Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-07 / 6. szám
A szocialista faluért! LAPUNK TARTALMÄBÖL &а(изе$ Földműves A FÖLDMŰVEL ESUGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava. 1954. február 7. Ara 40 tiilér V. évfolyam. 6. szám. A nemesócsai fiatalok hozzászólnak az NB törvényjavaslatainak vitájához. Dolgozóink a múltról és a jelenről. Nem elég elkészíteni, de teljesíteni is kell a tervet. Van mit és van miből vásárolni. Jó, ha tudják az állami gazdaságok ... A körzeti agronómusok segítik a szövetkezetét. Gyorsabb ütemben végezzük a beadási normák szétírását A kerületi nemzeti bizottságok és a Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazottjai már az összes kerületekben befejezték a mezőgazdasági termékek beadási kötelezettségei középnormáinak szétírását az egyes járásokra. Számos mezőgazdasági és statisztika! adat alapos áttrnulmány >zása és értékelése után megállapították a járások beadási normáit az egyes termékekből, méqpedig olymódon, hogy a kerületi közepi,ormát betartsák, de ugyanakkor, hogy az egyes terményfélék beadása a lehető legjobban összhangban legyen a járás termelési lehetőségeivel A nyitrai kerületben például a szemes, gabonafélék beadási normáinak megáMapításánál a 16 járást 8 csoportra osztották. Az elsőbe tartozik a nyitrai, surányi és tapolesányi járás, a másod’kha a galpóci, komáromi, vágsellyei és verebélyi, a harmadikba az érsekújvári és a zse':zi, a negyedikbe a lévai, az ötödikbe a párkányi, a hatodikba az ógyallai, partizánszkei és aranvosmaróti, a hetedikbe a bánovcei, a nyolcadik csoportba pedig a privigyei járás tartozik. Míg az első csoportban a szövetkezetek járási beadási normája a gabonaféléknél hektáronként 490 kilogramm, addig a privigvei járásban a beadási norma minden hektár után csak 250 kilogramm. Ez az eljárás helyes, mert például a nyitrai járás termékeny földjein a szövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó paraszt is sokkal több búzát, vagy árpát termelhet, mint a privigyei járás hegyesdombos határában. A nyitrai kerület járásainak csoportokba osztása arról tanúskodik, hogv Škraba elvtárs, a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottja alaposan meggondolta a dolgot és helyesen felhasználta az elmúlt évek tapasztalatait és statisztikai adatait. Fontos, hogy Szlovákia minden egyes járásában hasonló megfontolással és körültekintéssel végezzék a beadási normák megállapítását, mert az a munka, amelyet most a járási nemzeti bizottságok és a Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottjai intéznek, nagyon felelősségteljes és nagyon fontos munka. A járási szervek most írják szét a beadási normákat a járás egyes községeire. Ennél a munkánál is fel kell használni az eddigi tapasztalatokat a föld termelékenységével, a terméshozamokkal kapcsolatban. Meg kell fontolni, melyik növény terem meg a legjobban az illetékes község határában Jó, ha kikérjük a legtapasztaltabb földművesek véleményét is, melynek alapján még jobban megfontolhatjuk és megvizsgálhatjuk azokat a körülményeket. melyek hatással vannak a' termésre és ígv a beadási kötelezettségek teljesítésére. A dunaszerdahelyi járásban a beadási normák megállapításánál csak a gabonafélékben tettek megkülönböztetést, de a többi terményeknél a járási beadási norma m'nden községre egyformán érvényes. így van ez Szlovákia járásainak túlnyomó részében. Ebből az következik, hogy nem mindenütt rendezik egyformán a beadási normákat. Vannak járások, mint például a vágsellyei járás, ahol a gabonafélék járási beadási normáját lényegesen csökkentették íVáqsellvén konkrétan 270 kilogrammal hektáronkénti és másutt, ahol ez a csökkentés k'sebb, mint például Privigvén, ahol a beadási normát 60 kilogrammal csökkentették hektáronként. Ezt a kérdést azért oldották meg íov, mert a privinvei járást például már tavaly is az alacsonyabb beadási kötelezettséggel bíró járások közé sorolták, vagyis nem kellett nagyobb javításokat eszközölni ahboz, hogy a begyűjtés tervét összhangba hozzák a termelési tervvel. A beadási normák csökkentése, melyről Krosnár elvtárs. begyűjtési miniszter beszélt, az egész államra vonatkozik, nem ped'g egyes községekre, vagy egyes földművesekre külön-külön. Mindebből kitűnik, hogy a beadási normák szétirása az egyes községekre olyan összetett munka, amely a begyűjtés és a népi igazgatás dolgozóitól magas politikai fejlettsége# ŕs jó áttekintést, de nem utolsósorban önfeláldozó munkát igényel. A beadási normák szétírását a lehető legröv'debb időn be*‘11 be kell fejezni, hogy a Földművesek, a szövetkezeti tagok tisztában legyenek azzal, milyen köte.ességeik vannak államunk iránt és hogy eszerint állíthassák össze terveiket és eszerint dolgozhassanak. Fontos tehát, hogy ahol a beadási normák szétirása nem folyik kellő ütemben, — ez főleg a kassai kerület járása ra vonatkozik — ott a népi igazgatás szervei és a Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottja mindent latba vessenek annak érdekében, hogy a munka meggyorsuljon, vagyis, hogy a beadási normák szétírásával a kitűzött határidőre elkészüljenek. A munka meggyorsításának azonban nem szabad a munka minőségének, vagy s a beadási normák igazságos és köiültekintő megállapításának a rovására menn e. Példakép szolgál itt a komáromi, vagypedig a dunaszerdahelyi járás, ahol a beadási normákat még január végén közölték a szövetkezetekkel és így lehetővé tették számukra, hogy idejében kidolgozzák terveiket. Hogy a beadási kötelezettségek szétírása igazságos és helyes legyen, ahhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy pontos feljegyzéseink legyenek a 0.5 hektáron aluli földművesekről, a szövetkezetről, továbbá, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejezzük a termelési feladatok szétírását az egyes községekre. Itt a legnagyobb munka és a felelősség a népi igazgatás dolgozóin van. A valóság az, hogy a termelési feladatok szétirása lassan folyjk, ami azt idézi elő, Wbgy a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek nem készíthetnek tervet, de ugyanakkor a begyűjtési dolgozók sem láthatnak rendisen munkához. A iunaszerdal.elyi járásban például január 28-ig 36 községből csak 12 községben készítették el a szétírás összesítését. A többi járásokban még rosszabb a helyzet Ezért nép‘ közigazqatásunk elsőrangú feladata most, hogy mielőbb befejezze a községi összesítések elkészítését, s hogy ezeket mielőbb adják át a Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottjának, hogy hozzá lehessen látni a beadási kötelezettségek szétírásához. A népi igazgatás dolgozóinak tudatosítanak kell, hogy a földművesek várnak az ő munkájukra és hogy gyors léptekkel közeledek az az idő, amikor meg kell kezdeni a tavaszi munkákat. Hasonlóképpen fontos, hogy a népi igazgatás dolgozói a lehető leggyorsabban elkészítsék a 0 5 hektáron aluli mezőgazdasági üzemek jegyzékét, melyek nélkül nem lehet igazságosan szétírni a beadási kötelezettségeket. M vei az idén nem egy évre, hanem a jövő évekre is kitűzik a beadási normát, azért fontos annyira, hogy a feljegyzések alaposak és teljesek legyenek Fontos, hogy a beadási kötelezettségeket az 1953. március 15-ki földösszeírás alapján vessék ki. Népi igazgatásunknak szorosan egyűtt keli működnie a begyűjtési dolgozókkal. Figyelemmel kell kísérnie a termelési terv teljesítését, s ahol hiba mutatkozik, operatív módon közbe kell lépnie. Mert csakis ennek alapján ehet biztosítani a beadási kötelezettségek teljesítését. A beadási kötelezettségek szétírását egybe kell kapcsolni meggyőző munkával. Meg kell magyarázni a földművesnek, hogy miért kapta ő azokat a feladatokat, és menynyire fontos, hogy állam iránti beadási kötelezettségét időben teljesítse. Csakis akkor tudjuk biztosítani a begyűjtés zavartalan menetét, ha parasztságunk meggyőződött arról, hogy beadási feladatai igazságosak és teljesíthetők. összpontosítani kdl a figyelmet arra is, hogy földműveseink az állattenyésztési termékekből a beadást már most teljesítsék a multévi nonnák szerint, amit aztán a negyedév eltelte után átszámítanak az új normákra. Ez főleg a tej- és a húsbeadásra vonatkozik, mert e termékek begyűjtése az első hónapban nem haladt úgy, ahogy kellett volna. Népi igazgatásunk és begyűjtési szerveink dolgozói tehát annak tudatában végezzék munkájukat, hogy a beadási kötelezettségek idejében való szétirása egyúttal harc dolgozó népünk közellátásának megjavításáért. ÉPÜLŐ SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGUNKBÓL--------------------------------- + --------------------------------- -*■ —----------------------------Jól halad a lervszé'írás } a bratisiavai kerületben ] A bratisiavai kerület minden közsé- | gében erra igyekeznek о tervszétírő bi- | zottságok, hogy mielőbb befejezzék a | mezőgazdasági termelési terv szétirá- | sát ez 1954-es évre. Január utolsó he- I tőben a kerület 245 községében végez- [ ték el a tervszétirást. A járási nemze- ! ti bizottságok 164 község szétírását | hagyták jóvá. A legjobb munkát a nagyszombati, f galántai és a bretislava-városi szétíró | bizottságok végezték, akik tervüket \ már 100 százalékben teljesítették. A | nagyszombati járás földműveseinek 75 \ százaléka aláírta termelési feladatéit. | A községek túlnyomó részében a | bizottságok alaposan átvizsgálják, ki | mennyi földdel rendelkezik s milyen | termelési lehetőségei vannak Az ipari | növényeket és a zöldséget e termelők- | kel való megegyezés alapján írják ki. \ : z t \ A homonnat GTA teljesítene a téli gépjavítás [ tervét A homormai traktorállomás gépjeví- | tói teljesítették a traktorok javításának | tervét és így szlovákiai viszonylatban j az első helyen végzett sulekovoi trak- f torállomás után a második helyre ke- j rültejt. A gépjavítók tehát Balázs Mi- | hály vezetése alatt a kormány által f kitűzött határidőt egy hónappal, a kö- j telezettségvállalásokban feltüntetett | időt p^dig 45 nappal lerövidítették. E- 1 redményüket annak köszönhetik, hogy | megoldották az alkatrészhiány problé- | máját, mégpedig olyan módon, hogy i* a forgalomból kivont alkatrészeket } megjavították, vagy pedig újakat gyár- | tottak. Munkájukban nagy segítségük- | re volt a szocialista munkaverseny is. A nagykapoei EFSz a tavaszi munkák előkészületének jegyében I Az eperjesi kerületben a nagy- I kaposi szóvetkezet csaknem minden \ évben elsőnek kezdi meg a tavaszi \ munkákat. Ez annak köszönhető, \ hogy a tagok idejében felkészülnek I tavaszi feladataik teljesítésére. — j Gondosan kidolgozzák az egészévi | termelési tervet és egyidejűleg [ szétdolgozzák a tavaszi munkák | tervét is- Az idei termelési terv azt I mutatja, hogy a traktorállomás az 1 idén az eddiginél nagyobb segítsj- | get fog nyújtani a szövetkezet szá- | mára. Ezért szerződést kötöttek a | traktorállomással. A terv szerint а I traktorosok elvégzik a talaj elüké- \ szitásét a tavasziak alá, a vetést, az | egész aratást — ebből 50 hektárt | kombájnnal aratnak le — tovább a { tarlóhántást 24,1 hektáron, a takar- | mánykeverékek. vetését és ősszel a | mélyszántást. Hogy a tavaszi munkákat ide jé- I ben megkezdhessék, a szövetkezet j tagjai már biztosították a vetl’rm- \ got. ültetnivalót. a műtrágyát és | előkészítették már a gazdasági szer | számokat és vontatott felszerelést | is. A szövetkezetnek két növény- § termelési csoporttá van. Az egyiket I Magyar Bertalan, a másikat Varga § József vezeti. A kért csoport az | összes tavaszi veteményt kereszt- f és szuksorosan veti el a traktorál- | lomás gépcsoportjainak vezetéséivel | A tervbevett kukorica vetési te- | rü'etéből 10 hektáron fészkes ül- | tetést alkalmaznak. Ugyancsak I fészkesen ültetnek el 5 hektár búr- | gonyát is. Szorgalmasan készüll о % tavaszi munkákra a rizstermelő \ továbbá a zöldség- és dnhányter- | melőcsoport is. Számukra is. az | eddiginél nagyobb segítséget nyúlt | a traktorállomás. Ezenkívül a szó- | vetkezet 18 vár lovat és a szüksé- | ges felszerelést is a csoportok ren- { deikezfistrp borsóit in HIIMIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIIIIIIIIIIHMIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIII A bőséges takarmányalapért A bártfai szövetkezeti tagok az egészévi termelési terv kidolgozásánál különös figyelmet szenteltek az agrotechnikai és zootechnikai intézkedésekre, főleg pedig a haladó szovjet munkamódszerek bevezetésére. H'tgy állatállományuk számára elegendő takarmányt biztosítsanak, az egészévi termelési terv kidolgozásánál aszerint jártak el, hogy az ószi és tavaszi takarmánykeverékeket zöldfutószalag formájában fogják termelni. így állatállományuk az egész éven ét bőséges és jó takarmányozásban részesülhet. Tervbe vették továbbá a silókeverékek termelését is, mégpedig 41 5 hektáron. Az idén első ízben alkalmaznak alávetést takarmányrépáitól. Két hektár árpába vetnek répát, hoqy így egy év alatt két termést takaríthassanak be Két és fél hektáron négyzetesen ültetik a burgonyát és »z összes takarmányfélét kereszt- és szOksorosan vetik el. A szövetkezeti munkaiskolának köszönheti. .. Amikor szerdán és csütörtökön a zólyomszlatinai diákok elhagyják az iskola padjait, helyükbe édesapjaik és édesanyjaik, az egységes földművesszövetkezet tagjai ülnek. Szövetkezeti munkaiskolára jönnek össze, hogy új tapasztalatokat, új ismereteket szerezzenek, melyek alkalmazásával azt a célt követik, hogy még többet tudjanak termelni saját maguk és az egész dolgozó nép számára. Pavlik Mária is szorgalmasan látogatja a szövetkezeti munkaiskolát. A szövetkezetben 50 sertést gondoz. Az előadásoknak köszönheti, hogy megismerkedett az új munkamódszerekkel és így a gondjaira bízott sertéseknél napi 75 dkg súlygyarapodást ér el. Szép és magasztos törvények Az JNB törvén\javaslatának vitájából A dunaszerdahelyi járási pártaktiván, ahol megvitatták a nemzeti bízott ság törvényjavaslatait, felszólalt Kán törné a pozsonyeperjesi nőbizottsúg elnöknője, aki egyben az EFSz tagja is. Vitafelszólalásában többek között kritizálta a járási nemzeti bizottságot hogy nem fektet elég nagy súlyt arra hogy a nőket bekapcsolják a választások előtti agitációs munkába, holott az asszonyok beszélhetnének az elmúlt kapitalista rendszerről, saját tapasz talataikról, hogy mit jelentettek " kapitalista törvények, mennyi gonu hárult rájuk, hogy felneveljék gyermekeiket. — A kapitalista törvények — mondotta — csak arra voltak jók, hoyu lenyúzzák a dolgozó ember bőrét, hisz egyebe már úgysem volt. Nagyon jó: emlékszem arra, hogy amikor már mennyasszony voltam, rendes cipőm sem volt és sosem felejtem el. hogij amikor egy ízben egy falusi mulatságon a vőlegényemmel táncolni men tem — mert az ember bármily sze gény is volt, táncolni akart, örüln. akart, az életnek — hát bizony kénytelen voltam anyám papucsait kölcsönvenni .. . Amikor pedig ferjhe< mentem, rendes kabatom sem volt e kölcsön kelleti kérnünk egy kabátot így tettük ezt sokan. Később amikoi lőttek a gyerekek, sosem mertem friss kenyerei szegni, mert attól tartottani a gyerekeim sok kenyeret fogyasztanak majd. Két három napig száradni hagytam, hogy gyerekeim kevesebbet egyenek. Tehát, elvtársak, a kapitalista törvények engem ilyen, ötletekre kényszerítettek, hogy megvonjam saját gyerekeim szájától a kenyeret. Ezt tudták nekünk nyújtani a kapitalisták — Elvtársak — folytatta — egy anya mondja el most nektek a sa.,át tapasztalatait, aki a múltat nem tudja és nem is akarja elfelejteni. Minderre különösen most kell gondolnom, amikor összehasonlítom a mai életünkkel. Ma az a helyzet, hogy férjemmel együtt a szövetkezetben dől gozom. Ez a munka nemcsak a na gondtalan életünket biztosítja, hanem lehetővé teszi számomra, hogy gyermekeimnek zsírt vigyek a városba, holott nekik erre nincs is szüségük. mert megvan nekik mindaz, amire szükségük van. Van szép lakásuk, szép bútoruk és rádiójuk is. A rádióról eszembe jut, — mondotta élénken, — hogy a múltkor, amikor. náluk jártam látogatóban, mondom a lányomnak, hogy állítsa be a rádiót a „Szabad Európára”, hadd hallgassam гn is egyszer, mert vannak nálunk egyesek, akik sokat suttognak, hogy ■ezt hallották, vagy azt hallották ■ ■ ■ Hát hallgattam én a ..Szabad Európát' és legnagyobb meglepetésemre egy igen jámbor hang ájtatosarí azt mond ta, hogj imádkoznak érettünk ernyő mott magyarokért, akik a vasfüggöny mögött sínylődünk. Hát én, miközben ezt a rágalmat, ezt a szemenszed-'ti hazugságot hallgattam, arra gondot tam, hogy ezek a szerencsétlenek и fejükre estek, és az ilyen hülyék imáját az Úristen úgysem hallgatja meg. Miért is hallgatná meg, ha én nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy mi, csallóközi magyarok, soha ilyen jólétben nem éltünk, mint ma. Sem Ferenc Jóska, sem Masaryk, sem Horthy soha ezt a jólétet nem tudta és nem is akarta biztosítani számunkra. Nekem ma nincs gondom arra, hogy honnan kérjek kölcsön egy kabátot, hanem olyan gondjaim vannak, hogy a kabátok közül melyiket vegyem fel. — Hát ez az elvtársak, errOl kell beszélni. Ezt kell eszébe juttatnunk a népnek, ha azt akarjuk, hogy a nemzeti bizottságokba válóban olyan emberek kerüljenek, akik a mi jólétünkkét akarják szolgálni. Erről kell beszélnünk. ha meg akarjuk őrizni mindazt, a iát, amit kiharcoltunk a felszabadulás óta. Hagyjuk azokat csak imádkozni, amíg imádkoznak, addig rendben van minden, addig mi békésen dolgozhatunk és építhetjük szocialista hazánkat, hogy egyre jobb es szebb legyen gyermekeink élete. — Az a javaslatom elvtársak, — fejezte be Kantomé, — hogy minél több asszonyt kapcsoljatok be, nemcsak a választási kampányba, hanem a nemzeti bizottságok munkájába, hadd segítsék ők is pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósítását. Elolvastam az új törvényjavaslatokat és csak annyit mondhatok, hogy ezek szép és magasztos törvények, olyan törvények, amelyek biztosítják dolgozó népünk egyre jobb életét. (b)
