Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-14 / 7. szám

1954- február 14. ПиЛоа FMüművm з Tizenhat új taggal gyarapodott az ipolysági EFSz Az ipolysági szövetkezet 456 hektár földön gazdálkodik. Ebbő) 267 hektár szántóföld A szövetkezet, mint hazánk sok más szövetkezete sok kezdeti ne­hézséggel küszködött. A tagságnak rósz volt a munkaviszonya, a közös vagyont szétlopkodták, a vezetőség nem tudta kemény kézzel irányítani a szövetkeze­te' Amikor azonban új vezetőséget választottak, a közös gazdálkodás kez­dett rendes kerékvágásba térni. Néz­zük meg hát, milyen eredményekkel zárult a szövetkezet multévi gazdálko­dása. A múlt évben 32.150 munkaegységet terveztek. Helyes munkaszervezéssel ebből megtakarítottak 1200 munkaegy­séget. A szövetkezet forgalma 928.000 korona volt, s ebből a tiszta jövedelem 588.00 korona. A munkaegységekre e­­lölegként összesen 205.000 koronát fi­zettek ki. Hogy az idei év gazdálkodása sikere­sebb legyen, biztosították a szövetke­zeti alapokat. \z oszthatatlan alanha 65.000 koronát, a szociális alapra 16.000, a kultúralapra pedig 2100 ko­ronát fordítottak. Л végső elszámolás­nál a munkaegység értékét 1 koroná­val emelték. Osztalékként 233.000 ko­ronát osztottak szét a tagok között. A szövetkezet beadási kötelezettségét a múlt évben rendesen teljesítette, sőt terven felül is adott be terményeket,. amiért 400.000 korona bevételre tett szert. A múlt évben nagyon szépen dolgo­zott a zöldségtermelő csoport Pál Sán­dor vezetése alatt. Ez a csoport he­lyes munkamegosztással és az agro­technikai határidők betartásával 105.000 koronával emelte a szövetkezet jöve­delmi;. A csoport most a téli hóna­pokban is szorgalmasan dolgozik. A melegházakban már zöldéinek a palán­ták és, amint az lehetővé válik, azon­nal hozzálátnak a kiültetéshez. Az állattenyésztési termelésre az i­­polysági szövetkezeti tagok az idén kü­lönös gondot fordítanak. Az állatokról a legjobb dolgozók gondoskodnak. Igv oéldíul Elek József és felesége 30 anya­disznóról és 40 elválasztott malacró1 gondoskodik. A takarmányadagokat a következőképpen állítják össze: 0 5 kg here, 1 kg korpa. 1 kg árpa és 0.5 ki­logramm kukoricasrót. A takarmányo­zás idejét pontosan betartják. Ügyelnek az egészségügyi intézkedések betartá­sára is. Elek elvtárs szorgalmas mun­kája után megkapta a megérdemelt ju­talmát. Előlegként kapott 5656 koronát, természetbeniékben pedig 18 mázsa kenyérgabonát, 6 mázsa árpát és ku­koricát és 19 mázsa szénát. Az évvégi elszámolásnál osztalékként még 6128 koronát kapott. Az egyénileg gazdálkodó földműve­seket gondolkodóba ejtette a szövet­kezet eredménye. Belátták azt, hogy az ellenség hírverése alaptalan, és hogy a szövetkezeti gazdálkodás minden be­csületes tag számára jólétet biztosít. Ennek következtében 16 egyénileg gaz­dálkodó földműves kérte felvételét a szövetkezetbe. Köztük volt Ulbrik j András is, aki már tagja volt a sző- j vetkezetnek, de aztán kilépett. Kilépé- | sének oka az volt, hogy munkáját ha- | nyagut végezte, így elégedetlenkedett a többi szövetkezeti tagban is elége­detlenséget próbált kiváltani. Amikor i szövetkezet megtartotta zárszámadá­sát, Ulbrik András gondolkodni kéz- j lett. Kiszámította magának, hogy ; mennyivel rövidítette meg sajátmagái 1 azzal, hogy kilépett. Rájött arra, hogy helytelenül cselekedett Ezért kérvényt intézett a szövetkezethez, amelyben ké­ri újrafélvételét Ulbrik András meg­fogadta, hogy ezentúl munkáját becsü­letesen elvégzi és minden erejével ar­ra fog törekedni, hogy a rábízott fela­datokat maradéktalanúl teljesítse. A szövetkezet most már teljes ütem­ben készül a tavaszi munkákra. A ve­tőmagot már 100 százalékra kitisztí­tották Készítettek 60 mázsa szemcsés­trágyát is. A szövetkezet gépei megja­vítva várják a tavaszi munkákat.- HAAS V. Besztercebánya. A mezőgazdasági termelés emeléséért A Csehszlovák-Szovjet Barátok | zsolnai kerületi bizottsága foglal 1 kozott a mezőgazdasági termeié- ! emelésének kérdésével. Elhatároz­ta, hogy az alapszervezeteken ke­resztül még szélesebb alapokra helyezi a haladó szovjet munka­­módszerek terjesztését a falvakon és az állami gazdaságokon egy­aránt. A szovjet barátság szövet­sége és a népi közigazgatás szer­veinek kezdeményezése réven az állami gazdaságokon szép ered­ményt értek el a tejhozam eme­lésénél. A versenyben Г.гка An­na fejőnő, is belekapesolódett. •­­Mint a lednické-rovnói gazdaság dolgozónője 12 tehenet fej Az át­lag napi ftjhozamot 10 literre emelte. Voltak azonban olyan te­henek is, amelyektől 22 lite- tejet fejt ki naponta. Ezeket az ered­ményeket nemcsak a tőgy helyes masszírozásával, hanem a takar­mányok helyes elkészítésével va­lamint az állatok és környezetük tisztántartásával érte el. Kerületi méretben a közelmúlt­ban járási aktívát rendeztek, aho­vá meghívták az állatgondozókat és a gazdaságok többi dolgozóját is. Ezen a konferencián jelen vol­tak továbbá a zootechn kosok, akik felszólalásukban rám itattak vlali­­nyinova fejési módszer nagy je­lentőségére, különösképpen kihang­súlyozták a helyes takarmányozás* és a tehenek ellésére való előké­szítését. A dolgozók felszólalásai ugyancsak arról tanúskodtak, hogy I az új munkamódszereket nagyobb jövedelmet és szebb eredményeket biztosítanak, mind a dolgozók, mind a gazdaság részére. A Mali­­nyinova módszer bevezetése érde­kében 14 szövetkezet és 2 állami gazdaság között páros verseny fej­lődik ki. Ebben a versenvbcn 21 gulyás és 201 fejőnő vesz részt. A poroszkai szaktanfolyamról A poroszkar tantolyamun komoly ta­nulás és örömteli élet folyik. Szövet­kezeti tagok tanulnak itt. hogy aztán a tanfolyam befejezése után új isme­retekkel gazdagodva, láthassanak hoz-. zá a közös munkához. Agárdi László, a kisköröskényi szö­vetkezet tagja ezeket mond и, „fa­gyon tói érzem magam a tanfolya­mon. Nyugodtan tanulhatok, mert jó ellátásban részesülünk. Tanítóink mindent aprólékosan megmagyaráz­nak, Csak most ezen a tanfolyamon lőttem rá arra, hogy mivel rövidített meg bennünket a volt kapitalista re­zsim, amely nem tette lehetővé a ma­gamfajta emberek számára, hogy ta­nulhassanak. Értem már azt, hogy milyen célt követett ezzel a burzsoá­zia. Éppen ezért, most, amikor pár­tunk és kormányunk lehetővé tette számomra, hogy én is tanulhassak, megfogadom, hogyha hazatérek a sz-i­­vetk°zethe, a legjobb tudásomat ad'’m a munkába és meggyőzöm többi tag­társamat arról, hoqy készségesen ve­gyenek részt hasonló tanfolyamokon. Én elmondhatom, hogy ezen a tanfo­lyamon nyílt ki igazán a szemem " Krupovszk.i József, az udvardi szö­vetkezet tagja is meghatódottan . és ’elkesen beszél a tanfolyamról. Sza vait Podoba Gyula a következőkkel egészíti ki- ..Azok. akik nem jöttek ■: i erre a tanfolyamra, sajnálhatják, mer, valóban sok hasznos dolgot megtanul­hattak volna itt.” Podoba elvtárs szó vaihoz mi is csatlakozunk. Szövetke­zeti tagjaink és az állami gazdasá­gaink ddgozói ne idegenkedjenek и tanulástól. Aki eddig részt, vett ha­sonló szaktanfolyamon, még senki sem bánta meg tettét. Az ész ereje megsok­szorozza a kéz erejét és a szakkép­zettséggel rendelkező káderek elősegí­tik szocialista mezőgazdaságunk gyors fejlődését. NO-KO t i i i i i Száz mázsa szemesé sírágyát készítenek Szövetkezetünk fennállásé óta még egyszer бет volt olyan népes a kul­túrtermünk, mint * közelmúltban lezaj­lott zárszámadáskor. Az utcák is né­pesebbek voltak mint máskor. Vígén futnak a szánok a szövetkezet raktárt felé, ahonnét' aztán megrakodva térnek vissza e szövetkezeti tagok házaiba Még a csengő is másképp szól a lovak nyakában, mint máskor, mert hiszen gazdag elszámolásban ven részük az alsószecsei szövetkezeti tagoknak. Kér­dezzük csak meg Krestyankó Andrást, aki éppen most rakja szánra a kiméri gabonát, hogy mennyi volt az évi ke­resete a szövetkezetben. András bácsi büszkén válaszol: „Családommal együtt 69 mázsát kerestem. Őszintén mondom, mikor e szövetkezette léptem, el nem hittem volna, hogy ilyen gazdag jö­vedelmet jelent a közös gazdálkodát számunkra." András bácsiéknak tehát van bőver. gabonájuk. De pénzük is van, amennyi azelőtt sosem volt. Az 1.500 munka­egység után 22.500 koronát kapott a szorgalmas család. Emellett a gabona­­fölöslegért is, amelyet Kreetyankóék beadtak az államnak, szép összeget kaptak. Krestyankó Andrásék esete azonban nem egyedülálló. Minden szorgalmas szövetkezeti tag oazdag jutalomban ré­szesült. így ifj. Varga János 837 mun-Á C8ÚZ1 EFSz E hó 6-án volt szövetkezetünkben az . évzáró taggyűlés. Mindjárt az elején I azt szeretném kiemelni, hogy iskolás- í gyerekek gazdag kultúrműsorral ör­vendeztették édesapjaikat és édesany­­jaikat, a szövetkezeti tagokat. Ezután Smida János elnök elvtárs tartott be­számolót. Ismertette, hogy pártunk és kormányunk milyen mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a csúzi szövetkezet­ben is kaphatunk osztalékot, még pedig munkaegységekként 3.50 koronát. A tagok örömmel vették ezt tudomásul és megfogadták, hogy ezévben még jobb reményeket fognak elérni. Mi­­tala Béla, a szövetkezet könyvelője felszólalásában arra mutatott rá, hogy­ha mindenben elértük volna a terve­zett termést, akkor a mi szövetkeze­tünkben is 8 korona lehetett volna az osztalék, mint sok más élenjáró szö­vetkezetben. Bogdány Ferenc zootech­­n'kus arról beszélt, hogy az állatte­nyésztésünkben milyen eredményeket értünk el az elmúlt év folyamán. Ser­­téshúsbeadási kötelezettségünket 140 j százalékra teljesítettük. Marhahús '• e- -kaegysége után 38 mázsa gabonát és 12.500 koronát kapott. Megelégedetten mondja hogy családja nem fog hiányt érezni. Nem fog hiányt érezni, mert Varga János nagy jutalmat kapott jó munkájáért. Emellett a szövetkezet a ■izociális alapból minden 14 éven aluli gyerekre naponta 0,10 munkaegységet fizet. Varga János három kis családja tehát boldog jövőnek néz elibe. Elmondhatjuk, hogy az alsószecsei szövetkezet ma már gazdag és tagjai jólétben élnek. Ez annak köszönhető, hogy a munkacsoportok mind túltelje­sítették termelési tervüket. Eddigi eredményeink azonban még nem jelentik a végső határt. A tag­ságnak nem szállt fejébe a dicsőség, hanem további jó munkával még gaz­dagabbá akarják tenni szövetkezetüket. Erről az is tanúskodik, hogy a zárszá­madás estéjén, a mezei csoport köte­lezettséget vállalt, hogy az összes ka­lászos gabonát kereszt- és szűksorosan fogja elvetni. Ezenkívül még a tél fo­lyamán 100 mázsa szemcséstrágyát ké­szít. Hasonló értékes kötelezettségvál­lalást tettek a zöldség és dohányter­melő-csoport tagjai is. Mindez annak a biztosítéka, hogy az idei gazdasági évben újabb óriási lépést tesz előre az alsószecsei szövetkezet. Henzsel M., agronómus Alsószecse adásunknak 100 százalékra tettünk ele­get. Jobban kellett volna azonban ipar­kodnunk a tej és tojás termeléssel, mert bizony ezen a téren lemaradtunk a beadással. Ezután a csoportvezetők számoltak be röviden csoportjaik mun­kájáról. Palovics János csoportja 18 hektáron 326 mázsa dohányt termelt. Mitala Béla csoportja ugyancsak 18 hektáron 251 mázsa terméseredményt mutatott fel. Vrzala István .csoportja 244, Lackó János csoportja pedig 251 mázsa dohányt termelt 18 hektáron. Figyelemmel hallgatták a taggyűlés részvevői az 1954 évi termelési terv­ről szóló beszámolót. Majd a tagság határozatot hozott, hogy versenyre hívjuk az udvardi szövetkezetei az évi munkák sikeres elvégzésében. Bí­zunk abban, hogy ez a verseny újabb sikerek eléréséhez segít hozzá bennün­ket. Elmondhatjuk, hogy az évzáró taggyűlésről mindannyian megelége­detten tértünk haza és újult erővel látunk munkához. Esek József Csúz. évzáró közgyűléséről A mezőgazdasági termelés nemzet­­gazdaságunk többi ágához viszonyítva, az első ötéves tervben nem ért el olyan eredményeket, mint kellett volna. Hogy ebből milyen nehézségeink származ­nak, azt mindannyian tudjuk. Felada­tunk most az, hogy felemeljük mező­­gazdasági termelésünket egész nem­zetgazdaságunk színvonalára. Ezt a feladatot tűzte elénk a múlt év szep­tember 15-i kormányhatározat. Ez any­­nyit jelent, hogy a mezőgazdasági ter­melés gyorsabb növelésével fokozato­san el kell távolítanunk az ipar és mezőgazdaság fejlődése közötti arány­talanságot. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének 1954. évi terve szerint az 1953-as évhez viszonyítva a növé­nyi termelést 8.2, az állattenyésztést pedig 21,2 százalékkal kell emelnünk. Ez a terv reális, vagyis teljesíthető. Mezőgazdaságunk megkapja ehhez a szükséges segítséget pártunktól és kormányunktól. Éppen ezért minden mezőgazdasági dolgozónak tudatosíta­nia keil, hogy a terv teljesítéséért va­ló ha c becsületbeli ügye mindany­­nyiunknak. Itt nzgyon fontos szerepet játszik népi igazgatásunk, nemzeti bi­zottságaink. A mezőgazdasági termelés terve teljesítésének elsőrangú feltéte­le a jobb irányítás. Népi igazgatásunk­nak célszerűbben kell irányítania, ellen­őriznie és főleg konkrétabban kell se­gítenie a mezőgazdaságot. Sokkal kö­vetkezetesebben kell keresztül vinniök pártunk és kormányunk határozatait a falvakban. Különösen nagy a felelősége a járási nemzeti bizottságok IX. osztályainak. Mezőgazdasági ügyosztályaink akkor él­vezhetik csak a szövetkezeti tagok és | az etyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépföldművesek bizalmát, ha ügyes­bajos dolgaikban segítik őket, ha el­Népi igazgatásunk feíeloségteljes munkája a mezőgazdasági termelés fokozásában látják őket tanácsokkal, hogy tervüket | sikeresen teljesíteni tudják. Ezért a mezőgazdasági ügyosztály dolgozóinak mélyebbre kell hatolniok a mezőgaz­dasági termelés szak- és szervezési proUémáiba és a szövetkezetek építé­sébe. Ma már nem elég, ha а IX. ügy­osztály dolgozója fel tudja sorolni a haladó munkamódszereket, nanem is­mernie is kell azokat, mert csak így tudja ezeket a fontos módszereket he- j lyesen alkalmazni a helyi viszonyokhoz.' A népi igazgatás dolgozói szak- és ideológiai képzettségének emelésével emelkedik kezdeményezésük és fele­lősségérzetük is. Kevesebb lesz Így „a turista kirándulás az EFSz-ekbe” és kevesebb lesz a papirháború, de annál nagyobb lesz a konkrét és hatásos se­gítség. Ma már számos olyan mezógaz- j dasági előadónk és dolgozónk van, aki jó szervező és segítőtársa a szövetke- \ zeteknek, és a kis- és középföldműve­seknek. Ez azonban még nem elegen­dő. Gondoskodnunk kell arról, hogy száz- és száz új káderrel, olyan káder­rel, aki alapos szak- és politikai is­meretekkel rendelkezik, — bővüljön ki a nemzeti bizottságok IX. ügyosztá­lyai dolgozóinak létszáma. Ezeket az új kádereket megtaláljuk a szövetke­zetekben, az állami gazdaságokon és a traktorállomásokon a legjobban be­vált éldolgozók soraiban. A mezőgaz­dasági iskolák végzett növendékei is minden bizonnyal nagyon jól betöltik a mezőoazdasági ügyosztályokon a funkciókat. Népi igazgatásunk dolgozóinak állan- | dó meggyőző munkát kell folytatniok. ' Nem szabad megfeledkezniök arról, I hogy földműves-ü kben még élnek bi- ; zonyos előítéletek, é! még bennünk az j- j tói való idegenkedés. Vannak még föld- j műve..e,nk, akik nem győződtek meg j arról, hogy a szövetkezeteket nem esu- j pán az „új után való vágyakozásból” j alakítjuk, hanem azért, hogy gyorsab- j ban fokozhassuk a mezőgazdasági ter- j melést, hogy egész népünk, mind a | városokban, mind a falvakban boldo- j gabban éljen. A termelési terv teljesítésének ügye azonba.i első sorban is a szövetkezet) tagok, a földművesek, a traktorosok kezében van. Éppen ezért a szövetke­zeti tagoknak rendet kell teremteniük a fontos soronlévő kérdésekben. így ■ például elsősorban is a munkafegyelem | kérdésében. Bebizonyított tény, hogy egy 6 hek- | táros 'iildmúves a kap ialista rezsimben j családjával együtt kb. 600—700 mun- • kanapot dolgozott le egy év alatt. Mit látunk ma egyes szövetkezetekben? Azt, hogy vannak olyan tagok, akik évente csak 150—200 munkaegységet dolgoznak le. Ha ma minden szövetke­zeti tag legalább kétharmadát ledol­gozná annak, amit egyénileg gazdálko­dó korában dolgozott, akkor ma már “•inden szövetkezet gazdag, tagjai pe­dig valóban jómódúak lennének. Saj­nos azonban, nem egy szövetkezeiben találkozunk az annyira káros „8-órás munkaidő elméletével”. Tudni kell azt, hogy a mezőgazdaságban szezonmun­kák vannak, ami annyit jelent, hogy vannak az évben bizonyos hónapok, amikor nem nyolc, hanem H1-—12, sőt 14 órát is kell dolgozni, de ugyanak­kor vannak olyan hónapok is, amikor naponta csak 3—4 órát dolgozik a földműves. A „8-órás munkaidő elmé­lete” a mezőgazdaságban, az osztály­­ellenséc és az általa megtévesztett em­berek elmélete, amely a becsületes szö­vetkezeti tagok megrövidítését célozza. Eddigi tapasztalataink világosan bi­zonyítják azt is, hogy ha a szövetke­zetben s téli időszakot nem használ­ják ki a szervezési kérdések megoldá­sára, a' kor aztán az év folyamán sok nehézséggel kell megküzdeni. A téli időszakot tehát arra kell kihasználni, hogy a lehető legtöbb szövetkezeti tag, de mindenekelőtt a vezető dolgozók szakiskolázáson vegyenek részt, to­vábbá, hogy közösen megbeszélve meg­oldják a szervézési kérdéseket, gy az állandó munkacsoportok megalakí­tását, a pótjutalmazás bevezetését, stb. Csakis ott lehet alkalmazni az új módszereket, ahol annak szervezési előfeltételei meg vannak. A legnagyobb lemaradás az állatte­nyésztésben mutatkozik. Ezért az 1954. évi terv elsősorban az állattenyésztés­re helyezi a fősúlvt. E feladat teljesí­tésére alaposan fel kell készülni. Be -veil vezetni az érdemszerinti, illetve a hasznosság szerinti jutalmazást. Nem szabad mepengedn azt, hogy egy dol­gozó túl sok állatol kapjon gondozásra, mert ebben az esetben nem képes kel­lőképen irányt venni a hasznosság e­melesére. Szorosan összefügg ezzel a takarmányok helyes előkészítése, és a takarmányalap biztosítása. Mindezek olyan fontos kérdések, amelyeket egy szövetkezetben, egy állami gazdaság­ban sem lehet figyelmén kívül hagyni. Itt megint a népi igazgatásra kell hi­vatkoznunk. Mindezekben a kérdések­ben készséges segítőtársai kell hogy legyenek szövetkezeteinknek. Kormányunk mezőgazdaságunknak sokoldalú segítséget nyújt. Népi igaz­gatásunk dolgozóinak kell odahatniok, hogy ezt a segítséget a szövetkezetek, állami gazdaságok, traktorállomások és minden földműves helyesen hasz­nálja fel a termelés fokozására. Hasz­náljuk ki most, a nemzeti bizottságok törvény.javaslatainak megtárgyalását és az egész választások előtti kampányt arra, hogy megjavítsuk népi igazgatá­sunk munkáját és hogy magasabb szín­vonalra emeljük annak irányító és szer­vező tevékenységét. A nemzeti bizott­ságokba való választások népi igazga­tásunk dolgozói számára nagy iskola lesz és a párt vezetése alatt a dolgo­zók legszélesebb tömegeinek részvéte­lével el kell érnünk azt, hogy nemzett bizottságainkba a legjobban bevált, a legmagasabb szak- és politikai képzett­séggel rendelkező dolgozók kerüljenek, akik képesek lesznek feladatukat min­den irányban teljesíteni és dolgozó pa­­raszts- „unk között oda hatni, hogy az 1954-es évre kitűzött feladatainkat a mezőgazdaságban, maradéktalanúl tel­jesítsük. Elkerülhetetlenül szükséges ez ahhoz, hogy dolgozó népünk élet­­színvona’ it tovább emeljük, hogy a világbéke frontjának ránkeső szakaszán becsülettel megálljuk helyünket. Gon­dolkozzanak el ezeken és eszerint vé­gez к felelősségteljes munkájukat né­pi igazgatásunk dolgozói.

Next

/
Thumbnails
Contents