Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 4. szám

1 <?~4 január 24. fcabtttr v FÄldinfir*1« Vezesse be a pótjulalmazást a berencsi EFSz « Ma, hála pártunk és kormányunk gunduskudásának, teljesem megváltozott Berencsen az élet. A község új arcot mutat. Az emberek arcán mosoly van A községben serényen folyik az épít­kezés. Több szövetkezeti tag már fel­építette házát. Így például Bódi János. Kasan Jenő, Szőllősi László, Tóth József, Budi József és még sokan mások. Ott, ahol valamikor nyumor és éhség volt. ma örömteli az élet. Mi okozta ezt a változást? ^ 1950-ben a szocialista níezőgazdaság 16 úttörője 222 hektáron megalakította­­a szövetkezetét. Négy lóval és 15 kü­lönböze más állattal kezdték meg a közös munkát. Sok nehézséggel kellett megkiizdeniök. De 1951-ben első jöve­delmükből már 5 pár lovat 15 tehenet és 30 dareb sertést vehettek 1952-ben megnyerték a szövetkezetbe a kis- és középparasztok többségét. A szövetke­zet alapterületét 1.128 hektárra nagyí­totta fel a 260 tag. A szövetkezet megalakítása óta már 2 elektromos dohányszárítót, két 200 férőhelyes tehénistállót és 4 tyúkfar­mot építettek. A közeljövőben egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát, 22 pár 16 részére istállót és 100 férőhelyes fiaz­­tatót fognak építeni. Felemelték állat­állományuk számát 41 lóra, 295 szar­vasmarhára, 118 tehénre, 484 sertésre, melvből 95 anvesertés, 116 juhra, 1094 baromfira és 124 kacsára. Egy munka­­•eo'iséa értéke 23.60 korona, melyre előlegül 11.80 koronát és 4 kilogramm búzát adtak. Azonkívül azok, akiknek háztáji gazdálkodásukban nem volt tehenünk, minden egyes munkaegységre még 1 liter tejet is kaptak, míg azok, akik tehenet tartanak, takarmányt kaptak. A berencsi szövetkezetben sok pél­dás dolgozó van. Ilyen a 71 éves Pin­tér József, aki 281.54 ledolgozott mun­kaegysége után 3.308.08 koronát, 3.5 mázsa búzát, 62 kg rozsot, 156 kg ár­pát és 14 kg rizst kapott. Még 3 má­zsa búza és 150 kg árpa jár neki. De dicséretet érdemel Lazo Ferenc is, aki Tibor ée József fiaival dolgozik e szö­vetkezetben. Pénzben 12.204.15 koro­nát, 12.73 mázsa búzát, 2.29 mázsa rozsot, 574 kg árpát és 55 kg rizst kaptak. Még 7 mázsa zúza, 50 kg rozs és 4 mázsa árpa jár nekik. Hasonlóan Bódi János és felesége Mária 1.327 munkaegységükért 15.658 koronát, 15 má 7.4« búzát, 260 kg rozsot, 660 kg árpát és 65 kg rizst kaptak. Még 10 mázsa búza, 170 kg rozs és 8 mázsa árpa lesz jutalmuk. Jól bekapcsolódtak a munkába Laz-ányi Béla, Pintér Mi­hály, Varge Mátyás, Sirnő Márton és mások is. Hogy az eredmények még jobbak le­gyenek, ki kell küszöbölni a múlt hi­báit. A szövetkezet vezetősége Cigány Imre elnökkel az élen nem mindenben járt el helyesen. Az EFSz-ben nem mindenben tartották be a szövetkezeti alapszabályzatot. így a pótjutalomtól elestek a tagok. Mindenkit egyformán---------- ★ ' ---------------­I jutalmaztak, nem tettek különbséget a becsületesen és hanyagul dolgozók kö­zött. Ezzel aláásták sokak munkaked­vét. Helyesen jegyezte meg a helyi ! nemzeti bizottság gyűlésén egy nobi­­zottsági tag: „Becsületesen megdolgoz­tam a számomra kiosztott répaföldet. Sokszor alig bírtam már hajolni és ugyanolyan jutalomban részesülök, mint azok, akik éppen csak. hogy egy k'csit meg kaparták a földet”. Ebből tanulsá­got meríthetnek a szövetkezet vezetői, s a jövőben eszerint járjanak el. Az istállókban példás rend uralkodik Az állatok tiszták, de a szövetkezeti tagok nem alkalmazzák a szovjet mód­szereket, melyek bevezetésével növel­hetnék az állatok hasznosságát és a szövetkezet jövedelmét. Konya Balázs zootechnikus hibája ez, aki nem vezeti az állatgondozókat az állatok maga­sabb hasznosságának eléréséhez. Hi­bája továbbá még az is, hogy a takar­mánnyal nem bánnak gazdaságosan. A cukorgyári szeletet is rosszul vermel­ték el, miáltal hamar romlásnak ndul Ezt a szövetkezet állatai a téli idő­szakban minden bizonnyal megérzik. Ha tehát ezeket a hibákat az új esztendőben kiküszöböli a berencsi szövetkezet, akkor minden lehetősége meglesz arra, hogy az állatok hasz­nosságának emelésével, valamint a ma­gasabb hektárhozamokkal emeljék a szövetkezet jövedelmét. Dusek J., Nyitra Pontos tervet készítenek A nagymegyeri EFSz irodájában már most az év elején pontosan meg­határozzák az egészévi termelés me­netét. A szövetkezet agrunómusa már nagyjában elkészítette a szövetkezet globális tervet. Ebben pontosan fel van tüntetve a szövetkezet földterü­lete. valamint a háztáji gazdálkodó sok területe is. A fötervben pontosan Jeltüntetik, hány hektár őszi búzát, kukoricát és tavaszi búzát fognak vet. ni Még a hektárhozamok előrelátha­tó magasságát is meghatározták. Megszervezték a munkacsoportokat is melyek között egyenlő arányban felosztották a szövetkezet földtulajdo­­nát. a szükséges gazdasági felszerelé­sekkel és igctsallatokkal. A csoport­vezetők még külön tervet is készítet­tek. melyben aprólékosan kidolgozták a rájuk váró feladatok elintézését. Ezt a tervet a szövetkezet vezetősé­gének kell jóváhagyni. Az így pon­tosan kidolgozott tervvel azt akarják elérni, hogti az összes munkát tökéle­tesen elvégezzék, és tudták, hány munkaegységre van a szövetkezetnek szüksége A tervezésnél nagy figyel­met fordítottak még arra is, hogy a Az izsapi szövetkezet tagjai örömmel állapították meg, hogy nem hiába dol­goztak szorgalmasan a muH esztendő­ben. A kitartó munka meghozta a gyü­mölcsét. A tagok, akik azelőtt több­nyire 1—2 hektáros kisparasztok vol­tak, örömmel újságolták egymásnak és a falu többi dolgozóinak, hogy amíg egyénileg gazdálkodtak, soha annyi jö­vedelmük nem volt, mint most, amikor az egységes földmüvesszövetkezetben közösen dolgoznak. Méri Dezső, aki apósával 2,5 'hektáron gazdálkodott, két éven át sem látott annyi gabonát A kapitalista állam olyan zilált állat­­tenyésztési termelést hagyott ránk, melyet sürgősen orvosolni kellett. Az állami gazdaságokban és a szövetkeze­tekben nem volt meg a tervezett állat­­állomány. A magángazdálkodóknak is kevés tehenük volt. Az állatállomány szaporításának egyik legfőbb feladata a műmegtermékenyítés, mely biztosí­téka annak, hogy az állatok egészsé­gesek és haszaothozók lesznek. A faj­bikák állandó ervosi felügyelet ée gon- j doskodás alatt vannak. Olyan tehenek­től származnak, melyek sok tejet ad­nak és a gazdasági követelményeknek minden téren m>gfelelnek. A műmeg­termékenyítés oltsóbb, mint a bikák tartása. Egy bika 100 tehén megter­mékenyítésére volt képes A mestersé­ges megtermékenyítésnél 2000, sőt 3000 tehenet is meg lehet termékenyí­teni egy bika spermáival. Abban is megmutatkozik a mesterséges megter­mékenyítés előnye, hogy a kiváló faj- ! bika spermáival nagymennyiségű anyái megtermékenyítenek, aminek követ­kezménye egészséges és jó utódok elérése, amelyeknél a nemi betegségek egészen kizártak Ma, három év után már több EFSz- : ben ki tudjuk mutatni a mesterséges I föld úgy legyen felosztva, hogy az árpa vagy búza olyan földbe kerül­jön, ahol ezek magas hek.árhozamá­nak előfeltétele megvan. így kikü­szöbölik azokat a káros tévedéseket, melyek a föld minőségének figyelem­be nem vételével történtek. A csoportvezetőnek ügyelnie kell minden egyes tagjára, hogy jól vé­gezze munkáját. Figyelnie kell to­vábbá arra is, hogy a tervezett mun­kaegységek száma ne legyen idő alCh.1 kimerítve, mert ezáltal csökkenne a munkaegységek értéke. Ezért a ter­vet reálisan készítik el. gondosan meg­szervezik a feladatokat és meghatá­rozott munkaegységek számát. A nagymegyeriek már most a fel­adatok szétírásánál arra is gondoltak, hogy a szövetkezeti tagok érdeklődé­sét felkeltsék a tervezett hektárhnza­­mok túlteljesitésere. Ezért tervet dolgoztak ki a pótjutalmazásra. A szövetkezet pár napon belül be fejezi az egészévi termelési és pénz­ügyi tervét. A gondosan megszervcr zett és gazdasági felszerelésekkel el­látott munkacsoportok bátran néznek ma a jövő elé raktárában, mint amennyit ebben az évben. Többen voltak olyanok, akik az év folyamán még bizalmatlanok voltak és kételkedtek abban, hogy az év végén lesz osztalék. Lett aztán nagy megle­petés, amikor most az évvégi zárszá­madásnál mindenki bőséges jutalmat kapott ledolgozott munkaegységei után. A szövetkezeti tagok most megfogad­ták, hogy az új esztendőben még szor­galmasabban fognak dolgozni, mert kézzelfoghatóan meggyőződtek arról, hogy a közös gazdálkodás jó életet biztosít számukra. megtermékenyítés pozitív eredményeit, A hódi EFSz-ben, ahol az állattenyész­tés vezetője Reisinger elvtárs, 1953 január 1-én 117 tehén volt. Tavaly 30 tehenet adtak a közellátásnak. Hála a mesterséges megtermékenyítésnek 127 borjút értek el teheneik után. Bizonyá­ra sok olvasó megütközik ezen. A do­log igen egyszerű. 1953 januárjában leborjaztak a tehenek, márciusban új­ból megtermékenyítették őket és de­cemberben újból borjaztak. Ehhez hoz­zá kell adni az ikerborjakat. Üszők is leellettek és kész az eredmény. így Reisinger elvtárs túlteljesítette köte­lezettségét, mely 90 borjú szaporulatra szólt. Lassú János, Valábek Hrobár és még más tehéngondozók is hozzájárul­tak munkájúkkal ehhez a szép ered­ményhez. Nézzük meg most, hogy a hódi szö­vetkezet, hogy teljesítette a beadási '„ötelezettségét ? Sertéshúsbeadásuk 19 880 kg volt, s ezzel szemben 20.140 '<g-ot adtak be. Tejbeadásuk előírás ;zerint 83 000 liter volt, a szövetkezet '■8.600 litert adott be. A galántai EFSz-ben is szép ered­ményeket értek el műmegtermékenyí­téssel. Emeljük a lejhozamot A marcelházi szövetkezetben a mun­kaegységekre 3 korona osztalékot kap­tunk. Vannak olvan tagok is, akik 1000 munkaegységet dolgoztak le, ami 3000 korona pénzbevételt tesz ki. A legtöbben azonban 4Q0—500 munka* egységet dolgoztak le, s most eszerint kapták jutalmukat Mint fontos dolgot említem meg azt, hogy hogyan emelkedett következe­­tünkben a tej hozam. Kara elvtárs a szövetkezet zootechnikusa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy amíg 1953 novemberében a fejőstehenek átlaga' alig érte el az 1 litert, ma már a négyszeresénél tartunk. Február vé­gére » literes átlagot szeretnénk el­érni. MARIKOVEC ALADÄR, Marcelháza. Urh'i'ps a jó munkáért Az eperjesi kerületből 71 szövélkc­­zeti tag, kis- és középparaszt megy a tavalyi becsületes munkájuk jutal­mául megérdemelt üdülésre. Január 2. és 24-én, valamint február 2-an hétnapos ingyenes üdülésre mennek Üj-Tátraíüredre, Tatranská Lesnáro. Luhacsovicre, Szliácsra, Prágába és Marianske Lázne-ba. Az üdülésen azok a magángazdálkodók vehetnek részt, akik az állam iránti beadásukat és az Ősziek vetését terv szerint telje­sítették. A mezőlaborci járásból 9, az ólublóiból 7 és a nagykaposiból szin­tén 7 dolgozó megy üdülni. A kerület legeredményesebb EFSz-е a szabinovi volt. ahonnan 5 dolgozó vesz részt az üdülésen, akiknek az az érdemük, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben szövetkezetük sikeres eredményt ért el. Január végen retek és karfiol Amig Bratislave utcáin még hótorla­szok éktelenkednek, a petrzsalkai és a trnávkai városi kertészetekben már ta­vasz vár bennünket. Melegített üveg­házakban már zöldéinek az időelőtti zöldségágyak, melyekben a kertészet dolgozói nagy gonddal friss zöldséget termelnek. Megszámlálhatatlan sorban nő itt a tavaszi retek és a karfiól. Ahol ч fiatal ültetvények a napsugár erejéből ú-nek be, hagyma, petrezselyem és sár­garépa is található itt. Január végén retket és karfiolt, február végén ka­­larábét és salátát, március végén pe­dig már az első uborkát, paprikát, pa­radicsomot és csemegehagymát fog a kertészet a piacra szállítani. Bratislava város kertészete 60 vagon időelőtti vi­­tamindús zöldséggel fogja dolgozóink asztalát gazdagítani. g Az izsapiak gazdag jutalmat kaptak A mesterséges megtermékenyítés eredményei Az egészévi terv gondos kidolgozásával az EFSz>ek járási konferenciái elé Szövetkezeti tagjaink a közös gaz­dálkodásban szerzett páréves tapasz­talataikat felhasználva láttak hozzá az idén, az egészévi termelési terv ki­dolgozásához. Felelősségteljes most a népi igazga­tás dolgozóinak feladata is, mert segí­teniük kell a szövetkezeteket az egész­évi termelési tervek kidolgozásában, és egyidejűleg a téli időszakkal összefüg­gő többi feladatot is teljesíteniük kell Most, amikor falvainkban és üzemeink­ben országszerte kezdetét veszi a nem­zeti bizottságokba való választási tör­vény megvitatása, szövetkezeteink még több segítséget várnak népi igazgatá­sunk dolgozóitól. Az egészévi termelési terv kidolgo­zásának megkezdése előtt mindeneke­lőtt következetesen foglalkozni kell a tervkidolgozás előkészítésével. Meg kell tárgyalni a munkanormákat, megala­kítani és megszilárdítani az állandó munkacsoportokat, melyek számára legalább egy vetést eljárás idejére ki kell adni a szükséges felszerelést. A munkanormák az igazságos jutal­mazás alapját képezik. Ha jól állapít­juk meg a normákat, kiküszöböljük az egyenlősdiséget. A szorgalmas és lel­kiismeretes szövetkezeti tagok a nor­mákban segítőtársat látnak, olyan se­gítőtársat, amely biztosítékot nyújt arra, hogy becsületesen elvégzett mun­kájuk után megkapják a megérdemelt jutalmat. A normák ugyanakkor a fe­ladatok idejében való teljesítését is elősegítik, ami a mezőgazdaságban a munka minősége mellett elsőrangú sze­repet játszik. A mezőgazdasági terme­lést csak akkor fokozhatjuk, ha az egyes munkákra megfelelő normákat állítunk, aminek áldásos következménye természetesen megmutatkozik a szö­vetkezeti tagok jövedelmének emelkr désében. Sok szó esik a munkaszerve zésről. Bátran állíthatjuk ezzel kap­csolatban, hogy a munkanormák a jó szervezés egyik legfontosabb előfelté­telét képezik. A munkacsoportok a nor­mákhoz igazodnak, melyeknek teljesí­tése nem kis mértékben attól függ, hogyan ismerik azokat a szövetkezeti tagok. A normák teljesítésére az is hatással van, hogy a csoport képes-e készen­létben é.s rugalmasan mozogni fogatai­val és 8 többi felszerelésével. Mindebből az következik, hogy a munkacsoportnak ki kell adni a foga­tokat, gépeket é* más felszerelést. így állandóan azokkal a szerszámokkal dol­gozik, a számára hosszabb időtartamra kijelölt földeken. A normák megtárgyalásával, á cso­portok és az állandó felszerelés kérdé­sével a somorjai járásban lévő nagylégi szövetkezeti tagok már a múlt év de- ! cemberében foglalkozni kezdtek. S hogy j helyesen jártak el ezen a téren, ahhoz nem fér kétség. A szövetkezet vezető- ] sége a normajavaslatok felállításánoz .1 csopor vozetők mellett meghívta a < legjobb szövetkezeti tagot is. így, kö­zösen állították össze a normák ma­gasságára vonatkozó javaslatot, amit <­­vezetőség aztán a taggyűlés elé ter- I jeszt megtárgyalás és jóváhagyás vé- I gett. I Behatóan foglalkoztak a normák meg­tárgyalásával az abonyi szövetkezeti tagok is. Nálunk egészen természetes dolog az, hogy követelik, hogy a régi normákat át kell vizsgálni és figye­lembe véve a szövetkezet fejlődését, úi normákat kell megállapítani. Az 1952-es évben a dohány fűzésben a nor­ma 35 léc felfűzése volt. Mivel ez a negyedik osztályba tartozott, a jutalom ezért a munkáért 1.25 munkaegység volt. A szorgalmas szövetkezeti asszo­nyok a fenti normát túlteljesítették. A valóságban 55 lécet fűztek fel. Egy év múlva, vagyis 1953-ban a taggyűlés jóváhagyásával, ugyancsak a negyedik osztályban a dohányfűzés normáját 55 lécre állapították meg. Az asszonyok itt is túllépték a normát. Keresetük 1.80 —1.90 munkaegység volt. Az idén te­hát újra szilárdítani kell a dohánvfűzés normáját, mégpedig 60 lécre. Miért? Azért, mert az asszonyok nagyobb ü­­gvességre tettek szert ebben a mun­kában, Ez érthető is, hiszen már 3. éve dolgoznak vele. Az idén például, ha a takarmányrépát nem osztották volna fel az egyes tagokra, mindenki legszí­vesebben a dohányba rpent volna dol­gozni, mert itt ugyanannyi munkaidő atatt, több munkaegységet szerezhe­tett. Vagyped’g: a csépléssel egyidejű­leg folyt a dohányszárítás. A cséplés normája 13 emberre 4.5 hektár volt. Ha egy bizonyos tábla 30 mázsát ter­mett hektáronként, akkor 135 mázsát tudtak kicsépelni. Egy-egy tag tehát 1.25 munkaegységet szerzett. A do­hánytörésben 5 ár volt a norma, amiért egy szövetkezeti tag 1 munkaegységet kapott. A valóságos munkateljesítmény azonban 10 ár volt, ami azt jelenti, hogy a dohánytörők 2 munkaegységet ke­restek. Azt természetesen mindenki tudja, hogy a dohánymunka könnyebb, mint a cséplés. Ezért kell hát egyes normákat megszilárdítani. Ugyanezt a példát hozhatjuk fel a gereblyézésnél is. Az első évben 3 hektár felgereb­­lyézése 1 norma volt, ezért 1 munka­egységet számítottak. A valóságban a­­zonban 9 hektárt is felgereblyéztek. 1953-ban 6 hektárra emelték a normát (Ш. osztályban), úgyhogy az itt dolgo­zó szövetkezeti tagok 1.5 munkaegysé­get kerestek. Ezek a tapasztalatok arra késztették az abonyi szövetkezeti ta­gokat, hogy nem egyenként, elkülönítve fogják átvizsgálni és megszilárdítani a normákat, hanem összehasonlítják az egyes munkákat, s ennnek alapján ál­lapítják meg a normát. A nagylégi szövetkezeti tagok a munkacsoportok felszereléséről sem feledkeztek meg. A szövetkezetnek 3 munkacsoportja van. Mindegyik cso­port a gondjaira bízott felszerelést rendbehozta és a téli időszakra elrak­tározta. A gépekei és a vontatott be­rendezést naftával tartósították és paj­tákban helyezték el, A szövetkezet ve­zetősége azonban nem elégedett meg a csoportvezető jelentésével, hanem 2 tagot, mégpedig Mészáros és Jankovics iparos elvtársakat kijelölte arra, hogy a leltártkészítő bizottsággal vizsgálja felül a gépeket és tegyenek javaslatot a szükséges javításokra. A csoportve­zetők aztán biztosítják a gépek mű­helybe való szállítását. Népi igazgatásunkra nagy feladat vár azon a téren is, hogy a szövetke­zeti tagokat meggyőzzék arról, hogy a csoportokba való beosztásuk kötelező. Emellett azonban figyelembe kell venni a tagoknál azt, hogy melyik munkában lelik kedvtelésüket. Ez elősegíti aztán ч dolgozók kezdeményezését. Ugyanak­­or határozottan harcolni keli a sógor­­nmaság tünetei ellen. A múltban szá­­nos hiba előfordult abban is, hogy a nunkacsoportok gyakran csak papíron léteztek, de nem volt, aki a csoportra eső munkát a gyakorlatban elvégezze, tgy az agrotechnikai határidőket túl­lépték, a tervezett termést nem érték el, a szövetkezet megterhelése emel­kedett A szövetkezetnek nem volt mit tennie, minthogy brigádokra támaszko­dott a csúcsmunkák idején. Az előkészítés időszakába, vagyis a téli kampány első részébe tartozik az EFSz-ek alapszabályainak megvitatása is. A járási és kerületi nemzeti bizott­ságok dolgozóinak figyelemmel kell kí­sérniük az alapszabályok megvitatását. Nekik kell hozzásegíteniük a szövetke­zeti tagokat ahhoz, hogy a munkaszer­vezéssel és az alapszabályokban feltün­tetett más feladatokkal kapcsolatos ne­hézségeket a tél folyamán sikeresen megoldják. Ide tartozik az igazságos jutalmazás bevezetése, no és ami még mindig gyenge pontunk, az állatállo­mány összpontosítása is olymódon, a­­hogv azt az alapszabályzat előírja Ren­­let kell teremtenünk a lovak összpon­­osításában is. A gyakorlat azt mutat­­a, hogy az egyik helyen a lovak a kö­­'ös szövetkezeti táblákon dolgoznak, de a takarmányozásukról kénytelen a szövetkezeti tag gondoskodni. A másik helyen meg ellenkező a helyzet. A szö­vetkezet takarmányát pazarolják, de ugyanakkor a lovakat magáncélokra használják. Nem ritka eset az sem, hogy a szövetkezeti tag tulajdonában megmaradt ló, elvezeti őt a közös mun­kától és inkább fuvaroz. Az alapszabályzat megtárgyalását úgy kell megszervezni, hogy ez már most, az egészévi termelési tervek kidolgo­zásánál is a szövetkezet segítségére legyen. Ügyelni keil arra is, hogy a tagok kötelezettségvállalásai és a tag­gyűlések határozatai az egészévi ter­melési tervet aktív mozgatóeróvé te­gyék a feladatok teljesítésében. A tervek előkészítésénél nem sza­bad megfeledkeznünk semmiről. Még a kicsiségekről sem, ha azok összefügg­nek a szövetkezeti termeléssel. Sokszor a látszólagos kicsiségek később nehéz­ségeket okoznak, ha rendesen nem terveztük őket. Az alapos előkészületek után szövet­kezeteink rátérnek a terv tulajdonkép­peni összeállítására, ami egyúttal az EFSz-ek járási konferenciáira való (el­készülést is jelenti. Itt megint a já­rási nemzeti bizottságok IX. osztályai­ra kell hivatkoznunk, amelyeknek el­sősorban feladatuk az, hogy a szövet­kezeti tagoknak a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák. A jól kidolgozott terv az egész éven keresztül iránymutató és vezető a munkában. Legyen tehát népi igazga­tásunk és szövetkezeteink becsületbeli kérdése, hogy ezek a tervek valóban jók legyenek. b

Next

/
Thumbnails
Contents