Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

1954. június 27. Földműves Követendő példa egyéni gazdálkodóink részére: A bési gazdák közösen, géppel aratnak A GYÖNGÉN HOMOKOS — ta­lajú bési határ szemet gyönyör­ködtető látványt nyújt, szinte ra­bul ejti az arrajárót. A szélrózsa minden irányában üdezöld színű, térden felül érő és gondos ápolás­ban részesített kukorica- és krumpli-ültetvényeket látni. Ez utóbbit már feltöltötték és minde­nütt virágzik. Annak ellenére, hogy a nap utolsó sugarai is búcsút in­tettek, a munkába elmélyedt, szor­gos földműveseknek még eszükbe sincs, hogy haza kéne menni. A nö­vényápolást és a széna betakarítá­sát szorgalmazzák, hogy annál több idő iiisson maid az aratásra való jó felkészülésre. A rozs már egészen megszőkült. Ez már a betakarítás közeledtét jelzi. Még nyolc-tíz nap és meg­kezdődik az év legnagyobb mun­kája: az aratás. Jóleső érzéssel indulunk neki a bési utcáknak, hogy megtudjuk, milyen lépéseket tettek az aratás­­cséplés munkájának helyes meg­szervezésére, jó előkészítésére ... Szakala elvtársat, a HNB újon­nan választott elnökét odahaza ta­láljuk; az esti szürkületben éppen a kaszáját készíti elő a másnapi munkára. Örömmel újságolja, hogy eddig közel ötven gazdálkodó je­lentkezett községükben közös aratásra. Ez azt bizonyítja, hogy Bésen nagyrabecsülik a gépi mun­kát, élnek a pártunk és kormá­nyunk által nyújtott segítséggel. — Az aratási tervet már elkészí­tettük — mondja Szakala elnök. — A közös, gépi aratásra jelentkezett földművesekből 6 csoportot alakí­tottunk. Minden csoport 6—8 föld­művesből áll. A mur.ka menetének irányítására 8 főből álló aratási bizottságot szerveztünk. — S hány hektárt tesz ki az a gabonaterüíet, amelyen közösen végzik majd az aratást? — Hetven hektárt — válaszolja az elnök. — Ez azonban nem vég­leges szám, mert nap, mint nap, vannak újabb jelentkezők. TÓTH SÁNDOR 7 hektáros gaz­dálkodó. aki egész napon át füvet kaszált. — most jött a munkából, — nem állhatja meg szó nélkül, ő is nyomban oekapcsolódik a be­szélgetésbe: — Nem azért készítik az ipari munkások fáradságos munkával az aratógépeket, hogy azután a falura kikerülve, kihasználatlanul állja­nak. Gépek segítségével könnyeb­ben, jobban megy a munka — mo..dja Tóth gazda nyomatékkai a hangjában, majd hozzá teszi: — De a közös aratással, — mely­re én magam is az elsők között je­lentkeztem — a gépi munkával nemcsak erőnket kíméljük, hanem egyben egészségünket is, ugyan­akkor időt, munkaerőt takarítunk meg, ráadásul pedig nem is drága Nekem például 1 hektár aratniva­­lóm van. Ennek learatása harmad­­magammal 3, azaz összesen 9 mun­kanapot venne igénybe. Ugyanezt a munkát az önkötöző-aratógép 2-3 óra alatt elvégzi 38 kiló búzáért. Ha a 9 munkanapra naponként 30 koronát számolok, — ami egy­általán nem sok munkadíj aratás­kor — akkor az 270 koronát tesz ki. Na most, ha az említett gépi munka után járó természetbeni munkadíjat, a 38 kiló búzát, pénzbe átszámítjuk, mázsánkénti 300 ko­ronával szabad áron, 114 koronát tesz ki, — nyomban kitűnik, hogy gazdaságosabb is a géppel való aratás. Tehát nagyon is megeri géppel aratni. Ha Tóth gazda :. gabona maxi­mális árát számolta volna, akkor pedig egészen csekély, szinte ne­vetséges összegű munkadíj jött voln; ki. Ez a példa is azt bizo­nyítja, hogy a földműves gyors észjárású, nyomban számol, vájjon kifizetődő-e az, amibe belefog. — No meg azután — szól közbe Popely János, 3 hektáros gazdál­kodó — azt az időt, amit a gépi aratással nyerünk, nagyon jól ki­használhatjuk más, egyéb munka elvégzésére. — Arról, hogy a gépi munka elő­nyös. hogy a gép a gazda segítő társa — mondja Popely — még a tavaszon meggyőződtünk, amikot az összes trágyát a gépállomás se­gítségével traktoron hordattuk ki földjeinkre, a szántást úgyszin­tén traktorral végeztettük. Ez meg is látszik gabonáinkon. Például ár­pából kitűnő termés Ígérkezik, ★ ★ ★ ami ezen a homokos vidéken na­­gyon-nagy ritkaság. AZ, HOGY A GÉPI MUNKA ilyen népszerű Bésen, annak tudható be, hogy a földművesek jó része új­ságot, mezőgazdasági szaklapot, szakfolyóiratot olvas, tanul, műve­lődik. Ezt a jelenséget mi is ta­pasztaltuk, különösen jóleső érzés töltött el bennünket, amikor a ser­dülő fiatalokat munka után újság­­olvasás közben láttuk. A népnevelő munkában, annak helyes irányításában jó utat mutat a helyi pártszervezet. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújt Pólinczky Zsigmond tanító is, aki a falu kulturális életének rúgója, mozgatója. Most az aratás-cséplés idejére kultúrbrigádot szervez a CSEMADOK, CsISz, Szovjet-bará­tok Szövetsége, stb. tömegszerve­zetek soraiból. A kultúrfellépése­­ket ebédidő alatt, vagy munka után tartják majd, hetenként egy­két alkalommal. — Földműveseink szeretnek po­litizálni — mondja Pólinczky taní­tó — meg-meg vitatják a napi bel- és külpolitikai eseményeket, ezért úgy terveztük, hogy az arató­­csoportokba tömörült gazdálkodó­kat kétnaponként tájékoztathatjuk a fontosabb eseményekről. Pólin -zky Zsigmond tanító nem­csak tisztában van nemes küldeté­sének jelentőségével, hanem asze­rint is cselekszik. A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁG, a JNP mezőgazdasági ügyosztálya fáradságot nem kímélve, minden támogatást megad a bési földmű­veseknek ahhoz, hogy kedvező fel­tételeket teremtsen kívánságuk, a közösen végzett gépi aratás és a cséplés sikeres és gyors lefolyá­sához, a gabona szemveszteség nélküli betakarításához. Most már csak a földműveseken áll, hogy a szavakból, az erős el­határozásokból, az aratási-cséplési terv alapján tettek szülessenek. E2 érdekük is, hiszen csöppet sem lehet közömbös számukra saját ga­bonatermésük gyors betakarítása. Nagyon is észszerű kezdeményezé­sük szolgáljon követendő példa­ként a többi községek egyéni gaz­dálkodói számára. Kovács István Az ortopédia névtelen hősei Г) élután négy óra. Az égbolt nyu­­gáti részén bámészkodó nap aranu lénuózönével szinte beragyog/a a dacsókeszi határt. Vidám madarak dalától hangos erdő. mezó. ... Még egy röpke pillanat s ha­talmas berregéssel elindul a huszadik század egyik legújabb vívmánya a rádióval felszerelt, korszerű autó­busz ... Az út a hegyek között kígyó­zik. kanyarog. Állandó emelkedők ' az autóbusz mégis szinte falja a kilo méter két. A sofför iparkodik, hogy pontos időre beérjen a Korpona—Zó­lyom-Bratislava felé induló vonat­hoz A hegyeket lassan elhagyjuk . . megváltozik a táj. A költők által űy szépen mcaénekeh garammenti tájon rob00 már vonatunk. Zakatolásából lciérrifd;k egy nóta ritmusa ..Sebes viz a Gurum, siet a Dunába ... ” A vasút két oldalán el-e'suhanó búza és rozs­­tahi ý к ringatóznak a hajnali szél­ben . . . Ci nap kezdődik. Rohan az éle' mmt ez a gyorsvonat, amelyen ü: 1 Kis idő múlva gyárkémények st - •i\«qa tűnik fel. mint megannyi na­­ta'mas •!kiállóiéiként mered az ég­nek riüuk az'ötágú csillag. — Ľ г már atislava’ — állapítom meg. Vo­natunk lassít majd a mozdony sípja éleset fütty ént, jelezve, hogy célhoz értD ratislava! — hallatszik a ka­­lauzntl messzecsengö hangja. A sok utas megindul a . . . A főpálya­­udvar hatalmas épületéből úgy ömlik a sok utas mint a gátiát áttört víz­­áradat Ezen emberét,r'at sodrából ki­térek a járda szélére, két mankóm­mal a hónom alatt, utat engedek a munkábasietd dolgozóknak, akiket gyors у elnyel a nagy Metropolis, a régi történelmi város .. ... Lassan indulok. Úh, nem az utcasarokra, sem a templomelőtti ke­reszt elé — mint az ifjúkorombeli ■okkant munkás tette, ahol naphosszat énekelte: „Adjatok, adjatok, amit is­ten adott...” A rangkórságos kapitalista úri rend­szer — amikor két csonkolt lábbal - Argentínából hazajöttem — álszeni módon csupán koldulási engedélyt adott. Ilyen „becsben” tartották a munkában megrokkant dolgozókat. Népi demokratikus rendszerünk ilyen „oklevéllel” nem ruházza fel. a múlt rendszer rokkantjait, ellenkező­leg: felemeli őket, embert csinál oe­­löliik. ... Felszállók a villamosra. A vil- Iamoskalauznö szelíd, barátságos han­gon kérdezi: — Ortopédiára? — igen. Oda mennék — válaszo­lom. — A 2-es villamos átszállás nélkül elviszi a Vajnori út 2. szám alá — igazít útba. z Ortopédia hatalmas épület Szürke falaival gyárhoz hason­lít. Gépek azonban nem csattognak zúgnak benne, minden részét csend üli meg Nemes rendeltetését a latin föliraton kwül semmi sem árulja I 4 be-.'.".---- azok is csupa aprók. A heiáratnál egy készséges tájékoztató nfí áll. — A szemben lévő ajtón át eljut a jobboldali folyosón a 35-ös ajtóhoz. Ott a próbaterem — mondja a legna­gyobb előzékenységgel. Leülünk a kicsi teremben. Van -ti aki földműves, iparos vagy gyári­munkás tolt rokkantsága előtt. Las­san megindul közöttünk a beszélgetés. Én gondolkozom ... Még nincs két hónapja, hogy az ortopéd-doktor gipsz­mintát vett két lábam csonkjáról Lo­soncon, s máris behívtak a mülábak felpróbálására- Mily gyorsak ezek az ortopéd-munkások! Céljuk, a művég­tagokkal új élekedvet sugározni be­lénk. — Lassan múlnak a percek Egyenként, néven szólítva hívnak bennünket egy külön terembe, ahol néhány perc múlva a lábnélküli mun­kás hálatelt szívvel rebegi: Г) oktor úr!... hiszen én tudok Mást nem mondhat. E szavakban benne van: öröme, hálája és szeretete Visszaadva újra az életnek, mankó es botok nélkül hagyjuk el az Ortopédiát — feltámadásunk színhelyét. Amikor kiérek az udvarból, föltekintek a szür­ke fal kra. Ó, miért is nincs ez az épület feldíszítve, hogy méltóan hir­detné munkás-paraszt államunk e szo­ciális intézményének felmérhetetlen érdemét munkásságát. Dolgozóiról oz újságok sem írnak: munkaérdemrend чет csillog a mellükön, csak a hófehér munkaköpeny fehérük rajtuk, fedi nemes szívüket. Névtelen hősök ők a mindennapi munkában. Lábraállítják a lábnélkülieket, részben munkaké­pessé is teszik a rokkantakat. Orto­péd-orvosok. ortopédmunkások!... — Tisztelet Néktek! 7,atykó Mihály, rokkám nacsókeszi A nagyszombati traktorállomás gépjavítói nagy gonddal végezték el e nyári munkákhoz szükséges gépek javítását. A kombájnok és önkötözőgépek a legnagyobb rendben várják az aratást. Szemveszteség nélkül takarítsuk be a repcét Mivel télen őszirepce-vetésünk egy része tönkrement, nagy gonddal vé­gezzük el a repce aratását és cséplését. Hogy a "pcét a legkisebb szemvesz­teség nélkül betakaríthassuk fontos, az úgynevezett „technikai" érés idején aratni, amikor a becők színe már zöl­dessárga és bennük a mag kezd meg­keményedni és a mag felületén barna csíkok mutatkoznak. Igen meleg idő­ben hirtelen érik be, azért állandóan figyelnünk kell, hogy túl ne érjen, hogy aratásnál és cséplésnél a mag ki ne peregjen. Kisebb területen kaszával aratjuk a repcét, nagyobb területeken gabona­aratógéppel és kévekötő aratógéppel. Az aratógép lassan járjon, lassabban, mint a lépésben haladó ló. A learatott repcét azonnal kévékbe kötjük és eze­ket különböző alakú kunyhóba rakjuk Igen jól beváltak az úgynevezett két­emeletes kunyhók. Kilenc kévéből al­­sókunvhót készítünk, ennek tetejerc öt megfordított kévéből megcsináljuk az emeletet, s kötelekkel összekötjük Ezekben a kunyhókban lassan szárad a repce, se máz eső, sem a madarak nem ártanak neki. Szokás a bekötött repcét keresztekbe is rakni, becös részével befelé fordítva. Célszerű a keresztek alá száraz szalmát rakni. Nyolc-tíz nap múlva — bár a repce szára még nyir­kos lehet — a magutóérése befejező­dik, fényes, fekete lesz és csépelhető. A kiszáradt repcét rendszerint mind­járt a mezőn csépeljük. Behordásnál a kocsikat ponyvával béleljük ki, hogy a kihullott mag kárba ne vesszen. A cséplőgép dobját kissé megigazítjuk, forgási sebességét csökkentjük, hogy a magok meg ne sérüljenek. A magtár­ban a frissen kicsépelt repcemagot se­kély rétegekben szárítjuk, naponta fa­lapáttal átforgatjuk, hogy meg ne pe­­nészedjen. A jól ki nem száradt rep­cét nem szabad zsákokban tartani, mert a repcemag gyors romlásnak indulna bennük. MUSTÁR A mustár — ha március végén ve­tettük, — június utolján aratható. Nem pereg annyira, mint a repce, de azért a teljes érést bevárni nem szabad. Ak­kor kell aratni, mikor a fejlettebb be­cők magja már kemény, érett és fé­nyesen színes. Túl korai aratása na­gyon rontja a minőségét, mert az é­­retlen magban kevés a mustárolaj. A learatott repce és a mustár föld­jét hasznosítsuk és vessük be másod­­vetésű takarmánynövényekkel. A kassai járás készenlétben várja az uratást Nem egész két hét múlva megkez­dődik Kelet-Szlovákiában az aratás. Jól megszervezett munkatervvel és felkészültséggel indulnak a szövetke­zetek, állami gazdaságok, a kis- és közévparasztok e felelősségteljes mun­ka elvégzésére. A kassai járás szövetkezeti földjein a bárcai gépállomás 7 kombájnja és 61 önkötözőgépe fogja végezni az ara­tási munkákat. Ugyancsak nagy figyelmet fordít a járás a 17.771 hektár tarló hántására is. Ezt a munkát szintén a bárcai gép­állomás hernyótalpas traktorai végzik el. Terv szerint július 20-án kezdik a cséplést, mégpedig Bredjuk-féle mód­szer szerint. Sok szövetkezet éjjeli cséplési műszakot vezet be. A kassai járásban ezidén kiszélesítik a szövet­kezetek közötti versenyt. 73udjátok, bogy? ... egy mákszemben 10.000 — legfino­mabb homokszemcse fér el; Archimé­­des görög tudós számította ezt ki 2200 évvel ezelőtt. * * * ... némelyik bambuszfejte fiatal haj­tása percenként 0.6 milimétert, vagyis óránként 3.6 centimétert, egy nap alatt 80—90 centimétert nő. * * * ... Mozart, a legnagyobb zeneművészek egyike mái 4 éves korában kitünően zongorázott. * * * ... a zab vetőmagve csírázáskor tulaj­don súlyának 60—100 százalékát tevő nedvességet használ el. * * * . a középafrikai törpe népek (pig­meusok. akkák) termete 100—145 cen­ti magas. * * * . az óriás-teknős 300 évig is elél. * * * ... 3500 különféle hengyafajtát isme­rünk s ezek mindegyike képtelen arra, hogy a többi fajtával kereszteződjék. * * * ...az ember beleiben 128.000.000.000.000 (128 bil.ió) baktérium van. * * * ... Amerika őslakói azért kapták az indián nevet, mert Kolumbus azt hit­te: India szigeteinek egyikét fedezte fel. * * * ... a magyar nyelvben egyetlen olyan szó van csak, melyben a pont írásjel közvetlen egymásután hétszer fordul elő. Ez a szó: jöjön. * * * ... a világ leghasznosabb nemesféme, a szürkés-febérszínű platina, mely nehezen olvad és a savaknak legjobban ellenáll. A platina két és félszer érté­kesebb az aranynál. * * * ... árom és fT évszázaddal ezelőtt é’t Áldó Menuzió velencei nyomdász, aki az első tartalomjegyzékes könyvet készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents