Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

FéMműwes

1954. január 5.

Aranykezű asszonyok a gömöri ifSi állattenyésztésben

A beadási normák csökkentése növeli a nagylúcsi szövetkezeti tagok jövedelmét

— Űjebb ée újabb meglepetés. Most már mindenki láthatja, hogy pártunk ée kormányunk javunkat, * szövetkezetek megszilárdítását tűzte ki céljául. Nézzetek ide, vagy hallgassátok meg, felolvasom — lobogtatja az újságot kezében — Neilinger Róbert a nagylucsi szövetkezet könyvelője.

Az irodáben tartózkodók kíváncsian figyelik a könyvelő mozdulatait, amint leül és szétteríti maga előtt az újságot és felolvassa a beadási kötelezettség csökkentéséről szóló részt.

„Szabályozzuk a mezögazdeeági termékek kötelező beadásának normáit. A kötelező beadások eddig érvényes normáinak alapos felülvizsgálása után országos méretben azt javasoljuk, hogy a normákat az elmúlt évhez képest a következő százalék arányéiban csökkentjük”.

— Most jól nyissátok ki a fületeket

— mondja a könyvelő és végig néz a feszült érdeklődéssel figyelő hallgatóságon, miközben élvezettel folytatja a

felolvasást.

„Gabona 31 százalék, burgonya 32, olajosmagvak 33, $zéna 48, zöldség 14, szőlő 25, sertéshús 16, egyébhús 20, tej 26 és tojás 42.

Ejha a kutyafáját — szól közbe Csáki János, a zootechnikus meg sem várva, míg a könyvelő befejezi felolvasását. — Képzeljétek csak el, mit jelent számunkra, ha az idei beadást vesszük számításba a 81.000 darab tojás helyett... —, de a számítás nem megy olyan gyorsan, mint a beszéd, ezért a könyvelő ceruzát fog és befejez a zootechnikus megkezdett számítását; akkor 38.000 darab tojást adhatunk el szabad áron.

— Árpát 8 vagon 40 mázsát kellett beadni — mondja a könyvelő és már számítja is — két vagem 60 mázsával kell kevesebbet beadnunk.

— Akkor etethetünk kedvünk szerint ée majd nem 5 liter átlagot érünk el naponta, hanem 10 litert — mondja Szegény elvtárs állatgondozó.

Aranyosi Róbert, aki szintén tehéngondozó, elgondolkozva hallgatja a beszélgetést. Azonban, mikor társa a 10 liter fejési átlagot említi, szeme felcsillan és mosolyogva mondja:

— Hisz augusztus-szeptemberben megvolt a 10 literes tejátlagunk, azt hittük, tudunk terven felül is beadni

— majd hirtelen a könyvelőhöz fordul és megkérdezi:

— Hogy állunk a tejbeadással?

— Év végéig beadjuk — mondja a könyvelő — azonban terven felül, nem lesz.

— Nézd csak meg, jövőre mennyivel kell kevesebb tejet beadnunk — szól a könyvelőhöz Aranyosi elvtárs.

— Tejből 114.000 liter volt a beadásunk. Ha megkapjuk a 26 százalékos kedvezményt, akkor 29.600 liter tejet szabad áron beadhatunk.

— Elfelejted, — szól közbe Szegény elvtárs —, ha lesz abrakra való, akkor nem 114.000 litert termelünk ki, hanem 200 ezret is. így nagymennyiségű tej kerül majd szabadáron eladásra.

Csáky elvtárs a disznó és marha- j húsbeadásokról beszél. A nagy zge- ' lomban sokszor ketten is beszélnek egyszerre. Nem csoda, átérezték kormányunk újabb hathatós segítségét, amely valósággal arra törekszik, hogy jólétüket fokozza.

A könyvelő látta e tagok óriási érdeklődését, >ezért elhatározta, hogy megközelítőleg kiszámítja, mekkora

összeget tenne tó, ha az elengedett termékeiket szabadágon beadhatják. Előszedte a beadási normákat és belemélyedt a számításba, míg a többiek

egymás között beszélgettek.

— Bizony nem fog ártani, he több lesz a bevételünk, — mondja egy nagy vörösbajszú ember, — a 6.50 korona, amit előlegbe kapunk, nem sok, hamar elfogy. Igaz, hogy a 4 kg gabona pótolja, meg a fél hektár termése. De ezek szerint a tervet is másképpen kell megcsinálni. Be keil tervezni minden termékből szabad eladást is, hisz, ha csak annyit termelünk, mint ezidén, pedig ezt biztosén túllépjük, akkor is nagy mennyiségű terven felüli terményhez jutunk. Biztos, ha 10—12 koronás előleghez jutnánk, nagyobb kedvvel és még odaadőbbon fog mindenki dolgozni.

Ifjú Gödény Miksa, a gyümök»faültetésról, a előzésről, a len bugázáráról beszél, de 6 is a magasabb előleget

szavazza meg. A könyvelő pedig mér a papírlapot sűrűn teleírta s pár perc múlva olvasni kezdi az adatokat:

— Elvtársak — mondja — ez még nem biztos, mert amint az újságban olvastam, egyes járások és földterületek után külön-külön szabják meg a beadási normák csökkentését. Én úgy hozzávetőleg számoltam, de az is lehet, hogy pontosan így lesz. Tehát, ha az elengedett mennyiséget szabad áron eladhatjuk, a következő nagyságú bevételhez jutunk az 1953-as termést véve számításba: búzából 472 mázsát terme ki a 31 százalék elengedése, ezért 141.600 koronát kapnánk. Árpáért 71.760, rozsért 16.510-et, kukoricáért 30.780, burgonyáért 12.600, disznóhúsból 76.800, marhahúsból 62.400, tejből 59.200, tojásból 68.400, szénából pedig 3.470 koronát kapunk.

— Most már számokban látjuk a rólunk való gondoskodást — mondja a könyveld.

— Add össze, mennyit tesz ki ez összesen — szól Csáky elvtárs.

Az irodában csend van, mindenki a könyvelő mozdulatait figyeli, amint ceruzája az egyik ezémtól a másikig fut

— A végösszeg, eivtársak 543.520

koronát tesz ki.

— Barátom — mondja Csáky elvtárs — több mint félmillió korona. Ebből már futja az építkezésre, hisz állataink egy része még nincs közös istállóban. A munkaegység értéke is emelkedhet, amivel szövetkezetünk megszilárdul, az életszínvonalunk pedig emelkedni fog. Ezenkívül a terven felül beadott minden 100 liter tej, vagy 1 mázsa gabona után kapunk 50 kg korpát, mázsánként 53 koronáért, ami szintén hozzájárult a magasabb tejhozam eléréséhez.

Ezen számokból világosan látható, hogy pártunk és kormányunk nemcsak Ígér, hanem ad is. Jól tudják a nagylúcsi szövetkezeti tagok azt is, hogy a gabonaárak felemelésével 53.000 és az adósságok és kamatok elengedésével szép összeghez jutottak. Az újabb kormányrendelet igazi újévi örömöt jelent minden szövetkezeti tagnak. Most már rajtuk a sor, minden lehetőséget kihasználni, trágyát, műtrágyát, keresztsorosvetést, teheneknél tőgymasezázst, hogy minél többet termeljenek, aaniáltal osztalékuk megnő és biztosíthatjuk életszínvonaluk állandó emelkedését.

S. G.

Érdemes volt a szovjet tapasztalatokat alkalmazni

A sebesen száguldó Sajó folyó mentén terül el Gömör köraég, mely igen sokat szerepek e múlt századok történelmében. A falu fölé emelkedik magasan az a domb is, melyen a monda szerint Mátyás király föntről lefelé kapál tatott a henyélő urakkal, hogy így megismerjék e jobbágyok nehéz, nyomorúságos életét. A keserves múltra már csak a templom melletti Mátyás szobor emlékeztet, mert a falu népe felszabadulva lerázta magáról kizsákmányolói igáját, boldogan építi hazáját.

Három éve annak, hogy e faluban megalakult a szövetkezet. Igaz, az irányítását akkor a kulákok, a falu „okosad" ragadták magukhoz. A község dolgos népe azonban ismerve a kulákok „jólelküségét”, az idei tavaszon, az alapszabályok értelmében, kizárta őket a közös gazdálkodásból. Ettől az időtől fogva rohamos fejlődésnek indult a szövetkezet.

A gazdaság fellendülésében — mondotta Szabó József elvtárs, a szövetkezet zootechnikusa — nagy részük van asszonyainknak. Nincs olyan szakasza gazdaságunknak, ahol a dolgozó nők ne tűnnének ki jó munkájukkal. De gyere csak velem — mondja — szavak helyett beszéljenek a tények.

Ezzel elindultunk a széles utcán lefelé. Alighogy átgyalogoltunk e Sajón vert új hídon, melyről később kiderült, hogy nemrég maguk a szövetkezet tagjai építették — hatalmas visítás, disznóröfögés ütötte meg fülünket.

A jókora sertésistálló, mely a rohamos szaporulat által alig képes befogadni a nagy sertéstömeget — csak úgy ontja magából a kiéhezett hízókat, amelyek mint a sakál úgy esnek neki a kitöltött mosléknak.

— Jöjjenek csak közelebb Józsi bácsi — hangzik Adorján Erzsébet hívó szava, aki a disznók körül foglalatoskodik.

— Ugye szépek az állatok? — kérdezi kíváncsian s arcáról azt olvassuk le, hogy nyomban feleletet is vár.

— Hát itt még az irigység sem vélekedhetne másképpen — amikor ezt a véleményünket közöltük Adorján Erzsébettel, szeme felcsillant és elégedett mosoly futott végig sima barna orcáján.

A mihályfai állomástól rövid, nyüegyenes út vezet a faluba. Az út baloldalán szemet gyönyörködtető, nagy darab barnás-fekete föld. — látni, hogy a traktorista lelkiismeretesen elvégezte rajta a mélyszántást. A föld színén itt-ott a trágyázás nyomát is észrevesszük. Ez aztán jó vettlágy lesz a tavasziak részére. Az út jobboldalán friss élet látható. Sűrűsoros, szépen elburjánzott sötétzöld vetés, mintha csak tavasz lenne és nem a havat hanem a kikeletet várná.

Szép házak, új utcasor, tagadba

tatatlan a jólét. Az utcán karácsonyfát hord a nép, úgylátszik itt is várják a „Télapót”.

A szövetkezet irodájában gondos kezek készítik a leltárt, mindenki

siet dolgozik.

— Nem csoda — mondja Perényi

Károly, a szövetkezet könyvelője — ilyenkor év végén ezerféle a munka A leltár elkészi .Csévél megtudtuk, mii ven értékű vagyonnal rendelkezünk a kiadás- és b "ételből pedig, hogv hogyan gazdálkodtunk Mind a kettő fontos. kell. hogy tagságún1 lássa élért eredményeit.

A cormánvhatározatok nagyban segítették a szövetkezet fejlődését

emelték a tagok jólétét A kormányhatározat előtt 6 korona előleget fizettek munkaegvségenként. most

9.30 koronát fizetnek.

Terven felüli beadások

A szövetkezet nemcsak teljesítette, hanem egyes terménvekböl túlteljesítette beadását. Marhahúsbeadását három apaállattal, sertéshúsbeadását podip 129 mázsával toldotta meg. — Csupán a terven felül beadott disznókért 204 000 koronát kapott a szövetkezet Ezenkívü’ biztosították az első negvedevi beadásukat is.

A hízókat Ródis Gyula és Iván Péter gondozzák.

Éppen most rakják kocsira a disznók eleségét és viszik a hizlaldába. Tréfálkozva dolgoznak és ennek befeieztévpl megkériük őket. beszéljenek munkájukról. Iván Péter hallgat. míg Bódis Gyula megszólal

— Visszük a takarmánvt az állatoknak. az a baj. hogy nem etethetünk edvünk szerint Ennek ellenére is tudtunk adni hízókat terven felül dp többet is lehetett volna — Lpga'ább 250 mázsával meg oldhattuk volna a h°adást ha kellőé, takarnianyozzuk az állatokat. Ketten 292

De nemcsak ö mosolygott, hanem Szobonya Mária ée Káló Ilona etetők ж szívesen vették, amikor dicsértük két

kezük munkáját.

Erre megered az asszonyokból a szó, mintha vagy három hete nem beszéltek volna, holott mindennap kibeszélik magukat alaposan. Van is miről beszélniük. Hiszen nem gyerekjáték 48 anyakocát, 70 hízót, 120 elválasztott malacot és szinte megszámlálhatatlan fiatal malacot gondozni. Alaposan meg kell beszélni a teendőket, nehogy valami kár essék a jószágban.

A sertések körül dolgozó asszonyok már eddig is szép eredményeket értek el közös munkájukkal. A közös sertésállomány szinte napról-napra gyarapszik. Ami a malacszaporulatot illeti, a szövetkezet anyánként hét malac elválasztását tervezte be. Ezzel szemben Káló Ilonéék ^december 10-ig már kilenc darabnál 'tartanak s december végéig, mint mondották, tizen felül lesz a sikeresen elválasztott malacok száma. Ennek eredménye pedig az lesz, hogy a szövetkezet az év végéig maradéktalanul teljesíti sertéshúsbeedását és könnyedén indul neki az új esztendőnek. mely a tagság számítása szerint. még több örömet ígér minden becsületes dolgozónak.

Ez a példa világosan mutatja, hogy népgazdaságunk, állattenyésztésünk fejlesztésében milyen hatalmas r’gítséget jelent az asszonyok, bevonása a munkába. Jól tudják, hogy az asszonyok, akik addig túlnyomórészt háztartási munkával foglalkoztak, sokkal alkalmasabbak a férfiaknál, hogy tisztán tartsák az állatokat, mely az eredményes állattenyésztés egyik alapfeltétele.

Miután a sertéseket megtekintettük. Szabó elvtárs arra hívja fel figyelmünket, hogy ne kerüljük el a teheneket sem.

Ogy érdekel minden ebben a szövetkezetben, hogy ellentmondás nélkül követjük Szabó zootechnikust. Hát gyerünk, nézzük meg a teheneket is.

Az istállóba érve sorjában kérődző állatok vonják magukra a figyelmet. Egyik-másik kiváncsiságból-e, vagy ösztönezerűleg fejét a jászoltól felénk fordítja. Az állatok külseje gondozóik kezemunkáját dicséri, szőrük szinte fénylik a tisztaságtól.

disznót gondozunk. ЕЬЫЯ 60 darab

egvmázsás 100 dara! =>o kg-os a többi növendék. Állatainknak egyformán csövesen darált kukoricát adunk, vagyis a hízók is azt kapják, amit a növendékek.

A szövetkezet vezetőségének tudnia kellene, hogy a fiatal állatok nem fejlődhetnek' kielégítően csak egyféle takarmánnyal, ezért gondoskodnia kellett volna más élelem biztosításáról és egyben Bódis elvtársat a pótjutalom bevezetésével ércekeltté kellett volna tenni a többtermeléu elérésében, hogy az &rdem szerinti jutalmazással még szebb eredményeket érjenek el.

A cukorrépánál is többtermelést értek el a ’supnrt <апя r rxü'üta lomban azok sem részesültek. Rozsból 7 mázsa járt volna pótjutalomként a tagoknak, de ezt sem osztották szét. így mit gondolhatnak a tagok, mi lesz a jövő esztendőben? — Hiába termelünk többet, úgysem kapunk belőle — Ez egyenlősdire vall, mert az az ember, aki terven felül termel a maga munkaterületén, ugyanannyi fizetést kap. mint a másik, aki kevesebb eredménnyel dolgozott Az egvenlősdi ellen pedig következetesen harcolnunk kell. Ha a szövetkezet vezetősége tekintetbp veszi a mintaalapszabályzatnt és aszerint jutalmazza a munkákat, a jövőben nem történhetik meg. hogy a sertéseket ne tudnák helyesen takarmánvozni Ha nem 129 mázsát hanem 250 mázsát adott volna a szővetkezet, ahogva” azt eredetileg tervezte. szép összeg várná a bankban, hogy munkaegy .egenként kiosszák az újévi elszámolásnál. Ezek szerint az egvenlősdi fékez, az életszínvonal emelkedését is. mert ha kevesebbet termelnek, a tagoknak is kevesebb jut.

Tízezer liier tej

A tejbeadással jól áll a szövetkezet annak ellenére, hogv fejési átlaguk elég alacsony. December 1-re teljes! tették beadási kötelezettségüket és e hónapban 10 000 litert adnak tervér felül. Ezt a mennviséget is könnv-r megduplázhattak volna mert szálas és sílótakarmánvuk van bőven.

Erre a könwelő ad felvilágosítást

— Próbáltuk Malinvinová módsz' rét bevezetni — mondia — de nen sikerült. A tejátlag visszaesett, mire

Ahogy az állatokat nézegetjük, egy- 4 szer csak ránk köszön egy férfihang. —

Szabadság — mondja tisztelettudóan;

később derül ki, hogy Droppa Andrásnak hívják és mint állatgondozó végzi itt munkáját. Igaz, most is munkaközben van, elárulja a nyakábakötözött melleskötény, kezében pedig a sajtár, amibe a tejet feji az általa gondozott tehenektől.

Az istállóban szemünkbe tűnik a jászol felett húzódó csővezeték, ami bizonyára azt jelenti, hogy vülanyfejőgépe is van a szövetkezetnek.

— Könnyebb lenne géppel fejni Drappá elvtárs. Más szövetkezetben nagyot ugranának örömükben, ha lenne villanyuk, meg fejőgépük is — vetjük fel a kérdést.

Droppa elvtárs azonban csak legyint a kezével és annyit mond, hogy nem érdemes géppel fejni, mert a tehenek tejhozama alig üti meg a négy litert darabonként. A nyári időszakban sem volt magasabb öt és fél liternél.

Élénk vita fejlődik ekkor ki köztünk, de Droppa elvtárs továbbra is kitartott állítása mellett. Mindebben azonban hibás a szövetkezet vezetősége is. mert nem gondoskodott kellő minőségű takarmányról. A szövetkezetnek nincs egy dekagramm siló- és lédús takarmánya sem. így aztán érthető, hogy alacsony a tehenek tejhozama és az állatgondozók ezáltal nem akarják elvállalni hasznosság szerinti jutalmazás alapján az állatok kezelését.

Mindez szolgáljon tanulságul a szövetkezet vezetősége és a tagság részére a jövőre vonatkozólag, mert a közös állattenyésztés a szövetkezet jövedelmének jelentős részét képezi, ami aztán nagy kihatással van a munkaegységek értékének növekedésére és a tagság jövedelmének gyarapodására is.

Bár nincsenek nagyobb, kirívó hibák a szövetkezetben, de az említet akadályokat mielőbb el kell távolítaniák. A helyi nemzeti bizottság és az EFSz vezetősége magyarázza meg a szövetkezeti tagságnak az elkövetkezendő évvégi elszámoláskor, hogy az állattenyésztésben elért jobb eredmények jóval magasabbra emelik a ledolgozott munkaegységek után járó osztalékot.

Szem bath A.

abbahagytuk, mert azt gondoltuk,

hogy úgysem lesz eredménye.

Erre csak azt mondhatjuk, hogy nem olvasnak eleget, mert a jól bevált Malinyínová módszerről már mindenki tudja, hogy a tej az első időben csökken, majd napról-napra fokozódik. Nem kell félni a szovjet módszerek alkalmazásától, mert csakis jólétünket segítik elő. Ezenkívül azt is tudjuk, hogy a bevált módsze rek h ^3zú évek tapasztalatainak szü leményei és csak akkor kerülnek hozzánk, ha már .jól beváltak.

A vetésnél alkalmazták már tavaly s ezidén is alkalmazzák a szovjet módszert és vetésterületük 90 százalékát kereszt- és sűrüsorosan elvetették s ez biztos sikerhez vezetett Ügy a tőgymasszázs, a háromszor) feiés £s etetés is megtenné hatását.

Kitűnnek munkájukkal . . .

Élenjáró dolgozók is vannak a szövetkezetben. Itt van Lelkes Lajos elvtárs. akit nehezen tudunk szólásra bírni.

— Miről beszéljek — mondja — én egyformán dolgozom. Igaz, a cukorrépa szállításánál nagyon iparkodtunk. az idő jó volt és ezt kihasznál tűk. Volt olyan, nap, hogy 170—200 mázsát is szállítottam az állomásra amiért 3 és i'l — 4 munkaegységet kaptam.

Meg is lehet »'égedve Lelkes elvtárs. Eddig 644 munkaegységet ledolgozott s ha tekintetbe vesszük, a 9.30 korona előleget, a 4 kg gabonát 1 kg burgonyát — munkaegysége’ után szép osztalékhoz jut.

Gyurkovics Sándor, 575. Hervai Rezső 553 munkaegységet dolgozott le. A juhtenyésztésben Smigelszk; János ért el szép eredményeket- - Ennek köszönhető, hogy a szövetke zet gvapjúbeadását 5 mázsával túl teljesítette.

A tagok háztáji gazdaságukba1' nevelt baromfiv. és disznóval segi tik közellátásunk szükségleteit. — Svandra József kéf- h’zót. ifjabb Perénvi Károly kettőt. Farkas Lajos. Bölcs Ferenc és még sok tag adott el szabadon iizót államunknak

Ezzel is nő a tagok jövedelme '-'a szívvel-lélekkel magukévá teszik a szövetkezetei a munkát időben, ió) megszervezve a szrviet tanasz+-lal-iK szerint végzik el életük a iövbu. л szebb és virágzóbb lesz.

sAndor gAbor.

Számos szövetkezetben kézzelfoghatóan meggyőződtek arról, hogy menynyire érdemes a szovjet tapasztalatokat alkalmazni. Vessünk egy pillantást vissza az elmúlt esztendőre, hogy egyes szövetkezetek milyen eredményeket köszönhetnek a szovjet tapasztalatok bevezetésének. A teriaikovcei EFSz-ben oéldául azon a területen, amelyen a prosenicei mozgalrm alapján termeltek, 362 mázsás cukorrépatermést értek el hektáronként. Ez a szövetkezet tehát hektáronként 120 mázsával túlteljesítette a termelési tervet.

A tavasziasítás nagy előnye a hrachoví EFSz-ben mutatkozott meg. A tavasziasított árpa hektáronként 80 kilogrammal, a tavasz'asított zab pedig hektáronként 250 kilogrammal többet fizetett. A bottovi szövetkezetben jól bevált a búza tavasziasítása is, amelyet sremcséstrágyáva! mentrágváztak Ennek következtében 320 kilogrammal több termést adott hektáronként, mint a 'öbbi.

A keresztsoros vetés előnyeiről a rimaszombati járásban valóban sok szövetkezet meggyőződött. Elmondhatjuk, hogy általában 4—5 mázsával jobban fizetett a keresztsorosan vetett gabona, mint a közönségesen vetett. A vrbovcei EFSz-ben például a keresztsorosan vetett 12 hektáros árpatábláról hektáronként 26 mázsás termést takarítottak be, míg a szövetkezet többi árpája csupán 22 mázsát fizetett hektáronként.

Külön meg kell emlékeznünk az ozsgváni szövetkezetről, amelyben a burgonya előcsíráztatásáva! 45 mázsával túlteljesítették a tervezett hektárhozamot.

Nekünk agronómusoknak, de a szövetkezeti tagoknak is fontos kötelessége, hogy 1954-ben felhasználjuk tavalyi tapasztalatainkat, amelyeket a szovjet módszerek alkalmazásában értünk el, hogy még gazdagabb termést takaríthassunk be egyesített nagy tábláinkról.

Magyar L., jiárási agronómus.

Vezesse be a mihályfai EFSz a pótjutalmazást