Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

8 1954. június 27. íkertvä Földműves T5mkiorállrauomasantk hítret A zselízi gépállomás meggyarapodott gépállománnyal indul az aratásba A zselízi gépállomás az ország leg­nagyobb gépállomásai közé tartozik, amely a legkorszerűbb mezőgazda­sági gépekkel van felszerelve. Gép­állománya évrül-évre gyarapszik, amit legjobban abból állapíthatunk meg, hogy mennyi gépünk volt a múltban és mennyi van ma. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy ebben az évben mennyi és milyen gépet kaptunk: A Szovjetuniótól az idén 5 hemyótalpas traktort már kaptunk és a további 10 megérkezését várjuk. A növényápoló kerekes-traktorok, — amelyeket szin­tén most kaptunk. — nagyban előse­gítik a szövetkezeti tagok munkáját és tehermentesíti őket az eddigi súlyos izommunkától. A gépállomások gazda­sági felszerelése napról-napra növe­kedik kapálógépekben, szüksoros vető­gépekben kombájnokkal, répakom­bájnokkal, burgonyaültetögépekkel így most már a szövetkezeteinket sokkal jobban segíthetjük. A múltban a tervezett és kért gépeket nem kap­tuk meg. Ma azonban már ezen a té­ren is óriási javulás mutatkozik, amit legjobban az a tény bizonyít, hogy az 1954-es évre tervezett gépállományt teljes egészében megkaptuk. Meg van minden remény arra. hogy a jövőben gépállomásunk a tervezett és kívánt gépmennyiséget pontosan megkapja. Gépállomásunk a növényápolás te­rén, a tavalyi támogatással szemben az idén sokkal nagyobb segítséget tudott nyújtani a szövetkezet tagjainak. A mult évben 609 hektár sorközi meg­művelést végeztünk el, az idén azt kétszeresére, vagyis 1265 hektárra emeltük. A takarmány lekaszálását tavaly 1471 hektáron végeztük, míg az idén már mostan 2.367 hektárt le­kaszáltunk. Az eddigi eredményeink úgy a növények sorközi megművelésé­ben, mint о talcarmányfélék lekaszá­lásában azt mutatják, hogy tervünket és szerződésünket maradék nélkül tel­jesíteni fogjuk. Az elért sikereink ellenére azonban lépten-nyomon nehézségekkel is meg kell küzdenünk. A legnagyobb hiá­nyok a traktorosoknál mutatkoznak, akik a gépeiket nem tudják megkí­mélni és kihasználni, mintahogy azt a terv szerint ki kellene használniok A műszaki karbantartást nem végzik el időben, aminek a következménye az, hogy az alkatrészek, amelyeknek sokkal tovább ki kellene tartaniok. rö­vid időn belül tönkremennek. A gép­javító műhelyünket így fölöslegesen megterhelik olyan javítási munkák­kal, amit könnyűszerrel, lelkiismere­tesebb munkával még időben ki le­hetne küszöbölni. Brigádvezetőinknek traktorosainknak. valamint körzeti szerelőinknek a jövőben erre sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A hiányzó, tönkrement alkatrészt nem minden esetben tudjuk azonnal besze­rezni, a műhelyben való elkészítése pedig hosszadalmas és növeli az üzem­fenntartási költségeket. Földműveseinknek a takarmány­­összegyűjtésben nem tudunk olyan segítséget nyújtani, mint ahogy azt ★ Irta Juhász András, a zselízi gépállo­más igazgatója * szeretnénk. Kevés hárítógéppel ren­delkezünk. Ezen a téren úgy segítet­tünk magunkon, hogy idehaza szalma­­ősszehordókat készítettünk, hogy a ta­­karmá •«félék begyűjtésében segéd­kezhessünk. A gépállomás vezetését 1950-ban vettem át. Eleinte nagy hiány mutat­kozott szakemberekben is, ami leg­jobban cséplőgépek és a többi gaz­dasági felszerelések javításánál érez­tette hatását. A dolgozók közé sovi­niszta elemek is befészkelödtek. akik munkája csak hátráltatta a gépállo­más célkitűzéseit. Minden elővigyó­­zatossáqunk ellenére is csak most si­került lelepleznünk egy gépjavítót akinek a múltban saját cséplőgépe volt. A névállomás körzetében meg­szervezte mindazokat a cséplőgép­­tulajdonosokat, akiknek a múltban cséplőgépük volt és arra bíztatta őket, hogy gépeiket a gépállomástól köve­teljék vissza. A reábízott gépek javí­tását hanyagul végezte, szándéka pe­dig azt volt. hogy a felületesen meg­javított cséplőgépekkel be tudja bi­zonyítani azt, hogy a mikor a gépek magántulajdonban voltak, sokkal job­ban csépeltek, mint mostan, amikor azok szocialista tulajdont képeznek Gépállomásunk ebben az évben sokkal jobban felkészült az aratási és cséplési munkákra, mint a múltban Most meggvarapodott gépállomány­nyal, gazdag tapasztalatokkal felvér­tezve és jól megjavított gépekkel in dulunk az aratásba Minden remé­nyünk megvan ana. hogy cséplési ter­vünket maradék nélkü' idöelőtt befe­lezhessük. Kapcsolatainkat a szövetkezetekkel igyekszünk kiépíteni. Az együttmű­ködés terén nagyon szép példát mutat a garammikulai. nagysnllói, alsóváradi és még néhány szövetkezet. Példás együttműködésünket leginkább az el­ért eredmények bizonyítják. A szövet­kezeti tagok nagy-munkakedvvel dol­goznak és ennek eredményeként ka­­msnövényeinket már megművelték Munkakészségük szolgáljon például a kis- és közénparasztoknak. akik meg­győződhetnek arról, hogy a közös munkával sokkal nagyobb eredménye­ket lehet elérni, mint az egyéni gaz­dálkodással. A pártunk és kormányunk kezde­ményezésére országunkban elsőként a nehézipar megszervezéséhez fogtunk Ennek a lépésnek csak most élvezzük a gyümölcsét. Most kapjuk azokat : mezőgazdasági gépeket, amelyekkel a mezei munkákat jelentősen megjavít­hatjuk és meggyorsíthatjuk. Pártunk és kormányunk célja világos: Főtörek­vése mezőgazdaságunkat az iparral egy színvonalra helyezni. Az elmúlt években nagyon sokat foglalkoztunk dolgozóink politikai és szakmai nevelésével. A téli szünetben traktorosaink, kombájnosaink, agro­­nómusaink és körzeti szerelőink üze­mi pártoktatáson vettek részt. Az ok­tatás eredménye már megmutatkozott a tavaszi munkáknál, amikor politikai­lag fejlettebb dolgozóink sokkal szebb eredményeket tudtak elérni, mint a múltban. Kívánatos lenne a politikai oktatást a szövetkezeti tagokra is na­gyobb mértékben kiterjeszteni, amely­ben résztvehetnének a kis- és közép­­parasztjaink is. Ami a kombájnaratás előkészületeit illeti, a gépeket már megjavítottuk és gondoskodtunk megfelelő személyzet­ről. Erre a feladatra jól felkészültünk hogy a mi béketankjaink — a kom­bájnok és traktorok — teljes, üzem­képes állapotban legyenek. Hogy a munkát jobban megszervezhessük, a szövetkezetek földjén előzetes szemlét tartottunk, nehogy az aratási tervbe valami hiba csússzék. Az aratási és cséplési tervet elkészítettük és felada­tainkat az előre megállapított terv sze­rint végezzük. Az aratás és cséplés sima lefolyása érdekében gondoskod­tunk a jól felszerelt mozgóműhelyek megszervezéséről is, amelyek majd a kombájnok közelében fognak tartóz­kodni. A mozgómühelyekben a gépá1- lomások legjobb szerelőit osztottuk be Ilyenek közé tartozik Füry Jónás és segédje. A mozgóműhelyek a cséplő­gépeknél előforduló hibák eltávolítá­sában is rézstvesznek. Lőrinc László körzeti szerelőt motorkerékpárral lát­tuk el, aki így a távol dolgozó kom­bájnokat is gyorsan felkeresheti. A gépállomás és az aratókombájnok kö­zötti kapcsolattal Blizniák Andrást bíztuk meg. aki motorkerékpárjával a kapcsolatot megteremti és a kombáj­­nosok aznapi munkateljesítményét fel­jegyzi és a gépállomásra jutatja. A gépállomás valamennyi kombájnjának vezetésével Tóth Miklós elvtársat és Milosrdná Mária számadót bíztuk meg. A gépállomások dolgozói nagy segít­séget vártak a párt X. kongresszusá­tól. Reményükben nem csalatkoztak. A kongresszus egész sor intézkedést hozott, amely nagyban 1 előmozdítja ■traktorosaink munkáját. Eddig munka­erőhiánnyal küzdöttünk; ami kedve­zőtlenül befolyásolta a gépállomásunk munkáját. A kongresszus most elhatá­rozta. hogy a mezőgazdaság részére az 1954-57-es., évben 320.000 munkaerőt kell szerezni elsősorban az ifjúság soraiból. A kongresszus határozatot hozott a gépállomány kibővítésére is. A közeljövőben munkagépeket és az állattenyésztés gépesítését szolgáló berendezéseket kapunk. Az irányelvek azzal számolnak, hogy a traktorosok számát kétszeresére emeljék, a hernyó­­talpas traktorokét három és félszere­sére, a g ábonakombájnosok számat hatszorosára növelik. Ezzel elérjük azt, hogy lényegesen kiszélesíthetjük a gépesített munkák méretét nemcsak a gabonatermesztésnél, hanem a hü­velyesek sorközi megkapálásánál. a cu­korrépa és a burgonya kiszántásánál valamint az állattenyésztésnél is. Aratást előkészítő értekezlet Ruzsindolban A Földmíívelésügvi Megbízotti Hi­vatal és a Mezőgazdasági Kutató Inté­zet gazdaságtan) osztálya a sajtóval karöltve június 22.-én a ruzsiridoli EFSz kelyiségében értekezletet tar­tott. melyre meghívták a gépállomá­sok és a szövetkezetek dolgozóit is. Vz értekezletet Markó Milos, a Pravda főszerkesztője nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, maid Inoveckv elv­társ. a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója ismertette az érte­kezlet célját és a többek között a következőket mondotta: — А X. pártkongresszus az elkö­vetkezendő 2—3 évre új feladatokat tűzött ki. E feladatok teljesítésével nem akarunk várni. Azonnal munká­hoz látunk. Az összes mezőgazdasági munkák közül az aratás fontosabb Éppen ezért most a betakarítás köz­vetlen megkezdése előtt értekezletre gyűltünk, hogy közvetlen tapasztalat csere segítségével az idei betakarító sunkat még tökéletesebbé tegyük — Sajnos — fejezte be beszédét Inoveckv elvtárs. sok olvan szövetkezetünk van amely a mai napig az aratási tervét sem dolgozta ki. Foltvn elvtárs, a Mezőgazdasági Kutató Intézet gazdaságtan! osztályá­nak dolgozója beszámolt a kutatási munkált eredményéről, különös tekéi tettel a kombájnara tássa! kapcsolat ban végzett kutatásairól. Az eszmecsere folyamán Szántó Já­nos, a nagvfödémesi szövetkezet agro­­nómusa többek között megemlítette hogy a .combáinaratással kapcsolatban számításokat végzett és arra a megál­lapításra jutott, hogy ha 640 hektár gabonájukat kézzel aratnák le. úgy az aratási költség 241 800 koronát tenne ki. A kombájnok és önkötözőgépek he vetésével ugyanez az aratás csak 65.464 koronába fog kerülni. Szántó agronómus továbbá kiszámította azt is. hogv ha a gépállomásoknak az elvég­zett munkáért természetben fizetnek minden hektár learatásáért 45.50 ko­ronával fizetnek kevesebbet, mintha pénzben fizettek volna. Puskás elvtárs. az alsószeli szövet­kezet elnöke a pótjutalmazás kérdé­sével foglalkozott és ahogy mondja szövetkezetükben eddig még nem ve­zették be. Ennek a kérdésnek a meg­oldása okozza nekik a legnagyobb gon­dot. Smida János, a csúzi EFSz elnöke beszámolt arról hogy az idén 2 kom bőinnal és 10 önkötözögéppel indul nak az aratásba A kombájnokkal 200 önkötözögéppel 650 hektárt aratnr.k le. Az aratást 4 munkacsoport vég-/: Egy önkötözögép napi normája 5 hek­­tár, a kombájn normáját pedig 8 hek tárban szabták meg. Az aratást előre 'áthatólag június 25.-én megkezdik \ 'úlius 19-én befejezik Smida elvtO s többek között még megemlít' tte hogr az eddigi tapasztalatai azt bizonyít iák. hogy a terv végrehajtásét nem le­het elválasztani a felvilágosító mun­káktól. Ezen a téren nagy segítséget kapnak a helyi tömegszervezetekt’Jl Az értekezleten kimerítően foglal­koztak az egyetemes gépesített aratás megszervezésével. Foltvn elvtárs be­számolt a csehországi tapasztalatain)1 és megemlítette, hogy ott a szalmát sok helyen a szövetkezetek azonnal sajtolják, amely így könnyebben szál lítható és kevesebb helyet foglal e1. A szalma sajtolása, vagy nemsajtolása körül széleskörű vita fejlődött ki. Sok szövetke t vezetője a szalma sajto­lását nem tartotta helyesnek Ehhez a véleményhez csatlakozott Salgovies elvtárs, a földművelésügyi megbízott első helyettese is. aki annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a szal­ma közvetlen a kombájnaratás után még nem száraz gabonáink gyomosak amelv a szalma közé vegyülve sajto­lás után megpenészesedhet és ezáltal használhatatlanná válhat. Ezen a té­ren a kutató intézet még további ki ;ér>eteket folvtat. A megjelent szövetkezeti tagok r kialakult vita folyamán hasznos ta nu'ságot szereztek. Sikerült tisztáz« sok olv kérdést amelyről a vélemé­nyek eltérő°k voltak. Ilyenek közé tartozott a pótiutalmazás kérdése, a szalma saitolása. vagy nemsajtolása r's ч takarmánvféb'k rétesének módja A? értekezlet késő este Inoveckv elvtá'.­­zárószavaival ért véget A kassai kerületben felkészülnek a kombájnaratásra A kassai kerületben ebben az évben a kombájnokat sokka! nagyobb mérték­ben veszik igénybe, mint tavaly. A múlt évben összesen 2.024 hektár ga­bonát arattak le, ebben az évben azon­ban 5.600 hektár gabona learatására kötöttek szerződést. A kombájnaratás, amely gyorsabb és olcsóbb, mint az önkötözőgépekkel végzett araitá6 és e­­mellett sokkal kisebb szemvesztesség­­gel Is jár, nagy előnyöket biztosit a Kassa kerületi szövetkezeti tagok szá­mára. A gépállomások kombájnjai a számítások szerint a szövetkezeteknek 562.280 koronát, legkevesebb 7.600 mé­termázsa gabonát és 300.000 munkaórát takarítanak meg. A kombájnaratás feladatai az idén megkétszereződtek. De megkétszere­ződött a gépállomány is és így az ara­tásra váró feladatokat minden különö­sebb nehézség nélkül megoldják. A ke­rületben most nagy figyelmet szentel­nek a régi kombájnok megjavításának, amelyeket eddig, kerületi viszonylat­ban, összesen 92 százalékban megjaví­tottak. A kassai kerület gépállomásai­nak dolgozói • csécsi szövetkezetben megszervezik az egyetemes gépesített aratást. A kombájnosok kerületi értekezlete Bratislavában A bratislavei kerület gépállomásainak traktorosai szombaton, június 19-én értekezletre gyűltek. Az értekezleten az aratási és cséplési munkálatok elő­készületeiről beszéltek és arról, hogy hogyan fogják eltávolítani az sgyes. még megoldásra váró feladatokat, a­­melyek fékezik a magasteljesítméryü traktorok munkáját. A kombájnosok különös figyelmet szentelnek a szem­­vesztesség nélküli aratásra, valamint a gazdag termés betakarítására. Hrivňák Ján, a KNB gépesítési osz­tályának vezetője, beszéde bevezető ré­szében foglalkozott a kombájnosok, a multévi aratásában elért magas telje­sítményeivel. A kombájnosokkai ismer­tette azokat a nagy feladatokat, ame­lyek ae ide; aratásban reájuk várnak. A bratislevai kerületben kombájnokkal 3.000 hektárral többet iratnak le, mint a múlt évben egész Szlovákiában. Erre a felelősségteljes feladatra a kerület kombájnosai lelkiismeretesen felké­szülnek. A vita során a kombájnosok arról beszéltek, hogyan fognak dolgoz­ni, hogyan szervezik meg a munkát annak érdekében, hogy necsak magas teljesítményt érjenek el, hanem a kom­bájnokkal jó munkát is végezzenek. Mindenekelőtt a gépek fölösleges ván­dorlását szeretnék megakadályozni, va­lamint a szemveszteség csökkentését. Az üzemi költségek összeállítására és az üzemanyag megtakarítására tettek ígéretet. A csallőköz-csütörtökl gépállomás kombájnosai az aratás és cséplés elő­készületeiről beszéltek. Beszámoltak arról, hogyan készítették elő az aratási tervet és hogyan oldották meg • gépek kötöztetését. A tervet a kombájnosok kint a helyszínen ellenőrzik és tanul­mányozzák. A stomfaí gépállomás dolgozói a takarmánYbegYŰjtést gépesítettéh A X. kongresszus első napján fejez­ték be a stomfai gépállomás dolgozói takermánybegyüjtőgépüket, amellyel a takarmányt boglyába gyűjtik. A takarmánygyűjtögép fő részét a 6-os kombájn boglyásító készüléke ké­pezi. Ján János, Jozef Hrca és Ondrej Svetlák traktorosok a boglyásítóhoz keretet, elevátort és adagolót szerkesz­tettek, amelyet egy S 30-as gép segít­ségével helyeznek üzembe. Ezzel a gép­pel a takarmány 95 százalékát össze­gyűjtötték. A traktorosok a napokban e Vysoká pri Morave szövetkezeti ta­gok földjén dolgoznak. A gépesített gyűjtés előnyét legjob­ban az eddig elért eredmények bizo­nyítják. A gép egy műszak alatt 8 hek­tár szénát gyűjt és rak boglyába. A gépesítés folytán a szövetkezet sok munkaerőt megtakarít. A stomfai traktorosok az elért sike­rek láttán felbuzdulva, újabb 2 gépet készítenek, amelyek fogását ezonban fél méterrel kiszélesítik. A szovjet technika új síhere, a „kazalszállító gép“ A minszki gépkocsigyárban újfajta mezőgazdasági gép készült el, amely nagy segítséget nyújt a kolhozparaj­toknak. Ez a gép — a kazalszállító. A gép hat keréken gördülő ala­csony. hosszú rakodóját közepes trak­tor vontatja. A kazalrakógép segítsé­gével tíz méter hosszú és hét méter magas ' ’zlat lehet rakni. Egyszerre 120—150 mázsa szénát vagy szalmát szállíthat. A kazalszállítógép a kira­kodásnál a kazlat teljesen épségben hagyja, símán úszik le a földre. A billenöszerkezetet drótkötéllel a von­tatótraktor hajtja meg. Az új, hasznos gép első mintapéldá­nya kitünően bevált és még az idén megkezdik sorozatgyártását. Magyarországon junius 2. vasárnapját traktorosnappá nyilvánították Nemrégiben rövid kis hír jelent meg arról, hogy a magyar minisztertanács június második vasárnapját „trakto­rosnappá” nyílvánította. A traktoros­napot azóta már meg is tartották és az olajosruhájú, keménykötésű trak­torosokat ünnepelte az egész ország, akik acélparipájukat megnyergelve ne­héz, fáradtságos munkától szabadítják meg a dolgozó parasztokat, harcolnak a természettel, az időjárás viszontag­ságaival, nagyobb termelésre kénysze­rítik a földet Munkájuk nyomán év­ről-évre dúsabb kalászok szöknek szárba, s na' óbb kenyér kerül a dol­gozók asztalára. A traktorosmunka szép szakma és igen megbecsült foglalkozás. A Ma­gyar Né köztársaság megbecsüli őket és a Népköztársaság elnöki tanácsa a minisztertanács javaslatára 54 kiváló traktorost a traktorosnapon magas kormánykítüntetésben részesített. A kitüntetéseket szombaton délelőtt Dobi István, a Népköztársaság elnöki taná­csának elnöke a parlamentben nyúj­totta át a traktorosoknak ünnepélyes keretek között. Üdvözlő beszédében méltatta a traktorosok munkáiét és többek között a következőket rmon- Intta: .Nagv feladat vár önökre a terme­­őszövetkezetek termelésének növelé­sében. gazdálkodásuk színvonalának fokozásában, szervezeti, gazdasági és politikai megszilárdításában. A szövet­kezeti út győzelme elsősorban azon múlik, hogy a meglévő szövetkezeteink mikorra válnak minden tekintetben példamutató, jómódú életet biztositó gazdaságokká. Ez pedig nem képzel­hető el az önök munkája nélkül, a jó­­minőségű és ideiében végzett gépi munka nélkül. A szövetkezeteknek nyújtott növekvő gépi segítség mel­lett végezzenek kifogástalan minőségi gépi munkát az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. segítsék elő termelésünk növekedését az állami gazdaságban dolgozó traktorosok, dolgozzanak az állami gazdasági termelési színvona­lának felemeléséért, elsősorban a ka­pásnövények termésátlagának növelé­séért. A megbecsülés nemcsak a traktoros­­napon rendezett ünnepi műsorokban tut kifejezésre. A magyar kormány pár hónappal ezelőtt rendezte a trak­torosok bérét úgy. hogy ez a legtöbb traktoros megelégedését váltotta ki. Az új jutalmazási rendszer szintén jelentősen növeli a nagyobb teljesít­ményt elérő és jó munkát végző trak­toros keresetét. Ezenfelül a traktoros részesül mindama jogokban, amelyek egy ipari munkát megilletnek: Társa­dalombiztosítás. fizetet szabadság, vé­dőruhát kap és több más szociális juttatásban részesül.

Next

/
Thumbnails
Contents