Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

1954. Január 3. Földműves 9 Traktorállomásaink hírei äkl ÍIIANI BICTOKOIi Н1Ш S*í»e* beszámoló a cseklészi négyéves mezőgazdasági gépesítő szakiskola életéből >8 A tanfolyam hányáiéi пипаепвкмОн enne éti kiképzésben részesülnek. — Képixnkm. TVaüacr ekémé samklmnvté :te eboámaňu fantmeňpérfH tert ekSadéat. A hkkrt r^géjjeine Ж е км00MHtékid mükbHeeevei м пишите xeumek nmjd •» derme-reitásnä mimien epr/e« rikrrtrénz fei twteHi'fi] n*egiemerkednek. Mindezeken ktvti a тМатуквцтШеаС is meg keli tmmiiniok. A kegesstíe­­mm megismerkednek те 9mete мн> m fémmiyagok msmeb&tciéérel и, amet/yre minden je hegemének »еШк-ърф ни. Su’-aii János, a naszvarti traktoroebrigá d tagja, Kovács Imre, a somorjai bri­gád dolgozója és Oravec Mihály Tójh elvtárs szaktanító irányítása mellett a menetvágó-gépet beállítják. A dolgozó emberről való gondoskodás állami gazdaságainkon A győzelmes februári események ti­tán az állami gazdaságok is új útra lép­tek falvainkon, a szocializmus építésé­nek útjára. A kapitalista négy birtokos vagyonok felszámolásánál világosan megmutatkozott, hogy a kapitalista nagybirtokosok nemcsak azon igyekez­tek, hogy a dolgozó emberből úgyszól­ván kicsavarjanak mindent, de'arra is igyekeztek, hogy csökkentsék erkölcsi erejét még a lakáskérdés megoldásá­nál is. Ilyen példák százait ernlíthet­­nők meg egész Szlovákra bármelyik sar­kából. Ezért állami gazdasagainknak kor­mányunk és pártunk önzetlen támoga­tása mellett a termelési feladatok tel­jesítése és dolgozóink ellátásának biz­tosítása melett nem kis gondot kel­lett fordítania dolgozóink megfelelő la­kásviszonyaira. Szükség volt arra, hogy az első pillanatokban a la-kások százait legalább úgy hozzuk rendbe, hogy a gazdaságok dolgozóinak a tetőn keresz­tül ne folyhasson nyakára a víz. Ilyen volt a valóság, amelyet maguk után hagytak azok, akik telhetetlen kapita­lista haszonleséssel töltötték meg zse­beiket a kérgeskezű munkások mun­kájából. Most, ha még nem is volt. lehetsé­ges, hogy a gazdaságok minden dolgo­zójának a lakáskérdésben teljes mér­tékben eleget tehessünk, mégis azt ál­líthatjuk, hogy ezen a téren már so­kat tettünk. Számos lakást megjaví­tottunk és egyre folyik új lakások épí­tése. így például a nagymegyeri, bajcsi és más gazdaságokban egész sereg la­kásegységet építettek fel teljesen újon­nan, amelyekben már laknak is a gaz­daságok dolgozói. Még nágyobb segít­séget kapnak ezen a téren dolgozóink, különösen a szeptemberi kormányhatá­rozat megjelenése óba, amely időpont­tól kezdve úgyszólván nincs olyan ál­lami gazdaságunk, amelyen pártunk és kormányunk .segítségével ne építenének tovább' lakásegységeket. Mindenesetre az anyagi kérdések megoldása mellett nem feledkezünk meg a dolgozók ideológiai nevelésérő) sem a lenini tanításból kiindulva: for­radalmi teória nélkül nem lehet for­radalmi gyakorlat. A régi, úgynevezett kommenciés béresek — a kaeualwta fWdhirtekoeok által lebecsülve — tízért ée tteeét átképeztük és esek ma siker­rel vezetnek nemesek farmokat, osztá­lyokat a-z állami birtokok gazdaságain, hanem sokan közülük magasabb gazda­sági szerveink ólén állanak. Nagy si­kerrel végzi munkáját az egykori fejő­gulyás, Ján Kanovsky, aki a bra t «)«va i kerület állami gazdasagainak igazgató­ja. Ugyanúgy a kassai kerület élén Mó­ri Mihály elvtáns látja el .jól feladatát. Nem a gazdaságok dolgozóinak a hi­bája vett, ha a multben, a nagybirto­kokon, számosán egész életükön át egyetlenegy szórakoztató vagy nevelő filmet sem láthattak. Most az állami gazdaságok dolgozói egyenesen a gaz­daságban rendelkeznek moziheVységek­­kel, ahol tanulságos ée szórakoztató Hímeket láthatnak és nincsen olyan ál­lami gazdaság, vagy ferm, »bol a dol­gozóknak ne lenne legalább egy rádió­készülékük. Minden gazdaságban a dol­gozóknak saját politikai és szakkönyv­táruk van, amely rendelkezésére áM minden dolgozónak. így tanulhatott pél­dául a palárikovói állami gazdaság ki­váló sertés gondozónője, Bányász Arma is új módszereket, melyek segítségé­vel, alkalmazva a szovjet mesterek ta­pasztalatait, ő is egyre nagyobb sike­reket ért el az állatállomány hasznos­ságának emelésében. A messzi környé­kén példát mutat a malacelválasztás­­ben. A gazdaságokban nem feledkeznek meg a Vörös Sarkokról sem. Ezen a téren jó példával szolgál a galántai igazgatóság, amely gyönyörű kultúrhá­­zat építtetett dolgozói számára. E kul­­túrházben az igazgatósághoz tartozó gazdaságok dolgozói rendszeresen megjelennek a kultúr-estéken és beszél­getnek, ugyanakkor megszemlélhetik a gazdaság sikereinek állandó kiállítását. Különösen négy gondot fordítanak a dolgozókra a palárikovói igazgatósághoz tartozó csúzi gazdaságban, ahol a dol­gozók és hozzátartozóik számára szép szabadtéri színpadot építettek, ezen-A dunaszerdahelyi gépállomás most értékelte a traktorosok egészévi munkaversenyét. Godány László ke­rült az első helyre, aki az egyház­­karcsai brigádközpont tagja és Skoda 30-as gépével az egészévi tervét 172.4 százalékra teljesítete. Az átla­gos napi teljesítménye 1,136 ha és emellett 643 liter üzemanyagot taka­rított meg. Az rétékeiés szerint a pódatejedi brigád a gépállomási körzet legjobb brigádja. Ez a traktorosbrigád Szi­lágyi István vezetésével az egészévi tervét 166 százalék re teljesítette. * Traktoregységenként pedig 971 hek­táros teljesítményt ért el. A pódate­­jedi brigád ezenkívül a tavaszi, nyári és őszi munkáit az agrotechnikai ha­táridő pontos betartásával időben el­végezte. Az iizemanyaigtakarékosság terén sem maradtak el. Egészévi igyekezetüket siker koronázta és 4 896 litert takarítottak meg. A bri­gád dolgozói hetenként értekezletre gyűltek. Az elvégzett munkákat ér­tékelték és megszabták a jövőheti tervüket. A szocialista munka ver­seny menetét álandőan figyelemmel kísértek, Az értekezeteken képviselve volt a gépállomás, valamint a szö­vetkezeti dolgozók is. A pódatejedi brigád tavaszi tervét március 25-én, nyári tervét augusz­tus 6-án, az őszi tervét pedig októ­kívül strandfürddt ée jfll berendezett sportpályát. A termelés állandó fokozásé megkö­veteli, hogy minél több dogozónk meg­ismerje és alkalmazza a haladó munka­­módszereket. Ezért a mesteriskolákba az állami gazdaságok ebben az eszten­dőben 370 dolgozót küldtek el. A me­zőgazdasági tanonciskolák ezidöszermt 412 specialistát nevelnek a növényter­melés és az állattenyésztés számára. Szükséges azonban megemlíteni, hogy az egyes gazdaságok vezetői nagyobb gondot kell, hogy fordítsanak például a bölcsődék építésére. Ezen a területen még sok munka vár a gazdaságok ve­zetőire, hogy bölcsődék létesítésével megkönnyítsék az állami gazdaságok dolgozó asszonyainak munkáját. Min­denesetre, ahogy biztosítani tudtuk az üzemi konyhák kiépítését, ahol bőséges és mindenkor friss ellátást kaphatnak dolgozóink, meg fogjuk oldani a böl­csődék kérdését is. Végül sokkal hegyobb gondot kel! fordítanunk az eddiginél a CsISz cso­portjainak mint szocialista építő mun­kánk második műszakának. Pavol Mihalik, az állami gazda­ságok főosztályának dolgozója. bér 27-én teljesítette. Üzemanyag­­szükségletük hektáronként 9.5 Iker. A brigádban munkaegységek sze­rint összesen 4 traktoros dolgozik. Csóka István, a dunaszerdahelyi gépállomási körzet legjobb szerelője Az üzemképtelen gépek száma mind­össze csak 0.5 százalék vök és így ő érte el a legalacsonyab üzemkep­­telenséget. A gépek javításánál a leg­jobb munkamódszert elsajátította és a szovjet hemyótalpas gépeket kifo­gástalanul megjavítja. Csóka elvtárs kiváló szakember. Az előírt műszaki karbantartást pontosan betartja és azt el nem mulasztja. Olgyai Ferenc, a gépállomás leg­jobb körzeti agronómusa. Öt hízták meg a dunaszerdahelyi, ollétejedi és az abonyi agronómus teendőinek el­látásával. Minden értekezleten részt­­vesz, a megjelenteket irányit ja és szakszerű tanácsokkal látja el. Egész­évi tervüket pontosan teljesítették ée az előbb említett szövetkezetek az őszi vetési munkáikat kereszt- és szúksorosen 100 százalékra elvégez­ték. Olgyai elvtárs a haladó szovjet földművelés alapján dolgozik és eze­ket átadja a szövetkezeti tagoknak is. Az idei munkálatoknál bebizonyí­totta, hogy hivatása magaslatán áll. Jó szakember és a munkákat ktfo­­gásfeatanul megszervezi. Krajesovies Nándor. Dima^erdahefyi gépállomás értékelte az egészéví szocialista mankaverseayt ★ Méhészeinknek sikerekoen gazuag Újesztendőt! Micsurin, a természet nagy átalakí­tója mondta: „A természettől nem vár­hatunk könyöradományt; feladatunk el­venni tőle azt, amit akarunk.” Legfőbb célunk minél kevesebb és könnyebb munkával minél többet ter­melni, vagyis elvenni a természettől. Jól tudjuk, mennyire fontos a mé­hek munkája a növények beporzásánál. Ezért a nréhészkedés nemcsak a méhé­szek ügye, hanem az egész mezőgazda­­ság egyik legfontosabb tényezője. Nem egyszerűen „kis állattenyésztés”, de egyenesen alapfeltétele a legfontosabb növénytermesztési ágazatoknak. Méhek nélkül nincs gyümölcs, nem lehet ta­karmány, apró- és olajmagtermelés. A Szovjetunióban már régen felis­mertek azt a szinte felbecsülhetetlen jelentőséget, amit a méhészek a mező­­gazdaságban, a méhek megporzó tevé­kenységével he'öltenek A méhészet komoly mezőgazdasági ággá fejlődött és a szocialista tervgazdaságban, mint a termelékenység fokozásának igen fon­tos eszköze teljes megbecsülésnek és támogatásnak örvend. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint a népbiztosok ta­nácsa 1945. február 26-án kelt határo­zatának következő mondata: „A méhé­szetnek nagy népgazdasági jelentősége van, nemcsak mint nagy tápértékű é­­lelmiszer és fontos ipari nyersanyag termelőjének, hanem főleg mint a mezőgazdasági növények hozamának emelésére és a maghozam fokozására szolgáló eszköznek ” Ezért nagyon fontos a méhészet ha­talmas arányú fejlesztése Cj méhészek tízezreire van szükségünk. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink, erdőgazdasagaink több százezer dolgo­zója. valamint dolgozp parasztjaink úgy tenyésszenek méheket a házuktáján, mint ahogy baromfit tartanak, sertést hizlalnak. MMen kitermelt növény szegényebbé teszi a földet s ha nem pótoljuk a hiányzó tápanyagot, kimerül a talaj. Csak a méhészet az, amely majdnem ingyen osztja áldásait. Az elmük év is fényes bizonyítéka ennek, mert számos méhészt ismerünk, akinek megtelt az ersaénye a méz árá­ból. A méhészek nem szántanak, vet­nek, mégis aratnak. Ha bármilyen gaz­dag aratással jutalmazzanak is a mé­hek, a méhésztől aránylag kevés mun­kát követelnek. Télen úgyszólván sem­mit, tavasztól őszig pedig 26—30 csa­ládtól más dolgainkat is elvégezhetjük. Ezenkívül jó szórakozás is annak, áld megszereti a méheket. Tehát ajánlatos, hogy meglévő méh­­áMemányunkat szaporítsuk és új méhé­szeteket létesítsünk. Azonban tagadhatatlan, hogy ehhez tudomány is kell. Hozzáértés nélkül nem érhetünk el kielégítő sikereket. Lapunk méhészrovata ezen célok meg­valósítását tűzte ki és segíteni akar a betű fegyverével minden gyakorlott és kezdő méhésznek. Hisz lapunk méhész-» rovatát nagyrészben maguk a tapasz­talattal rendelkező olvasók írják, a ro­vaton keresztül is segítséget nyújtanak egymásnak. Tanuljunk szakkönyvek­ből, újságokból. Habár az 1953-as évre nincs pana­szunk — kívánunk méhészeinknek safc telt mézesbödönt ée boldog új eeeéw«­­dőt! Sander Gamer

Next

/
Thumbnails
Contents