Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-14 / 7. szám

1954. február 14. 7 fíAca ' FöMmüres Jólét költözött a nagykeszii szövetkezetbe Lapunk múlt év február 15-i szá mában — tehát éppen egy évvel ez­előtt — „Miért nincs osztalék Nagy­­keszin?” címmel bíráló cikket közöl­tünk. A cikkben munkatársunk foglal­kozott a na«vkeszii szövetkezet gaz­dálkodásában mutatkozó munkasze. vezesi és egvéb fogyatékosságaival. A cikk meei ’epése ..nagv port vert fei a szövetkezet vezetői és a tagok kört ben. Egvesek felzúdultak azok ellen akik nyilatkoztak m-mkatársuriknaK szövetkezetben levfi állapotokról. (■ fellépésük persze helytelen volt merthiszen az ő segítségük révén si­­kerü't olvan alapvet" hibákat felfed ni amelvek akadályozták a szövetkf zetet továbbiéilődéséiien Mindezek - hibák befolyásolták a szövetke/r-t pénzügyi tervének teliesitéset. an; azután azzal a köv^tke/ménnve! iárt hogv az évi zárszama léskor a szövet kezet taglal nem kaptak osztalékot A bírálat segített... Egv év telt el azóta N'agvon kíván­csik voltunk h igv vaj ion mennvr ben segítette előbbre a bírálat a sző vetkezetet Hogv erről személyesen ■­­meggví’.ződ'ünk. hát úibol ellátogat tunk a szövetkezetbe Már útközben ke emes hirt hall 'ttunk, mégpedig azt. hogv a komáromi tárásban a nagv­­keszií szövetkezet zárta legjobban az 1953-as g zdasági évet Minek tudható be az hogv iárasi méretben a legmagasabb osztalékot a nagvkeszii szövetkezet nvúitotta tag ía nak9 — E'stisorban annak, hogv a szövetkezet tagiai •> munkájukat éit b'rálat után — ha nem is nvomban de — .magukba szálltak" vagvis el gondolkoztak s arra a n.eggvőzödésiv lutottak. hogv mégis csak igaza volt az úisá .írónak Munkatársunk akkoi igv fogla'ta össze nagv vona'akban a szövetkezet fogyatékosságait ..Még távolról sem lehet azt mon­dani. hogv a szövetkezet tagiai ki­használtak a szövetke/é.. k'nálta vala­­m°nnv naev lehető éget Az úi mod szerek a'kalmazásában igen bátorta­lanok voltak. Sőt sokszor a felületes ség és hanyagság is igen nagv a ka dálvt jelentett. Ez sok métermáz.i,. terménnyel rövidítette meg a szövet kezet tagjait...” Súlyosbította a helyzetet az is hogv a gépállomás nem teljesítette az 1951 őszén a mélvszántási tervet En nélfogva mintegv 200 hektár föld ma radt felszántatlanul. amit csak tavasz szál végzett el a gépállomás Ennek bemunkálási költsége az 1952-es évre maradt De számba kell venni azt is. hogv a 200 hektár földre lehullott csa­padék nem tudott a talaiba beszivá­rogni. el raktározódni, amit azután a növénvzett jócskán megsinvlet a hektárhozam ezáltal csökkent. A takarmánvalapot sem biztosítot­ták megfelelő módon, igv drága pén zen voltak kénytelenek takarmányt vásárolni. A méregdrágán vásárolt ta­karmány etetése pedig nem kifizetődő • * • A bírálat, továbbá a tagok lelkiis­meretes ió munkája gyökeres válto­zást eredményezett a nagvkeszii szó vetkezetben. ami megmutatkozik az e'ért szép eredményekben a magas osztalékban és a tagok életszínvona­lának emelkedésében. Bátran alkalmazzák a haladó módszereket Vegvük csak szépen sorjába az el ért eredményeket, kezdjük az állat tenyésztéssel. Ezen a téren az l952-e> gazdasági évvel szemben a multévi eredménvek örömteliesek. nagv hala­dást jelentenek. A tehenészetben al­kalmazták Malinvina etetési és fe­­iési módszerét. ígv terven felül 24.000 liter tejet tudtak közellátásunk ren de'ke/ésére borsáitani. Most a téli idő­szakban általában mindenütt csökken e tehenenkénti teiátlag. A tehéngon dozók dicséretére legven mondva, a mostani 7 literes átlagért nem kel) szégvenkezniök. A se'-tésgondozók sem maradnak el a tehenészek mögött. A sertéshízlalás­­nál alkalmazzák a iól bevált Surikov módszert. A gvorshízlalással átlagosan 70-80 dekagramm súlvgvarapodást értek el naponta, tgv neqicsak telje­sítették. hanem 240 mázsával túltel­jesítették húsbeadási tervüket. Az anyakocáknál az 1953-as évben az évi malacozási átlag a Liuszkova mód­szer alkalmazása folvtán az előzd évi 10-el szemben 12-re emelkedett A nagvkeszii szövetkezet gabonából is tú1 te!iesitette beadási tervét Búzá­ból az elíhrt 14 vagon helvett 25 ot adott be Rozsból pedig 2 vagon hp­­lvett hatot. A terven felüli beadáséit 344.000 koronát kapott a szövetkezet ami nagymértékben hozzásegítette a tagolót ahhnz. hogv ledolgozott mun kaegvségeik után osztalékként 9 5 ko­ronát kaptak Összesen 585 ezer ко ronát osztottak szét a ledolgozott mun­kaegységek aránvában. Mindebből vi­lágosan kitűnik, hogv nagyonis érde­mes , a termelési tervet túlteljesíteni, amely magas jövedelmet biztosit. Ez­által a szövetkezet erősödik, de ugyan­akkor a tagok jóléte is emelkedik. Hogyan érnek el 7 literes tejátlagot ? A szövetkezet 1949-ben alakult. ÄI- atállnmánva mindössze 30 darab te lén és 42 borjú volt. Ezenkívül 6 oá) ával rendelkezett Ma 300 darat" zarvasmarháia van. továbbá serté­sük 530. iuhuk 380 lovuk 33 és ba­­cimfiáliománvuk 400 tvúkot és 25 ■hát tesz ki. A szövetkezet taglétszáma 1949 óta 7 i öl 120-ra növekedett. Ezek a számok eleinte csupán sza­­az statisztikai adatoknak tűntek ígv iát megkértük Szemerei elvtársat, a -zövetke/et elnökét, hogv szeretnénk megtekinteni az állatállományt és Ki sérvre lenne szükségünk. Szemerei -Ívtárs erre maga vállalkozott, hogv /égigkísér bennünket a szövetkezet ra/daságában. A szabadba lépve 4 lóboritotía tái ezerszeresen verte visz sza a nap megtört sugarait, szinte oántotta az ember szemét. Amint lé­pegettünk. egymásután tűntek fel az új istállók, melveket a szövetkezet építkezési csoportja készített. Kiss 'stván csoportvezető irányításával “-s a tagok segítségével a nyolctagú cso­port két kilencven-kilencven férőbe vés tehenistállót a sertésállomány ré­szére fiaztatót és egv sertéshizlaldát továbbá egv sertésneve'dét és ezen­kívül egv baromfifarmot ép tett. A tehén istállóban az állatgondozókat Tiunkaközben találtuk Az állatuk megtekintése után Péter Károlv elv árs állattenyésztési csoportvezető ad MviláPosítást arról hogvan ériek el a téM időszak alatt ilven magas nair teiátiaeot — Ez nem titok — mondja — a do log nvitia abban van. hogv egvedi ta­karmányozást alkalmazzuk az etetés­nél A tapasztalat azt mutatja hogv ■mnek és a tőgvmaszimzásnak köszön hetiük hogv ilven magas a napi tej átlagunk. — Természetesen arról is gondos­kodtunk. hogv ióminöséeű és elegendő takaroiánvunk legven biztosítva. Péter Károlvék nem olvan tehenek­be ölik az értékes takarmányt, ame­lyek aV'sonv teihozamóak. hanem ellenkezőleg. Van 44 tehenük, ezek közű' 12 darab naponta 10 literen re lül ad Ez a‘törzsállományuk A leg­magasabb teihn/amúak mmt néldáu1 a ..Fakó" nevű tehén, toyábbá a Szekfű” és a ..Fereke” 14 liter tejet ad naponta Ezek 3 kiló oótabrak-ta­­karmánvt kapnak még az alaptakar mánvon felül Az alaotakarmánv napi 40 kilót tesz ki amelv áM- szecská­ból. süótaka-mánvbót. cukorrépasze­letből. szénából és árnasza'rrr ból — Mindebből az a tanuLság szűrhető 'e hogv gondosan ügyelnek a takarmány összeállításának sokrétűségére. A szá­­razonállás ideie alatt is szakszerűen betartják a takarmánvozási szabálvo kát. A tehének szakszerű takarmá­nyozása és ápolása hozzásegíti őket ahhoz, hogv életerős, jól kifejlett, készséges borjak ugrándoznak az is­tállóban. Ezt tapasztaltunk a gazdaság meg­szemlélése alatt a sertéseknél is. — A huszonhat anvasertés alatt a sok ma­lac közül mindössze kettőt láttunk, olvant. amelv csapott farú, vézna volt. A kutricák nagv többségében mindenütt 7—8 darab, sőt egvnémelv alatt 10—12 malac is volt. Szemerei elvtárs meg is jegvezte: — Olvan rohamosan szaporodik ál­­atá’''mánvunk, hogy nem győzzük építkezéssel... * * * Hetvenhatan tettek be pénzt a takarékpénztárba Többek között rrteg kell említeni Alexa Gyulát, aki 2.000, Mátyás La­jost pedig 1000 koronás betéttel ren­delkezik. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezet tagjai bizalommal néz­nék a jövőbe. Nézhetnek is. hiszen ed­dig semilyen rendszer nem tudott meg­közelítőleg sem olyan életszínvonalat b ztosítani földműveseinknek, mint épü­lő szocialista hazánkban a társas, nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. A szövetkezet tagjainak túlnyomó­része Goldschmidt-féle volt helybeli nagybirtokon robotolt. Ifjabb Szabó József, a szövetkezet z.Ätecbniku.sa így emlékszik vissza a múltra, amikor még Goldschmidt úr volt a birtok telj­hatalmú ura: — Ahogy csak lehetett, úgy nyúzta a népet az intézőjén keresztül — Sze­merei elvtárs, aki borostás állát dör­zsöli, majd kidolgozott keze élénk mozdulatai kisérik mondanivalóját, ami­kor a harcokkal teli küzdelmes múlt­ról beszél. — Mi abban az időben gyalog jártuk a környék felvált és sztrájkokat szer­vez. link, szítottuk a harcot a kizsák­mányoló földbirtokosok ellen. Nagy szükség volt erre, hiszen azok a vér­szopó földbirtokosok korahajnaltó' késő estig hajtottak a népet csekély 6 ko­ronás napszám mellett. A felszabadulás után Nagykeszin is nagyot fordult az idő kereke Goldschmidt földbirtokost is. elfújta a történelem vihara. Intézője se marassa többé kutyáival az embereket. A múlt és jelen között felmérhetetlen különb­ség van. Nem az örökös robot és meg­alázta töboé az osztályrészük, ha­nem felszabadult, boldog emberek, szö­vetkezeti parasztok. A jólét most már nem idegen látvány számukra, hanem lassan meghonosodik otthonunkban. — A múltban — jegy2' meg Cita Antal — ha valaki disznót óit, hát kö­rülfogták, megcsodálták. Ha már ők nem ölhetnek, hát legalább élvezzék e disznóöléssel járó örömöt. — Most meg, ha kisebb 200 kilósnál, hát ki sem viszi a gazdája az utcára porzsol­ni, azt mondja rá: „H .szén éz csak malac, nincs rajta mii nézni!” Az életszínvonal emelkedését mutat­ja az is, hogy a szövetkezeti tagok mintegy 50 százaléka újjal cserélte fel a régi. ósdi szobakonyhabútort. Samu Mihálynak sem kell már az utolsó ser­tését, vagy tehénkéjét lánya stafirung­­járe költeni. A kapott osztalékból futja Ilonkának — a mennyasszonynak — üj bútorra A szövetkezetben dolgozó töb­bi lányok legtöbbje ágyhuzatot és több szükséges már nélkülözhetetlen holmit vásárolt. Takács Zsigmond tehéngondoző ta­karos felesége az autóbuszban mellénk telepedett le. Komáromban volt a kis­lányának játékot venni. Baba-játék­­gyerekuoesit tartogat» 3z ölében. Nem tudtuk megállni szó nélkül, s megkér­deztük, hogy mennyit adott érte: — ötvenhat koronát — válaszolja. Takács Zsigmondék is eljutottak az életszínvonal emelkedésében oda g, hogy olyan játékot vegyenek, ameiy­­lyel nagy örömet szerezhetnek gyer­meküknek. Ilyen játéka a múltban csak a grófok, földbirtokosok elkényeztetett gyermekeinek volt. A volt napszámos gyermekének meg kellett elégedni ron­gyokból készült babával s alig várta, hogy este legyen, mert apja hozta a „varjú-vajjal, kakas-tejjel” kent ke­nyeret. vagyis, ami a száraz kenyérből megmaradt. így becézték a múltban a kenyeres-tarisznyában megszáradt kenyeret, hogy a gyerek nagyobb ét­vággyal egye meg. Takácsék az osztalékul kapott pénz­összeg nagyobb részét házépítésre tar­togatják. A legrövidebb időn belül épít­kezési anyagot akarnak venni, hogy még ebben az évben elkészüljön az üj ház. De így van az osztalékkal nagyon sok szövetkezeti tag; házépítésbe fek­teti be pénzét. A községben 72 ház­hely van kimérve. Ebben az évben mintegy ötvenen szeretnék felépíteni családi házacskájukat. Ennek az ötven családnak legnagyobb része a szövet­kezetben dolgozik. Az alábbiakban csak azon szövetke­zeti tagokat említjük, akik 10 ezer koronán felül kaptak osztalékot: Az 55 éves Kalmár Vince 14 235, az idős Kiss János 13,318, Domonkos Dénes 13.J84, Nagy Sándor 12,694 koronát kaptak megérdemelten szorgalmas, becsületes munkájúk után. Még ehhez hozzá kell Számítani a természetbeni járandósá­got — a sok gabonát. Az elkezdett névsor és a pénzösszeget kifejező számokat sorolhatnánk tovább is. Az ilye hatalmas pénzösszegből azután futja házépítésre, üj szoba-konyhabú­torra és egyébre. Soha ilyen bizakodóan nem néztek a jövőbe a nagvkeszi-i szövetkezet tag­jai, mi, most. Igazi nag" család ez a szövetkezet; jólérzik magukat, megbe­csülik és megértik egymást. Ahol pe­dig megértés van, ott még a termé­szet is jobban osztogatja áldását. Kovács István Az otthon fogalma hazává nő Bár a nemzeti bizottság törvény­javaslatainak megvitatásánál kriti­ka hangzott el a szímői CslSz szer­vezetről, helytelen lenne, ha a va­lósághoz híven nem tárnánk föl, hogy a szimői ifjúság között kiváló Kiss László, a ro/zsnyói bánya szati felsóiparisköla tanulója. ifjak vannak. így véldául, Szímő­­röl három ifjú bányász-tanoncnak ment. Az egyikkel. Kiss Lászlóval volt alkalmunk elbeszélgetni. Kiss László 18 esztendős, miu­tán sikeresen letette Rozsnyóban a tanonevizsgöt, a bányaüzem gon­doskodott arról, hogy folytassa ta­nulmányait a 4 éves bányászati felsőipariskolán. Kiss László most otthon, Szím/fn tölti szabadsagát Hatalmas, közel 180 centiméter magas legény, erős, izmos testén ruhája csak úgy fe­szül. Látni, hogy ö'tözete lassan lemarad, rohamos, erős, egészséges .fejlődésétől. Fejlődése azonban nemcsak izomzata erősödésén lát­ható, hanem derűs magatartásá­ban, elégedett mondanivalójában jut szemléltető módon kifejezésre. Legkedveltebb olvasmánya „Az acélt megedzik”-cim'd Osztrovszkij mű. Természetesen más- szovjet irodalmi műveket is olvasott, de ez a könyv tette rá a legnagyobb hatást és ez érthető, hisz acélról van benne szó, az ércbányák ter­mékéről, hisz olyan emberekről van benne szó, akik az acélt for­málják, megedzik. Am épp úgy, ahogy az acélt szocialista szakemberek edzik, úgy edzették meg ezt a sudár fiatal­embert a szocialista sajtó olvasmá­nyai. Ö maga hangsúlyozza, hogy a bányászat felé már iskolás ko­rában azok a cikkek. írások irá­nyították. amelyeket a sajtóban ol­­vasett a bányászatról. És nem használt az sem, hogy egyesek a fajúban lebeszélték erről a pályá­ról. Váltig kitartott elhatározása mellett és döntését soha, egyetlen pillanatra nem bánta meg. — Amíg bányasztanonc voltam '— mondja — szüleimnek soha egy zsebkendőről sem kellett gondos­kodnak számomra. Es ez nem csak rám érvényes, hanem vala­mennyi bányásztanoncra. A leg­jobb bánásmódban részesültünk A ruhától az élelemig mindennel el voltunk látm, sőt külön gon­­skodtak arról is, hogy megfelelő könyveket olvassunk és naponta testedzéseket gyakoroljunk. A leg­jobb könyveket tetszés szerint, akár szlovák, akár magyar nyelven olvashattuk. Most a felsőiparisko­lában történelmet, fizikát, szerves és szervezetlen vegytant, matema­tikát, továbbá a technikai rajzokat tanuljuk és e napokban térünk ra a legfontosabb tananyagra, a geo­lógiára. Mindezt a mi népi kormá­nyunk tette lehetővé számomra, mert hiszen 360 korona stipendiu­mot kapok havonta, hogy folytat­hassam tanulmányaimat. Ezért ér­zem én azt. hogy Rozsnyó az en második otthonom lett. és ha be­fejezem tanulmányaimat ha torozot­ton tudom, hogy mindenütt ott­hon fogom magam érezni, mert ez a mi szocialista hazánk, amely így gondoskodik rólunk — a mi ottho­nunk. Kiss László mindezt az anyja jelenlétében mondja, és az anyán látni, hogy meg van hatva fia mondanivalóiétól. — Fiamnak igaza van — mond­ja megindultan — amikor tavaly Rozsnyón jártam, a fiam tanonz­­vizsgáján. olyan szeretettel fogad­tak bennünket a rozsnyói bányá­szok és tanárok, hogy ezt a fo­gadtatást soha nem fogom elfelej­teni. Azóta tudom, hogy egyetlen fiam ió kezekben van, olyan ke­zekben. mintha apja és anyja ve­zetné. Ha Rozsnyóra gondolok, a­­zok a virágok jutnak eszembe, amelyek díszítették az ebédlő te­rített asztalait, igaza van a fiam­nak. amikor azt mondja, hogy Rozsnyó a második otthona leit, nekem is az lett. • Amióta fiamat bánvásznak adtam, azóta az otthon szűk fogalma hazává tágult és bol­dog vagyok, hogy olyan gyerme­ket tudtam adni hazánknak, aki hűséggel és szakértelemmel fog dolgozni a szocializmus felépítésén. Azt kívánom, hogy fiam segítse elő az eredményes ércbányászatot, legyen több traktor, több arató­­cséplőgép és kombajn. Fejlődjön a szövetkezet, legyen több dolga a falu dolgozójának. Itt van az a pont, ahol az apa, a szövetkezeti tag, és a bányászfia érdekei talál­koznak. Kiss Lajos elvtárs, az apa, mo­solyogva, elégedetten hallgat, is egész viselkedésén látni, hogy oly jól esik neki asszonyának minden­­szava, mintha balzsammal kene­­getnék. SZABÓ BÉLA. Csáb község dnlgazói bátran néznek a (övö elébe Szocialista építésünk nagy feladatai Gottwa'i elvtársnak a Csehszlovák Kommunista Párt 1952. évi konferen­ciáján elmondott beszámolójában van­nak lefektetve és 10 pontban vannak összefoglalva. Gottweld elvtárs 10 pontjában útmutatásokat találunk ar­ra, miként haladjunk előre büszkén és bátran a szép jövendő felé vezető úton. Tartsuk állandóan szem előtt Gottweld elvtá 10 pontját, melyek közül a ki­lencedik rámutat az emberről való gon­doskodásra, s azt a feladatot tűzi elénk, hogy foglalkozzunk állandóan dolgo­zóink szükségleteinek a maximális ki­elégítésével. E nagy fontosságú feladat megvalósítását szívügyének vette Csáb község vezetősége és azonnal hozzá is láttak a feladat megvalósításához. Csáb köziig dolgozói a múltban igen el voltak maradva a haladás terén. Nem volt más számukra, mint 3Z ál­landó fuvarozás. Sokszor megtörtént az is, hop' éjjel, járták az erdőben ~áért, nappal pedig a piacra vitték. Az élet­színvonaluk tehát nagyon alacsony fo­kon állott. A község dolgozói, különö­sen a szegényebbjei. sötét, kis házi­kók'! m laktak. Nem volt arra lehetö­­s-'q, hoov családjukat egészséges la­ki '-ял ht>h,prrfiu F.ovszóvel Csáb köz­ség is a többi elnyomott községek kö­zé tar te zott. fost pedig nézzük csak meg. hogy mennyire megváltozott a helyzet Csá­­bon a i elszabadulás óta. Hogy példá­kat említsünk, itt meg kell említenünk elsőként azt. a sí ha nem látott ered­ményt. melvet ezelőtt két évszázad alatt si n ért e’ Csáb község 'okossága Fsában a felszabadulás óta 45 új csa­ládi ház épült újtípusú mintára. E nagy­jelentőségű eredményt Csáb dolgozói úgy érték el, hogy leszámoltak a köz­ség kizsákmányolóivel, nem riadtak vissza a reakció fenyegetőzéseitől, így aztán lehetővé tették, hogy a papi zöl­deken ma már szép családi házak épül­tek. Pántunk és kormányunk helyes in­tézkedése folytán és a lakóházakkal kapcsolatos segélynyújtás újabb nagy lendületet jelentett Csáb dolgozói ré­szére is, és így a nyár folyamán újabb 12 új családi ház felépítését vették tervbe. Szép eredmények ezek, amit Csáb község vezetősége megvalósított a la­kóházak érd°kében, hogy a dolgozók gyermekeiket egészséges és jól szellő­zött otthono’ban neveljék. Ajánlatos azonban, hogy nagyobb súlvt fektessen a község vezetősége arra, hogy községünkben biztosítsák a dolgozók kulturális fejlődését is. A A község fiatalsága nagy érdeklődéssel viseltetik a kultúrmunka iránt és ha arra alkalom adódik, szép kultúrfellé­­pésekkel szórakoztatják községük dol­gozóit. Helyes lenne, ha a község ve­zetői odahetnának, hogy a község dol­gozói brigádmunkával megfelelővé ,e­­gyÄk kultúrotthonukat, amennyiben az kicsiny és nem felel már meg a le­­kossáq igényeinek. A jó kultúrmunka naovban hozzájárulna azon tapaszta­latok megszerzéséhez, melyek újabb ""lendületet hoznak a további eredmé­nyek sikeres eléréséhez. Nagv qondot kell fordítani a község vezetőségének arre is. hogy még szorosabb kapcsola­tot tartson fenn a dolgozók széles ré­tegeivel, mert 'sakis az egységes ösz­­sz-foqássa! oldhatják meg a községük­ben előforduló problémákat. Zatykó József — Dacsókeszi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents