Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 4. szám
1 <?~4 január 24. fcabtttr v FÄldinfir*1« Vezesse be a pótjulalmazást a berencsi EFSz « Ma, hála pártunk és kormányunk gunduskudásának, teljesem megváltozott Berencsen az élet. A község új arcot mutat. Az emberek arcán mosoly van A községben serényen folyik az építkezés. Több szövetkezeti tag már felépítette házát. Így például Bódi János. Kasan Jenő, Szőllősi László, Tóth József, Budi József és még sokan mások. Ott, ahol valamikor nyumor és éhség volt. ma örömteli az élet. Mi okozta ezt a változást? ^ 1950-ben a szocialista níezőgazdaság 16 úttörője 222 hektáron megalakítottaa szövetkezetét. Négy lóval és 15 különböze más állattal kezdték meg a közös munkát. Sok nehézséggel kellett megkiizdeniök. De 1951-ben első jövedelmükből már 5 pár lovat 15 tehenet és 30 dareb sertést vehettek 1952-ben megnyerték a szövetkezetbe a kis- és középparasztok többségét. A szövetkezet alapterületét 1.128 hektárra nagyította fel a 260 tag. A szövetkezet megalakítása óta már 2 elektromos dohányszárítót, két 200 férőhelyes tehénistállót és 4 tyúkfarmot építettek. A közeljövőben egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát, 22 pár 16 részére istállót és 100 férőhelyes fiaztatót fognak építeni. Felemelték állatállományuk számát 41 lóra, 295 szarvasmarhára, 118 tehénre, 484 sertésre, melvből 95 anvesertés, 116 juhra, 1094 baromfira és 124 kacsára. Egy munka•eo'iséa értéke 23.60 korona, melyre előlegül 11.80 koronát és 4 kilogramm búzát adtak. Azonkívül azok, akiknek háztáji gazdálkodásukban nem volt tehenünk, minden egyes munkaegységre még 1 liter tejet is kaptak, míg azok, akik tehenet tartanak, takarmányt kaptak. A berencsi szövetkezetben sok példás dolgozó van. Ilyen a 71 éves Pintér József, aki 281.54 ledolgozott munkaegysége után 3.308.08 koronát, 3.5 mázsa búzát, 62 kg rozsot, 156 kg árpát és 14 kg rizst kapott. Még 3 mázsa búza és 150 kg árpa jár neki. De dicséretet érdemel Lazo Ferenc is, aki Tibor ée József fiaival dolgozik e szövetkezetben. Pénzben 12.204.15 koronát, 12.73 mázsa búzát, 2.29 mázsa rozsot, 574 kg árpát és 55 kg rizst kaptak. Még 7 mázsa zúza, 50 kg rozs és 4 mázsa árpa jár nekik. Hasonlóan Bódi János és felesége Mária 1.327 munkaegységükért 15.658 koronát, 15 má 7.4« búzát, 260 kg rozsot, 660 kg árpát és 65 kg rizst kaptak. Még 10 mázsa búza, 170 kg rozs és 8 mázsa árpa lesz jutalmuk. Jól bekapcsolódtak a munkába Laz-ányi Béla, Pintér Mihály, Varge Mátyás, Sirnő Márton és mások is. Hogy az eredmények még jobbak legyenek, ki kell küszöbölni a múlt hibáit. A szövetkezet vezetősége Cigány Imre elnökkel az élen nem mindenben járt el helyesen. Az EFSz-ben nem mindenben tartották be a szövetkezeti alapszabályzatot. így a pótjutalomtól elestek a tagok. Mindenkit egyformán---------- ★ ' ---------------I jutalmaztak, nem tettek különbséget a becsületesen és hanyagul dolgozók között. Ezzel aláásták sokak munkakedvét. Helyesen jegyezte meg a helyi ! nemzeti bizottság gyűlésén egy nobizottsági tag: „Becsületesen megdolgoztam a számomra kiosztott répaföldet. Sokszor alig bírtam már hajolni és ugyanolyan jutalomban részesülök, mint azok, akik éppen csak. hogy egy k'csit meg kaparták a földet”. Ebből tanulságot meríthetnek a szövetkezet vezetői, s a jövőben eszerint járjanak el. Az istállókban példás rend uralkodik Az állatok tiszták, de a szövetkezeti tagok nem alkalmazzák a szovjet módszereket, melyek bevezetésével növelhetnék az állatok hasznosságát és a szövetkezet jövedelmét. Konya Balázs zootechnikus hibája ez, aki nem vezeti az állatgondozókat az állatok magasabb hasznosságának eléréséhez. Hibája továbbá még az is, hogy a takarmánnyal nem bánnak gazdaságosan. A cukorgyári szeletet is rosszul vermelték el, miáltal hamar romlásnak ndul Ezt a szövetkezet állatai a téli időszakban minden bizonnyal megérzik. Ha tehát ezeket a hibákat az új esztendőben kiküszöböli a berencsi szövetkezet, akkor minden lehetősége meglesz arra, hogy az állatok hasznosságának emelésével, valamint a magasabb hektárhozamokkal emeljék a szövetkezet jövedelmét. Dusek J., Nyitra Pontos tervet készítenek A nagymegyeri EFSz irodájában már most az év elején pontosan meghatározzák az egészévi termelés menetét. A szövetkezet agrunómusa már nagyjában elkészítette a szövetkezet globális tervet. Ebben pontosan fel van tüntetve a szövetkezet földterülete. valamint a háztáji gazdálkodó sok területe is. A fötervben pontosan Jeltüntetik, hány hektár őszi búzát, kukoricát és tavaszi búzát fognak vet. ni Még a hektárhozamok előrelátható magasságát is meghatározták. Megszervezték a munkacsoportokat is melyek között egyenlő arányban felosztották a szövetkezet földtulajdonát. a szükséges gazdasági felszerelésekkel és igctsallatokkal. A csoportvezetők még külön tervet is készítettek. melyben aprólékosan kidolgozták a rájuk váró feladatok elintézését. Ezt a tervet a szövetkezet vezetőségének kell jóváhagyni. Az így pontosan kidolgozott tervvel azt akarják elérni, hogti az összes munkát tökéletesen elvégezzék, és tudták, hány munkaegységre van a szövetkezetnek szüksége A tervezésnél nagy figyelmet fordítottak még arra is, hogy a Az izsapi szövetkezet tagjai örömmel állapították meg, hogy nem hiába dolgoztak szorgalmasan a muH esztendőben. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét. A tagok, akik azelőtt többnyire 1—2 hektáros kisparasztok voltak, örömmel újságolták egymásnak és a falu többi dolgozóinak, hogy amíg egyénileg gazdálkodtak, soha annyi jövedelmük nem volt, mint most, amikor az egységes földmüvesszövetkezetben közösen dolgoznak. Méri Dezső, aki apósával 2,5 'hektáron gazdálkodott, két éven át sem látott annyi gabonát A kapitalista állam olyan zilált állattenyésztési termelést hagyott ránk, melyet sürgősen orvosolni kellett. Az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben nem volt meg a tervezett állatállomány. A magángazdálkodóknak is kevés tehenük volt. Az állatállomány szaporításának egyik legfőbb feladata a műmegtermékenyítés, mely biztosítéka annak, hogy az állatok egészségesek és haszaothozók lesznek. A fajbikák állandó ervosi felügyelet ée gon- j doskodás alatt vannak. Olyan tehenektől származnak, melyek sok tejet adnak és a gazdasági követelményeknek minden téren m>gfelelnek. A műmegtermékenyítés oltsóbb, mint a bikák tartása. Egy bika 100 tehén megtermékenyítésére volt képes A mesterséges megtermékenyítésnél 2000, sőt 3000 tehenet is meg lehet termékenyíteni egy bika spermáival. Abban is megmutatkozik a mesterséges megtermékenyítés előnye, hogy a kiváló faj- ! bika spermáival nagymennyiségű anyái megtermékenyítenek, aminek következménye egészséges és jó utódok elérése, amelyeknél a nemi betegségek egészen kizártak Ma, három év után már több EFSz- : ben ki tudjuk mutatni a mesterséges I föld úgy legyen felosztva, hogy az árpa vagy búza olyan földbe kerüljön, ahol ezek magas hek.árhozamának előfeltétele megvan. így kiküszöbölik azokat a káros tévedéseket, melyek a föld minőségének figyelembe nem vételével történtek. A csoportvezetőnek ügyelnie kell minden egyes tagjára, hogy jól végezze munkáját. Figyelnie kell továbbá arra is, hogy a tervezett munkaegységek száma ne legyen idő alCh.1 kimerítve, mert ezáltal csökkenne a munkaegységek értéke. Ezért a tervet reálisan készítik el. gondosan megszervezik a feladatokat és meghatározott munkaegységek számát. A nagymegyeriek már most a feladatok szétírásánál arra is gondoltak, hogy a szövetkezeti tagok érdeklődését felkeltsék a tervezett hektárhnzamok túlteljesitésere. Ezért tervet dolgoztak ki a pótjutalmazásra. A szövetkezet pár napon belül be fejezi az egészévi termelési és pénzügyi tervét. A gondosan megszervcr zett és gazdasági felszerelésekkel ellátott munkacsoportok bátran néznek ma a jövő elé raktárában, mint amennyit ebben az évben. Többen voltak olyanok, akik az év folyamán még bizalmatlanok voltak és kételkedtek abban, hogy az év végén lesz osztalék. Lett aztán nagy meglepetés, amikor most az évvégi zárszámadásnál mindenki bőséges jutalmat kapott ledolgozott munkaegységei után. A szövetkezeti tagok most megfogadták, hogy az új esztendőben még szorgalmasabban fognak dolgozni, mert kézzelfoghatóan meggyőződtek arról, hogy a közös gazdálkodás jó életet biztosít számukra. megtermékenyítés pozitív eredményeit, A hódi EFSz-ben, ahol az állattenyésztés vezetője Reisinger elvtárs, 1953 január 1-én 117 tehén volt. Tavaly 30 tehenet adtak a közellátásnak. Hála a mesterséges megtermékenyítésnek 127 borjút értek el teheneik után. Bizonyára sok olvasó megütközik ezen. A dolog igen egyszerű. 1953 januárjában leborjaztak a tehenek, márciusban újból megtermékenyítették őket és decemberben újból borjaztak. Ehhez hozzá kell adni az ikerborjakat. Üszők is leellettek és kész az eredmény. így Reisinger elvtárs túlteljesítette kötelezettségét, mely 90 borjú szaporulatra szólt. Lassú János, Valábek Hrobár és még más tehéngondozók is hozzájárultak munkájúkkal ehhez a szép eredményhez. Nézzük meg most, hogy a hódi szövetkezet, hogy teljesítette a beadási '„ötelezettségét ? Sertéshúsbeadásuk 19 880 kg volt, s ezzel szemben 20.140 '<g-ot adtak be. Tejbeadásuk előírás ;zerint 83 000 liter volt, a szövetkezet '■8.600 litert adott be. A galántai EFSz-ben is szép eredményeket értek el műmegtermékenyítéssel. Emeljük a lejhozamot A marcelházi szövetkezetben a munkaegységekre 3 korona osztalékot kaptunk. Vannak olvan tagok is, akik 1000 munkaegységet dolgoztak le, ami 3000 korona pénzbevételt tesz ki. A legtöbben azonban 4Q0—500 munka* egységet dolgoztak le, s most eszerint kapták jutalmukat Mint fontos dolgot említem meg azt, hogy hogyan emelkedett következetünkben a tej hozam. Kara elvtárs a szövetkezet zootechnikusa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy amíg 1953 novemberében a fejőstehenek átlaga' alig érte el az 1 litert, ma már a négyszeresénél tartunk. Február végére » literes átlagot szeretnénk elérni. MARIKOVEC ALADÄR, Marcelháza. Urh'i'ps a jó munkáért Az eperjesi kerületből 71 szövélkczeti tag, kis- és középparaszt megy a tavalyi becsületes munkájuk jutalmául megérdemelt üdülésre. Január 2. és 24-én, valamint február 2-an hétnapos ingyenes üdülésre mennek Üj-Tátraíüredre, Tatranská Lesnáro. Luhacsovicre, Szliácsra, Prágába és Marianske Lázne-ba. Az üdülésen azok a magángazdálkodók vehetnek részt, akik az állam iránti beadásukat és az Ősziek vetését terv szerint teljesítették. A mezőlaborci járásból 9, az ólublóiból 7 és a nagykaposiból szintén 7 dolgozó megy üdülni. A kerület legeredményesebb EFSz-е a szabinovi volt. ahonnan 5 dolgozó vesz részt az üdülésen, akiknek az az érdemük, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben szövetkezetük sikeres eredményt ért el. Január végen retek és karfiol Amig Bratislave utcáin még hótorlaszok éktelenkednek, a petrzsalkai és a trnávkai városi kertészetekben már tavasz vár bennünket. Melegített üvegházakban már zöldéinek az időelőtti zöldségágyak, melyekben a kertészet dolgozói nagy gonddal friss zöldséget termelnek. Megszámlálhatatlan sorban nő itt a tavaszi retek és a karfiól. Ahol ч fiatal ültetvények a napsugár erejéből ú-nek be, hagyma, petrezselyem és sárgarépa is található itt. Január végén retket és karfiolt, február végén kalarábét és salátát, március végén pedig már az első uborkát, paprikát, paradicsomot és csemegehagymát fog a kertészet a piacra szállítani. Bratislava város kertészete 60 vagon időelőtti vitamindús zöldséggel fogja dolgozóink asztalát gazdagítani. g Az izsapiak gazdag jutalmat kaptak A mesterséges megtermékenyítés eredményei Az egészévi terv gondos kidolgozásával az EFSz>ek járási konferenciái elé Szövetkezeti tagjaink a közös gazdálkodásban szerzett páréves tapasztalataikat felhasználva láttak hozzá az idén, az egészévi termelési terv kidolgozásához. Felelősségteljes most a népi igazgatás dolgozóinak feladata is, mert segíteniük kell a szövetkezeteket az egészévi termelési tervek kidolgozásában, és egyidejűleg a téli időszakkal összefüggő többi feladatot is teljesíteniük kell Most, amikor falvainkban és üzemeinkben országszerte kezdetét veszi a nemzeti bizottságokba való választási törvény megvitatása, szövetkezeteink még több segítséget várnak népi igazgatásunk dolgozóitól. Az egészévi termelési terv kidolgozásának megkezdése előtt mindenekelőtt következetesen foglalkozni kell a tervkidolgozás előkészítésével. Meg kell tárgyalni a munkanormákat, megalakítani és megszilárdítani az állandó munkacsoportokat, melyek számára legalább egy vetést eljárás idejére ki kell adni a szükséges felszerelést. A munkanormák az igazságos jutalmazás alapját képezik. Ha jól állapítjuk meg a normákat, kiküszöböljük az egyenlősdiséget. A szorgalmas és lelkiismeretes szövetkezeti tagok a normákban segítőtársat látnak, olyan segítőtársat, amely biztosítékot nyújt arra, hogy becsületesen elvégzett munkájuk után megkapják a megérdemelt jutalmat. A normák ugyanakkor a feladatok idejében való teljesítését is elősegítik, ami a mezőgazdaságban a munka minősége mellett elsőrangú szerepet játszik. A mezőgazdasági termelést csak akkor fokozhatjuk, ha az egyes munkákra megfelelő normákat állítunk, aminek áldásos következménye természetesen megmutatkozik a szövetkezeti tagok jövedelmének emelkr désében. Sok szó esik a munkaszerve zésről. Bátran állíthatjuk ezzel kapcsolatban, hogy a munkanormák a jó szervezés egyik legfontosabb előfeltételét képezik. A munkacsoportok a normákhoz igazodnak, melyeknek teljesítése nem kis mértékben attól függ, hogyan ismerik azokat a szövetkezeti tagok. A normák teljesítésére az is hatással van, hogy a csoport képes-e készenlétben é.s rugalmasan mozogni fogataival és 8 többi felszerelésével. Mindebből az következik, hogy a munkacsoportnak ki kell adni a fogatokat, gépeket é* más felszerelést. így állandóan azokkal a szerszámokkal dolgozik, a számára hosszabb időtartamra kijelölt földeken. A normák megtárgyalásával, á csoportok és az állandó felszerelés kérdésével a somorjai járásban lévő nagylégi szövetkezeti tagok már a múlt év de- ! cemberében foglalkozni kezdtek. S hogy j helyesen jártak el ezen a téren, ahhoz nem fér kétség. A szövetkezet vezető- ] sége a normajavaslatok felállításánoz .1 csopor vozetők mellett meghívta a < legjobb szövetkezeti tagot is. így, közösen állították össze a normák magasságára vonatkozó javaslatot, amit <vezetőség aztán a taggyűlés elé ter- I jeszt megtárgyalás és jóváhagyás vé- I gett. I Behatóan foglalkoztak a normák megtárgyalásával az abonyi szövetkezeti tagok is. Nálunk egészen természetes dolog az, hogy követelik, hogy a régi normákat át kell vizsgálni és figyelembe véve a szövetkezet fejlődését, úi normákat kell megállapítani. Az 1952-es évben a dohány fűzésben a norma 35 léc felfűzése volt. Mivel ez a negyedik osztályba tartozott, a jutalom ezért a munkáért 1.25 munkaegység volt. A szorgalmas szövetkezeti asszonyok a fenti normát túlteljesítették. A valóságban 55 lécet fűztek fel. Egy év múlva, vagyis 1953-ban a taggyűlés jóváhagyásával, ugyancsak a negyedik osztályban a dohányfűzés normáját 55 lécre állapították meg. Az asszonyok itt is túllépték a normát. Keresetük 1.80 —1.90 munkaegység volt. Az idén tehát újra szilárdítani kell a dohánvfűzés normáját, mégpedig 60 lécre. Miért? Azért, mert az asszonyok nagyobb ügvességre tettek szert ebben a munkában, Ez érthető is, hiszen már 3. éve dolgoznak vele. Az idén például, ha a takarmányrépát nem osztották volna fel az egyes tagokra, mindenki legszívesebben a dohányba rpent volna dolgozni, mert itt ugyanannyi munkaidő atatt, több munkaegységet szerezhetett. Vagyped’g: a csépléssel egyidejűleg folyt a dohányszárítás. A cséplés normája 13 emberre 4.5 hektár volt. Ha egy bizonyos tábla 30 mázsát termett hektáronként, akkor 135 mázsát tudtak kicsépelni. Egy-egy tag tehát 1.25 munkaegységet szerzett. A dohánytörésben 5 ár volt a norma, amiért egy szövetkezeti tag 1 munkaegységet kapott. A valóságos munkateljesítmény azonban 10 ár volt, ami azt jelenti, hogy a dohánytörők 2 munkaegységet kerestek. Azt természetesen mindenki tudja, hogy a dohánymunka könnyebb, mint a cséplés. Ezért kell hát egyes normákat megszilárdítani. Ugyanezt a példát hozhatjuk fel a gereblyézésnél is. Az első évben 3 hektár felgereblyézése 1 norma volt, ezért 1 munkaegységet számítottak. A valóságban azonban 9 hektárt is felgereblyéztek. 1953-ban 6 hektárra emelték a normát (Ш. osztályban), úgyhogy az itt dolgozó szövetkezeti tagok 1.5 munkaegységet kerestek. Ezek a tapasztalatok arra késztették az abonyi szövetkezeti tagokat, hogy nem egyenként, elkülönítve fogják átvizsgálni és megszilárdítani a normákat, hanem összehasonlítják az egyes munkákat, s ennnek alapján állapítják meg a normát. A nagylégi szövetkezeti tagok a munkacsoportok felszereléséről sem feledkeztek meg. A szövetkezetnek 3 munkacsoportja van. Mindegyik csoport a gondjaira bízott felszerelést rendbehozta és a téli időszakra elraktározta. A gépekei és a vontatott berendezést naftával tartósították és pajtákban helyezték el, A szövetkezet vezetősége azonban nem elégedett meg a csoportvezető jelentésével, hanem 2 tagot, mégpedig Mészáros és Jankovics iparos elvtársakat kijelölte arra, hogy a leltártkészítő bizottsággal vizsgálja felül a gépeket és tegyenek javaslatot a szükséges javításokra. A csoportvezetők aztán biztosítják a gépek műhelybe való szállítását. Népi igazgatásunkra nagy feladat vár azon a téren is, hogy a szövetkezeti tagokat meggyőzzék arról, hogy a csoportokba való beosztásuk kötelező. Emellett azonban figyelembe kell venni a tagoknál azt, hogy melyik munkában lelik kedvtelésüket. Ez elősegíti aztán ч dolgozók kezdeményezését. Ugyanakor határozottan harcolni keli a sógornmaság tünetei ellen. A múltban szános hiba előfordult abban is, hogy a nunkacsoportok gyakran csak papíron léteztek, de nem volt, aki a csoportra eső munkát a gyakorlatban elvégezze, tgy az agrotechnikai határidőket túllépték, a tervezett termést nem érték el, a szövetkezet megterhelése emelkedett A szövetkezetnek nem volt mit tennie, minthogy brigádokra támaszkodott a csúcsmunkák idején. Az előkészítés időszakába, vagyis a téli kampány első részébe tartozik az EFSz-ek alapszabályainak megvitatása is. A járási és kerületi nemzeti bizottságok dolgozóinak figyelemmel kell kísérniük az alapszabályok megvitatását. Nekik kell hozzásegíteniük a szövetkezeti tagokat ahhoz, hogy a munkaszervezéssel és az alapszabályokban feltüntetett más feladatokkal kapcsolatos nehézségeket a tél folyamán sikeresen megoldják. Ide tartozik az igazságos jutalmazás bevezetése, no és ami még mindig gyenge pontunk, az állatállomány összpontosítása is olymódon, ahogv azt az alapszabályzat előírja Renlet kell teremtenünk a lovak összponosításában is. A gyakorlat azt mutata, hogy az egyik helyen a lovak a kö'ös szövetkezeti táblákon dolgoznak, de a takarmányozásukról kénytelen a szövetkezeti tag gondoskodni. A másik helyen meg ellenkező a helyzet. A szövetkezet takarmányát pazarolják, de ugyanakkor a lovakat magáncélokra használják. Nem ritka eset az sem, hogy a szövetkezeti tag tulajdonában megmaradt ló, elvezeti őt a közös munkától és inkább fuvaroz. Az alapszabályzat megtárgyalását úgy kell megszervezni, hogy ez már most, az egészévi termelési tervek kidolgozásánál is a szövetkezet segítségére legyen. Ügyelni keil arra is, hogy a tagok kötelezettségvállalásai és a taggyűlések határozatai az egészévi termelési tervet aktív mozgatóeróvé tegyék a feladatok teljesítésében. A tervek előkészítésénél nem szabad megfeledkeznünk semmiről. Még a kicsiségekről sem, ha azok összefüggnek a szövetkezeti termeléssel. Sokszor a látszólagos kicsiségek később nehézségeket okoznak, ha rendesen nem terveztük őket. Az alapos előkészületek után szövetkezeteink rátérnek a terv tulajdonképpeni összeállítására, ami egyúttal az EFSz-ek járási konferenciáira való (elkészülést is jelenti. Itt megint a járási nemzeti bizottságok IX. osztályaira kell hivatkoznunk, amelyeknek elsősorban feladatuk az, hogy a szövetkezeti tagoknak a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák. A jól kidolgozott terv az egész éven keresztül iránymutató és vezető a munkában. Legyen tehát népi igazgatásunk és szövetkezeteink becsületbeli kérdése, hogy ezek a tervek valóban jók legyenek. b
