Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 4. szám

2 FôWmfi#Q 1PM. 'Január 54. Nagy érdeklődéssel készül dolgozó parasztságunk a JNB-ról szó^ó törvényjavaslatok vitájára Sokan a rádióból hallották, egyesek az újságban olvasták s örömmel vették tudomásul, hogy kormányunk vitára bocsajtja a NB-ról szóló törvényjavas­latot. Akadtak olyanok is, akiknek nem volt elegendő csupán egyszer elolvas­ni hanem eltették «z újságot, hogy szabad idejükben aztán alaposan átta­nulmányozzák. — Nem elég ám azt csak elolvasni — mondta Hatvani István, a vágsely­­lyei szövetkezet agronómusa. — Tüze­tesen át kell tanulmányozni, mert ha vitatni fogják a népgyüléseken, nem tudnának helyesen hozzászólni s a vita nem fejlődhetne ki a kívánt mérték­ben Nagy Lajos, szövetkezeti tag a rá­dióban hallotta az új törvényt. — Helyes az új választási törvény — mondja — s főleg az tetszik, hogy mi is részt veszünk a választásban. Jelölhetjük sorainkból a legjobb dolgo­zókét, akiknél meggyőződtünk arról, hogy valóban alkalmasak a funkcióra s megérdemlik bizalmunkat. Kopácsek József magángazdálkodó többször olvasta el a törvényjavaslatot, mert amint mondja, nem elég, ha egy­szer átfutja valaki. Egyes részeket meg kell jelölni, azután el kell rajta gondolkozni, mert az minden ember érdekét szolgálni fogja. — Idő kell mindenre — mondja meg­fontoltan. — Már sokszor gondoltam arra, hogy mi is lehet annak az oka, hogy mi magángazdák eddig alig vol­tunk a nemzeti bizottságokban képvi­selve. Pedig nekünk éppen úgy meg­vannak a jogaink és kötelességeink is, mint a szövetkezeti tagoknak. Ennél­fogva nagyon helyes a törvényjavas­latnak az e pontja, amely leszögezi, hogy mi is szavazhatunk és meg is választhatnak bennünket. Nem leszünk elkülönítve, részt vehetünk a közigaz­gatásban, ami elősegíti, hogy pártunk és kormányunk támogatását teljes mértékben igénybe vehessük. Kopácsek József, a szövetkezet el­nöke sem állhatja szó nélkül s úgy A vásellyei egységes földműves s zövelkezet tagjai örülünk az új vá­lasztási törvényjavaslatnak és nagy о n sokat remélünk tőle. Az eddigi népképviseletben nem voltak közv’tl énül képviselve az egységes fö'dmű­­vesszövetkezetek és csak mint az eg yes tömegszervezetek tagjai vettek részt a községi nemzeti bizottságokb an. Az új választási törvényjavaslat mint a többiek, ő is hozzászól a kia­dott törvényjavaslathoz. — Igen, jó lesz — mondja — ha az egész község képviselve lesz a bizott­ságban. Fontos azonban, hogy a párt­ós tömegszervezetek segítségével olyan tagokat jelöljenek, akik igazán méltóak lesznek a tisztségre. Olyan jelöltek kellenek, akiket a nép szeret és nem fognak visszaélni a nép bizalmával Szem előtt kell tartaniok a párt- és kormány határozatait, mert ez pa­rasztságunk érdekeit szolgálja és élet­­színvonaluk emelését irányozza elő Hogy a vágsellyei szövetkezeti tagok is örülnek a törvényjavaslatnak, mi sem bizonyítja jobban, mint a hozzánk beküldött levelük. S. G. lehetővé teszi, hogy az EFSz-ek is r észt vehessenek a közigazgatási mun­kában. Az általuk jelölt legjobb sző vetkezeti tagokkal erösithesssük az NB-t. akik az egységes földműves s zövetkezetek megerősítésével és ki­bővítésével, a falvak szebb és boldog abb jövőjét fogják megteremteni. JOBBÁGY LAJOS, Vágsellye. Sokat várunk a választási törvénytől A nyifrai kerü efben is készülnek a vitára A nemzeti bizottságok vitája a besz ercebányai kerü'e'ben Л besztercebányai kerület nemzeti bizottsága megkezdte a nemzeti bizott­ságokról szóló törvényjavaslatok vitá­ját A dolgozók számos képviselője csaknem mind hozzászóltak az új tör­vényjavaslathoz. A vita bevezető ré­szében Bortel Ľudovít, a KN Belnöke leszögezte, hogy a nemzeti bizottságok sejkségével a kerületben ezideig 317 maoasabb típusú EFSz alakult meg, melvek az állami gazdaságokkal együtt s kerületben a földek 50 százalékát művelik meg. Kerületi méretben 35 új Iskolát, 64 kultúrházat, 385 közműve­lődési épületet és 11 kórházat építet­tek. Nemcsak a kerületi plénum, de az összes járások bizottságai is foglal­koztak a törvényjavaslat megvitatásá­val. A kékkői járásban igen nagyra be­csülték a dolgozókról és családjaikról való gondoskodást, akik a pótorl szén­bányák keretein belül lakásokhoz ju­tottak. Két évtói számítva csaknem 200 új családi egységet adtak át a bányá­szoknak. Szinte napről-napra nőnek ki a földből az új, szebbnél-szebb épüle­tek Érdekes, hogy a járásban a kapi­talizmus ideje alatt csupán négy or­vosi rendelő volt, ez a szám most 14- re emelkedett. Míg a múlt rezsim alatt Kékkő és Losonc között csak egy au­tóbusz közlekedett, add g ma 62 au­tóbusz-járat indul a járás különböző falviban. A tőkés rendszer évtizedek hosszú során nem tudott vasút' ösz­­szeköttetést biztosítani, ami a felsza­badulás után egy éven beiül létrejött. A nyitrai kerület egyes községeiben a járási nemzeti bizottság és a helyi partszervezet dolgozói nagyban ké­szülnék a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat sikeres megvitatására A népi igazgatás dolgozói már kimen­tek a községekbe, hogy bizonyító anyagot szerezzenek a nemzeti bizott­ságok eddigi működéséről, valamint hogy felvilágosítsák a polgárokat a vi­ták fontosságáról. A községekben még a viták megkezdése előtt, a helyi párt­­szervezet taggyűlésein fognak a tör­vényjavaslatról tárgyaim. Az üze­­. mekben és az iskolákban a forradalmi szakszervezet és a CsISz legiobb dol­gozói fogják a vitákat vezetni. Január 15-én a JNB rendkívüli teljes .érte­kezletén meghatározták a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat érdekében rendezendő sikeres viták további intézkedéseit. Л'а^у nap a faluban Ejnye kislányom, te a Pistád levelét olvasod, mikor itt a nemzeti bi zottságokról szóló törvény ... Ugyan édesanyám, hiszen a Pistám is arról ír. A szénért folyó harc egész népünk ügye A széntermelés tervének teljesíté­se már régóta nemcsak a bányászok ügye. A bányászok munkájának e­­edmenyei iránt egyformán érdeklőd­nek a munkások, parasztok, vasúti dolgozók, városi és falusi lakosok egyaránt. Mindannyian tudjuk, hogy j széntermelés eredményeitől függ i futöanyagkészlet háztartásaiban, de ugyanakkor attól függ a legkülön­­sozóbb termékek gyártása is, kezdve i traktoroktól, egészen a napi köz­szükségleti cikkekig. Nem csoda te­hát, ha egész dolgozó népünk szívből iövő érdeklődéssel fogadta pártunk és kormányunk határozatát a szén­­nar fejlesztéséről és az 1954. évi széntermelés biztosításáról E nagyjelentőségű határozat elol­vasása után ismételten láthattuk ha­zánkban szocialista építésünk óriási erjedelmét az elmúlt évek alatt. H szen alig öt év alatt Csehszlová­kia széntermelése több mint 13 mil­lió tonnával emelkedett, ami nagyob nennyiség, mint Afrika, Kanada, vagy Hollandia széntermelése. Mennyivel kpllett emelkednie a szénfog.vasztás­­iak üzemeinkben, a vasúti hálózaton >s másutt, ha a szénfejtés e nagy •melkedése ellenére sem rendelke­zünk annyi szénnel, amennyire szük­ségünk lenne. Örömmel fogadták dolgozóink a part­is kormányhatározatnak azokat a részeit, amelyekben a hiányok kikü­szöböléséhez szükséges intézkedé­sekről van szó. Hazánk természeti kincsekben gaz­dag ország. A természeti kincsek­ből pedig éppen a szén játsza a leg­nagyobb szerepet. Mivel az új bá­nyák megnyitása nem haladt olyan gyorsan, a határozat rámutat arra, hogy be kell hoznunk a geológiai kutatásban lévő lemaradást és gyor­sabban kell üzembe helyeznünk az új bányákat. A bányák dolgozói fela­datul kapták, hogy az 1954-es évben feltétlenül teljesítsék az összes rá­­iuk bízott feladatokat. Az új bányák gyors feltárásához a lehető legna­gyobb mértékben gépeket fogunk használni. Példaként szolgálnak azon bánvaszakaszok dolgozó', amelyekben egv hónap alatt a tárnák mélyítésé­ben 43 métert haladtak lefelé és a földalatti folyosók vályásában 120 ni­es eredményt mutattak fel A tüzelő- és energetikaügyi miniszter a CsKP KB ülésén ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: „Fontos, hogy a mérnökök és a geológiai kutatás technikai dolgozói az eddiqinél sok­kal többet merítsenek a Szovjetunió geológusainak tapasztalataiból és hogy munkájukban sokkal szélesebb méretben érvényesítsék a szovjet dolgozók tapasztalatait, geológiai ku­tatásunk meonyorsítása és jobb mi­­nőségüvététele érdekében. Épp­úgy meg kell javítani a tervezést, a munkaszervezést és a tervezett mun­kák minőségét”. További fontos feladat, amely a széntermelés biztosításában előttünk áll az, hogy elég állandó munkaerőt szerezzünk bánvá'nk számára Leg­fontosabb és legnagyobb medencénk­ben, az ostrava-karvini bányákban a dolgozók létszámának egyharmada csak átmeneti dolgozó volt, ami ter­mészetesen nagyon megnehezítette a munkaszervezést és fékezte a munka termelékenységének fokozását. A halaszthatatlan intézkedések­ről szóló 13 pont között, amelyeket bányaiparunkban meg kell valósíta­nunk, ott szerepel a 8231 lakásegy­ség átadása is a dolgozóknak, hogy ezzel állandó munkaerőket biztosít­sunk. Ott szerepel továbbá a szociá­lis, kulturális és egészségügyi épít­kezések kiszélesítése is. A legjobb, üdülőközpontok és gyógyintézetek átmennek a bányaalkalmazottak szö­vetségének hatáskörébe. Pártunk és kormányunk gondoskodik arról, hogy azok, akik gazdaságunk legfontosabb szakaszain dolgoznak, m'nden tekin­tetben a legnagyobb gondoskodásban részesüljenek. Az új intézkedések ha­tására minden bizonnyal sok-sok út állandó bányászkádert nyerünk Gon­dot fordítunk arra, hogy a bánya­munkákra ezer és ezer fiatalt meg­nyerjünk, akiknek itt meg lesz a lehetőségük arra, hogy állandó és jó existenciát alapozzanak meg maguk­nak. A szénért folyó harc egész népünk ügye. E harc sikeréhez hozzájárul­nak földműveseink is azzal, hogy pél­dásan teljesítik feladataikat és így a lehető legjobb ellátást biztosítják bányászaink számára. Szeressük, tanuljuk, kövessük a nagy Lenint... Folytatás az első oldalról. hetik meg harcok nélkül. Kis- és kö­zépparasztságunk jelentős része meg­értette már a közös gazdálkodás jelen­tőségét. De vannak még földműveseink, akik még egyénileg akarnak gazdálkod­ni. Ök még ingadoznak, de csak idő kérdése, hogy szövetkezeteink olyan erősek lesznek, hogy a még habozö földművesek kézzelfoghatóan meggyő­ződnek arról, hogy számunkra a jobb életet egvediil a szövetkezeti gazdál­kodás nyújtja. Van azonban a faluban még egy té­nyező, amelyről már nem mondhatjuk azt, hogy „ingadozik, de meg fog győ­ződni’'. Lenin elvtárs a kulákról ezt mondja: „A kulákok a legállatiasabb. legdurvább, legvadabb kizsákmányo­lok, akik más országokban a történelem során nem egyszer állít ott ák már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalis­ták hatalmát. Ezek a vámpírok kezük­be ragadták és ragadják a földesúri földeket és újra meg újra igába gör­­nyesztik a szegény parasztokat”. Lenin elvtárs tehát világosan látta, hogy milyen veszélyes a kuiák. Nap­jainkban is falvaink egész seregében találkozunk ezzel a problémával Ha azt akarjuk, hogy egységes földműves­­szövetkezete'nk erősek és szilárdak le­gyenek, a jelen időszakban el kell szi­getelnünk a kulákságot és meg kell akadályoznunk azt, hogy bárminemű befolyást is gyakaroljon kis- és kö­zépparasztságunkra. A kulák célja az, amint arra Lenin elvtárs figyelmez­tetett bennünket, hogy a kis- és kö­zépparasztokat óira járomba hajtsa Visszasírja a régi időket, amikor ő még a falunak korlátlan ura volt. Minél na­gyobb sikereket érünk el hazánkban a szocializmus építésében, a kulákság an­nál elkeseredettebben harcol ellenünk. Célunk eléréséhez tehát következetesen alkalmaznunk kell a lenini jelszót: „Tá­maszkodj a szegény parasztra, lépj szövetségre a középparaszttal és egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen”. A Szovjetunió parasztsága a lenini útmutatást alkalmazva, mezőgazdaságát a világ leghaladottabb mezőgazdaságává építette A szovjet kolhozok előtt a legfényesebb távlatok vannak A mi távlataink is hatalmasak, ha helyesen alkalmazzuk Lenin elvtárs és lángeszű tanítványának Sztálin elvtársnak útmu­tatásait mezőgazdasági politikánkban Ehhez azonban az szükséges, hogy ta­nuljuk és mégegvszer tanuljuk, hogy megismerjük Lenin elvtárs tanításait. Számos hibát, amelyeke* elkövettünk mezőgazdaságunk építésében elkerül­hettük volna, ha falusi funkcionáriu­saink, ha mezőgazdasági dolgozóink is­merték volna és helyesen alkalmazták volna a parasztság legnagyobb barátiá­nak tanítását, ha megtanulták volna, hogyan kell a parasztság milliós töme­geinek mozgósításával a falu termelő erőinek fellendítését előmozdítani, a­­mely pártunk és kormányunk politiká­jának homlokterében áll. Szeressük, tanuljuk és kövessük a nagy Lenint, aki él a kommunizmust építő Szovjetunió eddig példátlan alko­tásaiban, aki él a békeszerető emberek békéért folytatott harcának sikereiben, aki él minden szabadságot szerető em­ber becsületes törekvésében. Fővárosunk megünnepelte V. L. Lenin halálának 30. évfordulóiét Szlovákia fővárosának dolgozói mél­tóképpen megünnepeltéki Vladimír ll­­jics Lenin emlékét. Szerdán, január 20-án az évforduló előestéjén a bra­­tislavai Békevédők utcáján megnyi­tották a Lenin múzeumot. A megnyi­tási ünnepségeken résztvettek a párt­ós a közigazgatás képviselői és szá­mos éldolgozó. A Lenin-múzeum egész Szlovákia dolgozói számára a -szocializ­mus és a kommunizmus iskolájává vá­lik. , Ugyanezen a napon este a Slovan mozgószínházban bemutatták a „Tö­retlen föld” című új szlovák filmet, melyet Peter Jilemmcký nemzeti mű­vész ugyanilyen nevű regénye alapján készítettek. V l. Lenin halálának 30. évfordu­lóján január 21-én ünnepi emlékestét rendeztek a bratislavai nemzeti szín­házban. Az ünnepi beszéd után a szlovák filmharmónia előadta Csaj­­kovszki E-moll szimfóniáját. Nagy tanítónk halálának 30. évfor­dulóján egész hazánk dolgozó népe л legnagyobb szeretettel és hálával gon­dol Leninre, ami megmutatkozott fő­­városunk dolgozóinak Lenin-ünnep­­ségein is. Jfivílsék meg munkájukat a memfeelösök Népidemókratikus rendszerünk már sok falunak adott filmvetítőgépet, hogy a község lakói fejleszthessék kultúrájukat és élményekkel teli szó­rakozásban részesüljenek. Azonban ezeket a lehetőségeket egyes falvakon a rossz szervezés és irányítás miatt nem használták fel kielégítően. Karácsony másodnapján Nyárasdra utaztam. Már messziről szemembe tűntek a moziplakátok, amelyek az előadásokat hirdették. Mivel éppen ez ügyben jártam a szomszédos falva­kat, — fűmet akartam cserélni — hogy az ünnepek alatt változatosabb előadást tudjak biztosítani a dolgo­zóknak, utam egyenesen a plakáthoz vezetett. Ezzel azonban nem értem el semmit, mert a képeket már ismertem, de a plakát nem volt dátumozva. — Tovább vettem az utam és érdeklőd­tem a mozifelelős után, akit meg is találtam Meleg kézszorítás után azonnal a tárgyra tértem át, mert délután 4 órától előadásom volt. — Elvtárs. úgy látszik nektek ki­tűnő filmetek van. — Honnan tudod? — kérdi. — Hát látom a plakátot. — Ah — mondia, — tévedsz. A plakátok már régiek. Az újat még nem tettük ki. Azután azon sajnálkozásának adott kifejezést, hogt/ az előadásokat alig látogatják. Szombaton heten-nyolcán, vasárnap 4 órakor 6-7 gyerek. A 7 órai előadáson már többen vannak, ha jó a film. Inkább a korcsmában leb­zselnek — mondja a mozifelelős. Ez nincs rendjén. Nem azért adja ki államunk a falvakra a drága vetí­tőgépet, hogy az előadást 8—W em­ber látogassa. Van sok olyan íalu, ahol szívesen elfogadnák és látogat­nák a filmelőadásokat. Ezeket a hibákat ki lehet és ki kell küszöbölni. A mozifelelősnek a gép­kezelővel együtt mindent el kell kö­vetnie. hogy az előadás látottat ott ’r­­gyen. Amint megérkeznek a plakátok, a falu különböző helyein ragasszuk ki és mellé színes magyarázatot fűzzünk. Ha a tömegekkel érintkezünk, ajánla­ni kell a filmek látogatását. Ehhez azonban a tömegszervezetek vezetőinek is hozzá kell járulni­­hogy a mozilátogatók szaporodjanak. Kérem azon falvak mozifelelősp.t és gépkezelőit, ahol az előadást csak kevesen látogatják, a fent leírt mód­szer figyelembevételével kövessenek el mindént, hogy filmjeinket többen látogassák. GYŐRI BOLDIZSÁR, mozigépkezelt!, Nádszeg A Könnyűipari Minisztérium felhívása a lentermelőkhöz Az 1953-as évi lenszedés ideje alatt az időjárás többnyire száraz volt, s ennek következtében a lenmag olyan jő állapotban van, hogy a tisztító: állo­más előzetes kitisztítása után, újból felhasználható vetőmagnak. A könnyűipari minisztérium felhívja a lentermelőket, hogy a len vetőmag jáért, amely alkalmas kereskedelmi vetőmagnak, a felvásárló üzemek 100 kilogrammért 354.60 koronát fizetnek. Ha tervenfelüli beadásról van szó, ak­kor ehhez ez összeghez még 100 koro­na felárat is számítanak és 100 ki­logramm olajos pogácsa juttatását is biztosítják. A közönséges len vetőmag­jáért (piaci áru), mely nem alkalmas kereskedelmi vetőmagnak, 100 ki­logrammért 194.60 koronát fizetnek. A minisztérium szükségesnek tartja, hogy erre a tényre rámutasson, mivel^ egyes üzemek az utóbbi időben hely­telenül fizettek a kereskedelmi vető­magnak alkalmas lenért 194 60 koro­nát. Felhívja továbbá a termelőket, 'mennyiben a beadott magnak keres­kedelmi vetőmag sajátossága van, ra­gaszkodjanak ahhoz, hogy a felvásárló üzemek э 100 kilogrammért járó 354.60 korona megszabott árat fizessék meg. Szükséges azonban, hogy a beadásokat időben megvalósítsák. í

Next

/
Thumbnails
Contents