Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-14 / 7. szám
1954- február 14. ПиЛоа FMüművm з Tizenhat új taggal gyarapodott az ipolysági EFSz Az ipolysági szövetkezet 456 hektár földön gazdálkodik. Ebbő) 267 hektár szántóföld A szövetkezet, mint hazánk sok más szövetkezete sok kezdeti nehézséggel küszködött. A tagságnak rósz volt a munkaviszonya, a közös vagyont szétlopkodták, a vezetőség nem tudta kemény kézzel irányítani a szövetkezete' Amikor azonban új vezetőséget választottak, a közös gazdálkodás kezdett rendes kerékvágásba térni. Nézzük meg hát, milyen eredményekkel zárult a szövetkezet multévi gazdálkodása. A múlt évben 32.150 munkaegységet terveztek. Helyes munkaszervezéssel ebből megtakarítottak 1200 munkaegységet. A szövetkezet forgalma 928.000 korona volt, s ebből a tiszta jövedelem 588.00 korona. A munkaegységekre elölegként összesen 205.000 koronát fizettek ki. Hogy az idei év gazdálkodása sikeresebb legyen, biztosították a szövetkezeti alapokat. \z oszthatatlan alanha 65.000 koronát, a szociális alapra 16.000, a kultúralapra pedig 2100 koronát fordítottak. Л végső elszámolásnál a munkaegység értékét 1 koronával emelték. Osztalékként 233.000 koronát osztottak szét a tagok között. A szövetkezet beadási kötelezettségét a múlt évben rendesen teljesítette, sőt terven felül is adott be terményeket,. amiért 400.000 korona bevételre tett szert. A múlt évben nagyon szépen dolgozott a zöldségtermelő csoport Pál Sándor vezetése alatt. Ez a csoport helyes munkamegosztással és az agrotechnikai határidők betartásával 105.000 koronával emelte a szövetkezet jövedelmi;. A csoport most a téli hónapokban is szorgalmasan dolgozik. A melegházakban már zöldéinek a palánták és, amint az lehetővé válik, azonnal hozzálátnak a kiültetéshez. Az állattenyésztési termelésre az ipolysági szövetkezeti tagok az idén különös gondot fordítanak. Az állatokról a legjobb dolgozók gondoskodnak. Igv oéldíul Elek József és felesége 30 anyadisznóról és 40 elválasztott malacró1 gondoskodik. A takarmányadagokat a következőképpen állítják össze: 0 5 kg here, 1 kg korpa. 1 kg árpa és 0.5 kilogramm kukoricasrót. A takarmányozás idejét pontosan betartják. Ügyelnek az egészségügyi intézkedések betartására is. Elek elvtárs szorgalmas munkája után megkapta a megérdemelt jutalmát. Előlegként kapott 5656 koronát, természetbeniékben pedig 18 mázsa kenyérgabonát, 6 mázsa árpát és kukoricát és 19 mázsa szénát. Az évvégi elszámolásnál osztalékként még 6128 koronát kapott. Az egyénileg gazdálkodó földműveseket gondolkodóba ejtette a szövetkezet eredménye. Belátták azt, hogy az ellenség hírverése alaptalan, és hogy a szövetkezeti gazdálkodás minden becsületes tag számára jólétet biztosít. Ennek következtében 16 egyénileg gazdálkodó földműves kérte felvételét a szövetkezetbe. Köztük volt Ulbrik j András is, aki már tagja volt a sző- j vetkezetnek, de aztán kilépett. Kilépé- | sének oka az volt, hogy munkáját ha- | nyagut végezte, így elégedetlenkedett a többi szövetkezeti tagban is elégedetlenséget próbált kiváltani. Amikor i szövetkezet megtartotta zárszámadását, Ulbrik András gondolkodni kéz- j lett. Kiszámította magának, hogy ; mennyivel rövidítette meg sajátmagái 1 azzal, hogy kilépett. Rájött arra, hogy helytelenül cselekedett Ezért kérvényt intézett a szövetkezethez, amelyben kéri újrafélvételét Ulbrik András megfogadta, hogy ezentúl munkáját becsületesen elvégzi és minden erejével arra fog törekedni, hogy a rábízott feladatokat maradéktalanúl teljesítse. A szövetkezet most már teljes ütemben készül a tavaszi munkákra. A vetőmagot már 100 százalékra kitisztították Készítettek 60 mázsa szemcséstrágyát is. A szövetkezet gépei megjavítva várják a tavaszi munkákat.- HAAS V. Besztercebánya. A mezőgazdasági termelés emeléséért A Csehszlovák-Szovjet Barátok | zsolnai kerületi bizottsága foglal 1 kozott a mezőgazdasági termeié- ! emelésének kérdésével. Elhatározta, hogy az alapszervezeteken keresztül még szélesebb alapokra helyezi a haladó szovjet munkamódszerek terjesztését a falvakon és az állami gazdaságokon egyaránt. A szovjet barátság szövetsége és a népi közigazgatás szerveinek kezdeményezése réven az állami gazdaságokon szép eredményt értek el a tejhozam emelésénél. A versenyben Г.гка Anna fejőnő, is belekapesolódett. •Mint a lednické-rovnói gazdaság dolgozónője 12 tehenet fej Az átlag napi ftjhozamot 10 literre emelte. Voltak azonban olyan tehenek is, amelyektől 22 lite- tejet fejt ki naponta. Ezeket az eredményeket nemcsak a tőgy helyes masszírozásával, hanem a takarmányok helyes elkészítésével valamint az állatok és környezetük tisztántartásával érte el. Kerületi méretben a közelmúltban járási aktívát rendeztek, ahová meghívták az állatgondozókat és a gazdaságok többi dolgozóját is. Ezen a konferencián jelen voltak továbbá a zootechn kosok, akik felszólalásukban rám itattak vlalinyinova fejési módszer nagy jelentőségére, különösképpen kihangsúlyozták a helyes takarmányozás* és a tehenek ellésére való előkészítését. A dolgozók felszólalásai ugyancsak arról tanúskodtak, hogy I az új munkamódszereket nagyobb jövedelmet és szebb eredményeket biztosítanak, mind a dolgozók, mind a gazdaság részére. A Malinyinova módszer bevezetése érdekében 14 szövetkezet és 2 állami gazdaság között páros verseny fejlődik ki. Ebben a versenvbcn 21 gulyás és 201 fejőnő vesz részt. A poroszkai szaktanfolyamról A poroszkar tantolyamun komoly tanulás és örömteli élet folyik. Szövetkezeti tagok tanulnak itt. hogy aztán a tanfolyam befejezése után új ismeretekkel gazdagodva, láthassanak hoz-. zá a közös munkához. Agárdi László, a kisköröskényi szövetkezet tagja ezeket mond и, „fagyon tói érzem magam a tanfolyamon. Nyugodtan tanulhatok, mert jó ellátásban részesülünk. Tanítóink mindent aprólékosan megmagyaráznak, Csak most ezen a tanfolyamon lőttem rá arra, hogy mivel rövidített meg bennünket a volt kapitalista rezsim, amely nem tette lehetővé a magamfajta emberek számára, hogy tanulhassanak. Értem már azt, hogy milyen célt követett ezzel a burzsoázia. Éppen ezért, most, amikor pártunk és kormányunk lehetővé tette számomra, hogy én is tanulhassak, megfogadom, hogyha hazatérek a sz-ivetk°zethe, a legjobb tudásomat ad'’m a munkába és meggyőzöm többi tagtársamat arról, hoqy készségesen vegyenek részt hasonló tanfolyamokon. Én elmondhatom, hogy ezen a tanfolyamon nyílt ki igazán a szemem " Krupovszk.i József, az udvardi szövetkezet tagja is meghatódottan . és ’elkesen beszél a tanfolyamról. Sza vait Podoba Gyula a következőkkel egészíti ki- ..Azok. akik nem jöttek ■: i erre a tanfolyamra, sajnálhatják, mer, valóban sok hasznos dolgot megtanulhattak volna itt.” Podoba elvtárs szó vaihoz mi is csatlakozunk. Szövetkezeti tagjaink és az állami gazdaságaink ddgozói ne idegenkedjenek и tanulástól. Aki eddig részt, vett hasonló szaktanfolyamon, még senki sem bánta meg tettét. Az ész ereje megsokszorozza a kéz erejét és a szakképzettséggel rendelkező káderek elősegítik szocialista mezőgazdaságunk gyors fejlődését. NO-KO t i i i i i Száz mázsa szemesé sírágyát készítenek Szövetkezetünk fennállásé óta még egyszer бет volt olyan népes a kultúrtermünk, mint * közelmúltban lezajlott zárszámadáskor. Az utcák is népesebbek voltak mint máskor. Vígén futnak a szánok a szövetkezet raktárt felé, ahonnét' aztán megrakodva térnek vissza e szövetkezeti tagok házaiba Még a csengő is másképp szól a lovak nyakában, mint máskor, mert hiszen gazdag elszámolásban ven részük az alsószecsei szövetkezeti tagoknak. Kérdezzük csak meg Krestyankó Andrást, aki éppen most rakja szánra a kiméri gabonát, hogy mennyi volt az évi keresete a szövetkezetben. András bácsi büszkén válaszol: „Családommal együtt 69 mázsát kerestem. Őszintén mondom, mikor e szövetkezette léptem, el nem hittem volna, hogy ilyen gazdag jövedelmet jelent a közös gazdálkodát számunkra." András bácsiéknak tehát van bőver. gabonájuk. De pénzük is van, amennyi azelőtt sosem volt. Az 1.500 munkaegység után 22.500 koronát kapott a szorgalmas család. Emellett a gabonafölöslegért is, amelyet Kreetyankóék beadtak az államnak, szép összeget kaptak. Krestyankó Andrásék esete azonban nem egyedülálló. Minden szorgalmas szövetkezeti tag oazdag jutalomban részesült. így ifj. Varga János 837 mun-Á C8ÚZ1 EFSz E hó 6-án volt szövetkezetünkben az . évzáró taggyűlés. Mindjárt az elején I azt szeretném kiemelni, hogy iskolás- í gyerekek gazdag kultúrműsorral örvendeztették édesapjaikat és édesanyjaikat, a szövetkezeti tagokat. Ezután Smida János elnök elvtárs tartott beszámolót. Ismertette, hogy pártunk és kormányunk milyen mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a csúzi szövetkezetben is kaphatunk osztalékot, még pedig munkaegységekként 3.50 koronát. A tagok örömmel vették ezt tudomásul és megfogadták, hogy ezévben még jobb reményeket fognak elérni. Mitala Béla, a szövetkezet könyvelője felszólalásában arra mutatott rá, hogyha mindenben elértük volna a tervezett termést, akkor a mi szövetkezetünkben is 8 korona lehetett volna az osztalék, mint sok más élenjáró szövetkezetben. Bogdány Ferenc zootechn'kus arról beszélt, hogy az állattenyésztésünkben milyen eredményeket értünk el az elmúlt év folyamán. Sertéshúsbeadási kötelezettségünket 140 j százalékra teljesítettük. Marhahús '• e- -kaegysége után 38 mázsa gabonát és 12.500 koronát kapott. Megelégedetten mondja hogy családja nem fog hiányt érezni. Nem fog hiányt érezni, mert Varga János nagy jutalmat kapott jó munkájáért. Emellett a szövetkezet a ■izociális alapból minden 14 éven aluli gyerekre naponta 0,10 munkaegységet fizet. Varga János három kis családja tehát boldog jövőnek néz elibe. Elmondhatjuk, hogy az alsószecsei szövetkezet ma már gazdag és tagjai jólétben élnek. Ez annak köszönhető, hogy a munkacsoportok mind túlteljesítették termelési tervüket. Eddigi eredményeink azonban még nem jelentik a végső határt. A tagságnak nem szállt fejébe a dicsőség, hanem további jó munkával még gazdagabbá akarják tenni szövetkezetüket. Erről az is tanúskodik, hogy a zárszámadás estéjén, a mezei csoport kötelezettséget vállalt, hogy az összes kalászos gabonát kereszt- és szűksorosan fogja elvetni. Ezenkívül még a tél folyamán 100 mázsa szemcséstrágyát készít. Hasonló értékes kötelezettségvállalást tettek a zöldség és dohánytermelő-csoport tagjai is. Mindez annak a biztosítéka, hogy az idei gazdasági évben újabb óriási lépést tesz előre az alsószecsei szövetkezet. Henzsel M., agronómus Alsószecse adásunknak 100 százalékra tettünk eleget. Jobban kellett volna azonban iparkodnunk a tej és tojás termeléssel, mert bizony ezen a téren lemaradtunk a beadással. Ezután a csoportvezetők számoltak be röviden csoportjaik munkájáról. Palovics János csoportja 18 hektáron 326 mázsa dohányt termelt. Mitala Béla csoportja ugyancsak 18 hektáron 251 mázsa terméseredményt mutatott fel. Vrzala István .csoportja 244, Lackó János csoportja pedig 251 mázsa dohányt termelt 18 hektáron. Figyelemmel hallgatták a taggyűlés részvevői az 1954 évi termelési tervről szóló beszámolót. Majd a tagság határozatot hozott, hogy versenyre hívjuk az udvardi szövetkezetei az évi munkák sikeres elvégzésében. Bízunk abban, hogy ez a verseny újabb sikerek eléréséhez segít hozzá bennünket. Elmondhatjuk, hogy az évzáró taggyűlésről mindannyian megelégedetten tértünk haza és újult erővel látunk munkához. Esek József Csúz. évzáró közgyűléséről A mezőgazdasági termelés nemzetgazdaságunk többi ágához viszonyítva, az első ötéves tervben nem ért el olyan eredményeket, mint kellett volna. Hogy ebből milyen nehézségeink származnak, azt mindannyian tudjuk. Feladatunk most az, hogy felemeljük mezőgazdasági termelésünket egész nemzetgazdaságunk színvonalára. Ezt a feladatot tűzte elénk a múlt év szeptember 15-i kormányhatározat. Ez anynyit jelent, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésével fokozatosan el kell távolítanunk az ipar és mezőgazdaság fejlődése közötti aránytalanságot. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének 1954. évi terve szerint az 1953-as évhez viszonyítva a növényi termelést 8.2, az állattenyésztést pedig 21,2 százalékkal kell emelnünk. Ez a terv reális, vagyis teljesíthető. Mezőgazdaságunk megkapja ehhez a szükséges segítséget pártunktól és kormányunktól. Éppen ezért minden mezőgazdasági dolgozónak tudatosítania keil, hogy a terv teljesítéséért való ha c becsületbeli ügye mindanynyiunknak. Itt nzgyon fontos szerepet játszik népi igazgatásunk, nemzeti bizottságaink. A mezőgazdasági termelés terve teljesítésének elsőrangú feltétele a jobb irányítás. Népi igazgatásunknak célszerűbben kell irányítania, ellenőriznie és főleg konkrétabban kell segítenie a mezőgazdaságot. Sokkal következetesebben kell keresztül vinniök pártunk és kormányunk határozatait a falvakban. Különösen nagy a felelősége a járási nemzeti bizottságok IX. osztályainak. Mezőgazdasági ügyosztályaink akkor élvezhetik csak a szövetkezeti tagok és | az etyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek bizalmát, ha ügyesbajos dolgaikban segítik őket, ha elNépi igazgatásunk feíeloségteljes munkája a mezőgazdasági termelés fokozásában látják őket tanácsokkal, hogy tervüket | sikeresen teljesíteni tudják. Ezért a mezőgazdasági ügyosztály dolgozóinak mélyebbre kell hatolniok a mezőgazdasági termelés szak- és szervezési proUémáiba és a szövetkezetek építésébe. Ma már nem elég, ha а IX. ügyosztály dolgozója fel tudja sorolni a haladó munkamódszereket, nanem ismernie is kell azokat, mert csak így tudja ezeket a fontos módszereket he- j lyesen alkalmazni a helyi viszonyokhoz.' A népi igazgatás dolgozói szak- és ideológiai képzettségének emelésével emelkedik kezdeményezésük és felelősségérzetük is. Kevesebb lesz Így „a turista kirándulás az EFSz-ekbe” és kevesebb lesz a papirháború, de annál nagyobb lesz a konkrét és hatásos segítség. Ma már számos olyan mezógaz- j dasági előadónk és dolgozónk van, aki jó szervező és segítőtársa a szövetke- \ zeteknek, és a kis- és középföldműveseknek. Ez azonban még nem elegendő. Gondoskodnunk kell arról, hogy száz- és száz új káderrel, olyan káderrel, aki alapos szak- és politikai ismeretekkel rendelkezik, — bővüljön ki a nemzeti bizottságok IX. ügyosztályai dolgozóinak létszáma. Ezeket az új kádereket megtaláljuk a szövetkezetekben, az állami gazdaságokon és a traktorállomásokon a legjobban bevált éldolgozók soraiban. A mezőgazdasági iskolák végzett növendékei is minden bizonnyal nagyon jól betöltik a mezőoazdasági ügyosztályokon a funkciókat. Népi igazgatásunk dolgozóinak állan- | dó meggyőző munkát kell folytatniok. ' Nem szabad megfeledkezniök arról, I hogy földműves-ü kben még élnek bi- ; zonyos előítéletek, é! még bennünk az j- j tói való idegenkedés. Vannak még föld- j műve..e,nk, akik nem győződtek meg j arról, hogy a szövetkezeteket nem esu- j pán az „új után való vágyakozásból” j alakítjuk, hanem azért, hogy gyorsab- j ban fokozhassuk a mezőgazdasági ter- j melést, hogy egész népünk, mind a | városokban, mind a falvakban boldo- j gabban éljen. A termelési terv teljesítésének ügye azonba.i első sorban is a szövetkezet) tagok, a földművesek, a traktorosok kezében van. Éppen ezért a szövetkezeti tagoknak rendet kell teremteniük a fontos soronlévő kérdésekben. így ■ például elsősorban is a munkafegyelem | kérdésében. Bebizonyított tény, hogy egy 6 hek- | táros 'iildmúves a kap ialista rezsimben j családjával együtt kb. 600—700 mun- • kanapot dolgozott le egy év alatt. Mit látunk ma egyes szövetkezetekben? Azt, hogy vannak olyan tagok, akik évente csak 150—200 munkaegységet dolgoznak le. Ha ma minden szövetkezeti tag legalább kétharmadát ledolgozná annak, amit egyénileg gazdálkodó korában dolgozott, akkor ma már “•inden szövetkezet gazdag, tagjai pedig valóban jómódúak lennének. Sajnos azonban, nem egy szövetkezeiben találkozunk az annyira káros „8-órás munkaidő elméletével”. Tudni kell azt, hogy a mezőgazdaságban szezonmunkák vannak, ami annyit jelent, hogy vannak az évben bizonyos hónapok, amikor nem nyolc, hanem H1-—12, sőt 14 órát is kell dolgozni, de ugyanakkor vannak olyan hónapok is, amikor naponta csak 3—4 órát dolgozik a földműves. A „8-órás munkaidő elmélete” a mezőgazdaságban, az osztályellenséc és az általa megtévesztett emberek elmélete, amely a becsületes szövetkezeti tagok megrövidítését célozza. Eddigi tapasztalataink világosan bizonyítják azt is, hogy ha a szövetkezetben s téli időszakot nem használják ki a szervezési kérdések megoldására, a' kor aztán az év folyamán sok nehézséggel kell megküzdeni. A téli időszakot tehát arra kell kihasználni, hogy a lehető legtöbb szövetkezeti tag, de mindenekelőtt a vezető dolgozók szakiskolázáson vegyenek részt, továbbá, hogy közösen megbeszélve megoldják a szervézési kérdéseket, gy az állandó munkacsoportok megalakítását, a pótjutalmazás bevezetését, stb. Csakis ott lehet alkalmazni az új módszereket, ahol annak szervezési előfeltételei meg vannak. A legnagyobb lemaradás az állattenyésztésben mutatkozik. Ezért az 1954. évi terv elsősorban az állattenyésztésre helyezi a fősúlvt. E feladat teljesítésére alaposan fel kell készülni. Be -veil vezetni az érdemszerinti, illetve a hasznosság szerinti jutalmazást. Nem szabad mepengedn azt, hogy egy dolgozó túl sok állatol kapjon gondozásra, mert ebben az esetben nem képes kellőképen irányt venni a hasznosság emelesére. Szorosan összefügg ezzel a takarmányok helyes előkészítése, és a takarmányalap biztosítása. Mindezek olyan fontos kérdések, amelyeket egy szövetkezetben, egy állami gazdaságban sem lehet figyelmén kívül hagyni. Itt megint a népi igazgatásra kell hivatkoznunk. Mindezekben a kérdésekben készséges segítőtársai kell hogy legyenek szövetkezeteinknek. Kormányunk mezőgazdaságunknak sokoldalú segítséget nyújt. Népi igazgatásunk dolgozóinak kell odahatniok, hogy ezt a segítséget a szövetkezetek, állami gazdaságok, traktorállomások és minden földműves helyesen használja fel a termelés fokozására. Használjuk ki most, a nemzeti bizottságok törvény.javaslatainak megtárgyalását és az egész választások előtti kampányt arra, hogy megjavítsuk népi igazgatásunk munkáját és hogy magasabb színvonalra emeljük annak irányító és szervező tevékenységét. A nemzeti bizottságokba való választások népi igazgatásunk dolgozói számára nagy iskola lesz és a párt vezetése alatt a dolgozók legszélesebb tömegeinek részvételével el kell érnünk azt, hogy nemzett bizottságainkba a legjobban bevált, a legmagasabb szak- és politikai képzettséggel rendelkező dolgozók kerüljenek, akik képesek lesznek feladatukat minden irányban teljesíteni és dolgozó paraszts- „unk között oda hatni, hogy az 1954-es évre kitűzött feladatainkat a mezőgazdaságban, maradéktalanúl teljesítsük. Elkerülhetetlenül szükséges ez ahhoz, hogy dolgozó népünk életszínvona’ it tovább emeljük, hogy a világbéke frontjának ránkeső szakaszán becsülettel megálljuk helyünket. Gondolkozzanak el ezeken és eszerint végez к felelősségteljes munkájukat népi igazgatásunk dolgozói.
