Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-14 / 7. szám
A szocialista faluért! LAPUNK TARTAT MÁBÓL ízalM ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954 február 14. Ára 40 fillér V. évfolyam, 7. szám. A komáromi járás nemzeti bizottságai a kritika tükrében Népi igazgatásunk felelősségteljes munkája a mezőgazdasági termelés fokozásában A Csemadok évzáró közgyűléseiről Jólét köszöntött be a nagykeszii szövetkezetbe Hazává nő az otthon A gépállomások segítik a magángazdálkodókat Bizfosifsuk állataink sikeres átteleléséi Pártunk és kormányunk az utóbbi időben rendkívül nagy gondot fordít az állattenyésztési termelés fokozására. Ahhoz hogy több tejet. húst. tojást termeljünk, magasabb hasznossági] illatok kellenek. A hasznosság fokozásának p'-dir egyik legfontosabb előfeltétel“ a helves takarmányozás, a bőséges t^karmánvalap Az utóbbi időben számos intézkedést foganatosítottunk arra, uogy szövetkezeteink, állami gazdasagaink és égvén leg gazdálkodó . is- és középi'öldmüveseink megfelelő tienynvisécű ^ takart" nvt termelhessenek Vegyük csak például a folyamatban levő termelési tervszétfrást. A szántóterülethez viszonyítva emelkedik a akarmánytermelés aranya. Ugyanakkor szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóin' r jbh mütrágvát kapnak, hogy rendesen ápolhassák rétjeiket, legelői- > két. \em egy szövetkezetünk részesült ülónödrök épitéséhe' szükséges épüké. ési anvag iuttatásához. EmeJ’etl a h“gyüitési árak emelkednek, és jelentős mértékben emelkedett a terven felül beadott termények ára A beadási kötelezettségek országos viszonylatban pedig csökkennek, ami lehetővé teszi parasztságunk számára, hogv egyre több mezőgazdasági terméket adjon el felemelt áron. így segíti pártunk és kormányunk a szövetkezeteket és a többi dolgozó parasztot ahhoz, hogy jobban összponto- i síth&s'ák figyelmüket az állattenyésztési termelésre, a korszerű gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágára. Számos szövetkezetünk helyesen -rtelmezte pártunknak és kormányunk- | nak ezt a segítségét és a legnagyobb gondot fordítja az állattenyésztési *er- ! melés fokozására. Mindenekelőtt arra | összpontosították élenjáró szövetkeze- I teink az erejüket, hogy elég takar- j manyt termeljenek. Az év folyamán > takarékosan bántak a takarmánnyal j Amit csak lehetett lesilóztak. vagy >e- j d'g felszántottak így a téli időszakban j semilyen nehézségbe nem ütközik tá- i luk a takarmányozás, az állatok lasz- ' nosságának megtartása, sőt fokozása. ; Szövetkezeteink a elmúlt évben 4 mii- ' Mó mázsa silótakarmányt készítettek, vagyis 280 százalékkal többet, mint 1952 ben. Emellett sokkal több jóminőségü szénát, herét, lucernát stb termeltek. Az ilyen szövetkezetekben jól megy - munka és jövedelmező az állattenyésztés, emelkedik a munkaegység értéke és a tagol, megelégedettek. Vanrak azonban olyan szövetkezeteink is, amelyek nem készültek fel kellőképper a téli időszakra. A nyár tol; amán megfeledkeztek arról, hogy jön a tél. Nem takarékoskodtak a takarmánnyal, nem készítettek be télire se silótakarmányt. sem elegendő szárított takarmányt Ezeknek a szövetkezeteknek nagv gondjuk 'esz a tavaszon. Sok- sok értékes takarmányt fel kell etetn'ök, amikorra állataik visszanyerik jó haszonhozamukat. Ezek a sző/etl ezetek nem tudják teljesíteni állattenyésztési t< rmelési tervüket és természetesen nem tudnak szabad áron sem eladni, ami a szövetkezet gyarapodásában is megmutatkozik. Az állatgondozók kedvetlenül dolgoznak, mert nem látják munkájuk eredményét. Nem érvényesülhet az érdemszerinti jutalmazás sem és a szoc'alista munkaversenyt sem vezethetik be. Gondokkal küzd például a takarmányozásban a nemesócsai szövetkezet. Jászón is baj- ! ban vannak, főleg a sertések etetésével. Nincs megfelelő takarmányuk, alacsony tehát a súlygyarapodás is. Sajnos nem egy ily°n szövetkezetei sorolhatnánk fel Ugyanakkor Pálócon, -elsöszecsén könnyedén megy a munka. | Vai elég takarmányuk s a téli időszak- j ban is fokozni tudják az állatok hasznosságát. Le kell vonnunk a tanulságot eddigi i hibáinkból. Főleg most a téli időszakban tudi.tositsák szövetkezeteink, hogy sikeres állattenyésztést csak akkor folytathatnak, h’ van elegendő ióminöségü takarmányuk Csakis akkor lehet kihasználni a korszerű állattenyésztési tudomány lyivmányait is, ha nincs hiány takarmányban Már pedig hogy mennyre fontos a haladó "nunkamód zerek bevezetése аг állattenyésztésbe. arról már nem egy szövetkezet menqvőzödött. Ha a haladó munkamódszerekről, a szovjet tapasztalatok alkalmazásáro beszélünk, akkor mindenekelőtt Malinyinova, Ljuszkov és Surikov módszerére, a borjak' szellős nevelésére stb. gondolunk. E munkamódszerek alkalmazásának már sok konkrét eredménye van. Eie> hivatkozni megint csak a pálóci, ma,;c a vistuki szövetkezetre. Nagvkeszin például a téli időszakban is 7 literes átlagos tejhozamot érnek el a Malinyinova-féle módszer alkalmazásával. A hizlaldában pedig Surikov módszerével dolgoznak ugyancsak jó eredménnyel. Fel.őszelin pedig a borjak szellős nevelésével mutatnak fel pozitív eredményeket. Vannak azonuan más haladó intézkedések is az állattenyésztésben, amelyek az állomány hasznossága szempontjából époly fontosak. Mindenekelőtt a takarmát.ykészités korszerű módszereire gondolunk, amelyek most. a téli időszakban különösen fontosak Vannak szövetkezeteink, amelyek e fonti s kérdést ke óképpen szem előtt tartják, de sajnos megint nem °gy olyan szövetkezettel találkozunk, amelyek egyáltalán ügyet sem vetnek a takarmány rendes és célszerű előkészítésere. A takarmány élesztősítésére az 1953- as évben 256 tonna élesztőt használtunk fel. Ez a mennyiség 1954-ben lényegesen emelkedik, ami arról tanúskodik, hogy egyre több szövetkezet bevezette az élesztősitést, a takarmányok Ízesítését, amelynek következménye az. hogy az állatok súlygyarapodása emelkedik, a takarmányozás olcsóbb és az állatok egészségi állapota Jobb. A sz.arvasm.rhák tenyésztésében is i szalma Ízesítését szolgáló qyorssilózás, a szalma párolása és élesztősitése stb sokszorosan kifizetődik. Ennek ellenére nem egy olyan szövetkezet van hazánkban, amelyben a szatírát még r,ak meg sem szecskázzák. Ezzel előidézik azt, hogv az állatok a táoértéket nem tudják felhasználni, ami pedig pazarolást jelent Nem szabad megengedni, illetve elnézni az ilyen jelenségeket, mert ezzel kárt szenved maga a szövetkezet, de ugyanakkor egész népgazdaságunk is. Sokkal lelkiismeretesebben kell néznünk erre a kérdésre A szövetkezetek vezetősége, a takarmányfelelős, de a zootechnjkus is gondoskodjon arról, hogy a szövetkezet állattenyésztésében érvényesüljenek a haladó munkamódszerek, köztük természetesen a takarmányok helyes elkészítése. A térfogati takarmányokat szecskázzuk fel, gyorssilózással, vagy párolással, élesztősítéssel i esitsük azokat, hogy állataink jó étvággyal fogyasszák. Itt felmerül még egy kérdés. Szövetkezeteink gyakran arra hivatkoznak, hogy az új módszerek bevezetése több műnk.’ és időt igényel Ez fennáll. Nem jelenti azonban azt, hogy megalkudjuik a munkaerőhiánnyal és hogy állatainkat a tél kénye-kedvére hagyjuk. Állatgondozóink, akiknek szívügye a szövetkezet gazdasági fejlődése, ,iém fognak megijedni a munkatöbblettől, hanen. örömest megtesznek mindent annak érdekében, hogy a gondjaikra bízott állatok haszonhozama ne csökkenjen hanem még a téli időszakban is emelkedjen. Az áll"Henyésztés ma figyelmünk központjában áll, mert közellátásunk további javulása nagy mértékben éppen az állattenyésztési termelés fokozásától függ. Ezért szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és az egyénileg gazd "/odóinknak is legyen becsületbeli ügye, hogy a lehető legnagyobb mértékbe' alkalmazzák a korszerű munkamódszereket az állattenyésztésben. Ennek pedig egyik legfontosabb előfeltétele a haladó takarmányelőkészítési és takarmányozó tiódszerek bevezetése, melyek nélkül nem lehet sikeresen alkalmazni a többi nagyon is kifizetődő módszert. Most a téli időszakban egyik legfontosabb feladatunk az, hogy helyes takarmányozással biztosítsuk állataink sikeres áttelelését. aminek áldásos hatását mindannyian érezni fogjuk. Állatállományunk nagyobb hasznosságáért------- * -------------------------------Helyes takarmáiiyelőkészítéssel magas hasznosságot érnek el j A szobránci gazdaságon bevezették a boriak I szellős nevelését A strázskei állami birtok minden gazdaságán bevezették a múlt évben i boriak szellős nevelését. Az utóbbi időben a szobránci gazdaságban is e lói bevált szovjet módszerrel nevelik a borjakat. Krasznovszki György <■ szellős neveléssel a gondjaira bízott borjaknál navi 60 dkg-os sűlygyaravodást ér el A szobránci gazdaságon a borjúistállóban 10 ketrec van különkülön kifutóval Az idén további 10 ketrecet építenek hogy a borjak szellős nevelései meg jobban kiszélesítsék. Készülünk a tavaszi munkákra Hideg tél köszöntött ránk. Ez azonban nem ezt jelenti, hogy mi, marcelházi szövetkezeti tagok tétlenül ülünk Dehogyis. Arra használjuk fel e téli napoké', hogy amikor megérkeznek az első napsütéses tavaszi napok, azonnal munkához láthassunk. Ennek érdekében több szervezési kérdést megoldottunk, fojt például átvizsgáltuk a normákat. Azután átszerveztük munkacsoportjainkat. Négy mezei munkacsoportunk egyenként 350 hektár földet kapott egészévi megművelésre. Megkap'« ehhez a szükséges felszerelést is. így az egész év folyamán fptelősek lesznek a gondjaikra btzott földterületen a terméseredményekért. Idejében hozzáláttunk a vetőmag kitisztításához is. Az elmúlt évben még kölcsönvetőmaggal "'vetettük be földjeinket. Az idén már saját kitisztított vetőmagunk várja a raktárakban, hogy minél előbb a földbe kerülhessen. Gazdasági szerszámaink megjavítása teljes ütemben halad. A nagyobb javításokat a járási javítóműhelyben végzik. A tavaszi munkákra úgy felkészülünk, hogy amint eljön az ideje, percnyi késedelem nélkül hozzáláthassunk az új kenyérmag elvetéséhez. Marikovecz Aladár. Az udvardi egységes földművesszövetkezet földterülete alapján nemcsak az érsekújvári járásban, de az egész nyitrai kerületben is az egyik legnagyobb szövetkezet Ezért beadási kötelezettségének teljesítésével jelentős mértékben hozzájárul a járás és a Kerületi begyűjtési tervének teljesítéséhez is. Ez év első hónapjában kitűnt, hogy az udvardi szövetkezeti tagok a múlt évhez hasonlóan, ezidén is becsületesen teljesítik beadási kötelezettségüket. A terv 'zerint az első negyedévben л vagon sertéshúst kellene h-adniok. Hála a serté' tondozók jó munkájának már eddig 220 mázsa disznóhúst adtak be. Ez érthető, mert hisz Nochta Mihály, Slezák Miklós és György Béla a gondjaikra bízott 330 sertésnél melyek 90—110 kilogrammosak, naponta 70—75 dkg-os súlygyarapodást érnek el. A következő hónapokban a szö-A besztercebányai kerületben a radványi EESz a legjobb szövetkezetek közé tartozik. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával kerületi méretben e második helyen végeztek. A növénytermelésben 485 mázsa gabonát termeltek terven felül Az állattenyésztésben azonban csak most kezdték alkalmazni e szovjet módszereket, de az állatok hasznosságának emelésében mar is megmutatkozik az eredmény. A szövetkezet jő gazdasági eredményei következtében a munkaegység eredeti értékét 25 koronára emelhették. így a zárszámadáskor 209.000 koronát osztottek szét в tagok között Chovanec Pál és felesége, akik 22 tehénné! még decemberben is tartották a 10 literes napi átlagos tejhozamot. 12.983 koronát kaptak. A család jövedelme tehát gazdag volt, ha figyelembe vesszük ezt is, hogy előlegként a vetkezeti tagok még több jóminőségű sertéshússal akarnak hozzájárulni jolgozóinü közellátásának megjavításához. Saját tenyésztésükből kiegészítik tervezett állatállományukat és kötelezettségvállalásukhoz híven, augusztus végéig 100 értést adnak be terven felül. Hasonló sikeresen teljesítik tejbeadásl kötelezettségüket is. Januárban 24.000 liter tejet adtak be. A tehéngondozók, köztük Danis János és Csermák Viktor nagy gondot fordítanak a takarmányok helyes előkészítésére. Csermák Viktor például egy-egy tehénnek naponta másfél kiló zabdarát és korpát, 10 kilogramm takarmányrépát 6 kilogramm szalmát, 3 kilogramm szénát, vagy herét és 10 kilogramm más takarmányt ad. t% gondos takarmányozással elérték azt, hogy a tehenek most a téli időszakban is átlagosan 5—6 liter tejet adnak. természetbeniek mellett 16.053 koronát vettek fel. A multévi jő eredmények még fokozottabb munkára serkentik a szövetkezet tagjait. Klima Gyula csoportja kötelezettséget vállalt, hogy e gabonafélék hozamát 120 mázsával felemeli. Hogy a rétek és a legelők ie jó termést adjanak, 27 hektár réten és 7 hektár legelőn elvégzik a javítási munkát. A fejők kötelezettséget vállaltak, hogy Meünyinove módszerének alkalmazásával a tehenek tejhozamát 1400 literről 2200 literre emelik tehenenként. A sertéstenyésztők pedig Ljuszkova mOdsz.rével egy-egy anyától 14 malacot választanék ei. E kötelezettségvállalásuk teljesítése négy megtakarítást jelent a szövetkezet számára és elősegíti azt, hogy az össztagság még nagyobb megelégedettségben éljen. Szovjet tapasztó tatok a radványi EFSz-ben „Nem olyan asszonyok vagyunk mi.. / Nagy öröm érte a jánoki szövetkezetét. Kerületi méretben ugyanis a második helyre kerültünk. — Ugyanakkor növénytermelési csoportunk a kerület legjobb csoporja címet nyerte. Büszkén lengedez szövetkezetünkben a zászló, melyen a következő felírás van. ..Legjobbak a tervteljesítésben’. így, most már két zászlónk van, mert egyet még a mültév tavaszán kaptunk, mint a járás legjobb szövetkezete, A taggyűlésen, amelyen ünnepélyes keretek között kihirdettük az eredményt, sok mindenről szó került. Rámutattunk azokra az. intézkedésekre, amelyek hozzásegítették szövetkezetünket ahhoz, hogy az élenjárók között emlegessék. Az egyik ilyen intézkedés az volt, hogy munkacsoportjaink egy egész vetésforgó időtartamára kanták meg a földterületet. Ezzel fokoztuk a felelősségérzetet és a munkakedvet. Az eredménu már ősszel megmutatkozott. amikor a trágyahordásnil csoportjaink nemcsak, hogy versenyeztek egymással hanem vaksággal elkapkodták egymás elől a trágyát, hogy a gondjaikra bízott földek minél jobb megművelésben részesüljenek, hogy így magasabb termést érjenek el Az idén bevezetjük a pótjutalmazást is, hogy a tagok még jobban érdekelve légiiének az elvégzett munka eredményeiben. Hogy kapásnövényeink méo johh termést idianak, .elosztjuk . őket egyénekre, ami lehetőre teszi az egyéni felelősség és a városverseny kifejlődését. Ugyancsak ebben az évben Micsurin-kört alakitunk, melyet Gombos András fog vezetni. Kísérletezni fogunk mogyoróval, gyapottal, ricinussal és még más növényekkel. Mindezt azért tesszük, hogy még jobb eredményeket érhessünk el, hogy bebizonyítsuk a még ingadozó egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogy a szövetkezeti gazdálkodás sokkal előnyösebb Habár a mi határunk a szepsi járásban elég kedvezőtlen fekvésű, azért mégis elérjük célkitűzésünket. Vannak tábláink, amelyek dombosak és mocsarasak. Ezeket is termékennyé tesszük mégpedig vízlecsapolásokkal. А X. pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalunk, hogy ezt a munkát megvalósítjuk A taggyűlésen felszólalt Molnár László is az első'munkacsoport vezetője. Kihangsúlyozta, hogy a csoport jó eredményeit azért érhette el a gondjaira bízott 300 hektár földön, mert a csoport minden egyes tagja a szivén tűsei te a munkák gyors elvégzésének ügyét. — „Hiába igyekeztem volna én egyedül — mondotta — ha csoportom tagjai szintén nem igyekeztek volna" Molnár elvtárs elmondotta azt hogy az őszi munkák befejezése után hozzáláttak a rétek és a legelők megjavításához amit 100 százalékban el is végeztek. Ezután rátért a tavaszi munkák előkészítésének kérdéseire Beszámolt arról hogy csoportja a vetőmag 70 százalékát már kitisztította és néhány napon belül a hátralévő részt is kitisztítja. A szerszámok javításával is jól haladnak. Tobák Stefi, a zöldségtermelő csoport női tagja az asszonyok öntudatos munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy a múlt évben a tavaszi munkáktól egészen az őszi munkák befejezéséig az asszonyok fiatalja örege egyaránt kivette a részét a munkából. Rámutatott arra, hogy a tavaszi tragyahordasnál u: összes trágyát a nők hordták b traktorral. Az aratási munkákban sem maradtak le az asszonyok. — „Vállvetve dolgoztunk a férfiakkal — mondotta — s ezzel megcáfoltuk egyes férfiaknak azt a nézetét, hogy a női-munka kevesebbet ér. a fé~fimunkánál, — majd így folytatta „A múlt év novemberének végén < mázsa fokhagymát kaptunk, hogy azt duqassuk kézzel a földbe. A többi csoportok segíteni akartak, de mi visszautasítottuk. Nem oly in asszonyok mgyunk mi, akik w tudnánk megbirkózni hat máz a fokhagyma elültetésével. Munkánkat idejében befejeztük." STROMPF JÓZSEF Jánok.
