Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-14 / 7. szám
2 Лёйю4 ' FéldffltMBS там fegnflrfí. Dolgozóink vitatják a nemzeti bizottságok törvényjavaslatait .................................................IIIIIIIII.......i..........................i.....ниш................................................шиш...................Ml.............................. ............................................................................................шиш..................................ниши.....iiiuiiihiiimiihiiii Értékes vita Szímón a törvényjavaslatokról A komáromi járás nemzeti bizottságai a kritika tükrében Amikor Szimöre érkezünk, a közte* szélet tag utcain sőtetkendős asszonyok éppen a templomba sietnek. 4* asszonyok sötét ruházati, teljesen elüt a teher havas utcától és bár ugyan abba a temvlomba sietnek, ahová i esztendővel ezelőtt mégis azóta nag,, felmerhetetlen változások történték községben. Ma, a ,,szentségimádás” nap ián va r, annak 22 esztendeié hogy a regi köztársaság esendőt parancsnoka tűzet ve геп у élt a község dolgozói ellen akis akkor a párt irányítása mellett tüntet ve vonultak fel a községháza előtt az ismert -jelszóval, hogy .munkát, kenueret” Hogy aznap nem folyt vér az tisztán véletlenen múlott, mert a 11 fegyveres csendőr közül kiugrott egy Dvorak nevű csendőr és те gakadályozta a tüzelést azzal az indokolással. hogy ebből csak kellemetlen séq és zűrzavar támadhat, és szerinte sokkal helyesebb, ha puskatussal támadnak neki a tömegnek. És a puskatusok működni kezdtek kegyetlenül és kíméletlenül, éspedig azért, mert a kapitalisták szentségként imádták a Profitot, a pénzt. Sem tudjuk, hogy a templomban hány iámhor asszony gondolt erre c fáidalmas napra, de tény, hogy illet volna rggondolni. viszont dicséretére válik a szimői elvtársaknak nekik éppen a siető, jámbor asszonyok juttatták eszükbe a fájdalmas múltat, azt a nevezetes napot, amikor vuskatussal teremtettek rendet. Ezt az esetet Kiss Alajos elvtárs hozta fel azon a Pul/lésen, amelyen megvitatták a nemzeti bizottság törvényjavaslatait. A vitaest több mint három órát tartott olyan teremben ahol kemény hideg uralkodott, mert egyik fala tiszta üveg és a fagy nyomait jégvirágok őrizték. Ennek ellenére száznál több srmői dolgozó vett részt az értékes vitán. A vitázök szenvedélyes hangján észlelh-t", volt hogy belső tűz fűti őket- a ’elszabadulás utáni vívmányok féltése, és a hűség a munkás-parasztszövetség iránt. A vitaest megnyitása Hét órakor este vette kezdetét a gyűlés. Csöpögi József elvtárs. a HNB elnöke beszámolt a nemzeti bizottság eddigi munkájának eredményeiről. — P.ámutatott, hogy a felszabadulás utáni 8 esztendő alatt, milyen fejlődésen ment át a község. A lakosság 75 százaléka már benn van a szövetkezetben és az egyre emelkedő jólét feltételei már biztosítva vannak. Úgy véli. hogy a nemzeti bizottságnak most elsőrendű feladata, hogy felvilágosító munkával az egész község lakosságot bevonja в kollektív mezőgazdálkodásba. A község állandó fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy multévben 3fí háztelket biztosítottak a dolgozóknak. ezenkívül rendbehozták uz utakat kikövezték azokat és autóbusz bonyoVtia le a forgalmat a falu és о város között. Az a község tehát amelyet a leiszabadulás előtt csak térdig sárban lehetett megközelíteni, ma mindenki számára könnyei hozzáférhető Hivatkozott arra is, hogy a kultúrélet 1 e törlése érdekében a község vezetősége ugyancsak megtette a megfeleli! intézkedéseket, amennyiben helyiségekkel látta el mind a CsISz-t, mint о Csemadokot, hogy zavartalanul dolgozhassanak. Ezenkívül ezidén a sportpálya rendes kiépítésére és körülkerítésére is sor kerül. Végül rámutatott a hibákra is és kiemelte, hogy ez a gyűlés éppen azért van ma, hogy ezeket a hibákat minél előbb kiküszöböljük. — Itt az ideje, — mondotta ezután fíajtkó elvtárs, a járási, kiküldött a felszólalásában, — hogy mindenki komolyan gondolkozzék. ’ tegye mérlegre a múltat és a jelent, és akkor megtalálja azokat a forrásokat, amelyek elősegítették életszínvonalunk emelését. Üqy véli, — hangoztatta többek között. — hogy a legfőbb hibája a nemzeti bizottságnak eddig az volt. hogy nem vonták be ke'lő mértékben dolgozóinkat a szocialista építő-munkába Ezt a hibát sürgősen helyre kell hozni. Erre utal a törvényjavaslatnak az a pontba, amely kimondja, hogy a nemzeti bizottság köteles minden dolgozó panaszát meghallgatni és kritikáját meafontolás tárgyává tenni. Ma is, amikor itt jeayzik a fel szólal ásókat ezt azért teszik, mert vártunk és kormányunk meg akarja hallgatni a név hangját, a név szireverését, és nhho? igazodva a köz, a név érdekében akarja a törvényeket javítani. Ezért fontos hogy mindenki érdemben Ьогzászóljon a törvényjavaslatokhoz mert csak ily módny harcolhatunk a szovjetekhez hasonlóan eredményesen i békéért Csak ilymódon biztosíthat uk Gottwald elvtárs hagyatékának neqvalósitasat, az emberről való gon inskodást. Szimő пере bat ran hozz 'zol hat a felmerülő ké idősekhez, men •ator, harcos mult áll mögötte, szép -lene pedig meyteleintette mindazokig i feltételeket, hogy sikerrel haladtai lőre a szocializmus útján, a ragyogó loldog jövő felé. Va/da elvtárs. a felvásárló szerv kiküldötte volt az első felszólaló. Ra nutatntt a törvény lovasat azon fontos vimtiára hogy az, aki nem teljesíti feludatát. visszahívható ellentét ben a régi választásokkal, amikor и népét félrevezették • . Valaki ekkor erélyesen közbekiill- bennünket nem tudtak félrevezetni VH Kosikot választottuk ITudvalevő nagy Kosik, кtmimunista képviselő szimői volt. I Vajda folytatja — ha benneteket nem is de masokat félrevezettek, fs ilyun valakit választottak, aki egyszer mutatkozott a faluban, de többször nem lehetett vele találkozni — foggal járta akkoriban az a tréfa hogy: nézzétek meg jól képviselőt ötöket. m.ert hat évig nem fogjátok látni A nyugdíjas és a tanító hozzászól A teremben tetszés, hangos nevetés hangzik fel. Ezután Olgyai nyugdíjas szólt hozzá a vitához. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra a fontos tenyre, hogy ma. amikor arról is van szó, hogy a község legjobb, legmegbízhatóbb dolgozóit kell megválasztani, a nemzeti bizottságba szükséges, hogy mielőtt elfoglalják tisztségüket, bizonyos jogi kiképzésben részesüljenek hogy megtanulják a nemes törvények helyes alkalmazását a gyakorlatban- Hangsúlyozta, ho"y a közigazgatás igen bonyolult problémákat vet tel és ezeket a kérdéseket csakis a törvények helyes megértésével lehet megoldani Egyébként meg van arról győződve, hogy a szimői becsületes dolgozók akiket beválasztanak a nemzeti bizottságba. ennek a komoly feladatnak határozottan meg fognak felelni. Kin Ferenc tanító, a következőkkel iárul hozzá (te értékes vitához: — Elvtársak, — mondotta, — hu meggondolom hoqy a múltban az iskolateremben 70—80 gyerek szorongott és télen, több mint a fele azért maradt ki az iskoUhó1 meri nem vili 'ábbelije, megfelelő ruházata sem irkája. sem tankönyve . . . akkor ma örömmel állapítom meg. hoqy valamennyi tanítványom, kivétel nélkül endes ruhában, rendes iskolai feisze'élpssel jelenik meg és ha valamelyik mégis kimarad egy nan, akkor ti ill mindannyian nyugodtak lehettem hng>i csak azéri nem lőtt az iskolába mert otthon keresztelő, mennyegző 'agy disznóölés паЧ. — Ezt én mondom — fnlvtatta — i tanító, a hiteles tanú. aki mélyen beleláttam dolgozó népünk életébe beleláttam olvan mélyen, hogy szikem ma is fáj. ha rágonóolnk azokra i szenverlpspk-e amp’uben községünk rpfqrzó: ve-nörifek Ma mindez sAnte hihetet1 övnek havazik- hogy 1 931-37- °s években a nagy válság ideién tanrivánvo'm nzérf vem jártak iskolába mert a közeli birtokokra jártak dolgozni. Azért jártak ők kapálni men ■lesóbban dolgoztak, mint a szü’ők és olyan embertelen helyzet alakult- ki hogy a gue'-ekek dolgoztak sok családban a szülőkre. • — A kizsákmányolok — mondotta — sötét korszakát azért kell megemlítenem.. hogy eszetekbe juttassam a jelent Ma, 230 tanulónk van. mindannyian egészségesek, virulok, s am.i a fő. mindennel el vannak látva, javasolom ezert. hogy a nemzeti bizottság fordítson nagyobb gondot arra. hogy a szimői iskolások értelmiségi gályára lépjenek. Ügy látom, hogy a község vezetősége erre nem fordított kellő gondot. A hibók föltárása, kiküszöbölése elősegíti fejlődésünket Kiss Alajos elvtárs, szövetkezeti tag rámutatott ekkor a mai nap 22-ik évfordulójának jelentőségére. amikor munkához kenyérhez csak tüntetésekkel juthattak, és a nép e jogos követe. 'éseknél szembetalálkozott csendőrszuronyokkal. Felszólalása további részében kiemelte, a kizsákmányolás kő nyörtelen módját Amikor a régi köztársaságban Kassán a repülőtér építésénél. majd Eperjesen dolgozott annyit nem tudott megkeresni, honu elegendő élelmiszert vásárolhasson. Ö es társai nem is tudtak volna hazaönni. ha Kosik kommunista képviselő be nem avatkozik és nem segít rajtuk. Éppen ezért úgy véli, hogy hatványozott telelős.segerzettel kell ioladvunk ezeket a törvény/aváslutokat ímelyek eleibelepese a dolgozók életszínvonalának emelését vannak hivatva biztosítani. Illés László EFSz tag azt mondotta, hogy nem tart ja helyesnek ha csupán H séi eteket fogunk zengeni mai élvünktől. Az a nézete, hogy rá kell mutatni a hibákra is. különben sosem szabadulhatunk tőlük, es gátolni fogták további fejlődésünket. Neki például ma is az fáj hogy néhány esztendővel ezelőtt a falu dolgozói bevetették az elhanyagolt és a községi földeket, egész őszön át dolgoztak és munkájukért egy fillért sem kaptak. Felveti tehát azt a kérdést, hol vannak ma azok az emberek, akik a népet becsapták A maga részéről úgy véli, hoqy helyes lenne, ha ezt a szégyenteljes ügyet kivizsgálnák, nehogy azok a személyek, akik megkárosítottak a népet, újra visszaéljenek a nép bizalmával. Bajtkó elvtárs, járási kiküldött válaszolt illésnek. Rámutatott, hogy ' éppen ezek a törvényjavaslatok vannak hivatva arra, hogy az ilyen csalások többé elő ne forduljanak. Ezt a célt szolgálja a kettős felelősség, továbbá az a pont, hogy az, aki feladatát nem tudja kielégítően a nép javára teljesíteni, az visszahívható. Tehát, ha mindenki alaposon megfontolta. hogy csak a legbecsületesebb dolgozókra adja le szavazatát, akkor nép, fordulhat elő, hogy olyanok kerül jenek a nemzeti bizottságba, akik a nép ellenségei és akik, a nép bizalmát akarják megrendíteni, a munkás-parasztszövetség iránt. Figura Ferenc a hiteles tanú Ekkor következett Figura Ferenc esete, amelyet a nemzeti bizottság titkára felolvasott. Figura esete „A Munkás’’ 1928. február 16-iki számában olvasható, és így hangzik: ,.Figura Ferenc szimői lakásra 121 korona vagyondézsmát róttak ki csepp birtoka után. A szegény ember számára nagy összeget jelentő vagyondézsma tulajdonképpen nem is őt terhelte egyedül, hanem Figura Józsefet Ferencet és Gézát egyformán. József azonban rég eladta az örökséget, Géza pedig a falutól hat kilométerre lakik, ahová a méltóságos segédjegyző úr rest volt kifáradni. Az urak ezért egyszerűen Figura Ferencet szólították fel. hoqy 5 fizesse mindegyikért a vagi/ondézsmát. Figura Ferenc a többszöri intésre azt felelte, hogy a redesti összeget■ 40 korona 33 fűiért kifizet Az urak azonban topábbra is az egészet követelték tőle és azt felelték neki, hogy oörölie be testvéreit, tk ezzel nem vesződnek. Az üyen okoskodással az urak azt is megtehetnék, hogy egy emberre róiják ki a község adóiát és °rre bízzák, hogy pöröHc be a község többi Inkáit követelése behajtásáért A nyilvánvaló igazság: nlansán ellep semilyen panasz nem használt. és negyvenkoronás tartozási felében hároméves üsző-borjúját i'itték el Figurától. Figura Ferecné az üszőt örökségül kapta, siránkozott é~te, kért, könyörgött, nem akarta megengedni, hoqy elvigyék. Erre Jiri csendőr szuronyt szegezett mellének, majd kidobta tulajdon istállójából és az állatot elvezették a községháza udvaréra. Oda még csak Figurát sem ingedték be, aki kénytelen volt a nem őt illető adótartozást kifizetni, sót még 5 korona dobolási pénzt. 5.:i0 korona árverési költséget is rárótak és 10 koronát azért kellett fizetnie, amiért a csendőr és a kisbíró elvezették az álhtot. Jellemző, hogy néhány kerszoc. kisgazda már leste az alkalmat, hogy jól olcsón juthat borjúhoz. Az eset óriási felháborodást kél tett a falusi szegények közöt :, akik el vannak határozva arra, hogy a legélesebb harcot indítsák meg az adóvégrehajtások ellen.” A felolvasás után a lallgatósáq figyelme Figura Ferenc felé irányult, aki ott állt a teremben ünnepi öltözetben és élénk szemein látni lehetett hogy újra átéli azt a keserves napot. — Minden szó — nwndotta fennhangon — ami ,,A Munkás”-ban írva van az szent igaz Egy csöpp hazugság nincs abban, de azért nincs meg benne minden. Nincs benne az, hogy amikor elvitték az üszőt, a feleségem ízt ordította a csendőrök felé. hogy „tolvajok — rablók” — és még olya-A nemzeti bizottságok törvényjavaslatainak vitája országszerte folyamatban van. A komáromi járás dolgozói is nagy érdeklődéssé vitatják a törvényjavaslatokat amiről mi sem tanúskodik jobban mint az, hogy a járás 8 községéből 7 járásban már tartottak ezzel kapcsolatban néppel való beszélge tést. A 7 községen kívül a járás 57 üzemében is megvitatták mát a törvényjavaslatokat. Így a járásnak 6.799 dolgozója szerzett pontos áttekintést arról, hogy rmt is jelent számunkra az új törvényjavaslat é hogy mit k< II tenniök annak érdekében, hogy a nemzeti bizottságokba a legjct dolqozók kerüljenek- A viták keretében 672 dolgozó szólalt fel. Ebből 212 hozzászólás közvetlenül kapcsolatos volt a törvényjavaslatokkal, 234 felszólalásban pedig a hely, nemzeti bizottságok működését bírálták. * jfc * Csallóközaranyoson különösen élénk volt a vita. Számos dolgozó konkréten hozzászólt a vitához. — Szénás! Mihályné például megbírálta a nemzeti bizottságot, hogy amikor úgy döntött, hogy az új iskolát a magángazdálkodók földjén fogják építeni, nem beszélte meg ezt az ügyet azokkal, akiket érintett. „A magángazdálkodók is szívesen támogatják a közérdeket, de az ilyesmit vetik is meg keli tárgyalni" — mondotta felszólalásában. Веке elvtárs felszólalása is kritikai hangú volt. Nem tartja kielégítőnek azt a támogatást, amelyet a nemzeti bizottság a magángazdálkodóknak nyújtott, holott erre a kormányhatározat külön felhívja a nemzeti bizottságok figyelmét. Bitter Ilona azt kifogásolja, hogy a nemzeti bizottság nem törődött kellőképpen a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Kőnk éten rámutatott arra, hogy a beadott kérvényekre sokszor egyáltalán nem kapnak választ. A többi felszólalások is értékesek voltak. Különösen azért, mert az egész vita a kritika jegyében folyt le, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy caallóközaranyosi helyi nemzeti bizottság megjavítsa munkáját. » * » Keszegfalván a vita estéjén ugyancsak siettek a dolgozok a munkából, hogy részt vehessenek a vitán. Itt is sok felszólalás hangzott el- Szabó elvtárs rámutatott nokat is mondott, amit most nem szeretnék megismételni, de káromkodása jogos volt, mert azoú a törvények valóban a rablók és utonállók törvényei voltak. . г sincs benne „A Munkás ban, hogy a község dolgozói, szegényei annyira mellém álltak, hogy pénzt kínáltak fel nekem, hogy kifizethessem a vagyondézsmát. Azután meg azt is el szeretném mondani, hogy engem akkor Lupták jegyző felelősségre vont. amiért a „A Munkás”-ba tétettem ezt az esetet. Hát én a szemébe röhögtem ... Arra akart kényszeríteni, hogy mondjam meg, ki volt a cikkíró. Persze nem mondtam .. . Most azonban már megmondhatom, hogy Hatala pékmester, az az aranyember küldte ezt a cikket a ,,Munkás"-ba. Dehogy befejezzem ezt a csúnya históriát, még azt akarom mondani, hogy egyetlen vágyam, hogy mégegyszer találkozzam az életben ezzel a Lupták jegyzővel — majd mosolyogva hozzátette — neTMa nemzeti bizottságban, hanem négyszemközt az erdőben. Kóstolót adnék neki abból, mit ér az a kéz, amely ma a szövetkezetben dolgozik. Figura derűs felszólalása után- i mely viharos tetszést váltott ki a hallgatóságból. Kutruc Imre szót kért. arra, hogy a nemzeti bizottságoknak a jövőben Jobb szervezőknek kel) lenníök. Az elmúlt évben például a helyi nemzeti bizottság nem biztosította kellően az aratási és a cséplési munkák jó megszervezését. Guta községről is meg kell emlékeznünk. Itt a tói vényjavaslatok megvitatását nem szervezték meg helyesen. Éppen ezért a község nagyszámú lakosságához viszonyítva aránylag kevesen jelentek meg a vitán és kevés volt a felszólaló is. Ha a gútai nemzeti bizottság jól megszervezte volna a vitát, akkor itt is kifejlődhetett volna egy olyan élénk beszélgetés és kifejlődhetett volna az egészséges kritika, ami nagyon is fontos lett volna a gútai nemzeti bizottság munkájának megjavítása céljából. • * * Komáromban február 5-én szervezték meg a vitát- Örömmel lehetett megállapítani, hogy az ifjúság szép számban képviselte magát. A fiatalok különös érdeklődéssel hallgatták Bagócs elvtárs beszédét, aki felidézte a múlt rendszer nyomorúságait, amikor a fiatalok és a gyerekek kilátástalan jövő előtt álltak. Nem, hogy tanulásra gondolhatt к volna, hanem kenyérgondokkal kellett küzdeniök. Ma ifjúságunkra boldog jövő vár, akár parasztfiatalol ról, akár ipari vagy értelmiségi ifjúságról van szó. Azelőtt a gyermekei rongyosan és éhesen járkáltak az utcán, ma még meg sem születik a kisgyerek és kormányunk már is gondoskodik róla kelengyével, és azzal, hogy édesanyja gondtalanul tölthesse azt az időt, amikor a kisgyermeknek a legnagyobb szüksége van rá. Bagócs elvtárs beszédét élénk vita követte. Különösen értékes volt Hora elvtársnő felszólalása, aki a komáromi hajógyár munkásnő.ie. Arról beszélt, hogy milyen nagy könnyebbséget jelent a nők számára az, hogy felszabadultak a háztartás igája alól, hogy ma mosodák, közös étkezdék, és bölcsődék állnak a nők rendelkezésére, hogy ők is kivehessek részüket a szocialista építésből, mint a férfiak egyenrangú társai. Hora elvtársnő azonban kihangsúlyozta, hogy Komáromban erre a kérdésre még sokkal nagyobb gondot kell fordítani és célszerűen ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket népi demokratikus rendszerünk nyújt a dolgozóknak. Hozzászólása Szimő község legsúlyosabb, problémáját érintette. —' Végighallgattam — mondotta — az egész vitát és sajnos meg kell állapítanom, hogy egyetlen fiatal sem szólalt fel a CsISz tagok közül. Fájdalmas pont ez és nem lehet elsiklani felette. Amíg az idősebb elvtársak idézik a múltat, hogy megértsük a jelent és a jövőt, addig a község ifjúsága, amelyért pártunk és kormányunk anynyit harcol, nem képviselteti magát az ilyen országos fontosságú vitán, holott mindaz, ami történik körülöttünk, az a növekvő ifjúság szép jövője érdekében történik. Javasolt.. ezután, hogy a nemzeti bizottság és a szülők fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság nevelésére. A vitát Gregus, egy őszhajú elvtárs zárta le. Ragyogó szónoki tehetséggel idézve Marxot és Sztálint, hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk ereje az egységes összefogásban rejlik. Megértéssel a jelen iránt kell öszsze fognunk, hogy építhessük a jövőt. Rövid, tömör felszólalása hatalmas tapsot váltott ki a hallgatóságból. — Mindenki egyfajta megindultságot érzett. Gregus elvtárs olyan meghitten eltette ki Marx és Sztálin nevét, hogy szavaiban szocialista hazánk iráv*i hűsége és szeretete zengett. Sz. B.
