Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-14 / 7. szám

4 ň&t>* Földműves 1953. FeßruSr T?. TANULJUNK A SZOVJETEK TAPASZTALATAIBÓL,­A falusi szovjet kulturális-jóléti bizottsága A, Hjoskovo — nagy. jól rendezett fa­lu Gorkij-tartomány Bugurutl rajonjá­­ban. A falu központjában klub, iskola orvosi rendelő, szövetkezeti bolt ven s I itt áll a knlho/vezetöség és a falus szovjet épülete is. Az aljoskovó* falusi szovjet területé- j hez tartoznak még Barkino. Voznye­­szeaszkája és Ubezsic falvak is. t falvakban több mint ezer választó el akik az 1SZKRA mezőgazdasági c.r­­tyelbe tömörültek Az utóbbi három év­ben tizenhárom külföldi delegáció lá­togatta meg в kolhozt. Az aljoskovói falusi szovjet példa­mutatóan végzi a tömegszervezési és j kult iránt felvilágosító munkát. A falus' j szovjet mind a tizenegy képviselője te- j vékonyén vesz részt a különféle állan­dó bizottságok munkájában. Sikerült j közelebbről megismernem a kulturális- , jóléti bizottság munkáját, amelynek j v zetóje Tatjana Turkova segédorvos Egy novemberi napon részt vettünk I a bizottság ülésén A bizottság tagjain kívül jelen volt több aktivista és ta­nító. Meghallgattuk Korobova iskolai­gazgató jelentését az új tanév első e­­redmén/eiről. A vitában egymásután felszókló bizottsáii tagok rámutattak az iskola munkájának hiányosságaira A többi között megállapították, hogy a pedagógus kollektív nem vonja be kellő mértékben e tanulók szüleit a nevelő­­munkába. Korobova elvtárs jelentésé­nek megvitatása elegendő anyaggal szolgált az állandó bizottság számára ! hog- a falusi szovjet legközelebbi ülés- ! szakára határozattervezetet dolgozzon j ki az iskola munkájának megjavításá­ra. Azonban nemcsak az iskolaügyekkel foglalkozik az aljoskovói falusi szovjet kulturális-jóléti bizottsága. Figyelem­mel iséri a kulturális-felvilágosító munka fejlődését ez egyes falvakon, támogatja a helyi klubot és a klub dolgozóinak értékes kezdeményezéseit. omoly munkát fejtett ki a bizott­­ság á falvak rendezésében is. A falusi szovjet megválasztásakor Aljos­­kovo, Barkino, Voznyeszenszkáje és Ubezsic községek lakói kérték képvise­lőiket, hogy fúrassanak korszerű ku­takat. fásítsák be az utcákat. A bizott­ság megalakulása után azonnal foglal­kozott ezekkel a kérdésekkel és rövid időn belül számos javaslatot dolgozott Irta: I. Berjozin ki, amelyeket a falusi szovjet soron­­levő ülésszaka elé terjesztett. A többi közt ajánlották, hogy szervezzenek összejöveteleket a rendezési munkák­kal kapcsolatos kérdések megbeszélé­sére. Megkérték az ISZKRA kolhoz e­­zetőeégét, hogy vitassák meg a kútfú­ráshoz szükséges összeg kiutalásánál kérdését. A szovjet ülésszaka támogatta a bi­zottság .javaslatát. A falvakban gyűlé­seket tartottak, amelyeken a lakosok elhatározták, hogy tevékenyen részt vesznek a falurendezési munkában. A kolhozvezetőség 150 ezer rubelt utalt ki a négy kút építésére. Az utcarendezési munkálatokban több mint 500 ember vett részt. Ezerötszáz­­fát és cserjét ültettek, rendbehozták az utcákat. A bizottság nagy gondot fordít a szov­­jat határozatai végrehajtásának ellen­őrzésére. A terménybetakarítás előtt :> szovjet ülésszaka határozatot hozott arra nézve, hogy az aratási munkákban részt vevő kolhozparasztok és gépészek körében kulturális-politikai munkát fejtenek ki. A kolhozvezetőség java­solta, hogy minden mezőgazdasági bri­gádban létesítsenek „Vörös-sarkot” és azt. hogy a falusi klub rendezzen hang­versenyeket és műkedvelő előadásokat a mezőkön. A könyvtár dolgozó' azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek vándorkönyvtáret a mezei „Vörös sar­cok” olvasói részére. Az aratási idény első napjaiban a bizottság aktívájának bevonásával eJ­­'enőrizte a klub nvári munkáját, vala­mint azt. hogy teljesítették-e az ülés­szak határozatait a mezei brigádok „Vörös sarkainak” megszervezése, az újságok, folyóiratok és könyvek kézbe­sítése terén. Az eredmények mellett hiányosságokat is észleltek a mezei munkával elfoglalt parasztok kulturá­­'is-jóléti igényeinek kielégítése terén. Ezeket rövid idő alatt kiküszöbölték 1 A LENINI-ZASZl Ö című rajon-ujság ' találkozott a kulturális-jóléti bizott­ság sikereivel, hasábjain részletesen be­számolt a bizottság tapasztalatairól. Д bizottság foglalkozik az egészségvé­­** delemmel is. Az év elején a falu­si szovjet területén csupán egy orvosi -erideló működött Aljoskovo faluban. A két szomszédos falu — Voznyeszen­­szkája és Barkino — lakóinak Aljosko­­voba kellett menniök az orvoshoz. A bizottság tagjai a- egyik ülésen arra л következtetésre jutottak, hogy min­ién lehetőség megvan arna, hogy még “gy orvosi rendelőt létesítsenek. A fa­­usi szovjet ülésszaka támogatta a bi­zottságot, hogy a rajoni szovjetnél jár­jon el ez ügyben. A kérést teljesítet­ték. Most a falusi szovjet területén cél orvosi rendelő működik. A bizottság tervszerűen dolgozik Tervfeladatei közül megemlítjük a kul­turális és egészségügyi intézmények • “lőanyagkészletének ellenőrzését, t falusi klub téli kultúrtevékenységének megvizsgálását, valamint a könyvtár és az olvasótermek ellenőrzését 3ar­­kino és Voznyeszenszkáje községekben A kulturális-jóléti állandó bizottság tevékeny munkája lehetővé teszi, hogy a falusi szovjet még sikeresebben oldja meg a kulturális építéssel és a lakos­ság életkörülményeinek javításával kapcsolatos kérdéseket. Petrusz Brovka.:-f~4azajöH a muzsikus Egy pillanatig nem felelt, csak simogatta a vonót, s a hangszer lelke szóra kelt, amikor halkan válaszolt. Ki tanított? A társaim .., Hol harc után. hol harc előtt. Szél szállt az utak harsain, szél szállt az álmaik fölött. Fegyverrel jár a katona... Ügy húz át füstön és ködön. S pihenőn csermely víz szava zuborgott így az üstökön. És feledni nem lehet• „Szabadítóink jönnek itt!” Hogy vártak ránk az emberek! Hullottak boldog könnyeik! A rét arcot hogyan cserélt, s hogy hajnalodon a világ... A távoli északon A távoli északon fekvő Oj Föld szi­get szovjetje képviselőinek nagyrésze a telepeken él, ahová télen a sziget közigazgatási központjából — Belusja Gubából csak kutyákkal vontatott szá­nokon lehet eljutni. Nyáron sem sok­kal könnyebb a közlekedés, mert a Bahrens-tenger meglehetősen zord. En­nek ellenére a szovjet vezetői állandó kapcsolatban vannak a képviselőkkel és a választókkal. A helyi szovjet irányítja a sziget gazdasági és kulturális életét. Az utol­só ülésszakon megvitatták a prémes­állatok tenyésztésével és a halászatta! kapcsolatos kérdéseket. A képviselők értékes javaslatokat tettek az egész­ségügyi szolgálat megjavítására és a kereskedelem fejlesztésére. A jó szervezés redményeként a te­lepeket egyre több előadó látogatja. A helyi szovjet vándorkönyvtárakat is küld a telepekre. Hogy falujába visszatért, száz és száz nóta velejött, levette szögről hangszerét a katona s átöltözött. S a húrok megcsillogtatták a harms Kárpát ormait, és látta újra a Dunát: feleselő hullámait. Majd harc m.orajlott: messze, lent, forogtak arany kerekek, és az anya is megjelent, és zokogtak a gyerekek. S eljött, csapatban s egyedül, a környék minden embere, s mondták — De szépen hegedül.. Ki volt tanítómestere? Csönd lett. Egy szót se Szólt a nép. Csak 0, ő sírta el magát. HIDAS ANTAL fordítása. A szovjet technika új sikerei Nagyteljesítményű új Iraktoj-A szovjet mezőgazdaság 1953-ban többezer újtípusú, úgynevezett „Bjelo­­russz"-traktort kapott. A „Bjelorussz” univerzális kerekes traktor. Nemcsak szántásnál és boronálásnál lehet hasz­nálni, hanem kapásnövények sorközi művelésére is. Ugyancsak jól bevált a tséplésnél és az állattenyésztő telepe­ken. Bármilyen mezőgazdasági gépet szerelnek rá. igen mozgékony és a leg­nehezebb tereppel is megbirkózik. Gépesített takarmány­­etőkészítés A Bjelorussz Tudományos Akadémia tervei alapján elkészítették a takar­­mányelőkészitö kombájnt. Ez megában foglal minden olyat, különálló gépet, a­­mely a gyökér- vagy gumótekarmányok mosását és aprítását végzi. Az új kom­bájn helyettesíti a füllesztőkádakat, a burgonya zúzógépeket és a vízforraló tartályokat is. Használható derálógép­­pel együtt és így — emberi munka nél­kül naponta 800—900 sertésnek és 400 —500 szarvasmarhának készít takar­mányt. Mit végez az új gyapotszedőgép? Elkészült az új gyapotszedőgép a Szovjetunióban. Neve: „SZHM-48 M”, Legfontosabb részei az orsós dobok. A dobnak 18 orsója van, ami nem más, mint fogazott, függőleges kis henger. Ezek a hengerek leszedik a nyers gya­­ootot a cserjéről. Teljesítménye igen nagy: óránként 544 négyszögöl gyapo­tot szed le. Megjött a vándormozi! A hólepte téli úton fürgén szedegeti lábait a szürke lo­vacska. A szánon, a vetítőgépet tar­talmazó hatalmas ládán két leány W és érdeklődéssel nézegetik az elmara­dozó hegyeket. A leányok komszomolisták egyikük falusi vándormozigépész, a másik kö­zönségszervező. A leányok szorosabb­ra húzzák magukon a bundát — csak nem tár rájuk hóvihar? A hóbuckák felett az alábukó nap utolsó sugaraitól lángba borított hát­térre kirajzolódnak a falu körvonalai A falu határában gyerekek siklatlak le a lejtőről sítalpon. Vidám csapat kor­csolyázik a befagyott tó tükörsima je­gén. A gyerekek mint várvavárt régi ismerőst üdvözlik a látogatókat. Megjött a vándormozi! — viszik a jó hírt fáluszerte. Valamikor a téli esték szörnyen unalmasak voltak falun, különösen a városoktól távoli vidékeken. De ma már rengeteg szórakozásra van lehe­tőség. Eljön a mozi is. hogy szóra koztassa, tanítsa a falvak, a távoli te­lepülések lakóit. A Szovjetunió legtöbb vidékére vö­rösre festett autó viszi el a filmeket Ebben az autóban biztonságos a vetí­tőberendezés szállítása, nem lehet ba a vetítéssel. A vándormozi hernyótól pon jut el a Kazahföldre. rénszarvas­fogat viszi a messzi észak falvaiba kutyák vontatta szánon iár a jéqtnr­­laszok világában, csónakon suhan ro­­hnnó heg’rífaivók háton. Ap gurk -r utazik sebesszárnyú repülőgépen is. Egyes helyeken a vándormozi a vá­rosoktól alig 10 km-re másutt több­­száz kilométerre üti fe1 tanyáját. De még messzebb is eljut, a minden la­kott területtől távoleső ta igába, a he­gyi autókba. A sarkvidéki kolhozkö ■ pontoktól 100—150 km-re élő vadí szokat, szarvastenyésztőket. halászo­kat mozgó kultú’-központ, mozgó klub keresi fel, amellyel előadók könyv­tárosok, rádiósok és mozigépeszek utaznak a tundrákra. A tundrák la­kói a mozgó klub mozielőadásait nagi érdeklődéssel látogatják. * * * A mozigépész a vetítés mellett ellátja a közönség szervező, a propagandista sőt a „hír­­adókészítő" feladatait is. Hoz magával ugyan helyi híradót, amelyből a né­zők tudomást szerezhetnek a terület, a kerület termelési eredményeiről, hírt kaphatnak a tervek teljesítéséről, de ezt a híradót még időszerű színes anyaggal is kiegészíti. Vetítés előtt felkeresi a kolhoz- párt- és komszomol­­szervezetének titkárát, a gép- és trak torállomás igazgatóját, s velük együtt állítja össze a kiváló növénytermesz­tőkre, állattenyésztőkre és traktoro­sokra vonatkozó legjobb anyagot Ez­után a mozigépész táskájából üres filmszalagot meg tust vesz elő és rö­vid egy óra alatt kész a' teljes hír­adó. A közönség nagyon kedveli a ve­tített faliújságot. Jót mulat a karika­túrákon. a szellemes feliratokon. A teremben gyakran csattan fel a taps A mezőgazdasáqról szóló filmeket a falu lakói közül sokan a hároméves agrotechnikai és zootechnikai tanfolyn mákon ismerik meg. Ezeken a tanfo­lyamokon a mezőgazdasági filmek pó­tolhatatlan segédeszköznek bizonyul­tak. De nemcsak őket, hanem a kol­hoz valamennyi lakosát is érdeklik ezek a filmek, hiszen nagy segítséget nyújtanak gyakorlati munkájukban A kolhozisták tavaszi munkálatok ide­ién csakúgy, mint aratáskor, a be­gyűjtés napjaiban az őszi vetés során vaqy éppen télen egyaránt érdeklő­déssel nézik a mezőgazdasági híradót A dolgozók a Szovjetunió legkülön­bözőbb területein látták már a hír­adó számait A hatodik szám a Maszk­­va-teriileti Vladimir lljics-kolhoz két­­váltásos fejési rendszerét mutatja be Ennek a rendszernek a bevezetése után a fejes eredménye 22 százalékkal ia­­vult. A híradó ugyanennek a számá­nak egyik eseményében az üzbék és tadzsik jühiaita tenyésztésének tit­kait” tárja fel a nézők előtt. A híradó hetedik számában a nézők megisme­­•ik a „zöldségüzemet” — ahogyan a Leningrad melletti melegházi kertésze­tet nevezik A filmvásznon egész üveg­városka elevenedik meg. Ennek az üzemnek” 25.000 négyzetméter az ’tápterülete. Az egyik melegházban ebruárbnn virágzik az uborka. A be­női-zást. a méhek végzik. Mint agro­technikai újítást vezették be a meleg­házakban a konzervált palánták ülte­tését. A nyár folyamán fejlődő palán­tákat különleges feltételek között tartják és csak januárban ültetik el a melegház földiébe. Ennek eredménye­képpen már kora tavasszal leszedhe­tik az első paradicsomtermést. A nyol­cadik számú híradó a takarmányéiő készítés teljes gépesítéséről szól. A gépesített takarmányozás lehetővé te­szi. hogy az állatokat teljesértékf! tápanyaggal lássák el. Ezek a híradók bemutatják az Állatorvosi Kutatóinté­zet munkatársainak munkamódszeren is, az új oltóanyagokkal folytatott kí­sérleteket. A mezőgazdasági híradó tág körben ismerteti n mezőgazdasági tudomány eredményeit, a mezőgazda­sági és állattenyésztési újítók tapasz­talatait az élenjáró kolhozok, szovho zok és gépállomások munkáját. A mezőgazdasági híradók vetítése után a gépész felhívj a a nézőket, h ogi gyűjtsenek anyagot a helyi Hlmújság következeő számához■ Közli azt is hogy néhány nap múlva játékfilmmel ’ön vissza a faluba. A nézők örömmel hallják, hogy legközelebb Gogol „Re­­vizoriát” létrák maid a mozi vásznán A mozigépész időközben tanulmá­nyozza Gogol életét és egyik-más’k müvét. S amikor legközelebb megje­lenik a faluban, beszél a nézőknek a halhatatlan orosz drámaíróról, Miklós cár Oroszországának festett erkölcsé­ről arról az időről, amelyről Gogol, az irodalom eszközeivel olyan hű képet festett. Beszél a mozigépész a „Revi zor” alkotóiról is. elsősorban Vladi mir Petrov rendezőről. A nézők közül sokan emlékeznek Petrov korábbi film jeire. különösen a „Nagy Péter”-re ét a „Sztálingrádi csata”-ra. Beszél n mozigépész a film szereplői, öl. Juri) Tolubéjev népművészről aki a filmén a kisváros polgármesterének szerepei alakítja. Megismerteti a nézőket n Hiesztakov szerepét alakító Gorbácsoi színművésszel is aki nemrégiben mét színlátszócsoportban látszott. Petrái művészi merészségére vall, hogy a hi res Tolubéjev mellett erre a fiatal művészre bízta a nagy, színes filmal­kotás egyik legjelentősebb szerepét. Kialszanak a lámpák megkezdődik az előadás, itt, távol a nagyvárostól, a mozi helyettesíti az operát, a cirkuszt és a színházat is. A nézők most joggal érzik magukat szín­házban. hiszen az orosz drámairoda­lom remekművét, Gogol szatíráját a legnagyszerűbb színészek előadásában láthatják. Pereg a film. A kisváros polgármes­terének házában összegyűlnek a vá­roska tisztvisel őt. — Uraim, azért kérettem önöket, hogy egy szerfelett kellemetlen hírt közöljek. Revizor érkezett hozzánk. A polgármester közlése úgy hat az egybegyűltekre, mint derült égből a villámcsapás, mert mindegyiknek van valami takargatnivnlója és joggal tar­tanak a leleplezéstől Előadás után a nézők megkérik a mozigépészt, hogy gyakran hozzon olyan filmet, amely valamelyik városi színház előadásával ismerteti meg őket. A mozigepész természetesen megígéri és nyomban bejelenti, hogy a legközelebb bemutatásra kerülő film­mel kapcsolatosan vándorkiállítást is rendez. A falu tanítója és az orvosnő készségesen felajánlják, hogy filmve­títés előtt ők is tartanak bevezető elő­adást. annál is inkább, mert hallották hogy a közehövőben falusi orvosról és falusi tanítóról szóló filmet vetítenek A vándormozi gépészt felszáll a vö­­■ős autóra. Egy öreg kolhozparaszt szívélyesen búcsúzkodik: — Jöjjön csak vissza minél hama­­-abb1 Tudhatja, hogy mindig szívesen átott vendégünk. Még néhány barátságos szó s a gép­kocsi már ott robog a hóval befújt úton és hamarosan eltűnik az éjtszaka sötétjében. A falvak lakói egyre több és több mezőgazdasági filmet kérnek. A nép­szerű tudományos filmeket és oktató filmeket gyártó stúdiók jelenleg több mint ötven mezőgazdasági tárgyú fil­met készítenek. Komoly érdeklődésre tarthat számot „A kubányi földeken” című színes, népszerű-tudományos film, amely a krasznodari terület gé­pesítéséről szól. Ez a fűm december­ben elkészült. Befejeződtek az omszki állami gazdaság állattenyésztôirä ké­szült felvételek. A vándormozik előtt most újabb nagyjelentőségű feladat áll. A tudo­mány eredményeinek, a kolhozok, _ ál­lami gazdaságok, gép- és traktorállo­mások legjobb tapasztalatainak még tágabbkörü népszerűsítése érdekében — a Szovjetunió Kulturális Miniszté­riuma a Szovjetunió Mezőgazdasági és Begyűjtési Minisztériumával karöltve — 1953 december elseje és 1954 ápri­lis elseje között megrendezi a mező­­gazdasági fűrnek országos fesztiválját. A fesztivál lebonyolításában jelentős szerep jut a kerületi központok film­színházainak és kultúrházainak, vala­mint az állandó falusi mozik mellett a vándormoziknak is. A fesztivál ünnepélyes külsőségek között kezdődött meg és ennek során a filmszínházakban, a klubokban, a kolhozok kultúrházaiban és az egyes kisebb településeken a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó százharminc népszerű-tudományos filmet mutatnak be. — A filmfesztivál műsorából nagy érdeklődés előzi meg a Tyimirjázev könyve alapján készült „A növények életéről” és a terméshozam emelésé­nek micsurini módszereiről szóló .,Mi­csurin útjain” című népszerű-tudomá­nyos filmeket. A mezőgazdasági dolgo­zók a fesztivál során megismerkednek Márta Hudolij munkamódszerével, aki ebben az évben 880 mázsás burgonya­­termést ért el egy hektáron. A fesz­tivál idején mindenütt bemutatják a mezőgazdasági híradó legújabb szá­mait.

Next

/
Thumbnails
Contents