 0.74 hektár, cukorrépából 0.27, burgonyából

0.27 hektár jutott egy-egy tagra. — Tehát a kapálás egyénekre szét volt osztva és a munkát versenyszerűen

végezték. Ennek a versenynek, biztos, lettek volna győztesei, ha ellenőrizhettük volna az elért eredményeket.

— Sajnos, nem tudtuk a cukorrépát lemázsálni — mondja Szűcs Gyula, n második csoport vezetője. — Kint az állomáson mindent elkövettünk Pollák József elnökünkkel, hogy a cukorgyár megbízottja mázsái ja le a megrakott szekereinket. Hiába kértük, ő ellenállt.

— Ez nem az én dolgom — mondta — Eieg. ha a vagont lemérjük, mire ménük meg külön a kocsikat.

Kiss Dezső, a cukorgyár megb zuttia nem akarta megértem a szövetkezet elnökét, aki magyarázta, hogy csak a mérés által tudják meg, ki termel rüietén, — hogy megkaphassa érte a mieten, — hogy megkaphassa érte a pótjutalmat. De mit bánta Kiss Dezső a mi versenyünket, ha neki a mérés nem volt megfizetve.

A végén azonban kiderült, hogy m vagon répával adtak be többet a tervezettnél. így hát a versenynek voltak eredményei. Azonban arra is rá kell mutatnunk, hogy a kukoricát már nem az állomásra, hanem haza hordtak és ígv le is mérhették volna.

— Igaz — mondja az agronómus — volt olyan tagunk, hogy 0.74 hektáron 38 mázsa kukoricát is kitermelt. Ennek mar járt volna pótjutalom s még sem kapott. Nyilvánvaló tehát, a szövetkezet vezetőségében is keresni keli a hibát.

Tekintetbe kell venni a vezetőségnek. hogy a tagsag nagy része a kuiákoknál sínylődött. A kölcsönért magas kamatot és a földekért nagy bért fizetett. Érthető tehát, hogy a szövet kezeti dolgozók, akik salát bőrükön érezték a kizsákmányolás átkát, most azt kívánják, hogy saját szövetkezetük ben a termés- és a pénz.lövedeiem kiosztásakor ne érje őket károsodás. — Tehát szövetkezetük jövedelmét a gazdálkodás, gyarapítása körül szerzett érdemek aiapián osszák fel az egyes tagok között. Feltétlenül szükséges, hogy necsak az év elején tervezzék be a pótjutalmat, hanem nnnden типка befejezésével osszák is szét azokat. A helyes jutalmazás pedig megköveteli, hogy szövetkezetünkben minden mun kát norma szerint végezzenek úgy, ahogy azt a mintaalapszabálvzat előírja.

A tanultakat azonnal átviszik a gyakorlatba

A szövetkezet hiányosságai ellenért fejlődött, gazdagodott. Míg 1950-b-‘n csak száz darab volt marhaállomá nyuk száma, most ez a szám 680 darabra növekedett. Sertésük szintén lűo darab volt, most pedig 1100-ra szaporodott. Elvitathatatlan tehát, hogy lói gazdálkodnak. Nagy örömöt szerzett nekik az a kitüntetés is. hogy nálus tartják a háromeves szövetkezeti munkaiskolát, amelyen huszonnégy szövetkezeti tag vesz részt.

Rencés Sándor csoportvezető, boldogan újságolja, hogy mi mindent ta nulnak az iskolán.

— A heret — mondja — kora ta vasszai nem fogjuk megboronami. At első kaszaias után megszórjuk mütra gvaval es azt beieboiónáliuk. Az isko lan megtanuljuk a talaj szerkezetemé osszeletelet. hogy milyen tapanyago kát fogyaszt el egyes növény hogy azutan azt helyesen pótolni tudjuK

Meg kel: mondanunk, a feisőpatonyi szövetkezet ez őszön es a télén műiden lehetőt elkövetett, hogy föld .leik tápértékét növelje, hogy ezzei magasabb terméshozamot biztosítson a tagságnak. — Az őszi vetéseiket az őszi-árpán kívül (amit sürüsorosai vetettek) mmd keresztsorosan vetettek el. Továbbá letrágyáztak 137 hek tár földterületet istálló trágyával. - Ezenkívül nyolc hektár legelőt decemberben feljavítottak komposztra gyazasra. Decemoerben 120 hektár fűveskeveréket es 70 hektár vetettlűvit műtrágyaztak. A tragyaievet a kertészetben zöldségek ala használták fel. Ezenkívül elraktározták azt a műtrugyamenn.yiséget, amire meg a tavaszon szükségük iesz. Mindebből megállapít naijuk, nogy nagy gonddal indulnak a tavaszi munkáknak s mar az isko ián tanultakat alkalmazzak a gyakorlatban is.

Csóka János a hároméves szövetkezeti munkaiskola vezetője mindent elkövet, hogy a gondjaira bízott ta nulok a tananyagot elsajátítsak.

— Hog.y nenézsegekbe ne ütközzünk — munü.ia — jó voma ha a mezőgazuasagi KÖnyvkiadóvailaiat az előirt tananyagot mindig pontosan megkül üene.

Mindezekből láthatjuk, hogy a szövetkezeti munkaiskola hasznos a tagok részére, ha a tanultakat bátran a gyakorlatban alkalmazzák. Nem kell lelmök az újtól. A tehenek gonaozasa körül is van mit javitaruok. Fel lehet emelni a tejatiagot gondos etetéssel a jói bevárt Malinymova módszer be vezetésevei. Anogyan gabonából, cukorrépából, disznóból túlteljesítettek a beadást, úgy tejet is termelhetnek terven felül, hisz ennek megvan minden alapja és feltétele. Mindent egybevetve a vezetőség használjon ki min den lehetőséget, hogy a haladó tudományt a leimeiés összes szakaszán bevezessék. Ezzel és a mintaalapszabályzat szigorú betartásával a szövetkezeti tagok élete szebb és virágzóbb lesz.

SÁNDOR GÁBOR

Korai simítozással a bö termésért!

A párolgás megakadályozása és a morzsalékos magágy elkészítésére legalkalmasabb eszköz a simító. A simítózás a tarlóhántás, őszi mélyszántás mellett a növénytermelés harmadik döntő talajmunkája.

Simítozással végezhetjük el legkorábban a tavaszi porhanyítást. Mihelyt pirkad a talaj, felülete kissé megszárad, még nyirkos, de már nem sáros, a simítózást meg kell kezdeni Ilyenkor a szántásra még gondolni sem lehet. Az elsimí.ott talajba, már néhány nap múlva megindulhat a vetés Az ősszel felszántott, átfagyott talaj omlik a simító alatt és a legkedvezőbb morzsalékos magágyat biztosítja.

A simító munkája gyors. Az egyetlen eszköz, amivel napok alatt elő tudjuk állítani az őszi mélyszántás felületén a porhanyós, vékony réteget. Tavaszszal pedig nemcsak a napok, hanem az órák is számítanak. Az őszi mélyszántás felületét télen a csapadék kissé mindig jsszetömíti Ha minél előbb nem porhanyójuk meg a talajt, kemény kéreg alakul ki a föld tetején, a nedvesség pedig gyorsan elpárolog.

Legalkalmasabbak az olyan simítok, amelyek nem túrják maguk előtt a földet, mint a tömör szekéroldal, hanem a hézagok között átbuktatva, teljesen egyenletessé, simává, finoman omlóssá teszik a talajt.

Legjobban végzi a simítózást a Viljamsz által szerkesztett simító Ez rontja legkevésbbé a talaj szerkezetét. A simító elejére egy sor fogakból álló „fés"” van szerelve. Ez megtöri a a kis cserepedést, de mivel más fogsor nincs a simítón, a talaj szerkezetét nem rombolja A fésű után 4—4 darab hézagosán egymásmögé állított léc van akasztva. Ezek a lécek a fogak által meqtört pirkadó kis talajcserepeket ökéletesen Dortv nyitlak.

A simítok használata a gépesített nagyüzemi gazdálkodásban nélkülözhetetlen. A fűkaszálógépek és különféle aratógépek csak simítóval elmünkéit, egyenletes talajfelszínen végezhetnek eredményes és jó munkát.

Haraszty János

A földművelrsiigyi miniszter rendelete a tavaszi munkák biztosítására

(folytatás a

és ki kell szélesíteni a kutató intézetek szakembereinek, és az egységes földművesszövetkezetek, állami gazda sá.gok. gép- és traktorállomások dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodók közötti együttműködést olvan módon, hogy a kipróbált tudományos ismeretek és a mezőgazdaság bevált tapasztalatai a lehető legszélesebb mértékben érvényesülhessenek a gyakorlatban.

VI. A kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági előadóinak elrendelem:

1. Szétdolgozní e rendelet és a nemzeti bizottság tanácsa és plénuma elé terjeszteni megtárgyalás céljából, mellékelve e rendeletek szervezési biztosításának tervét. Meg kell ismertetni minden mezőgazdasági dolgozót e rendelettel és állandóan figyelemmel kell kísérni annak teljesítését, el keli távolítani a hibákat és a szocialista munkaverseny állandó fejlesztésével

3. oldalról.)

biztositani kell az összes feladatok teliesítését.

2. Legkésőbb 14 nappal a tavaszi munkák megkezdése előtt, biztosítani kell a felkészülés ellenőrzését az ősz szes szocialista mezőgazdasági üzemben és községben. A felmerülő hibákat el kell távolítani olvan módon, hogv azok ne okozzanak zavart a tavaszi munkák megkezdésében.

Azok a feladatok, amelyeket a kormány mezőgazdaságunk elé tűzött nagyok, felelősségteljesek, de ugyanakkor örömteli esek. Ha teljesítjük e feladatokat, ez annyit ielent. hog.y megsokszorozzuk az ipari és mezőgazdasági termékek bőségét és sokoldalúságát és építjük egész dolgozó népünk boldog jövőjét.

Meg vagyok győződve arról, hogy minden erőt és eszközt latba vettek annak érdekében, hogy a tavaszi munkákat idejében, rendesen és szervezetten elvégezzétek.

J. UHER, s. k. földművelésügyi miniszter

A vágsellyei járás szövetkezeti konferenciája:

A párt- és kormányhatározatok megvalósításáért

A vágsellyei II. szövetkezeti konferencia szombaton, 13-án 9 órakor a hallgatóság nagy érdeklődése mellett vette kezdetét. Kukán elvtárs, a járási nemzet, bizottság elnöke részletes és áttekintő beszámolója után sor került az értékes vitára, amely feltárta a vágsellyei járás szövetkezeteinek helyzetét, hogy a hibákat kiküszöbölve megteremtse a feltételeket a további fejlődéshez.

A konferencián a munkás-parasztszövetség jelentősége a legmarkánsabban akkor jutott kifejezésre, amikor a vágsellyei gépállomás egyik dolgozója bejelentette, hogy ma, a konferencia napján, reggel 7 órakor elkészültek a gépek javításával, egy hemyótelpa* traktor kivételével, amelynek hiányzó alkatrészeit most kapták meg és ígéri, hogy mire a konferencia befejeződik, este 6 órara, ez is elkészül.

A bejelentés, a közel 200 küldöttből viharos, örömteljes tapsot váltott ki. Ám még mielőtt üt a szívből jövő tetszésnyilvánítás elcsitult volna, az emelvényen már is megjelent Lipnicky elvtárs, a kombájnbrigád vezetője, s azt e hírt jelentette be, hogy brigádja 12-én délután 5 órakor elkészült a kombájnok javításával és ezzel a javítások tervezett határidejét 41 nappal rövidítették meg.

Lipnicky elvtárs bejelentése még erőteljesebb eljenzést váltott ik a konferencia hallgatóságából.

A munkában érdekeltté kell tenni a tagakat

Utána Samei elvtárs, a negyedi szövetkezet könyvelője következett, aki rámutatott, hogy jogosan kritizálták szövetkezetüket. Azok, akik az mondják, hogy a negyedi állattenyésztés azért gyönge, mert nincs elegendő takarmány, azok nem mondják meg az igazságot, mert az igazság az, hogy a takarmány kinn rothadt a határban, ahelyett, hogy időben betakarították volna. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a munkaszervezés sem állta meg a helyét és sem az agronómus, sem az ellenörzóbizottság, sőt a járási nemzeti bizottság oktatói sem teljesítették feladatukat úgy, ahogy kellett volna.

Valahogy úgy látszott, mintha mindenki elaludt volna Negyeden, amíg Brnula elvtárs, a mostani kinevezett oktató be nem avatkozott a munka menetébe.

Ezért fontosnak tartja felhívni az új vezetőség figyelmét arra, hogy az évi termelési tervet nem hagyja porosodni az asztalfiókban, hanem legyen gondja rá, hogy minden tag megismerje pontosan a tervből ráháruló feladatát. E- zenkívül az ellenórzobízottság is álljon helyzete magaslatán, munkájával mutasson példát a többi dolgozónak. Csakis ily módon lehet bevezetni a szövetkezet valamennyi szakaszán a munkaversenyt. A munkeverseny csak akkor lehet eredményes, ha abban mindenkit érdekeltté teszünk, ami a normák helyes megállapítását, továbbá a pótjutalmazás bevezetését jelenti.

— Tehát — hangsúlyozta befejezésül — újból ismétlem я munkaverseny csak akkor lehet eredi nényes, ha minden szövetkezeti tag pontosan ismeri a normát, ismeri a pótjutalmazással járó előnyöket, tudja, hogy mit kell tennie és tudja, hogy hűséges, odaadó munkájával milyen jutalmat kap.

Zelman elvtárs, a gépállomás hibáival kapcsolatosan rámutatott arra, hogy a gépállomás maga is rohamos fejlődésen megy keresztül és ezt e fejlődést kell, hogy a szövetkezet elősegítse. Feltétlenül szükséges, hogy minden szövetkezet a legjobb dolgozóit adja a traktorosoknak, ezáltal hozzájárul, hogy jobbminőségű munkát kapjon. Mert igaz ugyan, hogy a gépállomás most már kitűnő, elsőrangú Jgépekkel rendelkezik, de ezekhez a kitűnő gépekhez, kiváló és lelki ismeretes emberek kellenek. Ezeket a hűséges dolgozókat pedig csakis a szövetkezet segítségével szerezhetik meg. Ez fogja elősegíteni a munkás-paraszt szövetség kimélyítését, amelyre pártunk és kormányunk oly nagy gondot fordít.

A közös ebéd után, Takács elvtárs, járási párttitkár emelkedett szólásra. Beszédében hangsúlyozta: bár a szövetkezetek megszilárdultak, és mindenütt komoly fejlődés tapasztalható, mégis úgy véli, a fejlődés nem halad abban az iramban, ahogy kellett volna, ahogy az adott feltételek mellett lehetett volna. A főhiba ott van, mondotta — hogy felszántottuk ugyan a barázdákat, de dolgozóinkban még nem szántottuk fel azokat a régi gondolattárat, szokásokat, amelyeket a kapitalizmus plántált beléjük. Ez megmutatkozik a közös vagyon hűtlen kezelésében, nemcsak a szövetkezeti tagok részéről, hanem, sajnos a funkcionáriusok részéről is.

Ügyelni, hogy a hibák meg ne ismétlődjenek

Ezután konkréten megnevezte Rehák Edét, vécsei csoportvezetőt, aki egyszerűen hazaszállított magának két kocsi kukoricát a szövetkezet földjeiről. Ilyen körülmények között érthető, hogy a többi tag is az ő példáját követte. Zsigárdon a cséplésnél a csoportvezető megengedte, hogy a tagok haza vihetnek pár kiló gabonaszemet az aprójószágnak. El lehet képzelni, hogy a pár kiló, hány mázsává nőtt és érthetővé válik, hogy az ilyen szövetkezet nem fejlődhetett, nem gyarapíthatta vagyonát és az évvégi osztalék még az olyan dolgozóknak sem jutott, akik hűségesen és odaadással dolgoztak a közösségért. De Zsigáidon az is előfordult, hogy a vezetőség tagjai többet hagytak maguknak a háztáji gazdálkodásra, mint egy fél hektárt. A tagok, persze nem szóltak egy szót sem, de a hallgatás fejében elvárták, hogy nekik se tegyenek szemrehányást, ha elkövetnek valami szabálytalanságot. A „kézkezet mos” elve alapján olyan helvzet : «lakúit ki. hogy a taggyűléseken sem í kritika, sem önkritika nem hangzott el. amely a fejlődés feltétele.

— Ma azonban — folytatta Гак ács elvtárs — hogv úgy Zsigárdon, Versén, Negveden beismerték az elkövetett hibákat, ez nagyban elősegítette з szövetkezetek fejlődését. Most feltétlenül fontos arra ügyelni, hogy ezek a hibák újra meg nem ismétlődjenek. Kíméletlenül ki kell irtani azokat az átkos hagyományokat, melyeket a kapitalizmus hagyott dolgozóinkban. Arra kell mindenkinek gondolnia, hogy a közös vagyon hűtlen kezelésével Közvetlenül dolgozó társát károsítja meg.

A hibák kiküszöbölésével kapcsolatban Takács elvtárs a következő pontok betartására hívta fel a hallgatóság figyelmet: 1. meg kell szüntetni a sógor-komaság elvét, 2. aki hibát követ el, aki komolyan vét a szövetkezet szabályai ellen, azt felelősségre kell vonni, 3. feltétlenül fontos a munkaversenyt kiszélesíteni és a pótjutalmazast bevezetni, 4. kíméletlen harcot kell folynám a kulákok, az osztályellenség ellen, akik befurakodtak a szövetkezetekbe és megbontják ott az egységet. Felbujtatnak jó tagokat, hogy lépjenek ki, míg ők maguk bennmaradnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy vigyázni keli, hogy olyan eset ne forduljon elő, mint Deákin történt, ahol a középgazdákat zárták ki a szövetkezetből a kulákok helyett.

Ezután Kubicska István elvtárs, Sókszelócébő! felszólalásában kiemelte, hogy a szövetkezetek közötti szocialista verseny igen elősegíti a fejlődést és a munkához való szocialista viszony kialakulását. Náluk legalább is így volt. ők Negyeddel és Farkasddal álltak versenyben, és amikor a szövetkezeti tagok megtudták, hogy a versenytárgoztak, olyan lelkesedéssel, hogy az öröm volt. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ősszel ez a verseny abbamaradt. Éppen ezért a szelőcei tagság nevében felhívja 3 farkasdi szövetkezetei párne versenyre. Kiköti azonban, hogy a verseny ellenőrzés mellett egész esztendőn át tartson. A farkasdi szövetkezetei arra kéri. hogy még mast, а konferencián adjon választ a versenyfelhívásra.

Kopacsek, e sellyei szövetkezet elnöke, vitafeLszőlalásáben azt mondta,

hogy ok azért értek el figyelemre méltó eredményeket, mert a vezetőség megértette a tagsággal, hogy a szövetkezet vagyonának gyarapodásával saját jólétének a színvonala emelkedik. A tagság zöme ezt az elvet magáévá tette és az eredmény az évvégi osztaléknál meg is mutatkozott. Egy-egy ledolgozott munkaegység után 13.50 koronát, 3.40 kg gabonát, továbbá 1.20 kg kukoricát adott a szövetkezet.

Az elnök ezután hangsúlyozta, hogy ehhez a szép osztalékhoz a kormány segítsége nagyban hozzájárult. Éppen ezért azt a felhatalmazást kapta a tagságtól, hogy а X. kongresszus tiszteletére a következő kötelezettségeket vállalja: 3 vagon gabonával, 20 vagon cukorrépával és 40.000 liter tejjel teljesítik túl az 1954-es esztendő beadását.

Szakképzet* kádereket kell nevelni

Langauer János elvtárs, az Állami • Bank igazgatója, felszólalásában azt mondotta, hogy pártunk és kormányunk segítségét arra kell felhasználni, hogy feltárjuk minden szövetkezeti tag előtt a jövő távlatát. Minden szövetkezeti tag lássa azt, hogy becsületes munkájával saját érdekeit szolgálja. Ezt a látást csakis a tiszta helyzet megteremtésével lehet elősegíteni, éspedig, az évi munka- és pénzügyi terv pontos betartásával. Sok zavar támad abból, hogy a könyvelő más munkát is végez és nem tartja rendben a könysaik ellenőrzik munkájukat, úgy dolveiést. a kiadást es bevételt. Előfordult például, hogy Királyiénak befutott 100 ezer koronája a bankba és a szövetkezet nem tudta, >gy miért. Tehát az a helyzet is előfordulhatott volna, ha a vásárló történetesen nem fizet, akkor a szövetkezet meg sem mukkant volna.

Más a helyzet ott, ahol a szövetkezet vezetősége és a 'könyvelő figyelemmel kíséri a napi árakat és tud mindazokról a rendeletekről, amelyek a szövetkezet érdekeit érdeklik. Volt olyan eset is a járásban, hogy az egyik szövetkezetnek ellentéte volt a cukorgyárral, helytelen levonások r iatt. A szövetkezet vezetősége igazságának tudatában.