Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 5. szám

1954 január ST. vSídnAves 5 Fejlődik és erősödik gazdaságunk Praszkovja Malinyina a „Szocialista munka hőse“, a kosztrómai kerület „Október 12“ nevű kolhozának elnöke Amikor az én falum lakói szövet­kezetbe egyesültek az Októberi Szo­cialista Forradalom 12. évfordulója volt Abban az évben egész falvak egész járások parasztjai 1éptek be a kolhozokig Meglátták a traktorokat ér meaw/őzödtek a közős munka elő nyélről. megértettek Lenin elvtárs gondolatát hogy az apró gazdaságok sohasem másznak ki a nehézségek bői és a hiányokból. Amikor eljött a mi első kolhozta­vaszunk’’ az állam több mint 60 000 traktort borsó itntt a kolhozok rendel kezesére. Ma országunkban már sok ezer traktorállomás van. több mint egymillió traktor 255 000 kombájn és sok-sok más mezőoazdasáoi pép. Milyen távolinak tetszik ez az aránylag nem messzi idő- amikor falunkban a technikát a faeke a ka­sza és a sarló jelentette. Azóta megváltozott a falunk. A teihnikával együtt az agrobiológiai tudomány is eljutott hozzánk és m;­­zögazdaságunk tudományos alapokon kezdett fejlődni Ha megnézzük kol­hozunk fejönőit és állatgondozónői) akkor láthatjuk, hogy művelt embe rek elvégezték a hároméves zootech nikai tanfolyamot. Mirsurini munka módszerekkel dolgoznak és nagy sú­lyú és naqy hasznossági állatokat te nyésztenek. Kolhozunkban van egy tehén „Volsebnica" (varázsló) a ne­ve amely 11 600 liter tejet ad évente pedig ennek a tehénnek a nagyanyja egy közönséges falusi tehén volt amely nem adott többéit, mint 1.000 liter tejet egész éven át. Visszaérni ékszem. hogyan építették ki a kolhozban farmunkat. Kezdetben hal tehenünk volt és néhány borjúnk És most a kolhoz földjeinek minden száz hektárára tíz tehén jut. Sok ez vagy kevés? Ez pontosan annyi, mint amennyinek lenni kell minden kol­hozban és szovhozban. hogy minden tehénnél elért 2.500—2.600 kg-os évi leihnzammal kielégíthessük tejben es te/termékekben az ország dolgozóinak szükségleteit, ilyen számítást tárt elénk Nikita Szergejevics Hruscsev a múlt év szeptemberében a Központi Bizottság ülésén megtartott beszámo­lójában És mi ennek a tejhozam­­normának a kétszeresét termeljük Ilyen eredményeket azonban már több más kolhoz is elért. Ehhez azon­ban szükséges hogy a kolhozokban magas színvonalú és fejlett gazdaság legyen V Sz Hruscsev elvtárs meg­említette még beszarni'lr> ja han hogy a mezőgazdaság egyes ágai elmarad tak. Mi azt akarjuk, hogy ne csak kenyér legyen elég. hanem hús tej vaj és gyümölcs elegendő mennyiség­ben kerül 'ön a dolgozók asztalára A párt kitűzte elénk a következő feli datot- A legközelebbi két-három év­ben a mezőgazdasági termékek nagy mennyiségét kell elérnünk. A párt konkrét intézkedéseket dolgozott ki amelyek biztosítják a mezőgazdaság valamennyi ágának rohamos fejlődé sét. Ennek következtében a kolhoz­­parasztsáo ismét érzi az állam hatal­mas támogatását A városokból százezer szakember indul munkára a falvakba, hogy tudá­sukkal segítsék a mezőgazdasági tP{ me lés további fejlődését Sokezer főiskolai műveltséggel rendelkező dolgozó technikusok akik nagy ta­pasztalatokra tettek szert a gyárak­ban a óénál tamásokon fognak dolgoz­ni. Minden kolhoznak aqronómusa lesz a nagyobb kolhozokban pedig agronomus és zootechnikus irányítja maid a munkát. Ma már a kolhozmunkának három­negyed részét a gépállomások végzik el és az állam mind nagyobb és na­gyobb méretekben látja el a mező­­gazdaságot a legújabb gépekkel. 7.057 májusáig a mezőgazdaság további egy és félmillió traktort kap az or szagtól, 250 000 speciális szántótrak­tort és sok más mezőgazdasági gépet Én és munkatársaim különösen örülünk a párt intézkedéseinek, ame­lyek az állattenyésztés vonalára vo­natkoznak. Az elmúlt évben kolhozunk az ál lattenyésztesben több mint 800 000 rubel hasznot könyvelt el. Az idén 900.000 rubelre számítottunk de töb­bet fogunk elérni 1 milliónál, mert közben államunk emelte a beadott termények és termékek árát. A beadott állatok és baromfiak ára ötszörösére emelkedett, a tej és vaj ára kétszeresére. Ahogy ni) a kolhoz keresete, úgy szélesítjük a kolhoz építkezését t* Két Istállót, egy új baromtifarm i építünk. A baromfifarmon körűibe 1ül tizszerannyi baromfit tenyésztünk majd mind amennyivel összesen ma rendelkezünk. Ezenkívül még további’néhány is tállót és állatudvart építünk a mun katolyamat teljes gépesítésével. Sza­mot vetettünk lehetőségeinkkel és ki tűnt hogy az ötéves terv végéin nem csak nörielni fogjuk tehén állományún kát a kolhozban, de a tehenek évi átlag tejhozamát 5 is félezer kg-ro emeljük. Ezzel elérjük azt hogy a tej. vaj tejfel termelése nagy mér­tékben megnövekedik. Országunk hatalmas ereje állandó an erősödik És ez az erő teszi lehe­tővé hogy csökkentsék a mezőgazda sági adókat és különböző előnyöket nyújtsanak a kolhozoknak, hogy ez­által a kolhoz dolgozói anyagilag ér­dekelve legyenek munkájukban. És mi. a falvak dolgozói boldogok va gyünk, hogy a magas beadási árak ellenére a termékek ára a városi pia­cokon csökken. Államunk minden in tézkedése a város és falu közötti vi­szony megjavítására és egész dolgozó népünk jólétére irányul. Visszaemlékszem egy külföldi kü1 döttség látogatására a mi kolhozunk ban. A vendégek megtekintették i földeket, a farmokat, megismerkedtek gazdaságunkkal és azután azon kíván­ságuknak adtak kifejezést, hogy « kolhozdolgozók hazait is szeretnek látni. Az első ház ahova beléptek Anasztázia Alekszejevna Ponomarije va háza volt. Egy szépen díszített ágyat, szekrényt, szép edényekkel teli tálalót, rádiót, könyvszekrényt láttak a szomszéd szobában pedig egy orosz ládát telve téli ruhával. Hasonló képet láttak a külföldi vendégek a többi házakban is. Ezután még jobban és még magas sabb életszínvonalon fogunk élni . (Oroszból fordította: Túri Iván) / JAN SUDRABKALN: Sztálingrád Sztálingrád a távolból Is árad hó, melengető 'ehelleted, bármily messziről, a jóbarátnak szeretettel nyújtasz hu kezet. Gaz ellenség neved hallja s reszket, roggvant térddel menekül rohan. Havas, hideg pusztáidon vesztek bitang támadók közül sokan. Akik ordasokkal verekedtek, tudták gránát marta testedet, annyi, mint a tengerben a cseppek. Sztálingrád, szent nekünk a neved. Szive annak, Ul rabságban sorvad, a te sziveddel együtt dobog, gondolatban átkarol ott, ahol vad bumhazápor veri a folyót. Sztálingrád' Olvastuk a mesékben: aranyból emeltek várakat, ámde drágább színaranynál nékem Volgánk vize és a te falad. Sztálingrád' A vad fasiszta horda falad alól gyáván verve fut, védőidnek hős serege hordja homlokán az prök koszorút. Végetér a I.arc, A magas égig szabad Volgánk újra felragyog, romjaidon új erődöt épít a nép, s fénylik örök csillagod. Urbán Eszter fordítása. A let föld fia — Sztálingrádhoz Ügy ragyogtad be életünk fényszemekkel, mint vörös csillag a sötét eget. Es új tavaszod győzelmes szelekkel frissítve fújt el városunk felett. Népünk kínban sodorva éppúgy égett, amíg harcoltunk a fagyos rögön, de győzelmedből keltek a remények, hogy a boldogság és a bosszú jön. Gyógyító fény áradt felénk a romból, harcodból erő kelt és oltalom, mint forrásból, mely szikla alatt tombol, ha keresztül tör a kemény falon. Te lettél új szabadságunk vezére, keznből boldog kor áldása száll, s hiába törnek népünk életére, nem lesz itt úrrá többé a halál. Sugárzó csillaga nagy éjszakánknak, vak felhőnket fényed öntötte el Kelet felől a szél zendülve támadt, s megértettük: a nagy nap már közel. Vajda Endre fordítása visszatekintünk az elmúlt évekre, büsz­keség tölt eJ bennünket azon eredmé­nyek láttán, melyeket szorgalmas mun­kával elértünk. A jövő, amely felé ha­lódunk. azonban még gyönyörűbb lesz. még jobban és örömteljesebben fogunk élni országunkban, mert már megte­remtettük annak alapfeltételeit, h'tgy az elkövetkező években továbbfejleszt - heesük népgazdaságunkat és ennek eredményeképpen még gyorsabban e­­melhetiük a kulturáls és életszínvona­lat Ez az a legfőbb cél, amelyre a n^ogazaaság fejlesztését célzó 1954 évi áü ni tervről szőlő új törvény törek­szik. Az idei tervet úgy állítottuk össze, h így teljesítésével megvalósuljon az 1953 szeptember 15-i kormányhatáro­zat lényeges része Ez a terv az ötéves tervben kitűzött alapvető feladatokra támaszkodik Az idei állami tervben ki­tűzött irányelvek elsősorban a népgaz­daságunk fejlesztésében keletkezett aránvtalaasáqok kiküszöbölésére irá­nyulnak. Az ájlemi terv hatékony in­tézkedéseket tartalmaz a gazdasági f“i'ődósünkben felmerült fogyatékos­ságok es hibák helyrehozásának bizto­sítására. A népgazdaság egyes ágainak fejlő­dését úgv határoztuk meg. hogy az ipa­rt nyerstermelés az idén 55 százalék­kal, az árutermelés fjedig 7.5 száza­lékkal növekszik 1953-hoz viszonyítva. A mezőgazdasági nyertermelés 12.1 szá­zalékkal növekszik, ebből a növényter­melés 6 2 százalékkal, az állattenyésztés 21 1 /«'ékkai Nagy figyelmet és g.mdot 'o dftunk a fűtőanyag és ez eneruetikai alap fejlesztésére. A kö­­s/énfeités К 5 százalékkal, a bamaszén­­f< jtés 7 9 százalékkal, a villanyáram­­termelés 12.2 százalékkal növekszik Bár a villanváramfejlesztés az 1937-hez viszonyítva háromszorosára növekedett nem képes fedezni népgazdaságunk szükségletet és a villanyáram kikap­csolása milliós károkat okoz népgazda­ságunknak. Ezt az állapotot a villany­áramfejlesztő telepek építésének állan­dó késése és a villanváremfejlesztő berendezések nagyméretű üzemzavara okozták. Fokozzuk a támanyitó és elő­készületi munkálatokat, fokozzuk a bányamunkák gépesítését, hogy ezzel elérjük a fejtés növelését. A földalatti kutatómunkákra fordított kiadásokat szintén 31 százalékkal! felmeljük. Ta~sadalmunk jellemző vonása orszá­gunk kincseinek kihasználása, amiben folytonos tekintettel vagyunk orszá­gunk további felvirágzására. Ez az idei állami tervben is jellegzetesen meg­nyilvánul. A fakitermelés például csök­ken olymódon, hogy fokozatosan elér­jük a fakitermelés és az erdöültetés közötti egyensú'yt. Kormányunk ezzel a bölcs intézkedéssel megakadályozza az erdőgazdaság kirablását, melynek a burzsoa köztársaságban tanúi voltunk. Egyre nagyobb méreteket ölt az erdő­sítés, amely az idén ismét 8.4 száza­lékkal fokozódik. Az erdők megújítása ebből 14 3 százalékot tesz ki. A tőké­sek sohasem gazdálkodtak Így, ilymó­­don csak e nép kormánya gazdálkod­hat. amely a szocializmus felé haladó társadalmat irányítja. Ami azonban a kapitalista köztársa­ságban elképzelhetetlen volt, ez az al­kalmazottak számának állandó emelke­dése köztársaságunkban. Ez rendsze­rünk egyik legmeggyőzőbb vonása, ha­tártalan előnyeinek bizonyítéka. Míg a tőkés államokat a munkanélküliség ál­landó növekedése jellemzi, nálunk a dolgozók száma ezidén 166.000-reJ fog növekedni. Hetvenötezer háztartásbeli nő és 25.000 csökkent munkabiróké­­jjességü személy számára nyílik mun­kaalkalom. Elérhető ett volna-e ehhez hasonló dolog a München előtti burzsoa köz­társaságban? A Masaryk korszak egyetlen kormányának sem volt ez ér­deke, az államfőt is beleértve, közöm­bös volt nekik az. hogy a munkanél­küliek tízezrei éheznek-e, másrészt pedig még leg nerészebb álmaikban s«m merészeltek gondolni teljes foglalkoz­tatottságra az államban. Tőkés ország­ban nincs és nem is lehet olyan kor­mány, emelv minden eszközzel a nép javát szolgálná, amely biztosítaná életszínvonalának állandó emelkedését, mint népi demokratikus köztársasá­gunk. Hazánk dolgozóinak szükségletei egy- | re növekednek és még tovább növe­kednek a közszükségleti cikkek faj­tája, minősége és mennyisége szem­pontjából. Ez e törvényszerűség élesen megkülönbözteti a szocialista gazdasá­got a kapitalista gazdaságtól. A kapi­talizmusban a termelés növekedése el­választhatatlanul összefügg a lakosság vásárlóképes keresletének csökkenésé­vel, a kizsákmányolás egyre magasabb fokának következtében. Ott ez a kö­rülmény válsághoz vezet. Nálunk a la­kosság szükségleteinek állandó növe­kedése a főtényező, amely a termelést előre lendíti. A Csehszlovák Köztársaság nemzet­gazdasága fejlődésére vonatkozó 1954 évi állami terv rendkívüli figyelmet fordít a lakosság életszínvonala emel­kedésének kérdéseire e dolgozók sze­mélyi szükségletei növekedésének út­ján. A személyi szükségleteknek ez a növekedése a tervben egyrészt a lakos­ság nominális jövedelmei összegének emelése alapján, másrészt a kiskeres­kedelmi árak csökkentése alapján Van biztosítva, amelyet 1954. évre felada­tul már az a kormányhatározat tűzött ki, amelyet a múlt év szeptemberében adtak ki a gazdasági politika terén lévő legközelebbi feladatokról. Az életszínvonal általános emelkedé­se elsősorban a nemzeti jövedelem nö­vekedésével vet, biztosítva, ami ebben az évben 7.7 százalékkal több. Az 1954 évben a nemzeti jövedelemben a sze­mélyi fogyasztás tételei 62 százalékra emelkednek, mig az elmúlt évben csak 57 százalékot tettek ki. Az egész la­kosság anyagi színvonala az elmúlt év­hez viszonyítva, körülbelül 15 száza­lékkal emelkedik. Az 1954 évben jelentősen emelkedik a dolgozók reáljövedelme. Emellett fi­gyelembe kell venni, hogy az 1954 évi *erv alapján az 1953-as évhez viszo­nyítva tovább emelkedik hazánk egy akósára eső reáljövedelem. A dolgozók személyes fogyasztása fejlődésének tz 1954 évi tervben fel­tételezett gyors üteme nagy igényeket támaszt a belkereskedelem munkájá­nak megjavítása iránt. Kiskereskedelmi I forgalom növekedése ugyanis az a fő­­forma, amelynek közvetítésével az 1954 évben felemelhetjük és felemel­jük a személyi fogyasztást. Nagy feladatok állnak a szövetkezeti kereskedelem előtt is, amelynek jelen­tős szerepet kell betöltenie a város és a falu közötti árucsere megszilárdítá­sában és fejlesztésében. Ezért az 1954 évben a szövetkezeti kere.sk (vielem kiskereskedelmi forgalma csaknem 30 százalékkal emelkedik, mégpedig leg­inkább az ipari termékek fokozott áru­sításával. Az 1954 évi terv feltételezi a lakos­ság életszínvonalának emelkedését, a lakásépítés további fokozásának vona­lán Is. amely 37 százalékkal emelkedik. A beruházási terv a kormánynyilatko­zattal megegyezően 40 000 lakás épí­tésének befejezésére számit és arra, hogy egyéni lakásépítés meqvalősításá­­val 10.0Ó0 családi házat épít. Ez a lakásépfté6 a nagyipari közjXKi­­tok telepeinek építésére irányul. A la­­kásegységek építését egybekefjcsolták a kereskedelmi hálózat, iskolák és egész sor kulturális és szociális beren­dezés épftésével. Az új lakásokat a legmodernebhül rendezik be. a lakások 68 százaléka központi fűtéses lesz. Az 1954. évi terv feladataira az élet­­színvonal fejlődésére vonatkozó nagy feladatok mozgósító és serkentő hatás­sal vannak. Ezeknek a feladatoknak teljesítése csak úgy lehetséges, ha elérjük a tervezet* termelést és ha egész nemzetgazdaságunkban minden téren gazdaságossá tesszük a terme­lést. Az idei tervünk pedig számit a termelés ezen gazdaságosságára s ép­pen ezért jelentős feladatokat tűz ki az önköltség csökkentése terén az perban. építőiparban, közlekedésben é6 a kereskedelemben, a beruházások ol­csóbbá tételében, e közigazgatási és adminisztratív apparátusban a gazda­ságosság bevezetésében.- Ha mindjárt az év elejétől nem igye­kezünk a tervet rendesen teljesíteni főleg nemzetgazdasáuunk döntő szaka­szain, akkor lehetetlen lesz biztosítani az életszínvonal emelkedését. \ A termelés gazdaságossága kérdé­seire sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint eddig. Az ötéves terv­ben sokkal többet végezhettünk volna, ha mélyebben behatolunk a tervezés technikájába és szervezésébe, főleg, ha mélyebben áttanulmányoztuk és meg­ismertük volna pénzügyi és gazdasági oldalát. Tudatában kell lennünk, hogy az egy termelési egységre eső rendszeres ön­költségcsökkentés nélkül lehetetlen a kiskereskedelmi árak csökkentése: a normán felüli készletek mozgósítása nélkül lehetetlen meggyorsítani és or­vosolni az üzemek jaénzügyi gazdálko­dását. ^ Ezzel kapcsolatban újból vissza kell térnünk a minőség kérdéséhez, akár termelési eszközről, akár közszükség­leti árucikkről legyen szó Csak jómi­­nőségü termék lehet hasznára a dol­gozóknak és elégítheti ki őket teljes mértékben. Meg kell szervezni gazdaságunkban a jobb minőségért folytatott harcot. A szocialista munkaversenynek a harc nagy hajtóerejévé kell válnia, amely az anyagi és pénzügyi eszközök teljes ki­használásáért folyik az egész nemzet­­gazdaságban. Az állami tervnek mindenegyes vál­lalat számára a törvény erejével kell bírnia. A terv rendes teljesítése érde­kében meg kell javítanunk a nyilván­tartást és az ellenőrzést. Külön kell ellenőrizni e tervteljesítést a termé­kek fajtái szempiontjából. Egész dolgozó népünk alkotó kezde­ményezését az állami terv feladatainak teljesítésére kell megszervezni és moz­gósítani. A szocialista munkaverseny további hatalmas fejlődése, a szovjet és legjobb dolgozóink és üzemek hala­dó tapasztalatainak felhasználásával a. Szovjetunió és e népi demokratikus országok által nyújtott segítséggel biz­tosítani fogja az állami terv feladatai­nak teljesítését. Jelentse az 1954. év dolgozó népünk újabb győzelmes lépését hazánkban a boldog élet felé!

Next

/
Thumbnails
Contents