Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-20 / 25. szám

ч 1954. június 20. fzeŕfpa Földműves Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója (Folvtatás a 2-ik oldalról.) tunk egységét, nagyságát és cselekvőké­pességét. A szocialista országépítés növek­vő feladatai és a megvalósításukért ví­vott harc megerősítették és megacélozták Csehszlovákia Kommunista Pártját, népünk minden diadalának lelkesítőjét és szerve­zőjét. Lelepleztük és szétzúztuk Slánsky kártevő bandáját, és ezzel meghiúsítottuk á köztársaság és a nép ellen irányuló szerteágazó összeesküvést, amelynek célja az volt, hogy megdöntse a népi demokra­tikus államrendet és országwfUtban helyre­állítsa a régi kapitalista rendszert. Az­zal, hogy ártalmatlanná tettük e bandát, rátiportunk az imperialisták veszélyes ötö­dik hadosztályának a fejére. Á párt ismét bizonyítékát nyújtotta annak, mily ren­dületlenül hű a munkásosztály ügyéhez, a nép ügyéhez, a szocializmus ügyéhez. Az országos konferencián jóváhagyott új pártszabályzat hatalmas fegyverünk lett a párt további megszilárdításáért, ideoló­giai. politikai és szervezeti egységének és cselekvőképességének további fokozásáért vívott harcunkban. Szeretett elvtársainknak, Lenin műve nagy folytatójának, Sztálin elvtársnak és feledhetetlen Gottwald elvtársunknak . el­hunyta még szorosabb egységbe tömörítette egész pártunkat a Központi Bizottság köré. Egész dolgozó népünk a párt vezetésével még szorosabban látott munkához, hogy véghez­­vigye országunkban a szocializmus felépí­tését. Szüntelenül növekszik pártunknak, a Nemzeti Arcvonal vezető erejének aktivi­tása. Országunk dolgozó népe egyre na­gyobb bizalmat' és szere tetet táplál drága Kommunista Pártja iránt. Pártunk, amely biztosan támaszkodik a népre, amely szi­lárd egységet alkot, amely a marxizmus­­leninizmus elméletét követi és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának győztes ta­pasztalataiból merít, biztosíték arra. hogy nem térünk le a helyes- útról és felépítjük hazánkban a szocializmust. II. A nemzetközi helyzet és Csehszlovákia külpolitikája A nemzetek harca a Szovjetunió vezetésével a világ tartós békéiéért А IX. pártkongresszus óta eltelt idő­szakban a nemzetközi helyzetet a béke. a demokrácia és a szocializmus erőinek szüntelen gyarapodása jellemzi. Ezeknek az erőknek a növekvésében döntő tényező volt a Szovjetunió további hatalmas meg­erősödése, nemzetközi tekintélyének hal­latlan emelkedése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történetében először ' ütött rést a kapitalizmus világrendszerén; e for­radalomban született meg a világ első szo­cialista állama. A Szovjetunió világtörténelmi győzelme a második világháborúban a fas.szta Né­metország és a militarista Japán fölött lehetőve tette a népi demokratikus orszá­gok létrejöttét és a nagy kínai nép tör­ténelmi győzelmét. A Kínai Népköztársaság megalakulása további súlyos csapást mért a világimperializmusra és hatalmasan fel­lendítette a gyarmati és félgyarmati or­szágok nemzeti felszabadító mozgalmát. A Szovjetunió politikája a német néppel szem­ben, amelyet a jaltai és potsdami nemzet­közi egyezmények szelleme hát át, lehe­tővé tette a Néir.ei Demokratikus Köz­társaság létrejöttét, amely történelmi ha­tárkő nemcsak a német nép, hanem egész Európa történetében is. A Szovjetun1 ó a barátság és a testvéri segítség politikájá­val a legnagyobb mértékben hozzájárult a demokrácia és a szocializmus táborát al­kotó valamennyi ország megerősödéséhez és fejlődéséhez. Mialatt az egész világon feltartóztathatatla­nul gyarapodtak és szilárdultak a demokrá­cia és a szocializmus erői, a kapitalizmus egész rendszere tovább gyöngült. A második világháború után a kapitalizmus áitalánoí válsága új szakaszba lépett. Ebben a szaka­szában a kapitalizmus még esendőbbé vált. Az imperialisták abbeli^hiú igyekezetükben, hogy megszabaduljanak a kapitalizmust jel­lemző sajátos nehézségtől, a gazdaság mi­­litarizálásának, az új háború előkészítésének és kirobbantásának útjára léptek. Az imperialisták e szándékaival szemben legyőzhetetlen gátként állt és áll a Szov­jetunió és a többi demokratikus ország következetes politikája, amelynek célja a béke és a nemzetek közötti barátság. Ez a politika nemcsak az említett országok érde­keinek felel meg, hisz erőiket a békés gaz­daság fejlesztésére fordítják, hanem ugyan­akkor a kapitalista országokban élő dolgc zók érdekeinek is, akik számára a mílita­­rizáiás és a háború politikája egyre növek­vő kizsákmányolást, nyomort és határtalan szenvedést jelent. A Szovjetunió vezette demokratikus és' szocialista országok békeszerető politikája ezért mélységes rokonszenvre, egyre növek­vő támogatásra talál az egész világ népei közöt i A nemzetek életes kívánsága, h'ogy meg­tartsák a békét, kifejezésre jutott a béke védőinek világraszóló mozgalmában, amely­ben különböző fajtájú, különféle politikai és vallási nézeteket vajlő emberek fognak össze minden világrészben. A Béke-Vilagtanacs hatalmas méretű akciókat szervez az im­perialisták azon gaz törekvései ellen, hogy az emberiséget ú" és mée borzalmasabb háborúba döntsék. Ezek a? akciók forró he h'+flésre találtak száz és százmillió ember szivében és tovább terjesztették a békevédők mozgalmát. A történelemben mindez ideig páratlanul álló békemozgalom szilárd támasza a demo­krácia és a szocializmus táborának, amely az emberiség egyharmadát képviseli. Az elmúlt időszakban a demokratikus tá­bor belsőleg lovább szilárdult,^óriási ered­ményeket ért el a szocializmus és a kom­munizmus építésében. Növekedett és elmé­lyült e tábor országainak kölcsönös gazda­sági és kulturális együttműködése. E tábor vezetője, ereje, a Szovjetunió az elmúlt idő­szakban jelen;ős lépéseket tett' meg előre, a kommunizmus fennkölt céljaihoz. 1953-ban csakúgy, mint a megelőző évek ben. a Szovjetunióban. teljesítették és túl­­ttijes.! ették a népgazdaság fejlesztésének állami tervei 1953 végén az ipari termelés 45 százalékkal veit nagyobb, mint 1950-ben. a háborúutáni első ötéves terv utolsó évé­ben. 1940-néz képest a szovjet ipar két és félsserte ti;bb árut termelt. Ez meggyőzően bizonyítja a szovjet rendszer kimerítbetet len lehetőségeit és a Szovjetunió dicső Kom­munista Pártja vezette szovjet nép alkotó erejét. 1953-ban és 1954-ben a kommunista pári és a szjvjöt kormány for.tos határozatokat hagyott jóvá a mezőgazdaság további fej lesztéséről. Míg a kapitalista országokban a háború után agrárválság'tört ki, a Szov­jetunió mezőgazdaságában helyrehozta a há­ború pusztításait és felülmúlta a mezőgazda­­sági termelés háborúelötti színvonalát Jelen 15g a szovjet állam mező gazdaságának óriási támogatást nyújt gazdasági, műszaki tekin tőrben és káderek tekintetében is, hogy lényegesen előmozdítsa további fejlődését. A kapitalista országokkal ellentétben, ahol a néptömegek vásárlóképessége állandóan csökken, a Szovjetunióban és a--népi de­mokratikus országokban a vásárlóképesség egyre nő. 1948 óta a Szovjetunióban hétszer, szállították le az árakat, mégpedig az élel­miszerek és az iparcikkek árait egyaránt. A legközelebbi évekre szóló tervek azzal számolnak, hogy lényegesen- tovább emelik a szovjet nép anyagi és kulturális színvo nalát., Nagy gazdasági felvirágzáson megy ke­resztül a Kínai Népköztársaság, valamennyi európai népi demokratikus ország és a Né­met Demokratikus Köztársaság. A hős kínai nép a Kommunista Párt ve­zetésével óriási országában nagy szociális és gazdasági változásokat hajtott végre. A földreform megvalósításával a parasztok százmilliós tömegei kaptak földet. Rövid öt év alatt helyrehozták a polgárháború okozta károkat és a nagy Kína megindult a szocialista országépítés útján. Hála a Szovjetunió testvéri segítségének, a népi Kína húsz év alatt megvalósíthatja szo­cialista iparosítását, noha a kapitalista or­szágokban az iparosítás száz, sőt ennél is több évig tartott. Rohamos iramban fejlődik Lengyelország. Magyarország, Románia. Bulgária. Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság nép­gazdasága. A. szomszédos testvéri Lengyel­­országban az ipari termelés 1953-ban az 1938 év színvonalához képest 3.ü szorosára Magyarországon közel háromszorosára. Ro mániában két és félszeresére nőtt. Bulgáriá­ban az ipari termelés 1939-hez képest négy és félszeresére emelkedett. A demokrácia és a szocializmus táborának minden országa eredményesen építheti új életét, hála a Szovjetunió szüntelen és ön­zetlen segítségének. Ami a kapitalista vi­lágban lehetetlen, az a demokrácia és a szocializmus országaiban természetes és megvalósítható. A-Szovjetunió óriási anyagi támogatást nyújt barátainak, önzetlenül rendelkezésükre bocsátja gazdag tudomá­nyos, műszaki és termelési tapasztalatait. A népi demokratikus országok iparukat a legfejletebb technika alapján építhetik és a Szovjetunió segítsége révén megtakarított anyagi eszközöket a gazdaság további fej - lesztésére, a nép életszínvonalának emelésére fordíthatják. , , A népi demokratikus államok együttmű­ködésének egyik legfontosabb formája a hosszúlejáratú gazdasági szerződés A népi demokratikus országok, amelyek a Szovjet­unióval együtt új világpiacot alkotnak, e piacon vásárolják be a fejlődésükhöz szükséges árukat. A demokratikus tábor országainak külke­reskedelme rohamosan gyarapodik Az el­múlt öt év alatt a demokratikus államok között az árucsereforgalom több mint há­romszorosára nőtt A legutóbbi időben kiszé­lesedik ezeknek az országoknak- a külke­reskedelme a kapitalista piacokon is, minden akadály ellenére, amelyeket az amerikai monopolisták állítanak mesterségesen az egyes országok gazdasági kapcsolatainak útjába. A kapitalista országok zömének gaz­dasági érdekei, túlságos és’számukra ked­vezőtlen függőségük az USA gazdaságától arra késztetik ezeket az országokat, hogy legyőzzék az amerikai imperialisták által a demokrácia és szocializmus táborának orszá­gai felé irányúié kereskedelmi kapcsolatok útjába emelt mesterséges gátakat. A kapi­talista Országok zöme szükségesnek és kí­vánatosnak érzi, hogy kiépítse kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kínai Nép­köztársasággal éš a többi, gazdaságilag haT talmasan fejlődő népi demokratikus ország­gal. A béke és a szocializmus táborának orszá­gai egyre jobban szilárdítják kölcsönös kap­csolataikat a testvéri barátság és együttmű­ködés alapján, eredményesén fejlesztik gaz­dasági életüket és emelik a nép életszínvo­nalát. Ugyanakkor a kapitalista világban a helyzet éppen fordítottja. A kapitalista vilá­got a monopolista csoportok kiéleződött köl­csönös harca, a válságjelenségek növekvése, a proletariátus kizsákmányolásának és a pa. raszttömegek megnvomorításá.nak fokozódá­sa jellemzik. Kiéleződik az ellentét a töke és a munka között, aminek következménye a kapitalista országok nép.tömegeinek fokozódó harca a kenyérért, a békéért és a demokrá­ciáért. E harc élén a kommunista és mun­káspártok állnak. Az imperialisták a gazdaság militarizálásá­­val és háborús előkészületekkel igyekeznek kitérni a gazdasági válság elöl. A kapitalista országokban a nemzeti jövedelem túlnyomó részét fegyverkezésre fordítják, amint azt ál­lami költségvetéseik igazolják. .A kapitaliz­mus válságjelenségei legélesebben az USA gazdasági életében nyilvánulnak meg. Az amerikai imperializmus, amely az elmúlt háborúban valamennyi kapitalista állam kö. zül a legtöbbet keresett, jelenleg a rtymzet­­közi kizsákmányoló és leigázó szerepében lép fel és arra törekszik, hogy a fenyegető gaz­dasági válságot minden eszközzel a többi kapitalista országra hárítsa át. Az úgyne­vezett kölcsönök politikájával aláássa ezek-1' nek az országoknak a gazdaságát, szétzúzza az egyes országok között fennálló hagyomá­nyos gazdasági kapcsolatokat, rájuk kénysze­ríti áruit, elfoglalja azokat a területeket, ahol fontos kőolaj, színesfém és más nyers­anyagforrások vannak. Ez a kapitalista or­szágok között egyre elmélyülő ellentétek alapvető oka és a legélesebb ellentétek An­glia és az USA között állnak fenn. Az USA uralkodó körei abban a törekvé­sükben, hogy kiterjesszék hatalmukat és 'vi­­láguralorora tegyenek szert, lépten-nyomon az úgynevezett „eböpolitikával" fenyegetödz­­nek. Az amerikai imperialisták megtámadták a békeszeretö Koreát. Az égész világ előtt rosszakaratú békebontókként leplezték le őket. Politikai-presztízsük elvesztéséhez ka­tonai presztízsük élvesztése is járult, hisz- a koreai nép és a dicső kínai népi önkéntesek §úlyos vereséget mértek hkdseregeikre. Új­ból bebizonyosodott, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely országának szabadságát és füg. getlenségét védelmezi. A koreai nép győzelme tovább serkentette az elnyomott népek hatalmas szabadsághar­cát. A gyarmati és félgyarmati országokban, amelyeket még a közelmúltban az imperializ­mus megbízható hadtápterületeknek és tá­maszpontoknak tekintett. Indiáhanf Vietnam­ban, a Fülöp-szigeteken ás más ázsiai orszá­gokban, a Közép-Keleten, Afrikában és Latin. Amerikában a nép harcolva mutatja meg az egész világnak, hogy szabadon, idegen be­avatkozás nélkül akar dönteni jövőjéről. Sze­münk előtt bomlik fel az imperializmus gyar­mati rendszere. Az USA uralkodó köreinek agresszív poli­tikája magukban a kapitalista országokban is ellenállásba ütközik. Számos kapitalista állam kormánya népének nyom'ására egyre nyíltabban kénytelen követni az úgynevezett semlegesség politikáját, ami azt jelenti, hogy ezek az államok visszavonulnak az amerikai agresszív körök háborús politikájától. Mindezen vereségek ellenére az „erőpoliti­ka" szerzői megkísérlik, hogy tovább fenye­gessék a világbékét. Ilyen fenyegetésnek szánták azokat a hidrogénbombakisérleteket is, amelyeket a közelmúltban, hajtottak vég­re az amerikai imperialisták. Megmutatko­zott azonban,- hogy ez a fenyegetés is szerve­zői ellen sült el. Nem sikerült megfélemlíte­niük a népeket az-JJSA erejével, ellenkezőleg, hatalmas mozgalmat idéztek elő minden nem­zetben, amelyek fokozott erővel harcolnak az atom- és a hidrogénbomba, valamint a többi . tömegpusztító fégyver azonnali betiltásáért. Különösen megerősödött ez a mozgalom a nyugati kapitalista országokban, beleértve az Egyesült Államokat is. ^ A Béke-Világtanács nemrég megtartott ülé­sén határozatot fogadott el, amely ezeket mondja: „Felébred az emberiség lelkiismerete. Til­takozó szavukat hallatják az országgyűlések, az államférfiak, a legnagyobb szellemi és er­kölcsi tekintélyek. A nemzetek nevében követeljük, hogy rend­kívül sürgős intézkedésként kössenek nem­zetközi megegyezést, amely a szerződő fele­­két kötelezi, hogy nem hajtanak-végre több kísérletet atom- és hidrogénbombákkai és nem alkalmazzák ezeket a fegyvereket." Éppen az USA kormánya utasít vissza nyakasan minden kezdeményezést, amely megegyezést igyekszik létrehozni ebben a nemzetek sorsa szempontjából oly szerfölött komoly kérdésben. A legutóbbi hírek azt bi­zonyítják, hogy az amerikai stratégák „Marshall-atomterv" megvalósításának gon. dolatával foglalkoznak és arra törekszenek, hogy segítség-évei szekerük elé fogják e tekin­­tetben is a többi kapitalista államot. Ha az agresszív körök nem tanulnak a történelemből, úgy még a. hitleristákénál -is keservesebb sors vár rájuk. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának illésén világosan megmondta a támadóknak: Ha azonban az agresszív körök az atom­fegyverben bízva arra az őrültségre vetemed­nének, hogy próbára tegyék a Szovjetunió erejét és.hatalmát, úgy biztosak lehetnek fe­­löle, hogy a támadót ugyanazzal a fegyver­rel verjük vissza és. hogy az ilyen kaland el­kerülhetetlenül a kapitalista társadalmi rend összeomlására vezet.'' A Szovjetunió, noha ismeri az atom. és hidrogénbomba gyártásának titkát, faradba, tatlanul küzd e fegyverek, - valamint a többi tömegpusztító fegyver föitétlen betiltásáért és e tilalom hathatós nemzetközi ellenőrzé­sének megvalósítása mellett foglal állást. A Szovjetunió megmutatja az egész világnak, hogy az atomejö gyártása az emberiség szempontjából óriási jelentőségű találmány, ha a békés termelés céljaira használják fel a gazdaság fejlesztésének és a nép jóléte gyarapításának érdekében. E nemes törekvé­sében a Szovjetunió a nemzetek forró támo­gatását élvezi. A béke erőinek sikere volt a berlini érte­kezlet összehívása. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy többesztendös szünet után is­mét találkoztak a négy nagyhatalom képvi­selői és tárgyaltak a nemzetközi politika fon­tos kérdéseiről. Az értekezlet eredménye volt többek között az is, amint azt a genfi érte­kezlet összehívásáról hozott megállapodás ta­núsítja, hogy gyakorlatilag elismerték a Kí­nai Népköztársaság törvényes jogát a nem­zetközi értekezleteken való részvételre az öt nagyhatalom egyikeként. Nem a Szovjetunió bűne, hogy a berlini ér­tekezleten nem jött létre megállapodás a né­met és az osztrák kérdés megoldásáról, amely oly hallatlanul fontos az európai biztonság problémáinak megoldását tekintve. A Szov­jetunió a berlini értekezleten ismét követke­zetesen harcolt a német militarizmus felújí­tása ellen, az egységes, demokratikus és bé­keszeretö' Németország megteremtéséért. Az amerikai imperialisták németországi politikája azonban nyíltan támogatja a ná­cizmus és a német Wehrmacht felújítását és ezzel megakadályozza Németország egyesíté­sét békés alapokon. Az amerikai imperialis­ták védnöksége alatt Nyugat-Németország háborús támaszponttá alakul át. Az ország nyugati részében nácisták, szudétanémetek és revahsiszták tartanak kongresszusokat tö. rekvések nyilvánulnak meg Ausztria újbóli bekebelezésére. Az anjerikai imperialisták végső célja az. (Folytatás a 4- oldalon.) \

Next

/
Thumbnails
Contents