Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 5. szám
Ml Földműves 1954. Január 31. Molotov elvtárs a nemzetközi feszültség enyhítésének széiesebbkörű megvitatásét javasolta a berlini tanácskozáson Berlinben a volt Szövetsége* Ellenőrző Tanács épületében hétfőn, január 25-én délután 15.20 perckor megkezdődött 3 négy nagyhatalom — a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britunnia és az Amerikai Egyesült Államok — külügyminisztereinek értekezlete, Bideuít francia külügyminiszter elnökletével. A négyhatalmi tanácskozás előtt Molotov elvtárs és Dulles amerikai külügyminiszter rövid, húszperces megbeszélést folytattak. Negyed négy múlt, amikor megkezdődött a konferencia. Rövid idő múlva megérkezett a sajtóközpontba az első beszéd, amelyet Bidault, francia külügyminiszter mondott. Utána Eden beszéde következett. A legnagyobb érdeklődéssel ezonban a szovjet külügyminiszter, Molotov szavait várják. Bideult, francia külügyminiszter beszédének fő pontjait az alábbiakban ie-_ hét összefoglalni: 1. A konferencia eredményes kimenetele előtt hatalmas nehézségek tornyosulnak. 2. A tanácskozásokat lényegében az európai problémáknak kell. szentelni. tő. Céltalan volna az európai és ázsiai problémák összekapcsolása. 4. A nyugati hatalmaknak nincsen szándékuk kompromisszumokba belemenni, bár ugyanakkor — amint Bidault kijelentette készek arra, hogy a Szovjetunió „jogos biztonsági igényeire” tekintettel legyenek. 5, Elsősorban Ausztria és Németor-. szag „konkrét problémáját” kell megoldani. Eden angol külügyminiszter lényegében csatlakozott a Bidault által előterjesztett programmhoz. A brit külügyminiszter emlékeztetett a négy hatalom közös háborús erőfeszítéseire és a brit népnek arra az óhajára, hogy,, a háborús együttműködést a béke idejére is ki cellene terjesztem. Eden is arra építette beszédét, hogy ez a mostani tanácskozás „konferencia Európá-1 ban Európáról”, s a felszólalásának körülbelül a felét a német kérdésnek szentelte. A négyhatalmi konferencia feladatának ezzel a meglehetősen egyoldalú körvonalazásával szembetűnő ellentétben állt Molotov elvtáns programmadó beszéde. A Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában szemüqvre vette a nemzetközi biztonság legfőbb, égető kérdéseit, a nagy kínai nép nemzetközi jogainak elismerésétől kezdve egészen a külföldi országokban létesített imperialista támaszpontok súlyos problémájáig. A német kérdéssel kapcsolatban Molotov elvtárs részletes visszapillantást vetett a német agresszió történelmi alakulására, és hozzátette, hogy a német nép máig is ennek az agreszszív militarista politikának a következményeit nyögi. Hangsúlyozte, hogy a XX. század története megmutatta, milyen veszedelmes következményei volnának a német militarizmus feltámasztásának. Illúzió volna feltételezni, hogy a német militarizmus! az európai hadsereg tervezett keretei közt lehetne tartani. Molotov elvtárs a tovább ak során hangoztatta, hogy az európai biztonsáo ezt követeli, hogy Németországot egységes, demokratikus és békeszerető államként, állítsák helyre és kövessenek el mindent annak érdekében, hogy Németországban ne olyan körök kerüljenek hatalomra, amelyek agresszív és revansista törekvéseiket már most sem leplezik. A nemzetközi biztonság más kérdéseiről szólva Molptov elvtárs különös hangsúllyal vetette fel a Kínai Népköztársaság el nem ismerésének tarthatatlanságát és egy öthatalmi értekezlet összehívásának szükségességét. Kiemelte továbbá, hogy a fegyverkezési hajszának véget kell vetni és olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek az atom- és hidrogénbomba betiltásához vezethetnek. Molotov elvtárs beszéde igen nagy erővel húzta alá az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kiszéleaítéeének fontoeeégét. Befejezésül Molotov elvtárs « következő napirend' sorrendet javasolta az egyes kérdések megtárgyalására: 1. Intézkedések a nemzetközi feszültség csökkentésére és az öthatalom értekezletének összehívására. 2. A német kérdés és az európai biztonság kérdése. 3. Az osztrák államszerződés ügye. Ezután került sor Dulles, amerikai külügyminiszter felszólalására. Dulles azonban — arra való hivatkozással, hogy a Szovjetunió képviselőjének beszéde számos megállapítást tett ez Egyesült Államok politikájáról, amelyre szükségesnek tartja válaszolni — kitért ez elöl, hogy vitanyitó beszédét a három elhangzott felszólaláshoz csatlakozva még a hétfői nap folyamán elmondja. Ily módon a másnapi tanácskozások Dulles beszédével fognak kezdődni. Demokratikus sajtókörökben bizonyos meglepetést keltett a két nyugati külügyminiszter felszólalása, amely semmiféle új javaslatot vagy kezdeményező lépést nem tartalmazott. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy Molotov elvtárs előterjesztett napirendi javaslataival átvette a kezdeményezést a tárgyalásokon és szélesebb utat nyitott a megegyezésnek. A német nép joggal kér szót Az Egvesült Államok újabb durva beavatkozása Olaszország belügyeibe Fanfani kijelölt olasz miniszterelnök mindent elkövet, hogy a szocialista demokratákat és a monarchistákat rávegye arra, hogy tartózkodásukkal vagy szavazatukkal támogassák kor mánvát. Fanfani szerdán másfélórás beszél getést folytatott a szociálisa-demokra ta Saragattal az olasz miniszterelnök ségen. Az ..ItaHa” félhivatalos olasz hírügvnökség, amelv közismerten az olasz kormánvköröktől sz.-rzi értesü léseit, szerdán jelentette, hogy Luce asszony, az Egyesült Államok roma' nagykövete az elmúlt napokban fogadta Covellit. a nemzeti monarchista Dárt titkárát. Sár aga tot, az Olasz Szó cialista-Demokrata Párt titkárát és Realet. az Olasz Köztársasá"’ Párt titkárát. л monarehisták sajtója csütörtökön hivatalosan is megerősítette ezt a jelentést. A demokratikus sajtó felhívja a közvélemény figyelmét erre a súlyos esetre és megállapítja, hogy a pártok nak a külfölddé1 folytatott alkudozásaiban kell maid keresni korábbi ál láspontjuknak váratlan megváltozását. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke a hétfőn kéz dödött négyhatalmi értekezlet alka! mából nyilatkozatot tett Hangsúlyoz ta hogy a német nép túlnyomó több sége fhzinte szívvel üdvözli a külügyminiszterek berlini tanácskozását és reméli hogy az értekezlet közelebt hozza nagy nemzeti céliához a békéhez, hazája egységéhez *s független ségéhez. De vannak olyan erők is. melyek fegyverkezésre és új háborúra törekszenek: ezek Nyugat-Németor szag militarista és imperialista körei amelyeknek szóvivője és képviselőit Adenauer bonni kormánvelnök A nyilatkozat a továbbiakban így szól: Népünknek tudnia kell- létét és iövőiét kockáztatja ha megengedi hogy még egvszer arra az útra terel lék. amely egv emberöltő alatt kétizben vitte szerencsétlenségbe. A négv hatalmi értekezlet lehetővé teszi hogv Németország a másik útra. a tartós békéhez vezető útra lépjen. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogv a német név felismerje a régi militarista erők zavartkeltési mesterkedéseit és azokat a nagy nemzeti célokat, amelyek ma minden békeszerető németet együttes fellépésre ösztönöznek. A négyhatalmi értekezlet küszöbén nemzeti felelősségérzettől áthatva, még egyszer felb" hazám keleti ric nvugati részének lakosságát, hogy össznémet megegyezés útján teremtse meg a német nemzet létérdekeinek közös képviseletét. ' né- 'etek első együttes követelése az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat Németország képviselői a négvhatalm1 értekezleten hangot adhassanak a né met nép akaratának. A német nép el várja a nagyhatalmaktól, amelyeknek külügyminiszterei Berlinben a tárgyaló asztalhoz ültek, hogy belássák A német nép csaknem kilenc éve a hadműveletek befejezése után joggal kér szót egy olyan értekezleten, amely a német kérdéssel foglalkozik. A békeszerető németek ragaszkod nak a potsdami egyezmény elveinek megvalósításához, mert ez megszabadítja népünket a háborús uszító im peria'izmustó! és militarizmuetól tartós békét biztosit az egységes Németország számára é- lehetővé tesz: hogv a német néu és valamennyi szomszédja között ~’arrhitt jászom szédi viszony alakuljon ki. Ez úiabb fegyverkezési versenv helvett— valamennyi európai ép iavát szolgáló ba ráti egvüUmííködéshez vezetne. A potsdami egyezményben szereplő töb Egy nép a nagy gyermekeiben él a legteljesebben. Hősökben ts vértanúkban, akik a zailó és hömpölygő időből kiolvassák a~ tömegek akaratát, amelynek valóraváltásáért dolgozni, alkotni. küzdeni, börtönt viselni s hogyha ú9v hozza a sors, meghalni is készek. Az idd. ez a nagy áradat, betemet mindent: a csontok elporladnak, rommá lesznek az ódon városok, Szétmállanak a kövek, elsuhannak az évtizedek és a száz' dók — a hOsók em'ékeze.f' azonban mindig él. mert köveknél időtlenebb, ércnél maradandóbb anyagba vésték: a népek szivébe. Ilyen maradandó hőse és vértanúja a német n'pnek egy testalkatra gyenge, de forró szivil nő, Luxemburg Róza és küzdőtársa, Liebknecht Károly. Ezekben a napokban volt harmir-öt éve. hogy Berlinben megölték őket a német fegyvergyárosok elbérelt gyil kosai. Mindketten negyvennyolc évesek voltak akkor. A német népet ilyen hősök alapián kell megítélni; az egységes szabad és demokratikus Németországért folyó küzdelmet az ő tanításuk és példamutatásuk is élteti és segíti. Megfigyelték már hogy a hősök és vértanuk sorsának nagy eseményei népeik életének fordulópontjával esnek egybe ? . . . Luxemburg Róza már diákkorában résztvesz a lengyel és orosz szocialista mozgalmakban, huszonhét éves korában Szá г Újság szerkesztője, harminchat éves korában az első orosz forradalom részvevője, negyvenhárom éves mikor a német háborús klikk Frankfurtban börtönbe veti s negyvennyolc esztendős korában hősi halott Liebknecht akiről Lenin azt írta. oqy ő ,.a nemzetköziség egyik legjobb képviselője, tizenkét esztendős korában rendőri felügyelet alatt áll forradalmi tevékenységéért. az első világháború kitörése előtt már a béke fenntartásáért vívott nemzetközi Ьп-r ki JCét /uupj, német magasló alakja, negyvenkét esztendős korában birodalmi képviselő,' aki hősiesen száll szembe a fegyvergyáros Krupp hatalmával, negyvenöt esztendős korában másodszor visel oortönt háborúé'lenes magatartásáért, negyvenhét esztendős korában Luxemburg Rózával és a fiatal Wilhelm Pieck-kel együtt megalapítja a Német Kommunista Pártot s röviddel ezután az ő életét is az el'en forradalom golyója oltia. ki. Két hősi élet: meaavnyi harc és küzdelem, szinte emberfeletti viaskndás a békéért a német n p szabadságáért, a forradalmi munkáspárt megalapításáért a munkások és parasztok hatalmáért >gy úi világért, amelynek egyetlen értékmérője van. a munka, csakis a nép érdekében végzett munka. A zászló, amely ma szovjet és magyar, francia és olasz német és csehszlovák t °gj ”erű amerikai emberek kezében leng melyet Ehrenburg. JoV * Curie. Robpson vagy Neruda tartanak magasba, valamikor az ■' kezükben lobogott a nemzetközi békeharc nagy elődei és vértanúi ők. Küzdelmekkel és árulásokkal teljes volt a koruk. A II. Internacionál é korenh*.,ai kongresszusa kimondta, hogy a szocialisták a parlamentbe kötelesek a hadihitel.-k ellen szai-azni s két évre rá a ff. Internacionále bázeli konqresz- Szusa határozatot hozott■ az összes országok munkásai gaztettnek minősítenék. ha a tőkések hasznának emelésére a munkások egymásra lövöldöznének. Folyt a balkáni háború s fenyegetett az első világháború kitörése: Európa izzott. fortyogott, az angol és francia, orosz és amerikai farkasoknál még mohóbb farkas jelentkezett: Vilmos császár Németországa. A német szocialdemukrata párt balszárnya a békéért vívott harc élére állt s Liebknecht szenvedélyes küzdelmet vívott. ’’Párizsban, Londonba^, Rómában . . . szintén belezúg az uralkodó osztályok fülébe a figyelmeztető ... ne merjetek a békéhez nyúlni! A békót úgy őrzi a nép, mint a szent iavát!” — mondta például a tijmeggyű'éseken. És 1914-ben egymaga állt fel a német birodalmi gyűlésen hogy a hadihitelek ellen szavazzon (Luxemburg Róza börtönben ült) Lenin bolsevikjei hűek maradtak a béke nagy ügyéhez s hil maradt ' azzá a német munkásmozgalom Spartakus-csoportja, Liebknecht. Luxemburg Róza s az ellövendő hacok hivatott katonája az ifjú Pieck. Európán pedig végigrohant az árulás: Német, francia, belga és angol szociáldemokraták m gtagadták Stockholmot és Bázelt, míg az uralkodók „a haza veszélyben” jelszavával mundérba bú’ ók és egymásnak kergették az angol, német, francia, belga és orosz munkásokat. ,,Győzzön-e vagy vereséget szenved jen-e országunk: ez most a gyakorlati kérdés” — írta .autsky a német szociáldemokrata párt közévcsoportjának vezére 1914 október lián. az ,,Üj ldő”-ben. ..Nem. az orosz vagy a francia név az ellenségünk. hanem német junkerek és kapitalisták . . Vesszen a háború/ Békét akarunk!’’ — írta ugyanakkor Liebknecht Károly egvik röpiratáhan. Két és félmillió német a csatatereken maradt s a háboríts bitnös Vümos német császárt 19IS novemberében el pörte a polgári forradalom. Oroszországban a munkásosztály vette kezébe az ország sorsának intézését győzött az Októberi Forradalom, megalakult a szovjet hatalom s példát mutatott minden népnek, a megalázóitoknak és megnyomorítottaknak. Liebknecht és Luxemburg Róza, akiknek múlhatatlan érdemek mellett számos hibájuk is volt; akiket Lenin szakadatlanul segített tévedéseik eloszlatásában; akik gyakran nem ismerték fel a forradalmi várt óriási szerepét — eljutottak sorsuk döntő élményéig: volt mar ország, amelyben győzött a proletárforradalom s a nép, amely kezébe vette sorsát. Az Októberi Forradalom győzelmének hatása alatt megalakult a Német Kommunista Párt, 1919 januárjában kitört a berlini proletárforradalom. de a ner, -étkezi reakció az áruló szociáldemokrata Noske segítségével leverte azt s Krupp revolvergolyói kioltották Luxemburg Róza és Liebknecht Károly életét: Európa élete rohant tovább a Volga menten Wrangel csapataival viaskodott a fiatal szovjethatalom, az év tavaszán Magyarországon tanácskormány alakult. Európába érkezett Wilson, megkezdődött a békekonferencia .... Elteltek az évek, súlyos évtizedek, elporladtak a halottak csontjai, a csatatereket belepte a fű. de Luxemburg Róza és Liebknecht Károly tanításai fennmaradtak mert megmaradt a népek sóvár vágva a szabadság s a tartós béke után 9 amik— „? életben maradt küzd/ltárs. Wilhelm Pieck, harmincné ,y észtén '*rei fí vértanúi-hal ál után beszédet mondott a két hős berlini síriánál, így felezte be „Mindenki, aki ma nemet mond a háborús szerződésekre. Liebknecht, Károly és Luxemburg Róza szellemében cselekszik." Győzhet-e egy ember haló porában is ’ . . . Az igazság, úgy látszik túléli a porhüvelyt s a qondolat erősebb mint a halál- a nyugatberlini békeharcosok a fagyos és hideo januárban elzarándokolnak a nagy parkba és megkoszorúzzák riz1 n puszta földet, ahol egy 'evolvergolyó széttépte Liebknecht Károly forró szírét bi rendszabálytól, mint a ióvátéteii szolgáltatásoktól, a német béketpar é* külkereskedelem korlátozásától, a háború kimenetelével és a megszállással összefüggő külföldi adósságoktól a Német Demokraták Köztársaság mar mentesült és Nyugat Németország is mentesülne abban a pillanatban, amikor a nvugati hatalr ak éppen olyan nagylelkűen lemondanak minderről, mint a szovjet kormánv tette 1953. augusztus 22-én a Német Demokratikus Köztársság kormanyáv folytatott tárgyalásai során. Mindezeknél a megfontolásoknál fogva a négyhatalmi értekezlet előestéjén ismételten a következő felhívással tordulok hazánk nyugati részének minden békeszerető ée felelősségtudattól áthatott lakosához, a politikusokhoz, parlamenti képviselőkhöz és állami funkcionáriusokhoz Vessük latba együttesen minden erőnket, hogy minden akadály, ellenére szabaddá tegyük a megegyezés útját Németország mindkét részének képviselői számára! Teremtsük meg egész Németországban a megértés és a béke légkörét! Szorítsuk háttérbe azt, amit elválaszt és emeljük ki azt, ami összeköt bennünket! Akkor sikerül majd hazánk keleti és nyugati részének, hivatott képviselőit közös asztalhoz, a tárgyalás és megegyezés asztalához ültetnünk: ekkor elérjük, hogv a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország megbízottai együttesen és méltóan képviseljék majd a német nép életérdekeit a négyhatalmi értekezleten: ekkor nemzeti azétszskítottsegunkat az igazi szabadság ée a tartós béke viszonyai között egységes, demokratikus és független Németország váltja fel! — fejeződik be Pieck elvtár* nyilatkozata. Külföldi hírek — A semleges nemzetek кépvisefölből álló hazatelepítési bizottság csütörtökön az indiai, lengyel és csehszlovák tagok többségi szavazatával határozatot fogadott el, amely figyelmezteti az amerikai felet, hogy a koreai és kínai hadifoglyok „sza-badonbocsátása” (érted: elhurcolása) ч koreai fegyverszüneti egyezmény megszegését jelentené — közli az „Üj Kina”. — Hat és félmillió német írta alá január 21-ig azt a követelést, hogy a négyhatalmi értekezletnek e német kérdéssel foglalkozó tárgyalásán tanácskozási joggal a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselői is vegyenek részt. Az aláírók közül 250.000 nyugatbeclini lakos. * — Washingtonban hivatalosan közölték, hogy a Spanyolország és az Egyesült Államok között létrejött katonai egyezmény keretében az amerikaiak megkezdik a hadianyagok szállítását Spanyolország részére. * — Szánd-Arábia, Jemen és Indonézia hivatalosan csatlakozott Indiának ahhoz a kéréséhez, hogy február 9-re a koreai kérdéssel kapcsolatban hívják öszsze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát. — A nyugatberlini szabotázsközpontok a népi rendőrség nevében hemisitött/idézéseket küldtek a demokratikus Belein többszáz lakosának. Az imperialista ügynökök ezzel a provokációval nyugtalanságot akartak kelteni e lakosság köréten. A népi rendőrség közölte, hogy a szétküldött idézések hamisak. • — A tuniszi katonai bíróság Ítélkezett három hazafi ügyében. Kettőt közülük halálra ítélt, a harmadikat pedig életfogytiglani kényszermunkára Ítélte. * — Másfélmilliós példányszárfiban jelent meg s „l'Unitá” vasárnapi száma, Lenin halálának 30. évfordulójára, az Olasz Kommunista Párt megalapításának és az „l'Unitá” első száma megjelenésének évfordulója alkalmából. Ez a példányszám magasabb, mint bármelyik olasz lapé. • — Spanyol tisztek egy csoportja érkezett Nvugat-Németországba, hogy előkészítse в spanyol tisztek, altisztek és műszak szakemberek Nyugat-Németországban történő nagyarányú kiképzését. Az amerikai-spanyol egyezmény értelmében többezer spanyol katonát, illetve szakembert fognak kiképezni az amerikaiak — írja a „Western Ma^l”. Szabad Kőid műves, a Pő:u igv Mryblzotti Hivatal hetilapja - Kiadóhivatal. Bratislava. Krttkoví 7. - Telefon 332-29 — Szerkesztőség. Bratislava. Krtžková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő Malőr Sándor — Kiadja, az „Štát pôd bosp nakladateľstvo” g. p. závod Bratislava Krivková 7 — — MvrrCi Merkantfln* tlaőiame. n. p zz. Bratislava. U! Vá- Povstania 41 _ poetehlvetal: Bratislava, I. — Előfizetés egy évre 20 Kfts, félévre 10 KSs. A lep felmondható minden év végén nkt elveiéig — Erg szám: PTO 5Ő6/5S. IV. 1 E-51012
