Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-20 / 25. szám

195í. június 20.

Лаваа

Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa

Viliam Široký elvtárs beszámoló iából a CsKP X. kongresszusán

e_________________________________________Földmiive»_______________________________

Folytatás az 5. oldalról, szovjet népnek, a világ haladása úttörőjének bevált tapasztalataira. A Szovjetuniótól átvehettük és át is vettük a népgazdaság tervezésének és irányításának, a népgazdaság egyes ágazatai megszervezésének leghaladóbb formáit és módszereit.

A Szovjetunió vezetésével a demokratiku* táborban a gazdasági együttműködé'.: új formái alakultak ki. amelyek a kapitalista államok között ismeretlenek és elképzelhetetlenek- az őszinte kölcsönös segélynyújtás formái. A Szovjetunió nagymenvnyiségű nyersanyagot, élelmiszert és gépi berendezést szállít nekünk, ami óriási mértékben hozzájárul gazdasági életünk fejlődéséhez. Nagvjelentőségűek számunkra a szovjet rendelések is. A szovjet megrendelésekkel kapcsolatos munkák, legyen szó akár hajókról, akár kazánokról, bonyolult PlpVtrr.tpr-hnikai berendezésekről, vagv számos más gyártmányról, emelik üzemeink műszaki színvonalát.

A gazdasági alap fejlődése és a dolgozók életfeltételeinek lényeges javulása megszilárdította népi demokratikus államunkat és megszilárdította államrendünk politikai alapját — a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is. A szocializmus építésében végzett együttes munkában Csehszlovákia egész dolgozó népe. munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség, törhetetlen egységben még szorosabbra zárta sorait a kommunista párt valamint a Nemzeti Arcvonal kormánya körül Az ötéves terv során jelentősen megnőtt államunk gazdasági ereje és nemzetközi jelentősége Mégis a munkánkban fellépő hiányosságok. nevezetesen a kulcsiparágak fejlődési lemaradása, a mezőgazdasági termelés jelentős lemaradása és egyebek komoly akadályává lettek további sikeres előrehaladásunknak.

Ezekre a hiányosságokra irányította pártunk minden dolgozó figyelmét, különösen az 1952 decemberében megtartott országos pártkonferencia óta Mindenekelőtt meg kellett szüntetni az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert és ezzel kapcsolatban végrehajtani a pénzreformot Köztársaságunk népgazdaságának fejlődésében fontos határkövet jelent a múlt év szeptember - 15.-У kormánynyilatkozat, ameb a Központi Bizot’ság m.-'é. szeptember 4- határozatai alapján kitűzte legközelebb feladatainkat A kormányhatározat teljest tésével jelentős javulást értünk el a dolgozók ellátásában iparcikkekkel és élelmi szerekkel A kiskereskedelmi árak háromszori leszállításával a pénzreform óta a reálbérek és fizetések kb. egyötödükkel emelked tek és a dolgozók bevásárlásaik során több mint 10 milliárd koronát takarítanak meg Az egyes termelési ágak lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a gyártmányok minőségére és választékuk kiszélesítésére Sok áru. amely még a közelmúltban nem állt rendelkezésünkre elegendő mennyiségben. ma bőségesen kapható mint pl rizs kávé, cukor, bútor, különböző textiláruk köztük ágynemű stb. Falvainkon eredményesen fejlődik a szövetkezeti kereskedelem. noha sok fogyatékossága mindmáig nem szűnt meg.

A Közoonti Bizottság m. é szeptember 4-ikj ülésén kitűzött irányvonalát követve, még sokkal szívósabban kell törekednünk a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítására. amely életszínvonalunk emelkedésének előfeltétele a .lakosság szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükséglete, maximális kielégítésének biztosítására és fejlődő gazdaságunk növekvő nyersanyag- és anyagszükségleteinek egyenletes fedezésére Ezért sürgősen meg kell oldani a következő alapvető feladatokat:

1 A legrövidebb időn belül elérni a mezőgazdaság’ termelés lényeges gyarapodását hogy elegendő élelmiszert, elsősorban húst biztosítsunk a lakosság növekvő szük' ségleteinek fedezésére és elegendő nyersanyagot élelmiszer- és könnyűiparunk számára:

2 hathatósan és sürgősen kiszélesíteni szén- energetikai és ércalapunkat. hogy biztosíthassuk az iparnak és a népgazdaság többi ágazatának fejlődését, valamint megjavíthassuk a lakosság ellátását:

3 fokozni és jobb minőségűvé tenni a közszükségleti cikkek gyártását;

4 lényegesen emelni a vasúti és gépkocsiközlekedés munkájának színvonalát;

5 egész gazdasági életünkben megszilárdítani a gazdaságossák rendszerét am1 elkerülhetetlen előfeltétele annak, hogy tovább folytathassuk az árak leszállításának és az életszínvonal emelésének poHikáiát

Az első gottwaldi ötéves terv sikpres befejezése után az előtt a feladat előtt állunk, hogy kidolgozzuk népgazdaságunk fejlesztésének új távlati tervét. A demokratikus tábor országai közötti együttműködés elmélyítése érdekében azonban szükségesnek mutatkozik hogy idejében egybehangoljuk a gazdasági terveket. Ezért az új távlati terv kidolgozása előtt most hozzáfogtunk a legsürgetőbb feladatok kidolgozásához, azoknak az irányelveknek a kidolgozásához, amelyek alapján a legközelebbi két-három évben lényegesen gyarapítjuk mezőgazdasági termelésünket és( amelyek alapján összeállítjuk a népgazdaság fejlesztésének 1955 évi állami tervét Elvtársak,

már maga az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés kérdését oly messzemenően kitűztük, nagy történelmi jelentőségű és hatású esemény

Nem hajthatjuk végre sikerrel a szocializmus építését ha nem fejlesztjük lényegesen a termelőerőket nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is A mezőgaz. daság termelő erőinek megfelelő fejlesztése nélkül — amint, azt a mi tapasztalatunk is bizonyítja. — nem biztosíthatjuk a szocialista orsz-ágépítés alapvető célkitűzését: a dolgozók szüntelenül növekvő anyag1 és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését Ezért a szocialista országépités egész további fejlődésének szempontjából szerfölött fontos az a tény hogy a legidőszerűbb és legsürgetőbb feladatunkul a mezőgazdasági termelés lényeges fokozását tűzzük ki magunk elé. hogy biztosítsuk a termelőerők legnagyobb mérvű fejlesztését a mezőeazdaság szakaszán :s

Mezőgazdasági termelésünk mai helyzetét röviden a következő adatokkal jellemezhetjük: az 1934—1938 háború előtti évek átlagához képest a hektárhozamok a következőképpen emelkedtek: búza 18 7 százalék, rozs 13.1 százalék, árpa 17.1 százalék, zab 3.7 százalék Ezzel szemben nem értük el a háború előtti bektárhozamokat burgonyában, cukorrépában lenben, komlóban és néhány más termékben A rétek hozama is csökken A sertésállomány 32.8 százalék kai. a birkaállomány több mint kétszeresére emelkedett, viszont a szarvasmarha- és tehénállomány jelentéktelenül csökkeni annak következtében hogy a határvidéken kisebbek az .állományok A kimérésre szánt hús termelése 1937-hez képest a vágósertése kel tekintve 20 százalékkal emelkedet’ csökkent azonban a tejtermelés Röviden ezek a legfontosabb adatok- amelyekből nyilvánvaló hogy mezőgazdasági termelésünk intenzitása nagyiában a háború előtt színvonalon mozog Ehhez hozzá kell tenni hogy a vetésterület a háború előtti viszonyokhoz képest több, mint 500 ezer hektárral csökkent Annak sürgető szükségét hogy mielőbb megoldjuk a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének feladatát nemcsak a fogyasztás abszolút emelkedése idézte elő hanem az a nyilvánvaló törek- I vés is. hogy értékesebb élelmiszerek különösen hús i fogyasztására térünk át. A mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelményekről tanúskodik a hús termelésének és fogyasztásának növekvése, 1937- hez képest a marhahús termelése élősúlyban számítva 15 százalékkal, a sertéshús termelése 20 százalékkal gyarapodott Amint látható, noha a hús termelése megnőtt, és a lakosság száma jelentősen csökkent és lényegesen fokoztuk behozatalunkat, mégis éppen húsban érezhetők bizonyos hiányok Ehhez hozzá kell tenni hogy a hús termelésének ezt a távolról sem elégséges gyarapítását csak kis részben értük el saját takarmány alapunk kiterjesztésével és kénytelenek vagyunk állandóan egyre nagyobb mennyiségű takarmányt behozni A mezőgazdasági termelés lényeges fokozását hangoztató követelménnyel szemben nem egyszer emlegették azt az érvet, hogy a mezőgazdaságban mások a feltételek, mint az iparban, hogy még az egyéni kistermelésről a szövetkezeti nagytermelésre való áttérés bonyolult, kérdései sem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés növelésének gyorsabb iramát Igaz. a mezőgazdaságban a bővített újratermelés folyamata más körülmények között* megy végbe, mint az iparban Igaz az is. hogy mezőgazdaságunkban túlsúlyban van az egyéni kistermelés és a falun most tartunk a szocialista szövetkezeti nagytermelés felépítésének időszakában. Az említett tényekből következik, hogy nagy és nehéz feladat előtt állunk, de nem következik az hogy ne volna lehetséges gyorsabb iramban fejleszteni a mezőgazdasági termelést hanem ellenkezőleg, azt a következtetést vonhatjuk le. hogv amennvihen valóban foko'zni akarjuk a mezőgazdasági termelést, megfelelően figyelembe kell vennünk azokat a fontos kérdéseket amelyek öszszefiiggnek a mezőgazdasági termelés jellegével és feltételeivel, a szocialista nagytermelésre való áttérés időszakában.

Amennyiben eddig nem használtuk ki a mezőgazdasági termelés gyarapításának minden lehetőségét úgy ennek fő okát munkánk hiányosságaiban kell keresnünk. A mezőgazdaság kedvezőtlen fejlődésére elsősorban a mezőgazdasági irányítószervek munkájában fellépő komoly hiányosságok hatottak a járásoktól kezdve egészen a földművelésügyi minisztériumig. A földművelésügyi minisztérium nem tudta biztosítani, hogy megfelelő mértékben alkalmazzák a haladó agrotechnikai módszereket, ami különösen kedvezőtlen módon nyilvánult meg a kapás- és ipari növények termesztésében. Különösen súlyos hibákat tapasztalhattunk az állatenyésztésben. mégpedig

mind a takarmányalap biztosítását, mind pedig az állatok helyes gondozását és takarmányozását tekintve.

Mezőgazdasági termelésünk fejlődésére igen kedvezőtlen hatása volt annak is. hogy a munkaerők jelentős része elkerült faluról. egyrészt az ipar számára folytatott

munkaerőtoborzások, másrészt pedig önkéntes elköltözés következtében A munkaerő vesztesége’ nem egyenlítette ki elégségesen

a mezőgazdaság gépesítésének fejlődése

Nem biztosították kielégítően a megfelelő számú szakmunkások nevelését A nagy munkaerőhiány és a gépesítés elégtelensége lehetetlenné tették a vetemények rendes gondozását, különösen az olyan ve'eménvekét. amelyekhez emberi kéz munkája kell. Tgv aztán parlagon maradtak a termőföldek

A mezőgazdaság gépesítésében komoly hiány volt az, hogy egyes mezőgazdasági munkák céljaira nem szállítottak megfelelő gépeket, hogy az állattenyésztést csak jelentéktelen mértékben gépesítették és hasonlóképpen nem gépesítették még a mezei munkákat a kapásnövények, a cukorrépa és a len termesztésénél A gép- és traktorállomások a vezetés alacsony szak- és politikai színvonala következtében nem tudták biztosítani a gépek teljes kihasználását és a végzett munkák jó minőségét. Jelentősen elmaradtak a beruházási építkezések is. egyrészt azért, mert még a közelmúltban a mezőgazdaság céljaira nem biztosítottak megfelelő beruházási eszközöket másrészt pedig azért, mert a beruházási eszközöket nem használták ki megfelelően és az építkezéseket sok esetben gyatrán hajtották végre.

A mezőgazdasági termelés gyat^pításának nem jelentéktelen akadálya volt az a körülmény is. hegy a parasztoknak és a szó vetkezeti tagoknak nem fűződött megfelelő anyagi érdekük a termelés fokozásához. nevezetesen olyan termények esetében. amelyek a legfontosabbak Komoly hibákat követtek el a begyűjtési szervek is, amelyek adminisztratív módszerekkel elégedtek meg és nem szervezték meg a begyűjtést a termelési kérdéseknek megfelelően.

A javasolt irányelvek szerint most arról van szó, hogy 1957-ig a hektárhozamokat búzánál legalább 12 százalékkal, rozsnál 10 százalékkal burgonyánál 15 százalékkal, cukorrépánál 18 százalékkal, repcénél 30 százalékkal. lennél 29 százalékkal és komlónál 34 százalékkal emeljük. A hústermelést 1953-hoz képest 26 százalékkal kell emelni. ebből a sertéshúsét és zsírét 51 százalékkal, a tejtermelést pedig 31 százalékkal.

Az utat és a módszereket, amelyek révén a legközelebbi két-három évben lényegesen fokozni akarjuk mezőgazdasági termelésünket, megmutatják az irányelvek, amelyeket pártunk Központi Bizottságának elnöksége széleskörű megvitatásra terjesztett elő. A kitűzött feladatok teljesítése semmiesetre sem lesz könnyű Megköveteli, hogy nemcsak a mezőgazdasági dolgozók összpontosítsák igyekezetüket és javítsák meg lényegesen munkájukat hanem föltételezi az egész párt. valamennyi nemzetgazdasági ág az egész dolgozó nép segítségét is Szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak az említett termelési feladatok megoldásáról van szó. hanem arról is. hogy megteremtsük a mezőgazdasági ’ermelés szüntelen gyarapodásának szilárd és megbízható előfeltételeit, népgazdaságunk fejlődése és a dolgozók jóléte szükségleteinek megfelelően Ma kedvező feltételek mellett látunk hozzá a feladat megoldásához mert az ötéves terv sikeres teljesítésével megteremtettük a mezőgazdaság’ termelés fellendülésének szükséges anyagi feltételeit Ezenfelül elegendő tapasztalatot szereztünk, hogy rendszeresen és sikeresen oldhassuk

meg a mezőgazdaság bonyolult kérdéseit. Most arról lesz szó. hogy erélyesen, hathatósan és következetesen harcoljunk a mezőgazdaságunkban tapasztalható fogyatékosságok és nehézségek ellen Arról lesz szó. hogy e harcnak megnyerjük a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok legszélesebb tömegeit és elérjük azt, hogy ők is tevékenyen küzdjenek a nagy hektárhozamokért, az állatállomány nagyfokú hasznosságáért.

Engedjék meg, hogy részletesebben foglalkozzam mezőgazdasági termelésünk néhány problémájával

A mezőgazdasági termelés gyarapítása érdekében lényegesen fokoznunk kell a hektár, hozamokat azáltal, hogy a iegmesszebmenően alkalmazzuk a haladó agrotechnikát, jobban kihasználjuk az istállótrágyát és több műtrágyát juttatunk mezőgazdaságunknak.

A parasztok és szövetkezeti tagok széles tömegei, különösen a gabonatermesztésnél már meggyőződtek róla, mekkora jelentősége van a haladó agrotechnika felhasználásának Há. la a keresztsoros és sürüsoros vetés széles, körű alkalmazásának, valamint a földnek traktorok által való jobb megművelésének, hála annak a törekvésnek, hogy igyekeztek betartani az agrotechnikai határidőket, a gabonanemüek hektárhozamai — amint már említettem — a háború előtti helyzethez képest emelkedtek. Emellett a gabonanemüek. nél sem alkalmazzák még távolról sem a mindenütt bevált és kipróbált módszereket, sőt néha kezdetleges hibákat követnek el. Sokkal rosszabb azonban a helyzet az agrotechnika szempontjából a burgonya, cukorrépa. tengeri, len és más növények termesztésénél. Szégyenünkre be kell ismernünk, hogy ezekben a terményekben a háború előttinél kisebb hektárhozamokat értünk el. Mentségünkre semmiképpen sem akarunk hivatkozni a munkaerőhiányra, vagy más „objektív" okokra.

Egy olyan fontos terménynél, amilyen a cukorrépa, a prosenicei mozgalom keretében 600 —700 mázsás hozamokat értünk el hektáronként. A hiba abban rejlik, hogy a pro. sanice; mozgalom csak igen szűk körben érvényesült és mindez ideig igen kevés történt lényeges elterjesztésére, noha kétségtelen, hogy alkalmazásának, felhasználásának feltételei mindenütt adva vannak, ahol cukorrépát termesztenek, igen elhanyagoltuk a burgonya termesztést, noha ennek az értékes növénynek óriási a jelentősége nemcsak dolgozóink élelmezésében, hanem értékes takarmányként és ipari nyersanyagként is. Burgonyánál csakúgy, mint kukoricánál csupán íelentéktelen mértékben alkalmazzák a négyzetes fészkesvetés módszerét, noha segítségével lényegesen fokozhatjuk a növényápolás’ munkák gépesítését és a hektárhozamókát

Már az idén biztosítanunk kell, hogy mindezeknél a terményeknél jövőre teljes mérték, ben ervenyesüljenek az agrotechnikai rendszabályok. Cukorrépa, len és más ipari növények alá már az idén ősszel gondosan elő kel! készíteni a talajt, ki kell választani a megfelelő földeket és megtérni minden szervezési intézkedést a tervbevett hozamok elérésére.

Sok terménynél a hektárhozamok növelésének komoly akadálya, hogy nem oiztosították a jó minőségű vetőmagot és rogy a ve. id maggal való gazdálkodásban súlyos szervezési hiányok tapasztalhatók. Az egyes ke rületek számára nem termesztették ki a legalkalmasabb fajtákat. Ezen a téren a kutatómunka komolyan hátramaradt, A legsúlyosabb fogyatékosságok a rétitakarmányok és ipari növények szakaszán tapasztalhatók. A földművelésügyi minisztériumtői elvárjuk, hogy már a legrövidebb időn belül minden növényfajtában gondoskodik a megfelelő jó minőségű és hazai termesztésű vetőmagokról.

A mezőgazdasági termelés tov'ábbi gyarapodása érdekében meg kell javítanunk a talajt, fokoznunk kell termőképességét. Ezt a célt szolgálja az istállótrágya, valamint a tőzegből, különböző ipari hulladékokból, stb. elő. állított komposzt és humusztrágyák. Különösen hangsúlyozni kell a mésztartalmú anyagok jelentőségét, elsősorban a rétek és legelők talajának megjavításában. Az . istállótrágya és a trágyalé helyes gondozásának nagy nemzetgazdasági jelentősége nyilvánvaló abból, hogy hozzávetőleges becslések sze rint félmillió tonna tiszta nitrogén állítható elő belőle. Ha az istállótrágya jobb gondozá. sával a nitrogénveszteséget legalább 20 százalékkal csökkentjük, úgy ez kb. 100 ezer tonna tiszta nitrogént* jelent, vagyis köze1 kétszerannyit. amennyi nitrogént az 1953- ban kiutalt műtrágyák tartalmaztak. Ezért az istállótrágya jobb gondozása, valamint komposzt telepek létesítése mezőgazdaságunk komoly és fontos feladata. Ez elsősorban a: (Folytatás a 7. oldaton