Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 5. szám
4 ДЛп^ Féldffini«» 1954. Január Я. Nyugtalan világ Álltam egyszer a tornácon, talán őszön, talán nyáron, a kapu■ kitárva az ól elől elindult a két ló szekérrel édesapám fent ül a gyeplőt tartja, az ostort fogta édesanyám is kint áll a pitvarajtó előtt, két keze a kötőié alatt, s nézi a lot'at szekeret, nézi. Mindig valami nagyszerűséget se) tettem abban ahogy a lovak ezek a hata'mas. büszke állatok megindultál, az udi-arrói vidám — derűs muzsikájában az eljövendő idők hallatlanul bn’dog jóizet se ttettem, s most az egyik telielkapkodta a fejét, zablála csörög, szeme rémülten mered, s a nno kapun innen felbukik. Édesapám az ostort emlegeti, mintha attól függene a miág. hogy mennyire nagyot tud suhintani, mennyire nem. de a lo oldalvást kaszál mind a négy Lábával. Aztán fejét lehalt ja a földre soha nem mozdul meg többé. S a szeme, a m leg. puhafényű szeme soha nem csukódik be többéit Édesanyám jajgat és sir, édesapám csak néz le a szekérről, néz, aztán lassen leszáll, megáll a kidőlt mellett s csak néz. Egy árva szót ki nem rrumd. de szemöldöke rátesped szemgödrére. s az arcán nyílnak vibrálnak fiatalsága dacára a ráncok A paraszti derű. kedv olyan természetű, hogy egyik udvarról rátelepszik a másikra, majd harmadikra, de soha nem menekül el végképp a faluból. Megesik, hogy ezen a portán esztendőkig tart egyfolytában a kedv, a zsongás, aztán egyszeresük felbukik egy ló. beomlik a kút. eldöglik a disznó eltemetnek italakit. nagyapát, vagy agát s azonnal rideg kihalt lesz esztendőkig a ház. Tőlünk ennek a lónak a felbukásával kezdett az öröm más portára átkászolódni. Néha sok. sok ideig ülök édesanyám ölében, amint este. vagy nappal is fon a vadkan, de soha nem szól sem mit. csak perqeti az orsót tépi, nyá lazza s világos, szürke nagy szeméből kibuggyan egy-egy könny, s ha nappal van. fakón, ha este van csillogva hull le a mécsvilágban, mint kint. nyári estéken hogyan hullnak ennyi vagy ennyi távolságot az égen a csil lapok. De én élek, s engemet egészen másmilyen formában érint a szomorúság, nekem a család nagy csendessége szótlansága fáj. így magam beszélgetek hát, persze csak gondolatban és sorba és sorba látogatok édesanyám testéhez simuló rövid réklijének a gombján. Szabó Pál önéletrajzából Megkezdem a látogatást az alsó gombon, ennek elmondom mostani valómat, s míg el nem mondtam, el nem eresztem, aztán a másiknak harmadiknak, negyediknek, mindnek Egyformák ezek a gombok, annyira szépek és ragyogók, hogy én azt hiszem aranyból vannak s kétkerekű csüLugo szekérben vágtát ugyancsak két csillogó büszke ló, s egy embei csülogó gúnyában állva tartja a gyep löt. Ezek a lovak, ez a szekér, ez az ember soha nem indult el sehonnan nem is érkezik men soha sehova, s mégis öröktől fogva jönnek, örökké mennek, mindig mernek valahová. így tudtam, igy hittem, mi föbl ma is így hiszem Iszonyú időnek ke! lett eltelni addig, amíg megtudhat tam, hogy az édesanyám gomb laira a görög mitológiából valamelyik istent remekelte rá a mester. ★ Az egyik ló végképpen kibukott, egy lóval az én falumban, a mi határunkban járni, munkálkodni, ilyesmit el sem lehet képzelni. Ami az: jelenti, hogy ló helyett ló kell. De ki is kell fizetni nénjét. Sárát a vagyonból. Mert paraszti törvény, hogy akinek háza nincs, annak ház kell, s akinek háza van, de földje nincs, annak fö>d kell. Persze nincs annyi pénz egyrakáson, de miért lakik a faluban az öreg Makai, ha nem ért, hogy pénzt adton ki jó kamatra kötelezvény ellenében az arra szorulóknak? Ettől vett fel édesapám háromszáz forintot kötelezvényre. Amivel, tulajdonképpen megindult a család soha többé meg nem szűnő, lassú, gyilkos és fojtogató tragédiája. . öreg Makai. aki egyébként itt lakott a falu innenső végén, nagri táqas udvaron, jó készületü nádtetős tornácos házban, jó lélekkel adta a pénzt, de ettől kezdve állandóan itt ácsorgóit a háztáján Semmit nem dolgozott, jószága se volt, még fÖ>dje se sok, de az adósokkal munkáltatta be a földjét, hordotta ki a ganét, nyomtattatott el, szóval elvégeztetett minden munkát, de egyáltalán nem а к matba, hanem a kamaton felül. Édesanyámnak későbben is nem az volt a keserűsége, hogy tartoznak az öreg Makainak. hanem az, hogy mennyit kellett neki dolgoznia ingyen! Édesapám, hogy a kidőlt lova helyett lovat állítson, meg hogy megszabaduljon a Móka! István uzsorakamatjatól, meg az ingyen robottól bement Váradra, egy ügyvédet fogadott. aki kieszközölte számára a jó. icénifelmes váltó- és betáblázási kölcsönt. így lett ötszáz forint adóssága, amiből százat nyomban lefogtak a negyedévi kamatra, betáblázási költségre, no meg az ügyvéd eljárási kôHségére. Ez volt az az öt-áz forint, ami a csa'äd feje felelt örökkön ott kavargóit mint vészes, viharokkal fenyegetődzö felleg. S aw4 édesapám nem is tudott kifizetni soha. Amit majd. későbben én fizettem ki hosszú, évtizedek múlva, kőműves koromban. Hát ezért lett a csak. élete egyre és egyre keserűbb, ingerültebb, ami aztán annyira meqköresxOt hogy amíg széjjel vem szóródott, nem is enyhült meg valójában soha. Aminek persze mivel én voltam a fiú, én ittam meg legjobb m a levét Jaj, de hamar ír gtanultam, hogy a szegénység az semmi az még valamelyest csöndes, nyugalmi állapot, még a nyomorúság se kibírhatatlan, de az emberi életnek a legpokolibb gyötrelme, ha legény az ember és szegénységében más, hatalmasabb erők, százfelé követelnek, százféle húzzák. Az ember adná, teljesíteni szeretné, ennek annak is, a családnak is. az államnak is, a községnek is. a váradi banknak is, a papnak is. a harangozónak is, a csürhésnek is. a csősznek is, de nincsen honnan. Mindig irigyeltem gyermekkoromban az olyan embert, mint például a mi utcánkban Gáspár Sándor volt, aki igen szegény ember volt háza se volt, csak lakó volt itt egy nagyon öreg, nagyon kicsi házban. Semmire nem volt gondja az égvilágon, csak arra. hogy mit eszik holnap a felesége, gyermeke, maga. És mínd’g került annyi, amennyit megegyen. Egyébként ez az ember volt az. akinek egyszer Tátiba vett harmados tengerije aratási szerződése szerint, jó idő is járt rá, de a zsidóbérlők is tudtak jól g^zaaucodni, s annyi tengeri lett, hogv például Gáspár Sándor, akinek, mint mondom, soha nem volt biztosítva a holnapja, nem kapott fuvarost, hogv hazaszállítsa. Pénze nem volt, tenoeriie meg mindenkinek sok volt, ácsorgóit ott a föld végén, hátra tett kezekkel s sóvárogva nézett falu felé. ahol szekeresparasztok -élnek, s az 5 tengerijét mégse viszi haza senki! — Minek ád az Isten a szegényembernek ennyi tengerit? — kiáltott ta bele az égbe elkeseredve. Tökéletesen igaza is volt. De menynyivel több volt ez a - Mád mint a miénk! Egy gondja volt ősszel, a tél előtt: hogy a nagy tengeritermést hazaszállítsa. Az új ló, sem vált be. ez meg kehes volt. ami majd csak hetek múlva ütközött ki rajta. Jól értettek ahhoz a kujaecek, hogy megállítsák bizonyos időre a lóban а к ehet. Édesanyám rimánkodott édesapámnak, hogy csináljon bele va amit. adja el amíg nem késő. de édesapám nem kupec volt csak egy kínlódó kis ember, nem tudta volna a kehet visszaparancsolni, másodszor meo azt mondta: — Én nem teszek szerencsétlenné egyetlen szegényemberť sem! — Hát magát tegyék szerencsétlenné? — édesanyám mind égio mnaázta édesapámat, az akkori szokásokhoz híven. Édesapám hallgat, mint mindig. amikor tudta, hogy hiába mondaná úgyse érti meg senki az ö érveit. Ez a ló is a nyakán maradt, meg kellett nyúzni, maradt egy lova, szekere eke. talyiga. borona és egy lókapája. De az egy ló mellett olyan ez mintha nem lenne semmije . • mm Édesanyám, édesapám! Ж sorokat itt írom, a Ti falutokban, a Ti kis házatok helyére készült másik kis házban a verandán A Ti kis házatokon alig arasznyi két kis ablak volt, ezen a kis házon annyi az üveg, hogy majdnem több az üveg. mint a fal, s az augusztusi fény özönnel borit be engem, gépemet, s írásom. Fájt, nagyon sokáig fájt a fészek tüskéje, amit a családi hajlékba beléépítettetek. De mára nem maradt meg benne semmi keserűség, semmi bántódás, hiszen én kipótoltam volna, amit tőletek megtagadott az élet. d° Te édesapám, nem vártad meg, mire erőm lett volna hozzá, elmentél, itthagytál, Soha, olyan ostoba halált, mint a Tiéd. Soha olyar végzetes és jóvá nem tehető életet, mint a Tiéd. Ezt én már nem tudtam megszépíteni. Veled édesanyám más a helyzet. Te szép öregkort értél, hetvennyolc évet es Írókarom óta az élet derűje értelm.e fordult Feléd, s unokáid álltak betegágyadnál őrséget. Sírotokat benőtte a fű, szél paskolja, eső mossa, s ime, áz egy fiú annyi idő után sírotok felett kiönti a szivét lelkét megnyitja, hogy vallomást tecjyen élőknek és megholtaknak az emberi élet akkori csődjéről és ma az emberi élet diadalmas győzelméről az élet és a halót felett. KÖNYA LAJOS: Az anyag tisztelete Vasat, rezet, üveget, szövetet kiméin! megtanított a nyomor. Az anyagok iránti tisztelet nevelt, bús gyermek voltam én, komor, s világ nem adott, csak elveket. A nyelv megőrzi amit a tudat feledni készül — ó anyag: anyám! Mater — materia! Téged kutat költészet, eszme, munka, tudomány, te lendíted magasba sorsukat. S te legszebb, legnemesebb, hú anyag, ki megszültél, anyám, te büszke nép — úgy hallgatom ma dallamos szavad, mint kisgyerek anyja lélekzetét. Népgazdaságunk fejlesztésének törvénye — Az emberről való gondoskodás alapja A nemzetgyűlés az elmúlt héten meghallgatta Ing Jozef Púčik miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének az ötéves terv eredményeiről és az 1954. évi terv javaslatáról tartott beszámolóját. A vita után egyhangúan jóváhagyták a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlődését célzó állami tervről szóló új törvényt. Ez a népgazdaság további fellendülésének, országunk, népünk kultúrája és jóléte felvirágzásának törvénye/Az idei tervből közvetlenül visszatükröződik pártunk és kormányunk mérhetetlen nagy gondoskodása az ember jólétéről. Az 1954. évi állami terv szilárd alapon épült. Ezt az alapot az első gottwaldi ötéves tervben elért történelmi sikereink, népünk áldozatkész, alkotó munkájának eredményei alkotják. Az ötéves tervben a nehézipar fejlesztése alapján teljesítettük egész gazdaságunk építésének és átépítésének nagy feladatát. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának ereje és helyessége mindig abban volt, hogy a társadalomfejlődés objektív törvényeinek mély és tudományos ismerete alapján. olyan feladatokat tűzött a dolgozók elé, amelyek teljesen megfeleltek az adott helyzetnek és a dolgozó nép érdekeit fejezték ki. A dolgozók milliói — munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség nagy munkaaktivitást fejtettek ki az ötéves tervben. Országunk termelő erőinek eddig soha nem látott fejlesztésével elértük egész népünk anyagi és kulturális színvonalának lényegee emelkedését. Dolgozóink sok nehézséget és akadálvt áldozatkészen leküzdötték, tehát siketünket a dolgozók nagy munkaakaratának köszönhetjük. Az ötéves tervet az iparban lényegében teljesítettük. Az ipar fejlesztésében eddig nem látott eredményt értünk el. Az ötéves terv keretében az ipar növekedése eredményeképpen hazánk a világ legfejlettebb ipari országai sorába került. Gazdasági erőnk óriási mértékben növekedett, ami például abból is látható, hogy Csehszlovákia az egy lakosra eső acéltermelésben felülmúlta az élenjáró tőkés államokat, mint Nagy-Britanniát, Frenciaonszágot és Nyugat-Németországot. A termelési eszközök termelése az ötéves tervben kb. 110 százalékkal növekedett. Gépiparunk ugyancsak hatalmas méretekben fejlődött — az ötéves terv főláncszeme — több mint háromszorosra növekedett. Az ötéves terv végén kétszer annyi acélt termeltünk és mintegy 60 százalékkal több szenet fejtettünk, mint 1937-ben. Az ipar fejlesztésében elért nagy sikerek ellenére sok hiányosság fordult elő az ötéves tervben. Ez elsősorban a széntermelés ki nem elégítő fejlődése, amit a szénbányák feltárásának késése, a szénipar munkájának irányításában és megszervezésében felmerült hiányosságok, az elégtelen gépesítés, az előkészítő és bányanyitó munkálatok elhanyagolása okozott. Ha az aránylag lassan fejlődő szénfejtés mellett elretük az egész ipar ilyen nagyméretű fejlődését, ezt a népgazdaság szénfogyasztásában lévő tartalékok feltárása és mozgósítása, a Lengyelországból jövő fokozott szénbehozatal tette lehetővé. Az ipari termelés növekedése révén megszilárdult országunk gazdasági ereje is védelmi képessége, mivel a nehézipar fejlesztése lehetővé tette hadseregünk tökéletes felszerelését. Az simult Öt év a mezőgazdaságban is a termelés növekedését eredményezte. Minden figyelmünk emellett arra összpontosult, hogy a mezőgazdaságban is megalapozzuk és megszilárdítsuk a szocialista szektort, mert a falu szocializálása nélkül nem tudjuk felépíteni a szocializmust és nem érhetjük el i mezőgazdasági termelés tartós és lényeges növekedését. Az állattenyésztés az ötéves tervben gyorsabban növekedett, mint a növénytermelés. A szarvasmarhaállomány 10 százalékkal, a sertésállomány 33.5, a juhállomány 128.9 százalékkal növekedett. A növénytermelésben a búza hektárhozama 26.1 százalékkal, a rozsé 16 8. az árpáé 25 9, a burgonya hozama pedg 13.1 százalékkal növekedett. A tervfeladatokat nem teljesítettük, így a mezőgazdasági termelés az ötéves terv leggyöngébb része volt. Jelentős haladást értünk el a szocializmus alapjainak építésében falveinkon. Egyebek között kiépítettük s gépes traktorállomások hálózatát, ami lehetővé tette a gépekkel végzett munkák lényeges növelését. Gép- és traktorállomásaink az 1953-as évet véve alapul, szövetkezeteink összes mezei munkáinak 44 százalékát elvégezték. Növekedett a termelés az állami gazdaságokban, melyeknek jelentős feladatuk van főleg a lakosság húsellátásában. A falvakon mély gazdasági változások és osztályeltolódások következtek be. Kis- és középparasztjeink százezrei választottá ka közös gazdálkodást. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek száma 1953-ben elérte a 7038-at. A mezőgazdaság terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve, mert a mezőgazdasági termelés emelkedése komolyan elmaradt az ipar fejlődésé mögött és nem biztosítja a lakosság egyre növekvő szükségleteit. Annak ellenére, hogy az ipar a mezögazd^ágnak hatalmas segítséget nyújtott,^ a gép- és traktorállomások még nem váltak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének megfelelő anyagi, műszaki alapjává. Komoly hiányosság volt, hogy a nemzeti bizottságok és a többi szervek nem gondoskodtak eléggé a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ezért törekvéseink előterében a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdése, a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás fokozása ás a mezőgazdaság fejlesztésére nyújtott anyagi segítség áll. Szükséges, hogy ennek a fejlődésnek az < lapja továbbra is a munkások és a parasztok szilárd szövetsége és a munkásosztály további segítsége legyen a falu szocialista átépítésében. Az élelmiszeripar és a könnyűipar fejlődése szempontjából is, főleg, ami a lent és a gyapjút illeti, döntő jelentősége van a mezőgazdasági termelés emelésének, amelytől az iparunk számára és a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét kielégítésére szolgáló nyersanyegalapok növelésének lehetősége függ. A CsKP múlt év decemberében tartott ülése alapfeladatul tűzte ki, I hogy a mezőgazdasági termelés fejlő- I désében, ugyanúgy a szocialista és a magánszektorban is, jelentős fordulatot kell elérni. Ez a feladat jelenleg pártunk és kormányunk gazdasági politikájában a fő feladatok egyike é6 ennek megoldása államunk közgazdaságának további fejlődéséhez fog vezetni. Ezt a célt szolgálják a mezőgazdasági termelés feladatai is, amelyeket az 1954. évi terv ír elő. A mezőgazdasági termelés bruttóértéke az 1953-as évhez viszonyítva 12.1 százalékkal emelkedik, ebből a növényi termelés 6.2 százalékkal. Emellett « növényi termelésben a takermányalap kiszélesítésére is számítunk, mégpedig az 1953. évi 40 százalékról az 1954-es évben 53 százalékra emelkedik. Ezenkívül a sertéshústermelés 11, a tejtermelés 14, a tojástermelés 3 százalékkal emelkedik. A multévi szeptember 15-i kormánynyilatkozat után egész sor jelentős intézkedés valósult meg szövetkezeteink megszilárdítására, kis- és középparasztjaink gazdálkodásának támogatására. Ezek az intézkedések kedvezően nyilvánulnak meg mezőgazdasági termelésünk idei emelkedésében. A mezőgazdasági termékek begyűjtési árának emelése és a beadási kötelezettségek csökkentése, valamint az egységes földművesszövetkezeteknek^jjyújtott jelentős hitelek mellett ezúttal is jelentős eszközöket fordítunk a mezőgazdasági termelés támogatására. Az elmúlt évhe- viszonyítva a mezőgazdasági beruházások 105 százalékkal emelkednek. Ezekből az eszközökből elsősorban gép- és trektoráll öntéseinket látjuk el magas teljesítőképességű gépekkel. Az állami birtokon szaporítják az istállók számát és jelentős összegeket fordítanak a talajjavításokra. Az EFSz-ek gazdasági és szervezési megszilárdítása érdekében további hosszúlejáratú hitelek nyújtása van tervbevéve, mégpedig 64 százalékkal több. mint az előző évben, mivel ezeket a hiteleket főleg istállók építésére használják fel úgy. hogy jelentősen ki lehessen szélesíteni , az állatállomány közös istállózását. Aiok a nagy anyagi eszközök, amelyeket államunk a mezőgazdaság fejlesztésére fordít, az öszszes mezőgazdasági dolgozókat arra kötelezik, hogy a lehető legjobban és leggazdaságosabban használják fel őket a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. -s435et-lšnô eoiatý rdgove umlhwy m A mezőgazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt a mezőgazdasági munkák gépesítésének jelentős fokozásával kiküszöböljük. Az 1950. évben 12 százalékkal több a tervbevett összes gépesítési munkálatok térfogati növekedése, ami mellett a kapásnövények sorokiközötti kapálására fordított munkák gépesítése 15 százalékról 20-ra, a répaszántásnál 16-ról 30-ra, az őszi szántásánál, tavasziak alá 26-ről 46 százalékra stb. emelkedik. Gépipari üzemeink az idén 164.4 százalékkal több mezőgazdasági gépet gyártanak. Bevezetjük újfajta mezőgazdasági gépek, főleg répa- és burgonyakombájnok, kultivátorok és egyebek gyártását. A gép- és traktorállomásokon 78,5 százalékkal növeljük a kombájnok, 22.2 százalékkal a traktorok számát. Az állami terv feladataiban, pártunk és kormányunk kifejezésre juttatott irányvonala megvalósításának biztosítania kell 3 lakosság növekvő élelmiszerszü'kségleteinek kielégítését, könynyű- és élelmiszeripari nyersanyaggal való ellátását. Az 1954. évi tervben nem sikerült mozgósítani az összes lehetőségeket, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére rendelkezésünkre állanak, elsősorban az összes szántóterület kihasználásában. Azért vág ez így, mert az 1952. decemberében tartott konferencián a Gottwald elvtárs által kitűzött feladatot nem biztosították megfelelő módon. Gazdaságunk építésének és átépítésének eredményei megmutatkoztak a dolgozók emelkedő életszínvonalában. A dolgozók átlagbére, a népgazdaságban az ötéves terv idején 35 százalékkal, az ipari munkásoké 56, az építőipari munkásoké 51 százalékkal növekedett. Állandóan javult a lakosság ellátása, úgyhogy az ötéves terv végén a kenyér eladása 1949-hez viszonyítva 39.4 százalékkal, a zsír eladása 32.2 százalékkal, n hús eladása 36,2 százalékkal növekedett. Sokkal nagyobb mértékber fokozódott az pari cikkek eladása. H
