Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 4. szám

A szocialista faluért! TzalsacS Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954 január 24. éíra 40 fillér V. évfolyam, 4. szám. A nemzeti bizottságok tevékenysége a mező­­gazdaság szakaszán, a mezőgazdasági termelés színvonalának egész nemzetgazdaságunk szín­vonalára való felemelésére irányul. (A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat indokolá­sából) Szeressük, tamiljuk, ke vessük а папу Lenint... Harminc éve annak, hogy meghalt t az emberiség egyik legnagyobb géniu-! sza, Vladimir Iljics Lenin. Lenin müve j felrázta és felrázza az egész világ dol- ' gozóit, utat mutat nekünk a szocia- j lizmus építésében és erót ad a kaoi- ; talista elnyomásban sínylődő népeknek, I harcuk sikeres kivívásához. Halhatatlan j a nagy Lenin tanítása, amely ott él az 1 egész világ haladó emberiségnek szí- j vében. A lenini tanok életereje száz- és százsorosan bebizonyosodott már, es napjainkban a fejlődés, az események • mind, mind Lenin útját igazolják. Le- j nin volt az, aki a párt élén a néppel egybeforrva megalakította a hatalmas, lepvózhetetlen Szovjetunót, amely ma a lenini-sztálini úton bátran halad a kommunizmushoz. A Szovjetunió felé ; ma az egész haladó emberiség biza­lommal tekint, mert a lenini útmutatás a Szovjetuniót a béke legbiztosabb és legerősebb bástyájává változtatta. Le­nn a dolgozó tömegek geniális veze­tője és tanítója, az emberi jogok és szab; d sáp megpvőző erejű és tántorít- j hatatlan harcosa, magasra emelte a: győzelmes zászlót, amely alatt ma a nének milliói haladnak. Lenint a Szovjetunió munkásságának és parasztságának határtalan szeretete veszi körül. Hiszen ö volt az, aki ki­vezette az orosz munkást és muzsikot a sötétségből, kiszabadította a gyáro­sok, Ы nkárok, napvb'rtokosok és a ku­­lákok karmai közül és rávezette az új útra, a boldog élet útjára. Hazánk munkássága és dolgozó pa­rasztsága is mély szeretettel gondol a naqv vezérre, mert mi is azon az úton haladunk, melyet Lenin mutatott. A Szovjetunió dolgozói Lenin útmutatá­sait követve hatalmas erőműveket, gyárakat, virágzó kolhozokat építettek, amelyeknek segítségével biztosították boldog életük egvre emelkedő színvo­nalát. A szovjet iparosítás és mezőgaz­dasági politikájának helyessége a világ­­történelem páratlanul ragyogó ered­ményeiben bizonyosodott be. A Szovjet­unió ragvogó példaképként áll előttünk és hazánk szocialista építésében a szov­jet dolgozók nyomdokait követjük Hogy milyen óriási «eoítséget jelent számunkra a Szovietunló, azt az élen­járó hányáink, üzemeink és szövetke­zeteink bizonyítják, amelyek a szovjet tapasztalatok aikalmazásával egyre na­gyobb sikereket érnek el Lenin elvtárs arra tanít bennünket hogy egyedül a munkások és parasztok szilárd szövetségében van az az eró, amely képes arra, hogy megdöntse a kapitalisták uralmát, s hogy felépítse az új, gazdagabb, örömteljesebb életet. A párt által vezetett munkásság és pa­rasztság szövetsége tette lehetővé szá­munkra is, hogy bekövetkezett 1948 győzelmes februárja és ez a szövetség a biztosítéka annak, hogy a nagybirto­kosok, a kapitalisták már soha vissza nem térhetnek hozzánk, s megteremti a feltételeket, hogy hazánk a boldog emberek országa legyen, a boldog mun­kásoké, a boldog parasztoké, a boldog dolgozóké. Parasztságunk a munkásosz­tály segítségével a párt irányítását kö­vetve építi a szocialista falut, amely­ben megszűnik a kizsákmányolás és mindenki aszerint fog élni, ahogy dol­gozik. Ezt a célt azonban nem érhetnénk el, ha földműveseink továbbra is kora hajnaltól késó estig robotolnának apró, szétdarabolt parcelláikon. Ilyen körül­mények között nem termelhetnénk egyre több mezőgazdasági terméket, ami az életszínvonal emelkedésének egyik alapvető feltétele. A nagy Lenin itt is utat mutatott: „Az árutermelő kisgazdaság rendszere képtelen meg­szabadítani az emberiséget a tömegek nyomorától és elnyomatásától” — mon­dotta, majd kihangsúlyozta, hogy: „Csakis a közös arteljszerű társasmun­ka segítségével juthatunk ki a zsák­utcából .. .” Az arteljszerű társasmun­kára, i közös gazdálkodásra való átté­rés azonban „csakis önkéntes lehet, ebben a kérdésben a munkás- és pa­rasztkormány részéről a legcsekélyebb kényszerről sem lehet szó.” Harminc éve annak, hogy megjelent Lenin elvtárs „Szövetkezeti terv”-e. Ebben mutatta meg a Szovjetunió pa­rasztságának a kivezető utat, aminek alapián áttérhet az új társadalmi rend­re. A mi parasztságunk is egvséges földmű vesszövetkezefeinken keresztül kapcsolódik be a szocializmus építésé­be. Lenin „Szövetkezeti terv”-e irányt mutat nekünk is egységes földműves­­szövetkezeteink építésében Széles szö­vetkezeti táblá’nkon ma már új élet virul Traktorok és komháinok zúgnak, úiarrú parasztok szorgalmas munkája nyomán új kenyér terem rajtuk, új ízes hófehér kenvér, amilyen csak a közös munka oviimölese lehet Szocialista mezőgazdaságunk azonban nem jöhet létre magától, nem szület- Folvtatás a második oldalon. kiküszöböljük a multévi hibákat Koreai testvéreink megsegítésére tiz mázsa búzát és 10 mázsa rozsot ad­tunk. A galántai járásban a második helyen vagyunk. Tagságunk örömmel vette tudo­másul az évvégi elszámoláskor, hogy minden ledolgozott munkaegységre több mint 3 koronát képünk. Most egy 20 tagból álló norma-megálla­­pító bizottságot választottunk. A bi­zottság a vezetőséggel karöltve ki­dolgozza az 1954-es feladatok tervét. A normák megállapításánál kiszámít­ja, ki mennyi és milyen munkát kap, hány munkaegységet keres az a tag, aki rendesen dolgozik. Továbbá szét­osztottuk a földeket és a hozzávaló felszerelést a csoportokra. A csoport elosztja tagjai között a területet. Kü­­ölönsen a kapásokra helyezünk súlyt. Igv eztán, ki hogyan fog gazdálkodni, aszerint fog keresni. A vezetőség ki­dolgozta továbbá a siló- és szálas­takarmány fejadagolásának tervét. Takarmányunkat 1954. május 15-ig biztosítottuk. Májusban pedig már várjuk a jó őszi bükkönyt, melyet 60 hektáron vetettünk el. Ezeket a terveket Divicsán elnök ismertette a tagsággal. Megvitattuk a legújabb kormányhatározatokat is, melyekből megértettük,, hogy terv szerint és szakszerűen kell gazdál­kodnunk. mert csak így tudunk any­­nyit termelni, hogy mindnyájunknak bőven jusson. Szövetkezetünk vezetősége most végzi még ez elosztási munkákat. Falunkban nagy a forgalom, a tagság most viszi haza a búzát, árpát, ku­koricát. Egész rakománnyal mennek egyesek haza. Persze vennak olya­nok is. akik csalódtak. Most °zek is megértik, hogy csakis a ledolgozott munkapovséqpkért várhatja mindenki e bevételt és hogy a szövetkezet szorgalmas dolgozóinak szép és bol­dog megélhetést biztosit. Kontár Jenő — Felsőszeli. Jól halad a tervszétírás a nyitrai kerületben A nyitrai kerület EFSz-eiben és községeiben már teljes ütemben fo­lyik az 1954-es évi mezőgazdasági termelési terv szétírása. A személyekre való szétírásc a kerület 60 községében már szépen előrehaladt Ahol a földtulajdonosok nvilvántartását időben és jól elvégezték, ott különösen sikerrel fol-'k a feladatok teljesítése. A komáromi, galgóci. és zselízi járásokban az állattenyésztési termékek szétírása iói és szépen halad. Az érsekúivári szétfő bizottság nagy körültekintéssel kezdte meg munkáját. A feladatok EFSz-ekre való szétírásánál a bizottság tagjai megbeszélést folytattak a szövetkezeti tagokkal a tervezett feladatokról, a terv telje­sítés lehetőségeiről, stb.. és a termelési feladatokat ezek szerir* állították fel. Nagv figyelmet fordítanak a különleges növények, mint a dohány, napraforgó termelésének szétírására Az állattenyésztés fejlesztésére összpontosítmk erőnket Uj tervünk ben Szakszerű gazdálkodást akarunk bevezetni az 1954-es évben a felső­szeli IV. típusú EFSz-be. Az 1953-as év utolsó napjaiban és ez 1954-es *v elején tagságunk gyűlést tartott, melyen mindkét alkalommal szép­számban voltak jelen. A gyűlésen a­­laposan megvitattuk, hol történtek hibák, s hogyan tudtuk volna ezt el­kerülni. Nem használtuk ki például a hektárhozamok fokozásának ehe­tőségeit. A gabona átlagos hozama 26.30 mázsa volt, s lehetett volna 42 mázsa is, a répa 247 mázsát termett hektáronként. Itt is 500 mázsán fe­lül lehetett volna a hozam. A tagság megértette, hogy csak úgy lehet több termést elérni, ha a talajt jól elő­készítjük, ha idejében vetünk és ha a veteményt idejében és jól meg­kapásuk Az 1953-as évre eleget tettünk be­adási kötelezettségeinknek. Kender­ből, sertéshúsból, búzából pedig 4 va­gonnal túlteljesítettük a beadást Bodrogszerdahelyen 350.000 koronát osztanak szét A bodrogszerdahelvi szövetkezetben a tagok örömteljes elszámolásnak néznek elébe. Előzetes számítások sze rint 350.000 koronát osztanak fel í ledolgozott munkaegységek arányá­ban. ami annyit jelent, hogv egy mun kaegységre körű'belül 4 korona jut Jó eredmény ez, ha figvelmbe vesszük, hogy a ta'tok elűegkétit r.ünden mun kaegvség után a 11 koronát rendsze résén kapták. Kocur János áľatgon­­dozó Margit nevű leányával 1150 műt. kaegvséget dolgozott le a szövetkezet­ben. Ha ceruzát veszünk a kezünkbe tiszta képet kapunk arról, hogv egv szorgalmas szövetkezeti tag számáré miiven magas jövedelmet biztosított a szövetkezet. A pénzjutalmon kivü’ munkaegységenként 2 kilogramm bú zát, 0 65 kilogramm rozsot. 0.50 kilo­gramm árpát. 2 kg szénát és 2 kp szalmát kaptak a tagok. Sőt minder 100 ledolgozott munkaegység után 3 liter bor is jár. N gy ünnepet jelen’ majd az elszámolás Szerdi János szá­mára is. aki fiával egvütt 1200 mun kaegvséget dolgozott le a múlt esz­tendőben. Példát mutatott özv. Kosai Erzsébet 6 gyerekes családanya is. aki 374 munkaegységet szerzett, Lubín»/­­ki Miklós a kertész :tj csoport egyik dolgozója 821 munkaegység útin kar la a jutalmát. A silicei EFSz a rozsnyói járás leg­jobb szövetkezetei közé tartozik. Ke­rületi viszonylatban az értékelésnél a második helyre került. Kitüntetéskép­pen megkapta a „Vörös zászló" nevet. A silicei EFSz fejlett állatállo­mánnyal rendelkezik. Beszolgáltatási kötelezettségét magasan túlteljesítette. A „Vörös zászló” szövetkezet büszke­sége az a 200 darab elsőrendű meri­­női juh. amelyet a Szovjetunióból ho­zatott Állománya többszáz szarvas­marhából sertésből és körülbelül 1000 darab juhból áll. Denes József, a sző-' vetkezet példás juhgondozója tudja azt. hogy ebből az alapállományból fogjuk hegyi legelőinken a merinói nyálakat gyarapítani, hogy ezáltal is biztosítsunk gyáraink részére első­rendű hazai nyersanyagot. A munkaegységek után járó termé­szetbeni jutalékot minden becsülete­sen dolgozó szövetkezeti tag megkap­ta. Bőven el van látva az egész évre. Jó eredményt értünk el a tehené­szetben és a sertéshizlaldában is Most a beadási kötelezettségek teljesítése után bőven jutott a sertésekből min­den tagnak szabad eladásra. De mégsem ehetünk mindezekkel az eredményekkel megetegedve. Biz­tosítani kell már mostan az évi ter­melési terv előkészítésénél a helyes vetésforgó rendszerét, hngu a szövet­kezet a jövőben ne legyen kitéve tu­­karmányhiánunak. mint az 1952-es ér­ben volt. Több pillangósnövényt, ta­karmányrépát és silótakarmányt kell tervezrji. hogy ne legyenek többé ezer, a téren sem nehézségeink. Jó lenne, ha a járás, és a kerület vezetősége felfigyelne a silicei fennsík lehetőségére és nagyobb támogatást adna a szövetkezetnek, mert lehetőség van arra, hogy helyes gazdálkodással szövetkezetünk a rozsnyói járás te j­­szükségletének 25 százalékát tudná í íztosítani. KOVÁCS PÁL, Pelsőc. ★ + A bélai EFSz készül a zárszámadásra A bélai EFSz szép eredményeket ért el az 1953-as évben. Ezek a si­kerek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről tanúskodnak. Az állam iránti beadási kötelezettségünket gabona­félékből 4 vagonnal túlteljesitettük Tagságunk természetbeni járuléka munkaegységenként 2.5 kilogramm búza fél kilogramm rozs és fél ki­logramm árpa volt . Tan iáink között voltak olyanok is, akik20, sőt 25 má­zsa gabonát kaptak. Szövetkezetünk irodájában most serényen folyik a munka Dolgozóink készítik az évvégi zárszámadást. Tóth István könyvelő még szép ösz­­szeget helvet kilátásba ezzel kapcso­latban. Beadási kötelezettségeinkei mindé- téren 100 százalékban telje­sítettük Teibeadásunkat, csak nehéz körülmények között tudtuk teljesíte­ni. Takarmánvalaponk az 1953-as év­re nem volt annvi áhat számára biz­tosítva, amennyivel a kis- és közép­parasztjaink belépése után állatállo­mányunk szaporodott. Vezetőségünk ezen okulva, az 1954-es évre már alaposan felkészült, s takarmányala­punkat gazdagon biztosította. He­lyes volna továbbá az is, ha gulyá­saink bevezetnék a szovjet módszerek alkalmazását. így jelentősen tudnánk emelni a tejhozamunkat. Nem sza­bad azzal megelégednünk, hogy a megszabott tejmennyiséget beadjuk, hanem arra kell törekednünk, hogy ezt túlteljesítsük. Sertéshúsbeadásunk egészévi kötele­zettségének szintén eleget tettünk, Sertéseink létszámát 380 darabra emeltük Sőt az 1954-es év első ne­gyedére Is biztosítottuk már sertés­­húsheadásunkat Száz József sertés­­gnndozó 1954-re kötelezettséget vállalt, hogy minden anyasertés után 13 malacot nevel fel. — Tisztában vagyok azzal, — mond­ja Száz József, hogy a hústermékek ára csak akkor csökkenhet, ha mi állattenyésztők, mindig többet és jobbat fogunk termelni. Lóállományunk is szépen gyarapo­dott. Kilenc csikóval van több. Itt csak azt szeretném megjegyez­ni, hogy kocsisainknak nem szanad az állatok között különbséget 'enni. Minden állatot egyformán kell sze­retnünk. Egyformán kell gondoskoo­­nunk minden állatról tekintet nélkül arra, hogy egyik-másik állat méh tk tagnak tulajdonát képezte valamikor. Mindnyájunknak be kell látnunk, hogy sokan 4—5 éves odaadó mun­kájukkal, szövetkezetünk gazdagiiá­­sával járultak hozzá ahhoz, hony szövetkezetünk fellendüljön és meo­­szilárduljon. Egyformán viseljük mindnyájan szívünkön dolgozó né­pünk ügyét és minden áldozatra ké­szek vagyunk, hogy megvédjük a vi­lágbékét. Pásztor Vidor,— Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents