Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 5. szám
2______________________________________FÔÍdmflve» _______________________________________________ И34. Január Sí. Dolgozó népünk vitatia a nemzeti bizottságok törvényiavaslatát Öntudatos dolgozó nőket a nemzeti bizottságokba... A kassai kerület üzemeiben és falvariban az utóbbi napokban teljes ütemben megindult a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat megvitatása Szombaton több m'nt 30 üzemben és 13 községben jöttek össze a dolgozók, hogy közösen megvitassák népidemokratikus kormányunk törvényjavaslatát. A viták során a dolgozók összehasonlították a mait nyomorait jelenlegi boldog életünkkel, amelyet népidemokrat kus állatnunk biztosit számunkra. Emellett több mint 20 felszólaló konkrét javaslatot adott a törvényjavaslathoz. A Kassán megrendezett első vitát Mózes elvtárs vezette be Beszámoló- i Ját Szilvási elvtársnő vitafelszólalása I A lévai járás dolgozói megtárgyaljak a törvényjavaslatot A lévai járásban gundot fordítanak a néppel való beszélgetések ió élőkész fősére. amelyeken a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot vitari-'k meg. A múlt vasárnap a járás 11 községének dolgozói vettek részt {Íven beszélgetésen. Garamkelecsényen és Léván nagy súlvt fektettek a cl kumentációs anyag kiválasztására. A községi és járási hivatal régi iratait összegyűjtötték és faliújságra függesztették. A dolgozók ennek alapján vi’-eos képet alkothatnak maguknak arról, hogy a Masarvk- Benes-féle köztá-casávban müven népnvúzó intézkedéseket foganatosítottak Nmcs olyan közsé - ahol ne ismernék mit jelentettek az árverezők, mit ie’ az. hogv a 'araszt vagyonát, kínos-keservesen megszerzett földecskéiét dobraütötték. Mindez azonban már csak a borza'mas mu!té. Nem kel) félni a parasztnak. he°y elveszik föld jét. hogv eladlak feje fplül a házát Nyugodtan dolgozhat és építheti boldog jövőjét saját maga és gyermekei számára. Hnrsa község dolgozói is nagv érdeklődéssel készültek a törvényjavaslat megvitatására. Itt azonban hiba volt a szervezésijén. A helvi nemzeti bizottság titkára pé' Iául még a gvíiiés előtti napon sem tudta, hogv mikor fogiák megvitatni a törvényjavaslatot A funkcionáriusoknak teh^t sokkal lelkiismeretesebben kell bekancso lóriniok ebbe a kampányba. Szűrjék le a tapasztalatokat az eddig megtartott népbeszélgetésekból. hogv ennek a'aoián az egész járás területén a lehető legszélesebb mértékben kifejlődjön a vita. követte. Szilvási elvtársnő nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy eddig nemzeti bizottságainkban kevés nő volt képviselve Ezt helytelennek tartja, — mégpedig jogosan —, mert a nők a férfiakkal vállvetve kiveszik részüket a munkából, tehát kell, hogy a vezetésben is részt vegyene k. Azt javasolja tehát, hogy a választásoknál gondoskodni kell arról, hogy a legjobb és legöntudatosabb nők is tagjai legyenek a nemzeti bizottságoknak. „örömmel látjuk, — mondotta, hogy kormányunk egyre több bölcsődét, napközi otthont létesít. Ezzel kormányunk azt a célt követi, hogy könnyítsen a dolgozó nőj kön A szocializmus építéséhen és veí zetésben való részvétel tehát annálinkább is lehetséges, sőt megindokolt”. Hozzászólt a vitához Jarkovszky József is. Kiemelte, hogy nemzeti bizottságainkra nagy, de örömteljes feladatok várnak. Komoly feladatokat tűz ki elébük a párt- és kormányhatározat is. Ezért mind a városokban, mind a falvakban arra kell ügyelni, hogy a legjobban bevált dolgozók kerüljenek a nemzeti bizottságokba. Pecsenyék János, a „szövetségi vasút” dolgozója hozzáfűzte ehhez a felszólaláshoz, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói deológiai téren fejlődjenek Csakis, aki tanul, az taníthat, az vezethet. Nálunk legfőbb érlék az ember 1954 január 10-én gyógykezelés céljából egy tátrai gyógy szanatóriumba utaltak be. Bevallom egy kicsit féltem tőle, mivel nem szeretem a savanyúképű embereket. És én azt gondoltam, hogy ott minden ember bánatos. s ha beszél akkor csak a saját betegségét emlegeti. De hála népi demokráciánknak. oly kényelmes 'szanatóriumra találtam, oly kedves orvosokra, az igazgató-főorvostól kezdve egész a segédorvosokig, hogy az ember egészen elfelejti a betegségét. A betegsége miatt a kapitalizmusban az ember ki volt tasz’tva a társadalomból mivel féltek, hogy elkapják egy mástól. Ismertem olyan községet a Masaryk köztársaságban, ahonnan évekig nem sorozhattak katonát a tüdövész miatt, de mégsem utaltak egy prolit sem a Tátrába, hogy gyógykezeljék, hogv megakadályozzák e veszélyes betegséget. Teltek a temetők 18—20 éves if jakkal. Nem úgy ám a népidemokráciában. A Szlovákiát szegéiyzS természeti kinccsel megáldott tátrai hegység te’ve van szebbnél-szebb szanatóriumokkal A tüdőbetegeket itt a legúkibb gyógymóddal kezelik, fáradságot nem ismerő orvosáink. Ehhez népi demokráciánk minden kényelmet megad, hogy a gyógyulásra vágyó betegek jól éhezzék magukat — mivel a jókedv fél egészség. így hát folyik az élet itt éppúgy, mint az ország bármely részében. Az emberek jobbná'-jobb vitamindús ételeket esznek, melyekre a tüdőbetegeknek nagy szükségük van hogy mielőbb felgyógyuljanak. Az emberek szórakoznak, tervezgetnek, bizonyos meghatározott órákban sétálnak a jó levegőn és beszélgetnek arról, hogy a burzsoá államban milyen kihalt lehetett ez a vidék, remikor csak grófok, bárók és egy maréknyi burzsuj-söpredeknek volt módjában itt dévajkodni. Mostpedig и gyógyulásra vágyó betegek és a iól dolgozó munkások szórakozásától visszhangzanak a magas tátrai csúcsok Megható ünnepély keretében emlékeztünk meg Lenin elvtárs halálának 30-ik évfordulójáról, mely ünnepségen az összes orvosok és betegei resztvettek. Dr. Formanek igazgató ünnepi beszéde után a mosolygó arcok komollyá váHak. mert minden ember megértette, hogy annak az embernek iinneoeltük hnlálaévfordulójit, akinek mindezt a sok gondoskodást köszönhetjük. amit ma a szocializmus ad az embereknek. L1SKA FERENCN? A nagyobb termésért A viglasi kerületi Mezőgazdasági Kutatóintézetben január 21-én fejezték be a mezögezdasági kísérleti -dolgozók a népi igazgatás aktíváját, amelyen kiértékelték a mezőgazdasági tudományról, kutatásokról, és ennek terjesztéséről szóló kormányhatározat múlt évi teljesítését. A vita a kutatóintézet, valamint a népi kísérletezők munkájának szép eredményeit mutatta. A diószegi kfcérlet: dolgozók például újfajta takarmánynövényeket termeltek. Kísérleteztek a szudáni fű és a cukornád keresztezésével. Három hektáron átlagosan 500 métermázsa keresztezett növény termett. Ez a takarmánynövény zöldtekarmányozásre éppúgy alkalmas, mint silózásra. Az agitátorok segítségére Hogyan kell értelmezni a kettős alárendeltség elvét A nemzeti bizottságok törvényjavaslata, melyet kormányunk országos vitára bocsátott, megállapítja, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai elsősorban saját nemzeti bizottságuknak. másodsorban pedig e felsöbbfokú nemzeti bizottság tanácsának és a kormánynak vannak alárendelve. Hasonlóképp alakul a helyzet az egyes ügyosztályokkal és a nemzeti bizottságok vezetőségeivel is, amelyek alá vannak rendelve egyrészt a saját nemzeti bizottságuknak, másrészt pedig a felsőbbfokú nemzeti bizottság Illetékes osztályának, vezetőségének és az illetékes központi hivataloknak. Most, amikor országszerte megindultak a törvényjavaslat vitái, az előadóknak gyakran kell arra válaszolniok, hogy mit is jelent a kettős alárendeltség. Ennek megmagyarázása nem mindenkinél megy könynyen. Milyen célt követünk teihát ezzel az intézkedéssel ?Nincs ellentétben a kettős alárendeltség a demokratikus centralizmus elvével? Olyan kérdések ezek, melyek gyakran előfordulnak a vitában. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom szervei a demokratikus centralizmus elveinek stopján épülnek. A demokratikus centralizmus egyik főrésze az, hogy a nemzeti bizottságok tagjai választhatók és visszahívhatók, és hogy a dolgozók ellenőrzik a nemzeti bizottságok munkáját. Ide tartozik az is. hogy a végrehajtó bizottság a nemzeti bizottság alá tartozik. Egy másik lontos része a demokratikus centralizmusnak az, hogy az alsóbb szervek alá vannak rendelve a felsőbb szerveknek és a felsőbb szervek határozatai kötelezők az alsóbb szervek számára. A demokratikus centralizmus az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy egész országunkban teljes mértékben érvényesülhessen a szocialista törvényesség. vagyis, hogy ne forduljon elő olyasmi, hogy például a szepsi járásra más törvény van érvényben, mint például a dunaszerdahelyi járásra. Vegyünk egy példát: ha valaki vét a közös vagyon ellen, akkor az államügyésznek egyforma törvény szerint kell eljárnia, legyen az akár a na-gymíhályi, akár a nagymegyeri járásban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy dogmeszerűen kell eljárni. A helyi viszonyokat mindenesetre^iej^etombe kell venni, mert egyébként „bürokratikus centralizmus”-ba esnénk. E2 annyit jeleptene, hogy megsértenénk az észszerű munka alapját. Éppen ennek megakadályozását szolgálja a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek kettős alárendeltsége. Ezek kötelesek a demokratikus centralizmus vonalán haladni, betartani a felsőbb szervek és az állami igazgatás határozatait és rendeletéit, de ugyanekkor ezeket a határozatokat alkotóan összhangba kell hozniok a helyi viszonyokkal. Ezért vannak alárendelve saját nemzeti bizottságuknak mint a népi állami hatalom helyi szervének. Ezért a bizonyos mértékű helyi önállóság, amelyet a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei kettős alárendeltségének elve juttat kifejezésre, teljesen helyes és szükséges és csakis, ha betartjuk a szocialista törvényességet egész államunkban, csakis akkor biztosíthatjuk, hogy a nép államhatalmának demokratikus centralizmusa a helyi viszonyokhoz mérten rugalmasan teljesítse küldetését. A viták során gyakran felmerül 1 kérdés, hogy rnit jelent a választójog egyenlősége. Amint ez a tényleges demokratizmusból folyk, az egyenlő választójog megköveteli, hogy minden egyes polgárnak csak egy szavazata legyen, és az egyik szavazat olyan érvényes, mint a másik. Ez az alapelv azzal van biztosítva, hogy az összes polgárok részére ugyanazok a választási szabályok érvényesek. A közvetlen választójog alapelve pedig abban áll, hogy az összes képviseleti testületeket közvetlenül a nép választja, hogy a nép közvetlenül választja képviselőit, vagy az államhatalom helyi szerveinek tagjait. A kapitalista országokban máskép ven ez. A választók nem közvetlenül választanak, hanem a nép először a választókat választja meg, és csak azok választják a képviselőket, az USA- ban például az elnököt. A kapitalista országokban még a választások közvetlensége sincs biztosítva. Nálunk a szavazás titkossága biztosítva van. A titkos szavazásnál ki van zárva a választók béfolyásolása. harmadik személy által. Míg nálunk ezt az alapelvet szigorúan betartják, a kapitalista országokban ezt mindenféleképpen kijátszák, mint például a szavazócédulák számozáséval, stb._______ Lenin tanítása - szocializmushoz vezető utunk iránytűje Karol Bacílek elvtársnak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának beszéde a bratislavai V. I. Lenin-múzeum ünnepélyes megnyitásán Bacilek elvtárs beszéde elején értékelte nemzetünk életének nagyjelentőségű eseményét — a Vladimír lljics Lenin-múzeum megnyitását Ez a múzeum mindazt a nagyot, élőt és halhatatlant ábrázolja, amit Lenn nekünk és e jövő nemzedékeknek örökségül hagyott Baritok elvtáns kiemelte, hixjy V 1. Lenin gondolatai materiális erővé váltak, amely világszerte' lelkesedéssel tóit’ el a tömegeket és e tömegek erőfeszítésére széttörnek az évszázados elnyomás bilincsei. Majd Így folytatta. „E múzeum megnyitásakor ismét tudatosítjuk, hogy mnden jóakaratú ember szamára nagy szükség as megtiszteltetés V’adimir Ujicstrv tanu'ni. A kuli mának ebbe a hajlékába eljönnek egyetem: tanáruk és akadémikusok. munkás'-k és parasztok, eljön tanulóifjúságunk — a CsISz tagjai és a P’onlr'ik, hogy mélyen merítsenek а marxizmus-lemnizmus qa/dag kincstárából A leninizmus ugyanis a tudománvuK tudománya, a lenini tanítás mayaba foglalja m nden tudomány bölc.sesegét. választ ad minden kedesre. alkotó és éló és nem tudja nélkülözni a marxizmus-lerv.n zmus Ismeretét senki. aki a kor szellemével és a haladással eqvütt akar tartani. Lenin azt tankolta. hogy a marxizmusban a legtöbb az <>sztályharc, a proletariátus győzelme a burzsoázia fölött. Lenin azt tanította, hogy a kapitalista társaoalómban az alaptényezők a burzsoázia j és a proletariátus.' „A burzsoázia mint ennek a tőkés társadalomnak építője, mint vezére, mint mozgatóereje — a proletariátus mint a burzsoázia sírásója, mint ez az egyedüli erő. amely a burzsoáziát képes má6 társadalommal helyettesíteni". Érthető, hogy a proletárforradalom- | nak két ellenséges osztály, a proleta- 1 riátus és a burzsoázia közötti alapvető | viszonyból kellett kiindulnia. „A fő j feladat az volt. hogy átadják a hatalmat a munkásosztály kezébe — tanítja Lenin, — biztosítsák diktatúráját, meqdöntsék a burzsoáziát és elvegyék tőle hatalmának ama gazdasági erőforrásait. amelyek bármilyen szocialista építést kétségtelenül gátolnak”. Len n | e fő tanulságból kiindulva rávilágít arra, hogy egyedül a munkásosztály | képes a dolgozók széles tömegeit — a munkásosztály hatalmának gondolatát a tőkésrendszer megdöntése után Lenin mindig összekötötte « munkások és parasztok szövetségével. Lenin elvtárs az oroszországi kapitalizmus fejlődésé! ről szóló müveiben az agrárprogramm- I ban és szárpos további inasában jeti! zonyítja, hogy éz a szövetség a munkásosztály győzelme szempontjából elkerülhetetlenül szükséges Másrészt a burzsoázia által üldözött és kizsákmányolt széles paraszttömegeket egyedül a qvozeimes proletariátus tud|a megmenteni a pusztulástól, a proletari/álódástól Lengi bebizonyította, hogy a rőkésrendszerben a paraszt tönkremenésnek van k'téve. hogy e tök és reá lőszer fejlődése a falvakon a társadalom igyanazon fejlődési törvényeinek van alárendelve, mint a városokban, emellett természetesen, a telu proletárizálódása sokkal fájdalmasabb és hosszadalmasabb folyamat. A városokban a középrétegek prolefárizálódásának folyamata aránylag gyorsabban folyt le Más volt a helyzet a falvakon. Az a tény, hogy a kismunkásoíkat, parasztokat és értelmiségieket a burzsoázia ellen vezetni és könyörtelen osztályharcban győzni a burzsoázia fölött és megteremtem egy osztály, a proletariátus diktatúráját. „A burzsoázia ellen az uralomért folyó í harc kérdését csak egy osztály — a j proletariátus diktatúrája döntheti el. A burzsoáziát csak a proletariátus diktatúrája verheti le A burzsoáziát csak a proletariátus döntheti meg. A burzsoázia ellen csak a proletariátus vezetheti magával a tömegeket". és középparaszt földnek és más termelési eszközöknek tulajdonosa, ez a tény, hogy termékeinek nagy részét maga és családja fogyasztják el. a tőkésrends^orben bonyolultabbá, nehezebbé és sokkal fájdalmasabbá teszi a parasztok koldusbotra jutásának folyamatát. A tőkésrendszerben a paraszt :sak látszólag volt tulajdonosa a termelési eszközöknek. Eladósodása évről évre fokozódott. Rossz termés, beteg- , iég a családban, a marhaállomány elhullása, elviselhetetlen adók, a vagvon felosztása a család számos tagja között j eladósodásra és a bankoktól való oly- | méretű függéshez vezetett, hogy a oaraszt a bank beleegyezése nélkül semmit sem tudott eladni vagyonából és egész éven át a végrehajtás és egész vagyonának pusztulása fenyegette. A oaraszt látástól vakulásig robotolt, feesége is gömyedezett a maga és az írek birtokán A fiatalság örömétől megfojtott parasztgyerekeket is befogták a nehéz rohotmunkába olyan mértékben ami még a több’ termelés; ágakat is felülmúlta. A paraszt ez emberfeletti munkájának ellenére a pe-Szüárdí *uk állandóan a munkások és parasztok szövetségét A proletariátus diktatúrájának, a | rasztok nagy többsége fokozatosan hanyatlott gazdaságilag, földjeiket néhány jómódú paraszt felvásárolta és Mytnódon a falu összes lakói túlnyomó többségének rovására gazdagodtak egyesek — a zsírosparasztok. A letűnt tőkésrendszerben a szlovákiai kisparasztok tízezrével vándoroltak ki idegenbe, elvesztették a kapcsolatot hazájukkal és könyörtelenül kizsákmányolták őket az amerikai, vagy más! külföldi kapitalisták. A gyárimunkás tehát kis- és középparasztjamk édes fia, vérüknek vére. A hasonló körülmények között élő és társaihoz a kölcsönös szolidaritás szálaival fűzött proletariátus létrejöttével, a társadalmi j érdekek tudata is növekszik, fokozó- j dik a parasztok osztályöntudatossága, j amely a forradalmi gondolat létrejöt- j tőnek — forradalmi pártban való egye- 1 sülösüknek előfeltétele. Lenin elvtárs nagysága abban is megnyilvánult, hogy megértette a marxizmus lényegét és megteremtette a forradalmi párt alapjait, melyeknek értelmében a ' munkásosztály harcában a dolgozó parasztok széles tömegeire lámaszkodik. Ezért már az októberi napokban kitűzték a nagybirtokosok xs nemesi földek szétosztásának jelszavát és a parasztok milliós tömegei Lenin elvtárs vezetésével a munkássággal együtt megmozdultak. A parasztság egységesen állott a forradalom oldalán a földbirtokosak és a burzsoázia ellen. Lenin elvtáns a következőket írja erről: „1917. októberében az egész parasztsággal együtt kezünkbe vettük a hatalmat. Ez bürzsoa forradalom volt, mivel az osztályba«: a falvakon még nem fejlődött ki. Mint már mondottam, csak 1918 nyarán kezdődött meg az igazi proletárforradelom a falvakon. Munkánk nem letí volna teljes, ha nem tudtuk volna felszítani ezt a forradalmat. A forradalom első szakaszában kezünkbe vettük a hatalmat a városban, bevezettük a hatalom szovjet formáját. A forradalom második szakaszában az Jörtént, ami minden szocialista számára alapvető fontosságú, ami nélkül a szocialisták nem lennének szocialisták: a falvakon elválasztottuk a proletár és félproletár elemeket, tömören harcba sorakoztattuk őket a városi proletariátussal a falusi burzsoázia ellen. A forradalomnak ez a szakasza is lényegileg befejeződött”. Ebben az időszakban Oroszországban tehát befejeződött a f*.lu differenc’álódása, a falusi szegényparasztok, a mezőgazdasági félproletariátus és a földbirtokosak által kizsákmányolt kisparasztság szilárdan a proletariátus oldalára állott. A falvakon létrejöttek a falusi szegényparasztok bizottságai, melyeknek alapján átszervezték a helyi szovjeteket. Törvényeket adtak ki a földbirtok szocialista rendezéséről és átmeneti jellegű mezőgazdasági intézkedésekről. Helyet legyen viszonyunk a középparaczthoz Lenin elvtárs a forradalom e szakaszának befejezése után 1919-ben a párt Vili. kongresszusán kiemeli annak fontosságát, hogy meg kell találniuk a helyes viszonyt a középparaszthoz, a szocializmus alapjainak lerakásában a proletariátus további szövetségeséhez is. Természetesen az, hogy a középparaszt felé fordultak, nem jelentette és nem jelenthette a proletárhatalom gyöngülését. Lenin elvtárs erről a kővetkezőket írja: „A legfőbbet, ami a v
