Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-07 / 6. szám
10 Alkalmazzuk a jarovizálás módszereit 1954. február 7. Kísérletezzünk a méhlegeíő javításán Ha az őszi gabonaféléket tavasszal vetjük, kikelnek ugyan és bokrosodnak, de nem indulnak szárba, nem kalászosak ki, igv termest néni hoznak A gyakorlat is bebizonyította, hogy a tavasszal vetett ősziek a vetés évében nem teremnek, mivel fejlődésük első, ü. n. jarovizaciós szakaszán bizonyos ideig alacsony hőmérsékletet igényelnek. amely a tavasz átlagos hőmérsékleténél alacsonyabb. Az ősszel vetett ősziek a jarovizáció folyamán, természetes körülmények között, a szántóföldön mennek át. A jarovizaciós szakaszon minden növény átmegy fejlődése során; enélkül nem fejlődik; nem tud átmenni a következő fejlődési szakaszon sem. Az egyes növényfélék fejlődésüknek ebben a szakaszában különböző ideig különböző hőmérsékletet igényelnek. Az ősziek számára például — a jarovizaciós szakaszban — az optimális hőmérséklet 0 C és 3 C között van. A gyapot viszont a jarovizációs szakaszban 20—30 fokos hőmérsékletet igényel s mindamellett megfelelő vízmennyiséget. Jarovizálással megrövidítjük a növények tenyészidejét. Különös jelentősége van ennek a melegigényü növények, pl. a gyapot, a ricinus, a paprika, a A vetőmag me erítése a tavaszi vetés előtt A learatott magnak, még ha teljes érésben is aratták le, ahhoz, hogy a csirázóképessége teljes legyen, át kell mennie fiziológiai érésfolyamaton, azaz át kell mennie az aratást követő útóérésen Nem kívánatos megvárni, hogy a mag aratás után magától beérjen, meg kell tehát gyorsítani az utóérést, mert a vetéssel való késlekedés csökkenti a terméseredményt. Ez a módszer abból áll, hogy a kicsépelt és megtisztított magot vetés előtt 3—5 vagy több napon át a napon melegítjük és szellőztetjük. Evégett a vetőmagot ponyvára vékony rétegben kiteregetjük és átlapátoljuk. A melegítés tartama attól függ, hogy mennyire volt érett a vetőmag, amikor learattuk: a viaszérés kezdetén learatott vetőmagot tovább kell melegíteni és szellőztetni, mint a teljes érésben learatottat. A napon felmelegített vetőmagnak nemcsak a csirázóképessége, hanem a csirázási erélye is fokozódik. A korszerű borkezelés első alapfeltétele a tisztaság. A bort hibáktól, betegségektől megóvni, helyesen kezelni csak akkor tudjuk, ha a tisztasági követelményeket minden vonatkozás ban betartjuk. A bor igen érzékeny anyag és a tisztasági szabályok legcsekélyebb elmulasztása is nagy kárt okoz. A tisztaságnak minden irányban érvényt kell szerezni. Tiszta legyen a borgazdasági helyiség, annak levegője, az edény, az eszközök, gépek és anyagok, melyekkel a borgazdaságban dolgozunk. A borgazdasági helyiségek egyúttal a dolgozók munkahelye is. ó termelő munkát csak megfelelő körülmények között lehet kifejteni. Ezért ne mu lasszuk el a nagytakarítást a borpin céhben, helyiségekben. A helyiségeke kén égetésével fertőtlenítjük a betegséget okozó penészektől és gombáktól A helyiségekben rendesen kell szel lőztetni mely elősegíti a tiszta, egész séges levegőt, mely nemcsak a dolgozóknak, hane,., j bor fejlődésének és cirok, továbbá a burgonya termesztésénél. A jarovizálással rákényszerítjük a tavasszal vetett őszieket, hogy már a vetés évében termést hozzanak. Számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat bizonyítja a jarovizálás óriási jelentőségét. A jarovizálás ugyanis lehetővé teszi: 1. a későn érő tavasziak koraivá való átalakítását, ami az aszály pusztító hatását csökkenti, 2. a déli vidékeken termelt növényeknek, így pl. a gyapotnak, szójának, kukoricának stb. a messze északon való termelését, 3. lehetővé teszi, hogy egyes növények egy év alatt kétszer is teremjenek, pl. a burgonya, 4. hogy az ugarba vetett növények fejlődése meggyorsuljon, azok korábbi betakarítása pedig lehetővé teszi az ugarnak idejében való megművelését az ősziek alá, 5. hogy növelhessük a különféle mezőgazdasági kultúrák terméseredményét. Számtalan kísérlet és a szovjet kolhozok gyakorlata bebizonyította, hogy a jarovizálás minden esetben növeli a szántóföldi növények terméshozamát. A jarovizálásnak tudományos megA felmelegített vetőmag egyenletes, teljes hajtásokat növel s azokból erős növények fejlődnek. A felmelegítés és szellőztetés jó eredménnyel jár olyan tavaszi növények vetőmagjára is, melyeket magtárban vagy más helyen tároltak. A felmelegítés átlagosan 25 százalékkal növelte a hajdina vetőmagjának csirázóképességét. Ugyanilyen eredménnyel jár más növények — nevezetesen tavaszi búza, zab, köles, borsó, árpa — vetőmagjának felmelegítése is. Tanácsos, hogy vetés előtt minden magot felmelegítsünk. Nemcsak azokat, melyek életképesek ugyan, de csirázóképességük nem egészen megfelelő, hanem azokat is, melyeket a vizsgálat csirázóképesség szempontjából megfelelőnek talált. Ezzel az eljárással országunk minden részén 20—30 százalékkal lehet fokozni a gabonák csirázóképességét. Illés Bertalan érésének is szükséges, ugyanis a dongákon keresztül, vagy a fejtés alkalmával a hordóba jutó levegő érleli a bort. Ha dohos, állott vagy fertőzött levegő jut a borba, a bor hibás, beteg lesz és az ilyen bor fogyasztásra nem alkalmas. A korszerű borgazdaságban sok anyagot, eszközt és gépet használunk Ezek a felszerelési tárgyak és termelő eszközök a nép tulajdonában vannak. Ápolásuk, gondozásuk minden öntudatos dolgozó kötelessége. Az eszközöket, szerszámokat használat után tisztán rakjuk el, használat előtt pedig még egyszer győződjünk meg tisztaságukról. Gyakran előfordul, hogy az edényekben a bormaradék romlásnak indul s a gépek, eszközök nem részesülnek kellő gondozásban, mindez soí hibának lehet forrása. Minden dolgozó elsőrendű kötelessége. hogy a ráb'zott értékeket fele 'ősségiéi jesen ts tisztán kezelje m°it •zze' nemcsak ■> termelékenységet, a közös jólétet is növeli. KASKÓ JÁNOS, Szőlős; ’ fxö&ad Földműves alapozója T. O. Liszenkó, szovjet akadémikus. Ö a jarovizálást elméletileg így magyarázza: „A növények fejlődésekor a szár tenyészőcsúcsának sejtjeiben minőségi változások mennek végbe. Ezek a változások csak meghatározott külső körülmények között mennek végbe. Ezeknek a változásoknak a hatására a *.enyészőcsúcsban olyan sejtek és szövetek keletkeznek, amelyekből pl. a gabonáiéi,'k kalásza< és szaporító szervei képződnek. A tenyészőcsúcs sejtjeinek ez a minőségi megváltozása a növények nagyságától és korától függetlenül megy végbe. A változások egvarant végbemehetnek a csíra vagy a már kifejlődött növény tenyészőcsúcsában s. Ha ezek a változások a vetőmag csírájának tenyészőcsúcsában a jarovizáláskor végbementek, az őszi növények tavaszi vetés esetén is normálisan kalászolnak és termést hoznak". Legyünk figyelmesek erre a módszerre és igyekezzünk alkalmazni. A iarovizálással nagyon sok kártól megvédhetjük a termesztésben levő növényeket, s ezzel emeljük a terméshozamot, ami a szocialista gazdálkodásnak egyik legfontosabb célja. Fecsó Béla A műtrágyázás módjai A műtrágyákat adhatjuk alaptrágya és fejtrágyaként. Alaptrágyeként adjuk a műtrágyákat ekkor, ha a vetés előtt vagy a vetéssel egyidőben szórjuk ki Ha viszont a műtrágyákat a vetés után a növény fejlődésének valamelyik szakaszában adjuk, akkor fejtrágyázunk. A szuperfoszfátot és a káliumot nálunk majdnem minden esetben alaptrágyaként juttatjuk a talajba, mert száraz időviszonyaink között hatásuk fejtrágyaként nagyon bizonytalan. Öntözéses gazdálkodásban azonban fejtrágyaként is felhasználható. A pétisót alaiptrágyaként és fejtrágyaként egyaránt használhatjuk. Az alaptrágyeként adott műtrágyákat úgy. kell a talajba juttatni, hogy azok a növényeket a fejlődés kezdetén is segítsék, de a fejlődés későbbi szakaszában is ellássák. Ezért alaptrágyaként rendszerint két részletben adjuk Az egyik részét mélyebben, a másik részét a vetéssel egyidőben és sekélyebben. így a sekélyebben lévő anyag a kezdeti fejlődést,a mélyebben lévő pedig a későbbi fejlődést segíti elő. Rövid tenyészidejű növények (például tavaszi árpa, takarmánykeverék) műtrágyázásánál különösen fontos, hogy ez »laptrágyáket már jóval э vetés előtt a talajba juttassuk, hogy kifejthessék hatásúikat. Rövd tenyészidejű növényeknél általában gyorsan ható műtrágyát használjunk. Ezzel szemben hosszú tenyészidejű növények vagy még inkább az évelős növények számára lassúhatású műtrágyát alkalmazzunk. Az őszi gabonaféléket tavasszal fejtrágyázzák. Az idejében adott fejtrágye a télen megsanyargetott őezi vetések fejlődését elősegíti. Pétisóból ilyenkor kát. holdanként 50—60 kg-ot szórjunk ki. A fejtrágyázástól csak akkor várhatunk jó eredményt, ha a pétisót tavasszal kiszórjuk, amilyen korán csak lehet. A fejtrágyázás különösen azokon a kötött, rosszul szellőző, nehezen felmelegedő talajokon hatásos, ahol a mtrifikáeió hiánya miatt sínylődnek kora tavasszal a növények. Ha cukorrépa vagy más tavasszal vetett növény lassan fejlődik, vagy nagyon meglepik a kártevők, fejlődésüket fejtrágyázással elősegíthetjük, így könnyebben kinőnek a kártevők „foga” alól. Haraszty János Kis hír Elraktározott burgonyakészletünket kísérjük figyelemmel. Hetenként vizsgáljuk meg, nem indult-e romlásnak a meleg vagy hólétől beázott nedvesség miatt. Ha melegebbre fordul az időjárás, húzzunk le a verem tetejéről tenyérnyi szélességben földet, hogy a burgonya kiszellőzzön, friss levegőhöz jusson A megnyitott részeket azonban éjjelre be kell takarni, mert könnyen megfagyhat Ha romlást veszünk észre, alkalmas melegebb napon a vermet felbontjuk és átválogatjuk. A romlásnak indult, de még használható burgonyát feletetjük, az egészségeseket újra elvermeljük. Az év időszakában gyakran vennék hordási szünetek, melyek befolyást gyakorolnak, különösen tavasszal a méhcsalád fejlődésére. A tavaszi időszakban a hordáéi szünet sokszor katasztrofális. Leggyakrabban a gyümölcsfák elvirágzása után következik be a hordási szünet, amikor a méhcsaládok már elérték fejlődésük tetőfokát Ilyenkor történik meg, hogy a kevés mézkészlettel rendelkező családok kidobják Hasításukat, sőt a kelőfélben lévő álcáikat is. Ebben az időszakban a Hasítástól megcsonkított méhcsalád már nem tudja kihasználni az akác tömeg- és nektárdús virágzását. Legújabban segítségünkre vannak az EFSz és állami birtokok, amelyek nagy területeken vetik az őszi repcét. A repce virágzása a gyümölcsfák és az akác elvirágzása közé esik. A repce jól mézelő ipari növény, nektárénak cukortartalma magas, hektáronként elbír 4 méhcsaládot tartam. A repcetáblákon arányos megterheléssel és kedvező időjárásikor a méhcsaládoktól a fejlődésen kívül még mézfelesleget is lehet remélni. Vándorolni is kifizetődő e növényre. A mi ipolyvölgyünk mostanáig csakis az akác virágzására építette méhészetét. Az utolsó két esztendőben azonban csalódtunk az akác virágzásában. Mostoha, hideg, szeles, sőt havasesős időjárás volt éppen az akác virágzása alatt s ezért a nektárképzödés elmaradt. A méhészek mostanáig nem tudják elfelejteni ezt a mostoha időjárást, mert a következményeket csak nagy ráfizetéssel lehet helyrehozni. Az ipolynyék: EFSz 150 Családos méhészete három különböző helyen /an elhelyezve. A termelés mézben ez utolsó esztendőben nagyon eltérő volt. Az első csoport méh telepe a mezőgazdaság központjában van, ahol ez évben 15 hektár mustárt és 10 hektár pohánkát termelt a szövetkezet. E telep méhészete akácból ez évben nem tudott eredményt felmutatni, de nagyon jól sikerült az akác után nyíló mustár és az ezt követő pohánka. Ezek az ipari és gazdasági növények jól mézelnek. A mézfelesleg itt családonként 10 kg volt. A méheket a mustár- és pohánkatábla közelében helyezték el, s így bő magtermést is kapott a szövetkezet. A további 100 család a mezőgazdaságon kívül az akácos erdőben kapott elhelyezést, itt családonként csak 2.5 kg mézfelesleget pörgettek. Ez a példa világosan mutatja, hogy mennyire összefügg a méhészet a mezőgazdasággal. Méhészet nélkül kevés a magtermés, viszont mezőgazdasági és ipari növények hiányában kevés a méztermés. Az üzemi gazdálkodásnál úgy osztjuk be a mézelő növények vetését, hogy Üzemben lévő kaptárak festése mindaddig egyszerű, míg a fenék, illetve a homlokzat nem kerül sorra. Mindkettőt hagyjuk estére. A kijárónyilást zárjuk le, adjunk szellőzést, a kereteket rögzítsük. Először a feneket fessük be, a kaptárt nyugodtan felfordíthatjuk. Tegyük vissza a helyére, fessük be a homlokfalat is. A kijárót azonban csak kora reggel nyissuk meg, nehogy — ajánlja a pennsylvániai F. M. mostanában megjelent körlevelében. Kevés a felügyelő: vizsgáljon maga a méhész! Négy alkalommal tartják ajánlatosnak az egészségügyi vizsgálatot az idény folyamán: 1. A tavaszi első vizsgálat -Megoszlott fészek is lehet a téli veszteség forrásé. Kisebb-nagyobb méhcsomó különül el az anyás méhfürttől, rendszerint kevéssé mézes, vagy üres lépen. Gyaníthatóan olyan méhekbö! alakul, amelyek — mint olykor késő ősszel láthatjuk — megszállják a fészektő; távolesó mézes iépeket. hogy a mézet э fészekbe fuvarozzák. Ha a lépekben bőségesen találnak mézet, még tavasz elején is külön ülnek, tele bélezek ne egyszerre virágozzanak, hanem következetesen egymás után. Az ilyen termelést mézelő-szalagnak nevezzük. A mézelő-szalagba gazdasági, ipari- és gyógynövényeket osszunk be. Ne feledkezzünk meg a facéliáról, mely a legjobb mézelő növények közé sorolható, talajra nem igényes növény, nektárképződése magas, nagyon értékes és keresett magja van, takarmányra silózva elsőrendű. A mézelő-szalagból ne maradjanak ki a herefélék, mustár, pohánka, beldacin stb. A hereféléknek az a jő tulajdonságuk, hogy magas hőmérsékletnél mézelnek, akkor, amikor más növények a hőség miatt nem nektároznak. A mézelő-szalag utolsó részletét már a tarlóhántásba vetjük. E vetésnek úgy gazdasági, mint méhészeti szempontból nagy értéke van. Ezen kísérletezett az ipolynyéki EFSz is. Tarlóhántásba, őszi árpa után, rosszabb minőségű talajba — kísérletképpen — elvetett 1 hektár pohánkát és 1 hektár mustárt. Az időjárás, vetés után nem volt kedvező, ennek ellenére mind a pohánka, mind a mustár szépen kikelt és hat hét leforgása alatt virágzásba fejlődött. A pohánka csak szeptember 15-ig virágzott, de a méhek sűrűn látogatták virágjait. Magja már október elején beérett és csíreképes volt. A mustár hosszabb ideig virágzott — egész október végéig. Ez azért történt, mert vetés- után nem kapott esőt és nem kelt ki egyenletesen. A mustárról sok virágport gyűjtöttek a méhek és kedvező időjárásnál egész nap szálltak rá. Magra a mustár nem érett be. Persze, a tarlóhántásba vetett növények már nem mézelnek úgy, mint a tavaszi és nyári hónapokban, mert az éjszakák hidegek és így a nektárképződés gyakran elmarad. Méhészeti szempontból viszont azért van jelentősége, mert az őszi feletetéshez és teleléshez sok virágport biztosítanak a méhcsaládok számára. Ebben az esetben nem kell mesterségesen pótolni ősszel és tavasszal a virágport, mely éppen olyan fontos a méhcsaládnál, mint a méz. A tarlóhántásba vetett mézelő növényeknek mezőgazdasági szempontból még nagyobb jelentőségük van, mert ezeket silózva felhasználhatjuk állatállományunk takarmányozására s ha erre szükség nincs, akkor mint zöldtragyát beszántjuk a földbe. Földműveléssé! foglalkozó méhésztársaink kövessék az ipolynyéki EFSz példáját és bizonyítsák be gezdetársaiknak a tarlóhántásba vetett takarmányok előnyeit. Sinkovics Béla, Ipolynyék a méhek a frissen festett felületen összekenjék magukat. A szellőzést természetesen a kijáró kinyitásáig meghagyjuk. A tetőt is csak este fessük. Nappal meglepően sok méhet találnánk a festett tetőkön hanyatt fekve, szárnyukkal a festékbe ragadva, vagy bemázolt, potrohhal festékes szárnyakkal szaladgálva, röpképtelenül. kor; 2. méztér felrakásakor, főhordás előtt; 3. pergetés után és 4. beteleléskor. Pennsylvániában törvény tiltja az olyan méhlakások használatát, amelyeknek lépei nem mozgathatók. sárral és igen passzív a viselkedésük, mikor e törzs már élénk és támad. He a méz kevés, elpusztulnak. Ezért jó a betelelt családokat a betelelés után 8—10 nappal futólag átnézni, nincs-e „fióktelepük” a kaptár másik végében? Az elkülönült méhcsomót vizsgáljuk meg, nincs-e benne anye? Ha nincs, a méheket a törzsre söpörjük. Bőven füstöljünk, mert a mérteknek a csomóra való potyogása a törzset felingerli. Fejőstehenek takarmányozása Téli időben lehetőleg nagytömegű, 30—60 kg vizenyős takarmányt etessünk, hogy a tej gyarapodását elősegítsük. Fejősteheneknek legfontosabb szálasttikarmánya a jóminóeégű pillangós-széna, amelyből közepes tejelésnél 3—4 kg-ot, megastejalésné! 7—9 kg-ot adagolhatunk. Kisebb tejelésü teheneknél elegendő vizenyős takarmány etetése mellett a kukoricaszárat, pelyvát és a takarmányszalmát is tudjuk hasznosítani. Az alaptakarmányt s téli időben 6—12 liter tejtermeléshez állíthatjuk be. Az abrakkeverékeket nagytejelő állatoknál változatosan, többféle takarmányból, például olajpogácsák keverésével állítjuk össze és * tejelés menynyisége szerint egyedileg osztjuk szét a teheneknek. Jóminőségű zöld és silótakarmányok, bőséges és változatos vizenyős takarmányok és pillangós szálastakarmányok etetésével teheneinket abraktakanmány adagolása nélkül is, évi 3000 liter tejtermelésre szükséges tápanyagokkal elláthatjuk. A nagyüzemi szocialista gazdálkodás fő feladata, hogy a fejősteheneink számára szükséges tápanyagokat biztosítsa. A tápanyagok szükségletét úgy számítjuk ki, hogy az élősúly alapján kiszámított részhez a tejelés mértéke arányában — a tej kg-ként — 250 dkg keményítőértéket és 50 dkg emészthető fehérje többletet is hozzászámolunk. Ezért a fejőstehenek részére olyan alaptakarmányt állítsunk össze, mely nemcsak a létfenntartás szükségleteit fedezi, hanem a tejtermelés szükségleteit is részben kielégíti. Az alaptakarmány adagolásával azt az előnyt érjük el, hogy takarmányhiány esetén biztosítani tudjuk fejősteheneink takarmányszükségleteit. Kalapos József, Lelesz A korszprü borkpzelés feladata # Légy magad a saját méhészeted felügyelője A megoszlott fészek Üzemben levő kaptárak festése
