Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-07 / 6. szám
H54 fpbruár 7. fiôkeá Földműves * AZÁIMMI lBIIIPfOKÍ0IK H!!IPIE!E Legbiztosabb út — az egyenes út A nyitrai állami birtokok igazgatósága a közelmúltban villámújságot adott ki a gazdaságok tejtermeléséről. Szép sorrendben, áttekinthető módon szemlélteti az újság az eredményeket. Az első helyet a lúzsiánky-i gazdaság foglalja el átlag 8 36 literes tejhozammal, második Hrustyov, harmadik Ivánka, míg a malántai gazdaság a negyedik helyen áll. Ezután Kolon, Emőke, Csermán és Réti-major a sorrend. Ami a tejhozamot illeti, az összgazdaságot véve alapul, 7.2 litert tesz ki tehenenként. Az említett villámújságnak van egy másik oldala is, mégpedig a kitermelt tej beadásának ugyancsak sorrend szerinti ábrázolása. Itt azonban a kitermelt és a beadott tej kimutatásának ábrázolása az előzővel homlokegyenes ellentétben áll. Éspedig: a hrustyovi gazdaság a kitermelési táblázaton átlag 8.1 literes tejhozammal a második helyet foglalja el, a beadásban pedig az utolsók között, a táblázat legvégén kullog. Nos hát mit csinálnak Hrustyovon, bár elég magas tejhozamot mutatnak ki, a beadást a gazdaságok közül a legrosszabbúl teljesíti ? A gazdaság vezetői ezt a jelenséget az al próbálják megindokolni, hogy nagymennyiségű tejet etetnek fel a borjakkal. Amint azonban az előjelek 0SSZBÍRT0K: 1.2 ÖSSZEÍRTOK: 1Ü8.3S mutatják, ez csak megtévesztés arra, hogy ebben a gazdaságban mennél magasabb tejhozamot mutathassanak ki. Mind a gazdaság vezetői, mind az igazgatóságon vegyék tudomásul, hogy az adatok elferdítése, megmásítása nem vall szilárd állami és munkafegyelemre. Legbiztosabb út az egyenes út, mert ezen keresztül jutunk el a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A hrustyovi gazdaság vezetői pedig példát vehetnének az ivánkaiaktól, akik bár 7.63 átlagos tejhozamot mutatnak fel, az összes gazdaságok közül 128.48 százalékra teljesítik tejbeadásunkat és, mint a fenti táblázat is híven mutatja, az első helyen állanak. Állami gazdaságaink dolgozói vilatják a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot A galgóei állami gazdaság dolgozói is megvitatták a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot. A vita tárgyát különösképpen a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló rész képezte. amelvben nemzeti bizottságainknak az idei esztendőben igen hathatós se gítséget kell nyújtani, mind falvainK mind az állami gazdaságok dolgozóinak is. A vitafelszólalások során a gazdaság dolgozói annak az óhajuknak ad tak kifejezést, hogv azt nehézménye zik. hogv a törvényjavaslat említést sem tesz az állami gazdaságok dolgozóinak szociális szükségletei kielégítéséről. sem a gazdaságok termelékenysége emeléséről. Pedig a nemzeti bi"zottságoknak figyelemmel kell kísérniük az állami birtokok tevékenységet is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az állami gazdaságoknak példával kell előljárniok egységes földműves szövetkezeteink gazdálkodásának megjavítása céljából is. hogy kis- és középparasztjaink szemléltető módon győ züdjenek meg a közös, nagybani termelés előnyeiről. Fz az összekötő kapocs pedig nemzeti bizottságainkra vár. Ügy hisszük. — jelentették ki a gazdaság dolgozói — a nemzeti bizottságoknak rendszeresen foglal kozniok kell az állami birtokok kérdéseivel, vájjon hogyan gazdálkodnak a kitér jedt széles parcellákon, mii ven mód szerekkel dolgoznak stb. Ezenkívü’ megköveteljük, hogy ezután még több gondot fordítsanak nemzeti 'bizottságaink a gazdaságok szociális és lakáskérdésének maradéktalan megoldására A galgóci állami gazdaság dolgozói ezért azt javasolják, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat végleges megszövegezésénél a Nemzetgyűlés vegye figyelembe az állami birtokok dolgozói kérelmét is. külön szakaszba fejezze ki a törvény az állami gazdaságokról való fokozottabb gondoskodást. A verseny győztese a miklósi gazdaság A palárikovoi állami birtokon most értékelték ki az 1953-as év szocialista munkaversenvének eredményeit, amelyet az elmúlt év folyamán a csehországi tábori állami gazdasággal kötőt tek. A munkaversenyben a dolgozók mintegy 80 százaléka vett részt, s a dolgozók 43 csoportban, 139 csapatban, 24 gazdaságban és 10 osztályban versenyeztek. A növénytermelésben az első helyet a miklósi gazdaság nyerte el. mivel az őszi búzánál 37.50. rozsnál 34.84. árpánál 31.51, zabnál 29.99. a kukoricánál pedig 45 mázsás hektárhozamot értek el. míg a cukorrépájuk átlag 261 mázsát termett nektáronként. A növénvermelésben Szabi Pál elvtárs csoportja tűnt ki, a "űzi gazdaságban pedig Kmetv János csoportja érte el az első helyet, mivel húsbeadási tervét messze túlteljesítette. Hasonlóképpen jól haladt a borjú- és birkahús beadásának tejesítésében is. ‘A csúzi gazdaságban az átlagos tejhozam 9.67 liter volt. Túltel/esitették tervüket A martini állami gazdaság dolgozói tavalq több mint 2657 mázsa sert;shúst adtak közellátásunknak, mindemellett kerületi méretben a legkiválóbb eredményeket érték el a kis malacok elválasztásában. Tervüket mintegy 110 százalékra teljesítették, csak nem 13 darabot választottak el egy anyakocától az előírt 11 darabbal szemben. A malacok gondozását jól megszervezett munkádul, a takarmányok he- 1yes kiválasztásával javították meg. — Ezenkívül nagy gondot fordítanak az ólak tisztaságára is. A sertésnevelés terén ezideig a kostyányi gazdaság áll az első helyen. --~Holiencsik József sertésgondozó feleségével együtt mintegy ötven darab anyakocát gondoz. Az elválasztott kismalacok száma IS darabra rúg kocánként. Ezzel az eredménnyel a kerület ben a legkiválóbb dolgozó címét nyerte el. A Holiencsik házaspár példás munkáját gazdag jutalom koronázta, ami majd hozzásegíti őket egy új családi ház felépítéséhez. Drobec István, a vágújhélyi gazdaság dolgozója kerületi méretben második helyre került. Eredménye: 25 anyakocától csaknem 456 darab kismalac, ami átlag 18.24 darabra rúg. A martini állami birtok dolgozói az elválasztási tervük túlteljesítése eredményeképpen más gazdaságok részért- 256, míg a közellátásra 940 darab hízót tudtak eladni. Sertések hizlalása Surikov elvtárs módszerével Állami gazdaságaink dolgozóinak a sertéshízlalás szakaszán biztosítaniuk kell húsbeadási tervük teljesítését, hogy dolgozóink asztalára minél több hús kerülhessen. Beadási tervünket pedig csak akkor tudjuk biztosítani, ha a bevált szovjet módszereket alkalmazzuk Šurikov elvtárs szovjet zootechnikus gyorshízlalási módszere egyike a legjobbaknak. A nyitrai gazdaság már három éve nem teljesíti terv szerint húsbeadási kötelezettségét. Az 1954-es évben már elkezdték Surikov gyorshízlalási módszerének bevezetését, a sült kenyériéi való etetést. A kenyér sütését két nyitrai sütődében végzik. Innen a cipókat a malantai, i.agylapási, korytovi és hrustovi farmokra szállítják. A kenyereket szemestakarmányból: zebból, takarmánylisztből, korpából, kukoricából, ásványi tartalmú takarmányból és krumpliból készítik. A szemestakarmány 70. a burgonya 30 százaléka a kenyérnek Hogy a cipók jók, ízletesek legyenek, a tésztát szakszerűen kell 'elkészíteni. Vegyünk 30 százalék sűrített takarmányt, ugyanannyi zablisztet és 30—40 százalék széttc főtt burgonyát- Mindezt egy teknőbe kell tenni, melyben 30-40 fokos melegvíz van. Azután 15 kilogramm élesztőt adunk 100 kilogramm takarmányhoz. Majd ezt az egészet jól összedolgozzuk. Összedolgozás után 6—7 órára 25—28 fokos melegben zsákanyaggal letakarjuk a teknőt. Majd ezen idő eltelte után hozzátesszük a még felmaradt szemestakarmányt és az egészet jól összedolgozva sűrűsödni hagyjuk. Néhány óra elteltével a tészta megkel. Utána cipókat készítünk, melyeket pléhformákban sütünk. A sütés következtében a zab, árpa rostjai megpuhulnak és a gyommagok, melyek nagymennyiségben vannak a korpában, nem értéktelenednek el. Az ilyen takarmány könnyen emészthető. A hizlalásra szánt sertéseket súlykategóriákba osztjuk be. A takarmányozást naponta négyszer végezzük: reggel 5-kor, 11-koi délelőtt, 3-kor délután és este 7 órakor. Etetés előtt a kenyeret apró darabokra törjük, majd megpuhítjuk vízben és ilyen sűrű kása formájában adjuk az állatoknak. A sült kenyér első 15 napban a takarmány 35 százalékát, a további takarmányozási adagnak pedig 65 százalékát képezi. Később a takarmány 50 százalék kenyérből és 50 százalék burgonyából áll, míg a legvégén már a kenyér 80—100 százalékot is kitehet. A sertéseknek bőven adunk vizet és lehetővé tesszük számukra a napi mozgást is. Tudjuk jól, hogy a sertések etetése 120—150 napig tart. Egy kilogramm élősúly gyarapodására 6.Г kilogramm takarmányadagra van szüksége. Hogy ezt a hízlalási időszakot megrövidíthessük, szükséges Šurikov eivtárs gyorshízlalási módszerét bevezetnünk, mely ■vincsak a hízlalási időt, hanem egy kilogramm hízásának a költségét is a felére csökkenthetjük. Jó ha tudiák az állami gazdaságokon... A nyitrai állami birtokok kerületi trösztje még az elmúlt év de cemberében meglepetésszerü' ellen őrzést vitt véghez az emőkei gazdaságban. Különös figyelemmel vizsgálták felül a tartalékok nyíl vántartásának pénzügyi vezetését, amelyek nem egyeztek a raktáron meglévő anvagok számával. Konkréten kevesebb rozsot, zabot, takarmánvbabot, gabonás-zsákot stb tartottak nyílván, mint amennyi a valóságban rendelkezésükre állt Ezenkívül többet találtak borból, árpából, répamagból, saemcséstrágvából, stb. Ezek a hiányosságok, bár a könyvelésben teljes számú munkaerő vei rendelkeznek, mégis fennálltak és nem hatottak oda. hogv időközben ezeket kiküszöbölhessék. A fo ok azonban mégis ott volt hogy a könyve1 őség nem működött szorosan együtt a csoportvezetőkkel sem a gazdaság raktárnokával, aki két azután nem is tudott kellőképpen ellenőrizni, vagy ellenkező esetben az adatok bejegyzésének fontosságára ezeket a felelős személyeket betanítani. Ez tehát nem történt így és ezért fordult el5, hogy nem tudták nyomban megállapítani, milyen mennyiségű készlet áll a gazdaság rendelkezésére. így azonban nem lehet tovább dolgozni, "z állami vagyont minden körülmények között védeni kell annál is inkább, mert ez nemzetgazdaságunk egyik alappénzforrása. Gottwald elvtárs sokszor figyelmeztetett bennünket arra, hogv az önköltségek csökkentése nélkül nem gazdálkodhatunk sikeresen és hogv a reánk bízott munkakörben pontos és lelkiismeretesen végezzük feladatainkat, mert ez az árak továbbcsökkentésénf к egyedüli lehetősége. Ügveljünk tehát arra, nehogy több pénzt fizessünk ki, mint amennvi az adott pillanatban a zsebünkben van. Minden állami gazdaságban szigorú rendet és fegyelmet kell tartanunk és ügyelnünk kell arra, hogv az anvagok fogyasztásának mennyisége, a fizetések ne haladják túl a megállapított szintet. így lesz csak áttekinthető rend állami gazdaságainkon. Hz állami gazdaságok kerületi aktívájáról Az elmúlt héten több mint ötszáz kiváló dolgozó jelenlétében tartották meg Bratislavában a kerületi allami birtokok értékelését. Ondrejcsek Ja nos. a tröszt igazgatója beszédében kiemelte az elért eredményeket. Meg említette például, hogv az 1951-es esz tendővel szemben tavaly marhahús ból 13.3 sertéshúsból 14, tejből 16.48. tolásból 57.4. míg gvapiúból 12.5 s/'< zalékkal termeltek többet. Jelentős mértékben emelkedett a gabonanemu ek hektárhozama is. Búzából az 1953- as esztendőben 30. a tavaszi árpabo pedig 44 százalékkal termeltek töo bet. . , , , , Az értékelésen megjelent dolgozok szívesen elmondották elért eredményeiket. amelyekhez főképpen szorgalmas munkájuk és a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazása segítette őket. Szencen. Nagyszombaton és Galan tán minden dolgozó saját szemével Megérdemelte győződhetett meg a kereszt- és a szűksoros vetés előnyeiről. A szemcséstrágya készítés ugyancsak jól kifizetődött. A vitában többek között Vyoralová, Mária, a kopcsánvi gazdaság növénytermesztési csoport tagja felszólalt. — Kiemelte, hogy az agrotechnikai határidők betartása és az új módszereK, a szemcséstrágya alkalmazása • révén, terven felül 634.47 mázsa gabonát termeltek. Рокоту Mihály, kombájnos, a nagyszombati gazdaság dolgozója beszélt munkateljesítménveiről. Napi teljesítménye a gabonabetakarításnál S 4 jelzésű kombájnjával 257 mázsát tett ki és mintegy 800 liter üzemanyagot takarított meg. Ebben pedig versenyre hívta ki a kerület többi kombájnosait is. A legjobb dolgozókat ezután értékes tárgyakkal tüntették ki. kitüntetését... Az elecskei gazdaság egyik legkiválóbb dolgozója Halmos Margit sert hgondozóriö. Jó munkájáért még 1653 februárjában kitüntették. A siker azonban nem szállt a fejébe. Ellenke zőleg, munkájáért kapott elismerés még nagyobb tettekre serkentette. Később elfogadta Bányász Anna, a bánkeszi gazdaság sertésgondozónöjcnek versenyfelhívását: átlag 15 milacot elválasztani egy anyakocától. Nagy segítségére volt aztán, hogy a gazdaság vezetősége lehetővé tette számára Bányász Annával való személyes találkozást, ahol kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. E tapasztalatcsere még inkább felkeltette Haimos elvtársnO figyelmét, s ennek eredményeképpen kötelezettséget vállalt, hogy anyánként 16 malacot választ el. Ezenkívül elhatározta, hogy az egyedek gondos kiválasztásával nagy hasznosságú anyakocákat nevel A munkához való viszonya és szeretete arra ösztönözte, hogy maradéktalanul teljesítse fogadalmát. Az eredmény persze nem hagyott sokáig váratni magára. Hónapról-hónapra egyre több malacot választott el. Az állami tervből eredő feladatait például már az elmúlt év októberében teljesítette, mivel 30 anyakocától összesen 495 malacot választott el. Halmos elvtársnönél főképpen hihetetlen szorgalmát kell kiemelnünk, amellyel az állatokat kezelte. Munkáját tervszerűen végzi. Alkalmazza a kettős búgatást és nagy gondot ford't az anyakocák jó karbantartására és a sertésszállások tisztántartására. Amikor az anyákat eteti, a kismalacokat más helyiségbe különíti el. A gyöngébb kismalacok etetését pedig üvegből való szoptatással végzi. Dicséret illeti Halmos Margit munkájának azt a részét is, ahol nyilvántartást vezet az általa gondozott állatokról. Hiszen igen fontos munka ez. Népgazdaságunk egyik legfontossabb követelménye. Hogy ebben az esztendőben még sikeresebben folytathassa munkáját, nagy érdeklődéssel tanulmányozza a sertésgondozás tudományos módszereit. Ebben pedig minden segítséget mejkap a gazdaság vezetőitől, hogy még több kismalacot nevelhessen a gazdaságnak, — dolgozó népünknek. A leleszi gazdaság példájára Fejezzük be л vetőmagtisztítást A leleszi állami gazdaságban a közelmúltban elkezdték a tavaszi vetőmag tisztítását. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdaság agronómusa tudatéban van a jóminőségg tiszta vetőmag alkalmazása fontosságának. Miért fontos kitisztítani a vetőmagot? Ha a vetőmagban sok a növényi szár, törekrész stb., ritka lesz a vetés, mert ahova magnak kellet’ volna jutnia, röcsöge stb. kerül. De magát a vetést is nehezítik a növényi maradványok. A mag a vetőcsöveken nem tud egyenletesen lefolyni, el-elakadozik. Ezenkívül az aszott szemek elvetése teljesen felesleges és káros is. Gyakorlatból tudjuk, hogy a búza közé vetett rozs korábban fejlődve és bokrosodva elhatalmasodik,'sok kalászt növel, elrozsosítja a búzát. A tulajdonképpeni tisztítás három összefüggő menetből áll A s/elelés, amellyel a könnyűsúlyú idegen anyagokat, a pelyvát stb. eltávolítjuk. A tisztítás második menete az osztályozás. Az osztályozó rostában a vetőmag tisztítását az elhelyezett rostasziták végzik. Minél több egymástól eltérő lyukbőségű szitát használunk, annál minőségesebb vetőmagot nyerünk. A tisztítás harmadik munkamenete a konkolyozás, ame-ly a mag közül eltávolítja a gömbölyű és a törött magvaké . Az átszelelt, megrostált és kikonkolydzott magot válogató asztalon tovább lehet tisztítani. _ Tökéletes vetőmagtisztítást csak korszerú vetőmagtiszlítógépekke! végezhetünk, olyan gépekkel, amelyek 3 tisztítás mindhárom folyamatát képesek elvégezni. Állami gazdaságaink agronómusai kövessék a lelesziek példáját a vetőmagtisztításban. Szinkó János, Lelesz.
