Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-14 / 7. szám

6

Мал

Földműves

1951. M>vŽr M.

„Az első év nehéz volt"

Gazdasagosan használjuk íel nedvdús

takarmányunkat

Minden mezőgazdasági üzem fejlődése szoros kapcsolatban van az állattenyésztés hasznosságának fejlesztésével. Ennek föfeltétele a takarmányalap biztosítása az egész évre. A takarmányt saját gazdaságunkban állítsuk elő, s ne akarjuk azt másutt vásárolni. De nem elég a takarmányt megtermelni, azzal gazdaságosan kell bánni.

A takarmányalan egészévi biztosítása érdekében készítsünk pontos takarmányozási tervet, amely szerint tervezzük növényi termelésünket is.

Fontos ez egvedi takarmányozást bevezetni mert így elejét vehetnénk a takarmány oazadásának. Nálunk még nem teszünk különbséget a hasznosság szerinti takarmányozásnál.

Teheneket, melyeknek napi tejhozarne 3—4 liter, épnenúgy takarmányozunk. mint azokat, melyeknek napi tejhozeme 10—15 liter. A takarmányokkal való pazarlás, a túitekarmányozás nemcsak ezzel az egyforma takarmányozással áll elő. hanem azzal is, hogy a nyári hónapokban túl sok zöldtakarmányt adagolunk s így feledkezünk meg a téli hónapokról.

A takarmányozásnál nemcsak az fontos, hogy zootechnika! szemszögből helyes legyen, hogy az állat elegendő élelmet kapjon, hanem az, hogy gazdaságosan osszuk azt be. Gazdaság vezetőink hibája még az is, hogy a hasznosság eléréséhez csak szemestakarmányt használnak, míg az értékes gazdasági takarmányokat csak másodrendüeknek tekintik s sokszor kihasználatlanul hagyják. A hasznosságot azonban nem a szemestakarmánnyal, hanem a gazdasági és nedvdús takarmányok felhasználásával keli elérni. Ilyenek például a különböző silótakarmányok, gumóstakarmányok, a takarmánykáposzta, stb. Tíz literes tejhozamot is elérhetünk egyetlen kiló szemestakarmány nélkül is. Ellenben, ha a tejhozam 20 —30 iiter, akkor szükséges a szemestakarmány adagolása is, mert magas szénhidrát és fehérje szükséges a magasabb tejkénződéshez.

Rosszúi teszik azok a tenyésztők, akik csak a nyári idényre számítanak a tejhozam emelésére és az állatok feljavítására. A nedvdús takarmány biztosítására silótakarmányt készítsünk egész évre.

A szalma és más füfajta takarmány télen csak szükségmegoldást jelent, nyáron ellenben a takarmány adag szerves részét képezik. Nem ritkaság az sem, hogy ebben az időben egy állat napi takarmánya 50—60 kg-ot tesz ki, holott egy 10 literes tejhozamú tehén takarmánya 35 kg. A fiatal fű gazdag fehérjékben, de viszont nem tartalmaz elegendő szénhidrátot. Itt van aztán az az eset. amikor feleslegesen túltekarmányoztuk az illatot fehérjével. Minden takarmányozásnál megtakaríthatunk egy pár kg takarmányt, melyekből jóminöségú fehérjetartalmú silótakarmányunk lesz télire Mivel télen elegendő fehérje, de kevés szénhidrát tartalmú takarmányunk van, úgy szükséges a takarmányt összeállítani, hogy a fehérje és keményítő tartalmú takarmányok vegyesen legyenek. Ezért ne használjunk például 50 kg vörös lóherét, hanem csak 30 kg-ot. a szénhidrát pótlására és 10 kg-ot pótolhatunk szalmával. .

Elsőrendű feladatunk biztosítani a téli idényre a nedvdús takarmányokat. Ehhez a legalkalmasabbak a siló és a kapásnövények. Ezek ízesítik a takarmánya la got és “lőnyösen hatnak az állatok egészségére és hasznosságára. Ná'unk elterjedt a takarmányrépa termelése, amely gén jó takarmány, az állatok '-zeretik és jól tejelnek tőle. Felnőtt teheneknek 20—30 kg-ot is adhatunk. Hasonlóképpen hat a tarló és karórépa, melyek ellenben nagyobb adagolóiban a tejnek különös ízt adnak. A legértékesebb a takarmányrépa, err^ly nemcsak hogy nedvdús tartalmával megízesíti з száraz takarmányt, de ezenkívül gazd gaibb a tápanyagokban. mmt a többi és főleg nagy karotín tartalmú, melytől aztán „A'’-vitamin képződik Különösen a piros répára vonatkozik ez.

A nedvdús takarmányok közül további fontos takarmány a siló. Ez tulajdonképpen nedvdús, zöld nyári takarmányt pótló növény, mely aromatikus ízével nagyban hozzásegíti az emésztést és a magasabb tejhozamot.

A süótakarmány különböző anyagokat tartalmaz, melyek elősegítik a diétikus és ízes táplálék képződését. A silótakermány „A”, „C” és „D" vitaminokat tartalmaz. A tóheréből vagy

hüvelyesekből készült silótakermány fehérjetartalmával pótolja a szemestakarmányt, úgyhogy ebben az esetben a szemestakarmány adagját csökkenteni lehet.

A felnőtt állatok, fejőstehenek tekarmányadagja ne legyen kevesebb 25 kg-náí. lehetőség szerint legyen 30—40 kg. A takarmány tegyen különböző, de a takarmányrépának egészségi dietikus ha á..j miatt nem szabad hiányoznia. A fejősállatok takarmánya főleg gazdasági takarmányokból legyen összeállítva és 8—10 literes tejhozernnál 7 kg szénát és 30—35 fehérjét és szénhidrátot kel! a silótekarmánynak tartalma Tiia.

A legjobb a vágóállatok takarmányozásával kezdeni. Ha ezek jől emésztik a silót, s nincs semmi utóhatása, ekkor folytathatjuk a fejőállatoknál is. Két hétig lassan szoktassuk őket hozzá Ha nehezen szoknék meg a silótekermánvt. akkor ízesítsük számukra szemestakarmánnyal Később az állat anynyira megszokja, hogy jó! és mohón fogja enni.

Nagyon figyelmesen adagoljuk a befagyitt silót. Sohase adjuk fagyott állapotban. viqvük előbb az előkészítőbe s ha már felolvadt a fagytól, nagyon vigyázva, kis adagokban adagolhatjuk. A savanyú siló hasmenést okoz a teheneknek. ezért óvatosan kell őket etetni, e ne felejtsük el hozzáadni az ásványi keverékeket is.

Borjak részére csak 3 hónapos korban adjunk silótakarmányt, eleinte ugyancsak keveset és vigyázva. Féléveseknek 8—7 kilogrammot, éveseknek 10—12 kilogrammot adhatunk naponta A borjak részére készített silótakermányt mindig a legjobb friss növényekből készítsünk. A fiatal állatokat nem szabad szemestakarmánnyal eletetni. Fotáplálékuk a szálas és nedvdús takarmány legyén. Számukra 4 kg széna, 15 kg takarmányrépa, vagy 10 kg répa és 5 kg cukorrépaszelet elég, melyet 1 1 g szalmával is keverünk.

Vemhes és enyasertéseink számára 10 kg súlyig nyugodtan adhatunk silótakarmányt. mely főleg takarmányrépából, sárgarépából áll. szóval jóminőségü silótekarmány legyen. Juhaink részére is napi 2 kg silótakarmányt kell biztosítani. О . Kontra, Viglas.

Autóbuszunk hegyes-völgyes utakon rohanva visz bennünket Ipolyságtól Léváig húzódó országúton. Sok helyen az út mindkét oldalát gyümölcsfák szegélyezik, amelyek változatossá teszik a hóve! borított határt. A nap vérvörös sugara áttör az ablakon, pár percre felvillan és megvilágítja az utasok árrá* majd lenyugszik és alkonyodé' kezd.

— Az éjjé' hideg lesz, — jegyzi meg egy öregebb utas, a lenyugvó napot kémlelve.

— Könnyű hideget jósolni — mondja egy másik, — most is hideg van. Jövendr’j meleget.

A baráti beszélgetés közepette észre sem vesszük, hogy Deméndre érkeztünk. Az utca kihalt, úgylátszik mindenki fé a hidegtől, s a nép behúzódott j meleg ká'yha mellé a szobába Iparkodunk nr is. hogy minél előbb meleghez jussunk és gyors léptekkel tesszük meg a rövid utat a szövetkezet iroőáiáig.

Benn az irodában a kályha vörösen' izzik, a benntlévők pedig neki vetkőzve szorgalmasan dolgoznak. Készítik a zárszámadást.

Sietnünk kell már vele — mondja Sörös István csoportvezető, mert szombaton megtartjuk az évzáró gyűlést is ismertetjük e tagokkal az elmúlt év eredményeit és hiányosságait M nden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy tudjunk eredményeket felmutatni, de ez esek részben sikerült. Viaszérésben volt a búzánk, mikor elverte a jég. A zabot is tönkretette Ezenkívül e tavaszi munkákkal lemaradtunk, mert nem tudtuk a munkát jól megszervezni Nem értettünk hozzá, hisz csak az első éven gazdálkodtunk közösen. Mindent egybevetve az első év nehéz volt.

Kattog a számc'ógép. kiadas-bevétel, nemsokára összeadják és k’derül jut-e valami osztalék. Fábri. István, agronómus, aki jelenleg az iskolán lévő elnököt helyettesíti, elgondolkozva könyököl az asztalon. B'ztos azokra a szövetkezetekre gondol, a-ho! gazdag volt a zárszámadás Fejét felüti, ránknéz és biztat an mondja:

— Lesz valami Biztosan lesz nekünk is. De nem annyi, mint Ipolyvisknek. No, de könnyű azoknak. Nekünk a marhaállományunk 46, gabonánk 26 helyen van elhelyezve. Ezenkívül olyan helyeken is van földü: k, ahol a traktor nem bírja megmunkálni. Ezért kénytelenek vagyunk 117 lovat tartani, umelyek felfalnak mindent. Milyen ió volna. ha a lovak abrakját, takarmányát, a tehenek ehetnék meg. Lenne tej elég. U’ tián Tamás, a raktáros szinte reszket. mikor jönnek a kocsisok abrakért.

Kétségtelen, a deméndi szövetkezetnek voltak nehézségei, de a jelek azt mu*atják, hogy azokat közös erővel le fogják küzdeni. így például állatállományukat maguk a tagok adták őszsze. Nem kellett az állatokat felvásárolniuk. hanem minden igyekezetükkel odahatottak, hogv minél olcsóbban és minél kisebb tőkével kezdjék a közös gazdálkodást. Ez is előretörésüket és a szövetkezet iránti szeretetüket fejezi ki. Fejlődésüket mi sem bizonyltja jobban, mint az őszi munkák megszervezése, amikor 137-re emelkedett a dolgozó asszonyok száma a mezei munkáknál és a tavaszi munkákkal ellentétben időben sikerült befejezniük az őszi betakarítást a vetéssel és mélyszántással együtt. Mos már az elmúlt év hibájából tanulva, jobban megszervezik 3 munkát. A kormányhatározat a gabonanormák leszállításával is sokat segített, mert jóval kevesebb a beadásuk, mmt tavaly volt. A déméndi szövetkezet arra is gondot fordított, hogy az elnököt iskoláztatásra küldje, aki tudásával segít majd a szövetkezet sikeres előrehaladásában. Ezenkívül hároméves gazdasági iskolát létesítettek a községben ás a beiratkozott 16 szövetkezeti tag" elsajátítja a mezőgazdaság haladó módszereit és a helyes irányítást. Mindez azt bizonyltja, hogy ez az év már sokkal könnyebb, eredményesebb lesz.

A hároméves iskolánál azonban meg kell említenünk, hogy sem az agronómus, sem Sörös elvtárs ,',nem érünk rá” jelszó mellett az iskolán még egy Ízben sem jelentek meg. Pedig a tantárgy szorosan összefügg munkájukkal, új dolgokat, a munka helyes szervezését megtanulnák és tudásukkal az 54-ses esztendőt már olyan eredménynyel- zárhatnák le, mint a járás legjobb szövetkezetei. S. G.

A pénzügyi terv összefügg a munka időben

való elvégzésével

Nagy az öröm a felsöszécsi szövetkezetben. Hogyne, mikor dicsérő oklevelet és vele együtt szén rádiót kaptak a földművelésügyi megbízotti hivataltól. A kovácsok ott szorgoskodnak az irodában, állványt csinálnak a rádiónak. hogy hangját tisztán hallják. — Legbüszkébb az ajándékra Márkus András, a szövetkezet agronómusa. Jogosan, mert nagyrészt az ö érdeme az eredményesen kitermelt heterozis kukorica, amely mint elsőosztályú vetőmag kerül majd a tavaszon a főidbe

Az agronómus szeme csillogása viszszatükrözi s mint győztes harcos a megnyert csatáról úgy beszél a 10 hektár heterozis kukoricáról és annak munkáiról.

— Képzeljétek el — mondja, — 100 kilogramm csövesből 80 kiloqramm morzsakukoricát nyertünk. Ez aztán eredmény Ki hitte volna, hogy így sikerüljön. Már az első évben 26 mázsa morzsakukoricá* nyertünk hektáronként. Pedig az első évben a keresztezés miatt csökken a termés. — Ebben az évben adja majd az igazi termést, ezért el is határoztuk, hogy kizárólag csakis heterozis kukoricát termelünk.

Közben a rádiót elhelyezik az elkészített állványra, körülfogják, megszólaltatják. Minden szem most az ajándék-rádióra néz, amelyet a szövetkezet kiváló munkájáért kapott.

— Milyen módszerrel sikerült ezt a jófajta kukoricát kitermelni? — kérdezzük az agronómustól.

— Nem boszorkányság a dolog — mondja — ezt minden szövetkezet megcsinálhatta. Ez о kukorica sem igényesebb a többi kukorica fajtánál Rendes időben elvetettük, három sor anyát, amely lófogú és egy sor apát amely szlovák-sárga fajta volt. Mikor a címere kinőtt, a három sor anyakóróról lemetéltük és az apa virágporával háromízben beporoztuk. A keresztezés tökéletes volt, mert a minta, amit elküldtünk a bratislavai magkisérleti állomásra, bevált, amit a rádió és az oklevél is bizonyít.

Készülődnek о tavaszi

munkákra — a vetésre

A föld még pihen, a fagyos rögöket hó fedj de már közeleg a kikelet, a nap melegebben ontja melegét, jön a vetés ideje. A ió gazda nem az utolsó nWanatokban kapkod elég hosszú a tél ahhoz, hogy előkészítsenek mindent. ami a vetéshez szükséges. \gy van ez a felsöszécsi szövetkezetben is. De ők nemcsak maguknak termeltek tiszta nemesített vetőmagot, hanem más szövetkezeteknek is. M árföldi Mihály, a szövetkezet elnöke beszámol erről.

— Tizenkét vagon búzát és 9 vagon sörárpát. 100 mázsa kukoricát adtunk be vetőmagnak — mondja. — A lói megmunkált föld, a korai vetés meghozta gyümölcsét. Bőven fizetett a gabona. Ezért az őszieket időben elvetettük, és a tavaszi vetéshez pedig már most készülődünk. Minden vetőmagot §nire szüségünk van, saját termésünkből biztosítottunk. A símitók vetőgépek, boronák készen várják a mu: ' * megkezdését. Be van biztosítva, illetve el van raktározva hektáronként 2 és fél mázsa műtrágya. Amint az idő megengedi, az összes őszivetéseinket fejtrágyó- ■' fogjuk.

Mindezekből láthatjuk, hogy úgy a szövetkezet vezetősége, mind a taasáv nagy gondot fordít a vetésre a föld időben való megmunkálására. Nem feledkeznek el a rétek feljavításáról sem. A trágyái a nyáron és az őszön mind kihordták, hadd hizlalja a földet, és ne rontsa a levegőt az udvarokban, mondogatták. így sikerült nagymennyiségű területet mélyszántás előtt letrágyázni. A trágyalevet is gazdaságosan felhasználták a lucernaföldeken. Most a tél utolsó napjaiban újra nekifogtak a trágyakihordásónak, hogy ne maradjon egy szál sem felhasználatlanul mire eljön a vetés ideje. Továbbá nagy súlyt fektetnek a zöld futószalagra, hogy a tejhozamot fokozni tudják. Ennek a pontos, szorgalmas munkának meg is van a látszata.

A pénzügyi tervet 101 százalékra teljesítették

Guttyán József, az első csoport ve zetője, komoly öntudato„ dolgozó benyomását kelti. Hangján érezhető hogy szereti a földet, a munkát, a csoportját. Nagyrésze van neki abban hogy úgy a pénzügyi, mind a terme lési terv nemcsak papiroson, de valóságban is be lett tartva.

— Nem tudom — mondja — Guttyán elvtárs, — akad-e még egy szövetkezet a járásunkban, amelyik úgy igazodott a pénzügyi tervhez, mint mi. Ez mind csak úgy volt lehetséges, hogy egy talpalatnyi föld sem maradt parlagon, nem veszett el a gazba. Mi mindent időben megmunkáltunk és betakarítottunk. Ennek eredményeképpen az összes beadásun kát 100 százalékra teljesítettük. Be biztosítottuk állatállományunk részére

az egész évre. mind a szemes, mind a szálas tnkarmóm t a vetőmágnt és a szöciális alapi a is hagytunk gabonát.

I Ezenkívül tagjaink pontosan megkapták egész évre a tervezett 2 és fél kilo búzát 0.5 rozsot, 1 kilogramm árpát és 0-30 kilogramm zabot minden ledolgozott munkaegységre.

Meg is vannak a tagok elégedve. A kis- és kózépföldmuvesekből alakult szövetkezetről minden tag nyugodt szívvel elmondhatja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a gondoktól megszabadítva, jólétet biztosította számukra.

— Először 7 korona előleget kaptunk — folytatja beszédét a csoportvezető . — Nyáron pártunk és kormányunk gondoskodása által a gabona árának felemelésével 7-ről 9-re emeltük az előleget. Most a zárszámadás megmutatta, hogy a pénzügyi tervet 101 százalékra teljesítettük, ami lehetővé teszi, hogy betervezett osztalékunkat 100 százalékosan megkaphassuk. Ezeket az eredményeket csakis a munka jó megszervezésével és a tagok odaadó munkájával érhettük el.

Az óra тк>т mehet pontosan, ha hiányzik egy kereke ...

így van ez a munkaszervezéssel is. Minden pontot, ami hozzájárul a helyes munkaszervezéshez be kell tartani. mert az együttvéve hozza meg igazán a kívánt eredményt'.

Márföldi elvtárssal való beszélgetésünk során kiderült hogy a csoportok közt a föld szét volt osztva. A csonortiiezetők vedig egyes tagokra szétosztották, például cukorrépából 0 7 hektár, kukoricából 0.94 hektár jutoll egy-egy tagra.

— Ez a módszer — mondja az elnök — nagyon iól bevált. A tagok szorgalmasan dolgoztak és nem nyugodtak addig- míg a részükre kimért földek nem voltak megkapálva. Ajánlom ezt a módszert minden szövetkezetnek. ahol ezt még eddig nem vezették be.

Ez nagyon helyes és Márföldi elvtárs tanácsát mi még a következőképpen egészítjük ki. Például, ha Honiát Pál. tisztességesen megkapálta a ráeső 0 94 hektár kukoricát, — mondjuk háromszor, — Kis Péter vedig nagyjából elhamarkodva kétszer kapálta csak meg, biztos, hogy Horv-it Pálnak 5 mázsa kukoricával több termett hektáronként. Ö ebből egy hüvelyt sem kap, holott piegérdemelne az 5 mázsa egy részét, mégis a kapálásért egyformán vették fel a jutalmazást Péterrel. így van ez a cukorrépánál és a többi véleménynél is. Ezért helyes, ha a tagok a betervezett terméseredményt túllépik, akkor a mintaalapszabályzat értelmében a túltermelésnek, megállapodásuk szerint egy bizonyos százalékát kapják. így lehet csak igazán több termelésre serkenteni a dolgozókat, és így lesz kiküszöbölve az egyenlösdiség, mert aki rosszúi kapálja meg a maga részét és kevesebbet termel, nem kaphat pótjutalmat.

A zootechnikus Pavelko István ezt az eljárást jónak látja, megígérte, hogy az állatállománynál be is vezetik. Egy konkrét pédára mutat rá, hegy most amikor már az első negyedévben 30 darab hízósertést terven felül bead a szövetkezet, milyen jól jönne Márkus Józsefnek és Moravszki Istvánnak, akik a hízókat gondozzák a megállapított terven felüli elért eredményekért a pótjutalom. Éppen ezért ajánljuk, most az egészévi tervek elkészítésénél fektessen nagy súlyt и szövetkezet vezetősége a pótjutalom bevezetésére, amelv nagyban hozzájárul a termés növeléséhez, szövetkezetük gazdagabbá tételéhez.

SÁNDOR GÁBOR.

I